F Ó R U M
A TÖRTÉNELMI REGÉNY EGY K Ö N Y V T Á R G Y A K O R L A T Á B A N
A Kritika 1966. novemberi számában Pomogáts Béla, a Tiszatáj 1967. februári számában Csetri Lajos, az áprilisiban Bernáth Árpád írt cikket a történelmi re- gény műfaji alakulásáról. A szerzők esztétikai szempontból foglalkoztak a törté- nelmi regény problémájával, fejlődésének kérdéseivel.
A vita érdekes fejlődésképét adja a történelmi regényelmélet alakulásának is;
eddigi állása szerint szinte egyértelműen negatív eredményekre jut, a történelmi regény esztétikai megrekedésének, elsatnyulásának, műfaji befulladásának jelensé- geit állapítja meg. A bonyolult filozófiai és esztétikai szférában folyó vita követ- kezetesen ragaszkodik a történelmi regény törvényszerű alakulásának ez elvont szempontjaihoz. A kérdésnek azonban van egy másik — egyáltalán nem elvont — oldala is, melynek vizsgálata éppen olyan fontos az irodalom eredendő feladatai- nak és hivatásának szempontjából, mint az esztétikai, filozófiai és műfajelméleti szempontok. Sőt: egy-egy műfaj vagy ábrázolási terület értékelésének tekintetében sem lehet közömbös a társadalmi funkció, az olvasottság, az olvasói igény és fogadtatás vizsgálata: az irodalmi műfajok, stílusok és irányok sohasem alakultak az olvasóktól, az irodalmi közönségtől függetlenül. Az eposz azért halt. el, mert megszűnt irányában a társadalmi igény; más kérdés, hogy ezt az igényt a regény is befolyásolta. A történelmi regény társadalmi elhalásáról viszont — ezt már előze- tesen is megállapíthatjuk — napjainkban egyáltalán nem beszélhetünk.
Ezek után bizonyára nem érdektelen a gyakorlati, könyvtári szempont; meg- vizsgálni a történelmi regények olvasottságának kérdését, olvasótáborának igényeit, összetételét. A Szolnok megyei Verseghy Könyvtár olvasószolgálata február hó fo- lyamán figyelemmel kísérte a történelmi regények forgalmát. Egy hónap nem hosz- szú idő, huzamosabb megfigyelés bizonyára több megállapításhoz adna alapot, s itt- ott pontosabbá tenné a képet. Bizonyos következtetéseket azonban így is levon- hatunk.
Ismeretes a történelmi regények népszerűsége. Forgalmuk a vizsgált időszak- ban a kikölcsönzött szépirodalmi művek 24%-ára terjedt ki. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a szépirodalom forgalmát verses- és novellás kötetek, színművek s az idegen nyelvű anyag is növelik, másrészt a napi statisztikában a kötetszámot vesz- szük alapul, a történelmi regények megfigyelése során viszont a többkötetes mű- vekkel mint egységgel számoltunk, nyilvánvaló, hogy a történelmi regény valósá- gos aránya jóval magasabb. Munkánk közben komoly problémát jelentett, mely műveket tekinthetjük jogosan történelmi regénynek, s hogyan végezhetjük el meg- nyugtatóan ezek további osztályozását. Az ún. életrajzi regények közül ide sorol- tuk -mindazokat, melyeknek korrajzi, kortörténeti vonatkozásai ezt indokolttá tették, akkor is, ha a regény cselekménye viszonylag közeli múltban játszódik. Felvettünk néhány olyan művet is, mely inkább átmeneti műfajt képvisel a szépirodalom és a történettudomány, illetve ennek segédtudományai között. A XX. század törté- nelmi eseményeinek — különösen a két világháborúnak — hatalmas irodalma van.
