1926 —3—19— 6, szám.
a munkakeresők számánál pedig csak 2'80/o—os emelkedést tapasztalunk. Ennek következté- ben száz munkahelyre 206 (áprilisban 239) numkakereső jutott s a sikerült közvetítések száma 3.711-í'e, 26'90/o-kal növekedett. A munkakeresők közül áprilisban 22'90/0, május- ban 28'30/0 jutott munkához, ami még mindig rendkívül alacsony arányszám s így csak a javuló irányzat jogosít reménykedésre. A munkaadók kívánsága 580/0 (áprilisban 550/0) erejéig nyert kielégítést. Kívánatos volna, hogy ez az arányszám jóvalanagyobb lendü—
lettel növekedjék.
Budapesten száz munkahelyre 248, vidé- ken 160 munkakereső esett és a munkake-
resők közül a fővárosban 22'80/0, a Vidéken 37'60/0 jutott munkaalkalomhoz. Ezek a sza—
mok megerősítik azt, amit a területi meg—
oszlásra vonatkozólag a szakszervezeti adatok alapján megállapítottunk. A vidéki városok közül a száz munkahelyre eső munkakeresők száma rendkívül magas volt Sopronban (332), az országos átlagot meghaladta Miskolcon (232), viszont munkáshiány jelentkezett Szom- bathelyen (88).
A magyar munkaadók központjában tömö—
rült vállalatok május havában 152615 fog- lalkoztatott munkást mutattak ki, O'3""'o-kal
kevesebbet, mint április havában.
K. N. dr.
MEZÖGAZDASÁG o §
A cséplőgépek elterjedése Magyarországon.
Difíusz'on des batleuses en Hongrie.
Résume'. Depuis la re'organlsalion de 1922 de la slallsligue agrieole. le nombre des balleuses est chague année a disposition.
Si l'on ealcule, sur la base de leur rende- menl, toutes les balleuses en balteuses a va- peur7 on volt gae le nombre des machines a batlre e'lail en 1925 plus de deux fois supe- rieur a celui enregistre' lors du relévement d exploitations agrtcoles de 1895
Selon les données de ces dernieres années, le nombre des batteuses augmente dlanne'e en année.
(Test surtout la dlffusion des batteuses a oapeur el a autre moteur calorlgue gut saute aux yeum : pendant 30 ans leur nombre a augmenlé de 2500/0. Par contre celui des bat—
teuses a manage dlminue continuellemenl, ne faisant acluellemenl pas meme la moitle de le/feclif de 1895.
Les batleuses a manege ne sont répandues gue dans la région transdanubienne. (fest dans la région de eollines du Nord gu'on trouve le moins de balleuses i/ vapeur et le plus de machines a. ballre a autre moteur
calorigue.
En général, les batteuses sont le plus ré—
panrlues dans les regions de colllnes. Cela látni a la culture lntenslve de lit-bas, et, princi- palement, a cette eirconstance gue relativement, clest la gue le nombre des exploitations rura- les esl le plus grand. (Volr tableau II, ear- logrammes [ et II)
Pour gue le ballage mécanigue soit aussi répandu dans le pays gue dans le Trans—
danube el gue les balleuses a manege soient en méme temps complelemenl élim'lnées, la Hongrie aurail besoin encore de 6000 balleu—
ses a vapeur on a autre moteur ealom'gue. El afin gue le blé soit balta, par des machines, dans de telles proportions gu'en Allemagne, il faudrait acguérlr encore 6000 balleuses a oapeur ou a autre moteur calorigue.
