Észak Amerika Államai : Északi Sark körüli szigetek ; Brit Északamerika [Észak-Amerika!] ; Egyesült Amerikai Államok ; Mexikó köztársaság ; Középamerikai [Közép-Amerikai!] köztársaságok ; Nyugati India

Teljes szövegt

(1)

A nagy sivatag déli határa, a kaukázi és néger emberfajta határául tekintendő ; a négerek (szerecsenek) két nagy osztályba oszthatók, ezek: a szudaxmégerek és a bantunégerek. A szudannégerek. Szudanban és Középső Afrikában egészén az Egyenlítőig laknak ; számos törzsre oszlanak, melyek testalkatra s műveltségre nagyon különböznek. A bantunégerek Afrikának az Egyenlítőtől délre fekvő területén tartózkodnak és nyelvilieg meglehetős egységet képeznek.

A délafrikaiakhoz soroljuk a hottentottákat és a busmannokat, kik a a világrész délnyugati részében, közel az Atlanti Oczeán partvidékéhez laknak.

A maláji fajtához tartozik Madagaszkar szigetének keleti lakossága.

A lakosság legnagyobb részének (a négereknek) szellemi műveltsége a lehető legalacsonyabb fokú. Több mint 100 millió ember vallása az élet- telen tárgyak (fétis) tiszteletén alapszik. E vallási képzeletekkel együtt jár a boszorkányoktól való félelem ; mely számos szörnyű tett (istenitéletek, emberáldozatok) oka. Afrikának majdnem egész északi részét a benyomuló arabok a mobammed vallásra térítették, a mely folyton terjeszkedik.

Afrikának csak nagyon csekély része áll az európai államok uralma és befolyása alatt·. A világrész belsejében ugyan sok négerállam van, de a nagyobb kiterjedésűek rendesen nem szoktak hosszabb tartamúak lenni az alapítók életénél. A szervezett államok száma nagyon kicsiny s jobbára a világrész északi részére szorítkozik.

ÉSZAKI AMERIKA ÁLLAMAI.

Északi Sark körüli szigetek.

E szigetvilág két nagy részre osztható ; az elsőhöz tartoznak az Európa és Ázsia északi partjai körül elterülő szigetek ; a másodikhoz pedig az Ame- rikától északra fekvő szigetek.

Az amerikai sarki szigetvilágot a Baffin út és Baffinöbölnyugalira és keletire osztja. A nyugatiak igen közel vannak Amerikához ; a keletiek távo- labb esnek tőle.

A nyugatamerikai sarki szigetek : a North-Devon (olv. Norszdeón), a Cornivallis, a Bathurst (olv. Beszszörszt), a Melville és a Patrik (olv.

Petrik) herczeg szigetek ; Southampton (olv. Szauszemptn) szigete, a Baffin (olv. Beffin) föld, ez utóbbi több szigetből áll ; North-Somerset (olv. Norsz Szom.) és Wales berezeg szigetei stb. • -

Mindezen szigetek 9 hónapon át jégtakaró által vannak a szárazföld- del összekötve és mindannyia zord és kopár. A rövid nyár nem képes a föl-

(2)

det megpuhítani, s ezért a növényzet, védett helyeken is, legfeljebb korcs- bokrokból, mohák és zuzmókból áll. Az állatvilág azonban nem oly sze- gény. A tenger igen gazdag halakban, özetekben, rozmárokban, fókákban, stb., a tengeri madarak is óriási számban jelentkeznek. A szárazföldi álla- tokat (rénszarvas, mosusz és pézmaállatok, jegesmedve) sűrű bunda védi a hideg ellen, szigetről-szigetre vándorolnak. Ezen állatok közt s nagyobb- részt ezekből, él a nomád eszkimó.

