Religio, 1894. 2. félév

KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

MDCCCXCIV.

M A S O i > F E L E Y .

S S B S & S s

KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B É L A ,

f s Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A , K. M. T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N A R , AZ E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T -

S Z É K É B E N B I R Ó .

B U D A P E S T ,

N A G Y S Á N D O R K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .

T A R T A L O M - J E G Y Z E K

a „Religio-Vallás" 1894. ^ félévi folyamához.

Vezéreszmék és Tanulmányok.

Visszapillantás és előretekintés. Szerk. 1.

A jun. 21-iki vereség hatása a kath sajtóban. 1, 2.

Szentbeszéd szent László király ünnepére. Dr Karácsonyi J.-tól. 2.

Korunk legnagyobb vallásügyi feladata, vagyis a férfiak evangélizácziójáról. Szerk. 3.

Fejedelmek és népek tanitása, vagyis XIII. Leo pápa

„Principus popolisque universis" czimzet apostoli leve- lenek szelleméről. Szerk. 4.

A nagytapolcsányi kath. nagygyűlés lefolyása a beszé- dekkel. Szecsányi N.-tól 4, 5, 6, 7. 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14.

A mi hitoktatásunk, szemben a protestánsokéval. Ruszti- k u s s á . 5, 6, 7. 8.

Boltizár József aranymisés főpap. 6.

Bubics Zsigmond aranymiséje alkalmából. 7.

Ad memóriám festivitatis sacerdotii rsmi ac exlssmi Do- mini Francisci Lönhart E p . Tran*. Költemény. 9.

A kath. ellenreformáczió kiindulása Magyarországban a nevelés és tanitás reformjából. Cséplő. P. pr. r. ti tói.

9, 10, 11, 12, 13, 14, 15.

Egvházi beszéd Porciuncula napján. Duchnovszky Gy. tói 12, 13.

Szentbeszéd szent István első apostoli magyar király ümienén. Dr Walter Gy.-tól. 15, 16.

A budapesti Páli Szent-Vincze-Egyesület huszonötévi tör

[/ ténete. Gabler L. P.-tól. 15, 16, 17, 18, 19, 20. 21.

Emlékek a régi magyar jezsuiták életebői. Mészáros K. tói 16, 17.

Magyarország katnolikus lakosságának két legsürgősebb teendőjéről. Szerk. 18, 19, 20.

Egyházi beszéd a mohácsi vész év fordulóján. Kozáry Gy.-tól. 21, 22.

Smi Domini N. Leonis Papae XIII. epi>tola er cyclica De Rosario Mari ili. 23.

Vigilate et orate! Rusztikusz-tói. 24

Észrevételek a tanitórendnek a congruárói szóló memo- randumára. 24, 26, 27, 33, 36, 37 38, 39, 44, 45.

A középiskolai tanítás legelhanyagoltabb része. 25, 26.

S a m a r a József egri ersek beszéde a főrendiház harmas bizottságának szept. 25-iki ütésében. 25.

f A kilenczs/ázéves keresztény magyar állam. Szerk. 26.

• A legújabb „csapda" Szerk 27.

A keresztény vallású magyar ailam bukása. Szerk 28.

Schlauch LŐrincz bibornok beszéde a főrendiház október 3-iki ülésében. 28.

A vallás szabad gyakorlásáról szóló tvjavaslat tárgyalása a főrendiházban. 28, 29.

La Divina Comedia. Szerk. 29.

Vas zary Kolos bibornok hgprimás beszéde a főrendiház október 8 iki ülésében. 29.

U j világ Magyarországon. Szerk. 30.

A vegyes házasságból .született gyermekek vallásáról szóló tvjavaslat tárgyalása a főrendiházban. 30.

Egy inditvány. Egy plébánostól. 31.

Az egyházi anyakönyvek államjogi semmisségének meg- állapitásáról szóló tvjavaslat tárgvalása a főrendiház- ban. 31.

Az ország bíboros hgprimásanak egy providencziális gon- dolata és tette. Szerk. 32.

Halbik Cyprián az u j tihanyi apát. Historicus-tói. 32.

Szapáry László gróf beszéde a képviselőház okt. 17-iki ülésében. 32.

Szilágyi Dezső pozsonyi beszámolója. Zelestyei-töl. 33.

Az erdélyi róm. kath. Státusgyülés tagjaihoz néhány nvilt szó. Szerk. 34.

A görög-keletiek és a tisztitó tüz. Kis-Kőrösy-tői. 34.

Császka György kalocsai érsek legújabb életrajza. Dr Csősz I tői. 34.

Eszmetisztázás. Egy plébános-tói. 35.

Küzdelem a király szivéért. Szerk. 36

Esterházy M. M. gróf beszéde a budapesti Kath. Kör közgyűlésén. 36.

Mi történjék a főrendiház szavazatát váró két törvény- javaslattal ? Szerk. 37.

Az idők jelei. Rusztikusz-tói. 38 Kérelem. Szerk. 39.

A székesfejérvári kath. nagygyűlésnek tisztelet, üdvözlet és Istentől mindeneket újjáteremtő sok áldás ! 40.

Hol kezdjük! Simplicius- tói. 40.

Két nagy esemény egy napon Szerk. 41.

A székesfejérvári kath. nagygyűlés lefolyása. 41.

Steiner Fülöp megyés püspök megnyitó beszéde a szé- kesfejérvári kath. nagygyűlésen. 41

Esterházy Miklós M. gróf elnöki beszéde. 41.

Ifj. dr Zichy János gr. beszéde apolitikai szervezkedésről. 41.

Dr Marsovszky Endre beszéde a kath. autonómiáról. 41.

Kalocsay Alán beszéde a szocziális kérdésekről. 41.

A székesfejérvári kath. nagygyűlés határozatai, 41.

Zichy Nándor gróf elnöki záróbeszéde és a k e r e s z t é n y néppárt megalakulásának proklamálása 41.

A székesfejérvári kath. nagygyűlés legnagyobb tette.

Szerk. 42.

A szabad ég alatt tartott népgyűlés Székesfehérvárott. 42.

Cziráky Antal gróf elnöki beszéde a népg) ülésen. 42.

Kálmán Károly beszéde a szocziális kérdésekről a k e r e s z - tény néppárt megalakulásának proklamálásával. 42.

Bonitz Ferencz beszéde a nagygyűlés határozatáról. 42.

Szentiványi Károly összefoglaló és buzditó beszéde a szé- kesfejérvári kath. nagygyűlésen. 42.

Kerékpározás. Vidéki-tői. 43.

A tudomány-egyetemek ügye. Szerk. 44.

Mihályi Viktor lugosi püspök fogarasi érsekké kinevezve. 45.

Magyar Loreto jubileuma. Kapisztrántól. 45.

Magyar püspök (Firczák Gyula) főpásztori szózata Ame- rikában élő hiveinek papságához. 45, 46.

Három profeczia. Szerk. 46 A magyar Antaeus. Szerk. 47.

A sanctio. Szerk. 47.

A népfelseg. (Költ.) Kálmán K.-tól, 47.

Az egyházpolitikai tvjavaslat ok von^tkozá-sal kath. Litur- giánkra és ebben apostoli királyunkra. Egy másik ple- bános-tói. 47.

Ssmi Domini N Leonis d. pr Papae XIII. litterae apostolicae De disciplina Orientalium conservanda et Tuenda. 48.

Ez az igazi, ez az igazi apostoli eljárás, vagyis Firczák Gyuia munkácsi püspök felhívása imára, penitencziára, aldozásra 49.

Dynasztikus hüségünk s katb. lutegységünk és összetar- tásunk tántoritHtLtnsága. Szerk. 49.

Mi a keresztéi.ység ? 49, 52.

Karácsonykor. (Költ.) Lévay M.-tól. 50—51.

rJ e s u . . . tu spes perennis omnium !" Dr Kádár A.-tói.

50, 51.

Christus natus est Nobis! Kapisztrán-tói 50, 51.

Urjövetre. (Költ.) Lévay M. tói, 50, 51.

Az év végén. Szerk. 52.

A jászol könyei. (Költ.) Rosty K. J. t. a.-tól. 52.

Dessewffy Sándor csanádi püspök beszéde. 52.

Egyházi Okmánytár

Decretum. Neapolitana seu Lyciensis beatificationis et ca- nonizationis ven. servi Dei Bernardini Realini Sacer- dotis Professi e Societate Jesu. 45.

Decretum. Eugubina beatificationi et canonizatinis ven.

servae Dei Ciarae Isabellae Cherzi abbatissae ex Ordine 1. Ciarae in ven. monasterio eugubino Sanctissimae Trinitatis. 49.

XIII. Leo pápa mint a régiségek tudományának pártolója, levele Oreglia bibornokhoz. 50—51

Nekrológok.

f Vilmos fóherczeg. 9.

f Bálint Károly kationok. 28.

f Hoffmann Vendel praelatus. 33

Egyházi Tudósítások.

a) Belföld.

Beszterczebányai egyházmegye. Főpásztori felhívás lel ki gyakorlatok tartasára 12.