A mezőgazdasági termelési statisztika 1922. évi újjászervezése alkalmával a statisz- tikai hivatal a eséplési statisztikai adatgyűjtést is rendszeresítette. A hivatal ezzel az adat—
gyűjtéssel a gőz- és másféle hőmotoros, vala- mint a járgányos cséplőgépekkel elcsepelt gabonaneműek szemtermésére és e gabona—
neműek termőterületére vonatkozólag gyűjt konkrét adatokat, abból a célból, hogy ezekből az adatokból a gabonafélék termésátlagait a valóságot legmegközelítőbb módon határoz- hassa meg. E cséplési statisztikai adatgyűjtés teljessége érdekében pedig, már t. i. azért, hogy az összes eséplőgépek munkateljesít—
ménye megállapítható és ellenőrizhető legyen, a statisztikai hivatal minden év május havában a gőz- és másféle hőmotoros, valamint jár—
gányos eséplőgépeket is összeiratja.
Az összeírásnak 1925. évi eredményei szerint, az elmult év május havában 10. 348 gőz-, 5 563 másféle hőmotoros és 9. 597 jár- gányos cséplőgép volt Magyarországon.
6. szám. ——350——— 1926 A cséplőgépeknek ez a száma a multtal
szemben nagy szaporulatot mutat, ami a géppel végzett cséplés elterjedése tekintetében
nagy haladást jelent.
Az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisz- tikai felvétel alkalmával ugyanis Magyar- országnak trianoni határain belül fekvő terü- letén mindössze 4.555 gőz- és másféle hő—
motoros cséplőgép találtatott és a járgányos cséplőgépek száma 22.580 volt.
A géppel történő cséplés elterjedésében mutatkozó fejlődés mértékét megkapjuk. ha a különböző fajtájú cséplőgépeket közös nevezőre hozva, egy tetszőleges típusú cséplő—
gépben fejezzük ki. A gőzcséplögépeknek legnagyobb elterjedtsége következtében leg—
célszerűbbnek látszik, ha a cséplőgépeket munkateljesitményük alapján általában gőz- cséplőgépekre számítjuk át. lgy tehát, ha a cséplőgépek tényleges munkateljesítménye alapján a gőzcse'plők és a másféle nőmotoros cséplőgépek között különbséget nem teszünk, mert munkateljesitményeík között mutatkozó különbség a számítások szempontjából közöm- bös, ellenben a gyakorlati megállapítás alapján feltételezzük azt, hogy egy hőmotoros csépló- gépnek —— kizárólag a cséplési mívelet alapján, a gabona osztályozására való tekintet nélkül — általában hat járgányos cséplőgép felel meg, a gőzcséplőgépben kifejezett cséplőgépek két—
féle időpontban megállapított száma között a következő különbség mutatkozik:
Gőzcséplőgépben kifejezett
cséplőgépek száma Az emelkedés
30 év alatt 189'. 1925.
O 6 v 17 e n "lo-ban
8.318 17.511 1105
Ez a 11050/0-os emelkedés, amelynek
alapján ma már több mint mégegyszer annyi gabona csépelhető ki géppel, mint 30 esztendő- vel azelőtt, már nemcsak a gazdálkodás szempontjából jelent nagy haladást, hanem a nemzeti vagyon növekedése tekintetében is, amennyiben az 1925. évben számbavett cséplő- gépek értéke, ha azt a mai árak alapján
határozzuk meg, már a 200 millió arany-
koronát is valamivel meghaladja.A cséplőgépek számának ez a növekedése állandó, mert e gépek a legutolsó évek folya- mán is évről évre, bárha csak kismértékben.
szintén szaporodtak. Mellőzve az 1922. évi első ízben végrehajtott cséplőgépösszeírásnak, a kezdet nehézségei következtében kissé inga- tag eredményeit, a esénlőgépeknek gőzcséplő—
gépben kifejezett száma a legutolsó évek folyamán a következöke'p alakult:
Gőzcséplőgépben kifejezett cséplőgépek
száma Az emelkedés
1923. 1924. 1925. két" 'éf'bíxllatt,
é v 1) e n "
17.168 17.259 17.511 240
De nemcsak a géppel végzett cséplés elterjedésében mutatkozik ez az állandó javu—
lás, hanem abban is, hogy a hőmotoros cséplő- gépek mind nagyobb térfoglalása mellett, a kezdetleges, a szemkiválasztás tekintetében nagyon hátrányos járgányos oséplőgépek jelentősége mindinkább háttérbe szorul. Erre vonatkozólag az alábbi adatok tájékoztatnak:
A különbözet az utolsó
két év alatt, a/o-ban 1893. 1923. 1924
évben, szám szerint 1925.
