TANULMÁNYOK.
AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA.*
(Első közlemény.) A z i n t e l l e k t u á l i s e l m é l e t e k .
Az érdeklődós kevéssé m é l t a t o t t s m é g m i n d i g megfejtetlen jelensége a lélek életének. Azok a lélekbúvárok, akik e g y á l t a l á n foglalkoznak vele, külömbözőkóp m a g y a r á z z á k s az ellentétes nézeteket v a l a m e l y közbeeső m a g y a r á z a t t a l kielégíteni n e m sikerült. E z e n dolgozatnak n e m célja az érdeklődés kérdését á l t a l á n o s l é l e k t a n i s z e m p o n t b ó l megoldani, h a n e m az érdek- lődés fejlődésére vonatkozó tényeket bizonyos s z e m p o n t o k szerint összeállítani. De épen azért, hogy a k u t a t á s és összeállítás szem- p o n t j a i világosan k i t ű n j e n e k , szükségesnek l á t o m az érdeklődésre vonatkozó t a n o k n a k lényegét r ö v i d e n ismertetni s ezekkel s z e m b e n a s a j á t á l l á s p o n t o m a t jelezni.
A régibb neveléstani és lélektani m ű v e k egyáltalán n e m foglalkoztak az érdeklődéssel úgy, m i n t önálló lelki jelenséggel.
A neveléstani írók az érdeklődóst, m i n t a t a n í t á s m ó d j á n a k egyik m o z z a n a t á t t á r g y a l j á k . Szerintök a t a n í t á s t érdekessé kell t e n n i vagy azért, hogy a gyermekek tudásvágyát (Comenius, Niemayer) felébresszük; vagy, hogy figyelmüket lekössük (Diester- weg, Dittes.)
A régi lélekbúvárok m i n d s az ú j a b b lélektani írók egész sora s z i n t é n egészen a l á r e n d e l t szerepet t u l a j d o n í t az elmebeli tevékenységekben az érdeklődésnek. E z t m i n t a szándékos vagy ö n t u d a t o s figyelemnek egyik m o t í v u m á t említik.
* A Magyar Pedagógiai Társaság 1907. február havi rendes ülé- sén tartott felolvasás.
Magyar Paedagogia. XVI. 4. 13
Szélesebb bölcsészeti és l é l e k t a n i alapon először Kant t á r - g y a l j a az éredklődést.* 0 szerinte az érdeklődés az, a m i n e k következtében az ész gyakorlativá vagyis az a k a r a t o t m e g h a t á - rozó okká válik. Röviden kifejezve K a n t ezen m e g h a t á r o z á s á t , az érdeklődés n e m m á s , m i n t az akarat észbeli oka. U g y a n ő m á r megkülönbözteti a közvetlen és a közvetett érdeklődést.
Szerinte «az ész csak a k k o r vesz részt közvetlenül v a l a m e l y cselekvésben, h a a z o n cselekvésnek általános é r v é n y ű elve,
„ m a x i m á j a , vagyis az ú. n . kategoricus i m p e r a t i v u s elegendő ala- p o t n y ú j t az a k a r a t m e g h a t á r o z á s á r a * . Más s z a v a k k a l m o n d v a , h a m a g á n a k az a k a r a t n a k t a r t a l m a képes m e g i n d í t a n i az a k a r a t o t , a k k o r érdeklődésünk közvetlen. Csakis az ilyen érdeklődés tiszta.
H a a z o n b a n az ész az a k a r a t o t csak a vágy egy m á s i k t á r g y á n a k vagy az a l a n y n a k egy k ü l ö n ö s érzésével h a t á r o z h a t j a m e g , akkor csak közvetve vesz részt a cselekvésben. E z utóbbi érdeklődés csak e m p i r i k u s t e r m é s z e t ű , n e m tiszta észbeli érdeklődés.
H a b á r , a m i n t l á t j u k , K a n t egyoldalúan, t i s z t á n é r t e l m i a l a p o n h a t á r o z z a m e g az érdeklődést, az ő fejtegetéseinek m é g i s n a g y jelentősége v a n az érdeklődés t a n á n a k t ö r t é n e t é b e n . Míg a többi lélekbúvárok s a psedagogusok az érdeklődésnek csak pillanatnyilag s esetleg fellépő szerepet t u l a j d o n í t o t t a k a lelki
m ű v e l e t e k egy bizonyos f a j á b a n , a figyelemben, addig K a n t az érdeklődést az a k a r a t e l h a t á r o z á s o k állandó t e r m é s z e t ű t é n y e z ő j e g y a n á n t jelölte meg.
Az érdeklődés t a n á n a k t u l a j d o n k é p e n i m e g a l a p í t ó j a Herbart, aki a K a n t a d t a a l a p o n az érdeklődést közelebbről m e g h a t á r o z t a , m á s m ű k ö d é s e k t ő l e l b a t á r o l t a és az egyéni m í v e l ő d é s b e n való szerepét t ü z e t e s e n megjelölte.
H o g y H e r b a r t mily nagy f o n t o s s á g o t t u l a j d o n í t o t t a szellemi életben az érdeklődésnek, k i t ű n i k az «Allgemeine Pádagogik* c i m ű m ű v é n e k (Pádagogische Bibliothek, X H I . kötet.) 168. l a p j á n a d o t t m e g h a t á r o z á s b ó l . Az a k a r a t tökéletességének b á r o m t é n y e z ő j e v a n : a szellemi törekvések energiája, kiterjedése és összefüg- gése. Az e n e r g i a n e m m á s , m i n t az érdeklődés; a k i t e r j e d é s t kifejezi a sokoldalúság; a szellemi élet összefüggését pedig biz- t o s í t j a az öntudat egysége. Ebből kiviláglik H e r b a r t a z o n alap-
* Kant: Grundlegung zur Metbapbysik der Sitten. Kant művei.
Hartenstein-féle kiadás. IV. k. 307. 1.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 1 9 5
felfogása, hogy az érdeklődés az egész akarati életnek, a j e l l e m e n e r g i á j á n a k a l a p j a . L á s s u k a r é s z l e t e k e t !