Budapest. Junctim és királyi snnctio. 1. — Előjelei az iskolaügy teljes bevonásának az állami omriipotenczia körébe. 2, 3. — A kik nem tudják, hogy mit beszélnek, s midőn tudják mit beszélnek, akkor is rosszul cseleked- nek. 3. — A p p o n y i Albert gróf nemzeti politikai vezérsége veszedelemben. 5. — Appo iyi Albert gróf nemzeti politikai vezérségének veszedelméről mondott Ítéletünk megerősíté- se. 6. — Az ap. magyar király kereskedelmi miniszterének adott leczke a traíikusoktól. 8. — Magyar katholikusok imádsága. 9. Pápai encykíica Brazília püspöki karához.

15. — Nagy idők, nagy kötelességek, csekély nekiindu- lással. 16.— A pápa nemzetközi békebiróságáról. 18. — Debreczen mint Magyarország ^tanügyének középpontja.

19. — Lapszemle. 20 21. — Örvendetes előjelek három irány bau. 22. A király nyilatkozata Balassagyarmaton a kath. egyház képviselőihez 23 — A magyar liberá- lizmus borzasztó ijedelme. 24. — Ahogy már régen kellett volna országszerte eljárni. 25. — Feneketlen sötét khaoz fölött derült napfény. 27. — A legutolsó püspöki konferenciáról és az apostoli királyhoz szóló feliratról. 31. — Országos tévedés és csalódás, mely mind a két alakjában országos „csapdá"-nak is beillik. 32.

U j palota az ország hgprimása számára Budavárában.

34. — A budapesti kath kör. V. rendes közgyűlése.

36. — Ábrányi Kornél képviselő beszédéből. 40. — A székesfejérváro.i kikiáltott néppárt nevéhez néhány ész- revétel. 42, 43. — Legújabb hivatalos adat a kath.

autonomia történetéhez. 43 — Mit csinálnak protestáns atyánkfiai otthon? 45. 46 Két szellemóriás mérkőzése.

45 — Diagnózis-prognozis, vagyis Kaas Ivor báró nyi- latkozata az elkereszténytelenedes törvényeiről. 48. — Zászlóbontás, programmadás, meggondolás. 49. — Si hoc in viridi, quid in arido ? 50. 51. — Székes fővárosi napilapjaink karácsonyi szereplése. 52.

Budapest. Szent gyakorlatok Esztergomban. 17.

Csanádi egyházmegye. A középten;esi alesperesi kerület elvi határozatai. 19.

Eger. Az Egyházmegyei Irodalmi Egylet és a millenium.

50, 51.

Eger mellől. Az egri egyházmegyei növendékpapság szó- noki iskolájának megalakulásáról. 49.

Esztergom. S/.entgyakorlaíok a íőmegyei papság számára. 3.

Győr. Egyházmegyei nyomda. Konservativ lap. Hangulat.

Kath. Kör. 1. — A katholikus sajtó ünnepe 50, 51.

Gyulafehérvár. A kolozsvári „evangeliko-református theo- logika-íakultás. 39

Kalocsa. Főpásztori szózat a papsághoz lelki gyakorla- tok tariása iránt. 10. — Császka érsek jótékonysága.

12. — Még egyszer a papi lelkigyakorlatokról. 19. — A kalocsai Katholikus Kör megalakulása. 50, 51.

Kalocsai főegyházmegye. Lelkigyakorlatok Kalocsán. 18.

— Egy beszéd, mely oly nagyszabású, hogy alkalmas - visszhangjával esész Magyarországot betölteni. 3-t, 35.

Kassai egyházmegye. A szentesítésre kassaegyházmegyei

visszhang. 49. í Kolozsvár. Lönhart püspök rövid életrajza. 4.

Onnan, a honnan. Király-kultusz, Kossuth-kultusz. 42.

PÖCS. A pozsonyi kath. nagygyűlés határozata 10. — Az aranymisés papok káptalanának városából. 44.

Sármente. A sárbogárdi templom felszentelése. 37.

Szatmár. Szatmár dicsősége : a polgári tanítónőképző megnyitása. 27.

Szatmári egyházmegye. A velocipéd, mint lapis offen- sionis. 36, 37

S z é k e s f e j é r v á r . Főpásztori szózat a fejérvári kath. nagy- gyűlésnek a szószékről való kihirdetése ügyében. 39.

Temesvár. Litschgi Mária Abundantia főnöknő életrajza. 52.

Ungvár. Keresztény korszak, pogány erkölcsök. 11.

VáCZ. Katholikus Kör alakitása. 38. — A Kath. Kör és Schuster Konstantin megyés püspök 50, 51.

Veszprém. Zichy N. gróf a „Ves/prémi H i r l a p ' - o t egy vezerczikkel a keresztény néppárt közlönyévé avatja. 47.

b) Külföld.

\ Afrika. Miss ó a kannibálok közt. 18.

i Augsburg. Évi jelentés Németország katholikus népesye- sületéről. 4 l .

Berlin. A hires német proíesszorság veszedelme. 29. — Liberális dicsekvés a porosz állam paritásosságával, a miben nincs semmi igazság. 45.

B r u x e l l e s . A III. nemzetközi katholikus tudományos kongresszusról. 25, 26, 27. — Az u j politikai válasz- tási szervezetről 31.

Francziaország. A franczia ifjúság katholikus szövetségé-

! nek vidéki nagygyűlése Lyonban. 49.

Genf. A svá|czi katholikusok két vivmánya. 20.

Köln. A németországi katholikusok ezidei nagygyűlése.

11 — A 41. kath. nagygyűlés végéről. 21. — Három beszéd a német katholikusok ezidei nagygyűléséből. 21, 22. 23 - Visszapillantás a német katholikusok 41.

nagygyűlésére. 33

Lissabon. Arról az ülésről, a „melyhez fogható a portu- gáli főrendek házában még nem volt". 50, 51.

London. A kereszténység újra való összeegyesül \sérő).

26. — Az angolok visszatérése a kath. egyházba. 39.

A miből a magyar nemzet okulhatna. 52.

Luzern. A svájczi püspöki kar és a íreiburgi kath. tudo- j mány egyetem. 30

! Lyon. Az egyházi pályára való hivatásban mutatkozó hiányról. 47.

Madrid. Az „English Church Union" elnökének le-ele Spanyolország prímásához. 40. — Viharos hirek a sp-i- nvol katholikusok hazájából. 44.

! New-York. Mgr Satolli apostoli delegatus és az „apaism".

34. — Amerikai zarándoklat Európa szentélyeihez. 39.

Páris. Carnot elnök keresztény halála. 1. — Carnot nem zeti temetésének vallási tanulságai. 4. — Carnot nem- zeti temetésének lefolyása az ünnepi beszédek jellem- zésével. 5. — Richard bibomok beszéde a Notre-Dame- ban Carnot elnök temetésekor. 7. — Egy k ö n y v a jövendő Conclaveről. 13, 14. — A közromlásnak egyik oka a szabadkőművességnek terjedése. 27. — Papok a kaszárnyában. 29. — Jules Simon vallása a franczia ifjúság anarchi.vtikus megméteíyezettségéről. 31. —• A

„La Petite Eglise" végfelo9zlásban. 38. — Látogatás I. Jousseff syr pátriárkánál. 46.

Róma. XIII. Leo pápa a bölcselet, szépirodalom <js mű- vészet összhangjáról, 16 — Hirek az örök városból.

25. Kelet visszaegyesitése. 26 — A keleti egyház időszámításának kijavítása ügyében Tondini atya Me- moranduma a bolognai tudománvos akadémia neveben a konstantinápolyi „öcnmenikus" pátriárkához. 32. —

Kei t-t és Nyugat egyesül se. 38 — Zola az örök vá- rosban. 41 — Tények és tervek az örök városban. 44.

— Gian Bathist; de Rossi emlékünnepéről. 46. — Hirek a pápai Rómából. 50, 51. — A pápa szózata a karácsonyi szent ünunepek es az uj évforduló alkalmá- ból. 52.

Spalato. Az első nemzetközi keresztény archaeologiai kongres-zusról. 24.

Stuttgart. Az evangelikus királyi suuimus episcopatus gyakorlásának uj módjáról. 38

A keresztény békéről, vagyis Krisztus békéjéről. Krementz bib. beszéde Kölnben. 21.

f Giambattista de Rossi. 27.

A kath. vallás élete és szervezete Ausztráliában, különös tekintettel a polgári házasság ottani alakulására. 33.

Hálás visszhang, inéit, és ft Mayer B. püspök ur tanügyi beszédére. (Költ.) Bosty K.-tól, 34.

Apponyi Albert gróf decz. 8-iki félköszöntője. 47.

A középkor dohától csiklandozott sárospataki szervek Vaszlavszky S.-tól, 50, 51.

Katholikus Köztevékenység.

Az első or.-zágos kath. nagygyűlés által kiküldött nagy- bizottság üléséről. 1.

Zichy N. gróf záró beszéde a pozsonyi kath. nagygyűlé- sen. 2.

A „holt kéz" jótékony működése. 17.

Kérelem a nagyszőllősi sz. ferencziek elszegényedett ko- lostor felsegélése érdekében, 18.

Felhivás az ugocsai „elvbarátok kath. szövetségének" t. cz.

tagjaihoz. 20.

A szept. 27-iki püspöki konferenczia. 26.

A bácsmegyei katholikus állandó bizottság megalakulása. 29.

Két katholikus nagygyűlés kilátásban. 32.