Nem akartuk túlságosan tágan értelmezni a történelmi regény fogalmát, s ezért itt jártunk el a legszigorúbban; csupán a legjelentősebb vagy különösen keresett regényeket és csak a kimondottan szépirodalmi műveket vettük figyelembe. A tör- ténelmi regények tipologizálásánál az olvasószolgálati könyvtárosok tapasztalatait, olvasóismeretét vettük alapul elsősorban. Olyan csoportokat igyekeztünk össze- állítani, melyek természetesen alkalmazkodnak olvasóink egy-egy érdeklődési kö- réhez, kéréseihez, s így voltaképpen gyakorlati munkánk folyamán, könyvajánlás közben maguktól alakultak ki. Ezek a csoportok a következők:
1. nagy magyar realisták (klasszikusok), 2. romantikus történelmi regények, 3. kultúrhistóriai regények,
4. zeneszerzők, művészek életrajzi regényei, 5. „fajsúlyos" történelmi regények,
6. életrajzok, a történelem segédtudományai,
7. a XX. század történelmi eseményeihez kapcsolódó művek (főleg az I. és II. világháború),
8. történelmi regények és regényes történelmi életrajzok általában, 9. az ifjúság számára írt történelmi regények és történelmi életrajzok.
összesen 334 regény olvasóadatait jegyeztük fel — minden történelmi regényét, melyet az egy hónap folyamán legalább egyszer kikölcsönöztünk. 334 regényt ter- mészetesen nem lehetett 9, akárcsak megközelítően is egyenlő csoportra osztani.
Az egyes csoportok között nagy eltérések vannak a hozzájuk sorolt művek száma, s különösen a példányszámok tekintetében. Ezért — bár az olvasók foglalkozás sze- rinti megoszlását a teljes csoportokra is kimutattuk — szükségesnek látszott ki- emelni minden fontosabb csoportból néhány jellemző művet, melynek példány- száma is az átlagos körül mozog, hogy adatainkat így tegyük áttekinthetőbbé.
Az I. sz. táblázat a teljes csoportok százalékos adatait közli, a II. sz. a kiválasz- tott 51 db könyv olvasóadatát tartalmazza. Utóbbi tehát reprezentatív értékű, összesített rovatának százalékos eredményei azonban alig térnek el az I. táblázat azonos rovatától — ami azt igazolja, hogy a kiemelt könyvek táblázata, meglehetős pontossággal illusztrálja a felmérés egészét.
Elöljáróban még annyit: olvasóink foglalkozás szerinti megoszlását a könyvtá- rak számára előírt tanuló-munkás-paraszt-értelmiségi-egyéb rovatok alapján vizs- gáltuk. Parasztolvasóink aránya annyira alacsony, hogy nem volt értelme önállóan feltüntetni sem, tehát az ipari-fizikai dolgozók kategóriájához számítottuk. Egyéb- ként szintén kislétszámú egyetemi hallgató, főiskolás olvasóinkat az értelmiséghez soroltuk. Az „egyéb" csoportot viszont megbontottuk, megkülönböztettünk benne
alkalmazottakat, nyugdíjasokat és háztartásbelieket.
I. sz. táblázat
Történelmi regények különböző csoportjai
tanuló ipari munk., Hz. dolg.
alkal- mazott értelmi-
ségi nyugdí- jas
háztar- beli tás
példány- számok á kvt.-
ban
ezek forgalma
% kötet
Romantikus 25 26 15 7 17 10 557 417 74
Kultúrhistóriai 28 22 15 12 13 10 170 125 73 XX. századi témák 30 21 15 14 10 10 319 215 67 Tört. regények általában 29 27 11 10 15 8 543 352 65 Ifjúsági regények 43 25 9 4 12 7 386 247 64 Zeneszerző, művészéletraj-
zok 29 13 11 11 23 13 119 75 63
Nagy magyar realisták
(klassz.) 54 18 4 9 10 5 129 79 62
„Fajsúlyos" tört. regények 19 19 15 21 21 5 163 86 53 Életrajzok, a tört. s.-tudo-
mányai 25 18 7 18 25 7 59 31 51
Példány 500 383 201 157 243 143 2445 1627
Százalék 31 23 12 . 10 67
II. sz. táblázat
Történelmi regények
különböző csoportjai tanuló
ipari műnk.,
fiz.