A keleti sarki szigetek: Grönland (2.170,000 • kim ? alig 10,0001.) felette nagy sziget, vagy pedig több sziget konglomerátuma, mely örök jég- gel borított útak által tartatik össze. Nyugati partvidéke, fjordok által össze-vissza kúszált szélével, a norvég partokra emlékeztet. Belsejét nem ismerjük. Grönland főtermékeit a tenger szolgáltatja; ezek nélkül még az a- gyér lakosság sem élhetne meg, mely eddig ott tengődött; a halakon kívül van még uszadékfa, dunalúd és só. Az őslakosok az eszkimók törzséhez tar- toznak. Az összes kereskedés a dánok kezeiben van. Főkereskedelmi czik- kek: czetek, rozmárok, halak és pehely. Kereskedelmi állomások: Upernivik Amerikában a legészakibb hely, hol még európaiak állandóan tartózkodnak,.

Juüenhaab a legnépesebb hely.

Spitzbergák négy nagyobb szigetből állanak, mindannyia jegesekkel, borított felföld.

A Ferencz-József-Földet az 1872-iki osztrák-magyar expediczió fedezte- fel. A nagyobb szigetebet Zichy-földnek, Vilcsek-földnek és Petermann- földnek nevezték el.

Brit Északamerika.

' (9.000,000 • kim. és 4.000,000 lakos.)

Brit Északamerika azon területet foglalja magában, mely az E g y e - sült-Államoktól északra terül el. Ezen nagy terület túlnyomó része a világ- legzordonabb vidékei közé tartozik és szibiríai jellegű. Csupán számos-- bundás állat vadászata tette kívánatossá e zord és néptelen vidékek elfoglalását. A bennszülött indiánok és eszkimók száma csak mintegy

100,000-re rúg.

E nagy terület egyes tartományai (Új-Eoundland kivételével) szövet- séges államot (Dominion of Canada) képeznek, melynek fejedelme az angol király. A brit birtok a legműveltebb és legnépesebb része az, mely az öt Kanadai tó és a Sz. Lőrincz folyam torkolata közt van, az ú. n. Kanada.

Főhely : Ottava (olv. Otteva), a hn. folyó mellett, ez a kanadai szövetség főhelye. Québec (olv. Kvibek), most az angolok főerődje Amerikában..

•Montreal (olv. Montriói) a kereskedés középpontja.

Uj-Foundland (olv. Faundlend) szigete, belseje sziklás és ködös, a.

(3)

földmívelés nem jutalmazó, de a bundás állatok vadászata jövedelmező..

Az e vidéken található kutyák hosszú gyapjas szőrük és hííségűk által tűn-' nek ki. A csekély lakosság keresete a tengeri halászat, mely a szomszédos zátonyokon történik és oly fontos, hogy több ízben háború- okáúl szolgált á íraneziák és az angolok közt. I t t megemlítjük még az odább délre elterülő Bermuda (olv. Bermjude) burányszigeteket is, a melyek az angolok fontos állomásait képezik. .

Egyesült Amerikai Államok.

(9.900,000 • kim. és 50 mii. 1.) '

Az Egyesült Amerikai Államok (The United States of Amerika) alkotják a világ leghatalmasabb köztársaságát és Anglia után az első keres- kedelmi hatalmát. Ezen Európa nagyságú állam az Atlanti oczeántól a' Csendes oczeánig terjeszkedik. E négyszöget az Alleghany hegység, a Szik- lás hegység és a Szierra Nevada hegység párhuzamos vonulása három térségre osztja, ú. m. a keleti keskeny partvidékre, mely az Atlanti oczeán partjai felé lejt, a nyugati szélesebb medenczeszerű feltérségre, mely a Szikláshegység és a Szierra Nevada közé van ékelve és yégre a középső alföldre, melyet a Misszisszipi és mellékvizei öntöznek. Ez oly terület, mely égalja, növényzete és talaj gazdaságának egyenlőtlenségei daczára arra van hivatva, hogy a műveltség rendkívüli középpontjává váljék.

