5(05)íOOL.ail.002.236
A "FELEZÉSI IDÖ" MAI ÉRTÉKE
ATERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATIRODALOM HIVATKOZÁS-ÁLLOMÁNYÁBAN /V
Száva-Kováts Endre
A társadalomtudományokban ma általánossá vált a. törekvés, hogy a vizegált Jelenségekről s z e r z e t t i s m e r e t e k e t a természettudományok
ban régóta bevélt úton h a l a d v a g v a n t i f ikál.ják. A törekvés forrása egy
részt a társadalomtudományi i s m e r e t e k jogosan elégtelennek érzett eg¬
zaktsága, másrészt az ezeknek az ismereteknek a kielégítő o b j e k t i v i tása iránt támadt általános igény. Táplálja a törekvést az a tény, hogy a kvantiflkaciÓ előfeltétele a matematizáciőnak, továbcá az a már-már általánossá váló meggyőződés, hogy a kvantifikáció és a mate- matizáció korunkban korszerű feltétele a tudományos kutatás o b j e k t i vitásának.
Ujabban azonban i s m e r e t - és tudományelméleti kételyek merültek f e l ennek a kvantifikáló-matematizáló törekvésnek az általános jogos¬
ságát illetően - miközben a csaknem kötelezően divatossáválttársa
dalomtudományi kvantifikáció elméleti a l a p j a i még ma sem t e l j e s e n tisztázottak, és módszertani problémainak egy része ezért i s megol
d a t l a n még na i s . Ennek következtében legújabban bizonyos területe
ken bizonytalanná, sőt már-már csaknem kérdésessé vált a d i v a t o s tár
sadalomtudományi kvantifikáciő értéke - ennek megfelelően I n f o r m a t i k a i értelme ée Jelentősége i s .
A kvantifikáciős törekvés az elméletét még csak most építő i n formatikába i s b e h a t o l t . E g y i k célja i t t a tudományos és mflazaki s z a k i r o d a l o m elavulási folyamatának - egy nem a természeti szférában folyó minőségi változás folyamatának - mennyiségi paraméterekkel v a ló megragadása és Jellemzése. K i d o l g o z t a ennek érdekében a szakiroda
lom-avulás kvantlfikációs elméletét ée b i z o n y o s mutatószámokat, ame
l y e k e t a szakirodalom-avulás i n f o r m a t i k a i indexeiként Jelölt meg.
Ezek közül a tudományközi kommunikációban ée a társadalmi tájékozta
tásban elért s i k e r e i révén k i e m e l k e d i k a "felezési ilő"-nek mint avu
lási mutatószámnak az atomfizikából adaptált fogaima.
89
SZÁVA-KOVAlS E . i A "felezési idő" mai értéke
A t e r m i n u s t a2 informatikában az ötvenes években /előzőleg p e d i g a "dokumentáció" elméletében/ már széltében-hosszában, de p o n t o s f o - íalmi meghatározás nélkül analogikusán használták, sőt 1959-ben annak
"átlagos értékét" b i z o n y o s szakterületekre vonatkozóan 3 évben meg i s határozták, i l l e t v e f e l i s panaszolták / 2 / . 1960-ban BORTON és KEPLER / } / érdemben megvizsgálták a "felezési ldö" i n f o r m a t i k a i fogalmát, és a szükségesnek t a r t o t t módosítással formálisan k o r r e k t módon meghatá
r o z v a , a t e r m i n u s s a l szemben azonban némi fenntartást hangsúlyozva, bevezették a f o g a l m a t és a t e r m i n u s t az informatikába. Az adaptált fogalom végeredményben azon a szembeszökő, de formális hasonlóságon a l a p u l , amely néhány t u c a t természettudományi, műszaki és m a t e m a t i k a i folyóirat hivatkozás-állományának a publikációs életkor s z e r i n t i meg
oszlási /gyakorisági/ görbéje és a rádióaktiv elemek sugárzási i n t e n zitásának /bomlási állapotának/ iaő-görbéje között m u t a t k o z o t t .
Figyelemreméltó, hogy BURTON és KESLER a "felezési idő" f o g a l mát az információ-áramlás l e g f o n t o s a b b , bázis-területének t e k i n t e t t folyóirat-irodalom SRO'.VU / 4 / és mások által előzetesen l e f o l y t a t o t t citációa vizsgálatainak az a d a t a i v a l támasztották alá, i l l e t v e i n f o r mációs bázis-folyóiratoknak az információ-áramlást tükröző h i v a t k o zás-állományára alkalmazták. Az információ-áramlással k a p c s o l a t b a n azután 1968-ban POPILOV / 5 / az e l e k t r o - h i d r o d i n a m i k a törvényeinek i n f o r m a t i k a i adaptálását végezte e l , és ennek sorén az általa j a v a s o l t információ-áramlási képletekben - e l v i l e g nem kifogásolhatóén - egy bizonyos információs újdonság! idő-faktort / • < - f a k t o r " / i s s z e r e p e l t e t e t t , amelynek az idő függvényében való számszerű értékváltozását - az újdonság avulását - táblázatban rögzítette / 6 / .
A kétféle i n f o r m a t i k a i "avulási mutatószám" a lényeget t e k i n t v e különbözik egymástól: a j e l e n közlemény célkitSzése szempontjából elegendő i t t a r r a rámutatni, hogy a EURTOH-KEBlER-féle "felezési idő"
az információs avulás közvetett / t a p a s z t a l a t i / mutatószáma, a POPILOV- féle " T - f a k t o r " vi3zonT"közvetlen /elméleti-hipotetikus/ "tényezője".
Az előbbi mutatószámnak - e l v i l e g - mennyiségi formában k e l l / e n e / k i f e j e z n i e az utóbbi "tényező"-nek a s z a k i r o d a l o m hivatkozás-állományá
ban /az "avulás" h i p o t e t i k u s tükrében/ mutatkozó kvézipermanens érvé
nyesülését, A két lényegében különböző tartalmú "avulási mutatószám
nak" ez az e l v i k a p c s o l a t a az az elméleti a l a p , amelyre h e l y e z k e d v e jogosnak tűnik szerző i g y e k e z e t e , hogy megteremtve a két mutatószóm /pontosabban: egy mutatószám és egy mutatószám értéktáblázata/ köz
v e t l e n összehasonlíthatóságét, a két "avulási mutatószám" mai érvé
nyesülésének vizsgálatát e g y e t l e n ütemben végezhesse.
