Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudomány műszótára az az onomatologia physiographica chemica jatrica triglotta philologica

NÖVÉNYBÖLCSESSÉG

A'VAGY

H Á R O M N Y E L V Ű F E J T Ő

NÖVÉNYNÉV MŰSZÓTÁR.

A Z AZ

V K L

B O V A I O § O P U I A

ALIT

PHILOSOPHIE BOTANICA

S E Ü

B O T A N I C A P U H A .

MI. MÉSZ.

1 § 4 5 ,

, Van tulajdon neve, mint fntci'emtnicnyii«fc.

Azt tudni kell a'nak,' a' ki azzal élni Akai',; a'vagy a'ról ha kinin besxclni.

E l ő

z ó.

agyar növényneveket találhatni a' következendő munkákban: Melius A vag IHÁSZ Péter Somoghi Fiú de Horhi Herbarium az Faknac, Fvveknek Nevekről, Természetekről, és hasznairól, Magyar Nyelvre és rendi re hoszta a

Doctorok könyveiből, az Horhi Melius P é t e r , Nyomtattott Colosváratt Heltai Gáspárné Mii*

helyében 1, 5. 78. Ezen Melius Péter utóbb Debreczeni Prédikátor volt. Stirpium Nonienclator Pannonicus. Anti verpiae, ex Officina Christophori Plantini M. D . L X X X I V . kis 8-ad rétben. Ezt a' latán-magyar szótáracskát írta Beythe István, német-újvári prédikátor; kiadta pedig azt Antverpiábaa Clusius,kit mint Magyarországon nö*

vényész utazót Beythe István segített, és ezenfelül még az emlíettt, kidolgozott szótáracskával is megajándékoz zott. Pechy Lukács. Szüzek Koszorúja. Nagy Szombat.

1591. Beythe András, német-újvári prédikátor, a'most említett Beythe Istvánnak testvéröcscse, (Horányi állíí tása ként). Nemzeti nyelvünkön Manlius János betűivel.

Német-Új várott, 1595-dikben, edgy új magyar füves*

k ö n y v e t , adott ki. Apáczai (Csere) János Encyclopec diája. Utrajectumban. 1653. Újra nyomtattatott Győri ben. 1803, Lippai János Posoni kert. 1661. negyedrétí ben. Győrött 1753. negyedrétben; és Gyümölcsös Kert.

Bécs. 1667. Mizakli, Kerti dolgoknak Orvosi hasznai.

Kolos vár- 1669. Nemzeti növény nevezeteink, 1682-:

dikben, Mentzel Keresztely által; a' közönséges Nö*

vényész Szótárba beiktattak, melyly is ilylyen név

alatt jött k i : ^ T H ^ B o t a v i f n i v i t k U o l v y l w T t o i Kad-bXtxd^.

Index Noininum Plantarum Universalis. Adornauit, per;

fecit opus Christianus Mentzelius, Serenissimi íilectoí ris ßrandeburgici Consiliarius et Archiater Bcroliní M.

DC. L X X X I L Fol. Vagyon e' könyvnek 1697-diki, és 1715-diki kiadása is. Csapó József, Medicináé Doctor, és N. Sü. K i r . Debreczcn Városának Physikusa által:

Új Ffives és Virágos Magyar Kert. Pozsonyban 1775.

nyólczad rétben; 's ugyan ott és Pesten, 1792-dikben, nyólczad r é t b e n , én nyomattam ki. Molnár János. Phy siologicon Budae. 1780. nyólczad rétben. Benkő József 17S3. (Molnár János Könyvháza 2. és 11. Szakaszában.) Zavira Constantin János (Nomenclatura Botanica qua?

(Irilingvis. Pestini 1787. nyólczadban). Váli Mihály Házi Orvos szótár. Győr. 1792. Földi János. (Rövid Kritika és Rajzolat a

Magyar Fú vésztudományról. Bétsben. 1793.

nyólczadban). Mitterpacher Lajos (Primae Lincae Histo;

riae Naturalis. Budae. 1795. nyólczadban ; és Coinpen?

dium Históriáé Naturalis Budae. 1799. nyólczadban.) Gáti Természet Históriája. Pozsonban. 1795. Ugyanott 1799. A' szerző N. Sziget városabeli, azután pedig Szath;

már kir. várasbeli Prédikátor volt. Veszelszky Antal, pesti könyváros legény volt. (A' N ö v e v é n y Plánták or*

szagából való erdei és mezei Gyűjtemény. Pest. 1798.

nyólczadban.) Fábián Jósef, Természet História Raff után. 1799. Volt Tót Vázsonyi Prédikátor, és Vesz*

prémi Tractus Esperestje. Diószegi Sámuel Debreczenyi Prédikátor és Fazekas Mihály F ö Hadnagy Magyar Fövész Könyve. Debreczenben. 1807t E z a" munka, a' menynyiben, Magyar nyelven a' legelső, és szükséges a' maga nemében, tekintetet, és köszönetet érdemel;

de a' menynyiben ez gúnynévtár, Spitznamenmagazin,

röktöni jobbítást követel.

V e z é r s z ó .

•^prengelnek legújabb Syslemájában van: 3593 Nem, Genus; nevezetesen Nyilvánnöszö, Phainogamum: 3208 Nem; Titkounöszó, Cryptoganum: 385 Nem. Ésígy ösz»

szeséggel van benne: 3593 Nem; kihagyván azon Ne;

meket, melylyeketa' Tanításán, Praelecttóján, Sprengel Curtius hozzájok adott.

Stendel Nomenclator Botanicus, Növényész Nevező, 1821ídikben számlál elö Nyilvánnöszö Nemet: 3376-ot;

ugyanolylyan Fajt, Speciest; 39,68 4-et. Ismét ez a

Szer*

z ö , 1824-dikbeu Titkonnösző Nemet: 557-et, és ugyan olylyan Fajt: 10,965-öt ád elő. Tehát Stendel a' mai növénytudományban 3,933 Nemet; és 50,649 Fajt száms Iái elő.

Már én ezen munkámban, az itt előszámlált Nemek*

nek, és az érthetetlen nevezetű Fajoknak neveket fog«

tam fel; azokat szófejtéssel, etymologiával, hazai ösi nyelven megmagyaráztam; azoknak Tartományi, Pro*

vincialis, magyar neveket feljegyzettem, vagy ha azok nem találkoztak, azok helylyett a' Latános Görög nevei zeteknek értelmekből Magyar neveket csináltam.

Ezen szótarban a' Kezdöszó Magyar, azt követi a' Latánosgörög, és a'nak philologiája; végre tétetik a' Né*

met nevezet, melylynek helyíyén imitt amott csak a' Lac tánosgörög nevezet á l l ; úgy találván azt a' Német írók?

nál. Ezen munkában van 5,921 Magyar növénynév.

Ezek között 1061 Tartományi, Provinciális nevezet van, melyJy öszvegben találtatnak olylyatén szabású nevezetek is, mint a'milylyen gúnynevek áltáljában alkatják a'Ma*

gyár Füvész Könyvbeli magyar nevezeteket; a'val a'kii*

lömbséggel, hogy azokat a' fóldnepe alkotta, és ma is hasz*

núlja, ezeket pedig mondva esztergálj ózta két Mygyar

VI

Tudós, E n magam csináltam '4,800 új magyar növényi nevet. Ezeken leiül vannak a ' N ö v é n y é s z c k n e k , Phyto;

logusoknak; növények lakjpknak nevektől készítettem Magyarosított nevek, de a' ínelylyeknek számokat meg nem határozhatom , mivel azokat fel nem számlál;

tani; azomban a'nyit állíthatok, hogy azok felette nagy számmal vannak. Sok Zsidó, Chaldaeai, Arabs, legtöbb Görög, kevés Latán, számos Ihdiáki., Spanyol, Portugal!, N é m e t , Franczia, Olasz, Török, Persa, 's t. cc. sza;

vak vannak itt a

Latán növénynevek között, inelylyek öszvesen mintegy 3754 darabra meiineloEzekmind tolmá;

csolva, herineneuticc, megniagy áraztatnak- Ezekenfelíil vannak itt számtalan Növényészek, munkáikkal edgyiitt leírva, kiknek nevekről sok Nemek és Fajok nevezteti nek. Nemkülömben igen sok ismeretlenebb Európai, Ázsiai, Afrikai, Amerikai, Áustraliai tartományok, fos Jyóvizek, városok íratnak itt l e , melylyeknek nevek;

tői kapták sok növények a* nevezeteket. Tehát ezen munkából; az említett nyelvekbcli fejtegetés alkalma*

tósságával, sok országoknak , folyóvizeknek a

leírása áltál mellesleg még nyelvek ismeretét, országok leirá*

sát, 's t. ee. lehet tanulni. Ilylyetén nemű növényész munka Magyarul még nem jött k i , de más nyelven is, hasonlót nem ismerek; 's most lehet már növényésztuí dományt Magyar nyelven szerencsésebben kidolgozni, mint a' milylyen a' Magyar Fúvész Könyv.