Az erdélyi róm. kath. Státusgyülésről. 35, 36, 37.

A székestejérvári kath. nagygyűlés végrehajtó bizottságá- tól értesítés. 37.

A breznóbányai esperesi kerület kath. manifestuma. 41.

A Vaczi Kath1. Kör. megalakulása. 41.

Dr Dessewffy Sándor csanádi püspök beszéde a makói főgymnasium alapkőletevésénél. 43.

Katholikus Egyesületi Élet.

A Szent-István-Társulat Tud. és írod. Oszt. ülése. 44.

A Szent-István Társulat vál. gyűlése. 49.

Kath. Nevelés- és Tanitásügy.

Iskolai értesítők : szombathelyi kir. kath, íőgym., pápai kath. gym., nagyváradi főgym. ért. 1.

Tájékoztató a nagyszombati érseki főgymnasium mellett fenálló kir. érseki konviktusról. 3.

Hitoktatók korgresszusa Horvátországban. 19.

Az egri egyházmegyei irodalmi egylet pályatétele. 2.

Iskolai értesítők. 4, 6.

A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztá- lyának felolvasó üléseiből kelt kiadványok.

Dr Giesswcin S., Az uráli nyelvek hely határozói demon- stratív elemei. 8.

Dr Karácson I., Két török diplomata Magyarországról a a XVIII. században. 8.

Dedek Cr. L. Boncz könyve a vallás körüli felség jo- gokról. 8.

Népiratkák. 8

Keményfí D , A Kossuth kultusz és akath. egyház. 11.

Beke A. Előfizetés „A liberálizmus szelleme" cz. műre. 11.

Szemmer I., Mária Anyánk vagyis elmélkedések stb. 12.

Vogel M., Szentek élete. 14.

Mészáros K.. Örök igazságok. 14.

Csicsáky I., XlII. Leo pápa költeményei. 18.

Analecta ecclesiastica. Ism. P. Angelicas. 18, 22, 23, 24.

Dr Karácson I . Szent Imre herczeg élete. 28.

Hummer N., A kereszténység nyomai Magyarország mai területén a bonfoglalás előtt. 38.

Kováts Gy., Az utolsó két egyházpolitikai törvényjavas- lat. 39.

A Szent Család Naptára. 39.

A „L gszentebb Rózsafüzér Királynéja" a domonkosren- diek tulajdonába megy át. 39.

Bézbányay Józs., Compendium Patrologiae et Patristi- cae. 40.

A magyar nemzet történetének milleniumi kiadása. 41.

Még egyszer a magyar nemzet történetének atheneumbeli milleniumi kiadásáról figyelmeztetés. 44.

Éretlen kritika. 44.

István bácsi Naptára 1895-re. 44.

Három lap nyilatkozata egy uj lapról, vagyis a „Fejér- megyei Napló", „Magyar Állam", „Egyházm. K." — a „Kath. Autonomiá"-ról. 46.

Csicsáky I , XIII. Leo pápa költeményei szemelvényekben bemutatva. 48.

Weiss A. M., Az életbölcseség zsebkönyve. Ford. a bu- dapesti növeudékpapság magyar egyházirodalmi isko- lája. 49.

Lévay M., Dalok a magányból. 49.

Babik J., Magyarok hazája költők dalaiban. 49.

Mészáros K., A római katholikus papok Naptára. 49.

Hivatalosak. 12, 28, 32, 36, 45.

V e g y e s e k stb.

KATHOLIKUS EGYHÁZI, TÁRSADALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

ÖTVENHARMADIK ÉVFOLYAM.

Budapesten, juluis 4. 1. II Félév. 1894

Megjelenik e lap heten- Ë ként kétszer : : szerdán és szombato n :

Előfizetési dij: \ félévre helyben s posta- :

küldéssel 5 f r t . : Szerkesztő lakása : \

Budapest, \ VI., Bajza-utcza 14. sz., ï

hova a lap szellemi = részét illető minden = küldemény czimzendő. Ë

Ë Előfizethetni \

\ minden \

\ kir. postahivatalnál : : : Budapesten a szerkesz- ï Ë tőnél, és Nagy Sándor : : könyvnyomdájában, : I IV., Papnövelde-utcza = 5 8. sz. alatt, hova a \

\ netaláni reclamatiók is, : : bérmentes nyitott :

\ levélben, intézendők. :

TARTALOM. Vezé-eszmék es Tanulmányok: Visszapillantás és előretekintés. — A jun. 21-iki vereség hatása a katholikus sajtóban — Egyházi Tudósítások : B u d a p e s t : Junctim és királyi sanctio. — G y ő r : Egyházmegyei nyomda. Konzervativ lap. Hangulat. K a t h .

Kör. — P a r i s : Carnot keresztény halála. — Kath. Eöztevékenység. — Kath. Nevelés és Tanügy. — Vegysek.

Visszapillantás és előretekintés.

Vagyis :

Mit hagy 1894. év első f e l e örökségbe Magyarország második évezredének ?

Nec terremus, nec timemu's. Sem t u l n e m becsüljük, sem nem kicsinyeljük, a mik a k o r - szakos fordulást jelző lefolyt félév a l a t t Magyar- ország vallásügyi p o l i t i k á j á b a n változások k é p é - ben végbe mentek.

Mindenekelőtt, félreértések kikerülése v é g e t t , ki kell jelentenünk, hogy hazánkban ezalatt a félév alatt, nem az emberek változtak meg, h a - nem az állami hatalomnak, vagyis inkább az

módosultak.

K é t dolog napnál világosabb. Első az, hogy a legjobb polgárok nyakába is rossz törvényeket, a korrupczió t ö r vény g y á r t á s á t z u d i t h a t j a a köz- h a t a l o m m a l visszaélők vakmerősége. Második az, hogy a legrosszabb törvények mellett is, j ó sokáig, érintetlenek m a r a d h a t n a k , ha jó szokásaik fellegváraiba húzódnak vissza, a polgárok nagy t ö m e g e i ; de végre is győzni szoktak a rossz t ö r - vények, kiszorítják a j ó szokásokat s t ö n k r e teszik a nemzeteket, még pedig a keresztény valláson kivül, a t ö r t é n e l e m tanusitása szerint, elvégre is k i m a r a d h a t a t l a n u l ; mig a keresztény vallás ú j j á t e r e m t ő erejének h a t á s a a l a t t újjá- születhetnek ismét a nemzetek, a mi aztán a j ó erkölcsöknek a rossz törvények fölött kivivott diadalában szokott nyilvánulni. A régi pogány Rómában kezdet óta bent volt az állami törvé-

nyekben, m i n t elv, a házasság felbonthatása, a f é r j dédelgetett önkényében: és mégis a t ö r t é n e t - írók tanúsága szerint az ősi Rómában oly erős m a r a d t a j ó erkölcsök h a t a l m a a t ö r v é n y e k b e foglalt gonosz elv befolyása fölött, hogy 6 0 0 évig nem fordult elő házasságbontás; a m i pedig elvileg be volt kodifikálva Róma 12 táblának nevezett törvénytárába.

)

A fődolog t e h á t , a mire minden jóravaló embernek Magyarországban az 1894-iki vallás- I politikai elvi v á l t o z t a t á s o k következtében töre- kednie kell, az, hogy a rossz törvények erőt n e vegyenek a j ó erkölcsökön, vagyis hogy a j ó erkölcsök u r a l m a a polgárok lelkiismerete és élete f ö l ö t t f e n m a r a d j o n , a rossz törvények pedig m a r a d j a n a k holt b e t ű k n e k , melyekre mindenki csak annyiban ügyel, hogy távol t a r t s a m a g á t s a k i k e t az isteni Gondviselés reá bizott, a t ö r - vények a l a k j á b a b u j t a t o t t dögleletes lelki j á r - vány miazmáitól.

Ámde, hogy képesek legyünk az országot, a népet, a nemzetet, a t á r s a d a l m a t a törvényekben, illetőleg most még csak törvényjavaslatokban foglalt lelki romlástól és pusztulástól megóvni, is- m e r n ü n k kell a törvényhozás által a nemzet elé megvalósitás végett kitűzött felfordulás egész nagyságát, alapjában és részleteiben.

Higgadt megfontolás u t á n ú j r a hirdetem azt, hogy Magyarország állami h a t a l m a , e h a t a l o m -

*) V. ö. A polgári házasság erkölcsi alapja és Magyarország jövőjére való kihatása. Szilágyi miniszter decz. 2-iki bevezető beszédében feltüntetve és megbirálva dr Breznay Béla stb. által.

Különnyomat. Budapest, 1894. 40. s következő lapjain.

1

u a k m a g a t a r t á s a , a vallásügyre vonatkozó állam- politika t e k i n t e t é b e n , az aj törvények következ- tében valóságos monstruózus helyzetbe fog kerülni, h a azokat a t ö r v é n y j a v a s l a t o k a t , melyek napi- renden vannak, törvényerőre emeli a „szent"

korona sanctiója.

