Folyóiratcikkek megtekintése

TMT 17.évf. 10.szám 1970.október

FOLYÓIRATCIKKEK

1 0 0 / 7 0 002*681.3 A tudományos éa m t l s z a k l kiadványok jövője. /The f u t u r e o f

s c i e n t i f i c and t e c h n o l o g i c a l pubiicationü./ - SMAILES, A.A. = A s l i b P r o c e e d i n g s , 22.k. 2 . a z . 1 9 7 0 . p . 4 8 - 5 4 .

A szerző megállapítja, hogy a tudományos tájékoztatás rohamosan fejlődő iparággá vált, de az ideális tájékoztatási munka nem egyenlő a dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A korszerű tájékoztatási r e n d s z e r n e k k i k e l l térnie mind a publikált, mind a nem-publikált a d a t o k r a , információkra: a z információt értékelésével együtt, a kér­

désnek megfelelően csoportosítva és u j g o n d o l a t o k a t ébresztő módon k e l l hozzáférhetővé t e n n i e , közvetlenül vagy géppel olvastatható f o r ­ mában, de m i n d i g a felhasználó igényeinek megfelelő módon.

Az ideális tájékoztatási r e n d s z e r paraméterei:

három alapvető követelmény a r e l e v a n c i a , pontosság és hozzáfér­

hetőség;

minőségileg értékes információt k e l l nyújtania;

a z elkövetkezendő h a r m i n c évben még az Írott és teszélt szöveg l e s z a kommunikáció eszköze:

az u j tájékoztatási r e n d s z e r e k i s az Írott és beszólt szövegek­

k e l f o g n a k d o l g o z n i ;

nem s z a b a d a tájékoztatásnak t u l költségesnek l e n n i e ;

megmarad a p r i m e r és a s z e k u n d e r i r o d a l o m közötti tagoltság;

l e g j o b b lépésenként felépíteni a tájékoztatási r e n d s z e r t ; minden lépés után megvárva és f i g y e l e m m e l kisérve a felhasználók reagálását k e l l továbbhaladni.

Az információ első értékelése továbbra i s a s z a k m a i l a g képzett kiadók, szerkesztők kezében l e s z : a z e m b e r i i s m e r e t e k e t és képessége­

k e t egyelőre még nem sikerült géppel pótolni.

T a p a s z t a l a t s z e r i n t a fslhasználők igénye: a jól válogatott p r i ­ mer és a jó minőségű s z e k u n d e r tájékoztatás, lehetőleg egyesítve.

Igénylik a m e g a l a p o z o t t k r i t i k a i áttekintéseket és a releváns p r i m e r i r o d a l o m összefoglalását, lehetőleg i n d e x e l v e /de nem igénylik a t e l ­ j e s p r i m e r i r o d a l m a t , e r r e n i n c s szükségük/.

Az információs igények az utóbbi időkben / a tudomány és a t e c h ­ n i k a fejlődési trendjének megfelelően/ eltolódást mutatnak a t i s z t a tudományoktól a multidiszciplináris szakterületek felé.

Figyelőszolgálat

Az információfeldolgozás i s i l y e n terület. A jelentős s z e r v e z e ­ t i újítások bevezetése m e l l e t t i g e n erősen fejlődik a feldolgozás technológiája. A t e n d e n c i a a z alábbi irányokba mutat:

csökken a computerekben a z információ hozzáférési i d e j e ; növekszik a tárolási kapacitás;

a z integrált áramkörök bevezetésével csökkennek a computer-költ­

ségek;

a sornyomtatők használata r e l a t i v csökkenő tendenciát mutat, nö­

v e k s z i k az e l e k t r o s z t a t i k u s készülékek és a katódsugárcsöves d i B p l a y alkalmazása;

t e c h n i k a i fejlődóst hoz a f a k s z i m i l e távolsági adatátvitel b e ­ vezetése;

megnő a z o p t i k a i jelolvasáe s z e r e p e .

Ennek ellenére a n y o m t a t o t t folyóiratok jelentősége megmarad még talán 1985 után i s , főleg a k i B e b b erőforrásokkal rendelkező o r ­ szágokban; a z idő a z o n b a n nem a kiadóhivataloknak d o l g o z i k . A tájé­

koztatási r e n d s z e r e k b e n dolgozó tárgyköri szakemberek, magasfoku s z a k m a i képzettséggel rsndelkező szerkesztők s z e r e p e és jelentősége emelkedő tendenciát m u t a t .