E ' jelen szókönyvben a' következendő rövidité*

sek találkoznak:

Növ. = Növény, plánta. ©etuadjé.

L . = Lásd. Viele, ©tebe.

*•••= Patikabéli. Ofíicionalis. Offtctnríí.

*;*•'== Magyar királyi Pesti Orvoskar Növényész;

• kertében létezik. Pestini in horto botani*

co regiae fucultatis medicae existit. 3»n.fö#

m'gl. Ungar, botart. ©arten ju fíntsen ifi m ^eff.

J e g y z . Ezen második Részben ez. M e r j e n szavak

azért, hogy az Olvasó első tekintettel, rüktön é n

teríttessék azoknak mivóltolaól.

M*

Äbelffl, Pézsmagfu, Pézsma*

gú Z i l i z , Hibiscus A h e l m o i schus. Hibiscus , hibis, sebet gyógyítani. Lásilszi.Job.

34. 17. Innét hibiscus; mert a' fejérmályvához (a' mint»

bogy azt erdei fejérmályvá*

nak, althaea sylvestrisnek is híjják) hasonló erővel bír ,a' sebek gyógyításában.L. Voss.

Martinius. p. 1121. — Abel*

ínoschus, Arabs szó; öszsze- tevődik eZenszavakbó):Habb, mag; és elmosch, pézsma.

Pézsmaszagú mag.SIbeímofcíj/

S3ifamförtter jpiínécuá ober aibifä. Nov. *•

Abrak rétfíi. Chilochloa. ^tAog, abrak; / A ó a , rétíu, gramen.

CHjífocfjíoa. Növ..

Abutai. Abuta.Lour. Abuta Afri*

kában, Felső Egyptomban egy tartomány, mellynek fő*

városa Abatitsche.Ezen plán*

tának ez a! hazája, 's más*

ként Menispernum peltatum*

nak neveztetik. 2l6uta» NöV.

Acajuba, V. Acajaíba. A c a j u b a .

©ärttt. Acaiaibcn Markgraf.

Brasilia! nevezet, és a'gyti*

molcse Acaju és Caju ne*

vekkel neveztetik. SÍcctjubcu Növ.

Acharé. Acharia. Acharius Med.

Ostrogotb. Dicséri ezt Re*

tzius. Leitta a' Sveciaí mo*

hókat j íTíeue főrtígí. fcfjr»eb.

Síbí), nevú munkában. Sícfja*

rie. Növ.

Acmella. A c m e l l a . Ilylyen név alatt hozaték Ceylonból. Sic*

ineíía. Növ.

Acostáe. Acosta. Christ. Lusi*

tanús Acosta,Simp)ieiaOrient.

Josephus Bist. Ind. Teiles sur les bois de Marine. Slcofta.

Növ.

Actmnáe. Acunna. FJ. Peruv.

Péter d'Acunna, Reg. Mi*

nister in India. Slcttnna. Növ.

Adansoné. Adansonia. Mich. A*

danson. l3otan. celebr. Síbcttt*

foníc. Növ.

Adánson baobabja. Adansonia baobab. Mich. Adanson, híres fíivész. Baobab, Indiai vad*

szó. SSaobab Stbanfoníe.Növ.

Ádázó * hörög. Aethusa cy*

napioides. L . Adázó bűrög.

©arten ©ieíg. Fűv. **

Aden. A d e n i a . Forst. Adeu, Arabs szó. Slbenie. Növ.

Adorjáni dtifü:PlantagoAdriaticn.

Síbriatífdjer Sßeöericb Növ. **

Adonyvérefö. Adonium. Gyann*

kodnak ,bogy ez azon Abrofa*

num Speciese, melylynekffl*

véről némely lyek mesésen hil*

ték,hogy az.aíAdonis véréből, 9

termett. Rhegínns. p. 10, L . Hérics. 3(boníf. Növ.

Aegineté. Aeginetia Paulus AP*

ginetn Cel. Med. Sec. 4. w 7. Slegtrtcríci. Ffiv.

Aerva. Aervei. Forsk. Arabs szó.

Sícrufl. Növ.

Aetiusé. Aetia. Aelitis; régi Or*

vos. 3Jcttf. Növ.

Áfonya, Kukojoza. Myrtillus.

OffTc. Vaccinium myrtillus.

Bot. fictrlvtt, v. Bartvia;

földi szeder, mellynek bo*

gyói setét kékek; v. a' Bacon szóból csináltatott n' Vnoei*

n'mm szó.L. Rajns 11.13S7.

Praef. ad Syn. Ilyics Jatri*

cae, és ezt adja hozzá : a1

Virgil Vacciniuma világosan Hyncinthnst tesz: tehát a' Vaccinium név, helytelenül

tulajdoníttatik gyümölcsnek.

L . Martin, p. 3907. £cibcí*

fcccre. * Növ.

Agnhogas. Clndodes. y.laSc'nh;;, sok ágakkal teljes. Lour. A' sok ágakkal bővölkődö élei*

fácskára illik. GiírtbobrS. Növ;

Agncskás moh. Cladonia. y.lca Sáv, ágacska. Mert ágacs*

kákát, v veszszŐcskeket.

ereszt magábói, mint a' kis élőfa, v. az esztendős élő*

, fa, v. nz oltvány. Sfabortie.No.

Agas. L . Szúrós csaté. Növ "

Agbog. Frnndea. Swarz. Vgvog, plánta, á g , hajtás; tovaSijQ, ágasbogas, ágakat bocsátó.

3(f(Kitig. Növ.'

Ágasmohded erszénvv'rág. Mar*

sypianihos hypnoides. Mar*

sypianihos L . Erszenyvirág.

—- Hypnoides L . Agnsmoh*

íTi. 2Íftmoo$f&rmig, Sflíarft)*

píanthofl. Növ.

Agárffi. L . Vitezffi. Növ.

Agármony. L . Virézfíi. Növ.

Agatlán. A eladódén. FI. Pernv.

Olylyan élőfa , mely ágatln*

mii, a'pálmák ként, nő fel.

a , fosztó, y.7.ócSoí, ág. 9lcu*

cíobca. Növ.

Ageré. Ageria. Ezen növény n' tálalójától neveztetik. Nigeria, Növ.

Aggól'i'i. fj. SzőszösfYi. Növ.

Ágynemű. Centaurfíive. L . Tőt*, t e l e k Centnuré. Növ.

Agyékszer édesgető. Illecebrnm bubonium.IlleeebrumJj.Édes*

getŐ. — lhibon , v. Buboni*

um, Ltiálbání'ó.Sttbott Jínor*

pcíbíume, £nrtfeíd). Növ.

Aítoné, v. Avtoné. Aitonia, v.

Aytonin. Aiton. Hort. Kevens.

ed'ulit. Slötcnír. Növ.

Akadályoskodó husáng. Vibur*

num cassinoides. Vlburnnrn, L . Oálnafa. Onssine,L. Fól*

tos. Gaffíttccirtígc (schweifen.

Növ. **

Akiís»fn,Koronafa. Robinia psm*

d o B c a c i a . .lob. v. Vesp. Ro*

binus, Hort. Paris. — tpsiie SSOJ,csalom; dy.ay.ía,Diosc.

L . I . e . 133. «za£«J, v. dxi}, hegyi valaminek. Mert ez a' fa tövises. EVevalónézvft Tbeopb. Hist plant L . 4. c. 3.

csnpán Acanthánnk v. Tö*

visnek nevezi azt. ©emetttc

Díobtníe. Növ. ** • Alcanna. A k a r n i a . Arabs szó. L .

Lawsoné. Síícattttn. NŐv.

Alkermes, Festő szŐIŐ, Berzsen, Bőrfestő.Alkermes, Arabs szó.

Plvytolacca decandra. cférov, növevény. — L a c c a ; veres festék. Mivel ezen plántánnk a' gyümöcse veres festék, mint a1 milyen a' Lacca; r's azzal szokták , kivált Buda vidékén, a1 veres bort is se*

tét V, haragos veresre meg*

festeni ; hogy a' setét ve­

res legyen. Azért ucvezi pc*

dig e2t Linné plánta laecá*

nak; mert a\ Gummi lacca, v. Mézga lacca, nem nőve*

vényből, hanem hangyák*

ból van. 3ebeufabigc $er*

meábccr. Növ.