Szeretném, ha vért t u d n á n a k szemeim sírni s ha azzal tudnám megírni e sorokat, hogy min- den ember, kihez e szavak eljutnak, lelke mély- séges mélységén egész nagyságában átérezze a nagy nemzeti szerencsétlenséget és csapást, mely abban nyilvánúl napjainkban, hogy az ország kormánya és törvényhozása oly t ö r v é n y j a v a s l a t o - k a t fogadott el, illetve hajlandó elfogadni, melyek j Magyarországot a r o h a m o s sülyedés, s esetleg, ^ kellő orvoslás hiányában, a biztos megsemmisít- ! lés lejtőjének t e t e j é r e helyezve t ü n t e t i k fel.

Hajh, sajnos; csakugyan nincs különben.

Magyarország három t ö r v é n y j a v a s l a t b a n halálos | végzetü ellenkezésbe készül helyezkedni az ember j észlényi természetének főfő alaptörvényével, me- | lyet egy pogány bölcselő, Aristoteles, h a l h a t a t l a n j ethikai tankönyvében, a görög szellem egyik leg- | nagyszerűbb alkotásában, eme szavakkal fejezett j

&8ÏÔV TI év avxà vTtúQysi."1)

Ennek az örök emléke- ' zetre méltó mondásnak, mely bármely, a legmaga- j sabb kontempláczió szárnyain lebegő aszkéta-szel- f lemnek is dicsőségére válnék, magyar értelme az, hogy az embernek, t e h á t az embereknek, t e h á t a nemzeteknek, ha igazán élni, vagyis emelkedni s nagyokká lenni akarnak, nem abban az irányban

j e l e n t i ; h a n e m abban az irányban, a mely felé

Az istenihez való közeledésnek kötelessége, ime, ez az emberiség, a nemzetek haladásának egy pogány ember által fölismert és h i r d e t e t t alaptörvénye. Az ellenkező irány, az Istentől való eltávozás, az az irány, a mely felé az em- beri szenvedélyek szolgaságába való sülyedés fekszik, — u t j a az egyesek és nemzetek tönkre- menésének.

Oh csak soha ne kellett volna e gyászos emlékű évnek h a j n a l á r a ébrednünk, hogy ne l á t t u k volna lélekgyilkoló l á t v á n y á t annak, mi- képp mutat, sőt, a mi valóságos pokoli látvány, miképp nyit és tör erőnek erejével a megsemmisü-

i) Ethic. X, 7. (n. 8.)

lésre u t a t nemzetének az ő k o r m á n y a és törvény- hozása, az emberi, a nemzeti boldogulás alap- törvényével, az Istenhez való felemelkedés és ragaszkodás irányával homlokegyenest ellenkező á r a m l a t b a sodorva a n e m z e t e t !

Három törvényjavaslat fekszik az ország előtt- Mind a h á r o m valóságos erőszakos közhatalmi u t t ö r é s a legmagasztosabbtól, az I s t e n t ő l való p á r t ü t ő elszakadás szabadságolására most kez- detben, u r a l o m r a emelésére a fejlemények vég- eredményeképpen.

Elsoroljuk e t ö r v é n y j a v a s l a t o k a t ?

Infandum iubes renovare dolorem! A zsidó receptio a keresztény vallástól való elpártolás szabadságával; a vallás „szabad gyakorlásáról"

szóló j a v a s l a t a felekezetlenség czime a l a t t a vallástalanságnak szabadalmazásával; a kötelező polgári házasságról szóló tvjavaslat a házasság- kötésben az Istentől és vallástól való eltekintés, elszakadás, szóval a vallástalan házasságkötés kényszerének lélekölő Procrustes-ágyával — mind, mind csak a r r a irányulnak, hogy rávezessék a n e m z e t e t az istenies emelkedés- és tökélyesüléstől elvezető emberi elaljasodás és pusztulás gyá- szos végzetü tágas nagy útjára, Abominatio desolationis !

Isten, népek nagy Istene ! Áraszd ki r á n k biztató n a p s u g a r a i d a t bővebben, fényesebben!

* *

A juii- 21-iki vereség hatása a katholikus sajtóban.

I. A radikalizmus győzelme.

(Dudek szózata a N y i t r a m . Szemlében.)

Megtörtént, a minek előbb-utóbb a mi politikai és társadalmi viszonyaink között be kellett következnie, a polgári házasságot a főrendiház is 4 szótöbbséggel meg- szavazta.

A keresztény M a g y a r o r s z á g épületéből kivették ez- zel az utolsó követ, hogy lebontsák az ősi épületet s

építsenek helyébe egy másikat, mely többé a keresztény elvekre támaszkodni nem fog. A v a b a n q u e az ellenfél ré- széről meg van nyerve ; örülhet neki sok privát érdek ; de hogy örüljön-e neki a régi alapjairól letépett haza, örüljön-e az ősi j o g és erkölcs : a r r a még a nyerők se tudnának e pillanatban felelni ; mert azt t u d j u k mindnyá- jan, mi képezte eddig a biztos talajt, mi adott erőt köz- intézményeinknek, de hogy mi lesz a jövőben, senki sem l á t j a ma.

I t t állunk t e h á t a nagy forduló ponton révedező szemmel a nagy áradat közepett. A ki a radikálizmus ezen első győzelmében a katholiczizmus legyőzetését nézi

3 RELIGIO.

is sokat jelentene, mert a haza leghívebb, mindenkor oda adó fiainak legyőzetése is szerencsének nem mondható.

De több veszett itt el. Elvek, a társadalmunkat fentartó, a társadalmunkat alakító keresztény elvek bukása vette kezdetét. Ez s o k ; több, mint a mennyit ez a sok vallású és sok nemzetiségű magyar társadalom megbír. Ám, hogy a csütörtöki szavazással a haza lett vesztes, ezt az egyet oly bizonyosnak t a r t j u k , mint a hogy homokra szilárd épületet még nem sikerült emelni.

H a g y j u k azonban a jövőt s inkább kérdezzük, hogy volt az lehetséges, hogy a katholikusok s a pozitiv ke- resztények nagyobb száma mellett mégis egy maroknyi radikális csoport diadalmaskodott ezen az országon ?

Oh e kérdésre csak az egy vergiliusi felelet létezik : infandum iubes regina renovare dolorem ! Fájdalmas egy felelet, mely önbüneinkre, önmulasztásainkra utal. Mi katholikusok vagyunk bűnösök abban, hogy a keresztény elvek bukása elkövetkezett. Mi, a hogy vagyunk ; vezérek és közharczosok, papok és világiak.

Ami ma tényleg bekövetkezett már, a nyilvánvaló strages, egy századja készült és fenyegetett ; lépésről-lé- pésre készült a nagy lejtő, melyen a haza és a keresz- ténység nagy érdekeinek le kellett csuszniok es vájjon találkoztae-e férfiak, kik a romboló munkának ellenébe állottak volna ? Dehogy találkoztak, különben nem vol- nánk most ott, a hol vagyunk.

A papság zsírjába fulladt, a világiakat meg elhódí- totta az ellenség.

Az egykori államegyház intézménye jogilag meg- szűnt nálunk, de reánk hagyta összes n y o m o r ú s á g a i t : a hatalom árnyékában hüsülő s Krisztus szellemét nem őrző nagyokat, pásztorokat nyáj nélkül s n y á j a t pásztorok nél- kül ; egy elvilágiasodott, külső pompájával tündöklő belül korhadt egyházat, mely az ősök vallási hagyományait el- tékozolta, fentartani nem tudta.

Mert valljuk meg őszintén, imponált-e az utolsó évtizedekben a magyar papság a hivő világiaknak ? Im- ponált-e abban, a mit a pap hivatása, állása kiván ? Nem imponált se tanitásaival, se erkölcseivel s a csekély számú egyesek, kik inkább méltók voltak a pap névre, hatás- talanul erőlködtek.

így következett be, mert be kellett következnie, hogy az emberek a papságot becsülték, de csak annyiban a mennyiben eszköznek használhatták világi czéljaikra, korteskedésre, t r a k t á k r a vagy uszályhordozóknak.

Az egyház valódi érdekeiért küzdeni, azokért lel- kesedni megszűnt az egyházi, megszűnt a világi ; ha te- hát most végre a nagy elviharcz bekövetkezett, lehetett-e reményleni, hogy a katholikusok zöme szilárdan kitart a hitelvek mellett? De hogy l e h e t e t t : senki sem lelkesedik azért, a mit nem ismer, vagy a mivel szemben eddig fő- papjainknál is csak taktikát látott.

A század folyamán mindnyájunkat elbódított a libe- rálizmus, hisz a kormány mai többségét is, de meg 67 óta a liberális többséget a kath. püspökök és papok asz- szisztencziája liferálta. hát mi Isten-csodája állíthatta volna most meg a polgári házasságot !

E b b e n van az oka annak, hogy nálunk egy marok- nyi radikális csoport diadalt ül az országon. Ez hozta, meg nekünk a polgári házasságot s fog hozni sok egye- bet ezután.

A kiáltó veszély, mely immár sodor benuünket, végre nyissa meg tehát szemeinket, hogy lássuk magun- kat, a milyenek v a g y u n k ; lássuk a küszöbön álló b a j o - kat, melyeknek előidézői oka a saját multunkban rejlik.

Mert ha ezt beismertük, akkor egy általános erkölcsi meg- újhodás által meg fogjuk menthetni azt, a mi még meg- menthető, nem földi javakat, de az emberek lelki üd- vösségét.