dolg.
alkal- mazott értel-
miségi nyugdí- jas háztar-
tásbeli pld.- számok
a kvt.- ban
ezek galma for-
k ö t e t
Romantikus 14 17 10 4 9 8 65 62
XX. századi témák 22 12 5 • 7 9 4 65 '59
Kultúrhistóriai 17 12 11 7 5 3 65 55
Ifjúsági regények 18 13 7 3 . 7 7 65 55
Zeneszerző, művészéletrajzok 11 7 5 5 10 5 65 42
„Fajsúlyos" tört. regények 7 6 4 10 5 2 65 34 Kötet: 89 67 42 36 45 29 390 307
Százalék: 29 22 13 12 15 9 78
A II. sz. táblázatból kitűnik, hogy a legkeresettebbek a romantikus, cselekmé- nyes történelmi regények. Második helyen állnak az I—II. világháborúról szóló, il- letőleg a XX. század történelmi eseményeivel kapcsolatos művek, harmadik helyen a kultúrhistóriai és az ifjúsági történelmi regények. A két utolsónak maradt cso- portra jellemző leginkább egy meghatározott, viszonylag zártabb és kisebb számú olvasóréteg érdeklődése. Nagyjából hasonló sorrendet mutat az I. sz. táblázatnak az a rovata, mely az egyes csoportoknál a kikölcsönzött művek százalékos arányát közli, a rendelkezésre álló példányszámokhoz viszonyítva.
Ami az olvasók foglalkozás és életkor szerinti megoszlását illeti, a történelmi regények olvasóinak legnagyobb százaléka középiskolás tanuló. Ez egészében véve várható volt. A diákolvasók számbeli fölénye nemcsak az összesített rovatban, ha- nem — kettő kivételével — mindegyikben megmutatkozik. Az I. és II. világháborús regényeknél viszont nem számítottunk ilyen megoszlásra. Utalunk a Borsod megyei Könyvtár tapasztalataira is (Kordos László Könyv és mérleg c. cikkére, mely a Napjaink 1967. február 1. számában jelent meg), mely szerint „ . . . ezt a korosztályt a közelmúlt története nem érdekli....". Felmérésünk ellenkező képet mutat még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy ebből a csoportból általában a legsikeresebb műveket (összesen 45 regényt) kísértünk figyelemmel. Középiskolásaink százaléka a magyar klasszikusoknál és az ifjúsági regényeknél a legmagasabb. Mindkét adat magától értetődik. Hozzá kell tennünk, az első csoportban megfigyelt regények között sok kötelező olvasmány van.
A diákok után második helyen az ipari munkások-fizikai dolgozók következnek.
(Ez csak abban az esetben igaz, ha összesített „egyéb" rovatot nem veszünk fi- gyelembe.) A romantikus regények olvasásában a tanulóifjúságot is megelőzik. Igen magas a százalékuk az ifjúsági irodalomnál is, ugyanakkor azonban az I—II. világ- háborús és a kultúrhistóriai csoportban sem maradnak el, sőt az elsősorban értel- miségiek érdeklődésére számot tartó, legnehezebb fajsúlyú regények csoportjában is az értelmiség és a nyugdíjasok után a középiskolásokkal egyforma százalékban következnek.
Harmadik helyen a nyugdíjasok állnak. Gyakorlatból is tudjuk, hogy az idő- sebb korosztály mennyire szereti a történelmi regényeket, az összehasonlításnál gondolni kell a r r a is, hogy a többi csoport számos olvasója saját neve alatt idő- sebb hozzátartozója számára kölcsönöz történelmi regényt. Százalékos arányuk kü- lönösen a zeneszerző-életrajzok és a történelem segédtudományai csoportban ugrik fel, de elég magas az értelmiségieknek szánt regények csoportjában is. (Nyugdíjas olvasóinknak kb. a fele egyébként is nyugalmazott értelmiségi.)