Alkoröslevelűi'ü. Pseudodictaín*

nus. Tourn. Dictamnus,, L . Körislevelűfű. — ipevSto ,

csalom. Mert az' osz, é s gömbölyűdeci levelei által, a' Dictainnus Crelicttshoz ha*

sönlít. gaífcf)er 2lnbont Növ.

Aliiieddoúö nyáiazö. Sileiiepseu*

doatooion. Silene, L. Nyalazó.

— ifjevöoi, csalom; átoxióg, L . íVleddo/tÖ. ⁵])fcuboatücioit , ©tíeiie. Növ.

Alorcza. Prosopis. Schreb. Planta neve. Apulej. c. 36. és a' Bardana Synonymuma. ^*QO*

cW/Ttg, álorcza. Demosth. <le male gest. leg. Athen. 1. 14.

9>rofopí§'Növ.

Alabárd kettoslíirész. Biserrula pelecinus. Biserrula. Mert a' gyümocse kettős fűrész ké*

pö. — nelay.ívog, alabárd, kétélű fejsze. Mivel ezennö*

vedéknek a' hüvelyke tökél*

letesen olylyan, mint a' fű*

részhal orra, v.mínt a'mind a' két oldalán ffirészes fo*

gú fűrész, ©e meine (Säge*

traut. Növ. **

Al^akor, Tenkely, Piros tenkely, Tenkelyárpa. Zeopi/rou,- Tri*

ticum spelta , Spelta- í&iá v.

í £ é « , alakor, tenkely ; nvoóg,

"I" ~" élet, gabona. — a' Német I Speltböl származék, íiünfef*

gerfie; (Speftwetjen, 9íacfte

©erfle, .fríiiimeíégerfte. Növ.

Alásfa. L . Szilfa. Növ.

Alatságnád. Calamus rudentum.

Calamus, L . Tárkony nád.,

— Rodens; hajókötél, v. alat*

ság. Talám c're is használják

ezt a* növényt. 3f ul cttt 'Paíiri*

riet. Növ. »*

Alutsonyborostyánded. Chamae»

eist us. ^ a « « i , alatsony*

yMß-o;, borostyánded. (Sljft*.

vuaeijtttá. Növ.

Alatsonycseresznyefa. Chamae*<

cerasus. alatsony;

y.kqcSog, cseresznyefa. (51)a*

mácerafuő. Növ.

Alatsony fejér. Chamaeleucc.

(Tussilago). z a j j - c i l , alatsony;

'Aevy.tj, fejér. (Sbamaícttcc..

Növ.

Alatsonykeüetlen.Cbamaeneriori.

x a i i a l , alajsony; Neriuin, L . Nedveslakiolajfahad. ßl)nmä*

nerton. Növ.

Alatsonylen. L . Lenfésű. Növ.

Alatsonynedveslaki. Chamaene*

rion. xattai, alatsony. Ne*

'riumL.Nedvfslaki- olajfabad.

(Si)atrtöcncríon. Növ.

Alatsonyolajfa. Ghamaelea. %a*

[tett, alatsony; éXaía, olnjliu.

(5Í)amaíea. Növ.

Alatsonyoroszlánfű. Chamaele*

on (Carlina). A' leveleinek változásai végett neveztetik így. Mert a' levelei a' lakja*

föld szerént változtatják szí*

neiket. Mivel.'némely ly föld*

ben zöldek.; másutt fejérek;

néhol pedig kék leveleket hoz; a' Chaniaeleon állat ként. Ambrós. A' leveleinek színeket változtatni látszik , a^? szerént, mint a' napsúgarja verődnek azokba. Boerh. p.

153. <£l)aniaícon. Növ.

Alalsonyrózsnfa. Chamaerhodo*

dendron. / « f m t , alatsony;

rhododedron,L.Rózsafá. 2f)á*

márfjobobenbrott. Növ.

Alatsonyjazmin. Chamáejasme.

xctfídlt alatsony; jasnie, L . Jázmin. Régi név; Amman

o *

megújító ezt más plántában, Stjamajaámc. Növ.

Alatsonyvadvenyike.Chamaecle*

ma. x c t f i u i , alatsony; xfa'ificc, szőlőveszszö, 6l)omncíema.

Növ.

AlatsonyveszszÖ. Chamaerops.

Charnaeripes. TlieophrX. Bo*

daeus p. 108. ^cíjiiat,, föld*

szint; QwifJ, veszszÖ. Mert ez a'többi pálmákhoz képest alatsony. 3tt>evgpaíirtc. Növ.

Alattomos. Lathraea. l a - & q c t l o g , alattomos. Mert ezen növe*

déknek szára a' fold alatt bujkál, ©ctjttppeitwttrj. Növ.

Albiné. Albina. Johann. Albuins, vixit Sec. 16, laudatur a Ca*

sparo Baubino. SÍIbírtíc Növ.

Alchorné. Alchornea. Alchor va*

lameliy Anglusnak vezeték neve, kitől ezen növedék elneveztetek. ?((cf)oríc. Növ.

Alcináé. Alcina. Alcin. Múlt Szá*

& zadban élt, a' Philippina In*

sulákba ment. Sífcttta. Növ.

Aldíné. Aldina. Aldinus, nomine Castellus. Hort. Farnes. 1626 edidit. Slíbtna. Növ.

Aldeaé. Aldea. Franc, de la Ah dea, Prof. Bot. Madrit. F I . Peruv. Sííbea. Növ.

Áldottfö. L . Pápafű. Növ.

Aldrovandé. Aldrovanda. Aldro*

vanda. Botan. Bonon. Den*

drologia 1668. L . Beckm. p.

11. SífbroDanba. Növ.

Aleppói ruta. Ruta Chalepensis.

Ruta, L . Ruta. — Chalep, v.

Haleb, v, Aleppo L . Halebi*

bímszakáll. 8I[e»»tfd)e Sínute.

Növ. ** '

Állandó, Tartós. Eustathes. tv*

Gct&tis, állandó. Loitr. Mert e'nek a' fája tartós, a' ke*

ménységé miatt., Sttftatheá.

Növ.

Allemandé. Allemanda. Fr. Allé*

mandus, nova |>1. (Sencra.%^f lematibíe. Növ.

Aliion kőtörője. Saxifraga Alii*

onii. Saxifraga, L . Körontó*

ffi. — Cur. AUonlus Bot. Tan*

rinens. celeb. Sílíioitá ©tritt*

bred). Növ. **

Allion violája. Viola Allionii. Vb ola L , Ibolya, — Allion, L , Allion kőtörője. Silííoití SBcií*

cljett. Növ. **

Alma. Pomum. Sokan a' n a f t a , ital , szótól származtatják ezt; mivel az almák többnyi*

re a' szomjúságot eloltják, úgy a'nyira, hogy egyszer*

smind az almák ételek és ita*

lok is. Mások szerént azért neveztetik az alma, pomum*

nak: mivel a'nak szüksége van a' pomára, italra; mert a' szárazhoz vizet kell tenni, Varró szerént. Knell. p. 71.

* £>b|t, Slpfcf. Növ.

Almafa. Malus. A" Dortai nä"

lov, vagy fiijXov szótól származik, melyly nemcsak barmot, és emlőt, hanem al*

ma nemet is tesz. Rnj. I I . 1445. p. Almáknak, málák*

nak, neveztetnek azonok, melylyek rövid szárról fityeg*

nek, C. B. Matthiolusnál, p 207. Az almáknak sok fajai vannak Magyarországon, u.

m. Sóvári, pogácsa, kereké*

des, fontos, v é r , kormos, lyány c s é c s i i , vad, 's t. ee.

alma. Lalánál, decumanum , Col. igen nagy, vietum, mol*

le, iminite PÍin. crudum, pa*

nucium Plin. melyly hamar megszelídül, mustcum, me*

limelum. Horat. melyly legke*

vesebb ideig tart, és hírte*

len megszelídül. 9ípf?íb«Hn?.

Növ.

Almafad ed. Hamamelis, reotius Homomelis. opóg, hasonló, származik ä/u.», v. oiw, ed*

gyütt, szótól; es ffllig, al»

mafa. Athenaeusnál ez oly*

lyan gyümölcs, melylyet Me*

spilus amelanchier-nak tar*

tanak. %anberftraud). Növ.

Aloes. Aloe, als, tenger. Mert a' tenger mellékein terem.

Sífoe, Növ.

Aloesfa. Aloexylon. «Aó?;, áloes;

%vlov, fa. Lour. Mások ezt Agallochumnak híjják. Sííoc*

baut«. Növ.

Áloesfa.L.Ambojnai paradicsom*

fa. Növ.