Legyen papságunk papság, a szó régi értelmében s püspökeink a kánonokat tartva kezeikben, legyeuek újból a lelkek pásztorai; igy fognak maguknak nevelni katholiku- sokat, kik gyermeki ragaszkodással fognak csoportosulni köréjök.

Minden hízelkedésnek, minden szemfényvesztésnek felfelé és lefelé a csütörtöki nappal végeszakadt; az egy- ház szent ügyét emberi gyengeségek legyezgetése által többé nem veszélyeztethetjük. Azért szólunk nyíltan, hogy mindenki értse meg a forduló pont jelentőségét.

A beállott uj idők u j embereket követelnek, a kik először önmagukat tudják megreformálni, elhagyják a régi utakat-módokat és a katoliczizmus ügyének szentelik minden erejöket. A ki még ma se értené meg az idő in- tőszavát, azt az ár menthetetlenül el fogja seperni.

N e szörnyűködjék tehát egy katholikus se az ellen- fél győzelmén, ezt a győzelmet a mi hanyagságunk és hűtlenségünk idézte elő, hanem mindenki inkább kösse fel az inge u j j á t és teljesítse kötelességét, a mint azt az egyházjog m á r régen elénkbe irta, csak mi elfelejtettük.

Emberek tették nálunk tönkre az egyházat, embe- rek szolgáltatták kí azt az ellenség prédájává, hát embe- reknek becsületbeli kötelessége azt most menteni s újból felvirágoztatni, Krisztus szellemének tettekben való köve- tése által. Isten az emberek frivolitása miatt csodákat nem mivel.

II. Elvégeztetett!

(Nyilatkozat a Keletien.)

Folyó hó 21 én egy idegen test fúródott a magyar katholiczizmus szervezetébe: a kötelező polgári házasság intézménye. Tehát a keserű pohár, melynek elmultát annyi örömmel, de nem minden belső aggodalom nélkül hangoztattuk közelebb, csak elvétetett tőlünk, — de nem mult el.

Az Isten ugy akarta, hogy kiürítsük : engedelmes- kedünk az ő akaratának. Az Ur megengedte az ármány- nak és erőszaknak, hogy pillanatnyi győzelmet arasson felettünk. Nem latolgatjuk a következményeket, csupán egyet cselekszünk : felhívjuk hitrokonainkat, hogy köves- sék az Urnák ujjmutatását.

A kicsiny, de vakmerő és összetartó sereg leverte és szétszórta az óriási többséget. Az egyéni és lelkiisme- reti szabadságból csúfot üző liberalizmus szele szétfújta az oldott kéve laza szálait.

Paptársak, tanitók és hivők ! Egyesüljünk ! Tűzzük 1*

ki a jelt, az Isten-ember halála jelvényét, tüzzük ki a keresztet ! Ebben a jelben csak győzni lehet.

Szedjük össze a szétszórt szálakat, azzal a szeretet- tel és türelemmel, melyet az Üdvözítő hagyományozott anyaszentegyházának. Ez a tőke kimeríthetetlen.

Az eszme és erkölcs magasabb régióiban nincs de- valvatió.

Kétségtelen, hogy van okunk a szomorúságra; de legkisebb okunk sincs a csüggedésre.

Áz élet mestere — a történelem — tanítja, hogy a kath. egyház az üldözések napjaiban volt a legnagyobb és a leghóditóbb. A méltatlan szenvedésben az istenség szava szólal meg, s a szózatot áhítattal hallgatják és kö- vetik mindazok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot.

E hatalmas hangot, mely mellett zümmögéssé tör- pül az egek villáma nyomán elvonuló dörgés, bizva és remélve hallgatják a milliók, a kicsinyek, a s z e g é n y e k . . . Jézus követői. Ezeknek mutassuk meg a kereszt fényét, mely mellett haszontalan csillámlás az arany és gyémánt ragyogása !

Szálljunk a nép közzé a kereszttel ! Szólaltassuk meg a nép lelkében a kereszténység szellemét ! Juttassuk kifejezésre a nép által a kereszténység egész tartalmát, így könnyű és édes lesz az iga, melyet viselünk, és dicső a győzelem, mely elmaradhatatlan.

Az ellenfél az ember gyengéire emelte épületét.

Mi arra építünk, ami az emberben nagy és nemes, épí- tünk az eszmére, az igazság, a jó és a szabadság szerete- tére. Lehet e kétségünk a győzelem iránt?

Megmondta az Üdvözítő, kinek igéi akkor sem múl- nak el, ha az ég és föld elmúlnak, mi a sorsa a fövényre

épített háznak. A mi házunk nem ilyen talajon épült;

felépítjük azt az eleven hitnek szikláján, melyet hiába ostromolnak a hitetlenség szennyezett hullámai.

Nem szabad tovább késlekednünk ; a hit nagy mü- vének építéséhez kell fognunk haladéktalanul.

Az építés munkájában erős lélekkel, emelt kebellel kell szorgoskcdnunk ; a hit ihletével és hegyeket mozdító hatalmával kell a köveket egymásra rakosgatnunk. Nap- számos munkát végeznünk nem szabad. Ne hordja közü- l ü n k senki száján a szót: Uram, U r a m ! hanem érezze,

hogy az Ur szivében lakozik.

Ez az érzés erőssé teszi a gyengét és ellenállhatat- lanná az erőset.

Ne legyünk kicsinyhitűek, s akkor semmi sem ve- szett el. A gyenge az erőset csak abban az esetben csu f o l h a t j a meg, ha ez magát elhagyja; de ha erejének tudatában van és felemelt fővel, biztos kézzel s félelmet

nem ismerő bátorsággal áll ki a küzdés porondjára, — a viaskodás eredménye felől nem táplálhatunk kétséget.

A szeretet Istenének nevében előre !

Sursum corda ! —y.

III. A janldim és még valami.

(A Fejérmegyei Napló jun. 25-iki vezérczikke.) (?) Post equitem sedet atra cura . . . A kormány a (hí- res) csütörtöki szavazás négyes fogatán diadalmenetben szá- guldozott végig exaltált hivei között s a Lajtán innen és tul mámortól ittassan hirdetik a liberálisok élőszóval és

nyomtatásban, hogy : Győztünk ! Azonban post equitem sedet atra cura. A fekete gond nyomon követi a kormányt diadalutján. Az a törvényjaslat, melyet a kormány csak ugy tudott megszavaztatni, hogy arczul csapta a parla-

mentárizmust, a politikai erkölcsöt, hogy visszaélt a ki- rály nevével és kortesül szerződtette a főrendiház elnökét, az a törvényjavaslat még nem törvény, mert még nincsen ellátva a legfelsőbb szankczióval. Es ez a szankczíó Isten tudja, mikor lesz meg, talán soha.

Miért? Megmondjuk röviden.

Dr Wekerle Sándor, a ki még mindig miniszter- elnök, a polgári házasságról és a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatokra még azok benyújtása előtt ki- mondotta a junktimot, a mi annyit jelent, hogy ezt a

két törvényjavaslatot c s a k e g y ü t t e s e n fogja a legfelsőbb szentesités alá terjeszteni.

A gyermekek vallásáról, illetve az 1868: LUI. t.-cz.

12. és 14. §§-ainak megváltoztatásáról szóló tvjavaslat utolsó, 10-ik §-a így hangzik :

„A jelen törvény az általánosan kötelező polgári házasságot szabályozó . . . törvényczikkel egyidejűleg lép életbe s végrehajtásával a vallás és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyminiszterek bízatnak meg."

A főrendiház csütörtökön megszavazta a házassági javaslatot, de a gyermekek vallásáról szóló törvényjavas- lat még nincs megszavazva sem a képviselőházban, sem a főrendiházban, és ha a képviselőház bizottságaiban meg-

változtatott eredeti szövege helyre nem állíttatik és nem javittatik, a főrendiház által nem is lesz megszavazva.

A csütörtöki szavazás általános meglepetésre a kor- mány győzelmével végződött. Ne bocsátkozzunk most rekriminácziókba. Ne firtassuk, hogy mi okozta a kormány

váratlan győzelmét. A szavazás eredményét sem a kor- mány ereje okozta, sem a konzervatív ellenzéknek gyen- gesége. Ez az eredmény a véletlennek szüleménye s a felelősséget érte nem a megjelent, hanem a távolmaradt ellenzéki főrendeket terheli. Am jól van, mi nem vádol- juk őket, csak a neveiket jegyezzük föl, okulás kedvéért.

A kormány eljárását sem akarjuk per longum et latum jellemezni. Csak annyit kérdezünk a kormánytól: Meg

fogja-e adni a csütörtöki szavazás s egyáltalában az egy- házpolitikai javaslatok elfogadása ezen országnak a már évek óta fájdalmasan nélkülözött békét? Adhat-e erre

tiszta lelkiismerettel megnyugtató választ? Nem adhat.

De az ország 10 millió katholikusához, a többi val- lásfelekezeteknek e ke'rdésekben pártunkon álló híveihez s első sorban a főrendiház konzervatív ellenzékéhez is v a n egy kérdésünk: Tehát azért küzdöttünk éveken ke- resztül a trón, a vallási béke és egyetértésért, a katholi- czizmus megtámadt igazaiért, hogy most, a minapi vélet- lenség szülte szavazás hatása alatt letegyük a fegyvert, lemordjurik a győzelem reményéről? Nem és százszor nem!