Hömotoros r
eséplőgép 4.555 15.298 15.509 15.911 1Lara—3 4—4'0
Járgányos
eséplőgép 22.58011220 10500 9 597 —57-5 —14-5
Ezek szerint a hőmotoros cséplőgépek
száma harminc év alatt 3'5—szerte lett nagyobb,
ellenben a járgányos cséplők száma ugyanez idő alatt több mint felével kisebbedett. A jár- gányos cséplógépeknek a hómotoros cséplők javára történt ez a nagyarányú —— de még mindig nem elegendő —— csökkenése a géppel való cséplés elterjedésében bekövetkezett fejlődésnek sokkal fontosabb tényezője, mint magának a géppel való cséplés elterjedésének ujabban is észlelhető fokozódása. A járgányos cséplógépeknek a hőmotoros cséplókkel való háttérbe szorítása folytán ugyanis a forgalomba kerülő gabonafélék minősége a liőmotoros cséplőgépek sokkal finomabb szemkiválasztása, vagyis osztályozása következtében ma már sokkal jobb, mint a multban volt, s e tekin- tetben jelenleg is évről-évre javul.A cséplőgépeknek gépnemek és ország- részek szerint való elterjedését vizsgálva, a dunántúli dombosvidék, az Alföld és az északi dombosvidék törvényhatóságai között szintén lényeges különbségek állapíthatók meg. A törvényhatóságoknak országrészek szerint csoportosított adatait táblázmink mutatja be.
Szám szerint legnagyobb a gőzcséplő- gépek száma. Ezekből az ország minden 10.000 kat. hold gabonával bevetett területére 21 darab esik. A járgányos cséplőkből még mindig 19 darab jnt ekkora területre. A benzin-, szívógáz- és efféle hőmotoros cséplőgépek viszont legkevésbbé vannak elterjedve, ez okból
még csak 11 jut 10.000 kat. hold gabona- területre. Az összes hömotoros cséplőgépek azonban a járgányos cséplőkkel szemben erősen dominálnak, amennyiben ezekből együt—
tesen már 32 darab jut 10.000 kat. hold
6:
, itt minden 10.000 kat. hold ' 47 járgányos cséplő jut.
északi
1926 ——351——- 6. szám.
A cséplőgépek gépnemek és országrészek szerint.
Les batteuses sm'vant le motem' et les regions.
j B a t 8 u 8 e s
i
l 's A . s
i m %x * 2 le:
0 ***-S O'CÉ
§ gs Bs gya
r' ( 3 4—3 cg ggg
Videk §. 03. 53 N.,,nt
§ §§ Eg l '%s-sms
' ' s: ...A/:
Regzon ,3 aw§ 23" Sti" ':nkgg .És-El 23. '%s [325'5
' Ess s; s; jegre
N "1th mi en lucas—u,
rO 43133 x'ö —§.§ fr.—31333
o 2 én 1.5 §:
e s é p l 6 gé p e k
a) Szám szerint — En nombre:
bosvidék — Ré—
gion transdanu- bienne ...
Dunántúli dom- ! 1
4.077 2.694 6.77l 8.753 8.230
Alföld —- Alföld 5.110 1.453 6.563 716 6.683 Eszaki dombos-
vidék —— .erd 1.16l 1.416 2577 12—i 2598
Összesen— Total: iio,34sl 5.563 [153111 9.597! 17.511
b) 10.000 kat. hold gabonaterületre számítva:
b) Oalmlées surunesuperűcie de ble's d610.000arp. cad. :
!