Alóltaréjos. Chamaecrista. x ^a * (iaí, alól; crista, taréj. Mo*.

ench nevezete. Mivel öt vi*

ráglevele lévén, az alsó leg*

nagyobb, és horpadt. ^í)a<>

macrt|ta. Növ.

Alomfa. Caroxylon. Thonberg.

y.ctpog, mély álom; qvlov, fa. Beckm. p, 47. Sarori)*

tort. Növ.

Alomhozóíu. L.Nadragulya.Növ.

Alonsoé. Alonsa. FI. Peruv. T.

I . a D. Z. Alonso Regn. San*

ra Fidensia Proreg. a Sécre*

tís, operis editionis promoto*

re. Sllonfa. Növ.

Alpinié. A'pinia. Alpini, az Aty*

ja és Fija, mind-ketten, hú res Hollandus ffivészek. 2íf*

pirtie. Növ.

Alpini fuszerszáma. Alpinia car*

damomum. Alpini, L . Alpi*

nié. — Cardamomum, L . Fu*

szertorma. ^tyíntcSarbamom.

Növ. **

Alpini tejgyöj tője. Alpinia galan*

ga. Alpini, L . Alpinié. — Ga*

langa. Némelylyek ezt a' szót a' Galingia Arabs szótól szár*

mázhatják; mások pedig a' yaka, v. yá%a%, tej, Gö*

rög szótól húzzák azt le; mert . a' dajkák e'nek gyökerével gyűjtik meg emlöjökbeu a' tejet. Oofanga Slíptníe. Növ.

Alstoné. Alstonia. Gav. Alston Prof. Botan. celebr. Edinb.

8tf|tottíe.⁽ Növ.

Alstroemeré. Alstroemeria. .To*

nas Alstroemer, et Fii. Glau*

dius, Sueci Botan. celebr.

2íl|troem'erie. Növ.

Altagyonyörösége Robinfa. Ro*

binia Altagana. Robinia, L . Ákászfa. — Álta, L . Altai torokgyekfö. —- yávog, gyön*

györüség. Slítagana ÍRobíníe.

, Növ. ** _

Altai oroszlánfark. Leonurus Ak taicus. Leonurus, L . Szívffi.

— Altaicus L . Áltai torok*

gyékffi. Síítaífcher Söotfá*

trapp. Növ.

Áltai torókgyékfí. Scrophularia Altaica. Scrophularia, L . To*

rokgyékfö. —- Altaica. Alfaí v. Altay, nagy hegy Siberiá*

nak Dauria tartományában.

Stítatfche ©crD^fjutarta. Nö.**

Általbúvófö. L . Buták, Növ.

Altató. Silagó. Mintegy, SHego, Tai ám a' Xkyo>, lefektetem igétől. Mert ez a' fö bévé*

tetvén, mély álmot okoz. (Sí*

lago. Növ.

Altingé. Altingia. Alting, veze­

ték név, különben pedig is*

meretlen. Slíttttgíe. Növ.

Atornagonda. Acer n e g u n d o .Acer Voss. p. 4. szerént, onnét,

neveztetik; mert acris, azaz, felette kemény fájú. Raj. I I . 1700 azt állítja, 'hogy, Pe*

rottus ként, inkább azért hí*

vatik ú g y ; mert az a' mes*

terembereknek . hathatós el*

mésségeket gyakorolja. Plín.

L . 16. C. 15. szerént: Acer cjusdcm acTilia amplitmjinis,

operum elegantía et subtilifa*

te, Cítro secundum. Theoph- Sphendamnon, ^ipkvbauvQ^

névvel nevezi azt; mert ßtpljv, fa hasító ék; b'aiívcxM, sze*

lídítem. Ncrrit/tflo, Indiai vad­

szó. SBírgittifctjcr SRajfhoíbcr.

Növ. **

Alzataé. Alzatea. Jos. Ant. de Alzata, Hist. nat. cultor.Fl.

Peruv. Stíjcttea. Növ.

Amani (gomba). Amanita. Ama*

a u s , Syriai hegy, melylv hoszszában Syriát, Ciliciától elválasztja, Amanita, eé^a*

vkai, némely gombákat ne*

vez így Dioseorides, Dilleni*

us Jiíjja ezeket pileatus , síi*

véges, és lamellatus, levegős nevezetekkel, 3unamtc. Növ.

Amaracfü, L . Hervadhatatlan.

' Növ.

Amaryllé, Amaryllis. Virgil. Ec*

clog. 1. úgy irja le azt, mint legszebb aszszonyt, 21>nrttt)í*

fi*. Növ.

Amasoné. Amasonia. Th. Ama*

son, Peregrinator Amer. Símet*

fo nie- Növ.

Amazoni disznófií. Solanum A*

mazonicum. Solanum, L . Klá*

risfa. — Amazonia, SlmctjO*

nett Sanb. Déli Amerikában, Brasiliának, 's nevezetesen Para Tartományának edgy nagy része, 's a' föld kerek*

ségen a' legnagyobb síkság, v. lapály, Paraqual és Pá*

ra Tartományoknak szom*

szédságokban. Slntajottifdjcr Ufachtfdiattett. Növ. **

Ainbora, A m b o r a , Juss. Mada*

gascarl név. 3tut6ora, Növ.

Ambojnal paradicsomfa, Aloes*

fa. Agalloohum Ambojnense.

Jyálloyov; a y a l l o f x a i , ö*

riilök, dicsekszem; núvel e'*

nek a* fiisli igen kellemetes

szagú , '« n'.egrágatván ez a' fa, feliette kedves lehelletet okoz,'s a'testet erősíti? In*

nct a' dunaiak nagyon [gyö*

nyörködnek e'nek a¹ szaglá*

sában, 's mennél kedvesebb nekik valamely bnrátjok, a'*

nál nagyobb.darabot adnak a'nak a'ból. Linné ezt Excoe*

• cariának nevezi; mert meg*

vakitja az állatot. Beckm. p.

8. — Ambojna, edgy a' Ke*

let-Indiai, Molueca Szigetek közzíil. SímOoíitcr 2(íocől)olj.

Növ. ** , •

Ambrosiné. Ambrosinia. llyac.

Ambrosinus, et Bartholom.

Frutr. Bononiens. Botanici.

2íntbro|ímc. Növ.

Amirolaé Amirola. Persoon. Eu*

gen. de Liaguno Amirola.

ein 33efü>rberer ber üBijfen*

fd)nfteii. ítntíroíit.'Növ.

Ammanné. Ammnnnia. Faul. Am*

man, Prof Lips, Bot. et Jo<

hau. Prof. Petropol. Stmtltaii*

nie. Növ.

Amman tokossá. Ammannia ca*

psica. Amman, Ii. Ammanné.

— Capsicus, a , um. Fokos.

Mert e'nek igen sok magú tokja van.(§ap|Tca 2tmmannía.

Növ.

Ananász. Bromelia ananas, Olaus Bromel, Flora Gothonb. —

Ananas, Bengalai szó. L . A*

eosta és Aunssa Rumph. V.

p. 237. Slnaiwö SBromcíictt.

Növ. *•

Anasser.//w«,v»í?r. Juss. ctRumph, Snpp. T . 7. pag. 12. Vnd*

szó, Siuciffer., Növ.

Andraeé. Andraea. J , G.R- An*

dreae, Pharmac, (Hannover.

S3rícfe i t 6 e r b i c ©cíjroctj. 3 l n * brön. Növ.

Attdromeda csátéja.' Audromeda Sohocnanthus. Aiidromedaj

tívSgoitid)), Cepheusnek és Cassiopéuek leánya. Azauy*

ja kevélysége miatt; ki azzal

*{ic&ekedék, hogy a¹ Nérei*

•leseknél szebb, a' Nymphak által a¹ kősziklához kötözte*

lek., hogy Öt a' ozethalak e*

gyék meg. De Perseus Öt iiiegszabadítá , és elvévé.

Végre Minerva által a¹ csil*

lagok közzé tétetek; 23 csil*

lagzatokkal megékesíttetve.

A¹ hal 12-dik részén tiinik . fel. Ovid. 4. Metam. E'rÖl a'

csillagzalról neveztetik ez a' plánta. —Schoenanthus. ßxoi*

Í'O; , széna, ávü-ng, virág.

Adropon. Schoen. ßameityctt SJartgraő. Növ.

Andromedaé. Andromede. Linn.

Minerva u' csillagok közzé ragadta azt. L . Flor. Lappo*

, idea p. 12G. Slubromebe.NÖv.

Andrzejowszki bevito -fuve. Ery*

s'niHun Andrzejowszkiaimm.

Erysimum, L . Fejér mustár.

— Andrzejowszki, Volhiniai Ffivész. St nb r j c j o ro s5 f ífdjerij c * beríd). Növ. • *

Angvillarae. Angvillara. Aloys.

