GAZDASAGFOLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ

A M AGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓCSOPORTJA GAZDASÁGFÖLDRAJZI RÉSZLEGÉNEK KIADVÁNYSOROZATA

GAZDASAGFOLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ

• "

' % /.

3. ÉVFOLYAM

1 ■ KÖNYVjm

MAGYAR TUDÓIíÍNYOS /aLADSÍ-IIA FÖLDELJ ZTUDOHÁNYI KUTATÓCSOPORT Gazdaságföldrajzi részlegének kiadványsorozata

l f A .

~7 J

Z D A S Á G E Ö L D R A J Z I D O K U í l E N T A C I O

A szovjet földrajzi folyóiratok 1965. I- negyedévi anyagának

összefoglaló ismertetése

Összeállította; JETRI EDIT

MTA FÖLDRAJZTUDÓIIM YI KUTiiTüCSOPORT GAZDA3ÁGFOLDIL'IJ Z I DOKÜÍEÍTT/'CIÓ

1965. 4, FÜZET

Készült a FKCs házi sokszorositóján.Féldányszám Ikt.sz.; 6/1965.

A kiadásért felel: Dr.Pécsi Márton igazgató

,A ssov.íőt. földrcjai folyóiratok 1965. I. negyedévi anyagának összofoglaló ismertetésa

Összeállította; EETRI EDIT

A folyóiratok rövidítései?

"lav^Aik* » lavesztija Akad 3mii Nauk SzSzGzt, szeri ja geografi- oseszkaja

"Izv9^VG0- « Izvesztija Vszsoao.1uzs.ogo Geograficseszkogo Gbscse- aztva

"Veszthyik M(J:i - Vesatnyík Moszkovszkogo Universziteta, saerija V * , Goografija

"Vesztnyik 1 U” - Vssztnyik Leningradszkogo TJníverszireta, szeri.ja goologii 3. geograf.i.,1^.

Az első negyedévben a szovjet földrajzi folyóiratéit

anyagában jelentős helyet foglalnak el a XX- Nemzetközi Földrajzi Kongreszus- sál kapcsolatos ismertetések, összefoglalások, értékelések, A Földrajzi In­

tézet folyóirata az "IzVo AN1’ 1965* 1* szénának "Értekezések” rovatát csak­

nem teljes egészében ezek az anyagok veszik igénybe., I.PiGERASZIMOV mintegy bevezetőként összefoglaló Ismertetést ad a Kongresszus egészének élőkészi- +Jsérol és lefolyásáról s értékeli a szovjet delegá-io kongresszusi mun­

káját /"A Londoni XX. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus összegezése'*/3 Vezérgondolatai "A mai földrajz, mint a tudományos diszciplínák bonyolult és igen differenciált rendszere, a többi klasszikus tudományokhoz hasonl an, gyökeresen átszerveződik-. Tradicionális tárgya - a bennünket körülvevő termesze^, az egész világ és .^z egyes országok nép ssége és gazdálkodásuk - gyors, forradalmi változásokon esik át. Uj kutatási feladatok születnek, 'kialakulnak a tudományos földrajzi ismeretek gyakorlati hasznosítási irá­

nyai, Mindez a földraja kutatási tárgyának állandó szélesítését, a földrajz elméletének gyors fejlesztését és elmélyítését, az alaptudományok mai meto­

dikájának megfelelő uj szemlélet és módszer alkalmazását követeli meg".

Ennek a vezérgondolatnak fényénél vizsgálja egyrésaről aat, hogy a

kongressaus anyagának egészében mennyiben jutott kifejeaésre a tradicioná­

lis saemléletmódoknak újakkal való felváltása, mennyiben honosodtak meg világviszonylatban uj kutatási, irányok a földrajzban, másrészről, hogy a szovjet földrajzon belül mennyiben érvényesülnek ezek a tendenciák.

D.ST-j’íP megnyitó beszédéből, mely felveti ugyan a kérdést "mi a földrajz", de erre egyértelmű, világos meghatározást nem ad, pozitívumként emeli ki azt a uegállap.itást. hogy a mai. földrajznak aa ember és az őt körülvevő természet köl röitf’v-p ol '-a .t; kell vizsgálnia s ennek megfelelően a termé­

szeti környezet egyes elemeinek speciális földrajzi tanulmányé■r.’l&x mellett a földrajznak olyan irányzatai is kell, hogy legyenek, melyek a népesség

761 Csné

elhclyezkeaeset, eletet es tevekenyseget vizsgálják a különböző természe­

ti feltételekkel biró területeken, valamint olyan összefoglaló ágazatának is, mely ennek a bonyolult /természeti és társadalmi/ problémának minden aspektusát egyidejűleg tanulmányozza lehatárolt területen belül /regionális földrajz/.‘L/ STaMF a földrajzi kutatások fő irányát világviszonylatban azok­

ban a munkákban véli felfedezni, melyek a természet minél sokoldalúbb meg­

ismerését célozzák a természeti adottságok minél ra-'ionálisabb hasznosítá­

sa és megóvása érdekében, GERASZIMOV szerint ez a fő irányzat bontakozik ki a Kongresszus egyébként igen mozaikszerben megoszló tematikai anyagá­

ból is. Ezen az utón halad a szovjet földrajz is, melynek legfontosabD uj kutatási irányzata a természeti viszonyok és természeti kincsek gazda­

sági értékelése. A szovjet földrajz másik gyorsan fejlődő ágazata a népes­

ség- é3 településföldrajz. Ez a tendencia is egybevág a földrajz világvi­

szonylatban szemlélt útkeresésének irányával, amit az is bizonyit, hogy a Kongresszuson a gazdasági földrajzi tematikájú előadásokon belül - melyek

az előadások arányszámát tekintve az első helyet foglalták el - a városok és egyéb települések mai fejlődésének törvényszerűségeit taglaló beszámo­

lók voltak túlsúlyban. - Világviszonylatban nagy érdeklődés mutatkozik a természeti és gazdasági rayonirozás témakörébe tartozó, valamint az egyes körzetek komplex távlati fejlesztésével foglalkozó szovjet és népi de­

mokratikus munkák iránt is.

A folyóirat tanulmányrcvata a továbbiakban a Kongresszuson résztvett neves külföldi geográfusom Írásait tartalmazza, többek között D.STAMF megnyitó előadásának /"Földrajz a mai világban"/ lerövidített szövegét és RADU SÁNDOR professzor Írását "IIégy földrajzi kongresszus b e ­ nyomásai" cimmel.

A Kongresszussal foglalkozik A.G.ISZACSEKKO a "Vesztnyik LTT" 1965. 1. számának "Krónika" rovatában /"A XX. Nemzetközi Földrajzi

Kongresszus és a komplexitás kérdése a földrajzban"/, véleménye szerint a kongresszus anyagában tematikailag az ágazati témák voltak túlsúlyban és igy kevés lehetőség volt a komplex földrajzi témák megvitatására.