A tájékoztatás fejlődése a következő lépéseken keresztül való­

s u l meg:

1 9 7 5 - r e a k e r e s k e d e l e m b e n - i g a z , hogy drágán - általánosan h o z záférhető l e s z az o n - l i n e információtároló és -kereső r e n d s z e r / h a r d w a r e / ;

1980-90 között e z e k már természetes n y e l v e n i s alkalmazhatók l e s z n e k , lehetővé válik a gépi fordítás;

1 9 8 0 - r a kifejlődnek a z o p t i k a i jelolvasó és -tároló r e n d s z e r e k ; megszületnek a c o p y r i g h t törvények és egyezmények a gépi f e l ­ dolgozás vonatkozásában i s ;

1 9 9 0 - r e a n e m z e t i a d a t - és informécióbankok kifejlődnek, lehető vé válik egyesítésük nemzetközi rendszerré;

majd kifejlődnek a z ember-gép párbeszédet f o l y t a t n i képes r e n d ­ s z e r e k i s . / S o h i f f B./

THT 17.évf. 10.szám 1970.október

101/70

Haladás a dokumentáció terén, /Progrees i n d o c u m e n t a t i o n . / - PAIRTHORNB, R.A. = J o u r n a l Sí Cocomentation, 25.k. 4.sz. 1969-dec.

p.319-343.

Az e m p i r i k u s h i p e r b o l i k u s eloszlásoknak a tájékoztatáetudomány elméletében és gyakorlatában v a n alkalmazási lehetősége az e l e k t r o n i ­ kus adatfeldolgozók számára készülő kódok és mesterséges nyelvű szó­

tárak összeállításánál és az információkeresésnél, amikor segítségük­

k e l előzetes becsléseket tudunk a d n i önmagunk és a tájékoztatás igénylője számára a rendszertől várható tájékoztatási anyag mennyisé­

gére és megoszlására nézve.

A c i k k az a p r i o r i eloszlások h i p e r b o l i k u s típusainak alkalmazá­

sát tárgyalja a f e n t i un. könyvtári méréstan! / b i b l i o m e t r i c s / célok­

r a . A " b i b l i o m e t r i c s " szó alkotója A l a n PRITEHAHD, a k i a j e l e n c i k k 62 tételből álló bibliográfiájának i s összeállítója. A bibliográfiá­

ban f e l s o r o l t müvek alapján a szerző nemcsak a B r a d f o r d - Z i p f - Mandelbrot-féle eloszlási törvényszerűségeket m u t a t j a be, hanem a bibliográfiában Bzereplő közleményekben l e i r t egyéb, más szerzőktől származó, többé vagy kevésbé eltérő módezereket i s , egymás után kö­

vetkező s o r r e n d b e n , rövid tömörséggel i s m e r t e t i .

A téma iránt érdeklődő olvasó a bibliográfiával együtt jól hasz­

nálható áttekintést kap a m a t e m a t i k a i s t a t i s z t i k a tájékoztatástudomá­

n y i alkalmazásának j e l e n l e g i helyzetéről.

• /Horavek L./

102/70

A kutatás és oktatás összekapcsolása. / L i n k i n g r e s e a r c h and t e a c h i n g . / - SAEACEV1C, T'. = American Do c u m e n t a t l o n , 19.k. i. az.

1968.okt, p.398-403.

Információkereső r e n d s z e r e k vizsgálatával éa értékelésével f o g ­ lalkozó tudományos kutatómunka alapján és v e l e k a p c s o l a t b a n a Caee Western Eeserve U n i v e r s l t y School o f L i b r a r y Science /Case Western Seserve Egyetem Könyvtártudományi Tanszék/ az oktatás i g e n hatékony módszerét d o l g o z t a k i .

Az oktatómunka célja az v o l t , hogy a hallgatók a kutatásban részt vegyenek, a kutatással egyidőben szerezzenek tudomást az o t t elért eredményekről, és véleményükkel, t a p a s z t a l a t a i k k a l a kutatást elősegítsék.