Angvillara, Bot. Patav. obiit 1570. Slitguiffara. Növ.

Anguloé. Anguola. F I . Peruv- Franc, de Angulo, Fodinar- Director. 9írtguoía. Növ.

Angyal édesgyökér. L . Kőméz.

Növ. •

Angyalgyökér. L . KŐinéz. Növ.

Ánizs, Bécsi kömény. Anisuin vulgare. Off. Piinpinella ani*

sum. Bot. Anisuiu; avixtiov, szájízt előmozdító; v. a, f'o.sz*

> tó; és ÍÓ^JOÍ, egyenlő, hogy t. í. a' levelei épen nem e*

gyenlők. Vossnak jobban tet*

szik ávú(íi,a& az, inegeresz*

ti, megtágítja a' szél l'eszító*

seit. L . Uorrich; — Piuipi*

hella, v. inkább Bipinella, a'

• leveleinek helyhezietéseiktŐl való nevezet, ©emeitier SlttfiS.

, * Növ. **

Ánizsalmafa. Anisoniele«. Ani*

sum L . Ánhís; ^/j-ijUg, alma*

, iá. Síitifomcícá, N(iv.

Anizs.levclö.Anisophyllum Jacqu.

Anisum L . Ánizs ; iiwV.ov , levél. Mert a' levelei ánizs , szagúak. älttifoptivltum. Növ.

Antur. A n t i i r a . Forsk. Arabs szó.

Antura. Növ.

Anyatu. L . Kerti székíű. Növ.

Anyafíi. L . Sárkányfű. Növ.

Anyaméht'ü. L. Kerti székíu.Növ.

Abáté. Abatia. F I . Per- Abat Prof. Bot. Seviliens. Slbatic.

Növ. ^

Apróbojtorjány, Párlófu. Agri*

moriia. Oft". Ágrimouia Eupa*

toria. Bot. Agrimonia e bői vari elrontva: c t g y c u o v i ), L . Gesn.Thes. Calep. Ücap. Lex.

E ' származik e'tol: a Q y e [ 4 o v^t a' szemfejérén és feketéjén támadt termés. Már ez a' ifi.

azért neveztetik Agrimonia*

nak, mert a' mondott szem hibáját meggyógyítja. — Eu*

patoria, L . Vizikender. Dber*

menníg. • Növ. **

Aprócsalány, Árva csalány. Ur*

tica urens. Urtica L . Olasz*

csalány. SSreuit Steffel. Növ.

Apró fiilfu. Sedum retlexum. Se*

dum L . Bablevelufu. jurád*

gebogenes ©ebum. Növ.

Apró harangvirág, Csengetyu*

virág. Campanula rotundifo*

lia. Campanuláiiak nevezte*

tik; mert a' virágjai esenge*

tvű képuek. viitibblätterige

©focfen. Növ. *"

Apró katáng, Disznó kék, Mezei endivia. Chondrilla juncea.

Chondrilla, L . Morzsalékos.

SEínfcttftttígc Stjonbrílle. NŐT. -

Apró len. Ii. Béka len. Növ.

Apró mályva. L . Papsajt. Növ.

Apró nyírfa. Betula nana. Betű*

la L.Gyertyánfa.Swerg SJtrfc Növ.

Apró szerecsenymag. Slson am*

mi. Síson származik iülü, szász , örvendő, örvendett, Zsidó szótól. Mert a'.lépnek és kószámnak hibáit meggy ó*

gyítja. — Ammi, L . Hugya*

gi. Aíeíneé ©ifoit. Növ. **

Apnlejé. Apuleja. Siculus et A*

pulejus Geonopicus, et Lucius Apulejus, parum noti Aucto*

res. ^ípitíeja. Növ.

Apúliai. Apuba. Apúlia, Olasz*

országi Tartomány, az Apen*

nin hegyek, Adorjáni tenger és Nápoly közt fekszik. Stpit*

íía. Növ.

Apúliai keserűfíi. M u r r n b i u m A*

pulum. Marrubium L . Fejér pemetefű. — Apulum. L . A*

púliai. ^uíífp^etSlubbotn.Nö*

vény. **

Aquarté. Apuartia. Jacquin ne*

vezte így; Benedictns Aquart tiszteletére, ki nekie társa vala, a' mezei fűvészesi ki*

járásban. L , Stirp. Amer.

hist,,p. 15. Stqitartíe. Növ.

Ar, v. Arded veronika, Veroni*

ca anarrhina,Veronlca,L. Ve*

ronika. — Anarrhina, a , v.

compositióban «v, tagad; «{5*

iiifli'i hím. 2ííter ^fíatijettita*

me, — Uíe m'er <5tcut6fäbett ffnb tttrjfr, aí$ bíe SBÍumen*

rotjre, 2öbrt6, b. SKatttrgefcí).

-Slnarrbiner @hretipreíő. Nö*

vény. ** .

Arábiai myrtus.L. Mindenféle fü*

szerszám Növ.

Arial, v. Aronai. Aria y. Aro*

nia. E z a' Crataegus Specie*

se, Arona Franczia-országi

folyóvíz. \⁷agy, A r i a , The*

ophr. L . 3. c. 6. Indiai Tar*

tomány. L . Bodaeus c. 366.' SWcijíboMm jjagbont. Növ.

Aralia. A r a t t a . EYíil a' nevezet*

rÖl így szól Jacquin: Ez olya*

tén név, melyly alatt küldet* ' tek Hollandiából ezen nőve*

dék magvai; melyly plánta*

ból Tournefort Aralia nevű Genust csinált. Canadai, v.

Virginiai, egyszóval Ameri*

kai nevezetnek kell e'nek lennie; minthogy a' plánta is odavaló. Beek mann sem tanúi*

batá ki ezen nevezetnek ere*

detét. Slt'oíifly Söergcingciíf.

Növ.

Araliafa. Ugyanaz. Növ.

Aranyalma. Chrysomelum. xQve .6'dg, arany; Litßov, alma.

Színére nézve közelít az a*

ranyhoz. Synon. Cidonia, Birsalma. (5l)rt;foincrttm. Növ.

Aranybogyó. liaccaurea. Lottr.

Az aranyszínűi bojójaitól. ne*

veztetik el. S3accáit*ca. Növ.

Aranyfark, Chrysurus. x^k, arany; üya, fark. A' virág*

zata képétol neveztetik, S()rp*

funtS. Növ.

Aranytű. L . Czinadonia. Növ.

Arany virág. Chrysanthemum se*

getum. Chrysanthemum, L . Ököiszemvirág. Stgetttíidje iíöucí)cfbfttme. Növ.j

Aranygyártóii'ided gólyaorra. Fe*

largonium alchemiiloides. Pe*

largonium, L . Gólyaorr. — Alchemilla, L.J Oroszlnntalp.

©titaitartigc ^eíargottíe. Nö*

vény. **

Aranyhaj. Coma 'Aurea. L . Len*

levelű Aranybaj Növ.

Arany hajszál.Chrysitrix. x q v S b g , arany; &QIS, hajszál. Úgy látszik, hogy aranysz'örük*

b&l öszszetett gerezd, ©oíb*

borften. Növ.

Aranyistáp. Solidago/virgaaurea.^; Solidagónak, a' seböszszé*

forrasztásától, consolidásá*

tói, neveztetik, a' sok sárga virágokkalvaló diszeskedése végett, ©üíbert SBitnbfraut.

Növ. **

Aranylevelü. Phyllaurea. Lour.

cpíillov, levél; aurea, Latán szó. Az arany színű levelei*

töl neveztetik. tyi)0auxta.

Növ.

Aranylevelű cainito'Chrysophyl*

lum c a i n i t o . XQ^ßhg» arany;

(pvllov, levél. Mert a'leve*

lei alól pibesek, és arany*

színűek. Cainito, L . Cainito.

©emeírter Oterrtapfet. Növ.**

Aranymakk. Chrysobalanns./^w*

Öóg, arany; ßaXavog; makk.

A' gyümölcse arany makk.

Drupa. €t)rt)fobflíanuá. Növ.

Aranyszálú. Fibraurea. Lour. A*

zon aranyszínű szálaktól ne*

veztetik, melylyekbSl a' plan*

ta szárai állanak. $í6icutría.

Növ.

Aranyüstök. L . Aranyos paprád.

Növ.

Aranyveszszo, Virga aurea. L . Aranyistáp. Növ.

Aranyvetemény. Chrysolacha*

num. xqvSaqy arany; káxa*

vov, mindenféle kertivete*

meny, Plin. L . 17. c. 8. A tri*

plex. (Sfjrifolacfjattum. Növ.

Aranyvirág. Chrysis. Renealme.

