A DOKUMENTÁCIÓ ÉS A MŰSZAKI KÖNYVTÁRÜGY NÉHÁNY PROBLÉMÁJA
( Nyugat-európai tanulmányutak " mellékes „ tanulságai)
Az alábbi összefoglalás nem t a r t h a t idényt teljességre, an
nál kevésbé, a e r t nep dokumentációs, i l l , könyvtárügyi jellegű tanulmányutak eredménye. £ sorok Írója az elmúlt két év f o l y a - mán különféle - műszaki jellegű - állami és társadalmi megbíza
tások teljesítése aorán hosszabb idót töltött Angliában, F r a n c i a országban és a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol azémos .tudományos intézményt és iparvállalatot t e k i n t h e t e t t meg. E lá
togatások "mellekterméke" az alábbi összefoglaló, amelyben - ép
pen az anyaggyűjtés Jellegének többé-kevésbé sporadikus v o l t a m i a t t - az e m i i t e t t államok dokumentációs problémái közül csupán néhány jellemző kérdést emelhetünk k i .
A tudományos kutatás .jelenlegi helyzete Nyugat-Európában
A műszaki és tudományos dokumentációs munka végeredményben a kutató éa termeié munka e g y i k különleges válfaja. Az állitás igazolására legyen szabad megemlítenünk a z t , hogy a dokumentáció - helyesen alkalmazva - általában (nesszemenóleg alkalmas a r r a , hogy "a spanyolviasz iBmételt feltalálását" megakadályozza, hogy a többszörös kutatást meggátolja, hógy felhívja a f i g y e l m e t olyan p o z i t i v és n e g a t i v Irányokra /az utóbbiak legalább a n n y i r a érde
kesek, mint az előbbiek!/, amelyeken haladva bizonyos eredmények várhatók, i l l . egyáltalán nem várhatók. A jól végzett dokumentá
ciós tevékenység részben beruházások megtakarításához, i l l . ha
tékonyságok fokozásához v e z e t , részben pedig, a kutatási fázis megkerülésével, közvetlenül a termelésben hasznosítható informé- oiÓkat szolgáltat.
Minthogy a dokumentáció kétségkívül konkrét beruházásokat igényel /könyvtér, folyóiratélloraány, személyzet s t b . / , érthető;, hogy a tŐkÓB gazdasági rendszer, amely tevékenységének végsó cél- Ját a minél nagyobb p r o f i t b a n látja, kutatási célokra s velük együtt dokumentációs célokra i s osak akicor áldoz, ha a beruházá
sok közvetlen és minél gyorsabb hasznát már az induláskor látja.
Az i p a r Jelentékeny részében hosszú időn keresztül nem ez v o l t a
19
h e l y z e t . Tálén egyedül a -kémia v o l t az az elméleti és alkalma
z o t t műszaki tudományág,' amelynek művelői korén belátták a do- kumentáoiős tevékenység előnyét, és ennek nyomén megfelelő r e feráló irodalmat szerveztek /Chemical AbBtracts, Chemiuches Z e n t r a l b l a t t / . Tudjuk, hogy ezek a folyóiratok mu mér sok év
t i z e d e s múltra t e k i n t h e t n e k v i s s z a , ós valóban k i f i n o m o d o t t módszereikkel sok más iparágban i s u t a t mutattak a dokuraenté- ciós tevékenységnek.•
Különböző események /ezek között i s elsősorban a h a d i t e c h n i k a i Jellegű kutatás nyomasztó szükségszerűsége, valamint a katonai és békés célokat szolgáló atomtechnológiai kutatás feltétlent!! magasabbrendü beavatkozást igénylő. J e l l e g e / döbben
tették rá sok állam kormányzati ée i p a r i vezetőit a r r a á tényre hogy a kutatás j e l e n l e g i / i l l . a k k o r i / kezdetleges szintjén többé nem tartható fenn. Sok szempontból a második világháború j e l e n t e t t e ezen a téren a fordulópontot, bár még a háborúval kapcsolatos gigászi erőösezpontositás i s csak bizonyos részte
rületeken vitte-lényegesen előbbre magát a kutatást és vele a kutatások módszertanát*
. A kutatásokban való f o k o z o t t állami részvétel különösen az utóbbi néhány év folyamén vált erősen időszerűvé. Ennek j e lentős mértékben gazdasági jellegű okaira még visszatérünk.
Az államilag finanszírozott kutatás m e l l e t t bizonyos i p a r ágakban / p l . repülőipar, e l e k t r o n i k a / egyre több olyan kutató Szerv i s létesült, amelyet bizonyos vállalatcsoportosulások,
trösztök és ehhez hasonló gazdasági csúcsszervezetek létesí
t e t t e k . Az esstek jelentékeny hányadában ezek a kutatószérvek nagyon hasonlítanak a s z o c i a l i s t a országok e g y ^ g y iparégi ku
tatóintézetéhez; feladatkörük i s nagyjából ugyanaz, csupán a vállalati korlátok Bzabnak a gazdasági rendszer lényegéből f a kadó határt az eredmények felhasználásúnak. Jellemző példák e r r e az amerikai B e l l vállalat laboratóriuma /amely külön vál
lalattá a l a k u l t / , a f r a n c i a C3P vállalat kutatóintézete és még sok más,'főleg e l e k t r o n i k a i , v i l l a m o a i p a r i , atomtechnológiai, repüléstechnikai s t b . intézmény.