Ennek érdekében szerző m e g a l k o t t a POPILOV újdonság-avulóéi ér
téktáblázata alapján az ún. "POPILOV-féle felezési idó" fogalmát, mint a POPILOV-féle értéktáblázat "összefoglaló" mutatószámát. E mu
tató számszerű értékének megállapításéra - v a g y i s a "tényező"-nek
"óllandó"-ra történő átalakítására - POPILOV értéktáblázata a követ
kező lehetőséget nyújtotta:
J l p - / t « 0, 5 / .
a h o l /PXp/ a "POPILOV-féle felezési idő", amelynek számszerű értéke a f e n t i [1] összefüggés alapján
P Ip - 2,5 év [ > ]
90
TMT 20.éví. 2.szám 1973.február
A vizsgálat^ismertetése előtt szükségesnek látszik rámutatni: a s z a k i r o d a l o m - , sőt a tudományos ismeret-avulás evekben mért k v a n t i f i - kalása és a " f e l e z e s i i d o " f o g a l m a már a BüRTOH-KEBlER-féle szakszerű fogalom-adaptáció előtt belekerült a tudományközi kommunikáció áram
l a t a i b a és a társadalmi tájékoztatás sodrába. '£ kommunikáció és tájé- koztatás ma egyre gyorsuló és önmagát megsokszorozó tevékenysége ko- r u n k b a n áltudomány eredményeinek és f o g a l m a i n a k példátlan sebességű és mértékű elterjedését eredményezi - adaptált fogalmak esetéoen nem egyszer még szakszerű k r i t i k a i felülvizsgálatuk és értékük igazolódá- sa, i l l e t v e meghatározása előtt. A tudomány eredményei és f o g a l m a i ma példátlan gyorsasággal vál/hat/nak a tudományos és a társadalmi élet "korszerű" gondolkodási sztereotipiáivá, amelyek azután gyakran a terminológiai frázisok d i v a t o s köntösét felöltve mindenütt a k o r szerűség /nem egyszer: látszatának/ mozzanatával hatnak, és i g e n tá
v o l i vidékekre i s e l j u t n a k .
A s z a k i r o d a l o m - és információ-avulás kvantifikálása ma "korszerű"
törekvés, és az avulás "felezési idejének" fogalma ma divato3~fógaloai.
Elterjesztésük s i k e r e és elterjedésük mértéke talán e g y e t l e n tudomány- kommunikáoiós a d a t t a l és e g y e t l e n társadalom-tájékoztatási jelenség
g e l i s kellóen érzékeltethető:
• a geográfia m i n t tudomány által szolgáltatott információk /még meg sem vizsgált értékű/ "felezési idejét" ma érvként k e z e l t korszerű fegyverként forgatják a földrajz tudományelméleti vitájá- ban/7/í
• m a r x i s t a éa nem-marjcista tudomány- és oktatás-, - t e o r e t i k u s o k , - p o l i t i k u s o k és -szervezők n y i l a t k o z n a k mindinkább egybehangzóan a gyorsuló tudományfejlődéssel együtt g y o r s u l v a , immár évek a l a t t e l avuló ismeretanyagról és szakirodalomról; és hivják f e l a f i g y e l m e t e z z e l k a p c s o l a t b a n a következményekre: így például az egyetemi d i p l o mák értékének rövid években mérhető tartósságára,
E tanulmány szerzője nem vállalkozik az egyetemi diplomák érték
állóságának mérésére; és más fórumon kiván hangot a d n i annak a nézeté
nek, hogy a földrajztudomány mai válságának oka - ha a kérdést pusz
tán i n f o r m a t i k a i nézőpontból tekintjük i s - ennél mélyebben f e k s z i k . Szerző évek óta folyó vizsgálatának célja: az i n f o r m a t i k a s z a k i r o d a lom-avulást kvantifikáló elméletének és mutatószámainak k r i t i k a i f e lülvizsgálata.
A vizsgálat k i t e r j e d a problémakör egészére: az elvi-elméleti a l a p o k , a módszertani problémák, v a l a m i n t az "avulási mutatószámok"
formális-mennyiségi / s t a t i s z t i k a i / és tartalmi-minőségi / i n f o r m a t i k a i / értékének kérdés-csoportjaira, üem t e r j e d k i azonban a vizsgá
l a t természetesen sem t a r t a l m i , sem f o r m a i , sem t e r j e d e l m i szempont
ból a tudományos és műszaki s z a k i r o d a l o m egy rövid időszakának még keresztmetszetére sem: első fázisában egy több szempont s z e r i n t k i választott, mintának t e k i n t e t t természettudományi folyóiratállomány egy évi anyagára korlátozódik. A kiválasztott folyóiratok hivatkozás- állományát szerző három egymást követő mélységű s z i n t e n tárja f e l : makro-, mező- és mikro-analízist végez. lüíg a s t a t i s z t i k a i szempon
t o k és módszerek a vizsgálat mindhárom szintjén érvényesülnek, a t a r t a l m i - i n f o r m a t i k a i szempontok és módszerek érvényesítése természeté
SZAVA-KOVÁTS l . i A "felezési idő" mai értéke
een elsősorban a m l k r o - a n a l i z i s szintjén történik: egyrészt a h i v a t kozások funkcionális szerepének és típusainak, másrészt egyes, formá
l i s szempontból t i p i k u s hivatkozás-állományú közlemények tartalmának ós hivatkozás-állományának összekapcsolódó elemzése folyamán kerül rá a s o r . Szerző ebben az előzetes jelentésében csupán a harmadik kérdés
c s o p o r t : a BÚRTON-KEBLER-féle és a POPILOV-féle "felezési idő"-vel képviselt "avulási m u t a t Í 3 s á^ o k " m a k r o - s z i n t e n végzett vizsgálatának első eredményeit közli. Ezek az eredmények kijelölik a vizsgálat t o vábbi menetének irányait i s .