(Helianthus. Linn.) xQvtiog, arany. S(jrt)|íé. Növ.

Aranyvirágú. Helichrysium. y.

Elichrysium. "fiiog , nap;

XQyo'óg , arany. Mivel arany*

színű virágai vannak. J£)eíí*

rf)ti)(tum. Növ.

Aranyvirágú. L . Sárga gyopár.

-Növ. •

Aranyvirágú rózsafa. Rhododen*

dron chrysanthum.(>ó&>y, róz*

sa; b'ivÖQov, élűfa; ávíre*

fwv, virág. @olb Stípbúífűm.

Növ. **•

Aranyka, Fecskefonal, Görény*

fű, Köszvényf'ú, HajnevelÖ*

fű. Cuscufa Éuropaea. Cus*

cuta , a' Cassus , Hijjában*

való szótól jön e'? minthogy a' plantáknak árt; v. a¹ Cas*

sis, Vadászháló szótól szár*

másik V mivel a' plántákat úgy bepólalja; mint a' háló a' vadakat; v. a' Custodire, Űrzeni, szóból készült ? mint*

hogy a' növényeket körülte*

kergetvén , őrzi; kérdi Blan*

card. Közbeszédben, Podagra lininekjLen-lábköszvénynek, neveztetik. Június p. llö.Lin*

anginának, Len-torokgyék*

nak nevezi ezt. A'régiek Cas*

sytha, v. a' Latánok az y be*

tűt u betűvé változtatván, Cassulha névvel is nevezek a' Cuscutát. E'rÖl emlékezik Pliniüs, mondván: Syriában van egy fű, melylyet Cassy*

thasnak neveznek; melyly nem csupán az élűfákra; ha*

nem még a' tövisekre is kö*

rűltekergeti magát. Már te*

hát a' Plinius emlékezetére is »' Cassythas fű , nevével edgyiiff, Syriából jött Latium*

ba, melylyel azután sok Szá*

zadokig mind a' Poenusok, mind az Arabsok éltek, az írásaikban. A' Cassytha, Cassutha, Cuscuta s z ó , ta*

lám a' y.aßßvn) , öszszévar rom, szótól származik,;

hogy t. í. a' plántákat mintegy öszszevarja; élődi, parasitiea plánta lévén az,

Rumpb. V. 491. Cusstitá- nak nevezi azt ^s 's róla azt

írja, hogy az élődi plánta, és a' Cuscutához csaknem liasonló. L . liekm. pag. 49.

. (SJvofjc (Seiben. Növ. **

Aranyos, Arany'osfű. D o r i a , re*

ctius Dorea, sive lierba de*

aurata. Ez a' nevezet szár*

mazik a" Doré Franczia szó*

. tói. így, neveztetik; mivel a'' virága'rarany színűek. Teliát cz a' név nem Doria Hajós*

vezértől ered, ki a' Császár hajósseregét vezérlé. íDoria ííreitjpflanác. Növ.

Aranyosl'ü. L . Aranyos. Növ.

Aranyospaprád, Aranyüstök. Po*

lytrychnm commune. i t o X i i g ,

?;, i i , sok; t V s i XOS, baj.

Mert a'száracskái, v. szár­

körei, perisíomái, sok í'ogak*

kai vagy hajakkal vannak benőve; v. hogy a' hajat ne*

veli. ©emctueá £aarwooő, Növ. ** •

Aranyos vénffi. Scnecio doria, rectius, dorea. Senecio, L . Szöszös fű. —• Doria, L . Ara*

nyos. D o r i a Äreuäpflaitje.

Növ. **

Aranynyal versengő, L . Czina*

donia Növ.

Arapa buga. A r u p a buga, Plum.

A m e r i k a i név; M a r k g r a fb ó l . 2(rapa6uga. Növ.

Araucanoké. A r a n c a r i n . Jnss.

Az Araucanoknál, Cliiloe szi*

getén, hazai élőfa. — Cbiloe szigetelegnagyobb azon3,00Ö sziget közzűl, melyly Déli Amerikában, Chili mellett, az Archipelaguson fekszik, 's 25,000 lakosa van. 2lrau*

, caría. Növ. ,.

Arded. Snbularia. A' leveleinek képekről neveztetik. L.Beck, p. 205. ífíkjferpfriemcu. Növ.

Arduiné. Arduina. Pet. Arduinus Patuv. Büt. S l v i m i i t c . Növ.

Areira. A r e i r u . V c t a v m iiév.Sdii*

nus Speciese. Síréira. Növ.

Areté. Aretía. Bened, Aretius, Helvét. Gesnero coiitanus, et laudatns. ííretíc. Növ.

Arelhúsai. Aretbusn. Arctbusa Syriában egy város, 's innét van a' nevezet. Linn, Phil.

lb'9. Arethusa nympha vnla edgyik a' Diana társai köz*

zűl. 9iuttjcíbart. Növ.

Argan olajfa. Elaeodendron ur*

gfui; ß'laiov, olaj; ilévSnoy, élőfa. Ezeu terein a' faolaj termése. — A r g a n idegen szó.

Sírgatt Sfcobcitbroit. Növ.**

Árgosi. Argusia. Amin. A' hnzá*

járói neveztetik. Argos Mo*

reai vidék, és folyóvíz. Sir*

gitfíe. Növ.

Argumelylyéki sárkányfej. Dra*

cocephalum Argutiense. Dra*

oocepbalnm. L . Török vagy Moldvai méhfű. — Argun, Argunii, Argunja, Oroszor*

szagnak Irkítsk nevű Igazga*

gatóságabcli folyóvíz, melyly Mógolországban ered, és Chi*

na 's Oroszbon közt 90 mért*

főldnyire határ. 9 l r g u t u f c i ) c r

£irac()enfopf. Növ. **

Aristotelé. Aristotclia. Aristote*

les ismeretes Pbilosophus.

, STriftotette. Növ.

Árkos méztartójú. Melistaurum.

f i l h , méztartó; gavQÖg, á*

rok. Meri a' méztartója árok képen voszt körűi a' hím*

szálait, üfteíiőfaitritnt. Növ.

Aroki. Pistia. n t g r i Q , árok. A' termő helyétől nevoztetik.

fOíufchcífaíumc. Növ.

Aroki ebtej. Euphorbia characias.

Euphorbia L . Ebtej. — x^ceQ^lí xíag, ároki. Mert a' gödrök*

ben, árkokban (erem. %l)áí

<Sup()orí>ic. N ö v . * *

Armirói orrvérszüntető. Staílce Armeria, Statice L . Lelieg. — Armeria L . Tengeri baraszk.

9tetfeitartígeő äöiefettfraut.

Növ. **

Arnai. Arnica. Arna, oppidum excisum Umbriae. Sil. bal.

1. S.v.457.Itemiirbs Phthio*

tidis. Arná, város és kikö*

töhely Andro Szigetén, az Archipélaguson. 2öol)ttier(ei).

, Növ.

Arnyékfö. L . Olasz útifű. Növ.

Árnyékszeretöfű. L . Lúdhúr Növ.

Áronfűded. A r o m a . Mitcb. Áron*

fű tekintetű. Mások Oronti*

ninnak nevezik azt. Aronia származik Arum szótól. Árum , L . Árongyökér. Strottte. Növ.

Árongyökér, Áronszakáll, Bor*

júláb, Sülyfű, Németgyöm*

bér. Arum. Off. Arum ma*

culatum. Bot. Az Arum szó fejtegetéséről ír Lobel p. 250.

melyly ha a' Görög dqov isijov, hiintegy szent, szó*

ból niíitsen csinálva, mint az Irís szóban megesett; a' köznép azt Áron szakállának híván; úgy látszik, hogy azt Palaestiimi szónak tartja, és azt az Áron pap ékességé­

nek nevezi. Mások az a , hasonló; és qva, gránátal*

ma, szavakbóljSzármaztatják;

azért; mert a' gránátalma*

hoz hasonló gyümScsöt te*

rem. Talán « p « , ártalom, szótól jö ez; miyel a bojói felette csípősök. 3ehrn>urjeí.

, * Növ. '**

4»'onrzakáll. L . A rangy ökér. Nö v.

Áronszakállkosbor. Áro-Orchis.

Burm. A' virága a' kosbor virágához, a' levele pedig az Arönszakalláéhóz hason*

Iii. ?íro*£>rd)ífJ. Növ.

Árpa, Ketsorosárpa. Hordeum Off. Hordeum distichon. Bot.

Hordeum, n' llorreo, irtó*

zóm, szólói látszik jÖni, mert az irtóztató, v. iszonyú a' borzas és tüskés kalászai miatt. Mások azt állítják, hogy Pordeum volt a' hajdan;

a' cpioßwy táplálom, szótól;

a' honnét i s , (poqSi) eledel.