Dunántúli dom— 1
bosvide'k — Ré— , gion transdanu-
Menne ... 22 14 4 36 l 47 l 44
Alföld _ Alföld 21 e 27 i 3 28
Eszaki donibos- [ '
vidék — Nord 17 21 es J 2 38
Általában — M ; i ;
En général,-i 21 11 i 32 i 19 ! 35
? ,
gabonaterületre. A gőzcséplőben kifejezett összes cséplőgépekhől pedig csupán valamivel több mindössze 35 esik ekkora területre.
Órszágrészek szerint az országos átlagtól való eltérések szintén eléggé kirívóak.
Gőzcséplőgép legkevesebb az északi dom-
,bosvidéken van, a Dunántúl és az Alföldön már körülbelül egyforma arányban vannak elterjedve. Viszont másféle hőmotoros cséplő—
gépek az északi dombosvidéken legelterjed- tebbek, arányuk itt másfélszerte nagyobb7 mint a Dunántúl és 3'5—szerte kedvezőbb, mint az Alföldön. Ezek szerint a hőmotoros cséplőgépekről általában az mondható, hogy i elsösorban a dombosvidékeken, főleg azoknak
északi részein vannak elterjedve.
Járgányos cséplögépet jóformán csak a mDunántúl találunk. A járgányos oséplőknek 910/0-a erre az országrészre esik, úgyhogy gabonaterületre Az Alföldön és az dombosvidéken található járgányos eséplők száma ma már szót sem érdemel.
A munkateljesítmény alapján gőzcséplöben kifejezett cséplőgépek arányszámait tekintve, azt az arányt, amelyet a hőmotoros cséplő- gépek országrészek szerint való elterjedése mutat s amely szerint hőmotoros cséplőgép' csak az Alföldön van mintegy 250/0-kal kevesebb, mint általában a dombosvidékeken, a járgányos csé'plök dunántúli aránya lénye- gesen módositja. Ez arányszámok alapján már az mondható, hogy a géppel való cséplés elsősorban a Dunántúl van elterjedve, ahol egy —egy gőzcséplőben kifejezett eséplőgépre átlagosan mintegy 230 kat., hold gabonával bevetett terület esik; míg az északi dombos- vidéken már 260, az Alföldön pedig még ennél is jóval több, 360 kat. hold jut.
Törvényhatósác ok szerint tekintve a cséplő- gépek elterjeiését (1.1 I. táblázatot), első pillantásra szembeötlik, hogy úgy, amint az, országrészekre vonatkozó adatok is mutatják, a cséplőgépek elsősorban a dombosvidékeken vannak elterjedve s a járgáuyos cséplők nagy számmal csakis a Dunántúl legdombosabb törvényhatóságaiban fordulnak elő.
Ezeknek a jelenségeknek még jelleg- zetesebb kidomborítása céljából összeállítottuk a cséplőgépeknek gazdasági vidékek szerint való megoszlását (l.: II. táblázatot) s ennek alapján két kartogrammon a cséplőgépek elterjedésének grafikai ábrázolását is (i.: I.
és II. térképet).
Az adatok, de különösen a térképek élesen megvilágítják, hogy a járgányos cséplőgépek ma már csakis a legdombosabb dunántúli vidékeken vannak jelentős számmal elterjedve s hogy a cséplőgépek (gőzcséplőben kifejezve) a dombosvidékeken általában nagyobb mér- tékben elterjedtek, mint az alföldi vagy sik területeken. A cséplőgépek elterjedésében mutatkozó szélsőségek pedig akkorák, hogy amíg a Dunántúl egyes vidékein csupán 150 kat. hold gabonateriilet esik egy gőz—
cséplőgépre, addig az Alföldön, főleg annak déli részein — ahol a nyomtatás még mindig nagyon elterjedt —— egy cséplőgépre már mintegy 450 kat. hold gabonavetés termé- sének elcsépele'sét kell számítani.