A csütörtöki szavazás nem szerencsétlenség, csak bal- eset s éppen ezért nem képes bennünket elcsüggeszteni, visszariasztani a harcz folytatásától. Csatasoraink vissza- vonultak, de csak rövid ideig, mert nemsokára meggyara- podva erőben és lelkesedésben vissza fognak térni a csata mezejére és küzdeni fognak, becsületesen fognak küzdeni

5 RELIGIO.

és nem fognak nyugodni addig, mig ki nem r a g a d j á k az ellenfél kezéből a győzelem pálmáját.

Fegyvereink ezentúl is a lovagiasság, az igazság, a hazaszeretet, a lojalitás, a vallásosság fegyverei lesznek.

És ezen fegyverekkel lehetetlen, hogy ne győzzünk.

A jövő a mienk, de hogy egészen a mienk legyen, arra szükséges e haza összes katholikus, összes konzerva-

tív polgárainak lelkes, szilárd összetartása. Szervezked- jünk tehát. Szervezkedjünk a községekben, a városokban, a megyékben és választókerületekben, szervezkedjünk a képviselőházban, a főrendiházban és ha igy, de csak is igy szervezkedve folytatjuk a küzdelmet, akkor a győ- zelem el nem maradhat.

Azért ne csüggedjünk egy perczig sem, hanem remél- jünk és ne tegyük le a fegyvert, hanem harczoljunk tovább

a trónért, a hazáért, az egyházért, a nép igazi javáért!

(Yége köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Budapest, jul. 3-án. Junctim és királyi sanctio. — A házasságkötés általános „kötelező" elvallástalani- tása törvényjavaslatának útjába, hogy törvény ne lehessen belőle, még két forduló pontnál lehet akadályt gördíteni.

Az egyik forduló pont a főrendiház tárgyalásainak, a másik a trón jogainak körébe esik.

Junctim alatt értjük ő felségének azt a megállapodását és utasítását, hogy a kormány a polgári házasságról szóló tvjavaslatot az 1868-iki törvény revíziójával együttesen terjessze sanctio alá. Egyik a másik nélkül sanctiót elő- l e g e s királyi határozat folytán nem kap, egyik a másik nélkül életbe nem léphet.

Nekünk, megvalva az igazat, ez a juctim kezdet óta sehogy sem tudott megtetszeni. Az egy furfangos jogász

ész „csapdája" volt a királyi akarat számára, hogy ime, mivel az 1868 iki törvény revíziója által egyfelől ki van-

nak elégítve a katholikusok, de fel vannak zaklatva a protestánsok, hát : a protestánsok megvigasztalására a ka- tholikusoknak tetsző revízióval együttesen kapjon az ország polgári házasságot. S a korona, sajnos, belementa csávába, abban a hitben, hogy egy az egész országot feldúló rendelet- nek alapul vett törvény revíziója fejében konczesszió gyanánt adandó polgári házasság „kötelező"-leg előterjesztett javas- latából le lehet majd koptatni a parlamenti tárgyalások alatt jó darab elvaduitságot a vallástól, s le lehet szállítani az egész czivilházasságos „lelkesedést" a „nothcivilehe"-vei való megelégedés színvonalára.

A korona alaposan csalódott. Junctimra a szabad- elvű kormánytól sem a házasság, sem a revízió tekinteté- ben nem azt kapja, a mit várt. Lelki ínségesek számára kontemplált „nothcivilehe" helyett sanctióra kapja a há- zasságkötés elvallástalanitásának kötelező javaslatát oly ország részére, hol a lakosság óriási többségének alkot-

mányosan garantirozott vallásos hite szerint a házasság szentség, vagyis egy pillanatig sem lehet el vallásos jelleg nélkül. Telj es revízió helyett pedig kap sanctióra egy nyo-

morék revíziót.

Bennünket katholikusokat a junctim kapcsán, ha

igy marad a dolog, egy nagy rászedetés. kudarcza fenye- g e t a miatt, hogy nem igyekeztünk a junctimra vonatko- zólag idejekorán felvilágosítani a koronát. Egy nyomorú- ságos revízió ellenértékeül kapjuk az ország, az állam vallás-politikájának a vallástalanság útjára való átterelé-

sét, „kötelezőleg", kényszeritőleg a házasságkötésnél kezdve a dolgot. Kár volt a koronával a junctimba belemenni. Az 1868-iki sérelmes törvény kiigazítása vagyis a természeti erkölcsi törvényhez való szabása ingyen teljesítendő köte- les sége az állami hatalomnak; e revízió fejében semmi- féle konczessziót nem követelhetni senki számára. S most, mert a korona, katholikus felvilágosítás, vagyis az igaz- ság felderítésének hiányában ráállt a junctimra, az elébe került vagy kerülni készülő törvényjavaslatokban egy hallatlan lelkiismereti kényszer helyzetébe kerül, t. i. a kötelező polgári házasság tvjavaslatában provokácziót kap sanctionálására annak, a mit lelke mélyen perhorreskál s a mit kezdet óta „idegesen" és hevesen ellenzett; a revízió tvjaslatában pedig nem kapja meg sanctióra azt, a mit az egész ors? ág előtt a revízió junctimának kimon- dásával megígért.

Hogy a király lelkiismerete a „kötelező" polgári házasság ellen ideges idegenkedéssel küzdött, mutatja hóna- pok története. Hogy pedig a revízió törvényjavaslata korcs- revizió, melyet a király nem fogadhat el, kitűnik onnét, mert az 1868-iki törvény intézkedéséből az uralomra erőszakolt

felfogás kettős irányban csinált sérelmet a természetjog ellen: 1. midőn a szülők intézkedési jogát a gyermekek

vallásos irányzása tekintetében elvette s a vallási hová- tartozást igazi szomatikus, karnális, testies gondolkodású felfogással a „nem"-hez, egy testi szervezethez kötötte, 2. midőn az igy a természetjoggal durva ellentétben val- lásilag testük nemi szervezetéhez lekötött gyermekekről ugy intézkedett, hogy 18 éves korukig „ n e m " ö k t ő l nem szabadithatják el vallási hovátartozandóságukat. A mi ez utóbbit illeti: ha az cllam 18 éves korukig az illetőket házasságra lépésök jogától nem merte megfosztani, hogy meri akkor jobb meggyőződésük szerint való vallás- változtatásuk elidegeníthetetlen természeti jogában akadá- lyozni s feltartóztatni őket egész 18 éves korukig? Val-

lást pláne korábban van joga az egyénnek változtatni, mint házasságra lépni. Miért? Mert amahoz nem kell több mint az ész használatában lenni ; holott a házasság- kötéshez ezenfelül még a testnek bizonyos érettsége is elkerülhetetlenül szükséges, a mi később jön meg mint az ész használata.

Mindezekből világos, hogy a kötelező polgári há- zasság törvényjavaslata elé, a junctim királyi igéretét véve kiindulásul, a revízió csonkasága miatt, igen erős oppozi- tiót lehet a főrendiházban kifejteni, a mely, ha a főren- diházi ellenzék összegyűjti szavazatait, a radikális polgári házassag ügyét is megbuktathatja, és pedig éppen a ra- vaszul felállított junctim-féle csapda révén. Es ez, ha sikerülne, a katholikus észbeli műveltség fensőbbségéről örökbecsű tanúságot tenne.

A mi a királyi sanctiót illeti, erre nézve három do- log világos és tagadhatatlan.

jElső az, hogy a királynak joga van, ha lelkiisme- retével valamely tvjavaslat ellenkezik, a sanctiót megta-

gadni. Senki lelkiismeretével ellenkező cselekedetre nem kötelezhető, nem kényszeríthető.

Második az. hogy a királynak ebben a mi országos esetünkben kötelessége a sanctiót megtagadni a) a termé- szeti erkölcsi törvénynél fogva, mert a házasságkötésből a vallást „kötelezőleg" kizárni akarni erkölcsi monstruo- zitás, b) a pozitív isteni törvénynél fogva a házasság ke- resztények közt szentség levén, az egy pillanatra sem

változtatható át pusztán polgári ügyletté, c) tételes ma- gyar közjogi törvénynél fogva, mert Magyarország apos- toli királya megesküdött arra, hogy Isten egyházait jo- gaikban, ezek közt tehát a vallásos hit szerint való élés tehát péld. házasságkötés jogában sértetlenül meg fogja tartani.

Harmadik az, hogy ha már egy kész törvény ellen minden polgárnak joga van kérvényezni : mennyivel in- kább joga van egy tvjavaslat ellen a sanctio megtagadása végett peticzionálni minden polgárnak, állás- és rangkü- lönbség nélkül?

Ezen általános polgári jogon és kötelességen felül a püspöki kart egy különös jogosság és kötelezettség czime illeti meg ily esetekben, mint a mostani, a trónnál a vallásra sérelmes tvjavaslatok sanctiója ellen óvást emelni s illetve a sanctió megtagadását szorgalmazni.