Vagy , Mordus szótól jö az, melyly a' régieknél terhest tett. A' Görögök XQi&iynek.

híjják azt, a' xpivo), elvá*

lasztom, szótól húzván le;

az az, mintegy el választatott a' többi életektol. L . Ambros és Voss. p. 252. — Distichon.

SVCÜ , kettő; st-xbg, sor. Mert a' szemek két sorral vannak a' kalásza fején, jröeíjeíííge . Otrjte. * N ö v , **

Arpalevelű, v. Húgyhajtó Achill*

füve. Achillaea critbmifolia.

Achillaea L , Egerfarkóró.—

Crithmum, L . Arpaszemű.

58aciífcit6íattcrid)te ®ar6e.

Növ. *•*

Árpalevelfi halhalatlanffi. Atha*

nasia critbmifolia. • Afhana*

sia, L . Haihatatlanfü. SReer*

fcitdjcíbtatffrichte Slthoitajíe.

, Növ. **

Árparépa. L . Csicsóka. Növ.

Árpaszemű, Elválasztó. Crith*

műm. x Q i & i j , árpa. Mert a' magva az árpa, v. búzaszems hez hasonló; v. a' X Q Í V U > ,

elválasztom , fizótól; mivel a' húgyot és hószáinot elvá*

lásztja. Blanc. L . Buell. Sa*

ciííeit íOlccrfcitcheí. Növ.

Árpaded. Críthamum. xqiő}}, ár*

pa. £raubenfőrmícjeő|lMeba graő. Növ.

Artedé. Artedin. Pet. Artedus, Svccus, Meth. unibcllif. 5lrtc*

fctc. Növ.

Articsóka , Olaszlapu. Cynara scolimus. Némelylyek azt mesélik , hogy a' Cynara név, azon leány nevétől szár*

mazik, ki ezen növénynyé változók. Ruell. I . 23. Mások a' Cinére,, hamutól húzzák azt le. Mert, úgy mond , a' hamuban nagyon tenyészik ez a' plánta, melyly gyanú*

ságra Columella L . 2. c. 3.

adott alkalmatosságot. De Bodaeus L . 6. c. 3. és Voss

mcgmutaták; hogy e' nem Latán, hanem Görög szó.

Mások ezen növénynek a' hamu színű levelétől húzzak le ezen nevezetet. Viszont mások, a¹ xvutv, eb szó*

tói származtatják.Mivel e'nek tövisei a^J kutya fogaihoz ha*

sonlók. — Scolimus. tixatXos, tövis, Vagy a' b'xéXXu, meg*

száraztom, szótól j ö n ; mert e' darabos plánta; v. mivel a'levelei nedvetlenek, Vail*

lant származtatja ezt a' szót, a' ÖxolvizTta, elszaggatom, igétől. Mert ének tövises le*

velei, a' mellette elmenők*

nek ruhájokat megszakgatják.

Mások a' tíxmXog, égetett karó, szótól húzzák azt le.

Mert a' tövisei kemények, és feszesek, mint az ége*

tett karó hegyei, ©enteilte Sírtífdjecfe. Növ.

Artifiola. L . Bakszakáll, Növ.

Árvacsalány. L . Aprócsalány.

Növ.

Árvacsalány.'ti. Fejér hóltcsa*

lány, N»v.

Árva káka. Scirpus palustris.

SSínfengrad. Növ.

Árvaleányhaj , Tollfű. Stipa pcnnata. Stipo, öszszerakoirí, tömöm, szótól származik a' Stipa.Mert e'nek a' sok hósa*

szú kalászai sűrűen öszsze*

torlódnak. ®eftebcrtc$ ^Pfríe*

incugrctö. Növ. **

Ascoloni. Ascolonia. Cepanak, vereshagymának a' faja; és Jndaeanak Ascalon nevű me*

zövárasától neveztetik, éá*

catoníc. Növ.

Ascané. Ascania. Pet. Ascanitis, Icones rer. nat. Slácaittc, Növ. ⁽ . ⁽

Asfodela. L . Királydárda. Növ.

Assa. Assa. Houttuyn. Rumph, Suppl. p. 20. Ay-Assanak nevezi. Idegen szó. 2iffa.

Assoé. Assonia Ignat. de Asso, Hispan. clar. Bot. Slfjoníí.

Növ.

Astracáni lúdpást , Pofentilla Astracanica. Potentillu L . Pi*

pefű. — Astrachan , edgy Tartomány Ásiai Oroszor*

szagban, Circassia, Caspi*

um tenger, és Szabad Tatár*

ország szomszédságában. 3(í ftracattífdjc ^otcntifíe. Nü*

vény. **

Aszalylevelő. Lomatophyllum.

Xtsuci, ctTog, a s z á l y , instita, Scblepp; rpvXXov, levél. ío*

matopbjlíum. Növ. •

Aszelié. Aszelia. Smith adta e'nek ezt a' nevet, a' Talá*

lójának tisteletére, I. i. Adam Aszeli, Botan. in Acad. Upsal.

Dcmonstrat.A' GmelinAszeli*

áj a nagyon kétséges, hogy ilylyen nevezettel megdícső*

. íttethessék e' ? Slfeíic. Növ.

Aszszonygyülőlség. Misodulum.

/itßsw, gyűlölöm; SóX% szol*

gáló. Diophanes írja, hogy az Oeimum a'tól a' gyűlöl*

ségtöl neveztetik el, melyly szerént azt az aszszonyok legiríkább nem szenyvedhe?

tik. L . Gesner, >2Rifbbuíttm.

Növ.

AsMzonykuczLL, Vadviola.Nör, I

Aszszonyimag. Thelygonum.

Xvg, aszszonyi; yovi) v. yó*

vog, mag. Plin. L . 26. c 15.

azt beszéli, hogy e'tol fogad méhében az aszszony. £f)e*

ítjgonunt. Növ.

Aszszonyimag ebkáposzta.The*

Jygonum cynocrambe. The*

lygonum L . Aszszonyimag.

— Cynocrambe; xi/wv , xv>

vog, eb; xoctpSt], káposzta, íjuitbáfoíjf, 5Ct)'etr;gonwm.Nöí vény. **

Aszszonysági estfű. Hesperís Matron. Hesperis, L . Gyom*

lálókapaded estfü. — Ma*

tron,.Matróna, aszszonyság.

Matron v. Aszszonyság név*

vei azért neveztetik; mert ezt az aszszonyságok nagyon kedvellik, grauen Síachtöetf.

Növ. **

Atalag-pohár. Pithion.

•/.VLOV , átalag, átalagképű

pohár, Athen. I . 1. Tehát a¹ Pithion készült contracte a¹ Pithacnion szóból. A' Tussi*

lago nevezetei közt fordul elö. A' nevezet oka az, mert ezen növénynek virága , po­

hár üregű, spífht'ott. Növ.

Átellen kétfélelevelü. Antaniso*

phyllum. Vaill. dvri által*

elleni; avißog, nemegyenlo;

tpvXXov, levél. Mert a' leve*

lei egymás ellenébe téve, nem egyenlők. Sítttnnífo*

Pottum. Növ.

Athamási hegyipetrezselyem. A*

thamanta oreoselinum. Atha*

manta L . Emreke. — Ore*

oselinum, opog, hegy; 6é*

Xtvog, petrezselyem. 23erg*

yetrejtííe §irfcfjttutrj. Nö*

vény. **

Athenaeé. Athenea. Athenaeus Naucratita, floruit 155,scripsit.

JüvoGocpigov, Slífyenaíe. Níi*

vény.

Athosi méhffi, Melissa Athos.

Melissa L . Méhf'ű. — Athos, nagy hegy az Aegeum ten*

ger öbliben. 5ithcftfrhe ÍTOes , lifie. Növ. **

ÁlkozotUzamár-Macska-Fejér- Százlejíi-Mezeitövis. L . ör*

, dögszekér. Növ.

Állási Opisifa. Pistacia. Atlan*

tica. Pistacia; L . Szívós Opi*

sif'a. — Atlas, hegy Asiá*

ban , melylynek edgyik ága Kis — a' másik pedig Nagy- Asiába nyúlik. Sltíontifríje

<))í|tacíen. Növ.

Arraczél, Ebnyelv.Cynoglossum.

Off. Cynoglossum oííicinnle.

Bot. ^XVOJV , kutya: yluößa,

1 nyelv. E'nek levelei lágyak és simák, mint az ebnyelve.