Lakosok. Az 50 milliónyi lakosság túlnyomó része brit eredetű, miért is uralkodó nyelv az angol; a szabad szerecsenek száma 4, — a bennszülött indiánoké V« millióra rúg. Az összes lakosság 'h-e bevándorlott. Az unió- beli jellemében van valami sietős és lázas, mely éles ellentétben van euró- pai rokonának higgadtságával. — A népnevelésről kellőleg van gondos- kodva,.— nincs állam, hol nyilvános iskola könnyebben hozzáférhető volna, mint itt. Az egyes államok pazarul gondoskodnak az iskolák fentartásáról és felszereléséről; mert itt azon elv uralkodik, hogy a köztársasági önkor- mányzat egyedüli biztos támasza a nép szellemi műveltségében rejlik. — Vallásra nézve az Unióban szabadság uralkodik, csupán az van kimondva, hogy az állam vallása a keresztény (felekezeti különbség nélkül).

Anyagi műveltség. Az összes európai gabonaneműeket termesztik ; ezek közt a búzatermesztés újabb időben oly terjedelmet öltött, hogy már az európai piaczokon is sikeres versenyre kelt Magyarországgal, Romániával és Oroszországgal. Termelés tekintetében általában három övet lehet meg- különböztetni, ú. m . : az északi gabona-, a középső gyapot- és dohány- és a déli czukornád-övet. Marbatenyésztésre nézve első helyen áll a sertéstenyész- tés 80 millió drbbal, tehát több, mint^egész Európában. Felemlítendő még

J a b l o n s z k y : Földrajz. 8

(4)

a szarvasmarha· és juhtenyésztés. A köztársaság igen gazdag ásványkin- csekben is; ilyenek különösen az arany, ezüst, higany, réz, vas, kőszén, petróleum és kősó. Pennsylvania kiválik petróleum·, vas- és kőszénbányái, Kalifornia arany- és ezüstbányái által.

Ipara nagyszerűen és gyorsan fejlődik ; az ipar mindinkább a föld- mívelés fölé kezd emelkedni. Az Amerikai Egyesült Államok jelentékeny iparáról tanúskodnak találmányai, a minők pl. a Morse-féle táviró, a hen- germalom, varrógép stb. Gépgyártása már veszélyeztetni kezdi versenyével az európai államok gyártmányait.

Kereskedése az egész világra kiterjeszkedik. Főkiviteli czikkek a gya- pot (többet visz ki, mint az egész többi világ), a gabona és liszt, hús, kőszén, gépek és petróleum; de belkereskedése is nagy.

Alkotmány és kormány. Az Unió föderalisztikus alapon nyugvó szö- vetséges államot képez. Az egyes államoknak annyi önállóság van bizto- sítva, a mennyi az egész álladalom érdekeinek koczkáztatása nélkül meg- engedhető. Az alkotmány három hatalmat ismer el, ú. m. a törvényhozóit, a végrehajtóit és a bíróit. A törvényhozó hatalmat a kongresszus gyakorolja, mely áll a tanácsból és a képviselőházból. A tanácsba (senatus) minden állam két-két tagot küld; elnöke a köztársaság alelnöke.. A képviselőház az egyes államok képviselőiből és területek küldötteiből áll (ez utóbbiak bír- nak ugyan tanácskozási, de szavasási joggal nem). Minden törvényjavaslat csak akkor válik törvénynyé, ha azt az elnök is aláírta ; ha azonban ez utóbbi megtagadja a törvényjavaslat aláírását, de mindkét ház azt ismét2

szótöbbséggel elfogadja, akkor az törvényerőre emelkedik. A végrehajtó hatalmat az Unió elnöke gyakorolja, kit az alelnökkel együtt az egyes álla- mok törvényhatóságai által e czélra kitűzött választók választanak. Mind- kettő négy évre választatik. Az elnök majdnem ugyanazon hatáskörrel bír, mint nálunk a király. A bírói hatalmat a legfelsőbb Ítélőszék gyakorolja.

Mindennemű bűn fölött az esküdtszékek ítélnek. — Az.egyes államok alkot- mányai a demokratikus-republikai alapon nyugosznak, s többé-kevésbbé a szövetség alkotmányának utánzásai. Hasonlók a territóriumok alkotmá- nyai is, csakhogy ezek törvényjavaslatait a kongresszus erősíti meg. A ter- ritóriumoknak felvételét az államok közé csak a kongresszus eszközölheti, ha ugyanyis azok bizonyos meghatározott számú (mely változik a lakosság emelkedése szerint) lakost felmutathatnak. Jelenleg az Egyesült Államok 40 államból, 9 territóriumból és Kolumbia districtusból állanak.