Bár ISZACSENKQ ezt a problémát a természeti földrajz vonatkozásában vizs­

gálja, érdekes számunkra az a megállapítása, hogy komplex földrajzi tá­

rnák felvetésére egyedül a "Regionális földrajz" szekció ülésein volt le­

hetőség, azonban itt ismét érvényesült a "regionális koncepció" régi nyugati értelmezése, mely szerint a "rayon" vagy "régió" a földrajznak valamiféle általános területi egysége, annak meghatározása nélkül, hogy

ezeknek a területi egyégeknek kijelölése természeti vagy gazdasági alapon történt-e. A valóságban ezeket a "rayonokat" is vagy természeti földrajzi

"Regionális földrajz" alatt a szovjet földrajz nem az általunk megszo­

kott országismertetést érti, hanem a komple:r földrajzi problémák ke.ce­

teken velüli tárgyalását^ - /szerk./

■ ^ A szovjet földrajzi irodalnrr a "természeti kincsek" kifejezést igen szé­

les értelmezésben használja. Természeti kincsnek tekinti a természeti környezetnek minden olyan a gazdálkodásban hasznosítható elemét, mely az emberi társadalom létezésének eszközét képezi, melyet az ember a rri'ir ka folyamatában átalakit, feldolgoz, hasznosít, tehát a bányai Inc selven kiviil a talajtakarót, hasznos vad növényeket és állatokat, a vizet, szélenergiát, stb,. Ezek száma e társadalom fejlődése s .rán a termelő­

erők fejlettségi szintjének megfelelően növekszik, Ismertetéseinkben mi is ilyen értelemben használjuk a "természeti kincsek" kifejezést./^aj rk./

t8o7/Csné

alapon jelöli ki /ez a gyakoribb/ és a gazdaságot alávetik ennek a be­

osztásnak, vagyis visszatér a régi természeti determinizmus, vagy a

"rayonkijelölés" gazdasági alapon történik s ebben az esetben a természe­

ti földrajznak csak alárendelt, mintegy kiszolgáló szerepkör jut, mely esetben nincs mód a természetföldrajzi komplexusok törvényszerűségeinek elmélyült feltárására.

A "Vesztnyik'MÜ" 1965. 1. száma közli K.A.SZALISCSEV-nek a Moszkvai Állami Egyetem földrajzi Fakultásának Tudományos Tanácsülésén a Kongresszusról tartott beszámolóját. /"XX.Nemzetközi Földrajzi Kongresszus"/.

A beszámoló elsősorban a Nemzetközi Földrajzi Unió szervezeti felépítésé­

vel, bizottságai összetételében történt változásokkal, a beválasztott szovjet bizottsági tagokkal foglalkozik. Egyúttal beszámol a Nemzetközi Térképészeti Egyesület időben a Kongresszust megelőző, de avval helyileg összehangolt konferenciájáról is és a két nemzetközi testület egymással koordinált, mégis önálló működéséről.

X X X

A természeti környezet gazdasági értékelésének elméleti és metodikai kérdéseivel a Földrajzi Intézet Gazdasági Földrajzi Rész­

legének jelenlegi vezetője A.A.MINC foglalkozik az "Izv.AN" 1965, 2.

számában "A természeti viszonyok és természeti kincsek komplex gazdasági értékelésének kérdései a mai földrajz tükrében" 'c, cikkében,

A természeti adottságok gazdasági értékelése egy szélesebb problémakörnek - a természet és társadalom kölcsönhatása problémájának - képezi részét. Tudományos kimunkálásához sokféle ismeretág együttes erő­

feszítésére van szükség, melyeken belül - mint MINC megállapítja - a vezető szerep a földrajzé, azonban ezt a vezető szerepét a földrajz csak akkor tudja betölteni, ha a természeti és gazdasági geográfusok alkotó együttmüködését sokkal nagyobb mértékben valósitja meg, mint azt a múlt­

ban tette.

A népgazdaság tudományos tervezése, a termelőerők raoionális területi elosztása, a területi termelési együttesek kialakitása a kommu­

nizmus épitésének mai szakaszában sokkal jobban, mint eddig bármikor, igényli a természeti adottságok objektiv értékelését. A természeti ténye­

zők termelési értékelésének adekvát rendszere nélkül nem győzhetők le a népgazdaság irányításának helytelen volunturisztikus formái és a hozzájuk kapcsolódó olyan dogmatikus nézetek, melyek a természeti környezet gaz­

dasági hatásának aláértékelésébőx következnek, nem következhet be az op­

timális tervezés módszereinek gyors fejlődése.

A Ciliknek a problémakörrel kapcsolatos elvi-elméleti meg­

állapításai;

A természeti környezet gazdasági értékelését a természeti környezetnek térbelileg differenciált volta teszi szükségessé. Ez a dif­

ferenciáltság a termelési tevékenységre mind mennyiségileg /azonos vagy egymást helyettesitő termékek termelése esetében a munkatermelékenység területi különbözőségei révén/, mind minőségileg /minőségileg különböző, egymást nem helyettesitő termékek termelése, azaz a termelés specializá-

■^"^lásd II. lábjegyzetet

8o8/Csné - 3 -

\

ciója révén/ Hat. A két oldal - mennyiségi és minőségi - nem válik élesen el egymástól. Valamely terülc-t bizonyos termékek termelésére való minő­

ségi alkalmatlansága mennyiségi értékelésből következik: a munkatermeié - kenység szélsőségesen alaosony mutatói minőségi alkalmatlanságot jeleznek.

Vagyis meg lehet találni a különböző minőségi értékelések mennyiségi mu­

tatóit /még ha ezek a mutatók eléggé feltételesek is/. Pl* értékmutatókkal meg lehet. kísérelni a termőföld általános termékenységének meghatározását egymást nem helyettesitő termékek termelése esetében is.

A termezseti környezet gazdasági értékelésének különböző formái vannak és lehetségesek, ezek mindegyike hasznos és szükséges lehet valamely szempontból, mégis legfontosabb közülük - főleg a távlati tervezés számára - a komplex összohasonlitó gazdasági értékelés.

A komplex gazdasági értékelésnél a természeti környezet minden olyan elemét figyelembe kell venni, mely bármely mértékben részt vesz a termelés folyamatában.