A fejlődés legújabb vonása az önálló kutató vállalatok jelentkezése. Széket a vállalatokat már k i f e j e z e t t e n ós kizáró
lagosan kutatási célzattal hozták létre, tehát egyébbel, p l . gyártással, értékesítéssel s t b . nem.is foglalkoznak. A j e l e k s z e r i n t főleg Amerikában bonyolítanak l e igen nagy forgalmat:
a mozgékony, t a l p r a e s e t t vezetéssel bíró és kellőképpen f e l készült kutatővállalatok, amelyeknél; ráadásul megvan az az előnyük, hógy munkatársaikat az i p a r i átlagnál jobban meg t u d ják f i z e t n i . Az utóbbi tényt osak azért k e l l megemlíteni, mert a nyugati államokban s z i n t e elkerülhetetlen a tudományos munka
erővándorlés, amelynek egyetlen lehetséges menetirányai a gyen
gébben fizető állami vagy felsőoktatási szervektől a vállalati kutatólaboratóriumok ás innen az Önálló kutatóvá11alátok felé.
Kutatás éa információigény
Az előbbiek olőrebocsátása azért v o l t szükséges, mert a látottak alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a mai nyugat-euró
p a i és amerikai dokumentációs tevékenység 50 í«-énél jóval na
gyobb mértékben a kutatás v a l a m e l y i k válfaját Bzolgálja. Éppen ezért a dokumentációs tevékenységnek i s elsősorban az i t t f e l merülő információigények kielégítésére k e l l törekednie.
Amint a kutatás vonalán az előbbiekben vázolt átrendező
dés észlelhető, ugyanúgy v e l e t e l j e s e n párhuzamosan a l a k u l a dokumentációs tevékenység J e l l e g e i s .
Ónálló műszaki-tudományos dokumentációs szervek országos s z i n t e n - tehát t e l j e s e n átfogó tevékenységgel - a s z o c i a l i s t a országokhoz hasonló s z e r v e z e t i kötelékben Nyugaton nem létez
nek. Ez tulajdonképpen s z i n t e törvónyszerüleg adódik m tőkés gazdaság szervezetéből és célkitűzéseiből. Igen jól t u d j u k , hogy a kevésbé jövedelmező tevékenységi ágakkal a vállalatok maguk nem akarnak f o g l a l k o z n i , és e z t igyekeznek az államra átháríta
n i - a h o l l e h e t . Nyilvánvaló v i s z o n t , hogy az állam, amelyet egyébként i s a korszerű h a d i i p a r , különleges iparfejlesztés s t b . i g e n jelentős költségtételei nyomnak, i l y e n látszólag "luxusnak"
tekinthető tevékenységre, mint a dokumentáoió, csupán azokon a területeken hajlandó pénzt áldozni, ahol akár közvetlen vagy köz
v e t e t t kutatási szükségletei m i a t t , akár pedig monopolhelyzete folytán a r r a feltétlenül szükség van. így a l a k u l t a k , és a l a k u l n a k k i egyes állami dokumentáoiős központok, amelyek j e l l e g e és t e vékenységi területe országonként más és más.
Az állami JsllegŰ kutatási szervek dokumentációs tevékeny
ségén kivül /már pedig ez a j e l e n l e g i n y u g a t i dokumentációs t e vékenységnek több mint a f e l e / dokumentációval f o g l a l k o z n a k az egyes nagyvállalatok, i l l . trösztök központjai és a vállalatok
hoz tartozó különféle kutatószervek. E tőrén egy p o z i t i v gyakor
l a t i példát láttam! az I C I / i m p e r i a l Chemioal I n d u s t r i e e L t d . / natalmas v e g y i p a r i konszern müanyagkutatő intézetét, amelynek dokumentációs ellátottsága kétségkívül kitűnő. Akár a könyv-, akár a folyőiratálloaányt vesszük, a kutatóknak g y a k o r l a t i l a g minden szükséges anyag rendelkezésűkre áll, és ezenkívül a mo
nográfiák alakjában /különlenyomat s t b . / beszerezhető informáoi- ós anyagról egy külön e oélra függetlenített munkatárs valóban gondoskodik i s . Ez b i z t o s i t j a a z t , hogy az illetékes kutatók a maguk részterületén, legalább i s a n y u g a t i szakirodalom vonatko
zásában, ténylegesen az aznapi s z i n t i g tájékoztatva vonnak.
Az önálló kutatóváHalatok mintájára önálló dokumentációs vállalatok i s létesültek. 2zek az önálló dokumentációs vállala
t o k igen sokféle szolgáltatást nyújtanak Ügyfeleiknek, előfize
tőiknek. E szolgáltatások javarészt a mi dokumentációs tevékeny
ségünkre emlékeztetnek. A j e l e k B z e r i n t ezek a vállalatok meg- r.shetősen Jól jövedelmeznek, amiben jelentős része von annak i s , liogy különféle állami szervek mind Angliában, mind az USA-ban
^elentűs összsgekkel támogatják a hasonló dokumentációé tevékeny
ségnek főleg a a z o v j e t irodalom feltárására vonatkozó részét.