Az Unió legfontosabb, legsűrűbb népességű, és az európaiak által leg- korábban művelt része a keleti, itt találjuk a legfontosabb városokat is.

E partvidéken fekszik, a Hudson torkolatánál, Amerika legnagyobb és leg- fontosabb városa: .

New-York, 1.500,000 lakossal, London után a világ első keres- kedelmi helye. A gőzhajók és vasútak csomosítása, a város kedvező kikötője, rendes közlekedése Európával, a nagy Erié csatorna elkészítése,

(5)

mely a Kanadai tavakat az oczeánnal összeköti, az óriási tőke, mely fölött rendelkezik, — mindezen tényezők emelik fontosságát. Jelenleg petróleum- mal és bőrökkel való kereskedésben a világ első városa.

Long-Islandon, New-York átellenében van Brooklynvárosa (570,0001.), melyben nagyrészt new-yorki kereskedők laknak.

A számos bajóval borított, vízben gazdag és regényes partú Hudson folyó közvetíti a forgalmat a belső iparos városok és New-York közt. Albany-' tól-Buffalóig vezet a nagy Erié csatorna, melyen a nyugati gabona- és más termések New-Yorkba szállíttatnak. 1 '

Boston az Atlanti oczeán egyik védett öble körül hullámos terüle- ten terjeszkedik. Fontos kereskedelmi város és különösen tudományos intézeteivel tűnik ki, akkora, mint Budapest. Igen nagy fontosságú a jég kivitele. ' '

Philadelphia, New-Yorktól délre a Deíaware mellett, Amerika-első iparűző városa, 850,0001. Legfontosabb iparczikkei: vas- és aczélárúk, gépek, szövőkészülék, ruha és lábbeli. Pb. még az amerikai könyvkereskedésnek is középpontja.

Pennsylvania állam, melyben e város fekszik, az Allegbany hegység mindkét, lejtőin terül el és az Unió legtermékenyebb és leggazdagabb álla- mainak egyike. Különös fontosságúak kifogyhatatlan kőszéntelepei, melyek- nek középpontján Pittsburg gyár város virágzott fel. Ez utóbbi város és az Érié tó között terül el Pennsylvaniának petróleumban gazdag vidéke délnyugat- ról északkeletre.

Baltimore a Chesapeake öböl mellett, fontos kereskedelmi várös, akkora mint Budapest. B. az Unió legnagyobb dohánykereskedő helye és a világ egyik első lisztkereskedő városa. Közelében fekszik az 1793-ban alapított szövetségi főváros: '

Washington ; az Egyesült Államok kongresszusa a Capitolium nevű óriási épületben tartja üléseit, ennek közelében van az elnök hivatalos lakása (Fehér ház). Washington szobra a világ legmagasabb építménye (180 m.).

Hichmond, a James folyó mellett, a dohánynak és Nyugati-Virginia petróleumának főkiviteli helye.

Cliarleston a lin. öböl mellett, fontos gyapot- és rizskiviteli hely.

Nciv-Orleans a Misszisszipi'torkolatánál, egészségtelen fekvése daczára fontos, mint a világ első gyapotkereskedő városa, és a Misszisszipi termé- keny völgyének főkiviteli helye. .

Az Obio, a Misszisszipi és a nagy tavak közt és mellett elterülő vidék («Nyugati államok») leginkább földmívelésre van utalva, melynek termé- keit kényelmes vízi utakon szállítják a tenger felé. Újabb időben itt nagy lendületet nyert az ipar is. Most már az Únió súlypontját ezen államok képezik, hová a bevándorlók főtömege irányul. Ezek képezik egyszersmind a világ legnagyobb gabonatárát is. Fontosább városok :

5*

(6)

Chicago a Micliigantó mellett, a gabonakereskedés középpontja, liol 20, termékeny gabona vidéken vonuló vasút torlódik össze. Az Illinois és Michigan csatorna a Misszisszipivel, az Erié csatorna meg az Atlanti oczeánnal köti össze. 500,000 1. és így az Űnió harmadik városa.