A természeti kincsek gazdasági értékelése feltételes és viszonylagos. Feltételes, minthogy a természeti kincsek a szocialista tár­

sadalomban nincsenek magántulajdonban, tehát nincs "értékük". Azonban a természeti kincsek hasznosítása során előállított termékek értéke nagymér­

tékben függ a természeti kincs természetadta tulajdonságaitól, ezek a tulajdonságok hatnak az elő és holt munka ráfordításának nagyságára s ezen keresztül a társadalmi munka termelékenységének színvonalára. A mennyiségi gazdasági értékelés gondolata az összehasonlítás lehetőségében rejlik, a természeti környezetnek a társadalmi munka termelékenységére gyakorolt ha­

tásából kiindulva össze lehet hasonlítani azonos fajtájú természeti kin­

csek egyes előfordulásait, vagy a k lönböző körzetek természeti kincseinek gazdasági értékét. Minthogy a társadalmi munka termelékenysége függ az adott történelmi időszakra jellemző életszinvonaltól /munkabér nagysága/ és technikai fejlettségtől /a természeti kincs hasznosításának módja/, a gaz­

dasági értékelés viszonylagos. Ebből következik, hogy a termelőerők fej­

lettségének minden szakaszára külön-külön kell kidolgozni a gazdasági érté­

kelés rendszerét,

A komplex gazdasági értékelés a rész-értékelések során nyert értékek összegezésén alapul, következésképpen özeknek a rész-értékeknek összehasonlíthatóknak és összemérhetőknek kell lenniök. Ez egységes mutató- rendszer kidolgozása nélkül nem lehetséges.

A földrajz sajátosságának legjobban a természeti viszonyok és természeti kincsek regionális szemléletű gazdasági értékelése felel meg. Az ilyen vonatkozású kutatásoknak, a kutatás célját, feladatait és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit tekintve, több iránya lehetséges;

1. a körzetek /gazdasági körzetek/ összehasonlitó értékelése abból a szempontból, hogy milyen az ellátottságuk a különböző fajta természeti kincsekből és természeti viszonyaik mennyiru előnyösek a termelésre és a népesség életérej 2. a természeti viszonyok és természeti kincsek terüle­

ti együtteseinek, mint a termelési-területi együttesek meghatározott ti- pusai bázisának összehasonlitó gazdasági értékelése. Minthogy a természe­

ti elemek azonos kombinációja azonos specializációju termelési együttesel:

létrejöttöt teszi lehetővé, Összehasonlításuk az egész termelési együttes összesített gazdasági hatásfokának mutatója szerint történhet; 3. a kör­

zet egész természeti gazdagságának összehasonlitó gazdasági értékelése, azaz természeti pót .~ciál jának értékben kifejezett meghatározása.

8o9/Csné - 4 -

A legnehezebb módszertani problémát &z összehas nlitó gazdasági értékeléshez nélkülözheti-,tlsn összemérhető mennyiségi mutatók kimunkálása jelenti. Ennek nélkülözhetetlen előmunkálata a természeti kör­

nyezet elemei egyenkénti, gazdasági értékelési rendszerének kidolgozása, A.AíMIWC a razdasági értékelés folyamatát csupán elvileg mutatja be, megáilápitva azt, hogy ezek a helyesnek itélt közvetlen érté­

kelési metodusok gyakorlatilag ma még nem valósíthatók meg s az értékelés közvetett utón hajtható csak végre. így pl, miután kifejti a természeti kincsek fajtánként! gazdasági értékelésének jelentőségét a komplex gazda­

sági értékelés, valamint a különböző ágazati problémák megoldása szempont­

jából és elvileg levezeti az értékelés követendő menetét,/lényegében arról van szó, hogy a természeti kincsek természetadta tulajdonságainak a hasz­

nosításkor megnyilvánuló hatásait kell értékelni megfelelő skála és a h a ­ tások különböző intenzitása miatt szükséges megfelelő mérlegelési koeffi­

ciensek segítségével, majd az igy nyert értékeket kell összegezni/, megállapitja, hogy az egyes tényezők hatásintenzitásának figyelembevéte­

léhez szükséges mérlegelési koefficiensek kimunkálása olyan bonyolult speciális analízist igényel, hogy a kutatások első időszakában le lehet egyszerűsíteni ezt a problémát s szakértői becsléssel nyert koefficiensek­

re lehet hagyatkozni* A gyakorlatban használatos mutatók ugyanis általában a természeti tényezők egész csoportjának kombinált és a hasznosítás tech­

nikai rendszerét is figyelembevevő hatását tükrözik. Pl. a bányászat üzem­

telepítésénél használatos olyan fontos mutatók, mint á termék önköltsége, vagy a fajlagos tőkebefektetés az alkalmazott technológiai megoldásból következnek, az alkalmazott technológiai megoldás pedig a geológiai és bányatechnikai viszonyok összességéből, Ilyen esetben nem szükséges a kiindulóponthoz, a természetadta tuZ „Bonságok hatásainak egyenkénti ér­

tékeléséhez visszamenni. így az értékelés munkája a csoportos értékeléssel nyert viszonylag nem nagyszámú rész-értékek összegezésére korlátozódik.

Azokat a tényezőket, melyeket a természeti kincsek gazda­

sági értékelésénél figyelembe kell venni A.A, MINC öt csoportba sorolja.

Az első csoportba sorolt tényezők képezik a természeti kincs gazdasági értékelésének alapját, a többi tényező, mint ''módosító tényező" jön szá­

mításba:

1. Az értékelés tárgyát képező természeti kincsforrás ter­

mészetadta tulajdonságai, melyekjvagy a, közvetlenül hatnak a munkaterme­

lékenység színvonalára /pl. az érc fémtartalma, a talaj természetes ter­

mőképessége/, vagy b, a hasznosítás során nyert termék különleges minősé­

gét határozzák meg /pl. az érc tisztasági foka, zamati sajátosságait te­

kintve különösen értékes mezőgazdasági termék előállításának lehetősége/, -'•agy c. az értékelés tárgyát képező természeti kincsforrás abszolút nagy­

ságát jellemzik.

2. A körzet azon természeti viszonyai, melyek meghatározzák hogy milyen körülmények között történik a természeti kincs hasznosítóra s amelyek ezen keresztül hatnak: a. a munka termelékenységére abban a termelési ágazatban, mely a természeti kincsét hasznosítjaj b. a kapcso­

latos népgazdasági ágak ráfordításainak nagyságára; c. a népesség élet- körülményeire /egészségügyi-fiziológiai értelemben/.