H e r b a r t szerint úgy keletkezik b e n n ü n k az érdeklődés, m i n t h a l e t ö r n é n k v a l a m i t az ember szellemi m o z g a l m a s s á g á n a k h a j t á s á b ó l , a m e n n y i b e n a belső elevenségtől n e m a fellépését, h a n e m utolsó n y i l v á n u l á s á t t a g a d j u k meg.1 K é r d é s m o s t m á r m i az, a m i t m i az érdeklődés f o l y a m a t á b a n a m o z g a l m a s - s á g b ó l l e t ö r ü n k , vagyis tőle m e g t a g a d u n k ? N e m m á s t , m i n t a
tettet s h a j t ó erejét a vágyat.
E b b ő l k i t ű n i k , bogy H e r b a r t a tett egészéhez az érdeklő- désen kívül szükségesnek t a r t j a a vágyat i s ; a z o n b a n j ó l meg- k ü l ö n b ö z t e t i az érdeklődést a vágytól és a tett végrehajtásától.
«Az érdeklődés, a m e l y a vággyal, az a k a r a t t a l és ízlés-itélettel együtt szemben áll a közömbösségei, az utóbbi b á r o m t ó l a b b a n különbözik, h o g y t á r g y á v a l n e m rendelkezik, h a n e m tapad, hozzá.
H a b á r belsőleg cselekvők vagyunk,, m i n d a z á l t a l külsőleg mind- addig tétlenkedünk, míg az érdeklődés k í v á n á s s á vagy a k a r a t t á n e m válik. Az érdeklődós a p u s z t a nézés és m e g f o g á s között középen áll.»
H e r b a r t u g y a n e z t a különbséget az érdeklődés és a vágy között úgy is kifejezi, hogy az érdeklődés a jelenre, a vágy a jövőre vonatkozik.2
E m e g h a t á r o z á s b ó l n e m c s a k az a különbség t ű n i k ki, amely az érdeklődés és a vágy között van, h a n e m az is, hogy m i t t a r t H e r b a r t az érdeklődés lényegének. Szerinte az érdeklődés a
szellemi öntevékenység egy neme, szemben a p u s z t a tudással, a m e l y csak e l r a k t á r o z o t t képzettömeg.3
A z o n b a n H e r b a r t ezen belső tevékenységen értelmi tevé- kenységet értett, a m i k i t ű n i k azon m e g h a t á r o z á s á b ó l , hogy az érdeklődés csak a b b a n különbözik a p u s z t a észrevételtől, bogy é r d e k l ő d é s ü n k t á r g y a a többi képzetek között valami oknál fogva k ü l ö n ö s m é r t é k b e n foglalja el elménket. H e r b a r t m e g m a g y a r á z z a a képzettömeg t ú l s ú l y r a vergődésének okát is s ez az ok részint
1 Herbarts sámmtliche Werke, Ed. von Hartenstein. X. kötet, 51.1.
2 Herbart: Allgemeine Psedagogik. X. köt. (Hartenstein-féle kiadás) 52. lap. «Denn die Begierde . . . strebt nach etwas Künftigen, . . . hin- gegen das Interesse . . . h a f t e t . . . an dem angeschauten Gegenwártigen.®
3 Herbart: Allgemeine Pádagogik. A Pádagogische Bibliothek XIII.
kötete. X. Kichter. 1876. Lipcse. I. kötet. 168. 1.
13*
a z illető k é p z e t t ö m e g abszolút erejében áll, r é s z i n t a z o n k ö n y - n y ü s é g e n alapul, a mellyel a többi képzetek v i s s z a v o n u l n a k . A k é p z e t t ö m e g e z e n t ú l s ú l y a m e g k ö n n y í t i a j e l l e m n e k az el- h a t á r o z á s o k a t . E z a m a g y a r á z a t világítja m e g a j e l l e m és a z é r d e k l ő d é s ereje közötti összefüggést.
H e r b a r t szerint az érdeklődés a j e l l e m m e l együtt az e g y é n egész m ű v e l ő d é s é n e k a l a p j á u l szolgál, a m e n n y i b e n az érdek- lődés h o z z a létre az eleven t u d á s t . A sokoldalú érdeklődés a m ű v e l ő d é s n e k és a j e l l e m n e k a sokoldalúságát (tökéletességét) is biztosítja. Miként ismeretes, h a t f ő i r á n y á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g az érdeklődésnek. A tapasztalati (empirieus) érdeklődés i s m e r e - teink g y a r a p í t á s á r a , a rokonszenvi (sympathetikus) érdeklődés p e d i g a m á s o k k a l való érintkezésre indít. Mikor a t a p a s z t a l á s t é n y e i fölé emelkedve, tovább g o n d o l k o d u n k , kifejlődik az elmélkedő (spekulatív) érdeklődés;. az érintkezés tágabb k ö r ű v i s z o n y a i r ó l való gondolkodás közben p e d i g a társadalmi (sociális) é r d e k - lődés. Kiegészülnek ezek egyfelől a szépészeti (aesthetikai), m á s - felől vallásos érdeklődéssel, a m e l y e k a z o n b a n kevésbbé s z á r - m a z n a k az előrehaladó gondolkodásból, m i n t a dolgok és esemé- n y e k n y u g o v ó k o n t e m p l á c i ó j á b ó l . *
E z e n elméleti tételekből v o n j a le H e r b a r t a z o n n a g y f o n t o s - ságú psedagogiai következtetését, hogy az o k t a t á s célja s o k o l d a l ú érdeklődés kifejlesztése a n ö v e n d é k e k b e n .
N e m s z á m í t v a m o s t a részletkérdéseket, a K a n t - és H e r b a r t - féle elmélet ellen különösen két s z e m p o n t b ó l l e h e t kifogást, emelni.
1. H e r b a r t azon alapelvből kiindulva, hogy a képzeti e r ő k m e c h a n i z m u s a hozza létre az összes lelkifolyamatokat, az é r d e k - lődés f o l y a m a t a i n a k , illetve az érdeklődésben szereplő lelki tevékenységeknek keletkezését értelmi a l a p o n m a g y a r á z z a . E n - n e k következtében a H e r b a r t - f é l e elmélet az é r d e k l ő d é s n e k a z a k a r a t h o z és j e l l e m h e z való viszonyát, egyes k é p z e t e k n e k a t u d a t b a való mélyebb b e n y o m u l á s á t kielégítően m e g m a g y a r á z n n e m t u d t a .