A negyedik helyen álló alkalmazottak meglehetősen hasonló százalékkal sze- repelnek minden csoportban, érdeklődésükre vonatkozólag semmi különösen jel- lemző nem derült ki. Az értelmiségiek százaléka nem valami magas a történelmi regények olvasói között. Abban, hogy a viszonylag legmagasabb százalékokat a
„fajsúlyos", a történelem segédtudományai és az I—II. világháborús regények cso- portjaiban érték el, nincs semmi meglepő. A háziasszonyok érdeklődési körét illető előzetes elképzeléseinket ugyancsak igazolta a felmérés: első helyen a zeneszerző- művészéletrajzok, nyomban utána a kultúrhistóriai és a romantikus regények, Szá- zalékuk feltűnően visszaesik a legintellektuálisabb művek csoportjában.
Az elmondottakon kívül két kérdés érdemel még figyelmet. Kik a legnépsze- rűbb történelmi regényírók? Adataink alapján: Jókai, Dumas, Scott, Hugó, Sien- kiewicz, Passuth, Szántó György, Hegedűs Géza. (Egy-két idesorolható regényük nagy sikere alapján: Berkesi, Szilvási.) És melyek a legkeresettebb történelmi re- gények? Erre a kérdésre már nehezebb válaszolni. Pontos adatokkal rendelkezünk, viszont ezeket az adatokat erősen befolyásolja egy-két tényező, pl. jó néhány re- gény kötelező olvasmány mivolta. A kötelező olvasmányok példányszáma jóval magasabb, mint egyéb műveké, viszont az irántuk megnyilvánuló érdeklődés meg- lehetősen szezonhoz kötött. Más regények nyilvánvalóan azért kerültek az érdeklő- dés középpontjába, mert éppen ebben az időben került bemutatásra a belőlük ké- szült film vagy tv-játék.
Mindenesetre: íme az a 20 regény, melyekből a legmagasabb példányszámmal rendelkezünk:
A mű szerzője, címe Példányszárra
a könyvtárban Forgalma
1. Mikszáth: Különös házasság 57 37
2. Jókai: A kőszívű ember fiai 47 10
3. Jókai: És mégis mozog a föld 46 8
4. Hugó: 1793 35 16
5. Hugó: Nyomorultak 30 13
6. Jókai: Kárpáthy Zoltán 28 21
7. Jókai: Egy magyar nábob 27 17
8. Tolsztoj: Háború és béke 26 9
9. (Gárdonyi: Egri csillagok 22 7
9. \Stendhal: Vörös és fekete 22 14
10. Hugó: A párizsi Notre Dame 20 8
fJókai: Szeretve mind a vérpadig 19 10
11. JJókai: Az ú j földesúr 19 8
11. 1 Gárdonyi: Dávidkáné 19 11
I Móra: Aranykoporsó 19 15
12. f Illés B.: Kárpáti rapszódia 18 9 12. iEötvös: Magyarország 1514-ben 18 5 (Hemingway: Akiért a harang szól 17 7
13. JStendhal: A pármai kolostor 17 15
(Cseres Tibor: Hideg napok 17 9
összesen: 543 249 (46%)
(A második táblázat nyomdatechnikai okokból az 587. oldalon szerepel.) Mindezekkel adalékokat kívántunk szolgáltatni a történelmi regény jelenleg adott társadalmi keresettségéhez, ami nem lehet érdektelen szempont a m ű f a j jele- nének és jövőjének vizsgálatához. További kutatások kérdése, hogy a jelenlegi ol- vasótábor — melynek jelentős része kezdő olvasó, más része a kor hajszájában élő, s a könyvben nem intellektuális, hanem érzelmi élményeket kereső ember — ke- véssé magas esztétikai igényeivel mennyiben járult, ill. járul hozzá a történelmi regény színvonalának alakulásához.