Cincinnati az Ohio mellett, fontos közlekedések középpontjában a belkereskedés főhelye. Porkopolis (sertésváros) mellékneve virágzó sertés- tenyésztéséről és kereskedéséről tanúskodik.

Louisville, szintén az Ohio mellett, gyorsan emelkedik.

St.-Louis a Misszisszipi és Misszouri egyesülése alatt, tehát Észak- amerika legfontosabb belső közlekedésének középpontjában, oly nagy, mint Budapest.

Az Amerikai Egyesült-Államok középső része azon államokat és terü- leteket foglalja magában, melyek a Misszisszipi-Misszuritól egészen a Sziklás hegységig, és a Mexikói öböltől egészen Brit-Amerika határáig terjednek.

Az Űnió nyugati része (Pacific államok), a Sziklás hegység és a Csen- des- Oczeán partvidéke közt, nagyon különböző minőségű vidékeket foglal magában. A Nagy-Sóstó környékén elterülő Utah territórium, a legszorgal- matosabban műveltetik a mormonok által. A Szierra-Nevadáig azonban kietlen puszta terül el, mely legnagyobbrészt alkalmatlan a földmívelésre és «Nagy amerikai sivatagnak» is neveztetik. E kietlen vidékek mindazáltal fontosak, mert rendkívül sok aranyat és ezüstöt nyújtanak.

A Szierra-Nevada parti hegységen túl Kalifornia áldott területe fek- szik, Ezen állam nemes érczeinek gazdagsága és gabonatermelése által tűnik ki. .

' San-Francisco & hn. szűk öböl nyugati végénél, melyhez az ú. n .

• Arany kapun» lehet jutni. E városnak kikötője legszebb az egész világrész nyugati partján. A Pacific vasút rendkívül emeli fontosságát; a keletázsiai tea.és. selyem kivitelének nagy része már S.-F.-on keresztül szállíttatik Európába. Fő kiviteli czikkei az arany, és újabb időben a gabona, 300,000 1. S.-Francisco rendes gőzhajó-összeköttetésben áll Honkonggal és Jokohamával.

Alaszka 1867-ben vétetett meg az oroszoktól, kik a bundás állatok vadászata kedvéért foglalák el és rajta kisebb telepeket alapítottak.

Mexikó köztársaság.

(1.900,000 U kim. 9.500,000 lakossal.)

A Mexikói (olv. mechikói) Egyesült államok, mint hatalmas föld- duzzadás, a két legnagyobb oczeán között terülnek el, hol minden földala- kulás és égalj megtalálható. Áll: a hideg vidékből, a felföldből; a mérsé-

(7)

kelt vidékből, vagy a felföld lépcsőzeteiból, hol mérsékelt övi termékek van- nak ; és a forró területből t. i. a két nedvesforró partilapályból, ez utóbbiak rendkívül gazdagok forróövi termékekben (indigó, gyapot, kakaó és banán), de szerfelett egésségtelenek (sárga láz) és szegények jó kikötőkben. Mexikó nagyon gazdag ásványkincsekben (ezüst, kén).

: Az ország fontosabb városai majdnem kivétel nélkül az Anahuaki felföldön, vagy pedig ennek lépcsőzetes lejtőin terülnek el.

Mexikó (az acztékek idejében' Tenochtitlan volt a neve) a főváros, hegyek által körűizárolt nagy medenczéban terül el. Mexikó majdnem egyenlő távolban van a két oczeántól. Fontosabb városok: La Paebla, az előbbitől délkeletre, a szövetség második városa és' a mexikói ipar főhelye.

Vera-Cruz, kikötő a Mexikói öbölben, vasút által van á fővárossal össze- kötve; égalja azonban nagyon egészségtelen. E város kereskedése nagyobb, mint az összes kikötőké együttvéve. Akapulko legfontosabb kikötő a Csen- des-oczeán partján. Jukatan félsziget campeche- és mahagonifa-erdőiről híres. A Rivilla'Gigedo vulkanikus szigetek is ide tartoznak. '

Középamerikai köztársaságok.