2. M i n d K a n t , m i n d H e r b a r t az ö n t u d a t i élet m a g a s f o k á n jelentkező érdeklődést t a r t j á k szemük előtt, a m e l y e t m á r t ö b b -
* Herbart: Allgemeine Pádagogik. Pádagogische Bibliothek XITT.
kötete. 1876. Lipcse. 178. és 179. 1.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 1 9 7
szőrösen összefüggő képzettömegek i r á n y í t a n a k . M i n t h o g y a z t á n az érdeklődés fejlődését, kezdetleges jelenségeit figyelmükre n e m m é l t a t j á k , n e m is képesek kellőképen m a g y a r á z n i az érdeklődés óly alapvető jelenségeit, m i n t például «a bizonyos képzet- t ö m e g e k t ú l s ú l y r a vergődését*, a közvetlen ós a közvetett ér- deklődést.
H e r b a r t követői lélektani i r á n y b a n alig fejleszthették to- vább az ő é r d e k l ő d é s t a n á t ; a n n a k csak az iskolai o k t a t á s t a n r a való a l k a l m a z á s á t dolgozták ki, dogmaticus merevséggel s- n e m is m i n d e n b e n követve H e r b a r t gondolatait. Azok a paedagogusok a z o n b a n , akik e n n e k a kérdésnek a lélektani részével egyáltalán törődtek, érezték a H e r b a r t - f é l e értelmi elmélet egyoldalúságát s igyekeztek ezen ú g y segíteni, hogy az érdeklődés f o l y a m a t a i - n a k keletkezésében az érzelemnek is t u l a j d o n í t o t t a k szerepet.
így Rein n a g y «Paedagogiájának» a m u l t évben m e g j e l e n t H . kötetében u g y a n m é g m i n d i g azon a n é z e t e n v a n , hogy «az a k a r a t a k é p z e í t ö m e g e k b e n gyökerezik*, azokból n ő ki, a z o n b a n h o z z á t e s z i : hogy a tudásból a k a r a t legyen, a h h o z szükséges, h o g y a t u d á s b e n y o m u l j o n a kedélybe és hogy érzelmi h a n g u - l a t o k k a l kapcsolódjék. Az érzelem ad értéket a t u d á s n a k ; az é r z e l e m az értékelő szerve a m i b e n s ő n k n e k ; bensőleg összeköt b e n n ü n k e t a t á r g y a k k a l s «amikor az érzelem a részvevő von- z a l o m á l l a n d ó állapotává erősödik, érdeklődésnek m o n d j u k . * * A m i n t e m e g h a t á r o z á s o k b ó l látszik, R e i n az érdeklődés elmélete s z á m á r a az é r t e l m i és érzelmi kettős a l a p o t kereste, anélkül a z o n b a n , hogy a kettőt szerves gondolattá t u d t a v o l n a f ű z n i . R e i n m e g h a t á r o z á s a i n m á r s z e m b e t ű n ő e n látszik O s t e r m a n n h a t á s a .
R e i n n á l okszerűbben szerepelteti Kern az é r z e l m i - e l e m e t a z érdeklődósben. Ő, m i k é n t V o l k m a n n is, az apperceptióból m a g y a r á z z a az érdeklődést. Amikor a meglevő képzettömegek k ö n n y e n n y o m u l n a k az ú j , az a p p e r c i p i á l a n d ó képzet felé, akkor a kedv érzelme keletkezik. E z e n kedv érzelméből i s m é t az a törekvés származik, hogy megismételjük a t e v é k e n y s é g e t ; ez pedig n e m m á s , m i n t azon szükségnek érzete, hogy a tárgygyal
* W. Bein: Pádagogik in systematischer Darstellung. H. Band. Die Delire von der Bildnngsarbeit. 1906. Langensalza. H. Beyer & Söhne.
171—174. lapok.
b e h a t ó b b a n foglalkozzunk. E b b ő l a kettőből, t. i. a kedv és a, szükség érzéséből tevődik össze az érdeklődés é r z e l m e .1
H e r b a r t magyar követői, kik ezzel a kérdéssel i r o d a l m i l a g foglalkoztak: Regéczy József, Radó Vilmos, Rama J ó n á s , Gömöri- K r a u s z S á n d o r , csak a r r a szorítkoznak, hogy a H e r b a r t - f ó l e érdek- lődéstant több-kevesebb részletességgel ismertetik.
A z é r z e l m i elmélet.
Ú j a l a p o t t e r e m t e t t e k az érdeklődés elmélete s z á m á r a Oster- mann fejtegetései.2
O s t e r m a n n H e r b a r t t a l és követőivel s z e m b e n az é r d e k l ő d é s t n e m az értelemből, h a n e m az érzelemből s z á r m a z t a t j a . Fejtege-, téseinek rövidre v o n t t a r t a l m a , a melyeknek a l a p e s z m é i t egyéb- i r á n t Lotze bölcseleti m ű v e i b ő l merítette, a következő.
Az érdeklődés f o g a l m a ellentétes a közömbösséggel. H a a z o n - b a n v a l a m i n e k ü n k n e m közömbös, ez azt jelenti, b o g y v a l a m i értéket t u l a j d o n í t u n k neki. E n n é l f o g v a az érdeklődés n e m egyéb, m i n t értéktudat, m á s s z ó v a l : értékelés, s m i n t ilyen, a legszo- r o s a b b a n függ össze az érzelemmel, m e r t m i n d e n értékelés for-:
r á s a az érzelem. E viszonynak az eredete p e d i g az, hogy m i n d e n kellemes érzelemben testi és szellemi j ó l é t ü n k e l ő m o z d í t á s á t s m i n d e n k e l l e m e t l e n b e n m e g z a v a r á s á t látjuk. T e h á t az érdeklődés f o r r á s a mindig az érzelem. M i n d e n érdeklődés az é r z e l e m b e n gyökerezik.
O s t e r m a n n az érdeklődés keletkezésének m a g y a r á z a t á b a n , m e r e v á l l á s p o n t o t foglal el, a m e n n y i b e n t a g a d j a , h o g y az a k á r az akaratból, a k á r az* értelemből m a g y a r á z h a t ó volna. Az a k a - ratból a z é r t n e m , m e r t az a k a r a t megelőző értékbecslést követel, m i n t indító-okot. Az értelemből s z i n t é n n e m m a g y a r á z h a t ó , m e r t a p u s z t a értelem szerez u g y a n a tárgyakról képzeteket, de ér-
1 H. Kern: Grundriss der Pádagogik. 5. kiadás. 1893. Berlin. Weid- mann-féle könyvkereskedés. 30., 31. 1.
2 Ostermann-Wegener: Lehrbuch.der Pádagogik. Első kötet I. része, 12. kiadás. 1902. Oldenburg. Schulze. 123—128. 1.— Ostermann: Das l m teresse. Encyklopaedisches Handbuch der Pádagogik. Rein W. IV. kötet^
557—580.. .Második kiadás. Langensalza. H . Beyer et Söhne. —; Oster- mann.: Das Interesse. Eine psychologiscbe Untersuchung mit pádago- gisehen Nutzanwendungen. Oldenburg und Leipzig, 1905.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 1 9 9
zelem nélkül ezekből teljesen hiányoznék a tárgyakhoz való meleg vonzódás s az érzék a tárgyak értékviszonyai iránt. Ér- zelem nélkül valamely tapasztalatot valónak tarthatnánk ugyan, de semmiesetre sem értékesnek vagy károsnak.