Az okat kutatva, ennek a domborzati viszonyokkal összefüggésben levőnek látszó és mindenesetre feltűnő jelenségnek, a magya- rázatot a hegyrajzi viszonyok helyett két más tényezőben találjuk. Egyrészről ugyanis abban, hogy a Dunántúl a gazdálkodás belterjesebb és e belterjesség régibb keletű is, mint az Alföldön; másrészről pedig és főleg abban, hogy a birtokmegoszlás a dombos és alföldi jellegú vidékeken egymástól nagyon eltérő.
—352_—
]. A cséplőgépek száma törvényhatóságok szerint.
Nombre des batteuses suivunt les comitals et les m'lles munícipalee.
1895—be n En 1895
Nombre des batteuses Nombr
Országrész, törvényhatóság mum'm'pale
gőz-ésmásféle hőmotoros——a vapem'et5;auh'e moteurcalorigue járgányos ámanége gőz——[:vapeur
§
Région, comi'at, oille §
l
l
§
§
—, cséplőgépek száma
10.0c0 kat. holdra esik Combz'en de battmses
autremoteur
izvapém'etá calorigue 1925-ben — E111925
e des butteuses : gpg;
57.03 m .Dku
op ::rg.
ɧ 30 R. M!)
—a annak %:-
É'g :).NF M$
0—- m'?) "'
Law; am
2§§ gin _xw ae
cos-E' %s 3933 m.?
_.N a) N
—03* ne wNaN §oo
t— D ne HO._'— E
mus-_ ha; ad) §: §.
_a, ti ;. águ—N* 30
am 5.2 21393.
01 m§w'n
gos—ax
cséplogepek száma m" EN
járgányos ámanige általábangőz— cséplőgépre átszámított calguléesengű- némlenhatten- sesavapeur
cséplőgép — sur 10.000a7p. cad ?
a) Dunántúli dombos
vidék. — Région transdzmubienne.
Com. de Baranyavm.(Péostjv. § 1
is —— et Pécs, villa m.) . 286 879 623 83 668 199 36 34 42
Com. de Fejér vm. (Székes-
fehérvár tjv. is —et Székes- §
fehéroár, oille m.) . 292 2.036 371 313 1.238 211§ 32 59 42
Com. de Győr, Moson és §
Pozsony vm. (Györ tjv. is — '
et Győr, m'lle m.) , 167 1.266 339 174 315 139 ; 37 23 41
Com de Komárom és Eszter- * í
. gom vm. . . 123 1.366 137 144 1.723 90' 31 192 63
' Com. de Somogy vm . 337 1.890 630 695 425 i15 . 42 14 44
Com. de Sopron vm (Sopron * ;
tjv. is— ot Sopron, villem.) 128 2.643 233 195 1.655 107 § 40 154 66
Cvnl- de Tolna vm. . § 239 1.792 523 179 305 196 § 36 16 39
COm- de Vas vm. . 109 3.294 431 243 1.100 210 32 52 41
Com- de Veszprém vm 191 2.202 397 290 1.311 197 35 67 46
Com- de Zala vm 118 ,510 393 378 13 202 38 1 38
Együtt — Ensemble§§ 1.990§17.878§§ 4.077§ 2.694§ 8.753§§ 1.866§§ 36§ 47] 44
b)"AIföld. — Alföld.
Com. de Bács-Bodrog vm. . §§ §
(Bajatjv.1s-— etBaJa, villem.) 131 141 189 12 16 93 § 22§ 2§ 22
Com de Békés vm. 270 24 783 52 _ 2701: 31§ —§ 31
. Com de Bihar vm . . 80 55 339 28 1 157*; 23: —_§ 23
Com- de Csanád Arad és §l
Torontál vm . . . 229 37 371 42 — 139" 30 — 30
Com. de Csongrád vm. (Hód- §
mezővásárhely és Szeged §
tjv. is —— et Hódmezó'vá- § §
sárhely et Szeged, villesm.) 116 22 392 71 —- § 225 ' 21 — 21
Com. de Hajdu vm. (Debrecen §§
tjv.is—etDeb7ecen,oillem.) 109 36 436 37 11 § 171 §§ 28 1 28
Cam de Jász—Nagykun-Szol— — *
nok vm. . . 381 105 832 146 —— 371 26 — 26
Com. de Pest-P. S. Kk vm ;
(Budapest sz.- főv. és Kocs kemét tj v. is -— Ycompv'.