A harmadik kérdée-csoport makro-analízise során szerző még nem t e t t e kérdésessé, hanem munkahipotézisként feltételesen e l f o g a d t a az avulást-kvantifikáló i n f o r m a t i k a i elmélet e l v i a l a p j a i t ; é 3 ezeken az alapokon állva i g y e k e z e t t megállapítani a BUHION-KEBLER-féle " f e lezési idő" mai értékét, i l l e t v e e z z e l párhuzamosan a POPILOV-féle újdonság-avulási értéktáblázat realitását: érvényesülését a termé
szettudományi folyóiratirodalom hivatkozás-állományában. Az avulást- kvantifikáló i n f o r m a t i k a i elmélet e részének formális-kvantifikációs felülvizsgálata során szerzó i g y e k e z e t t kielégíteni o i n d a z o k a t a kö
vetelményeket , amelyek a kvantifikácids módszer természettudományi alkalmazása folyamán k i a l a k u l t a k / 8 / .
BÚRT OH ée I T E B T . T . R "felezési idő" vizsgálatai mindössze három mű
s z a k i szakterület 8 a m e r i k a i folyóiratának 6.454 hivatkozására t e r j e d t e k k i ; és ezen kívül még öt, különböző rangú és terjedelmű termé
szettudományi szakterület és a matematika BROiiH és társai által elő
z e t e s e n f e l d o l g o z o t t , különböző országokban megjelenő 46 folyóiratá
nak 34.139 hivatkozásán, tehát egy meglehetősen e s e t l e g e s összetéte
lű és heterogén forrású, nem i s azonos időbeli bázisú, összesen 4 0.593 tételből álló hivatkozás-állományon a l a p u l t a k . A szerzők en
nek megfelelően megállapításaik érvényét még általánosítva i s a t e r mészettudományi és műszaki s z a k i r o d a l o m r a korlátoztak. POPILOV e z z e l szemben e l v i l e g sem korlátozza információs újdonság-avulási tényező
jének és értéktáblázatának érvényességi körét; és nem közli a z t sem, hogy a " T - f a k t o r " általa megadott értéktáblázata m i l y e n meggondolá
sokon, i l l e t v e vizsgálatokon a l a p u l .
A POPILOV-féle avulási f a k t o r értéktáblázatéból kiszámított "PO
PILOV-féle felezési idő" 2 , 5 éves értéke azonban o l y a n nagy s z a k i r o dalom-avulási sebességet tételez f e l általánosságban, hogy e j e l e n tés szerzője az idevonatkozó régebbi s z a k i r o d a l m i adatok és saját t a p a s z t a l a t a i alapján nemcsak az értéktáblázat / k i nem mondott, de nem i s korlátozott/ általános érvényességét v o l t kénytelen előre kétség
b e v o n n i , de fenntartással f o g a d t a annak még a leggyorsabban fejlődő természettudományok területén, és ezen belül még a k l a s s z i k u s elsőd
leges érdemi publikációs szférában: a folyóiratirodalomban / i l l e t v e ennek hivatkozás-állományában/ való érvényesülését i s / 9 / . A makro
szintű" vizsgálat fő célkitűzése: a "felezési idő" mai értékének meg
állapítása egyúttal ennek a kérdésnek az eldöntését i s ígérte; a
"POPILOV-féle felezési idő" mint "összefoglaló" mutatószám kimunká
lásával p e d i g a " T - f a k t o r " értéktáblázatának realitása e g y e t l e n lé
pésben: a mai tényleges "felezési ldő"-értékekkel való egybevetéssel megítélhetővé vált.
92
TMT 20.évf. 2.szám 1973.február
Szerző makro-ezintü analízise 46 természettudományi folyóirat 1969. évi anyagára, i l l e t v e óriás-folyóiratok esetében az anyag egy előzetes módszerrel meghatározott, az éves átlagot megközelítően r e p rezentáló részére, m i n t minta-sokaságra t e r j e d t k i . A folyóiratok k i választása a következő szempontok, i l l e t v e kívánalmak figyelembevéte
lével történt:
• a folyóiratok elsődleges ismeretközlést nyújtó, élvonalbeli információ-hordozók legyenek;
• a folyóiratok a BRADFORD-féle szóródási törvényre való t e k i n t e t t e l legalább e l v i l e g t i s z t a profilúak: homogén tárgykörűek l e g y e nek;
• a folyóiratok tudományszak-Bora nyújtsa a természettudományok /ágazati szempontból természetesen hézagos/ keresztmetszetét;
• a természet egy-egy alaptudománya, i l l e t v e tudománycsoportja / p l . a f i z i k a / l e g y e n képviselve mind egyetemes, mind speciális /ága
z a t i / jellegű folyóiratokkal;
• a folyóiratok között s z e r e p e l j e n e k gyors-publikálási lehetősé
get nyújtó általános természettudományi folyóiratok i s ;
• a folyóiratok között s z e r e p e l j e n e k a legmodernebb típus képvi
selői: egy-egy szakterület nemzetközi folyóiratai i s ;
• a folyóiratok között s z e r e p e l j e n e k mind nagymultú "patinás", mind egészen f i a t a l , néhány éves publikációs életkorú "modern" folyó
i r a t o k ;
• a folyóiratok világrészenkénti megoszlása legalább nagyjából tükrözze a tudományos kutatás világának mai súlyeloszlását.
A szempontok érvényesítése, a kívánalmak realizálása során s z e r ző több esetben kompromisszumra kényszerült. A megvizsgált h i v a t k o zás-állomány forrásét: a kiválasztott és f e l d o l g o z o t t folyóiratok / i l l e t v e folyóirat-kötetek és -füzetek/ Jegyzékét az I.számú táblázat t a r t a l m a z z a , tárgykör és tudományszak, v a l a m i n t j e l l e g s z e r i n t i cso
portosításban.
I.számú táblázat: A megvizsgált hivatkozás-állomány forrása.
/A táblázatot lásd a tanulmány végén./
A f e l d o l g o z o t t folyóiratok nemzet vagy n y e l v s z e r i n t i c s o p o r t o sítása a több nyelvű és a nemzetközi folyóiratok jelentékeny aránya m i a t t egyrészt pontosan nem lehetséges, másrészt félrevezető l e n n e . A I I . számú táblázat ezért csupán a folyóiratok publikációs illető
ségéről tájékoztat államok és k o n t i n e n s e k s z e r i n t i csoportosításban A o / .