Azonban az értelmi elemek mégsem hiányoznak egészen az érdeklődésből, legfeljebb csak az alsóbbrendű ékből, a melyek- ben a külső ingert követő érzelem egyúttal az értékérzelem is.
A magasabbrendű értékérzelmekben azonban szerepelnek az elmúlt értékérzelmek emlékezetei is, még fejlettebb fokon az értékemlékezetek összetevődéséből származott értékmegismerések és értékítéletek. Mikor pedig az érzelem m á r emlékezetté válik, akkor az m á r n e m érzelem többé, h a n e m a gondolat tárgya.
Ostermann érdeklődéstana azonkívül, hogy az érdeklődés alapjává az érzelmet teszi, abban is haladást mutat, hogy m á r az érdeklődés fejlődésére is gondol. Nem elégszik meg a Herbart- féle h a t fejlődéstani iránnyal, h a n e m megkülönböztet alsóbb- rendű vagy érzéki és magasabbrendű vagy ideális érdeklő- déseket. Az alsóbbrendűek közvetlenül alapszanak az érzéki ér- zelmeken, a kellemes és kellemetlen érzelmi elemeken s az életkor első fokán mutatkoznak. Az eszmei érdeklődések csak a fejlettebb korban fordulnak elő s ide tartozik a Herbart-fóle érdeklődések h a t neme, tehát az intellektuális érdeklődések, to- vábbá rokonszenvi, esztétikai, erkölcsi, vallási és hazafias érdek- lődések. Ezen magasabbrendű érdeklődések keletkezését úgy magyarázza Ostermann, hogy előbb mindég létrejön az illető tárgyi érzelem, például az esztétikai gyönyör s ebből fejlődik ki az érdeklődés megfelelő érzelme.
Ostermann azon az alapon, m i n t H e r b a r t , szintén meg- különböztet közvetlen és közvetett érdeklődéseket, továbbá a szerint, a m i n t az érdeklődésnek a tárggyal szemben vonzó (kellemes) vagy taszító (kellemetlen) minősége van, pozitív ós negatív érdeklő- déseket.
Ostermann elmélete nevezetes lépést jelent az érdeklődés t a n á n a k történetében. Mert amikor az érdeklődést az érzelmek közé sorozta, azzal megjelölte az érdeklődés igazi helyét a lelki jelenségek sorában s megadta a helyes alapot az érdeklődés tényeinek helyes magyarázatához. Azonban ami- O s t e r m a p f ^ Á l ^ méletének erőssége," ugyanaz a gyengesége is, t. i. a z ^ f t t é í m i elmélethez mereven ragaszkodik. E n n e k következtébení/ai?értelmi
' elemebnek az érdeklődésben való szerepét n e m k é p e s h e l y e s e n m a g y a r á z n i , a m e n n y i b e n az «értékemlékezetek» és az «érték- itéletek » erőszakos a l k a l m a z á s a k o r á n t s e m n y ú j t e l e g e n d ő fel- világosítást az é r t e l e m n e k szerepéről az érdeklődésben. Az érdek- lődésnek a figyelemhez és az a k a r a t h o z való viszonyát s z i n t é n n e m m a g y a r á z z a m e g kielégítően. Hogy a z o n b a n m e n n y i r e h a s z - n á l t az O s t e r m a n n érzelemelmélete az é r d e k l ő d é s t a n á n a k , ki- t ű n i k azon t é n y b ő l is, bogy O s t e r m a n n t az ő é r z e l m i a l a p o n álló elmélete m á r e l j u t t a t t a a fejlődéstani s z e m p o n t o k i g és ké- pesítette őt, hogy az érdeklődésnek n e m c s a k l o g i k a i l a g f e j l e t t formáival, h a n e m kezdetleges jelenségeivel is foglalkozzék.
Itt m e g e m l í t e m , hogy h a z a i psedagogiai í r ó i n k között s z i n t é n v a n kettő, akik O s t e r m a n n t ó l függetlenül, s z i n t é n m e g á l l a p í t j á k az érdeklődés érzelmi természetét. Az egyik Felméri L a j o s , a k i az érdeklődést a tárggyal való «rokonszenvezésnek» m o n d j a . T o v á b b á s z e r i n t e : az érdek n e m egyéb, m i n t a külső i n g e r e k n e k é r z e l m e i n k b e n keltett v i s s z h a n g j a , m e l y érzelmek az a k a r a t t á - m a s z a i .1 É r d e k e s e b b e n n é l Peres Sándor nézete, a k i egyedül áll a z o n felfogásával, hogy az érdeklődés a g y e r m e k első t u d a t o s lelki j e l e n s é g e . Szerinte a csecsemő első t u d a t o s lelki j e l e n s é g e a kellemes vagy kellemetlen érzelem, amely eleinte t i s z t á n testi, a z u t á n érzéki érzelem i s m e r e t e k nélkül, később pedig h o m á l y o s szemlélettel. Ezek az első érzelmek keltik az érdeklődést. Meg- n y i l v á n u l úgy, hogy a csecsemő a kellemes i n g e r felé f o r d u l , a k e l l e m e t l e n t eltaszítja m a g á t ó l . É s a z érdeklődés m i n d v é g i g n e m is m a r a d egyéb, m i n t belső vagy külső cselekvésre i n d í t ó érzelem.2
H a b á r igaz az, h o g y az első o r g a n i k u s é r z e l m e k b ő l szár- m a z n a k a g y e r m e k első érdeklődései, m i n d a z á l t a l ezek a t e s t i érzelmek az értelmi elemek teljes h i á n y a m i a t t m é g n e m t a r t - h a t ó k érdeklődésnek. Shinnek n é z e t e a helyes, aki s z e r i n t a h h o z , hogy érdeklődés származzék, szükséges, hogy a g y e r m e k érzéki érzelmeihez figyelem j á r u l j o n .3
Végül m e g e m l í t e m , hogy Lay akarati a l a p o n m a g y a r á z z a
1 Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve. II. kiadás. 1890.
299. lap.
2 Peres Sándor Neveléstana. Budapest, 1904. Lampel 31. 1.
3 Shinn-Klabbach-Weber: Körperliche und geistige Entwicklung eines Kindes. F. Gressler. 1905. Langensalza. 119. 1.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 2 0 1
a z érdeklődést, m i k o r azt így h a t á r o z z a m e g : «A bizonyos in- g e r e k felé h a j l ó ösztönt vagy szerzett h a j l a m o t érdeklődésnek n e v e z z ü k * .1
A z é r d e k l ő d é s ö s s z e f o g l a l ó m e g h a t á r o z á s a .
Az i s m e r t e t e t t nézetek a l a p j á n , az összeegyeztethető né- zeteket egybevetve, továbbá m ó d o s í t v a és kiegészítve, a követ- k e z ő k b e n foglalható össze az érdeklődés e l m é l e t e :
I. Az érdeklődés fogalma. H a b á r az érdeklődés f o l y a m a - t a i b a n e g y a r á n t vesznek részt a lelki élet különböző elemei, az érzelmi, értelmi elemek és az a k a r a t i törekvések i s ; m i n d a z á l t a l az érdeklődésnek leginkább kidomborodó v o n á s a és a folyamatot irányító, mozgató ereje az érzelem. Az érdeklődés szón m i n d i g bizonyos f o l y a m a t érzelmi oldalát é r t j ü k . Az érdeklődés érzel- m é t , m i n t m i n d e n egyéb érzelmet, külső ingerek i n d í t j á k m e g . Az ingerek n y o m á n a z o n b a n csak akkor j ö n létre az érdeklődés, h a az ingerek élénk belső tevékenységet t u d n a k gerjeszteni.
Az érdeklődés é r z e l m é n e k á l t a l á n o s f a j i jellegét n e m a lelki
•elemek t a r t a l m a , h a n e m azoknak bizonyos viszonya a d j a meg.
É s pedig létrehozza és t á p l á l j a az érdeklődés érzelmét az ú j o n - n a n s z á r m a z ó k ü l s ő i n g e r e k n e k s az ezek n y o m á n fellépő lelki m o z g a l o m n a k az öntudatra hatása, vagy a m i k é n t az értelmi ele- m e k r e vonatkozólag V o l k m a n n k i f e j e z i : valamely képzetnek viszonya az é n u r a l k o d ó képzettömegéhez.2 Ez a h a t á s vagy k e l l e m e s vagy kellemetlen érzelemben fejeződik ki, a szerint,
a m i n t valamely fellépő t a r t a l o m ö n t u d a t i életünket g y a r a p í t j a vagy m e g z a v a r j a . M i n t h o g y az érdeklődés általános, f a j i jel-
" legét a t u d a t i elemeknek n e m a t a r t a l m a , h a n e m egymáshoz való viszonyának egy sajátságos n e m e határozza meg, a z é r t az érdeklődés érzelme n e m is sorolható a qualitativ érzel- m e k közé, h a n e m r e n d s z e r t a n i helye az ú. n . alaki érzelmek
között van, a h o v a az öröm, félelem, r e m é n y , u n a l o m érzelmei is t a r t o z n a k .
1 Dr. W. A. L a y : Experimentelle Didaktik. 1903. Ottó Nemnich, Wiesbaden. 152. 1.
2 Volkmann (Bittér von Volkmann): Lehrbuch der Psychologie.
•Cöthen. 3. kiadás. 1885. I. k. Aufmerksamkeit. 203. 1.
II. Részletes meghatározás. 1. Az érdeklődést lélektani- lag jellemzi az élénk emóció s a vele j á r ó élénk belső tevé-.
kenység. Ami i r á n t érdeklődünk, az mindig élénk folyamatot indít meg lelkünkben s ami n e m támaszt lelkünkben élénk moz- galmat, az iránt n e m érdeklődünk. Ezen belső tevékenységnek azonban n e m befelé irányuló (bennmaradó) természete, h a n e m , á b e n n e előforduló objectiv elemeknél fogva, kifelé irányuló jellege van. Az érdeklődés érzelmének ezen kifelé i r á n y u l ó sa- játos jellege abban áll, hogy a külső ingerek által reprodukált
képzetek s képzetkapcsolatok világosságra s érvényesülésre törekesznek. Ami i r á n t érdeklődünk, azt m i n d e n esetben törek- szünk világosan megismerni. Továbbá érdeklődünk valamely dolog iránt akkor is, ha azon valamely tulajdonságot ó h a j t u n k feltalálni. Az érdeklődésnek ezen értelmi törekvéséből származik a tudat körének tetemes megszűkítése, vagyis a figyelem erős koncentrációja. Az érdeklődés érzelmére jellemző a figyelemmel való szoros kapcsolata. E b b e n áll az érdeklődésnek az öntudat- hoz való viszonya részletesen.
2. Az érdeklődés érzelmét jellemzik a hozzá fűződő érték- itéletek. Mindazt, ami i r á n t érdeklődünk, valamely szempont- ból, a magunk, családunk vagy embertársaink, a t á r s a d a l m i közösség, esztétikai s egyéb célok szempontjából értékesnek tartjuk. Ezek az értékítéletek a fejlett fokon az érdeklődés ér- zelmének faji sajátosságai. Ez a kapcsolat indította O s t e r m a n n t az érdeklődés azon meghatározására, hogy az n e m egyéb, m i n t az dértékelés érzelme*. (Gefühl der Wertschátzung.) Ez az érté- kelés érzelme n e m egyéb, m i n t az érzelem t á r g y á n a k az ön- tudatunkhoz való viszonyának megállapítása, amely a fejlődós alacsony fokán lehet tisztán ösztönszerű megérzés s a m a g a s * fokon az értéket meghatározó logikai ítélet alkotása.