A 3zov.iet eredmények hatása a nyugati d okuraen téc 1 óra
A s z o v j e t i p a r egyre fokozódó s i k e r e i , a s z o v j e t tudomány olyan átütő eredményei, mint p l , a szputnyikok éa l u n y i k o k éa nem utolsó sorban a s z o v j e t alapkutatás nemzetközileg i s e l i s merten maga3 színvonala az utóbbi néhány év folyamán a r r a kész
t e t t e a legnagyobb n y u g a t i i p a r i államokat, hogy minél mélyeb
ben feltárják a s z o v j e t müazaki és tudományos irodalom forrása
i t .
E t e k i n t e t b e n a vonatkozó törekvéseknek kedvez az a körül
mény i s , hogy az utóbbi években a Szovjetunióból a nemzetközi együttműködés eredményűképpen egyre nagyobb mennyiségű tudomá
nyos és műszaki információs anyag j u t e l a nyugati államokba, és i g y a feltárható anyag mennyisége i s lépést t u d o t t t a r t a n i az igényekkel.
Az első alapvető megállapítás, amit franciaországi és ang
l i a i tartózkodásom nyomán tehettem, talán meglepői lényegesen jobban vannak s z o v j e t anyaggal ellátva, mint mi. Ez különösen a folyóiratanyagra érvényes. Számos olyan szakfolyóirat, amire Budapesten a Kultúra nem vesz f e l előfizetést, Londonban egy
szerűen könyvkereskedésben, számonként megvásárolható. Ha nem i s feladatom e tény mélyebb okának kutatása, mégis furcsának k e l l tartanom a z t , hogy igen jelentékeny mennyiségű s z o v j e t mű
szaki-tudományos információs anyagot csak v i a London vagy v i a Washington, tehát angol, i l l . amerikai dokumentációs központok közbeiktatásával vagyunk képesek feltárni. Ugy hiszem, hogy ez a " r e e x p o r t " ésszerűbb szervezéssel meggátolható lenne. Annyi kétségtelen, hogy Nyugaton jól, Bőt Jobban ismerik a t e l j e s s z o v j e t folyóiratanyagot, néhány e r r e specializált /magánkézben lévő/ könyvkereskedés s z o v j e t könyvekből óriási raktárát t a r t , és mindazok, a k i k komolyan ismerkednek az orosz műszaki, i l l , tudományos n y e l v v e l , az igen olcsó áru s z o v j e t szakkönyveket előszeretettel vásárolják, éa általában nagyra értékelik i s .
Az előbbi megjegyzéB után s z i n t e Önmagától kínálkozik an
nak a megállapítása i s , hogy ahol Nyugaton a s z o v j e t s z a k i r o d a l mat feltárják, o t t sokkal mélyebben tárják f e l , mint nálunk, és jobban k i i s használják. A dokumentációt! tevékenység sokkal több folyóiratra t e r j e d k i , és főleg Sokkal magaaabb s z i n t i g halad, mint nálunk. Ez természetesen közvetve a z t a megállapí
tásunkat i g a z o l j a , hogy a dokumentéoiós tevékenység Nyugaton elsősorban a kutatást ás csak másod- vagy harmadsorban szolgál
j a a tényleges i p a r i gyártó tevékenységat. Ugy látszik, hogy o t t a gyárak javarészt munkavállalóik magánügyének t e k i n t i k az esetleges önképzést, és a folyóiratok előfizetésén, i l l . a könyvek beszerzésén kivűl nem túlságosan intézményesen támogat
ják az ezekben rejlő hasznos információk g y a k o r l a t i haaznositá- sát. Az utóbbi megállapítás nem vonatkozik azonban a nyugat-né
met i p a r r a , amely dokumentációs téren sok szempontból évekig vagy évtizedekig az élen jért, és ahol egyes vállalatok, i l l .
konszernek ezirányu tevékenysége ma i c figyelemreméltó.
A s z o v j e t eredmények iréntí érdeklődés kíelégitését szól
a l j á k egyes s z o v j e t miiszaki és tudományos folyóiratok t e l j e s vwitfoÍnyelvű fordításai, amelyeket mind Angliában, mind az USA*
uti.ii kiadnak. Ugy látszik, hogy e tárén még nem azületett meg a
•iiagaeabbrandü nemzetközi koordináció, mert p l . van o l y a n szov
j e t tudományos folyóirat, amelyet külön Angliában és külön Arae- -ikában i s l e f o r d i t a n a k , ós kiadnak, h o l o t t valószínűleg egyet
len fordítás i s kielégítené az igényeket. Ez csak ismételten hang- uulyozza annak az információnak az időszerűságét, hogy mind a né
met, mind az an(.ol nyelvterületen szül:ség lenne /és Van/ a miénk
hez hasonló központi forditásnyilvántartó szervre, amely a több
szörös fordításokat meggátolná.
A s z o v j e t folyóiratok angol és amerikai megjelentetését nagy
ban elősegítik azok a jelentős összegű állami és félállami támo
gatások, amelyeket Angliában éa főleg az USA-ban a fordításokat kiadó vállalatoknak J u t t a t n a k , Az amerikai N a t i o n a l Science Foundation p l . j e l e n l e g ttíbbmílliÓ dollárt j u t t a t a s z o v j e t f o lyóiratokat és könyveket kiadó, i l l . értékesítő vállalatoknak és vállalatcsoportoknak!