3. A körzet azon gazdasági viszonyai, melyek hatnak a fő és kisegítő ágazatok tevékenységére és az értékelés tárgyat képező természe­

ti kincsforrás feltárásának és hasznosításának mutatóira /pl. a terület benépesültsége, közlekedési feltártsága, energiával való ellátottsága stb*/P

81o/Csné - 5 -

4. :z rtékelés tárr.yát képező természeti kincsforras földrajzi helyzete, mely & szállítási ráfordítások nagyságára hat,

5, Azok. az általános gazdasági körülménye’ . melyek az +*. értékelés tárgyát képező íermés'zoti ki.ne sí" orr ás népgazdasági szerepet * körzet termelési-területi együttesében elfoglalt helyét határozzák meg*

Hint hogy a. termé.'.zetí. kincsek cermészetadta tulajdonsánál- -nak közvetlen gazdasági értékelése a kutatás jelenlegi szakaszában nem

valósítható meg, az értékelésnél a természeti kincs hasz-ftositásának tech­

nikai-gazdasági mutatói kerülnek előtérbe. A' szubjektivitás legjobban a tervezési normamut-tók használatával kerülhető el Ezért a természeti kincsek fajtánként! és kincsf on á s ó n k é n t gazdasági értékelésére irányuló kutatásokkal elsősorban a szakosított ágazati, tudományos kutató és terve­

ző szerveknél, foglalkoznak. A kimunkált tervezési mutatókban igen sok természeti és gáziasági tényező hatása összegeződik, minthogy^ezék közvet­

lenül is hatnak c. legfontosabb technikai-gazJ-sági mutat ikra: az önköltség­

re és fajlagos tőkebefektetésre:., Azonban a tervezésnek korántsem sikerült a természeti viszonyok minden hatását számításba yennie., ZSppen ezen a ta­

rén várnak fontos feladatok a geográfusokra, az ő dolguk, hogy finomitsák ezeket a mutatókat, elsősorban a tényezők közvetett hatásai értékelésének alapján,

: A természeti kincsek fajtánként! gazdasági értékelése terén az ásványkincsei: és a termőföld gazdásági értékelése a legfejlettebb.

Ezeknél bizonyos eredményeket értek cl az összehasonlító gazdasági

értékelés vonalán is, bár a földhasznosítás problematikáéban olyan fontos kérdések, mint pl., a termőföld termékenységének a gazdálkodás intenzitás!

fokától való függősége, vagy a termőföld érc ékel' se a töb ülőtbc ruházás okra való reagálása alapján, még nem kimunkáltak,

A természeti viszonyok gazdasági értékelésének egyik fontos s önálló jelentőséggel biró kút ..táji területe a népesség életére és a termelésre gyakorolt* hatásaiknak gazdasági értékelése.. A természeti tényezőkkel függnek össze a népesség szükségletei fedezéséhez, következés­

képpen a imunkaerő azonosszintu- ujraterraoléséhez nélkülözhetetlen Közvetlen és közvetett ráfordítások nagyságának területi különbözőségei. & természe­

ti viszonyok hatása mutatkozik meg a- .g-'vzé az á g i ' építkezésűk költségei nek, a munkáidöveszi ezegeknek, k kedvezőt len természeti hatások legyőzéséhez*

szükséges többletráfordításoknak területi különbözőségeiben.. Mindezek be folyást gyakorolnak a társadalmi műnk; termelékenységére s felkutatásuk a geográfusok aizoiv rézzvéi."lét igényli.

legkevésbé ul.'». nyozi.-tt problé«iu a ter.aészeti viszo­

nyok és természeti kincsek összességének területenkénti gazdasági érté­

kelése, azaz a természeti komplexusok a gazdasági élet egészére gyakorolt összesített hatásának területenkénti összehasonlító értékelése. Ennek

kutatásmódszertani kérdései még egyáltalán nem kidolgozottak, de a területi aspektus kétségtelenné teszi, hogy kimunkálásuknál a geegráfi •-ílrő'V ges szerep háru". A.A»MIUC a probléma megoldásának útját abban látja, hogy előbb a különböző nagyságrendű körzetek olyan összehasenlitó jellem­

zéseit kell elkészíteni, melyeknél az összehasonlítás meghatározott matató­

sorok alapján történik, a mutatók mindegyike a természeti környezet egy-egy elemének gazdasági értékelésénél nyert eredményt tükrözi, a mutatók száma a kutatás célja és az objektiven-rendelkezésre álló anyagok szerint vál­

tozik, tehát az összehasonlító értékelésnek egyszerűbb formáit valósítja meg. Ezekből az egyszerűbb formákból nyert tapasztalatok alapján lehet

a későbbiek során-kimunkálni a komplex összehasonlító gazdasági értékelés kutat ásmet od ikáj á t «

811/Csné

KI5C fejtegetéseiből kiviláglik, hogy a természeti környező gazdasági értékelése c-.--szovjet földrajz számára is teljesen uj feladatot je lent, olyan feladatot, melynek kút ..t 'smetodikai problémái csupán körvona­

lazottal;, megoldásuk - bár IIKC ezt nem emliti, de az elmondottakból kivi­

láglik •- csak' matematikai .módszerek helyes, alkalmazásával lehetséges.

■X X

A népesség- és településföldrajz témakörével az első negyed év folyóirataiban 4 arás is foglalkozik*

V.KHOHELSZr..KF tanulmánya a szovjet várostipologia to­

vábbfejlesztésére dolgoz ki javaslatot /"A szovjet városok szintetikus ti­

pológiájáról” , megjelent a : v. VGO” 19&5 évi 2. számában/,' A szovjet vá­

rosok szintetikus osztályozásának geográfusok által kidolgozott első és ezi deig egyetlen fejlett változata MU'JC és IIGIíEV funkcionális-genetikai város - osztályozása, KNOBELSZDOR? a MIííC-HOEEV féle osztályozás vitatható pontjelt elemzi s ebból kiindulva igyekszik azt úgy továbbfejleszteni, hogy hibá • • át­

hat <5 gyengéit kiküszöbölje. A MINC-HOKEV féle klasszifikáció hibáit abban látja, hogy a .városokat "régi" és "uj" városokra azon ismérv alapján osztja fel, ho y a jogi értelembe vatt városi rangot a város a forradalom elett, vagy után szerezte-e meg* elvileg helyes, hogy a funkciók szerinti osstályo zás a városok gazdasági és nem-gazdasági funkcióinak kombinációit kívánja bemutatni, de nem helyes olyan kategória kijelölése, mint a "vegyes funkció ju városok" kategóriája, hiszen csaknem minden nagyobb város vegye# fuijk^tr ju; .neja helyes a genetikai osztályozás, mert a "régi" városoknál a város' gazdasági funkcióiban a szovjet időkben bekövetkezett változások /a tér..- ■ melési profil nem vált bonyolultabbá, bonyolultabbá vált, teljesen m egvál­

tozott/, az "uj" városoknál maga a genezis »milyen funkció ju f-alu helyén jött létre/ a genetikai osztályozás ismérve; s végül a HINC-HOEEV féle funkcionális-genetikai osztályozásnál hiányzik az öröklődés ismérve a gaz­

dasági funkciók fejlődésénél kíOBELSZDOilF szerint a várososztályozás ismérvéül a funkcionális és történelmi ismérvek kombinációját kell alapul- venni, melyen belül a genezis a város történelmi fejlődésének ,sak epyik mozzanata. Ezért a városok funkción?'-is-genetikai osztályozása helyetc

. .ukcionális-történelmi osztályozást ajánlja, melynek sémáját a szovjet városokra ki is dolgozta, /l. mellékelt sémát/ é, a szovjet városokat a

séma alapján osztályozta is, /A függőleges és vizszint s rubrikák találko­

zásánál feltüntette az adott tiousba tartozó szovjet városokat, amennyiben ilyen tipus a szovjet városok között nem fordul elő, azt csillaggal jelöl'-:- A közölt séma természetesen továb. fin okítható, elsősorban s funlrJ or-ílij kategóriák továbbc-v-ásával, igy tov 'tói alt-*?” Tok nyerhetők, amire főként körzeti részletesebb fel'íof -5soknál van szükség.