SZÁVA-KOVnTS E . i A "felezési idő" mai értéke
II.számú táblázat: A f e l d o l g o z o t t folyóiratok megoszlása a kiadás h e l y e s z e r i n t
Az állam A k o n t i n e n s A folyóiratok
megnevezése azáma Szovjetunió 11 H a g y - B r i t a n n i a 6 Német Szöveteégi Köztársaság 4
H o l l a n d i a 4 Kémet demokratikus Köztársaság 2
Franciaország 1
Svájc 1 Svédország 1
Európa " 30
A m e r i k a i Egyesült Államok 15 Amerika 15
Japán 1 Ázsia 1
Összesen 46
A mintaként kiválasztott folyóiratállományon belül az európai folyóiratok látszólagosan aránytalan túlsúlyát az egyes szakterüle
t e k vezető nemzetközi folyóiratainak g y a k o r i európai publikációs h e l y választása magyarázza. Ugyanez a körülmény i n d o k o l j a Európán belül a h o l l a n d folyóiratok aránytalanul nagy súlyét i s .
Az előzőekben meghatározott és j e l l e m z e t t , mintának t e k i n t e t t folyóiratállomány datált és értékelt hivatkozás-állománya 152.709 tételből állj e z t a hivatkozás-élloményt szerző folyóiratonként, t u dományonként és tudománycsoportonként vizsgálta. Az első megközelí
tést jelentő: a tényeket és a tendenciákat kimutató, de az o k o k r a még rá nem világitó elsődleges s t a t i s z t i k a i elemzéB eredményeként n y e r t mutatószamokat a III.számú táblázat tünteti f e l .
III.számú táblázat: Természettudományi folyóiratok datált h i vatkozás-állományának jellemző a d a t a i /A táblázatot lásd a tanulmány végén/
Az elsődleges mutatószámok elemzése a következő eredmények meg- állapitását t e s z i lehetővé:
=A= Sem a hivatkozás-állomány "felezési idejének", sem "étla- • gos életkorának" a természettudományi folyóiratirodalomban mért mai tényleges értékei nem támasztják alá a merészen s z k e p t i k u s és B Z O - rongóan büszke n y i l a t k o z a t o k a t a néhány év a l a t t elavuló felsőfokú ismeretanyagról, i l l e t v e szakirodalomról.
T11T 20.évi. 2.szám 1973.február
A POPILOV-féle " 1 - f a k t o r " / m i n t a s z a k i r o d a l m i információ- avulás közvetlen mutatószáma/ értéktáblázatának realitását a mai t e r mészettudományi folyóiratirodalom több m i n t százötvenezres vizsgált hivatkozás-állománya nem i g a z o l j a . A "POPILOV-féle felezési idő", m i n t a s z a k i r o d a l m i információ-avulás átlagos sebességének mutatószá
ma, a vizsgáltánál hivatkozás-állomány tanúsága s z e r i n t irreálisan a l a c s o n y értékű.vagyis irreálisan gyors avulási sebességet tételez f e l . I l y e n gyors ütemű szakirodalom-avulásra nem u t a l n a k még a l e g gyorsabban fejlődő természettudományok elsődleges folyóiratközlemé
n y e i n e k hivatkozás-állományában mért mai közvetett "avulási mutatószá
mok" sem.A POPILOV-féle " T - f a k t o r " nem alkalmas információ-áramlási képletekben az avulási mozzanat közvetlen, faktorszerü jelzésére,il
l e t v e e mozzanat hatásának kvantitatív érvényesítésére, még a termé
szettudományok területén sem / l l / .
=0= A vizsgált hivatkozás-állománynak mind a folyóiratonként mért "felezési idői", mind a folyiiratonként súlyozott "átlagos élet
k o r a i " i g e n tág határok között szóródnak. Az abszolút szélső értékek:
2,23 és 9,60 év, i l l e t v e 4,74 és 16,54 év; a szóródás t e r j e d e l m e /rangé/ tehát: 7,37 i l l e t v e 11,80 év. - A szóródás az egyes tudomá
nyokon, i l l e t v e tudománycsoportokon belül i s i g e n ""agy; j e l l e m z i a d a t , hogy a "felezési idők" szóródásának t e r j e d e l m e a biológiában és a ké
miában megközelíti, a fizikában és a litoszféra tudományainak c s o p o r t jában p e d i g Jelentősen meg i s h a l a d j a magának a "POPILOV-féle felezé
s i időnek" az értékét, a 2,5 é--et. - A mutatószámok szóródása a t u d o mányok nagyoLb c s o p o r t j a i t vizsgálva tovább növekszik: t e r j e d e l m e az alaptudományokban 4,24 és 9,13 év, a földtudományokban 6,72 és 10,96 év. - A szóródás általánosan i g e n nagy mértékére jellemző, hogy a mu
t a t ős zamT^TsoTo^aTa^ak^eTJe^elm^~amutató számok átlag-értékeit a természettudományokban 53,2 i l l e t v e 34,2 % - k a l , a földtudományokban
21,9 i l l e t v e 11,4 % - k a l h a l a d j a meg.
=D= A vizsgált hivatkozás-állománynak sem a folyóiratonként mért "felezési idői", sem a folyóiratonként súlyozott "átlagos élet
k o r a i " , v a l a m i n t ezeknek az értékeknek a szóródása nem mutat össze
függést sem a folyóiratok átlagos közlemény-nagyságával, sem a közle¬
mények hivatkozás-állományának átlagos terjedelmével. Az "avulási mu
tatószámok" értéke és az értékek szóródása nem függ továbbá a folyó
i r a t o k publikációé életkorától és kiadásuk helyétől sem.
»E= A hivatkozás-állomány folyóiratonként mért "felezési i d e j e "
nem kötődik sem s z o r o s a n , sem egyértelműen a folyóiratonként súlyo¬
z o t t "átlagos életkor f e l e " idejéhez, bár általában hosszabb utóbbi
nál. Ezen az általános tendencián belül azonaan az eltérés folyóíra- tonként megállapított százalékos mutatószámai ismét figyelemreméltó szóródást m u t a t n a k , .•'igyelmen kívül hagyva az ellentétes t e n d e n c i a uralmát jelző általános természettudományi /gyors-publikációs/ íolyó- i r a t o k a t , az eltérés százalékos mutatószámai - 14,9 és + 32,5^ szél
ső értékek között szóródnak. I g e n különös, és a további, mélyebb elemzés szükségességére utaló körülmény, hogy ez a két szélső érték ugyanazon tudomány /és éppen az urtudomány!/ folyóirataiban bukkan f e l . Elkerülhetetlenné t e s z i a "felezési idő" és az "átlagos életkor"
karjcsöTatanak, mind ene.-ce l e t t :r.L-..;ár.ak a " f e l e z n i idö"-nek mint kvantifikáoiós / s t a t i s z t i k a i / mutatószámnak a mélyebb elemzését az a
SZÁVA-KOVATS B . i A "felezési idő" mai értéke
tény, hogy b a r a j e l z e t t Jelenség! a "felezési Időnek" az "átlagos életkor felénél" magaBabb értéke kétségtelenül domináns, mégis csak
nem minden tudományban, i l l e t v e tudománycsoportban találhatő o l y a n folyóirat, amelynek mutatószámai ellentmondanak a jelenség kizáróla
gos érvényesülésének.
mfm Kétségtelen, de további elemzést kívánó tény továbbá, hogy a természet alaptudományai rövidebb "felezési időket" és "átlagos életkorokat" mutatnak, m i n t a földtudományok! utóbbiak mutatószámai átlagosan 0,70 i l l e t v e 1,21 évvel magasabbak az alaptudományok meg
felelő mutatóinál. Hasonlóképpen kétségtelen, és szintén a mutatószá
mok tartalmának mélyebb elemzését kívánja az a mutatkozó t e n d e n c i a , hogy a természettudományok e két nagy csoportján belül az e m i i t e t t mutatószámok értéke egyrészt az élettelen természeti mozgásformák t u dományaitól az élő természet mozgásformáinak tudományai felé közeled
ve, másrészt a p l a n e t a r i e és atmoszférikus földtudományoktól a l i toszféra tudományai felé közeledve, erősen növekszik. E növekedéssel párhuzamosan a mutatószámok szóródása i s növekszik /a növekedés na
gyobb mértékű a földtudományokban, m i n i az alaptudományokban/; a vég
p o n t o k időkülönbségei: az alaptudományok egyes c s o p o r t j a i esetében 1,6? éa 3,06 év, a földtudományok egyes c s o p o r t j a i esetében 2,60 és 5,25 év.
Az elsődleges s t a t i s z t i k a i elemzés révén n y e r t mutatószámok és szóródásuk alapján megállapított f e n t i tények és tendenciák kauzális magyarázata érdekében a vizsgálatot és az elemzést /minőségileg/ mé
l y e b b r e h a t o l v a és /mennyiségileg/ tágabb körre terjedően tovább k e l l f o l y t a t n i . A további, a másodlagos vizsgálat ée elemzés számára i t t két út nyílik"!
Zt A "felezési idő" / m i n t "avulási mutatÓBzám"/ után k i k e l l íPunkáTni folyóiratonként a vizsgált hivatkozás-állomány belső s z e r kezetére fényt vető s t a t i s z t i k a i "szóródási mutatószámokat", és e l k e l l végezni ezek elemzését. Az elemzés nem korlátozódhatok csupán a szóródási mutatószámokra, hanem ennek során továbbá egybe k e l l v e t n i az "avulási" és a "szóródási" mutatószámok értékeit, és meg k e l l ha
tározni a "felezési idő" mint kvantifikációs mutatószám m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i természetét ég tartalmát, i n f o r m a t i k a i értékének a l a p -
I I ; Legalább e g y e t l e n pontban tágitani k e l l másodlagos mintavé
t e l l e l az e r e d e t i vizsgálati m i n t a v i s z o n y l a g még m i n d i g i g e n szük k e r e t e i t : az "avulási mutatószámok" e g y e t l e n tudományon belül i s mu
tatkozó meglepően nagy szóródása m i a t t e l k e l l végezni legalább e g y e t l e n tudomány nagyobb folyóiratállományának hivatkozás-anyagara nézve a most közölttel azonos vizsgálatot és elemzést.
A I I : pontban j e l z e t t másodlagos vizsgálatot szerző az elsődle
ges elemzés által szélsőségesen magas "felezési idő" értókekkeljel- l e m z e t t lltoazférikus tudománycsoportban elhelyezkedő, ás az egész elsődleges vizsgálat abszolút "avulási" maximumait szolgáltató geo- . morfológiával k a p c s o l a t o s a n kívánja elvégezni. I d i v e l azonban a geo
morfológia ma nem geológiai, hanem geográfiai tudomány/ág/, szerző kénytelen a másodlagos vizsgálatot a geográfiára k i t e r j e s z t e n i , és 96
TMP 20.ért. 2.szám 1975.február
ennek során a jövőben 50 földrajzi folyóirat 1969. évi anyagának h i vatkozás-állományát f o g j a hasonló vizsgálat ée elemzés tárgyává t e n n i .
Szerző tisztában v a n a z z a l , hogy a "geográfiát" e g y e t l e n t u d o mányként k e z e l v e és a vizsgálat körébe így bevonva, túllépi a termé¬
szettudományok határát. A "földrajzi" tudományágak u g y a n i s a geográ
f i a - szintézis megalkotása érdekében természeti és társadalmj j e l e n ségeket /ée ezek összeszövődését/ egyaránt vizsgálnak. Szerző ennek a ténynek a következményeit a földrajzi folyóiratok tárgykör és j e l l e g s z e r i n t i csoportosításával ugyan csökkenteni i g y e k s z i k , de tudatában van annak, hogy az "egyetemes" jellegű földrajzi folyóiratok nyomasz
tó túlsúlya következtében a vizsgált közlemény-állomány i g e n jelenté
keny hányada nem vagy nem tisztán természettudományi tárgyú l e s z . Ez
z e l azonban egyrészt a geográfia j e l z e t t mennyiségű folyóiratéllomá- nyának hivatkozás-anyaga mintának t e k i n t v e csak még alkalmasabb anyag
gá válik az "avulási mutatószámok" /nem számszerű értékének, hanem/
természetének vizsgálata é's tisztázása szempontjából, másrészt p e d i g i l y módon a geográfus képzettséggel i s rendelkező szerző képessé vá
l i k a probléma nem csupán formális, hanem lényegi vizsgálatára: az egyes közlemények tartalmának és hivatkozás-állományának összekapcso
lódó, t a r t a l m i - i n f o r m a t i k a i elemzésére.
Az elsődleges vizsgálat első eredménye: a "felezési idő" mai ér
tékének a természettudományi folyőiratirodalomban való megállapítása természetszerűen f e l v e t i a "felezési idő" m i n t szakirodalom-avulási mutatószám időbeli változásának, e változás tendenciájának és mérté
kének kérdését, és e z z e l a BKOWM, BUETOH ée XEBLEE által régebben meg
állapított értekekkel való összehasonlítás kötelezettségét. Ez az ösz- szehasonlitás azonban közvetlenül egyáltalán nem, és közvetve i s csak i g e n korlátozottan lehetséges. Az összehasonlíthatóság hiányának két oka van:
/a/ BKOWlí, 30ET0K és KEBLEE adatfelvételi éa adatfeldolgozó mód
s z e r e lényegesen különbözik j e l e n vizsgálat módszerétől. I l i v e l s z e r ző ez irányú vizsgálata csak formális részét képezi egy e l v i jellegű nagyobb vizsgálatnak, természetes, hogy szerző az adatgyűjtés és - f e l dolgozás során a legnagyobb pontosságra törekedett: az egjres h i v a t k o zások korát éves pontossággal állapította meg, anyagát 1 éves csopor
t o k b a r e n d e z t e , és Így az evekben k i f e j e z e t t mutatószámok kiszámítá
sát t e l j e s pontossággal, a r i t m e t i k a i módszerrel végezhette, A Z a m e r i k a i szerzők e z z e l szemben az egyes hivatkozások korát az első 50 éves időszakban i s csupán dekád-pontossággal állapították meg, és az 50 évesnél idősebb hivatkozásokat kormegállapitás nélkül e g y e t l e n cso
p o r t b a gyűjtötték. Ezután a h a l m o z o t t adatok alapján m e g r a j z o l t egy
szerű exponenciális görbe segítségével a talált
•. W t a p a s z t a l a t i függvény-összefüggés felhasználásával, x = 0 , 5 feltevés
s e l megközelítő számítással, numerikus módszerrel állapították meg a
"felezésl idők" években mért értékét az egyes tudományo kb an.
SZÁVA-KOVÁIS B.t A "felezési idő" mai értéke
/ b / Bár az éves c s o p o r t o k b a r e n d e z e t t s t a t i s z t i k a i sokaságbői természetesen k i l e h e t n e számolni a "felezési idő" értékeket az ame
r i k a i szerzők megközelítő módszerével i s , az összehasonlíthatőség azonban ebben az esetben i s csupán i g e n korlátozottan Jönne létre. Az a m e r i k a i szerzők anyagából u g y a n i s e l e v e k i e s i k a matematika és a há
rom műszaki szakterület; de ezen túlmenően a két vizsgálat természet
tudományi anyaga és csoportosítása sem homogén. így például az a m e r i k a i szerzők a " f i z i k a " és a "kémia" után nem a "biológia", hanem ab
ból kiszakítva a "fiziológia" és a " b o t a n i k a " , tehát két biológiai tudomány-ág hivatkozás-állományának "felezési idejét" vizsgálták.
Vagyi az a m e r i k a i szerzők a földtudományok népes csoportjából csupán a "geológiát" ragadták k i , amely vizsgálatukban 6 folyóirattal s z e r e p e l /12/, és így az ezek alapján megállapított "felezési idő" érték nem hasonlítható össze a szerző vizsgálatában e g y e t l e n folyóirattal szereplő "geológia" felezési idő értékével.
Mindezeket előrebocsátva, és hangsúlyozva, hogy az a m e r i k a i szerzők "felezési idő" értékel a f e n t i / a / pontban j e l z e t t okok m i a t t önmagukban véve sem t e l j e s e n megbízhatóak, i l l e t v e nem pontosak, az alábbiakban mégis álljon I t t egy összehasonlító táblázat, amelyet e tanulmány szerzője a s t a t i s z t i k a törvényei e l l e n t u d a t o s a n vétkezve állított össze. A táblázat a d a t a i némi tájékoztatást nyújtó kiinduló összevetésre a l k a l m a s a k .
I V . számú táblázat: "Felezési idő" értékek a természettudományi rolyóiratirodaíómban
BHOWH, üUHTÜli, KEBLEK SZAVA-20VAÍS
Tudomány/ég/ v i
időbeli
z s g á 1 a eredménye
t á n a k
időbeli eredménye
bázisa /év/ bázisa /óv/
F i z i k a 1952/53 4,6 1969 4. U
Kémia 1953 8 , 1 1969 4,90
Fiziológia 1952/54 7,2 —
B o t a n i k a 1951/53 10,0 1969 6,98*
Biológia — 8 , 6 " 1969 5,74
Geológia 1953/54 1 1 , 8 1969 6, 0 0 *
• E g y e t l e n folyóirat hivatkozás-állományának a d a t a .
•* A "Fiziológia" és a " B o t a n i k a " a d a t a i n a k átlaga.
A f e n t i mutatószámok közül reálisan csak a " f i z i k a " ée a "kémia"
a d a t a i hasonlíthatók össze. Az összehasonlítás eredménye i g e n megle
pő: a "felezési idő" értéke másfél évtized után a f i z i k a i folyóirat¬
i r o d a l o m b a n i g e n kevéssé /mindenesetre az eltérő módszerek o k o z t a h i bahatárokon belül/ változott, ugyanakkor a kémiai folyóiratirodalom
ban kereken 405»-kal csökkent / 1 3 A 93
TUX 2 0. 8 T Í . 2.szám 1973.február
Ez a tájékozódó összevetés a maga nem egyértelmű eredménvével a vizsgálat u j a b b Irányát jelöli k i :
I I I i Heg k e l l vizsgálni, hogyan és m i l y e n mértékben változott a
"felezési idő" értéke a mintának t e k i n t e t t folyóiratállomány h i v a t kozás-állományában egy hosszabb időszak a l a t t .