3. Az érdeklődés érzelmében nemcsak az értelem, h a n e m az akarat is fontos szerepet játszik. Mint m o n d á m , az érdek- lődés érzelmének azon jellemvonásában, hogy az értelmi elemek a képzetek és képzetkapcsolatok világosságra törekszenek — meg- nyilatkozik az öntudat kifelé ható erélye. E z e n elemzésből ki- tűnik, hogy az érdeklődés folyamata természetének lényegénél fogva magában foglalja a vágy érzelmét. Minthogy azonban a képzetek teljes világosságra j u t á s a külső mozgások segítsége nélkül n e m érhető el, azért az érdeklődés érzelme t e r m é s z e t e s
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 2 0 3
m ó d o n az akaratot kifelé hatólag ingerli. Az érdeklődés folya- m a t a i r e n d e s e n külső tevékenységgel is v a n n a k összekötve, pl.
a t á r g y h o z közelebb m e g y ü n k , azt m e g f o g j u k s s z e m ü n k elé hozzuk. Általában igaz az, hogy a m i i r á n t érdeklődünk, azzal a k a r u n k is, vagy legalább ó h a j t u n k valamit c s e l e k e d n i ; h a a lehetősége sincs m e g a n n a k , hogy valami dolgot b á r m i k o r is cselekvésünk t á r g y á v á t e h e s s ü n k , akkor i r á n t a n e m is érdeklő- d ü n k . A közvetlen cselekvés m e g a k a d á l y o z á s a hozza létre a figyelmet, a m i a z o n b a n s z i n t é n akarat, m e r t az izmok bizonyos beállításával j á r együtt. Minthogy az érdeklődés érzelmét kísérő belső és külső tevékenységek ö n t u d a t u n k erejét, vagyis az ö n - t u d a t b a n mozgó képzetek világosságát és érvényesülését elő- mozdítják, azért a . b e l s ő és külső cselekvések ismétlése fokozza és á l l a n d ó s í t j a érdeklődésünket. Az á l l a n d ó s u l t erős érdeklődés a cselekvés egy bizonyos i r á n y á n a k kifejlődését hozza létre, a m i b ő l a jellemnek kialakulása s z á r m a z i k . Állandósult érdeklő- dés n é l k ü l n i n c s j e l l e m .
A z é r d e k l ő d é s f e j l ő d é s é r e v o n a t k o z ó vizsgálatok.
Az érdeklődés fejlődése két i r á n y b a n k u t a t h a t ó . Vizsgál- h a t j u k , bogy a g y e r m e k érdeklődése a különböző k o r o k b a n mely t á r g y a k k a l szemben n y i l v á n u l . E z e n kutatásokból t e h á t meg- állapítható az érdeklődés reális fejlődése. Vizsgálható továbbá, hogy az érdeklődés a gyermek különböző életkoraiban, mely érzelmi és értelmi működésekkel kapcsolatos. E z e n vizsgálatok összefoglalása pedig az érdeklődés alaki fejlődésére vet világot.
H a b á r a k u t a t á s o k n a k reális és alaki i r á n y a az érdeklődés fej- lődésének két különböző s z e m p o n t j á t jelöli meg, m i n d a z á l t a l ezen két irány, m i n t az eddigi kutatások bizonyítják, egymással szorosan kapcsolatos. Az érdeklődés tárgyával együtt megválto- zik az érdeklődés a l a k j a is. És viszont, a m i n t az érdeklődésben m a g a s a b b r e n d ű m ű k ö d é s e k lépnek fel, aszerint változik a n n a k t á r g y a is.
Az i r o d a l o m b a n eddig közölt kutatások á l t a l á b a n a gyer- m e k érdeklődésének tárgyairól szólnak. A z o n b a n e vizsgálatok e r e d m é n y e i a l k a l m a s a k az érdeklődés -alaki fokozatainak m e g - világítására is. E megjegyzés előrebocsátása - u t á n lássuk a z
i r o d a l o m b ó l a gyermek érdeklődésére t a r t o z ó vizsgálatok leg- f ő b b eredményeit.
A g y e r m e k első életkorában m u t a t k o z ó érdeklődésre a d a - t o k a t m á r Preyer m ű v é b e n t a l á l u n k .1 P r e y e r a z o n b a n a gyer- m e k kedvérzeteit n e m különbözteti meg az érdeklődéstől, de k ü l ö n jelzi a z o k a t a kedvérzeteket, amelyek p u s z t a o r g a n i k u s érzelmeknél egyebeknek n e m t a r t h a t ó k s a z o n kedvérzeteket, a m e l y e k e t m á r a figyelem működése kisér.
A g y e r m e k első h á r o m évében fellépő érdeklődéssel be- h a t ó a n foglalkozik Shinn. Az ő megfigyeléseire később részle- t e s e n visszatérünk.
A felnőttebb gyermekek érdeklődésének vizsgálatával leg- i n k á b b az a m e r i k a i g y e r m e k t a n u l m á n y o z ó k foglalkoztak. Az i d e i r á n y u l ó vizsgálatok egybefoglaló leírását m e g t a l á l j u k Lowinsky V i k t o r n a k cikksorozatában, a m e l y a Zeitschrift f ü r P á d a g o g i s c h e Psychologie VI. é v f o l y a m á b a n j e l e n t meg. «Neuere a m e r i k a - n i s c h e Arbeiten auf dem Gebiete der Kinderpsychologie» cím a l a t t (1. az 1 — 3 3 . és 2 2 2 — 2 5 4 . lapokat). A közölt t a n u l m á n y o k közül fontosak a C. Burk vizsgálatai.2 Ő a kérdőíves m ó d - szer szerint 607 fiú és u g y a n a n n y i l e á n y g y e r m e k g y ű j t ő - ösztönét vizsgálta meg, akik 6 — 1 7 évesek voltak. B u r k a g y ű j - tés ösztöneinek fejlődésében b á r o m fokozatot k ü l ö n b ö z t e t meg.
A 3 — 8 éves gyermekek g y ű j t é s é b e n a tiszta g y ű j t ő - ö s z t ö n nyilvánul. A fő ekkor a birtokszerzésnek, t e h á t m a g á n a k a t e - vékenységnek öröme.
A 8 — 1 2 éves k o r b a n a gyermek gyűjtő-kedve l e g i n k á b b a j á t é k o k r a és t e r m é s z e t i t á r g y a k r a irányul. A k o r n a k vége felé a p u s z t a tevékenység ösztöne átmegy a birtokszerzés v á g y á b a .
A 1 2 — 1 8 éves k o r b a n h a n y a t l i k a g y e r m e k é r d e k l ő d é s e a t e r m é s z e t i r á n t ; ellenben növekedik a szociális v i s z o n y o k i r á n t i érdeklődése. B a r á t s á g s egyéb viszonyok döntik el a gyűjtés t á r g y a i n a k minőségét. Az irodalom és m ű v é s z e t i r á n t i érdeklődés g y a k r a n f o r r á s a a g y ű j t é s n e k , de kevés m é g e kor- b a n is a t u d o m á n y o s érdeklődés.