812^/Csné

A SZOVJET VÁROSOK FUILíICIOK/LTS-TÖRTÉNELMI OSZTÁLYOZÁSA

Funkc ionál is kategóriák

Gazdasági és közigazgatási funkciói:

Mennyiségi

kategóriák Történelmi kategóriák t

a városok:

nagysága /lélekszám

szerint/

I « Többfunkciójú városok;

a^ köztársaságok székhelyei b oblasztyok és aut.közt.

2 székhelyei

a^ köztársaságok székhelyei b oblasztyok és aut. közt,

, székhelyei

b oblaszt, aut.közt,, aut.

oblaszty, nemz,terület szék­

helyei:

1/ fejlett iparral

2/ gyengén fejlett iparral II. Ipari központok;

1/ A profilt több iparág adja:

a/ a nehézipar köréből

b/ a könnyűipar ágai közül c/ nehéz és könnyűipari ágak

vegyesen

2/ A profilt egy iparág adja:

a/ a nehézipar köréből

b/ a könnyűipar ágaiból III. Város ok,melyeknél a nem­

termelő funkciók a jelentőse /;ek:

1/ mező- és erdőgazd.körzetek központjai viszonylag fejlett iparral v.közl.funkcióval:

a/ járásközpontok

b/ közig.funkció nélkül

2/ u.a, de kevéssé fejlett ipar^

a/ járásközpontok

b/ közig.funkció nélkül 3/ közlekedési központok 4/ bolygó-városok

5/ üdülő-városok

6/ tudományos központok

7/ o _________________________

igen nagy igen nagy

nagy nagy

Mint kér.- ké zmüipari, közig, és hadászati- lag mege­

rősített központok

jöttek létre

közepes és kicsi

u. a.

nagy

közepes és kicsi

u. a.

nagy közepes és kicsi nagy közepes és kicsi

u. a.

közepes és kicsi

u. a.

u. a.

u. a.

u. a.

u. a.

u. a.

u, a.

u» a*

B

Mint nanu- Xaktura v.

gyáripari központok jöttek létre

D

Uj sz oo üzemek telepit sével j tek lét

bt-

B =

D .E

E

és a kapitalizmus ide­

jén gyáripari központod ká alakultak át

és a kapitalizmus ide­

jén sem váltak ipari központokká

ipari-, városkörnyéki-, vagy bányászfalvak he­

lyén

kér. és kézműipari fal­

vak helyén

kis vasútállomások vagy kikötők helyén

mezőgazdasági telepü­

lések helyén, vagy ott,, ahol előzőleg nem volt település

A városi népesség távlati tervezésének egyik lényeges kér­

dését fejtegeti N.G.AGOFONOV a "Vesztnyik LU" 1965. 1* számában /"A városok távlati lélekszáma tervezésének kérdéséhez"/. A munkaerő racionális fel- használása, mely tudvalevőleg a szocialista bővitett újratermelés egyik feltétele, a rendelkezésre álló munkaerőnek nem csak ágazatok közötti terv­

szerű megosztását és az ország területén való racionális területi elosz­

tását követeli meg, hanem a foglalkoztatottaknak az egyes körzeteken és városokon belüli nemek szerinti helyes arányát is. Ugyanis, az olyan váró sokhan, ahol a kereső népességen belül túlsúlyban vannak a férfiak, az összvárosi népesség nemek szerinti megoszlása rendszerint normális ugyan, de a munkaképes korban lévő nők fogldkoztatottsági aránya nem kielégitő, vagyis a rendelkezésre álló munkaerő nincs racionálisan kihasználva. Ott viszont, ahol a női keresők aránya nagyobb /ami a könnyű- és élelmiszer- ipari központok sajátossága/ az össznépesség nemek szerinti megoszlása is ehhez igazodik, ez gátolja a normális családi élet kialakulását, a munka­

erő újratermelését s ezzel szintén a népgazdaság fejlődésének ütemét lassitja. A városok távlati lélekszámának tervezésénél arra kell tehát törekedni, hogy a tervezett időszak végén a városban se munkaerőfelesleg, se munkaerőhiány ne legyen s e mellett a népesség nemek szerinti megosz­

lása is megközelítse a normálisát.

AGAFONOV ezért a város távlati lélekszámának tervezését a

■keresők távlati lélekszámának tervezésével kezdi. Minthogy a népgazdasági ágazatok a férfi és női munkaerő foglalkoztatási arányát tekintve 2 cso­

portba oszthatók;

1. csoport = azok az ágazatok, melyek több férfi munkaerőt foglalkoztatnak

2» csoport = azok az ágazatok, melyek több női munkaerőt foglalkoztatnak

/a férfi és női munkaerő foglalkoztatási aránya a termelőerők jelenlegi fejlettségi fokán a Szovjetunióban az egyes ágazatokban; nehézipar, építő­

ipar, közlekedés 7o;3o, mezőgazdaság 5o:5o, élelmiszeripar 4o;6o, könnyű­

ipar és nem-termelő népgazdasági ágak 2 5^:75/ ahhoz, hogy a férfi és női keresők a város kereső népességén belül normális /1;1/ arányban oszoljanak meg, az szükséges, hogy az első csoporthoz tartozó ágazatokban a foglalkoz­

tatott férfi munkaerő abszolút számban annyival haladja meg a női munka­

erők számát /E-j/, mint amennyivel a második csoporthoz tartozó ágazatokban a női munkaerőid száma meghaladja a férfi munkaerők számát /E^/.

AGAFONOV sémát dolgozott ki ennek kiszámításához. A sémába.*

használt jelzések jelentése:

X, s a férfiak aránya az első ''"soporthoz tartozó ágazatokban XZ é a férfiak aránya a második csoporthoz tartozó ágazatokban Y, = a nők aránya az első csoporthoz tartozó ágazatokban

Yp = a nők aránya a második csoporthoz tartozó ágazatokban Z, = az összes keresők száma az első csop. tart. ágazatokban Z a az összes keresők száma a második csop.tart. ágazatokban E-, = a férfiak száma abszolút számban mennyivel haladja meg a nők

számát az első csop. tart. ágazatokban

E P = a nők száma abszolút számban mennyivel haladja meg a férfiak számát a második csop. tart. ágazatokban.