BpestetKecskemétrillcm.) 443 1.348 1.261 518 648 635 28 10 30
Com. de Szabolcs és Ung vm. 219 265 353 382 28. 250 29 1 25)
Com. de Szatmár, Ugocsa és §
Bereg vm . . . 50 88 154 165 12 110 29 1 29
Együtt _— Ensemble 2.028§ 2.121§§ 5.110§ 1.453§ 716§§ 2.421§§ 27§ 3§ 28
c) Északi dombosvidék. — Nord.Com. de Abauj-Torna vm. § 48 568 95 2701 2 84. 44; —— 44
Com de Borsod, Gömör és %
§
Kishont vm. (Miskolc tjv. § , §
is — et Miskolc, oille m.) ; 127 767 314 465§ —— 191 41 —— 41
Cam de Heves vm. . . 191 475 258§ :;91§ 2 190 34 — § 34
Com de Nógrád és Hont vm. 134 528 379 4§ 124 129 36§ 10; 38
Com. de Zemplén vm. . § 37 243 115 206§— § 90§ 36§ —— 36
Együtt — Ensemble § 537§ 2.581§f 1.161 1.416§ 128 684 § 38 2 38
§ ' § §
Magyarország összesen . ' § _
1926 —353—— 6. szám.
11. A cséplőgépek száma vidékek szerint.!) Nombre des batteuses smvcmt les régions.')
Nombre des batteuscs § 10 000 kg;;lswírzrfígilfaggtlsiía eSik
: Gabonafélével § § § , "
, bevetelt terület G' , , ' , , á * általaban 'goz—
V'd'kek SOYSZÉ a " ezer kataszír. ( lez—695 masa § 'gozi] es m 5- csop'lőgep—
1 e m holdankint é e b motoros Jürg ányos fele omotoros járgányos § ben klfejezett
1Yumér0 d'ordre de la * _ , it vapeur el . á uapenr ei , * § calculéeS en
, - ' ( Sima/lám á autre moteur á manage iz autre motem' § a manege ' général
regwn § semee en cerea- ralorigue calorigue ' en halteuses
§. les en milliers a vapeur
§§ d'arp. cad. ! ő
§ § , 1 ,
cséplőgépek száma § sure 150350 a fiaim?
a) Dunántúli dombosvídék. — Région transdanubienne.
[. . . 154 611 158 % 40 10 42
II. . 95 340 541 36 57 46
111. . § 130 436 2.535 i 33 194 65
IV. . § 149 531 45 36 3 37
V. . § 223 777 113 35 5 36
VI. . % 115 404 1.281 35 111 54
VII. . 99 362 2.316 37 233 76
VIII. . 227 710 803 31 35 37
IX. . 79 270 — 34 — 34
X. . . § 63 177 124 28 20 31
XI. . . § 163 711 § 36 44 2 44
XII. . 344 1.337 1.240 39 36 45
XIII. . 55 240 1 44 —— 44
Együtt — Ensemble §; 1.896 6.906 9.193 § 36 § 46 44.
b) Alföld. — Alföld.