@en>öhníid)e £unbéjitttge. "

'Növ. **

Atyafiak. Adelphides. Plin. L . 13. c. 4. Izére nézve leg*

jobban hasonlít a' Caryoták*

hoz, a' honnét is Adelphi*

desnek, mintegy a' Caryo*

ták nénjeknek, v. bátyjok*

nak neveztetnek. Bhegin. p.9.

Pálma Speciese. aStXyog, bátya; eU'og, kép. Síbeíphí*

beő. Növ.

Aubleté. Aubletia. Atiblet. Re*

cent. Bontan. Gallicus. 21it6*

fetíe. Növ.

Aublet jófűve. Verbéna Aubletia.

Verbéna; L . Szaporafű. — Aublet; L . Aubleté. Slubletí*

fcheé (Sííertfraut. Növ. **

Aubryé. Aubryetia. In honorem bontanophiii Gallicí Aubry, nominata plánta. Sítthríetíe.

Növ.

Auknba. Aufaiba. Thumb. Auku*

ba. Kämpf, p. 775. Idegen szó. 9litfuíifl. Növ.

130

" Austcígakörlvííly. L , Csigakört*

vély. Növ.

Ajené. Aycnia. D'Ayen, Dax Galliae. Cultor planlarum.

Styeitic. Növ.

Aytoné. Aytonia. L . Aitoné.

Növ.

Azaraé. Azára. Fl. Per. I . N.

Azara, Promotor Botan. % a >

va. Növ.

Aziinenaded. Aztma. L a Mark ' ct Juss. A¹ volta, habitusa, majd hasonló a' Madagascari Azimena képéhez; 's innét van a' neve. Azima; vadszó a' Jóremeny fokáról került, a' höherem ez a' I V Síjtma.

Növ.

Azori Jázmin. Jasmin um Azori*

cum. Jazminum; L . Jázmin.

— Azor,V.Ölyv-ülvedsziget, melylyet most a' Portugallok bírnak. Sljortfdjcr Saőmitt.

Növ. szó.

Ajakas sisak. Cranichís. Shwarz.

xoávog, Eog, sisak. Talá'm a' méztartójától, v. felsőbb sisakos, y. boltosán felemel*

kedett, púpos, nemzőtagókat befedő, virág levelétől nevez*

telik. .Sjcímiíppc (Srflttícíjíá.N.

Ajakas vipera. Eehiooliilon. De«*

font. t X^{L 0 V}- > vipera ; x & i l o ; , ajak. Sdiiodjifoii. Növ.

Ajakas-virágú szarkaláb. Delphi*

nium cheilanthiis. Delphini*

um L . Szarkalab. — Cbei­

lantbus; x t i l o ; , ajak; áv>

i9'o^s-, virág. Öl)cirant()tt(j 9ii.t<

tcvfporit. Növ. **

Ajáxé. Ajacis. Delpbinium Spe*

ciese, melylyről Plin. L . 21, c. 11. írja: széjjelfutó erek.

vannak a'ban, melylyekA,I, ,betűket beírva ábrázolnak.

2(jrtciá. Növ.

Averrhoé. Averrboa. Averrhoei Arabs Orvos. Siotccmta. Növ.

I I .

Bab, Kerti-Disznó-Tólbab. Faha.

Off. Vicia faba major. Bot.

Vicía; L . kaszanyvig. — Fa*

ba; Görögül xvóitog. Termé*

kenységéről' nevztelik, ^:s ezen az okon a' Görögöknél csaknem minden főzelékek ezen névvel hívatnak. A' Fa*

liscusok, Hetruriának lakó*

sai, llaba*nak nevezték azt.

Némelylyek a' itáw, eszeni, szótól származtatják azt, hogy legyen mintegy Paba.

L . Raj. 1. M9,*vcti(ov, bab*

főid, v. Fabetum. Theophr.

L . 4. c. 10. Mások (]po?to/<<,, félek, szaladok tőle', ver*

búmtól húzzák A'/A le; mivel ánnk étele kábít. Némelyek (páyetv, enni, igétől szár*

tatják a' Fabá-t. L . Voss.

201. ©r&fjerc 83itfbol)itc, üBícfe. Növ. •*

Bablevelü. L . Varjúláb. Növ.

Bablevelíi jármoltleveles ,Z.vgo* ¹ pllyl 1 um fabngo.Zygopby 11un).

L . Jármoltleveles. — Fabago, talám a'lcveleinek hasonlatos*

ságokra nézve neveztetik így;

minden levelszár tetején két levél lévén, mint a' babori.®c*

nteincoiJoppctbfatt. Növ.

Bablevelülü, Kövéríti, Varjúbab, Szerélem taplója.¹ Faba in*' »

versa, Crossüla, Telephium.

Off. Sedum telephium. Bot.

Sedum, a'sedeo, ülök szó*

tói származik. Mert ez a' liázfedelek es kőfalak lefe*

jéken erősen ül. —• Telephi*

um, a' munkájától nevezte*

tik, t. i. a' gonosz régi, az az, Telephusí túrokat, mily*

lyenekkel Telephus, Misiai Király, Achilles által meg*

sebesíttelvéu, megvénűlt.Mo*

ris. 111. 467. é s Boerh. Hist.

356. gcttc ijemte ©cbnm. * Növ. *•

Bábaírefü , Rákfarkfű. Bipinella alba. Oft'. Pimpinella saxifra*

ga. Bot. Pimpinella, L . Ánizs.

— Saxifraga, L . Körontófű.

aOeíffe SBibemelíe. * Növ. **

Bábakalács, Disznói ovis Carlina.

OlT.Carlina acaulis. Bot. Azt ír*

ják.hogyNagy-Károlynak á*

lomban mutattatott meg eza'fü a'döghalál orvoíslására.melyly á' táborában kegyetlenkedett.

— Anaulis, a, fosztó, y.av*

log, fűsznr. ©tammíofe @ber*

wnrj. * Növ. **

Babércseresznye. Laurocerasus.

L . Kutya- 'stb. — cseresznye, íorbccrftrfdjcit, Jftrfdjíorbccr.

• Növ.

Babérfa. Laurus. Off. Lauras no*

bilis. Bot. Laurus. L . Fahéj.

Sorbecrbattm. * N ö v . * * Bahérfn. L . Fahéj. Növ.

Babérfácska. Laureola. E'nek levelei a' babérlevélhez ha*

sonb'tanak. L . Június in Nos mencl. p. 118. Laureola , di- ninutivuma Laurus szónak.

' Ezt. L . Fahéj. 6eíí>eíbaft., Aclíerljaíő. Níiv.

Babérleveiü. Laurophyllus.

Thunb. A'levele hasonló a'ba*

bérlevélhez. Laurus. Laurus.

L . Fahéj. - r - . i f . i O . l o v , levél.

l^lnnropl)i)[[iié. Nöy.

Babyloniai fűzfa, Szomorú fűz*

fa. — Babylon fővárosa volt Chaldaeának. E z a' hazája enek az élol'ának. 33abt)lo*

ittfctjc SBciöe. Növ. **

Bacasé. Bacasin. F l . Peruv. G.

Bacas, Prof. Botan. Cartha*

gin. Síicaftc. Növ.

Badamié. Badamia. Badamie de Madagascar. Sonnerat. 11. p.

• 63. Badamie. Növ.

Baecké. Baeckea. Abr. Baeck, Linnének plántákat adott.

SBflcfie. Növ.

Baeumerté. Baeumerta. F l . íöct*

tcr. (Sisymbrium Nasiurtium).

Neveztetik Baeumert ker*

tesztül, ki Frankfurtban a' Schenkenberg kertet mivelte.

Saeunterta. Növ.

Bailaré. Baitaria.Bnitar. Spanyol*

Arabs fúvész. FI. Peruv. Bal*

tnri Abenbitnr.Script, rei. hcrb.

SSnítarta. Növ.

Bagolcsa. L . Csicser. Növ.

Bagolyborsó. L . Csicser. Növ.

Bahamai vigasztaló. Solanum Bahamense.Solanum, L . Klá*

rizsfa. — Bahama. — Lu*

knyes Szigetek; szám sze*

rént 14-én nagyobbak; 100-an kissebbek; Amerikában; Flo*

rida mellett feküsznek, An*

gol birtokok. S5<il)űmijcl)cr 9íacbtf*nttctt. Nov. **

Baka. L . Kákabot. Növ.

Bakbúza. Tragopyriim. -rgcr/og, bak; n-t'ooc, in compos. et*

íain irí'Qov, búza. £tagop9*

rum. Növ,

Bak lek e tegyopár.Tragoriganum.

TQctyog, bak; Origanum, L . Mnjorána. Diosc. L . 3.c. 35.

A' kecskéktől neveztetik.

rnelylyek ezt a' füvet szrre*

tik.'GvctifoVv ítbpüntt. Növ.