1 W. Preyer: Die Seele des Kindes. Leipzig, Th. Grieben's Yerlag.
1890. m . kiadás. 110. 1. Lustgefühle.
2 A gyermekek gyűjtőösztöne. Angolul megjelent a Pedagogieal Seminary "VTI. évfolyamának 179. lapján.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 2 0 5
A g y e r m e k érdeklődésének fejlődésére becses a d a t o k a t szol- g á l t a t n a k a z o n vizsgálatok e r e d m é n y e i is, a m e l y e k e t Croswell
T. R. végzett W o r c e s t e r b e n (Massachusets) a g y e r m e k e k kedv- teléseiről.1 4 0 0 0 g y e r m e k e t vizsgált meg. A vizsgálatok kiter- j e d t e k a népiskolától a főiskoláig m i n d e n k o r ú g y e r m e k e k r e .
A vizsgálatok] e r e d m é n y e i sokban megegyeznek a Burkéivel.
M i n t h o g y a z o n b a n szélesebb alapon vizsgálja a kérdést, azért az e r e d m é n y e k több s z e m p o n t b ó l világítják m e g az érdeklődés természetét, m i n t a Burkéi.
A 6 — 9 éves korig bizonyos j á t é k t á r g y a k á l l a n a k a gyer- m e k e k érdeklődésének k ö z é p p o n t j á b a n .
A 9 — 1 3 éves korig pedig oly j á t é k o k k a l szeretnek foglal- kozni a gyermekek, amelyek^ az egész test h a t a l m a s m ű k ö d é s é - vel j á r n a k együtt.
A 14 éves k o r t ó l fogva a t e r e m t ő ösztön emelkedik a testi élet fölé s m i n d gyakoriabbakká v á l n a k a közös célra i r á n y u l ó közös tevékenységek.
Megvizsgálta a játékok alaki értékét is s úgy találta, h o g y a 6 — 1 0 évig a g y e r m e k j á t é k n a k csak szimbolikus értéke v a n ; de a következő k o r s z a k b a n m i n d i n k á b b a való viszonyok t u d a t o s u t á n z á s a válik a játékok mozgatójává. A 12-—16 éves k o r b a n pedig a kedvelt j á t é k o k m i n d i n k á b b a versengés jellegét öltik m a g u k r a .
H o g y a g y e r m e k érdeklődésének k ö z é p p o n t j á b a a t á r s a - d a l m i s z e m p o n t o k csak az ivarórés idején, vagy az ezt közvet- l e n ü l megelőző k o r b a n j u t n a k , Croswellen és B u r k o n kívül E. Barnes is t a l á l t a . O a gyermek eszményeinek m e g á l l a p í t á s a céljából 2 1 0 0 l o n d o n i gyermeket vizsgált meg, akik a következő kérdésre feleltek írásbelileg: «Kihez szeretnél h a s o n l ó l e n n i és miért?®2 Azt találta, hogy a 8 év k ö r ü l i g y e r m e k e k eszményei- k e t a legközelebbi környezetükből, az otthonból, az iskolából vagy a szomszédságból veszik. Idővel fokozatosan v á l a s z t j á k eszményképeiket a n a g y t á r s a d a l o m , a politika és t ö r t é n e l e m a l a k j a i közül.
1 T. R. Croswell: A gyermekek kedvtelései. Worcesterben. The Pae- dagogieal Seminary VH. évf. 314. 1.
2 E. Barnes: A gyermek ideáljai. The Pedagogical Seminary.
VII. évf. 1. füzet.
Croswellnek azon állításait, hogy a g y e r m e k érdeklődését a kisebb k o r b a n a testi tevékenységek i r á n y í t j á k s csak a ser- dült k o r b a n k e r e k e d n e k fölül a szellemi e r ő k , a n é m e t b ú v á s r o k vizsgálatai is bizonyítják. Lobsien M. a g y e r m e k e k esz- m é n y k é p e i t vizsgálta 5 0 0 n a g y v á r o s i n é p i s k o l a i g y e r m e k e n , kérdőíves m ó d s z e r szerint. A történeti, bibliai e s z m é n y k é p e - ken, a kedvelt j á t é k o k o n , o l v a s m á n y o k o n kívül m e g k é r d e z t é k a gyermekektől azt is, hogy m e l y iskolai t á r g y a k a t s z e r e t n e k . K i t ű n t , h o g y a fiúgyermekek legkedveltebb t a n t á r g y a volt m i n d a négy fokon a t o r n á z á s s az alsó h á r o m fokon a r a j z o l á s , a leányoké pedig m i n d a négy fokon a kézimunka..*
A g y e r m e k i e s z m é n y k é p e k n e k a t a n t á r g y a k b a n való m e g - n y i l a t k o z á s á t Stern W i l l i a m boroszlói egyetemi m . t a n á r be- h a t ó b b a n is megvizsgálta és pedig nemcsak e l e m i iskolák t a n u - lóin, h a n e m egy felsőbb leányiskola és egy t a n í t ó k é p z ő - i n t é z e t t a n í t v á n y a i n , t e h á t felserdült gyermekeken i s ; a n é p i s k o l a i t a - n u l ó k n a g y v á r o s i , kisvárosi és falusi iskolákból valók voltak.
A kérdés, a m e l y e k r e a g y e r m e k e k n e k írásbelileg kellett vála- szolniok, kettős v o l t : «Melyik t a n t á r g y a t szereted' legjobban?®
(Pozitív érték.) A m á s i k : «Melyik t a n t á r g y a t szereted leg- kevésbbé ?» (Negatív érték.) S t e r n (népiskolai g y e r m e k e k e n vég- zett) vizsgálatainak e r e d m é n y e i megegyeznek Lobsienéivel.