A kutatómunka sajátságos céljai, f e l a d a t a i :

1. információkérőaő rendazerek lényeges elemeinek definiálása éa a r e n d a z e r modelljének kialakítása,

2. a r e n d s z e r teljesítőképességét meghatározó tényezőkről szám- ezerü információ megszerzése egy kísérletsorozat módszerének k i d o l g o ­ zásával,

Figyelőszolgálat

3. a rendszer teljesítőképességét befolyásoló változók meghatá­

rozása,

4. a módszer alkalmazása néhány, korlátozott számú változó ese­

tére .

A kutatás a következő területeket ölelte f e l : információkereső rendszerek elmélete és tervezése, g y a k o r l a t i kísérletek,

ellenőrzés,

elemzés és értékelés.

Az említett tanszéken a f e n t i e k e t f i g y e l e m b e vevő t a n f o l y a m i n ­ d u l t , amely feltételezett bizonyos előtanulmányokat és könyvtéri a l a p i s m e r e t e k e t .

A t a n f o l y a m célja az információkereső rendszerek elemeinek ana­

lizálása, a rendszerek hatékonyságának összehasonlítása, az elméleti a l a p o K g y a k o r l a t i felhasználása, v a l a m i n t korlátozott számú hallgató­

nak kutatási lehetőség biztosítása.

A t a n f o l y a m alapvető módszere a g y a k o r l a t i munkával egybekötött laboratóriumi oktatás. Vizsgák, kötelező beszámolók nincsenek. A h a l l gatók esetenként a c s o p o r t többi tagjának t a r t a n a k előadásokat, a t a n f o l y a m végén pedig publikálni k e l l egy, a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k k a l összefüggő c i k k e t .

A c i k k a továbbiakban részletesen i s m e r t e t i a hallgatók konkrét munkáját és ellenőrzésük különböző módjait.

/Jankó G./

103/70

A felhasználóra orientált tájékoztatási r e n d s z e r e k , /üser-orient ed I n f o r m a t i o n systems./ - S'tfANSON, R.W. - American Documentation, 20.k. 3.ez. 1 9 6 9 . j u l . p.279-280.

Az elmúlt tizenöt évben a kormányzati szervek, különböző - e r r e a célra alakított - intézetek, vállalatok, v a l a m i n t iparvállalatok, ágazatok i g e n nagy f e l a d a t o t vállaltak magukra a s z a k i r o d a l o m egyre növekvő áradatának kézbentartása, a módszerek kidolgozása és a megfe­

lelő t e c h n i k a i segédeszközök felkutatása, kifejlesztése és alkalmazá­

sa érdekében. Az idők során azonban - a f e l a d a t i g e n nagy volumene m i a t t - éppen a l e g f o n t o s a b b tényező, a felhasználó érdekeinek a f i - gyelembi.vétele s i k k a d t e l . E z t f e l i s m e r v e az utóbbi időben az 0STS / O f f i c e o f S t a t e T e c h n i c a l S e r v i c e s • Állami Müezaki Szolgéltatások H i v a t a l a / sok, a felhasználók viselkedésének a tanulmányozására irá­

nyuló kutatást támogatott.

Kimutatták, hogy ssmmi sem helyettesítheti a tájékoztatási i n ­ tézmény szakemberének és a felhasználónak a közvetlen kapcsolatét; a

TMT 17.évf. 10.szám 1970.október

felhasználó csak b i z o n y o s "habozási periódus" - e s s t l e g több hónap - e l t e l t e után kéri a részére felajánlott segítséget; a felhasználóval az a d o t t szakmai p r o f i l t Jól Ismerő tájékoztatási szakembernek k e l l f o g l a l k o z n i a ; a felhasználó - még az erősen elméleti tudományokra tá­

maszkodó i p a r b a n i s - nemcsak tudományos, hanem vezetési, pénzügyi, gazdasági és j o g i Információkat i s igénysl; az információt az " e s e t ­ nek" megfelelő feldolgozásban kéri, de még i l y e n k o r i s szüksége van a tájékoztatási, tárgyköri szakemberek és tanácsadók segítségére az információk felhasználásához.

A f e n t i módon megfogalmazott feltételek m e l l e t t az igények k i ­ elégítésére a szerző az alábbiakban l e i r t s z e r v e z e t e t találja a l e g ­ alkalmasabbnak. Ez a s z s r v e z e t ténylegesen i s működik /IES = I n d u s t - r i a l E x t e n s i o n S e r v i c e * I p a r i fejlesztési szolgáltatás/.