Annak érdekében, hogy megbízható és jellemző adatokhoz j u s s o n , szerző meg f o g j a ismételni elsődleges vizsgálatét ée elemzését az 1939. év időbeli bázisén. Az új időbeli bézie kiválasztása m e l l e t t két érv, i l l e t v e meggondolás szól:
e harminc esztendő az "információé robbanás" korában o l y a n t e kintélyéé hosszúságú Időszak, hogy az elejét és a végét jellemző ada
t o k n a k már jelezniök k e l l a valódi tendenciákat;
e az 1939-ee a folyóiratok utolsó "békeidőbeli" kötete, amely előtt ugyanúgy egy két évtizedes z a v a r t a l a n publikációs k o r s z a k köte
t e i állnak, c i - t az 1969-es kötet előtt.
Ez előnyök m e l l e t t azonban az 1939. év időbeli bázisként való választása hátrányokkal i s jár:
• a m o s t a n i folyóirat-kijelölés e g y i k szempontja m i a t t kiválasz
t o t t f i a t a l publikációs életkorú "modern" folyóiratok k i e s n e k a meg
f i g y e l t állományból! a folyóiratállomány homogenitása nem biztosít
ható a különböző megfigyelési időpontokban;
• várhatóan növekednek majd szerző nehézségei a folyóiratok meg
szerzése terén, és valószínűleg l = s z o l y a n folyóirat, amelynek 1939- ee kötetéhez nem f o g t u d n i hozzájutni - ebben az esetben az eredmé
nyek összehasonlíthatósága tovább csökken;
• a számban jelentősen megfogyatkozó 1939-es folyóiratállomány, / a n a k r o n i s z t i k u s szempontú és e s e t l e g e s e t l e g e s e b b / összetételében
s o k k a l kevésbé l e s z jellemző saját korának folyóirat-irodalmára, m i n t az 1969-ea; /például: a német folyóiratok súlya és jelentősége 1939- ben s o k k a l nagyobb v o l t a tudományos életben, m i n t 1969-ben, és e z t a tényt az 1939-es folyőirat-állomány összetétele nem f o g j a tükrözni/.
A részben elkerülhetetlen hátrányokat azonban szerző véleménye s z e r i n t t e l j e s e n kiegyenlíti az a vizsgálata céljának megfelelő körül
mény, hogy azonos folyóiratok különböző időpontokban megvizsgált h i - vatkozés-éllománya alapján Ítélheti meg a kiszámított "felezési idő"
értékek három évtizedes változását.
E tanulmány szerzőjének célja u g y a n i s nem az, hogy a lehetőség s z e r i n t i pontossággal megállapítsa az egy-egy 'tudományra vagy a t u d o mányok egy-egy csoportjára egy-egy időpontban "jellemző" felezési idő értékeket; szerző célja az, hogy a lehetőség s z e r i n t i pontosság
g a l k r i t i k u s a n felülvizsgálja az i n f o r m a t i k a szakirodalom-avulást kvantifikéló elméletét és az élnélet mutatószámait.
A dl V N -í cn
•
•J H -W N oi • i i01 t H *• u l cn r H pHJ
•*
w •H - r l N • 4 > (" i O ED D > O O • o ••H • t l U N -4 S. l Z z
•D > 9 « N > i>Ol Qfl cn AJ •a 01 i ^ » • to N
i i M
O •
• lű O r-í r H •
a 1 1 0 e 2 • • r H r H
a UJ V) z z •a * o • CD O O
* CO z z > >
< « CD r»
N in *t —• »
m PJ • n — -H o cn
• m - H iH - 4 O 1 t
•< r H r H O • z - H
0 Q > < m o * *
Dl D • > > P J q » » » Z r H • a z o z O
ed O l CD 10 —1 10 1 o ocn * O 1 r H
a • • > P . •-t B m •fel *• > > - H o M r H •
I L «4 1- e U l • r H PJ m Ol 1 X
•
P l —< z 0 • - HCM 1 cn 1 > N • > Z a N IO —• r H > o PH > i o tnr~ <o l | -—1 —' CD rH 01 H
rHl r - l co <•> H P- p-| * • * 1 • - H CM * * •
o 01 A N ts D O B | M | r H n o
> M D &J • • - i • z z r H • z
• • g a o • • • » 0 •—1 r H *
>- H oi z o I O z o a > r * O 2 O CJ O cn e> z z o z o z 0 o Z 0 0 o' P l ni
Z O •D 0 —1 q tn * aj * 3. oi• H H » m Q cn 2 r H z z • • r H
< —
W 0 0 O l n in< <cn ifi p- V 01 cn o o
• 01 ifi - H p-H L. — - H P l >
z - H o> - H 11 Q E in — i — i —a> i "4 r H r H * 0 01 rH r H a - H
O O o> O O o o o O O • CTI O o o
_ i > r i > P- t - r g > > > > > > r H > > >
_ l •
• i J í U l - t
• < *4 >• - 1 L • * — I
5^
C
- O e
o
•a 3
- l-l JC (D
- N a UJ
< * m N
-a E > -C O •UJ cn
•ü > e c £ U l H H — — i-í •<
o o o
•0 > • - H C
0 í o 1 o «
X . O) C C S . C O - r l • ) * <
U - H 1-J- c i - ÍÍ in
O 19 JÍD S
Z O
o
X
a o o- X i. e
e> n
«-o
u f c n
• • -14
c
Jí t
3 n N.
a H r H m Z - H o
U 4 * H • -c o
J | - H Q • H «H <
•H E 1 - I Q. ^ V 91 B -rl > O »
>o 1. V E B
£ • e i e < u a. J L H
< cn
ír £ -H
a. J L H
< cn
ír rl« 4 i I I
a. J L H
< cn
ír p| 03 O >
o
B • • Ul
>. c • r H H •
n -c TJ o a e o
O B I .
T3 -1CE
c fin - N
O N N
- H «cn CD O N E > cn
SS
M > . r H 0) L O £ Q *• CD
•U CL c <J B B> l - O — I tí ÍJ 3 ( f i ü
JZ O 3
i - r> z
n m
u 01
>
J E a .