Ezek sorában külön k i k e l l emelni a P e r g a m o n kiadó
vállalatot, amely rugalmas és sokoldalú ügyvezetésével e l t u d t a érni, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia kiadóvállalatának va
lamennyi kiadványáru opciót s z e r z e t t , és ezenkívül a többi szov
j e t kiadónál megjelenő müvek i s Jórészt r a j t a kereaztül j u t n a k e l a n y u g a t i tudományos világ legszélesebb köreihez. E r e d e t i l e g csupán könyveket adtak k i , ma azonban egyre nagyobb számban Je
l e n t e t i k meg a s z o v j e t szakmai és tudományos kongresszusoknak összefoglaló anya;;át és azokat a folytatólagos kiadványokat, ame
lyek a modern tudomány néhány u u l y p o n t i területén / k i b e r n e t i k a , automatizálás/ a l e g f r i s s e b b s z o v j e t tudományos eredményeket ad
jál; közre. A j e l e k s z e r i n t - a szubvenciót i s beleszámítva - a P e r g a m o n kiadóvállalat nem i s csinál rossz üzletet a z z a l , hogy információs h i d a t v e r a k e l e t i éa n y u g a t i tudományos tevé
kenység között.
A szabadalmak ügye
B kérdés kiemelését azárt t a r t j u k különösen helyénvalónak, mert nézetünk s z e r i n t a n y u g a t i dokumentációs tevékenység első
sorban a szabadalmakkal kapcsolatos adatszolgáltatási, újdonság- kutatási s t b . munkákból i n d u l t k i . Érdemes emlékeztetni a r r a , hogy már jóval a háború előtt a német IG-Farben központjában egy
professzor vezetésével és több műszaki d o k t o r , valamint több t u c a t n y i uérnök közreműködőiével hatalmas dokumentációs osztály mű
ködött, amelynek f e l a d a t a tulajdonképpen a l i g h a l e h e t e t t eg;-íb, mint í. világ minden táján megjelenő kémiai térgyu szabadalmak és műleírások gondos áttanulmányozása, az eljárás esetleges átvute-
l f ) , a mér korábban k i a d o t t szabadalom kijátszása, i l l . megkerü
lése s t b . szempontjából. Ezen a téren ismét a vegyipar járt az 5l e n , aminek egyik oka ugyan az i s , hogy a t e c h n i k a i tevékenység
valamennyi ága közül akár elméleti, ákér g y a k o r l a t i s z i n t e n éppen a vegyipar /ós alaptudománya, a kémia/ v o l t leginkább a l k a l m a a dokumentációs szempontból lényeges osztályozó ren
dezésre.
Ilébány év óta a Szovjetunió találmányi kiadványai i s e l j u t n a k a n y u g a t i államokba. Kbből a szempontból jellemző, hory az egyik angol dokumentációs vállalat / i e c h n i c a l I n f o r n a t i o n s L t d / havonta kétszer, szakterületenként csoportosítva, bősé
ges k i v o n a t o t ad a s z o v j e t találmányi közlöny anyagából. Kü
lön füzet f o g l a l k o z i k p l . a kémiai éu kémiai technológiai' s z o v j e t szakirodalommal.
A szabadalmak feltárása állandóan gondot okoz az érde
kelteknek. JJem k i s szerepet játszik ebben az, hogy p l . az USA és az IJSZK szabadalmi hivatalának sorozatos kiadványai / O f f i c i a l Gazette, íi.uuzüge aus den Patentanraeldungen s t b . / t e l j e s e n rap
szodikusan, minden különösebb l o g i k a i indok nélkül kiragadva '.' i s m e r t e t i k az egyes szabadalmak egy-ej^r igénypontját. I t t h o n i t a p a s z t a l a t a i n k k a l e^bevágóan cz o t t a n i érdekeltek sem használ
hatják egyébre ezeket a kiadványokat, mint a r r a , hogy belőle a konkrét bibliográfiai adatokat megiaraerjék, és ezenkivül a többnyire dodonai B t i l u o b a n megfogalmazott igénypontból lega
lább a n n y i t tisztázzanak, hogy p l . az o t t szereplő kefe fogke
fe-e avagy utcaseprésre alkalmas,
Érthető tehát, hogy az e m i i t e t t h i v a t a l o s "kiadványok" e l ső és minden további pillantásra t e l j e s e n értelmetlen szövegei h e l y e t t ezek a dokumentációs vállalatok igyekeznek a szabadal
mak valódi tárgykörét és lényegét megadó rövid referstumSnerü k i v o n a t t a l tájékoztatni előfizetőiket az ujdonoágokról, Ifúhány kiadványuk e téren sokkal többet ér, mint a vonatkozó h i v a t a l o s szabadalmi kivonatok, úgyhogy az előbbiek feltárása és haszno
sítása nálunk eem időszerűtlen. Meg kellene vizs;-álni azt,ho(:y nem lehet-e ilymódon, az e m i i t e t t referáló folyóiratok előfize
tésével előnyös devizámégtakaritáahoz j u t n i , Hem kétséges ugyanis/, hogy a h i v a t a l o s szabadalmi k i v o n t o k , legalább i s j e l e n l e g i . alakjukban csak a r r a alkalmasak, hogy 50 J*-nál 'nagyobb ólztoj.-- eárjgal lehessen eldönteni, vajon szükség van-e a t e l j e s :;wipu~
dalom meghozatalára, vagy sem. 13 döntést a szóbiinfor,;ó referáló folyóiratok birtokában sokkal jobban meg lehetne hozni - l e g többször a h i v a t a l o s kiadván;' megérkezés énül hamarabb i s !
A referált anyaff kérdése
A referálási tevékenység két igen lényeges részlettel t. r • e l a miénktől. Kind a-két részletét annyira fontosnak t a r t j u k ^ hogy feltétlenül módot kellene találni a i.iegfeléiü suemélyi és' költségkeretek biztositásával a r r a , hogy dokumentációs 6sv;i!:ct;y- ségünket - lehetőleg a minimális időkésedeleumol - ezekre/ i s kiterjesszük.
Az egyik nagy terület, amely nézetem s z e r i n t u líyugatiüh dokumentált-anyugnak 4o - 5o /nálunk pedig sajnos - l o ét i s a l i g éri e l / a különféle kutatási jelentések, különféle
egyetemek ét főiskolák időszaki és nem időszaki kiadványai,cikk
gyűjtemények, előadássorozatok. Saját t a p a s z t a l a t u n k i s a z t i g a z o l j a , hogy az ehhez hasonló kiadványokban rejlő információ sok
s z o r t a értékesebb annál, ami - néhány folyóirat kivételével - az általánosan elérhető folyóiratállományban megjelenik. Ezek a k i sebb-nagyobb monográfiák, dolgozatok, jelentések egy-egy részlet
kérdést igen nagy mélységig tárnak f e l . I s m e r t e t i k a kutatás zsák
utcáit és természetszerűleg a p o z i t i v eredmények jelentős részle
tét i s . Ha a kutató a dokumentáció birtokában e l a k a r j a dönteni, hogy milyen irányban h a l a d j o n , akkor számára rendkívül értékes l e h e t , ha a hasonló problémakörrel foglalkozó külföldi tudósok és mérnökök idevágó problémáit, beleértve a buktatókat i s , i d e j e k o rán megismeri. Rengeteg hiábavaló próbálkozásnak l e h e t elejét ven
n i egy problémakör p o z i t i v és negatív o l d a l a i n a k t e l j e s feltárá
sával, e r r e v i s z o n t a közönséges szakfolyóiratok hasábjain álta
lában n i n c s mód / p l . a vállalatok nem szívesen számolnak be nega
tív eredményekről/, az i l y e n vonatkozású anyag csakis az e m i i t e t t jellegű kiadványokban található meg.
A második i l y e n nagy információ c s o p o r t o t talán legtalálóbban vállalati jellegű dokumentációs anyagnak neVezhetnők. Ide t a r t o z n a k a katalógusok, számos különkladvány, kisebb-nagyobb tájékoztató
i r d s o k , amelyeket a tekintélyesebb vállalatok igyekeznek állandó és reménybeli vevőiknek a kezébe a d n i . Érdemes megjegyezni, hogy főleg a valóban nemzetközi, jóhirnevü vállalatok i l y e n jellegű k i adványai - a vállalati házi technológiai előírásokat i s beleértve - rendkívül nivósak. Nyilvánvaló, hogy a n y u g a t i országokban az ez-
irányu anyag feltárásának elsődleges indoka az éles kereskedelmi verseny. íílndegyik vállalat i g y e k s z i k összes versenytársainak t e vékenységéről minél átfogóbb képet, k a p n i , saját mérnökeit a kon- kurrens vállalat terveiről tájékoztatni és ennek nyomán minden szükséges fejlesztési intézkedést megtenni. Ez a rugója annak, hogy a már e m i i t e t t "vállalati dokumentáoiős anyagot" értékelik, és f e l i s használják. Saját tapasztalataimból csupán a z t szeretném hozzátenni, hogy sok esetben a vállalatok által k i a d o t t informáci
ós anyag érthetőbb, kevésbé ködös és végeredményben használhatóbb és nivósabb, mint sok tudálékos tudományos közlemény. Az ezirányu anyag beszerzését és feltárását éppen ezért nálunk i s napirendre k e l l tűzni.
A referált anyag megoszlásának illusztrálására legyen sza
bad i t t egy k i s statisztikával szolgálni. Egy szakmai tudományos egyesület /l.Ae.S./, repüléstechnikai dokumentációjával f o g l a l kozó részlegének tevékenységét j e l l e m z i k az alábbi adatoki Év Feltárt dokumentáoiős egységek
száma
Ebből nem angol nvelvü 1955
1960
4OO0 több mint 8000
10 £ 35 %
A j e l e k s z e r i n t teliét a dokumentációé igények oxtgk.étlu<i«
reződése s z i n t e az egész világon általános Jelenség.
Ide kívánkozik még az a megjegyzés, hogy n i v t l a n y u g a t i államok dokumentáció"ja elsősorban a kutatás o^ l j u i t szolgálja, ezért a dokumentált anyag túlnyomó többségűben feltétlenül a nivóa felaőfoku és a legjobb középfokú szövegekből kerül k i , ralg a nálunk - aajnoe - még mindig túlzott mértékben f a l t á r t alsófoku anyagot elhanyagolják, líézetünk OBerint a mi viszonya
i n k között i s sokkal helyesebb lenne, na dokumentációs tevé
kenységünk az eddiginél erŐeebben a magasabb s z i n t ű műszaki fejlesztés felé orientálódnék, és az alsófoku dokumentációt anyagot inkább ügyesen összefoglaló dokuuentáo ióe k U lön kiad vd- nyok formájúban juttatnánk a szakmunkások és művezetők Kc-ú^bs.
Valószínű, hogy ók i s sokkal inkább meg tudnák emészteni e s t az anyagot i l y e n "előrerágott" formában, mint u gyakran t l f t a t f - kevésbé nivőtlan e r e d e t i szövegekről készült, nem tulsátfOBtui igényes fordítás alakjában!
• A referátumok formája
Akármelyik n y u g a t i referáló kiadvány k é z b e v é t e l e egyórtel- mUleg b i z o n y l t j a a z t a mefíállapitásunkat, hogy - a nálunk tntíg időnként kultivált, közepes t e r j e d e l m i /"nagy"/ referátumok h t - l y e t t - csuk oimforditásokra /null-referáturaokrá/, és a rövid, 3 - 4 mondatos tájékoztató szövegű u . n . s z i g n a l e t i k u a referátu
mokra van szűkség.
Ennek oka nyilvánvalói a c i m f o r d i t a s n s k , a rövid referátum¬
nak l a egy a céljai a várható "fogyasztó" f i g y e l m e t f e l k e l l hív
n i a az u j információs anyagra. A r ö v i d referátum t a r t a l m a z z a mindazokat a részleteket, amelyek egy i l y e n f i g y e l e m f e l h í v á s á hoz szükségesek és elegendők. A "nagy" referátum sem eredményes ennél többet. Urna i s eredményezhet, mert nem p ó t o l h a t j a a t e l j e s c i k k elolvasását, és sokkal többet figyelemkeltés szempont
jából sem nyújthat, mint a rövid referátum. fapixtakar-jkoauét;i, de főleg időtakarékossági szempontból t e h á t f e l t é t l e n ü l "o vég
érvényesen osak a k i s referátumokra, mégpedig Jőr.íszt a Jelen
leginél röv'idebb referátumokra k e l l áttérnünk. Nem a r e f e r ú t u - mok terjedelmét,, hanem a referátumok abszolút számát és minősé
gét k e l l növelni. Ennek keretében, az előbbieknek megfelelően^
nem szabad a nivótlan, kereskedelmi jellegű s t b . unyugot orszá
gos s z i n t s n referálni. A kereskedelmi jellegű anyag /tehát a hirdetússzerü közlemények/ feltárása egy-egy vállalati dokunen- t a l i s t a dolga, nem pedig az országos dokumentációé.
A megfelelő referátum nyomán azután kívánságra az e r e d e t i ről fordítás készülhet, vagy az érdeklődő e r e d e t i nyelvem e l o l v a s h a t j a . E téren v i s z o n t jellemző a kivonatos fordítások tér
hódítása.
"Az ETO válsága1
Talán a f e n t i a l c i m túlozza a h e l y z e t e t . Főleg akkor t e k i n t hető túlzott megállapításnak, ha könyvtári szempontból és nem nem
zetközi koordinációs szempontból nézzük a kérdést. Nyilvánvaló, hogy az egyetemes tizedes osztályozás a maga jelzőszámrendszerével az egyetlen nemzetközi s z i n t e n valóban működő koordinációs eszköz.
Ez azonban nem j e l e n t i a z t , hogy az ETO a mai sokoldalúan differenciált dokumentációs szolgálat igényeit k i tudná elégiteni.
Bizonyos i p a r i és tudományos területeken nem ma, hanem 20 - 25 év
v e l ezelőtt i s már teljességgel képtelen v o l t az ETO az anyag cso
portos itásával kapcsolatos igények kielégítésére. Különösen Német
országban már a második Világháború előtt több kódrendszert vezet
tek be. Jellemző vonása ezeknek a rendszereknek, hogy betűk és szám
jegyek kombinációjával és az ezekhez tartozó rendkívül részletes tárgymutatóval egy-egy iparágon belül valóban többé-kevésbé kimerí
tő részletességgel nyújtanak módot minden információs anyag besoro
lására. Sajnos a t e c h n i k a i tevékenységnek igen sok olyan részterüle
tén, amelyek bármilyen oknál fogva primer fontosságúak, az ETO rend
szerben bármely hasonló csoportosítás 15 - 24 számból álló j e l c s o p o r t o k a t eredményezne^és ezek már csak a fellépő hibaforrások m i a t t sem fogadhatók e l .
Hasonló kódrendszerek most i s kezdenek k i a l a k u l n i és haszná
l a t b a jönni. A repülőipar és az a s z t r o n a u t i k a p l . meglehetősen szerteágazó és rendkívül részletes szám- és betükulcsot húsznál, ós
talán nem érdektelen annak a megemlítése, hogy a csehszlovák repü
lésügyi kutatóintézet i s a módosított régi német dokumentációs j e l k u l c s o t használja. Hasonló páldák más tárgykörökből /épitőipar, atomtechnika 3 t b . / i s merithetók,
A dokumentáció tudományának hiv.-itásoa müvelói tehát akarva, nem akarva, kénytelenek lesznek f o g l a l k o z n i ezekkel a g y a k o r l a t i tudományos dokumentációs tevékenységből fakadó megállapításokkal.
Könnyen elképzelhető, hoty p l . az ÜTO rendszer m e l l e t t iparágan
ként hasonló külön kódrendszereket vezetnél; be, vugypedig megkísér
l i k a kétféle módszer szintézisét, tehát p l . az egyes t e c h n i k a i t e rületeken és ezek főcsoportjain belül az ETO megtartását, de ehhez betű- és számkódok hozzáfűzéset. Talán ma még sz i l y e n megoldás könyvtártudományi szempontból nen kívánatos, de könnyen lehetséges, hogy a gépi adatfeldolgozás f o k o z o t t térhódításával az i l y e n össze
t e t t kódok az egyébként i s rendkívül türelmes számitógép számára e l - f ogadliatók.
Információs gépek?
E p i l l a n a t b a n nem tudunk olyan e l e k t r o n i k u s számitógépről vagy más relés, mechanikus vagy hasonló k i b e r n e t i k a i berendezés
ről, amely k i f e j e z e t t e n dokumentációs f e l a d a t o k a t teljesítene.
Az elvek és lehetőségek demnostrálására hasonló kisrírleteket vó- geztek elsősorban a Szovjetunióban és az USA-ban, de ezek még csak kísérletek.
A vegyipar úttörő dokmasntáoiőa tovóiíoiiye'ge iámét elő
térbe került legjobb tudeiaéaunk a s e r l u t a SsovJetunióban olyan információs számítógépet készítenek, amely az öuuzes szerves vegyületek adatainak feldolgozására kí pee lenne, ü^ea élen
járó európai éa amerikai v e g y i p a r i gyírak •gytfbkóut i s felhao.'.- nálták jiiár az olektroníkus számító,;c>pet dokumentációs jellegű kísérletekhez, amelyek közül talán a leghumorofiabb az u j vegy¬
szerek, gyógyszerek és egyéb vegyületek kereskedelmi elnevezé
sére k i d o l g o z o t t számítógépprogram.
Az információs gépek tehát még & jövő ütnéjének t Linné k.
V a l l j u k meg, hogy e p i l l a n a t b a n még a szükséglet sem t u s u l indokolttá e f.épok széleskörű alkalmazását. Altulábun uz e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezések vonalán még Jelentős t a p a s z t a l a t r a van szükség ahhoz, hogy valóban eljussunk a ha
sonló, rendkívül nagy teljesítményű gépek gazdaságos kihaszná
lásához, ha azonban a dokumentációs igények fejlődésének mai üteme fennmarad, akkor l o - 15 év távlatában a hasonló k i b e r n e t i k a i berendezések dokumentációs célokra való felhasználása rendkívül időszerűvé válik.
Néhány szó a fordításokról
Ami a fordítások terjedelmét i l l e t i , lassúnként az egész világon mindenütt belátják a z t , hogy főleg a folyóiratokból 03 könyvökből készült fordításokkal kapcsolatban a betű s z e r i n t i teljesség csupán másodrendű követelmény. Elsőrendű követelmény a teljesség a gondolatmenet és a t a r t a l o m szempontjából, de t e l - .jesen f e l e s l e g e s az egyébként i s állandó időhiánnyal küzdő i p a
r i vezetőt és fojiosztési mérnököt haszontalan sallángokkal, mellékes körülményekkel, érdektelen részletekkel t e r h e l n i . Az ut tehátt a kivonatos forditáu, amelyből elmarad minden mellé
kes, de amely mindent t a r t a l m a z , ami lényeges. Ez történetesen a fordítóval szemben támaszt lényegesen szigorúbb minőségi kö
vetelményeket, mint amilyenekhez eddig hozzá v o l t u n k szokva.
A gépi fordítások még ma sem időszerűek. A sok érdekes szá
mítógépes fordítási kísérlet inkább a gépek ullíalmazáai lehe
tőségeire mutat rá, de e kisőrletek tényleges gazdasági indo
koltságát egyelőre a l i g h a lehetne k i m u t a t n i . A fordítók széna általában közelítőleg elegendő, és ma még nem érett meg a hely
zet a gépi fordításokra. Egyébkent i s e téren meglehetősen hosszú felkészülési időuzak szükséges, hogy u mai fordi'tókból a jövő gépi fordításúinak l e k t o r a i t kinevelhessük.
Ami a ro3sz fordításokat i l l e t i , ugy látszik, hogy a f o r dítási igény növekedése világszerte nagyszámú s e l e j t e s fordí
tás megjelenéséhez v e z e t e t t , s méghozzá több esetben nyomtateá
ban ía. Nemrégibon ker'ílt kezünkbe az egyébként rendkívül szín
vonalas nemzetközi folyóirat, a " l i i c r o t e c n i c " e g y i k száma, amelyben egy amerikai egyetemi tanár forgácsolásról szóló két
ségkívül értékes előadásu, sajnos, német fordításban j e l e n t meg.
Ez a fordítás nívóját, stílusát, nyelvezetét t e k i n t v e kb. u l o - 12 év előtti orosz fordításaink színvonalán mozgott. Pedig az 28
az idő nálunk a műszaki dokumentáció hősi korBzaka v o l t , ami
kor s z i n t e egyetlen jelszó l e b e g e t t minden vezető előtti doou- mentaro. necesse e s t /dokumentálni'szüksóges/.
.Amilyen mertékben növekszik a forditások abszolút száma, olyan mértékben h a t j a át a produktumokat i s a rossz forditások nagy védőszentjének, Loíter Jakabnak markáns a l a k j a . Ezen a helyzetén nyilván gondosabb ellenőrzéssel, lektorálással s nem ' D1U*Ó sorban a terminológiai tevékenység nemzetközi s z i n tű koordiná"1 úsávul l e h e t csak segíteni.
összefoglalás
U i n t már cikkünk elején előre bocsátottuk, csupán néhány 3i;embetünó, a dokumentációs szukember számára első pillantásra i s kézzelfogható mozzanatot kívántunk az olvasó elé tárni. A n y u g a t i nagy i p a r i államok dokumentációs tevékenységét ma a szakmánként megosztott, és s z i n t e szakmánként más és más s z e r v e z e t i formában mogoldott dokumentáció j e l l e m z i , - állami, válla
l a t i dokumentációs szervek éa önálló dokumentációs vállalatok részvételével. Ez a rendszer lényegéből kifolyólag kisebb ható
körű, de mozgékonyabb a miénknél, és elsősorban a kutatási tevé
kenység támogatását szolgálja. F e n t i e k természetesen a j e l e n l e g l.'yugaton dokumentációs uton feltárt anyag nívóját Í3 meghatároz
zák.
Az ETO rendszer a mai modern műszaki dokumentáció igényét nem képes kielégíteni. E z t az osztályozási rendszert meg k e l l f e j e l n i , v a l a m i l y e n bővített, ujabb rendszert k e l l kialakítani, szakmánként egyelőre változó kódrendszerek igénybevételével.
A referátumok Nyugaton s z i n t e kivótel nélkül cimforditások és rövid referátumok. A forditások növekvő mértékben az OJiK u j szolgáltatására,az un. tömöritvényekre emlékeztetnek.
Befejezésül meg k e l l állapítani, hogy a dokumentációs t e vékenység Nyugaton éppúgy, mint a s z o c i a l i s t a tábor országaiban rohamosan fejlődik. 3 amilyen mértékben sikerül n y u g a t i p a r t n e r e i n k e t a békéé egymás m e l l e t t élés egyedül célravezető elvéről meggyőzni, olyan mértékben növekszik tovább az információigény éa az információszolgáltatás.
Hagy Ernő
Kaay.E.i Somé nroblems on documentation and t e c h n i c a l l i h r a r y a o t i v i t i e s . /Somé lesoona from v i s i t a t o Ytestern Europe./
The partiéipátion o f the s t a t e i n research booame very a c t i v a d u r i n g tho paat years. Humerous research organizations were alao eat&bliahed by the t r u 3 t a and other top o r g a n i z a t i -
ons o f economy• Independent reaeexch organizationa were r s c e n t l y eatablished c h i e f l y i n the US, and independent i n a t i t u t i o n s of docuraentation as w e l l . These p r o f i t a b l e e n t e r p r i s e s are f i n a n o i a l l y a s a i s t e d by the s t a t e , o s p e o i a l l y i n respeot t o the e v a l a a t i o n o f S o v i e t s o i e n t i f i o l i t e r a t u r e .
ííestern i n s t i t u t i o n s o f I n f o r m a t i o n are w e l l s u p p l i e d w i t h Soviet dooutrienta, soEietimes even b e t t e r than Hungary.
They are alsó b e t t e r e x p l o i t e d , e.g. by the Pergamon Preas Co.
Documentation has e p e c i a l probléma i n connection w i t h patenta. Nevertholesa a b a t r a c t i n g j o u r n a l s can sometlmea be b e t t e r u t i l i z e d than the e x t r a c t s o f patent gazettes.
Reports, d i a a e r t a t i o n 3 , catalogues and other valuable p u b l i c a t i o n s play an important p a r t i n the documentation of Western European o o u n t r i e s . The demands t h a t documentation must s a t i a f y are beooming more exaoting the w o r l d over. Short abstrt-cts provod t o be very u a e f u l .
The t e c h n i c a l i n f o r i a a t i o n a c t i v i t y i n Weatem oountries i s d i v i d o d according t o the branohes o f i n d u s t r y , the o r g a n i z a t i o n s and aervices are m u l t i f a r i o u s . Thia foriu o f docuraentation i s very v e r s a t i l e b u t i t s rangé i s narrower than ours, i t s primary scope oon3ists i n the aupport o f research.
Tho UM cannot f u l f i l a l l demands o f modem technics.1 doe umentat1on.