A számitás lényege az, hogy a város termelési profilját kialakító ágaza­

tok keresőinek távlati számához méretezi a másik csoport ágazatiban fog­

lalkoztatottak távlati számát. A példában az első csoportba tartozó ága­

814/Csné - 9 -

zatok keresőinek távlati számát / Z - J veszi ismertnek /kiszámítása a nehézipar, épitőipar és közlekedés fejlesztésének a város távlati tervé­

ben megjelölt mértéke alapján lehetséges/ s keresi azt, hogy ehhez mér­

ten hány dolgozót kell foglalkoztatni a városban a második osoporthoz tartozó népgazdasági ágazatokban /Z

A fentiekből következik, hogy

_ Z1 - V . „ z2 n z - V

El ■ TSJ 83 2 " — 155-

Minthogy a keresők nemek szerinti normális megoszlása megköveteli, hogy E-, egyenlő legyen E?-vel, ezért

2X - Yx/ = z2 n z - és Z2 ^{. -i—Z l i. x“ Yl^}

2 ^{- X}2 és minthogy

Y-, = loo - X, 5 Yp = loo -

ezért Z., /5v x ^

Z = ' 1 " / 2 ^{loo -} 2^X2

így megkaptuk azoknak a keresőknek számát, akiket a második csoporthoz tartozó ágazatokban /élelmiszeripar, könnyűipar, nem-termelő népgazdasági ágak/ kell foglalkoztatni.

A város összes keresőinek távlati számát ismerve /Z.+Zp/

további számításokkal a város össznépességének távlati számát is

ki lehet számitani. A keresők a munkaképes korban lévő népesség meghatáro­

zott hányadát kepezik. /szovjet számítások szerint a szovjetunióra ér­

vényes távlat tervezési normák alapján a kereső népesség a munkaképes korban lévő népességnek átlagosan 9o%-ára vehető, a lctff munkaképes kor­

ban levő, de nem kereső nepesseg a munkaképes korban lévő háztartásbeliek­

ből, főként kisgyermeke* és sokgyermekes anyákból - 5%| jelenleg még 16,5fi ~ tevődik össze. A munkaképes korban lévő népességből visszakövet­

keztetve kiszámítható az össznépesség /szovjetunióban a munkaképes korban lévő népesség az össz^pességnek átlagosan 57%-a, melyen belül meglehető­

sen nagy területi^eltérések vannak, pl. az újonnan meghódított területe­

ken 6o%, a gazdaságilag fejlett, de régebben kialakult körzetekben 57^%, a régi, csak lassan fejlődő körzetekben 5^{% / ,}

Sz.A.KOVALJOV a "Vesztnyik MU" 1965. 1. számában röviden jellemzi a földrajz és az olyan tudományos-alkalmazott diszciplínák, mint a területtervezés /"területrendezés” -nek is ismerjük magyarul/, városter­

vezés stb. közötti egyre szélesedő kölcsönkapcsolatokat. Közülük a terü­

lettervezés a legföldrajzibb és nem tartja helytelennek azok véleményét sem, akik ezt a diszciplínát "tervező” vagy "konstruktív" földrajznak tekintik. KOVALJOV szerint az egyes települések - főleg nagy, vagy tipi­

kus települések - fejlesztési terveit is a "konstruktív" földrajzhoz le­

het sorolni, hiszen igen nehéz megvonni azt a határt, ahol a települések­

nek és a települések fejlesztésének tanulmányozásánál a geográfus, köz­

gazdász vagy mérnök munkája véget ér. Ezért - KOVALJOV nyomán - felhívjuk a figyelmet - elsősorban a településföldrajzosok figyelmét - egy nem földrajzi, de a geográfusok számára is igen sok értékes anyagot /többek között jól használható számítási módszereket/ tartalmazó kiadványsorozatra mely ennek a problémakörnek a Szovjetunióban tudományos fórumává vált s melynek gyűjteményes köteteiben a Szovjetunió legjelesebb szakembereinek véleménycseréje folyik. A sorozat Kijevben jelenik meg az Ukrán

815/Csné ^- lo —

"G-IPROGRAD" /a VÁTI-nak megfelelő intézmény/ kiadásában orosz nyelven, 1961-196-4— ben 33 kötete jelent meg, melyek között olyan tematikai össze- állítások találhatók, mint pl. "Városépítés és területtervezés", "Tele­

pülések tervezése", "Közlekedés és várostervezés","Falusias települé­

sek tervezése11, "Üdülőhelyek és a lakosság "szolgáltatási" ellátása",

"A települések közmüvesitése", stb,

A népesség- és településföldrajz témakörét érinti

0. Sz.SZIEBLIN-KÁMENSZKÁJA is, aki az oktatási célokat szolgáló körzeti atlaszok népességi térképeinek kritikáját adja a "Vesztnyik LU" 1965* 1*

számában.

X X X

A gazdasági rayonlrozás problematikájával csupán G.I»ZARADA3VILI /Tbiliszii Pedag.Főisk./ cikke foglalkozik, melyet a

"Vesztnyik MU,S 1. száma közöl /"A Grúz Sz3zK gazdasági rayonirozása”/, A cikk Grúzia területének a szerzó által kidolgozott gazdasági körzetbeos tását ismerteti /5 gazdasági nagykörzet, melyek összesen 15 gazdasági körzetből tevődnek össze, a gazdasági körzetek, ahol ez szükséges, továbbbi alkörzetekre oszlanak/. A szerző körzetbeosztása egy közel 2o éves öttyaggyüjtő és rendszerező munkának eredménye. A körzetek és al- körzetek kijelölése csaknem valamennyi gazdasági mutató analízisével a gazdasági specializáció alapján történt, figyelembe véve az egyes kör­

zetek jelenlegi és perspektivikus gazdasági struktúráját, fejlettségét, árutermelésének jelentőségét Grúzia és az egész szovjetunió szempontjából A közölt körzetbeosztás eltér a más szerzők által eddig közölt variánsok­

tól, melyeknek a szerző birálatát is adja.

X X X

Az ágazati gazdasági földrajzot az első negyedév anyagá­

ban egy-egy kö£,5kedésföldrajzi és iparföldrajzi tematikájú cikk képvi­

seli.