Az IES működési területét öt nagy részre b o n t o t t a , m i n d e g y i k élén a szakma egy szakértőjével, a k i n e k legalább 10 éves a k t i v , i p a ­ r i g y a k o r l a t a v a n . Az általuk v e z e t e t t 23 belső munkatárs közül n y o l c felsőfokú műszaki /mérnöki/ képzettséggel és g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e ­ z i k . Ugyanakkor sok egyetemi oktatót i s alkalmaznak r e n d s z e r e s e n fél­

állásban, vagy csak az egyes témák kidolgozására.

Forrásjegyzéket állítottak ösBze a szakterület szakembereiről, szolgáltatásairól, kutatólaboratóriumairól, anyagforrásairől, gyűj­

t i k a z oktatófilmeket, kölcsönkönyvtárat üzemeltetnek. A felhasználó kéréseire történő közvetlen válaszadás m e l l e t t másodlagos dokumentá­

ciós kiadvényi tevékenységet f o l y t a t n a k . Az IES által gyűjtött doku­

mentumokról másolatot szolgáltatnak. Rövid, Összefoglaló jellegű, szakmai tárgyú t a n f o l y a m o k a t i s t a r t a n a k .

A különböző tájékoztatási r e n d s z e r e k hatékonyságának mérésénél - a l e f o l y t a t o t t vizsgálatok tanulsága s z e r i n t - i g e n g y a k o r i h i b a az, hogy az e g y i k vagy másik tényezőt i n d o k o l a t l a n u l k i e m e l i k . A f e l h a s z ­ náló szempontjából vizsgálva a kérdést azonban az alábbi tényezőket egyforma súllyal k e l l f i g y e l e m b e v e n n i :

mennyire f e l e l meg a tájékoztatási r e n d s z e r által felölelt szak­

terület a felhasználó igényeinek;

a r e n d s z e r által kiszolgálni kivánt felhasználói c s o p o r t o k /a címzettek/ igényei mennyire pontosan fogalmazhatók meg és mennyire egységesek;

a válaszadás mennyire releváns - azaz mennyire használható f e l - és mennyire t e l j e s i

f o n t o s tényező a sebesség és

a tájékoztatási r e n d s z e r termékeinek /a válaszadás különböző megjelenési formáinak/ a szakmai minősége i s .

A tájékoztatási r e n d s z s r b e n dolgozó szakembernek - ha a r e n d ­ s z e r valóban törekszik a f e n t i igények kielégítésére - széles látókö­

rűnek k e l l l e n n i e , i s m e r e t e i n e k k i k e l l t e r j e d n i e a szakmai speciá­

l i s ismeretektől kezdve a társadalomtudományi i s m e r e t e k i g , i s m e r n i e

Figyelőszolgálat

k e l l a felhasználd szakmai nyelvét, nemcsak formálisan, hanem J e l e n ­ tésében i s , képesnek k e l l l e n n i e a felhasználó célkitűzéseinek éB szakmai színvonalának a megértésére és az e z z e l való azonosulásra i s .

Az elvégzett kutatások egy területen nem v e z e t t e k eredményre.

Annak ellenére, hogy a tájékoztatás hasznosságát i g e n sok tényező - a kutatások párhuzamosságának elkerülése, az igényekhez igazodó gyárt­

mány- és gyártásfejlesztés, a döntősek megalapozottabb J e l l e g e s t b . - i g a z o l j a , nem sikerült o l y a n mutatót találni, a m e l l y e l a tájékoztatá­

s i intézetek, szolgáltatások gazdasági hatékonysága egyértelműen és számszerűen l s kimutatható l e n n e .

/ S c h i f f E./

! 04/70

Bibliográfia a könyvtár-automatizálásról. / B i b l i o g r a p h y o f L i - b r a r y A u t o m a t i o n . ERIC/CLIS B i b l i o g r a p h y . S e r i e s Number 2./ - MASON, C

= ALA B u l l e t i n , 63.k. 8.sz. 1969-szept. p.1117-1136.