A fiú-népiskolák legkedveltebb tárgyai v o l t a k : a t o r n á z á s (a g y e r m e k e k 2 8 % - a ) és rajzolás (23%), j ó v a l alsóbb f o k o n , de mégis az elméleti tárgyak között az első h e l y e n áll a t ö r t é n e - lem ( 1 4 ' 5 % ) . A n e m szeretett t á r g y a k között az első volt a n é m e t nyelv (olvasás és nyelvtan) ( 2 6 % ) és a v e g y t a n ( 2 5 % ) . A leányiskolák legkedveltebb t á r g y a volt a k é z i m u n k a ( 3 2 % ) , amellyel s e m m i m á s t á r g y n e m v e r s e n y e z h e t e t t , csak n a g y t á v o l s á g b a n . következtek a rajzolás ( 1 0 % ) és az í r á s ( 7 ' 2 5 % ) ; a legnagyobb m é r t é k b e n n e m szeretett t á r g y volt a n é m e t nyelvtan (31%), e z u t á n következett, de m á r j ó v a l ked- vezőbb értékkel a m é r t a n ( 1 2 ' 2 5 % ) . A felsőbb l e á n y i s k o l á k t a n u l ó i n a k legkedveltebb t á r g y a volt a n é m e t n y e l v (irodalom) 2 6 % - k a l ; csak jóval h á t r á b b következett a t o r n á z á s (14*5%);
a legkevésbbé kedvelt t a n t á r g y u k volt a t e r m é s z e t t a n ( 2 7 % ) .
* M. Lobsien: Kinderideale. Zeitschrift für Paedagogische Psyeho- ogie. V. évf. 323. 1. Berlin. H. Walther.
NAGY LÁSZLÓ : AZ ÉRDEKLŐDÉS FEJLŐDÉSTANA. 2 0 7
A tanítónőképző-intézeti t a n u l ó k legkedveltebb tárgyai vol- t a k a n e v e l é s t a n ( 3 0 % ) és s z i n t é n a n é m e t i r o d a l o m ( 2 8 ' 5 % ) ; ellenben a legkevésbbé kedvelt tárgyaik voltak a m é r t a n ( 1 0-5 % ) és a k é z i m u n k a ( 9 % ) s a rajzolás (9%), m e l y két u t ó b b i t egyetlen t a n u l ó sem szerette.
E z adatok kétségtelenül bizonyítják, h o g y a kisebb k o r b a n a testi foglalkozások kötik le a gyermek érdeklődését, de a ser- d ü l t k o r b a n ezek értéke t e t e m e s e n csökken s a szellemi m ű - ködéseket m e g i n d í t ó h a t á s o k válnak a g y e r m e k n e k érdekesekké.
Összefoglalás: A közölt vizsgálatok a l a p j á n a g y e r m e k e k t á r g y i érdeklődésének a következő fokozatait lehet m e g á l l a p í t a n i :
1. a j á t é k t á r g y a k iránti érdeklődés;
2. a t e r m é s z e t i tárgyak i r á n t i é r d e k l ő d é s ; ' 3. a t á r s a d a l m i élet alakjai i r á n t i érdeklődés.
Az érdeklődés alaki fejlődésére nézve p e d i g m e g á l l a p í t h a t ó a z említett vizsgálatokból, hogy a n n a k két főkorszaka k ü l ö n - böztethető meg, ú. m . :
1. oly korszak, amelyben az érdeklődés k ö z é p p o n t j á b a n a testi tevékenység s e n n e k tárgyai á l l a n a k ;
2. oly korszak, a m e l y b e n az érdeklődést a szellemi tevé- k e n y s é g s ennek tárgyai i r á n y í t j á k .
A z é r d e k l ő d é s f e j l ő d é s é n e k f o k o z a t a i .
H a b á r az előbbi fejezetben közölt f e j l ő d é s t a n i f o k o z a t : testi tevékenység, szellemi tevékenység, m á r m e g h a t á r o z z a az
•érdeklődés fejlődésének két főkorszakát, m i n d a z á l t a l eme fokozat n e m ad részletes felvilágosítást a fejlődós, fokozatairól s külö- n ö s e n tényezőiről. Ez e r e d m é n y e k csak a l a p u l szolgálhatnak további vizsgálódásokhoz, de n e m teszik a z o k a t feleslegesekké:
kiegészítésre és j a v í t á s r a szorulnak.
A következőkben megkísérlem az érdeklődés fejlődésének s e fejlődés főleg alaki t e r m é s z e t é n e k fokozatait összeállítani.
Az összeállítás a l a p j á u l a s a j á t vizsgálataim szolgáltak, kivéve az első fokozatot (érzéki érdeklődés), a m e l y n e k jelenségeit a Shinn k ö n y v é b ő l * állítottam össze.
* Shinn stb.: Körperliehe und geistige Entwickelung eines Kindes.
Langensalza, 1905. F. G. L. Gressler.
Az összeállítás alapjául azon vizsgálatok szolgáltak, a m e - lyeket egy fiú gyermeken (unokaöcsémen) végeztem öt és fél éves korától tíz és fél éves koráig s ennek leánytestvérén (unoka- hugomon) harmadfél éves korától nyolc és fél éves koráig, Gödöllőn 1902—1906-ig. E két gyermeket m i n d e n i r á n y b a n megfigyeltem s megfigyeléseimet pontosan feljegyeztem. Az é r - deklődés fejlődésének megfigyelése végett elvittem a fiúgyerme- ket hatodfél éves korától m i n d e n e s z t e n d ő b e n :
egy kovácsműhelybe (3 ízben), a szérűre a cséplésbez (4 ízben), a diószürethez (minden évben), az aratáshoz (csak két ízben).
Megjegyzendő, hogy a gyermekeknek e látni valókat csak velem volt alkalmuk fölkeresni. A leánygyermeket csak a z utolsó h á r o m évben vittem magammal. Némelykor, az u t o l s ó két ízben egy vagy két gyermektárs is csatlakozott (körülbelül ugyanazon idősek).
A gyermekek magatartását főleg két szempontból figyel- tem m e g :
figyelmük megnyilvánulását (passzív érdeklődésüket);
testi tevékenységüket (aktiv érdeklődésüket).
Megjegyzem, hogy a megfigyelt két gyermek testileg és lelkileg teljesen ép és egészséges v o l t ; fejlődésük semmi ab- normítást n e m m u t a t o t t .
Ezen célra irányuló vizsgálataimat még b á r o m g y e r m e k e n hosszabb ideig végzett megfigyelésekkel s egyéb véletlen meg- figyelésekkel összevetve az érdeklődés fejlődésének következő fokozatait állítottam össze:
1. érzéki érdeklődós;
2. szubjektív érdeklődés ; 3. objektív érdeklődés ; 4. állandó érdeklődés ; 5. logikai érdeklődés.
N A G Y L Á S Z L Ó .