- E J = Ó i é n e " >- L. **
CJ a. í flJTJ H CL O - i < 0J- r l Q O <- DJ r H « 3- U v> •c n o >. t ű . « ** —*
9 O - S N x o a
" U) CJ - i a UJ r H > -<o L * O ( f i a c r H o c - * r r H 4-*. o 01 c n C " o s o ox •H
L 1) *H L n C " - i N i o CJ u 3 - 1 H t i . l l } KI r H - r l rHi r H o > -
• A o • " H U N V E B ra-H L.
n J= > • n e Ü CJ (0 ifi D C « C S "> L Lr H O ON 01 L ü L u u e in
OJ CL e u - H U l > U l CJ 3 a 3 3->
£ •c 3 N a a o
P P (0 H n n n
Dl t/J M U l UJ 5" U
ttű z t- C f H
4 < o
Z Z ifi U l E 2 N £ 4
<n 3 c a
HJJ I L "J ^
E fi 5 - >
ni £ Í n u
U l 3 - I - N i I L
J Q
I L U l Cfi X n X ifi ( f i UJcn te > > (0 >- I U cfi a X > M
>• in ui cn T X i <0 UJ _ l i«) oe 0- V) E CJ E cn X < X
CL Cfi t- U l 10 u 1- u
U l 0- _ l Ul X X X <
z z )- O CJ u E o z < U ui
z < X £ <
5 - o. n 2 0. r j o (0 l-l n n n
100
aj iá
> a
N
n i
i
n IO
0
>
I
*
0
»
2
Z • > o •
o » z o
n Z 1 •« z
H ( 1 «rHr H 1 IO PJ N -»
IV • IN T • • PJ •»
<-t • -X r H - 1
• 0 r H Pl 10 - O in r H r H
o > O l 10 0 1 > r H o •
z IO 1 >-l .• TJ • IO 1 • 10 1 1 l - f 1 to i n > o X 10 1 PJ Z o
r H N 1D - O '"H U —1 "1 T - H PJ P-f •-• r H 10 r H r H 1 0 • 1 rH 1 pl1 2 - • . r H ea t i —t - H • 1 PH r H 1 •t < I ÍM r H 1 r H | 1 Pl »
• DL • 10
H U H -o • • • a i o o r H • o i-t
o O 1 k • M 1 •» Z O O o z • z z * • r H • z •
z > z « O X O > - H t Z Z o O o o o o -
Z-t . ! - ( • • - - 2 Z . Z > z -z cn
* — o • O I - O- I 0 J n •T r H » K n
- H 2 IN > • ! 10 1 D 1 D 1 0 pj 1*. N r j K
PJ 10 (N
* i 01 . 10 . . . > fi 01 • i a i * 0 1 • 0 1 •
r H > • H t O r H > o 10 01 r H —1 ' r H r H r H > c 3 > > > o t > o o o > 0 h - - H t=O io 0 1 rH - H > o o > r H IO 01 > O H > H lO0 1 r H 10 O 0 1 UL Z
JZ w
J í ö l 1 1 - V L
•
L 1 JH U r H r H L.
O H t 3 r H e • tj **
> fi O • » r H w
•o >- • e c r r H 3
• • *H . J >: - > M
* 41 F *
«
z • U )0 . ic 2 I « Z h-UI \ Z - - V , •o "D C r H 0 in •vz n o n c V > Ol > V , c
c > c > c - M e o £ > O -C > •rl Ol ^ • -1
o « M o M O 'H o) m H t - i . 1H N JZ Jí E 4( 0 - H L. - 4J N I I M Ol - H fi r H L.
01 c 01 C L B L 1 1 1 - 01 L. (Ü 1 o 10 - — o JZ 0 OJ
B o o O O 1 1 } 3 9 M E a o H o to
UJ 1 - J Z _ i a a < o < o. z or UJ z
.. i
i—' 3 O
t * m fi r H - H i
H c z o o
c i _ u r H
Bj 3 « J 3 Ht o —1
C l a r l 01
i— n E « fi í l v t
o r H "D *H fi l - l L 0 o L CD O
— t > u TI a L. fi • r H |
J Í a l - 0 O
H t < N
— I 3 h 1 k c v ÍU c E aj T-IOS N o - Jí « • > - I 3 L J E CL >- t . o ts Jt H - 1 u O •H N 01 i * U l t j f f t e C l — >• O E I )
o e H r | H N 01
•
r H > O l - H 01 n 01 r l a 01 ( 0 o c O 1 i t O n Z rJZ lt> OJ N - r l L - n e d - 4 | 111 03 U O Cl > (rí o i 3 n u O l O C fi N
c H r N O l _ u a j= ui
m i- hH n < U l O ^ - i l i
• fi
r l rH
N • O
t l HJ
J t
a U l o • r i UJ o •H
m CD a)
r O m j
T i-i ce o
z U l M N UJ U l DB
<I O CE I L O i — u o •> j -
M
?
1 -n a m i n n
UJ re I- oip
u_ - 1 T l H CT 11 - i
• c
• _ - : - O i l J ü. 3 3 <
1 0 H
>• O V U H X
O I - 0.
J Ul
8 5 ui
Ul u z
1 - r l o
fi fi o fi fi
• r H 1 - CD - r l > 1 O TJ
01 3 • fi " S O l L,
t o- O C 3 - O o o — l i
OJ rH - r l • H O V - I E O OJ
r l 01 t l Z O 10 o • 1
> >- > r H k. OJ fi 01 (O
OJ JZ X 0 O fi fi 1 3 CJ rH C fi
OL o. a. H L. c H fi C -H
o o - - - -• •— 1 - C < O l
m t> • t i e z o a • 1 3 C N O
u O - H U C D . r H
•
Ht — < >" —1c s t) E JZ r H -H T J 3 L. • 1 . O J H c 10 O N D I O u fi o JZ r- •o t> O U * " - 1 - C u — r l r H Q u P f I - *n 3 4 fi 0 L. O rH O l O Lr U l 1 • r 411 oj a 4J 3 10 ri 6 J 3 O CL - t > O l td O 0 3 > • C r H O. t r W o
JS H J C H w t L D l : ! S T ) fi n > O O Lr o f Q <f L t rH JZ
u o L c 91 D C O t
L> C H I f t r i 0 C - l 3 o fi O H U E U
•) C H O OJ
•
O 01 JZ o 3Ul < 1 L D u U 1 - 0 .
a I H I 0 . _ l < n --Ul o u uiZ > CJ T ac
( 0 i O ZUJ I 0 . Ul n Z D, r -J Z J Ű C o > Q
i UNO ZJ hH z Ul o > o
>- Ul _ l X M n i ü l Ul
Z M U J C o u u o
Z M Ul UJ UJ O
UJ < u. n P - I j l CJ • no. N