Sok tudományosan képzett szakembert f o g l a l k o z t a t s z e r t e a vilá­

gon a könyvtarak, tájékoztatási rendszerek, az információtárolás és -keresés automatizálása, gépesitéee. A tájékoztatás korszerűsítése - és i g y a világszerte k e l e t k e z e t t tudományos, műszaki és gazdasági i n ­ formációk hatékony felhasználása - e kérdések gazdaságos, ésszerű megoldási lehetőségeinek megtalálásától, kidolgozásától ás kihaszná­

lásától függ.

A kérdés szakirodalma jelentós. Az ALA B u l l e t i n 1967. júniusában /p. 674 - 694/ már közölt egy bibliográfiai összeállítást, ennek k i ­ egészítése j e l e n t meg ugyanezen folyóirat 1969- szeptemberi számában /p. 1117-1136/. A 393 s z a k i r o d a l m i hivatkozást tartalmazó kiegészí­

tést, amely tulajdonképpen az első bibliográfiát aktualizálja, Charlene MASON állította össze.

A kiegészítés folyóiratokban m e g j e l e n t közlemények, vállalati i r o d a l o m , kutatási jelentések és más - a n g o l nyelvű és nagyrészben 1967 és 1968 folyamán k i a d o t t - s z a k i r o d a l m i dokumentumok a d a t a i t t a r t a l m a z z a .

Elsősorban a hagyományos könyvtári müveletek automatizálásának a szakirodalmával f o g l a l k o z i k , de néhány jelentősebb dokumentumra h i ­ v a t k o z i k a könyvtári hálózatok, f a k s z i m i l e távolsági átadása témakö­

réből i s . A nem folyóiratokban m e g j e l e n t anyagokra vonatkozóan közli a z t i s , hogy ezeket h o l l e h e t b e s z e r e z n i . Az összeállítás nem h i v a t ­ kozza az információkeresési, automatizált indexelési és a témafigye­

lés automatizálására vonatkozó s z a k i r o d a l m a t . A bibliográfia szakmai beosztása a következő:

bibliográfiák;

általános és vegyes anyag;

TMT 17.évf. 10.szám 1970.outóber

éltalános /prognózis/;

általános / l i b r a r y o f Congress = K o n g r e s s z u s i Könyvtár/;

beszerzés:

katalogizálás /általános és vegyes i r o d a l o m / ; katalogizálás /a cimfelvételi a d a t o k / ;

katalogizálás /a bibliográfiai adatok rögzitése/;

katalogizálás /kötetkatalógusok, bibliográfiák és jegyzékek/;

katalogizálás /a gépesített adagyüjtemények/;

katalogizálás /a MAHC t e r v e z e t / ; kölcsönzés//forgalom/;

a t e l j e s r e n d s z e r ; p e r i o d i k u m o k ;

nem könyv-jellegü dokumentumok;

archívumok;

i s k o l a i könyvtárak;

centralizált feldolgozás;

f a k s z i m i l e távolsági átadása;

könyvtári hálózat;

rendszerelemzés.

Az első olvasásra - a témával való ismerkedésre - ajánlott e l ­ meket a szerző c s i l l a g g a l jelölte meg.

/ S c h i f f E./

105/70

Európai disszertációk mikrofilmezése és bibliográfiai feltárá­

sa. / H i c r o f l l m i n g and b i b l i o g r a p h l c a l c o n t r o l o f European d i s s e r t a - t i o n s . / - 0ISEEVIK, G. - HALLBERG, P. = i i b r i , 19.k. 2.BZ. 196°.

p.138-141.

A s o k a t e m l e g e t e t t információrobbanás e g y i k j e l e az egyetemi d o k t o r i disszertációk számának emelkedése az egész világon. Az egye­

t e m i könyvtárakra nagy raktározási t e r h e k e t ró ez az anyag, ezért igyekeznek megszabadulni tőle, a m i l y e n gyorsan csak l e h e t . A d i s z -

Figyelőszolgálat

szertéciők kétségtelenül f o n t o s tudományos anyagot j e l e n t e n e k , de B z i n v o n a l u k és külső formájuk országonként különböző. Egyes országok­

ban kötelező a disszertációk kinyomtatása, másokban - p l . az USA-ban, Angliában /s Magyarországon i s / - csak néhány gépírásos példányban készülnek. M i v e l a kinyomtatás elhagyása válik gyakoribbá, a könyvtá­

r a k bibliográfiai feltárási és disszertáció-beBzerzési problémái nö­

vekednek. Az USA-ban szerencsésen oldották meg e z t a kérdést a Xerox leányvállalata, a U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s /Ann A r b o r / kiadóvállalat t - ján, együttműködve az American A s s o c i a t i o n o f Research L i b r a r i e s - s z e l / A m e r i k a i Tudományos Könyvtárak Szövetsége/. A U n i v e r s i t y M i c r o ­ f i l m s az a m e r i k a i disszertációk feltárását és szolgáltatását az aláb­

biakban végzii

a/ a D i s s e r t a t l o n A b s t r a c t s - b e n közzéteszi a disszertációk 600 szót meg nem haladó, a szerzők által i r o t t kivonatét;

b/ a bibliográfiában i s m e r t e t e t t disszertációk t e l j e s szövegé­

ről m i k r o f i l m e t vagy x e r o x másolatot szolgáltat a megrendelőknek;

c/ DAIRIX / D i r e c t Access t o Reference I n f o r m a t i o n , a Xerox s e r ­ v i c e = x e r o x közvetlen hozzáférés r e f e r e n s z információhoz/ computeres gyorskereső r e n d e z e r segítségével a raktáron t a r t o t t disszertációkból válogatni l e h e t .

A disszertációk másolatai sohasem fogynak k i , mert a kiadó b i r ­ tokában lévő negatívról a m e g r e n d e l t példányokat m i n d i g elő t u d j a k állítani. A szerzők kívánságára a vállalat külön dijért szerzői j o g i védelem alá h e l y e z i a disszertációkat. Nincs akadálya annak, hogy a szerzők müveiket ezenkivül más formában i s publikáljak.

Az utóbbi években Európában i s felmerült egy hasonló BZolgálat létesítésének a g o n d o l a t a . 1969-ben több nyugat-európai ország könyv­

tárosai tanácskoztak erről a kérdésről L.J. VAN DER WOLK elnökleté­

v e l , s egy tanácsadó bizottságot alakítottak a h i v a t a l o s - európai disszertációk terjesztésével foglalkozó - tanács előkészítése erdeké­

ben. E z a kérdés nemcsak a könyvtárosokat érinti; sok országban csak a d o k t o r i disszertációk benyújtása rendszerének megváltoztatása, egyetemi és kormanyhatóságok közreműködése utján l e h e t megoldást t a ­ lálni, A U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s és az európai képviselők tárgyalásai eorén a z t a megoldást látták célravezetőnek, ha nem hoznak létre kü­

lön európai disszertáció mikrofilmezés! programot, hanem együttműköd­

nek az a m e r i k a i vállalattal az európai disszertációk feldolgozása és terjesztése terén. A U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s ezért legújabban szolgál­

tatásait k i t e r j e s z t e t t e az európai disszertációkra i s , s bibliográ­

fiájának cimét / D i s s e r t a t i o n s A b s t r a c t s / megváltoztatta D i s s e r t a t i o n s A h s t r a c t s I n t e r n a t i o n a l - r a . Az európai disszertációkat -'az a n g l i a i a k ' kivételével - D e l f t b e n v e s z i k m i k r o f i l m r e . Az Összes európai és ame­

r i k a i disszertáció egy n e g a t i v mikromásolatát e l h e l y e z i k Londonban a U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s a n g l i a i irodájában. O t t l e h e t azokról m i k r o f i l ­ met, m i k r o f i l m l a p o t vagy x e r o x másolatot r e n d e l n i . A DATRIX computer­

szalagok egy sorozatát i s használatba adják u g y a n o t t . A disszertáci­

ók mikrofilmezésének, s az a n g o l nyelvű k i v o n a t publikálásának d i j a Európában az a m e r i k a i d i j h o z hasonlóan 20 dollár.

Ez a disszertáció program az egyetemi hallgatók, a tudományos kutatók és a könyvtárak száméra egyaránt hasznos. Erősen s p e c i a l i ­ zált kutatási anyagot tár f e l és t e s z g y o r s a n hozzáférhetővé. A könyv- 836

OU 17.óvf. 10.szám 1970.október

tárak raktári férőhelyet takaríthatnak meg az e r e d e t i b e n b e s z e r z e t t disszertációk mennyiségének csökkentésével.

/Tőkés L./

106/70

Az időszakos szakbibliográfia feldolgozása GIPSY r e n d s z e r r e l . /Zpracováni periodické s p e c i a l n ! bibllográfis aystémem GIPSY./

- ULBRICHOVA, M. - BUXDVSZKY, J . - Technicka k n l h o v n a , 13.k. l . s z . 1969. p.13-25.

A ezámitástechnika könyvtári alkalmazása egyre általánosabb nem­

zetközi törekvéséé válik. ff. SCOTT és d e l BIGGIO u j r e n d a z e r t d o l ­ g o z t a k k i az IBM 1401 computerre. A GIPST - r a l t z e d I n f o r m a t i o n P r o c e s s i n g System • általános információfeldolgozási r e n d s z e r / a l k a l ­ mazható a Csehszlovákiában működő IBM 1410 computerre i s . A különbö­

ző a d a t o k a t /szerző, cim, a l c i m , a c i m fordítása, kiadás h e l y e , éve, kiadó, t e r j e d e l e m , s o r o z a t , bibliográfiai megjegyzés, d e a z k r i p t o r o k , k i v o n a t o k / az u n . B-kőddal látják e l , s ennek alapján önálló jegyzé­

k e t l e h e t összeállítani. / P l . ezertől jegyzék, címjegyzék, kiadói jegyzék s t b . / Előnye az, hogy az egyes adatok hosszúsága n i n c s korlá­

t o z v a , kivéve a kereső programokhoz szolgáló d s e z k r l p t o r o k a t , amelyek maximális hosszúsága 23 pozíció l e h e t . A r e n d e z e r előnyeit b i z o n y l t ­

j a az a lehetőség i s , hogy ugyanazon betáplált adatokból bibliográfi­

ákat és katalógusokat l e h e t összeállítani szabadlapos formában a meg­

kívánt szempontok s z e r i n t osztályozva, továbbá KWIC- és KWOC-jegyzé- k e k k e l együtt.

A Státnl t e c h n i c k a knihovná /Állami Műszaki Könyvtár/ 1962-től ad k i a könyvtárügy területére vonatkozó p e r i o d i k u s bibliográfiát, mintegy 80 szakfolyóirat anyagából. A bibliográfia hatékonysága k o r ­ látozott v o l t , m i v e l nem dolgozták k i hozzá a z o k a t az i n d e x e k e t , ame­

l y e k lehetővé tették v o l n a a bibliográfia hatékony kihasználását. A számitástechnika alkalmazása lehetővé t e t t e , hogy a bibliográfia ál­

landó tájékoztatási eszköz l e g y e n . A GIPSY r e n d s z e r r e l k a p c s o l a t b a n végzett kísérleti munkákkal az alábbi célokra törekedtek;

1 . ellenőrizni a r e n d s z e r lehetőségeit a legkülönbözőbb p r i m e r , szekunder és t e r c i e r információforrások részletes leírásához és meg­

o l d a n i az a d a t b e v i t e modelljét ezek feldolgozásához;

2. elérni egy általános információs Jellegű, nem annotált b i b ­ liográfia hatékony alkalmazhatóságát, kiegészítve a bibliográfiát kü­

lönböző jegyzékekkel;

3. megoldani a tárgyi jegyzékek előáll!táeának problémáját, f i ­ gyelembe véve a bibliográfia felhaeználóinak szükségleteit és meghatá­

r o z o t t időszakra vonatkozó összesítések kialakítását;

4. megvizsgálni az i l y módon f e l d o l g o z o t t bibliográfia a l k a l m a z ­ hatóságát és használhatóságát a felhasználók között.

Ezek alapján alakították k i a végső elrendezéssel k a p c s o l a t o s követelményeket i s .

337

(

Plgye15 a zoigáiat

Az egyes dokumentum-típusoknál az a d a t o k a t elemekre bontották, hogy a kívánt jegyzékek előállításához a megfelelő B-kóddal ellátha­

tók l e g y e n e k . Az összes adat elemzése után k i d o l g o z t a k a B-kődok mo- dell-strukturáját, Így 38 különböző t i p u s u elem megadása lehetséges / p l . sorszám, témacsoport, szerző, szerkesztő, a l c i m , Impresszum, n y e l v , folyóiratcím, kiadás országa e t b . / .

Az adatrögzítés pontossága rendkívül f o n t o s , ezért e z t többször ellenőrzik.