A közlekedésföldrajz témaköréből N.N.KAZANSZKIJ azt vet­

te vizsgálat alá, hogy milyen kölesönkapcsolátok állnak fenn a szovjet­

unió egységes közlekedési hálózatának fejlesztése és az egyes gazdasági körzetek komplex gazdasági fejlődése között. Megállapítja, hogy as egy­

séges közlekedési hálózat váza, a fő közlekedési útvonalak és teehnikai felszereltségük kielégítik a távolsági áru- és személyforgalom követel­

ményeit, az összes gazdasági nagykörzeteket összekapcsolják és "közelebb hozzák" egymáshoz. A vonalak túlterheltsége abból adódik, hogy ezeken a fővonalakon nem csak a körzetek közötti és átmenő szállításokat bonyolít­

ják le, hanem a legtöbb esetben a gazdasági körzetek belső közlekedési forgalmának is ezek a fő ütőerei. A körzetek helyi közlekedési hálózata, beleértve a főútvonalakhoz csatlakozó és a körzet belsejét közlekedésileg feltáró úthálózatot, messze elmarad a főútvonal hálózat fejlettsége mö­

gött és ez akadályozza a gazdasági körzet egészének fejlődését /a mező- gazdaság belterjesedését, a geológiailag feltárt bányakincsek gyors be­

kapcsolását a népgazdaság vérkeringésébe/ és a termelés körzeten belüli komplexitásának kiszélesítését/ a körzeten belüli termelési-kapcsolatok kialakulását és elmélyülését/, a legnagyobb hiányosságok a keményburkola- tu autóutak kiépítésénél mutatkoznak. Ennél elsősorban a körzeten belüli szállítások szükségleteit kell szem előtt tartani /városon belüli teher szállitásj a mező- és erdőgazdasági üzemek termelésével kapcsolatos

816/Csné 11 -

üzemen belüli szállításai, termékeiknek az átvé^őnelyekre és központi rak­

tárakba való szállitása, az átvevő' helyektől és raktáraktól a vasúti és vizi főútvonalakig való szállítás; a körzet városai közötti teherszállitás mely igen kevéssé fajlett, holott a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a loo km távolságon aluli szállítások teherautón sokkal olcsóbbak, mint va s ú tón/.

A Szovjetunió gazdasági nagykörzeteit közlekedési hálózatuk fejlettsége szerint a legfontosabb mutatók alapján 4 csoportba sorolja a szerző: az I. csoporthoz tartozó körzetek /a táblázatban 1-6 körzetek/ min den tekintetben a legfejlettebbek, a II. csoporthoz tartozó körzetekben, /7 - 1 1 körzetek/ a mutatók többsége meg moghalaflja az országos átlagot, a III. csoport körzetei /12-17/ közlekedésileg, legfejlettlenebbek, a IV. cso­

porthoz tartozó 2 körzetben /1 8^-19/ a vasutsürüség viszonylag alacsony m u ­ tatói magas autóutsűrűséggel párosulnak, ami tekintve ezeknek a körzeteknek túlnyomóan hegyvidéki jellegű felszínét, a kivánalmaknak meg is felel. Tá­

jékozódásul közöljük a táblázatot;

A Szovjetunió gazdasági körzetei vasút és autóutellátottságának össze­

hasonlító mutatói /1962/

Vasútvonalak Kernényburkolátu autóútvonalak

Gazdasági körzetek

sűrűsége km-ben sűrűsége km-ben j Í5

r*.... 2 ezerkm~re ezerlakosra looezert. szállított árura atlagosterhe ségem.tkm/k — —

0 u

C\J1

u0 N0

1 ezerlakosra looezert. szállított árura... átlagosterhe ségem. tkm/kE

Szovjetunió átlaga 5,7o o,57 6 , 0 12,4 14,0 1,35 3,4 o,4 1. Balti-tenger melléki 3 8,oo l,o3 2o,o 2 , 8 18o, 0 4,9o 13,5 0 , 1 2. Belorussziái 26,oo o,64 22,o 4,6 78,3 1,93 6 , 6 o,2 3. Délnyugati 3 6 , 6 5 o,5o lo,o 7 , 2 128,5 1,75 6 , 8 o, 2

4. Déli 26,oo o, 5 3 8, 0 5,6 72,5 1,47 3,3 o,4

5. Don-Dnyepermelléki 38,8o o,46 2,o 1 5 , 3 55,4 0, 65 1,1 0 , 8 6. Moldvai 29,8o o,32 H , o 4,5 125,o 1,33 4,4 0, 3 7. Központi 25,3o o,47 7,o 11,5 51,5 o,95 2 , 7 0,5 8. Központi-Feketeföld 2 5,80 0,3i 8, 0 15,3 23,6 o,5c 1,5 0 , 7 9. Észak-Kaukázusi 15,80 0;44 5,o 13,2 52,5 1,46 5,8 0, 3 lo. Volga-Vjatkái 12,4o o,4o 7,o 13,4 42, 0 1,34 5,6 o,2 11. Volgáméiléki 12,75 0 , 5 1 7,o 16,8 . 25,o 1, 00 2,4 0,5 12. Északnyugati 6, 60 0,96 8, 0 9,o 11,9 1,74 3,7 0, 3

13. Uráli 4,65 o,65 3,0 21,2 7,0 o,92 1,6 0, 6

14. Nyugat-szibériai 5,6o o,52 3,o 27,4 6,3 0,57 l,o 0 , 8 15. Kelet-szibériai 1,45 0,86 7,o 18,8 2,7 1,58 2,4 0 , 5 16. Távolkeleti o,9o l,o9 11,0 8,3 1,3 1,58 3 , 1 0,5 17. Kazahsztáni 4,36 l,o5 ll,o lo,o 6,2 l,5o 2,4 0, 6 18. Középázsiai 4,24 o,34 13,0 5 , 5 16,8 1,35 4,4 0,3 19. Kaukázusontüli 1 8 , 8 0 o,33 6 , 0 6, 0 15o,c 2,63 9,2 o,l

*

817/Csné - 12 -

A gazdasági körzetek ötéves terveinek kidolgozásánál számításba kell venni ezeket a meglévő.különbségeket és összhangot kell teremteni az egyes kör­

zetek termelési feladatai és & körzet közlekedési hálózatának fejlesztése között. Minthogy az egyes körzetek gazdasági fejlettsége, termelési felada­

tai és természeti adottságai eltérőek, a körzetek közlekedéssel szemben tá­

masztott igényei sem azonosak. Azonban a helyi sajátosságok és igények fi­

gyelembevétele mellett is minden körzetben ügyelni lehet és kell a helyes arányok betartására;

1. az áruszállitásoknál a körzet termelési specializá- cióját szolgáló szállítások és az olyan szállítások között, melyek azt a célt szolgálják, hogy a körzet szükségleteit a lehető legnagyobb mértékben bel­

ső erőforrásokból származó termékekkel lehessen kielégíteni}

2. az adott körzetnek a többi körzetekkel való termelési kapcsolatait biztositó, valamint a tranzit forgalmat lebonyolító körzeten átmenő főútvonalak és a körzeten belüli termelési kapcsolatokat biztositó helyi közlekedesi vonalak között} <

3. a főútvonalak mentén és a körzet belső közlekedési útvonalai mentén elhelyezkedő közlekedési csomópontok megoszlásinál}

4. a teher- és személyforgalom közlekedési ágazatok közötti megoszlásánál /vasút, autóközl., vizi sZállitás stb,/|

5. a különböző közlekedési ágazatok technikai felszerelt­

ségének összehangolásánál.