Szándékosan m o n d j u k : szorgalmazni. Mert a püspökök, midőn mint a kath. egyház képviselői az egyház nevében szólnak a fejedelmekhez, az egyház nevében terjesztenek elo sérelmeket, az egyház nevében a vallás ellen elköve- tett, vagy a vallást fenyegető sérelmek orvoslását, illetve megelőzését szorgalmazzák, tulajdonképen nem kérelme- ze'si polgári aktust végeznek, hanem tanítói, papi, egy- házkormáayzati aktust végeznek egy hívővel szemben, a ki esetleg király, még pedig nálunk „apostoli"' kath.

hitvtdő és hitterjesztő, nemcsak jogaira, de kötelességeire nézve is.

A pozsonyi kath. gyűlés a Krisztus által meghatá- rozott üdvösséges, kötelességes uton dicséretesen haladt előre, midőn a főpásztorok apostoli fellépését azért fiúi hódolattal evokálta, illetve esedezett.

Egész Magyarország, az egész világ várja a magyar püspöki kar elhatározását.

Az őszön nagy dolgok történhetnek ! ? ?

Győr, jun. 30. Egyházmegyei nyomda. Konzervativ lap. Hangulat. Kath. Kör. —

Örvendetes eseményről akarok ez alkalommal refe- rálni. Régi óhajunk teljesedett: kaptunk egyházmegyei nyomdát. A győri nyomdák közül az egyházmegyei alap azt vette meg, a mely a többinél legjobban volt beren- dezve ; 15000 forintba került. Reméljük, hogy e nyomda segítségével a kath. akcziót tetemesen elősegíthetjük.

Munka egyelőre annyi van, hogy máris arról kezdenek gondolkozni, nem kellene-e még egy nagy gépet venni.

Egyelőre régi helyén marad ; azonban nem sokára a volt tanitóképző-intézeti házban lesz elhelyezve. E ház szintén egyik egyházmegyei alap tulajdona. A nyomda igy biz- tosítva van, hogy ki nem takarítják s hogy túlságosan nem táxálják.

E nyomdától azt is várjuk, hogy az újév óta meg- indított „Dunántuli Hirlap" czimü konzervativ katholikus irányú lap könnyebben lesz föntartható, miáltal szintén a jó ügynek teszünk szolgálatot. Három liberális, illetve

radikális lap létezett Győrött. Ezek garázdálkodtak elle- nünk s velünk szemben kényök-kedvök szerint; ugy bán- tak velünk, mint olyannal, ki le van kötve deszkára, s min- denki üt rá tetszése szerint, mert látja, hogy nem bir véde- kezni. Mióta e lapunk van, a támadást visszaverjük, s min- den ügyhöz hozzászólunk, az igazságot terjesztjük, a házugságot leleplezzük, a becsületesség, hazafiság, erkölcs leple alatt járó-kelő képmutató szédelgők arczárói lehuz- zuk szép módjával az álarczot. Hiába, manapság minden még oly kis lap is hatalom !

Mint mindenütt, ugy nálunk is, a nép csak bosszan- kodik a törvényhozás terén történt ujabb dolgok miatt.

A mit hazug elemek, jobban mondva, egy hazug elem (mert egy szál ember tette) dróton át Budapestre hazu- dott, hogy Győrött fáklyásmenet lesz s örömtüntetés a polgári házasság mellett, az éppen olyan czélzatos eljárás szüleménye, mint az a bizonyos bizonyítás, hogy a nem- zet akarata kívánja.

Örvendetes mozzanat még az is, hogy a Katholikus Kör ideiglenesen a kis-szeminárium kertjében, hol igen alkalmas helyiségök van, julius 1-én megnyílik. Mindenki csodálkozott,, mikor látták, mint sorakozik férfi férfi után a körhöz. Már jóval többen vagyunk mint 250-en, és még egyre jelentkeznek. Bizonyos részről olyanok, kik a katholikus társadalomban lehetetlenek, minden követ megmozdítottak megakadályozására ; most azonban már elnémultak. A Katholikus Kör nem fog, s nem is akar, senkit sem támadni. Élni akarunk, és pedig élni lelkiis- meretünk s hitünk szerint ; s ha ebben valaki akadá- lyozna, magának tulajdonítsa, ha félre és a falhoz szo-

rítjuk. -f~

Páris, jun. 26. Carnot keresztény halála. — Erről írnak itt most a kath. lapok. Es méltán. Nagy tanulság rejlik Carnot keresztény halálában. A halállal szemben Sadi Carnot megszűnt egy vallástalan köztársa- ság vallásban semleges elnöke lenni. Mióta az állam első állását elfoglalta, soha templomba nem ment ; soha szó ajkain ki nem röppent, mely Istenre vonatkozott volna.

Isten irgalmassága időt engedett neki, hogy magába szálljon. Egy rettentő merényletnek áldozatúl esve, Car- notnak reá boldogító, reánk s hazánkra nézve pedig sze- rencsét hozó alkalma nyílott, hogy nemesen és ünnepé- pélyesen megczáfolja elnöki múltjának egész eljárását.

Meg kellett halnia s az ambiczió és büszkeség apró okoskodásai nem nyomtak többé semmit a latban. A per- czek döntők valának ; az örökkévalóság nyilt meg lelke előtt. Papot hivatott: meggyónt s teljes öntudattal fo- gadta Gallia prímásának kezéből az utolsó kenet szaba- dító szentségét.

Mézerai, a történetiró, ki élete utolsó napjáig isten- telenül élt, midőn keresztény halálára készült, igy szólt barátaihoz: „Emlékezzetek rá, hogy Mézerai a haldokló nagyobb hitelt érdemel, mint Mézerai az élő." Remélni lehet, hogy a tömeg, midőn az állam fejének keresztény

RELIGIO. 7

haláláról fog részleteket olvasni, hasonló gondolatra fog jutni.

Ez a nép látta Carnot-t nyilvánosan ugy viselkedni, mint a ki nem ismer Istent, mint a ki tulteszi magát a papon, mint aki az egyházat fölösleges, a templomokat pedig haszontalan emlékeknek t a r t j a csupán. Ez a gyá- szos példa, oly magasból jőve, mindenesetre hatott vala a népre. A tömeg élete nem gondolkodás, hanem után- zás. Hányan gondolták, hogy nekik is úgy kell tenni, mint az elnök ur t e t t ? !

A halálában adott jó példa, remélhető, hogy jóvá teszi az élet által adott rossz példát. Midőn Carnot elnök a szentségeket fölvette, nyilvánosan proklamálta, hogy előbbi vallástalan eljárásával tévedt. Ezt meg fogják maguknak jegyezni a legutolsó faluig minden gunyhóban. A hatás üdvös leszen és mély. Ha valaki jó halállal akar kimúlni akkor ez pap nélkül nem történhetik meg, és az egyház tanításait ájtatosan meg kell hallgatnia. Ezt az oktatást, ezt a leczkét hagyja Carnot a franczia népnek örök- ségben.

Hanemhát ki gondolta volna száz esztendő előtt, hogy a nagy republikánus Sadi Carnot unokája király- gyilkos tőr szúrása alatt fog elvérezni !

KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG.

Az e l s ő o r s z á g o s kath. nagygyűlés által kiküldött nagybizottság üléséről.

Az első országos kath. nagygyűlés határozatainak érvényre emelése s az országos kath. nagygyűlések foly- tatása ügyének gondozása végett kiküldött központi bi- zottság Zichy Nándor és Esterházy Miklós Móricz gróf urak elnöklése mellett folyó hó 30-án ülést tartott. Jelen voltak Szapáry László gróf és Győrffy Gyula dr orsz.

képviselők, Lévay Imre k. t. r. tart. főnök, Timon Ákos és Breznay Béla t. egyetemi tanárok, Romeiser József prépost-plébános, dr Bundala pápai kamarás, dr Haydin Károly ügyvéd, Szemnecz Emil a M. A. szerkesz- tője, stb.

Főtárgy volt a nagygyűlés számadásainak lezárása.

Ezenkívül a bizottság elhatározta, hogy az elnökség utján felszólítás menjen szét az országba a már megalakult

kath. körökhöz az iránt, hogy megalakulásukról a köz- ponti bizottság elnökségéhez (budapesti Kath. Kör) jelen- tést tenni s egyúttal kebelökből 1 — 2 tagot kijelölni szí- veskedjenek az országos kath. nagygyűléseket előkészítő közp. bizottság kiegészítésére. Ott pedig, hol még kath.

körök nem alakultak, óhajtja és sürgeti a kath. közp.

bizottság, hogy kath. körök alakítása egyes városok, vagy egész vidékek, sőt vármegyék felölelésével haladék nélkül és múlhatatlanul munkába vétessék. Ajánljuk mindezeket a ker. esperes és plébános urak, valamint az összes kath.

vezérférfiak lelkes figyelmébe. *)

KATH. NEVELÉS és TANÜGY.

Iskolai értesitők. *)

+ Értesitő a szombathelyi kir. kath. főgymná- ziumról 1893/94. Szerkeszté Kőfalvi Vidor igazgató.