XIV. . 93 § 201 16 §§ 22 2 22
XV. . _ 130 § 356 42 §§ 28 3, 29
XVI. . § 333 § 832 21 §§ 25 1 23
XVII. . § 133 306 —— §§ 23 — 23
XVIII. . . § 102 § 317 — _ 31 — 31
XIX. . . §§ 199 566 — § 29 —— 29
XX. . . §§ 165 482 — §; 29 — 29
XXI. . . 342 838 — 25 — 25
XXII. . . §§ 276 845 4 31 — 31
XXIII. . § 349 906 § 12 26 ; — 26
XXIV. . § 206 § 602 § 23 29 § 1 29
XXV. . §§ 126 § 371 12 29 1 29
§ ! §
Együtt — Ensemble *§ 2.459 §§ 6.622 135 5§ 27 1 27
c) Északi dombosvídék. —— Nord
XXVI. . 302 §§ 1.138 265 38 9 40
XXVII, . 68 §! 239 — H 35 — 35
XXVlIl. , 246 1.006 4 ;; 41 —— 41
Együtt — Ensemble §§ 616 2.383 269 § 39 4 40
,; §
Összesen —— Total § 4.971 §§ 15.911 9.597 § 32 19 35
r': § §
§ ; — ;
) A vidékek járá—ok szerint vannak csoportosítva Részleteket lásd a Szemle III. évf. 1— 4. számában. __
Les régions sont groupe'es mivant les arrondissemcnis. Pom les détails, voi; nume'ro 1—4, année III, de cette Tema.
6. szám. —— 354 —— 1926
!ACS PL G PEK ELTEDJED SE MAGYARORS GDN
AZ1925 ÉVBEN - BATTEUSES DE LA HOHGDIE EN 1925
Selma/banya
Pozsi/y
9 rkv Kw'asa' '
oS'zaáaz/ía
icse'plöge'pre eső kar. hmdak száma:—Combien d'arp.cad.sur1baneuse ? 1göz-vagy másféle
hömororos cséplőge'ps []
Bjárgányos cséplőgéppel.
1baneuse á vapeur ou á avrre énergie morrice . 6 baneuses 'a manége.
Izz/nám—
0
32 K' ..ofo,—
W
Míg/Vá/UDI
? ev WM?
19
(?
18 Árad
Mans
1.0! 1750 351L'OO 301350 25! 300 20! 250 !5l'200 130150
_lllllllle/ÁXXXXX
22 211 25 28 29 32 3359 AD ng 50 66 6776 cséplögép esik 10.000 kar holdra —Combíen de baneuse sur 10OOOarp. cad?
A). 11 gőz-és másféle hömororos csépló'gépek: Baneuses ávapeur ou á autre énergie morríce.
%
B S
GID
10
x Zamów 0
401-mo 551100 BOí- 350 251300 201-250 löi- 230 130- 150
! IM? EW/
2221, 25128 29 52 53 59 40 99 50 66 67 76
fa/z. lan/os [
1 cséplőge'pre eső har holdak száma:
n. A CSÉDLÖGÉDEK ELTERJEDÉSE n DUHÁNTÚL AZ 1925.ÉVBEH_
BATTEUSES DANS LA DÉGIOH TDAHSDANUBIENNE EN l925.
B).Ja'rgán_yos csépiőge'peuf— Baneuses á manége ._
Palmer
%u
8 CS
Ú Nya
Varasd
GB (9
69
[p,/nám- O
!,
Combien d arp cad.sur1 barreuse ?
IUDU iUUOD 50! IOOO 25! 500 175 90 52
i H H 'ÉE'l—W///AXXXX XXW::"-_
010 H- 20 21 %O III 19
csepíöge'p esik IO 000 kar hoidre — Ccmbxen de barreuse sur IO 000 arp.7cad ? il
1926
A cséplőgépek elterjedésének a domborzati viszonyokkal való összefüggése pedig csak látszólagosnak bizonyul s csak annyiban állja meg helyét, hogy a birtokmegoszlás a dom—
borzati viszonyokkal okozati összefüggés- ben áll.
A dunántúli belterjesebb gazdálkodás, az
alföldi gazdaságoknál általában jobban fel- szerelt dunántúli gazdaságok, részben ma- gyarázzák ugyan a eséplőgépek ottani nagy elterjedését, igazában azonban csakis a birtok—
megoszlás az, amely a eséplőgépek észlelt megoszlásának teljesen kielégítő magyará—
zatánl szolgálhat. A rendelkezésre álló, nem egészen pontos, de tájékoztatásul minden- esetre eléggé megbízható adatok szerint
—— kirekesztve a mintegy 12.000-re tehető
közép— és nagygazdaságokat —— a kisgazda—
ságok száma 1925—ben mintegy 900.000-re volt tehető. E kisgazdaságok pedig a reájuk eső terület alapján számítva, az országban akként vannak elterjedve, hogy a Dunántúl egy kisgazdaságra csupán mintegy 7, az északi dombosvidéken valamivel több, körül- belül 76, az Alföldön ellenben már mintegy 10 kat. hold esik egy kisgazdaságra. Vagyis a birtokmegoszlás a Dunántúl és általában
6. szám.
J
a dombosvidékeken a legnagyobb s így ott viszonylagosan legtöbb a kisgazdaságok száma és tekintettel a közép- és nagygazdaságoknak a kisgazdaságokhoz képest eltörpülő' számára, általában a gazdaságok száma is. Igy tehát a eséplőgépek vázolt elterjedése a dombos- vidékek nagyobb számú gazdaságainak szá- mával teljesen magyarázható.
Végül még arra óhajtanék rámutatni, hogy ahhoz, hogy Magyarországon a járgányos cséplőgépek kikíiszöböltessenek s az egész országban gabonát oly arányban csépeljenek eséplőgépeken, mint ma a Dunántúl (gőz—
cséplőgépenkint mintegy 230 kat. hold gaboná- val bevetett terület termését), a hőmotoros eséplögépek mai számát mintegy 400/0—kal kellene növelni, vagyis még körülbelül 6000 hőmotoros cséplőgépre lenne szükség. Ahhoz pedig, hogy az ország gazdaságai éppoly mértékben legyenek cséplőgépekkel felsze- relve, mint a német gazdaságok, még leg- alább további 6000 hőmotoros cséplőgépet kellene beszerezni, amikor is minden hőmotoros
cséplőgépre körülbelül 180 kat. hold gabonával
bevetett terület termésének elcsépelése esnék.Konkoly Thege Gyula.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései.
Rensez'gnements télégraphigues de l,lnstltut International dlAgrlcullm'e.
Észtország: len vetésterülete 30.000 ha. (jún. 4.) Bulgária: búzatermés 115 millió 9. Francia-Marokkó :
búza 6'5, árpa 8 millió g. (jún. 9.) Egyesült-Államok:
öszi búza 148 ezer g. Németországban búzakilátások kissé átlag fölött, Lengyelországban az átlagnál jobbak.
Romániában jók. (jún. 10.) Hollandiában az ideig- lenes adatok a lenterület Elm-nyi csökkenését jelzik 1925-hez képest. Litvánia lenterülete 76 ezer ha.
Romániában az ideiglenes adatok szerint a lenterület 25, a kenderteriilet 35 ezer ha., a terméskilátások jobbak, mint 1925-ben. (jún. 11.) Kanadában a vetés"
helyzet gabonában általában kitűnő. Keleti Kanadá—
ban a késői tavasz miatt a növényzet a fejlődésben hátramaradt. (jún. 11.) Északolaszországban a gabona visszamaradt, Olaszországban általában a vízkárok és rozsda dacára biztató. Délolaszországban a termés- kilátások kb. közepesek. Franciaországban a hideg- és nedvességokozta károk nem nagyon jelentősek.
Nagybritaniában a helyzet javult (jún. 12.) Spanyol- ország termése: búza 42'8, rozs 6'9, árpa 207 millió (1. Tunisz: búza 3, rozs 13 millió (1. (jún. 14.) Algir búzatermése 8'1, rozstermése 51 millió (1 (jún. 15.) Lengyelország: őszi búza 12'5, őszi rozs 48'9 millió (1.
(jún 17.)
26