Ha a közlekedési hálózat fejlesztése minden egyes gaz­

dasági körzetben a fenti szempontok figyelembevételével történik, ez, tekintve, hogy az egységes országos közlekedési hálózat az egyes körzetek közlekedési hálózatából tevődik össze, a körzetek termelési komplexitásá­

nak kiszélesitésén kivül az egységes országos közlekedési hálózat és szál­

lítási rendszer legfőbb hiányosságainak felszámolását is eredményezi. Ezek a ma még meglévő hiányosságok; 1. a távolsági szállítások túlsúlya, 2. a vasút túlterheltsége a közlekedés többi ágazataival szemben, 3. a gazdasági körzetek termelési komplexitásának alacsony foka miatti ésszerűtlen szál­

lítások nc.gy száma, 4, a speciális szállítási módok - olaj és gázvezetékek - viszonylagos mellőzése. /N .N .KaZAUSZKIJ cikke az "Izv.AN" 2. számában je­

lent meg "A Szovjetunió gazdasági körzeteinek komplex gazdasági fejleszté­

se és a közlekedés területi elhelyezkedésének kérdései" cimmel./

Az iparföldrajz tárgyköréből a bányászat üzemtelepítés kérdésével foglalkozik E.KANTOR "Izv.VGO" 1965. 2. számában /"A bányá­

szat recionális területi elosztása"/, A bányászat és a feldolgozóipar raci­

onális üzemtelepitési elvei közötti különbségeket taglalja, melyhez pél­

dákat a Szovjetunió olajbányászatából vesz. Tézisei; Minthogy bányászni csak lelőhelyen lehetséges, nem lehet megvalósítani az egyenletes területi elosztás elvét. A bányászat önköltségének legnagyobb részét az amortizáció /Szovjetunióban olajbányászatnál 47%, földgázkitermelésnél 52^/és s a

munkabér /olajnál 22%, földgáznál 27%» szénnél 62%, vasércnél 51%, tőzegnai 59$/ teszik ki, a nyersanyag, mely a feldolgozóipar költségtényezőinek fő eleme, a bányászatnál jelentéktelen /az összes anyagráforditások - segéd- és pótanyagok - az önköltségnek csak 11-24%-a/. A termelés mértéke, a ter­

mék minősége, a munkatermelékenység, önköltség, rentabilitás sokkal nagyobb mértékben függ a természeti tényezőktől, mint a feldolgozóiparnál, A

geológiai kutatások, a kitermelés és feldolgozás technikájának fejlődése javit a bányászat egyenlőtlen tei'ületi elhelyezkedésen, de a bányászat

818^/Csné - 13 -

területi megoszlás'?, és törtekéinek fogyasztó' .örzetei között, nincsen olyan egység, mint a feloolgozóipárnálo A Lényei'izem létesítését nem egyedül, a

fogyásztópiac közelsége határozza meg, n e m - a bányakincs előfordulását leszámítva - elsősorban a népgazdaság szükséglete /pl. a szovjetunióban

olajból minden hasznosítható lelőhelyet Kitermelnek, szénből egész sor gaz­

dag lelőhelyet sem üzemeltetnek/ és a kitermelés rentabilitása /mely első­

sorban a bányászati-geológiai viszonyok függvénye/. Tehát a bányaüzemek telepítésének kérdése tulf jdonltépen a lelőhelyek kitermelési sorreJJ jenek megállapítását jelenti és tör/énye; bányaüzemet létesíteni elsősorban azo­

kon a lelőhelyeken kell, melyeknél a bányászat természeti földrajzi felté­

telei a legkedvezőbbek és legközelebb fekszenek a fogyasztópiachoz,

X X X

A szovjet folyóiratok egyre több teret adnak a külföldi országok földrajzával foglalkozó és- szovjet szerzők tolLából származó t a nul­

mányoknak. 19Ó5 I« negyedéveben E.3.VALEB-nek, Bulgária gazdasági földrajza szovjet specialistájának a "Vesztnyik ty[U» 1. számában jelent meg "Strukturá­

lis-földrajzi változások a Bolgár Képköztársaság gazdaságában" c-, cikke /Bulgária 2o éves szocialista fejlődése során a termelőerők területi meg­

o s z l á s á b a n bekövetkezett változásokról s ezzel kapcsolatban a területi specializáclóról és körzetek kialakulásáról ad összefoglaló képet/. Ugyan­

ebben a folyóiratszambán olvashatjuk lí.N.CSIZSOV cikkét "Tanganyika gazda­

sági struktúrájának néhány sajátossága” cimmel. /a tanulmány a gazdaság struktúráját és annak változásait országos mutatók alapján elemzi s inkább

Tanganyika helyzetét mutatja be a világ országai között, mint a termelés területi különbözőségeit az országon belül/, a "Vesztnyik LU" 1. száma SZ./B.LAVROV cikkét közli; "A "közös piac" és az KSzK gazdasági földrajza".

/Kimutatja az USzK egyre erősödő vezető szerepét a közös piac országai kö­

zött, az egyenlőtlen fejlődést mind az egyes országok, mind a gazdasági körzetek között s enhez kapcsolodoan analizalja az NszK termelőerőinek tn

rületi változásait' elsősorban az ipc.r, nepésseg es közlekedés vonatkozásá­

ban/ . Ugyancsak külföloi tematikájú V»P.KOVALE\ASZKXJ cikke az "Izv. AN'1 ^1»

számában /"A Tennessee_völgy természeti adottságainak komplex hasznosítása az Észak amerikai Egyesült Államokban"/. A s zerső a Tennessee völgy termé­

szeti és gazdasagi viszonyainak összefoglalása után ismerteti a Tennessee völgy természetátalakitására irányuló s a TVA /Tennessee Valley Authorlcy/

által részben már megvalósított, részben még csak tervezett intézkedések lényegét és hatásait abból a célból, hogy ezek tapasztalatait felhasznál­

hassák Szibéria és Távol-Kelet nagy folyóvölgyeinek természetátalakitó munkálatainál«

X X X

A teljesseg kedveert megemlítjük, hogy az "Izv.VGO" 2.

szama közli 0.A.KOI'íoZIAIíT.lAOV—nak a Szovjetunió Földrajzi Társaságában Leningrádban 1964 nov. 25-én elmondott beszédét "A Gazdaságföldrajzi Szak­

osztály 3o éves évfordulójára" cimmel, melyben a gazdasági földrajzi S 7 .r.

osztály munkásságát a szovjet gazdasági földrajz fejlődésének tüw ' • te­

kinti át, s melynek részletes ismertetése az FKCs k ö n y v t á r á b a -agyar nyel­

ven megtalálható*

A 7: «zt-iyik MU" 1. sz^''’- ;i K*K.HARKOV ismerteti TÉCSI MÁRTON -Tor ve ars of physi oo- - 5 o r ^ - ^ ’T ^ a r y " c.

könyvét,,

819/Csné

ttrmnfriiA

f ö l o r a j t:i

k& í y v t / ' r

- 14 ^-