Szombathely, 1894. 8-r. 82 lap. — Tartalma: 1. A gymná- zium u j épülete alaprajzokban és történeti leírásban. Irta R. H. Ebből megtudjuk, hogy az építkezés került 196,500 forintba, mely összeghez a csorna-premoutrei rend 116,500 frttal, Vasvármegye váltságképen 25,000 írttal, Szombat- hely város adományképen 20,000 frttal járult, a hiányzó összeghez a lyceum épületének eladásából befolyt 20,000 frt, a gymnázium épületének eladásából befolyt 15,000 frt. Az építkezés alapozásánál a sabar'ai római világ ma- radványai tárultak fel. Az építkezés leírása után követ- keznek 2. A tanév eseményei. Azután jön terjedelmes je- lentés a tanintézet állásáról. A tanári karban működött 12 csorn. prém. r. kanonok, 1 szombathelyi egybázme gyei áldozópap és 2 világi. A tanuló ifjúság száma volt 353 és pedig róm. kath. 292, ev. ref. 3, ágost. ev. 6, izraelita igazán mondva zsidó 52.

= A pannonhalmi szent Benedek-rendiek vezetése alatt álló pápai kath. gymnázium é r t e s i t ő j e az 1893/94.

iskolai évről. Közzéteszi Feto Menyhért igazgató. Pápán, 1894. 8-r. 50 1. — Tartalma: A) Nagyszabású értekezés : Az elhajlási tünemények elmélete Fraunhofer módszere szerint végzett mérési kísérletekkel. Lendvai Hugótól.

B) Adatok a gymnázium történetéhez. A tanári karban 8 sz. Ben. r. áldozópap működött. A tanuló ifjúság száma volt a négy osztályú intézetben 160. Vallásra nézve róm. kath. 114, ágostai ev. 1, izraelita vagyis zsidó 45.

** A jászóvári prémontrei kanonokrend nagyváradi főgymnáziumának értesitője 1893/94-iki iskolai évről.

Közli Kotunovics Sándor igazgató. Nagyvárad, 1894.

8-r. 145 1. — Tartalma: A füzet élén Cséplő Pétertől első közlemény „A nagyváradi róm. kath. főgymnázium t ö r t é n e t é i b ő l , eme czim a l a t t : Oktatásügyünk újjászüle- tése és a nagyváradi négyosztályu róm. kath. gymnázium alapítása.**) Következik adatokban gazdag jelentés a rend- kívül népes főgymnásium ezidei életéről, melyből ki- tűnik, hogy a tanári karban működött 17 prém. r. kano- nok és 2 világi rendes tanár és 1 rendkívüli tanár. A gör. szert. kath. vallástanszak és román nyelvnek tanára volt Papfalvay Gyula, a ki meghalt ápril 6-án, utána ideiglenesen Dr Brán Feliczián. Parallel A—B osztály volt I. II. III. vagyis összesen 6. A tannló ifjúság száma volt 513, vallásra nézve: róm. kath. 259, gör. kath. 87, gör. kaleti 22, ág. ev. 1. ev. református 40, izraelita vagyis zsidó 104.

vallásnak épp oly erős és életrevaló támasza, mint a hatalmasan megnyilatkozott Nyugat és Éjszak-Nyugat. A szerlc.

*) Abban a sorban, a mint beérkeztek.

**) Erre a tanúságos értekezetre még visszatérünk.

*) Egyúttal fölöttébb kívánatos volna, hogy közép- és keleti Magyarország szintén összeszedje magát ez őszre és vagy két-három yidéki kath. gyűlés megtartásával mutassa meg, hogy a kath.

V E G Y E S E K .

— Vaszary Kolos bib., hgprimás, mult hó 20-án , szombaton, Balaton-Füredről Veszprémbe rándult át dr báró Horilig Károly veszprémi püspök ur látogatására . Veszprém püspöke magas vendége tiszteletére lakomát adott.

— Szobor szent István királynak. Pozsony várme- gye közönsége nem régen felterjesztést intézett a minisz- terelnökhöz, melyben azt a szép eszmét pendité meg, hogy Budapesten, az ország fővárosában szent István királynak, a keresztény Magyarország megalapítójának

államköltségen diszes emlékszobra állíttassák fel Az in- dítványt országszerte nagy tetszéssel üdvözölték. Pozsony - vármegye most átírt Székesfejérvár törvényhatóságához, kérvén ezt, hogy indítványát pártolja. A mozgalomnak tulajdonképen Fejérvárról kellett volna kiindulnia, mert szent István király itt koronáztatott meg, de Székesfejér- vár még jóváteheti e mulasztását azzal, hogy egyhangú - lag járul hozzá Pozsony indítványához.

— Főpapi adományok. DulánSZky Nándor pécsi püspök ur a magyar orvosok és természetbúvároknak jelenleg Pécsett ülésező kongresszusához levelet intézett, melyben jelenté, hogy megjelenését betegsége akadá- lyozza s egyúttal a kongresszus czéljaira 1000 frtot ado- mányozott. Bende Imre nyítrai püspök ur a vágmenti árvízkárosultak segélyezésére 2000 frt, a Negyed-község - beliek számára külön 500 frtot küldött.

— Párbaj a fensőbbség parancsolatára. Tolnán vére s bárbaj volt Kraft és Kolossá huszárhadnagyok közt. A legsajnálatosabb az egészben az, hogy párbajra az ezred- parancsnokság utasította a feleket. Bűnt elkövetni bűn ; bűnt parancsolni kétszeres bűn.

— A pozsonyi kath. nagygyűlésről utólagosan arról értesülünk, hogy az ellen a hivatalos és nem hivatalos szabadelvű tábor ellenakcziója nagy vehemencziával és kí- méletlen erőszakoskodással lépett síkra. Izabella főhgnő minden áron részt akart venni a nagygyűlésben, de csak a templomba mehetett el, a gyűlésről „politikai okok miatt"

kénytelen volt elmaradni. Hivatalnokok, tanárok szintén presszió alatt voltak. A vasúti személyzetnél szintén érez- hető volta „felsőbb parancs." Hát bizony minden lélekért nagy harczokat fog kelleni vivnunk ! Azért hát mielőbb kath. köröket alakítsunk mindenfelé. A ki csak épkézlábu, mozogjon, tegyen, hasson, alkosson valamit ez irányban !

— Nagy alapítvány kulturális czélokra. Néhai Sczi- tovszky János bibornok hgprimás 1860. julius hó 10-én kiadott s a főkáptalan által ellenjegyzett ünnepélyes ado-

mánylevelével a nagykéri egyházi nemesi kúriákat, s legelőt néhai Forster Jánosnak a primási tő káptalani és papnöveldei uradalmak kormányzójának, az adománylevél- ben emiitett érdemei jutalmazásául adományozta. A bir- tok iránt az adományozó utóda, Simor primás, 28 év mul- tán keresetet indított, melyet két fórumban elutasítottak.

Majd a per visszavonatott. E birtok időközben végrende- leti hagyományképpen Forster Gyula a vallás- és közok- tatásügyi minisztérium volt tanácsosa, ma a magyar föld- hitelintézet igazgatója tulajdonába jutott. Forster Gyula az atyjától neki hagyományozott birtoknak s felszerelésé- nek értékéből az osztály után rendelkezésére maradt ösz- szeget, melyet 40,000 frt névértékű regale kötvényben és 1000 frt készpénzben le is tett, a vallás és közoktatás- ügyi miniszterhez beterjesztett alapító levelek szerint kegyeletének jeléül három alapítvány czéljaira rendelte.

— Ez alapítványok elseje 15,000 forintnyi tőkével bír és rendeltetése az, hogy kamatai a magyar egyház történe- nek a magyar állam és intézményei me g alap) it ás ár a gyako- rolt befolyását és ennek eredményeit feltüntető mü meg- írásának előmozdítására és e czélból egyszersmind a római vatikáni levéltárban való kutatások végett a Rómában Fraknói által alapított magyar történeti intézetbe küldendő történetbuvárok ösztöndijaira fordíttassanak. A második és harmadik alapítvány egyenkint 12.500 frtból áll. Egyike a hazai történelmi, jelesen egyházi festészet czéljaira szol- gál, másik pedig a hazai mezőgazdaság előmozdítását czélozza.

-H A rimaszombati kath. olvasóegylet első évi működéséről szóló jelentés fekszik előttünk. Az egylet a mult évben alakult s olyan szépen fejlődött, hogy ma közel 200 tagja van. Összes évi bevétele az egyletnek 1912 frt 83 kr., követelésben, bútorzatban és felszerelés- ben, valamint gyümölcsöző tökében az egyesület vagyona 1507 frt 10 kr., miből levonva 630 frt terhet, a tiszta vagyon 877 forint 10 krra rug. Dicséretes momentum gyanánt kiemeljük, hogy az egyesület a budapesti k a t h . nagygyűlésen képviseltette magát, utánzatra méltó pél- dát adva ezzel a többi kath. köröknek.

Felhívás előfizetésre.

Az a leírhatatlan helyzet, mely felé keresztény val- lásunk, katholikus egyházunk, a lezajlott és még ezentúl

következendő, eddig szerencsétlen végüeknek mutatkozó óriás valláspolitikai küzdelmek kapcsán ragadtatik, a leg- kiáltóbb felhívás a „Religio-Vallás8 figyelembe vételére, támogatására, olvasására.

T. olvasóinkat ennélfogva kérve-kérjük olvasó közön- ségünk körének kiterjesztésében lelkes támogatásunkra. Egy eddigi olvasó szerezzen tizet! Most vagy soha!

Féléves előfizetőinket pedig tisztelettel kérjük a II.

félévre szóló előfizetés gyors megújítására.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breinay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Budapest, 1894. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz. >