íme az a 20 regény, melyet a vizsgált időszakban a legtöbbször kölcsönöztek ki:
A mű szerzője, címe Forgalma Példányszáma
a könyvtárban
1. Mikszáth: Különös házasság 37 57
2. Jókai: Kórpáthy Zoltán ' 21 28
3. Jókai: Egy az Isten 18 16
4. íJókai: Egy magyar nábob 17 27
4. 1 Jókai: Névtelen vár 17 11
5. /Hugó: 1793 16 35
5. i P r u s : A fáraó 16 16
Móra: Aranykoporsó 15 19
6. Stendhal: A pármai kolostor 15 17
6. Mikszáth: A fekete város 15 15
Shaw, I.: Oroszlánkölykök 15 14
7. /Stendhal: Vörös és fekete 14 22 7. /Hawthorne: A skarlát betű 14 14
8. Hugó: • Nyomorultak 13 30
9. /Scott: Ivanhoe 12 11
9. | Berkesi: Sellő a pecsétgyűrűn 12 15
Gárdonyi: Dávidkáné 11 19
10. Sienkiewicz: özönvíz 11 8
10. Scott: A talizmán 11 10
Dold-Mihajlik: Ordasok között 11 16 összesen: 311 (78%) 400
*
a) A kiemelt 51 történelmi regény jegyzéke, melyek alapján a II. sz. táblázatot összeállítottuk. A regények felsorolásával szemléltetni kívánjuk, hogy a különböző csoportokban milyen jellegű műveket szerepeltettünk:
Romantikus történelmi regények Balzac: Huhogok
Dumas (pere): Ascanio
Dumas (pére): Luisa San Felice Jókai: Erdély aranykora
Jókai: Törökvilág Magyarországon Scott: Ivanhoe
Scott: A talizmán Sienkiewicz: Özönvíz Kultúrhistóriai regények
Erdődy János: Aretino Velencében Flaubert: Salambo
Graves: Én, Claudius Graves: Claudius, az isten Passuth: A bíborbanszületett Prus: A fáraó
Walta-ri: Sziinuhe
A XX. század történelmi eseményeihez kapcsolódó müvek (főleg az I. és II. világháború)
Heym: Keresztesvitézek Knight: Légy hű önmagadhoz Noll: Egy ifjúság regénye
Remarque: Szerelem és halál órája Shaw, I.: Oroszlánkölykök
Solohov: Csendes Don Szilvási: Apassionata Tolsztoj, A.: Golgota
„Fajsúlyos" történelmi regények Déiy Tibor: A kiközösítő
Feuchtwanger: Rókák a szőlőben Kodolányi: Égő csipkebokor Mann, H.: IV. Henrik
Mann, Th.: József és testvérei Tomasi di Lampedusa: A párduc Zola: összeomlás
Zeneszerzők, művészek életrajzi regényei Ambrózy Ágoston: Carmencita
Ambrózy Ágoston: Borostyán Amenda, A.: Eroica
Barát Endre: Boszorkánytánc
Bókay János: Bohémek és pillangók Broszkiewicz: Chopin élete
Láng György: A Tamás templom karnagya Székely Júlia: Halhatatlan kedves
Tornius: Mozart életregénye
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
Az ifjúság számára írt történelmi regények és történelmi életrajzok Dékány András: A nagy kapitány
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Hegedűs Géza: A milétoszi hajós
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse Hunyadi József: A fekete lovag
Ignácz Rózsa: Orsika
Miliők Éva: Kegyelem az ártatlanoknak Révay József: A párduc
Szántó György: A boszorkány Vámos Magda: Resid efendi Vitányi János: Híven a halálig
SZATHMÁRY GYÖRGYNE
Miklós István rajza