- (450,000 • kim. 3 millió 1.)

Középamerika növényi, állati, égalji és népességi, sőt még politikai 'tekintetben is nagyon hasonlít Mexikóhoz. A keleti partvidéken Nagy-Bri- tanniának egy keskeny, de egészséges partvidéke van (Brit Hondurasz), mely cochenille, indigo és mahagónifa kivitele által tűnik ki. E köztársa- ságok a következők : Guatemala, San-Salvador, Hondurasz, Nicaragua és Costarica. .

Nyugati India.

(244,480 • kim. 4.400,000 1.)

Nyugati India ívalakban csoportosított szigetvilága a két Amerika keleti kiszögelléseit köti össze. Habár nagyságra nézve nem versenyezhet a Keletindiai szigetvilággal, természeti kincseinek bőségére nézve méltó vetélytársa. -

Nyugat-India szigeteit felosztjuk : a Bahama szigetekre, Nagy- és Kis-Antillákra. A Nagy-Antillákhoz tartoznak : Kuba, Jamajka, H a j t i és Portorico. A Kis-Antillák külső és belső szigetsorra oszlanak fel.

A nyugatindiai szigetvilágon majdnem az összes európai tengeri hatal- maknak vannak birtokaik, csupán Hajti szigete független és két önálló köz- társaságra oszlik.

(8)

A Bahama szigetek (angol birtok) jobbára termékenyek, de vízben szegények és lakatlanok. Watlings-Island (olv. Uettlingsz Ailend) (Guana- háni v. San-Salvador) állítólag azon hely, holKolumbus 14-92-ki okt. 12-én kikötött.

Kuba (spanyol birtok) az Antillák gyöngyének nevezik, az összes szigetek legnagyobbika; természeti kincseinél és egyes vidékeinek festői szépségénél fogva a világ legáldottabb területei közé tartozik. Fővárosa : Havanna, megerősített város (amerikai Konstantinápoly) gyönyörű kikötő- vel, Florida félsziget átellenében. Szivargyártása világhírű.

J a m a j k a (angol birtok) szirtek és zátonyok által körülvett sziget, sok jó kikötővel dicsekszik; északi részében buján megterem a czukornád (melyből világhírű rumot készítenek), kávé, gyömbér s más tropikus gyümölcs.

H a j t i (Kolumbus Hispaniolának nevezte el) egykoron Nyugat-India kertjének neveztetett. Jelenleg Hajtin két köztársaság van : A H a j t i n é g e r köztársaság a sziget nyugati, kisebb részét foglalja e l ; San-Damingo köztársaság a sziget nagyobb részéből áll.

Portorico (a spanyoloké) legjobban mívelt sziget.

A Kis-Antillák 6zigetcsöportjai közöl említendők :

A Virginia szigetek ; köztük a legnagyobb sziget S t . Croix, de sok- kal fontosabb Sz. Tamás szigete, mert jó kikötőjében állomásoznak mind- azon hajók, a melyek Havanna, Űj-Orleans, Mexikó, Aspinvall és La Guyara (Venezuelában) felé tartanak (mind a kettő a dánok birtoka). Guadeloupe (a francziáké) két szigetből áll. Martinique (a francziáké) szigete vulkánikus eredetű. Barbados (az aDgoloké) termékeny, egészséges, kertileg mívelt és sűrűen lakott sziget. Trinidad (az angolok birtoka) fekvésénél, állat- és növényvilágánál fogva tulajdonképen Déli Amerikához tartozik, de politi- kailag Nyugat-Indiához sorozzák.

D É L I A M E R I K A Á L L A M A I .

Venezuela Egyesült Államai.

(1.100,000 • kim. 2.000,000 1.)

Ezen szövetséges állam az Orinoko és mellékvizeinek környékén terűi el. Az egésznek mintegy fele őserdővel van borítva; egy negyede puszta·, a, melyen számos szarvasmarha-, ló- és öszvércsorda barangol és csak igen kis terület műveltetik, itt azonban a talaj rendkívül termékeny- nek bizonyult; legfontosabb a kávé termesztése. Szövetségi főváros: Kara-

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :