Beszámolók, szemlék, referátumok
Baden-Württemberg egyetemi információs rendszerei
Baden-Württemberg miniszterelnöke 1 9 8 7 - b e n az informatika, a tájékoztatástudomány és a számítás
t e c h n i k a specialistáinak két csoportját bízta meg azzal, hogy a tartomány egyetemei számára egy komplex információs rendszer koncepcióját dolgoz
zák ki. A két munkacsoport közül az egyiknek a könyvtárakra vonatkozó javaslatokat kellett megfo
galmaznia. A munkacsoport a tartomány tudományos könyvtárainak, továbbá az adatbankoknak és az i n formációellátottságnak a helyzetéből indul ki, majd megjelöli az általános fejlesztési teendőket. Ezután az új médiák és technikák kérdéseivel foglalkozik, s végül - miután megfogalmazta a komplex fejlesztési koncepciót - ismerteti az időszerű és reális javaslatokat.
A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁRAK JELENLEGI HELYZETE
A t u d o m á n y o s könyvtárak feladata, hogy a megfe
lelő adatbankokhoz és a szakirodalomhoz való hozzá
férést lehetővé tegyék. Ebben a tevékenységükben az információhordozók közül jelenleg a nyomtatott formák játszanak meghatározó szerepet. Az újabb e l e k t r o n i k u s hordozók szerepe még nem számottevő az információk és d o k u m e n t u m o k közreadásában és tárolásában; a számítógépes eljárásokkal egyelőre i n k á b b csak adminisztrációs területeken (pl. k ö l c s ö n zés, katalogizálás) találkozunk.
Beszerzés és tárolás
A könyvtárak arra törekszenek, hogy az igényeket helyben kielégítsék. A behatárolt anyagi lehetőségek miatt állománygyarapításukat kénytelenek c s a k n e m kizárólag a nyomtatott irodalomra, illetve ezek mikro
filmjeire korlátozni. Az egyéb, ú n . nem könyv hor
dozók alig játszanak szerepet, a könyvtárak különféle okok miatt idegenkednek tőlük. Beszerzési m u n k a menetükben a számítógépet nem, vagy c s a k korláto
zottan alkalmazzák. A beszerzett dokumentumokat zömmel kötve vagy fűzve tárolják, ami nagy raktári helyigénnyel jár.
Feltárás
A beszerzett d o k u m e n t u m o k r ó l betűrendes és szakkatalógus k é s z ü l . A feltárás magában foglalja a d o k u m e n t u m címére, lelőhelyére és használatára vonatkozó adatokat. A feltárásnál növekszik az adatok e l e k t r o n i k u s tárolásának szerepe. Ez idő sze
rint négy könyvtár tartozik az S W B - V e r b u n d (Süd- w e s t d e u t s c h e B l b l l o t h e k s v e r b u n d = Délnyugat
német Könyvtáregyesülés) online katalógus hálóza
tához, és a következő években további egyetemek csatlakozása is várható.
Dokumentumellátás
Ez a szolgálat kiterjed a könyvtárban vagy a c s a t l a kozott könyvtárakban meglévő d o k u m e n t u m o k cím- és lelőhely szerinti nyilvántartására, valamint a kért d o k u m e n t u m kiszállítására. A könyvtárak konkrét Igényre a d o k u m e n t u m o k címeit saját katalógusuk
ból, továbbá szakbibliográfiákból vagy információs és referáló szervektől, valamint országos és nemzet
közi adatbankok elektronikusan térolt irodalmában folytatott keresés révén szerzik be.
A helyileg tárolt d o k u m e n t u m o k címeit általában hagyományos betűrendes cédulakatalógusban tárol
j á k a könyvtárban. Ez részben érvényes azokra a könyvtárakra is, amelyek az SWB tagjai, mivel csak a legújabb beszerzések leírásalt tárolják géppel o l vasható formában. A teljes állomány gépi olvasható
sága a közeljövőben nem valósítható, meg. Kivételt e téren csak a folyóiratok jelentenek: ezek adatai az országos folyóirat-adatbankból onllne lehívhatók. A Német Könyvtérlntézet online vagy mikrofilmlapon rendelkezésre álló folyóirat-adatbankja központilag 4 5 0 0 0 0 folyóirat adatait tartja nyilván.
A más könyvtárak állományában tárolt könyvek lelőhely-kimutatása lényegesen nehézkesebb. A Német Könyvtérlntézet által szerkesztett központi katalógus az egész ország valamennyi t u d o m á n y o s könyvtára géppel olvasható adatait tartalmazza; a mikrofilmlap formát hamarosan kiegészíti az onllne hozzáférés. A d o k u m e n t u m o k rendelkezésre b o c s á tása terén a legklelégítőbb a helyzet. Jelenleg hét könyvtár automatizálta a kölcsönzést, és továbbiak várhatók. A műszaki lehetőséget a más könyvtárak állományából való közvetlen átkérésre a c í m - és lelőhely-kimutatások hiánya miatt még nem lehet kihasználni. A használó sem részesülhet az automa
tikus kölcsönzés minden előnyében, hiszen általában a könyvtárat kell felkeresnie a d o k u m e n t u m é r t a n n a k ellenére, hogy az egyetemeken már kiépült a hálózat, amely az e l e k t r o n i k u s mukahelyeket összekapcsolja.
A jelenlegi helyzetet egyrészt a villámgyors i n formáció lehetősége, másrészt a körülményes és időrabló lelőhelyközlés, illetve a vontatott és költséges dokumentumszállítás kőzött fennálló e l lentmondás jellemzi.
AZ ADATBANKOK ÉS AZ
INFORMÁCIÓELLÁTÁS JELENLEGI HELYZETE
Adatbankon a következőkben valamely s z a k t e r ü letre vonatkozó, elektronikusan tárolt, o n l i n e hozzá
férhető adatok gyűjteményét értjük. Főbb t í p u s a i : referenciabankok (pl. könyvtári katalógusok) t é n y - bankok, teljes-szövegbankok.
A statisztika szerint 1 9 8 7 - b e n 3 3 6 9 a d a t b a n k ( 1 9 8 6 : 4 0 0 ) , 1 5 6 8 adatbank-előállító és 5 2 8 o n l i n e szolgáltató szerepel a világpiacon. A Német Szövelsé-
1 3 0
TMT36. évf. 1989. 3. sz.
gi Köztársaságban három államilag támogatott szak- információs adatbankgazda üzemel:
DIMDI: orvos-, gyógyszer- és élettudomány;
STN/INKADATA: természet- és társadalomtudomá
nyok, k ü l ö n ö s e n a fizika, kémia, matematika és t e c h nika;
JURIS: j o g t u d o m á n y o k .
Az a d a t b a n k o k igénybevétele a felsőoktatás részéről intézményenként k b . évi 1 0 0 0 keresésre nőtt, zömmel orvosi, természettudományi, műszaki területen. Az állandóan növekvő használatban bizonyára szerepet játszik az állami pénzügyi támo
gatás, az a d a t b a n k o k nyújtotta előnyök megismerése, az egyetemi informáclóközvetitő helyek és terminálok emelkedő száma. A mindennek ellenére nem kielégí
tő mértékű használat okaiként a költségeket (licenc
díjak stb.), valamint a nagy mennyiségű ballasztin
formációt kell megemlíteni.
ÁLTALÁNOS FEJLEMÉNYEK
A munkacsoport a következő, a könyvtárügyet meghatározó f ő b b fejlődési irányokból indult ki:
• Az új információtárolók o l c s ó b b á és d e c e n t r a l i z á l - hatóbbá teszik az információk közvetítését. A külső és belső a d a t b a n k o k elektronikusan tárolt Információi m i n d i n k á b b az egyetemi hálózatban hasznosulnak.
• Az S W B és más tartományi rendszerek katalógus
adataiból egységes feltáró és nyilvántartó r e n d szer építhető k i , amely g y ö k e r e s e n megjavítja a regionális és országos Információ- és d o k u m e n tumellátást.
• A kiadók és a könyvkereskedelem fokozott mérték
ben épít az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozásra, s az i n formációkat a legkülönbözőbb hordozókon fogja terjeszteni.
• A különböző rendszerek - ezenbelül a hardverek és szoftverek - mind nagyobb számban válnak kompatíbilissá.
• Az egyetemek többségében a meglévő vagy terve
zett helyi k o m m u n i k á c i ó s hálózatok egyrészt az egyetemen belüli információáramlást segítik, másrészt hozáférést kínálnak a világ minden i n formációs szolgáltatásához.
• Az e l e k t r o n i k u s munkaállomásként (work statlon) kiépített kutatói munkahelyek megkövetelik a m u n kamódszerek megváltoztatását, az információ
áramlás új lehetőségeinek megteremtését, a kor
szerű szolgáltatásokat. (Mindez k i h a t a tudósok p u b l i k á c i ó s tevékenységére, s lehetővé teszi az a d a t b a n k o k h o z való közvetlen hozzáférést, a könyvtári katalógusok online lekérdezését és a kívánt d o k u m e n t u m o k online megrendelését, vagy akár teljes szövegek e l e k t r o n i k u s úton való leszál
lítását.)
• Az e l e k t r o n i k u s a n tárolt és továbbított d o k u m e n t u mok növekvő Jelentősége ellenére a nyomtatott iro
dalom még hosszú Ideig u r a l k o d ó szerepet játszik.
AZ ÚJABB INFORMÁCIÓHORDOZÓK ÉS TECHNIKÁK BEÁLLÍTÁSÁNAK TÁVLATAI
A t u d o m á n y o s információ és k o m m u n i k á c i ó mind nagyobb mértékben támaszkodik a t e c h n i k a i r e n d szerekre. A felsőoktatási intézmények c s a k akkor csatlakozhatnak az információs t e c h n i k a jövőbeli f e j lődésmenetéhez, ha annak befogadására alkalmas s t r u k t ú r á t alakítanak ki. Addig, sőt azután Is, az új hordozók ós t e c h n i k á k mellett a hagyományosak fontos részei maradnak a könyvtári szolgáltatások
nak. Ezt az álláspontot támasztják alá az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok tapasztalatai. Ezek szerint az új szolgáltatások nagy részét a legéssze
r ű b b és e g y b e n költségkímélőbb a könyvtárakra ruházni, ami a használónak még azért is előnyös, mert az e l e k t r o n i k u s információ mellett a megszokott információhordozókhoz is hozzájuthat.
FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A kitűzött cél csak hosszabb fejlesztési p e r i ó d u s ban valósulhat meg. A munkacsoport két fázist jelölt meg, amelyek általában egymást követik, de időnként egymással párhuzamosan is haladhatnak.
Az első fázis tartalmazza a meglévő szolgáltatá
sok konszolidálását és kiépítését. A gyenge pontokat megszüntetve fektetik le a könyvtár működési menetének új alapjait, s teszik alkalmassá a k ö n y v tárat az új hordozók és t e c h n i k a befogadására. E fázis részcéljai:
• az egyetemen belüli t e c h n i k a i i n f r a s t r u k t ú r a kiépítése;'
• adatbankok felépítése;
• az adatbankok kezeléséhez szakértői rendszerek bevezetése;
• online információs rendszerek Igénybevétele;
• az S W B keretében központi feltárás és a legújabb irodalomhoz online hozzáférés;
• az S W B adatállományának kiegészítése az 1 9 6 0 óta megjelent tételek konvertálásával;
• a helyi rendszer továbbfejlesztése;
• a d o k u m e n t u m o k helyszínre szállítása távoleső helyekre (pl. klinikai könyvtárak) is;
• a kutatók személyi számitógépes rendszereinek a könyvtári szolgáltatások körébe való integrálása:
• az új m u n k a t á r s a k kiválasztása, k é p z é s e ;
• az új feladatok fejlesztési, szervezési, irányítási feladataira a központi k ö n y v t á r a k n a k célszerű In
formációs osztályt felállítaniuk.
Az első fázis e r e d m é n y e k é n t a helyileg meglévő d o k u m e n t u m o k lelőhely-nyilvántartási és -közvetítési rendszerében ma még tapasztalható hiányosságok megszűnnek és a hozzáférés a máshol tárolt d o k u mentumokhoz is s o k k a l k ö n n y e b b é vélik. Az elérni kívánt állapot így jellemezhető:
• az Irodalom- és Információkeresések zöme még mindig hagyományosan f o l y i k ;
• az a d a t b a n k o k b a n a keresést túlnyomórészt még főállású Információközvetítők végzik;
131
Beszámolók, szemlék, referátumok
• a Kutató a keresési eredmények áttekintése után a szükséges d o k u m e n t u m o k a t - részben online - a könyvtárban rendeli meg, ott a d o k u m e n t u m o k a t előkészítik, esetleg lemásolják, majd rendelkezés
re bocsátják;
• a máshol tárolt d o k u m e n t u m o k r a vonatkozó r e n deléseket a könyvtárból automatizált távkölcsönző hálózaton, illetve hagyományosan továbbítják.
A fejlesztési koncepció második fázisa az addig elért e r e d m é n y e k r e támaszkodva a hálózat és a
szolgáltatások továbbleflesztéséttüzl ki célul. Ennek részcéljai:
• csatlakozás nagy teljesítményű adathálózatokhoz (pl. ISDN);
• helyi, e l e k t r o n i k u s dokumentumszállító-rendszer kiépítése;
• az archiválásban az optikai és/vagy e l e k t r o n i k u s hordozók fokozott alkalmazása;
• egyetemi adatbankok kiépítése;
• online információs szolgáltatások fokozott igény
bevétele;
• szakértői rendszerek kiépítése.
A második fejlődési szakasz végén elmondható, hogy az e l e k t r o n i k u s korszak végleg bevonult a könyvtárba, ahol az " ú j " hordozók és technikák egyenjogúakká váltak a nyomtatott Irodalom még mindig általánosan használatos közléstechnikájával (könyv, mikroformátum, papírmásolat). A kutató szemszögéből nézve a könyvtári és Információs világ körülbelül így fog festeni:
• közvetlenül a munkahelyről lehetséges az információ-adatbankok többségéhez az online hozzáférés;
• az információk egy része közvetlenül a m u n k a h e lyen áll rendelkezésre;
• több más, e l e k t r o n i k u s hordozón rendelkezésre álló információ és d o k u m e n t u m lehívható és a munkahelyen tárolható;
• a közvetlenül le nem hívható és géppel nem o l vasható nyomtatott irodalom a nyilvántartási, r e n delési és szállítási rendszer messzemenően auto
matizált, emellett a közvetítés részben e l e k t r o n i k u san bonyolódik le;
• a könyvtárak kibővítették hagyományos tevé
kenységüket, és az elektronikusan tárolt Informá
ciók területén is felkínálják tanácsadó és közvetítő szolgáltatásaikat.
AJÁNLÁSOK
Az első fejlesztési fázis részcéljai megvalósításá
hoz a m u n k a c s o p o r t a következő javaslatokat teszi.
Beszerzés
Mivel az egyetemeken az információs rendszer minősége és teljesítőképessége még hosszabb ideig a nyomtatott irodalomtól függ, az elektronikusan tárolt d o k u m e n t u m o k beszerzéséhez külön anyagi keret szükséges.
Regionális gyűjtési súlypontok
Baden-Württemberg jelölje ki a saját területét érintő gyűjtési súlypontokat, hogy a központi d o k u mentumforrásoktól való függés ésszerű mértékben c s ö k k e n j e n .
Helyi könyvtári struktúrák
Az egyetemeken egységes könyvtári rendszereket kell felépíteni, hogy ezáltal az új hordozók és t e c h nikák hatékony alkalmazásának feltételeit megte
remtsék.
Lelőhely-nyilvántartás
Az S W B eddigi lépései ellenére a tudományos könyvtárakban a gyakran keresett dokumentumok továbbra is c s a k cédulakatalógusban szerepelnek. A teljes állomány géppel olvasható formába való k o n vertálása anyagi okokból megoldhatatlan. Indokolt viszont a leggyakrabban keresett 4 0 0 ezer cím utóla
gos konvertálása; ezáltal az utolsó 2 0 év legfonto
sabb d o k u m e n t u m a i online hozzáférhetőkké válná
nak.
Helyi könyvtári információs rendszer
Az új hordozók és t e c h n i k á k integrálásának elő
feltétele a helyi számitógépes rendszerek fokozatos kiépítése átfogó Információs rendszerré. A meg
valósítás első lépéseként egy onllne alapkatalógus felfektetése javasolható, amelyben a helyi és a könyvtár újonnan beszerzett d o k u m e n t u m a i n a k géppel olvasható leírásai szerepelnének.
Információs és dokumentációs szolgáltatások A viszonylag csekély mértékben igényelt informá
ciós és d o k u m e n t á c i ó s szolgáltatások igénybevételét fokozni kell, ezért a jelenlegi anyagi támogatás egy
szeri 50%-os megemelése, majd évi 5%-os növelése célszerű.
Képzés
A könyvtári dolgozókat az új feladatokra kl és tovább kell képezni. A képzési k o n c e p c i ó k i d o l gozásával, majd kivitelezésével a könyvtári főiskolát kell megbízni.
Számítógépes részleg
Az új feladatok ellátásához a könyvtárnak k ü l ö n részleget kell létrehoznia, 3 - 6 főnyi kvalifikált személyzettel. Teendői:
• a könyvtári hálózathoz tartozó kari, intézeti, t a n széki könyvtárak számára tanácsadás az új hor
dozók és technikák bevezetésénél, továbbá a f e j lesztések, szolgáltatások összehangolása az I n formációs folyamatban részt vevő egyetemi intéz
mények tevékenységével;
• a könyvtárakba telepített számitógépes eljárások továbbfejlesztése és gondozása;
1 3 2
TMT 3 6 . é v f . 1 9 8 9 . 3 . s i .
• a könyvtári készülékek üzemeltetésének és kar
bantartásának megszervezése;
• az új szolgáltatásokkal kapcsolatos a d m i n i s z t r á c i ós folyamatok megszervezése és lebonyolítása.
Információs és kommunikációs részleg
A felsőoktatási intézmények információellátásá
nak fejlesztése céljából felállítandó részleg hatáskörébe sorolható f ő b b feladatok:
• a f ő i s k o l á n előállított Információk regisztrálása, rendelkezésre bocsátása és kiértékelése;
• a k u t a t á s i tervek regisztrálása;
• e g y ü t t m ű k ö d é s a számítóközpontok és a könyv
tárak szakértőivel;
• szabadalmi tanácsadás és Információ;
• tapasztalatátadási információhordozók előállítása (videokonferenciák szervezése és rögzítése, C D - ROM-ok előállítása. Integrált oktatócsomagok stb.);
• e g y ü t t m ű k ö d é s Információs intézményekkel régió
közti információs s t r u k t ú r á k felépítése céljából;
• az a d a t b a n k o k felépítésére vonatkozó irányelvek bevezetése és érvényesítése.
Társadalom- és humán tudományok
Ezeken a területeken sürgető s z ü k s é g van adat
bankok felépítésére. A kezdeményekre építve egységes k o n c e p c i ó t kell kidolgozni a t á r s a d a l o m - és humán tudományok információs rendszerére.
A m u n k a c s o p o r t megállapításai e l s ő s o r b a n B a d e n - W ü r t t e m b e r g viszonyait tükrözik, s így azok minden változtatás nélkül a t ö b b i szövetségi állam könyvtáraira nem általánosíthatók. A helyzetfelmérés alapján k i m u n k á l t javaslatok széles körű vitára b o csátását é p p e n az indokolja, hogy a fejlesztési célok hiánytalanul csak országos keretek között valósít
hatók meg.
/Dia Informatlonssysteme der UntversltSten In Baden- Württemberg. = Zeltschrirt fQr Bibliothekswesen und Bibllographle, 34. köt. 4. sz. 1987. p. 5 2 7 - 572./
(Zolién Imre)
A B L A I S E online szolgáltatásainak tíz éve
A British Library ( B U 1 9 8 7 . á p r i l i s 4-én ünnepelte a BLAISE online bibliográfiai szolgáltatásainak tize
d i k évfordulóját. Kezdettől fogva az volt a c é l , hogy a különböző könyvtári f u n k c i ó k a t - a katalogizálástól a könyvtárközi kölcsönzésig - átfogóan támogassák ezek a szolgáltatások.
1 9 7 7 - b e n indult meg a fejlesztés, amikor a MEDLARS-adatbázIsok onllne hozzáférhetővé vál
tak; a BL mint a MEDLARS angliai központja k a p c s o lódott be, az ELHILL programok felhasználásával. Az első MARC rekordokhoz 1 9 7 7 . október 3-án lehetett online hozzáférni, először az angol, majd néhány nap múlva a K o n g r e s s z u s i Könyvtár adatbázisában.
U g y a n c s a k már 1 9 7 7 - b e n rendelkezésre állt az EDITOR rendszer, amely lehetővé tette a rekordok átvételét, másolását ós saját igények szerinti kiegé
szítését. Az első évben 2 0 0 előfizető jelentkezett a BLAISE használatára.
Az 1 9 8 2 - e s átszervezés után alakult kl a szolgál
tatás mai szervezete a használói igényeknek megfele
lően. A BLAISE-LINE hozzáférést n y ú j t a számítógép
pel olvasható adatbázisokhoz m i n d e n szakterületen (13 fájl 5,6 millió bibliográfiai r e k o r d d a l ; a használók száma 8 0 0 ) , a BLAISE-LINK pedig a MEDLARS biológiai-orvostudományi adatbázisaihoz ( 4 0 0 hasz
náló).
A BLAISE-LINE egyesítette a nemzeti bibliográfiát (elsősorban a k ö n y v t a r a k n a k és információs szerve
zeteknek) és a k e r e s k e d e l m i bibliográfiát (a k ö n y v k e reskedőket és a kiadókat szolgálja); 1 9 8 4 - t ő l a British
National Bibliography mellett a British Books in Print is igénybe vehető. Az UKMARC-fájl a tárgy sze
rinti keresés szempontjából előnyös, a Whitaker-fáJI pedig i n k á b b az árról, a beszerzési forrásokról tájékoztat.
1 9 7 7 - b e n a BLAISE-be táplált angol és amerikai fájlok együtt 1,3 millió rekordot tartalmaztak; mára ez a szám 3,9 mifflóra nőtt. Jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez, hogy 1 9 8 4 - b e n a B L humán és tár
sadalomtudományi gyűjteményének egymillió r e k o r d ja, 1 9 8 6 - b a n pedig a t e r m é s z e t t u d o m á n y i g y ű j t e mény k u r r e n s katalógusa is belekerült a BLAISE-be.
A BLAISE katalógusópítósi c é l o k r a való használatát megkönnyítette a CORTEX mikroszámítógépes szoftver, amelyet a 8 0 - a s évek elején fejlesztettek k l ; jelenleg 1 8 2 intézmény használja BL géppel olvasha
tó rekordjait katalógusa és e g y é b könyvtéri ügyviteli munkái céljára.
A BLAISE nyújtotta 1 9 8 2 - t ő l a régi könyvek első online katalógusát (Eighteenth Century Short Title Catalogue), amely ma 1 9 5 0 0 0 rekordot tartalmaz. Ez a katalógus merőben új utakat és módokat kínál a kutatóknak. 1 9 8 7 - b e n az ő s n y o m t a t v á n y o k 2 0 0 0 0 rekordja is o n l i n e hozzáférhető (Incunabula Short Title Catalogue).
A BLAISE-LINE lehetővé teszi, hogy s könyvtárközi kölcsönzési kéréseket közvetlenül küldjék meg a BL Document Supply Centre-hez (Dokumentumellátó Központ = DSC). A BLAISE-LINE a BLDSC h á r o m fájlját Is tartalmazza: a központ 1 9 7 9 után kiadott
é
i
1 3 3