Az első kilépő r e n d e z e r az ellenőrzés céljaira készített össze­

állítás: a feljegyzéeek hiányosságát a gép a u t o m a t i k u s a n állapítja meg, J e l z i , ekkor szűrik k i a kettős feljegyzéseket i s . A computer ezután az egy-egy dokumentumra vonatkozó a d a t o k a t témacsoportok sze­

r i n t osztályozza, ezen belül szerzői betűrendben r e n d e z i és átszámoz­

za, így Jön létre az alap-összeállitás, 24 témacsoportban. A többi jegyzék előállítása és az információkeresés ennek felhasználásával történik.

A GIPSY-rendszer bevezetését négy hónapig tartó hosszas előké­

szítő munka előzte meg. E z t egy kísérleti szakasz követte, melynek befejeztével a t e r v e z e r i n t a GIPSY-program segítségével előállított Bibliográfiai Szemle átfutási i d e j e a J e l e n l e g i h a t hónapról három hónapra csökken.

A gépi- és a hagyományos feldolgozás egybevetése során k i m u t a t ­ ták, hogy noha a gépi feldolgozás munkaigényesebb, általában egy-egy dokumentum felvételénél 40,5 perc időmegtakarítást érnek e l . A f e l ­ használók igényelt vizsgálva kiderült, hogy legnagyobb érdeklődés a tárgyi jegyzékek és az évente megjelenő összesítő jegyzékek iránt mu­

t a t k o z i k .

/Szabó Z./

107/70

A Deutsche Forschunfisgemeinschaft u j t e r v e i a könyvtárügy f e j ­ lesztése érdekében. /Neue V o r h a b e n der Deutschen Forachungsgemeln- s c h a f t z u r Förderung des B i b l i o t h e k s w e s e n s . / = 0EB.TEL, D. - Z e i t - s c h r l f t für B i b l i o t h e k s w e s e n und B i b l i o g r a p h i e , 16.k. 5/6.sz. 1969.

p.365-373.

A c i k k szerzője összefoglaló tájékoztatást nyújt a nyugat-német könyvtárügynek az utóbbi t i z évben elért eredményeiről, különösen azonban azokról a tervekről, amelyeknek személyi és anyagi feltéte­

l e i - éppen a DFG /Deutsche Forachungsgemeinschaft = Német Kutatói láunkaközősség/ révén - csak most értek be. 1964-ben 3 millió DM állt a könyvtárügyi fejlesztés rendelkezésére. Ez az összeg ma 4,8 millióra e m e l k e d e t t , tehát évente mintegy 1 0 # - k a l nőtt. Minthogy azonban a DFG költségvetése évi 200 millió DM, még a megemelt összeg i s csekélynek tűnik, különösen, ha a megnövekedett f e l a d a t o k h o z és t e r v e k h e z viszonyítják.

A költségkeretek határain belül a könyvtárak elsősorban a k u t a -

THT n.ÚYÍ. 10.szám 1970.október

tások érdekében kifejtendő tevékenységüket növelik. Ebben a tevékeny­

ségben kUlÖn h e l y i l l e t i meg az egyetemi könyvtárakat. Ezek Ügyében memorandum készült, amely a kutatási programban vezető h e l y e t betöl­

tő folyóiratok jegyzékének elkészítését szorgalmazza. Ehhez ssgitső- gül szolgál a M o d e l l - I d s t e d e u t s o h s p r a c h i g e r Z e i t s c h r l f t e n für Lan- des- und S t a d t b l b l i o t h e k e n c. m e g j e l e n t kiadvány.

Az u j t e r v e k e g y i k legjelentősebbike a kölni Z e n t r a l b i b l i o t h e k der M e d i z i n /Központi O r v o s i Könyvtár/ létrehozása, amely az észak­

r a j n a - v e az tfáliai tartomány és az O n i v e r s i t a t Köln /Kölni Egyetem/

együttműködésével a l a k u l meg, m i n t e g y 500 000 DM költséggel. Ugyan­

így k i v a n n a k Hamburgban tsnger-hidrográflai, B e r l i n b e n társadalomtu­

dományi, a egy előre meg nem határozott városban kriminológiai köz­

p o n t i könyvtárat létesíteni.

További f e l a d a t , hogy o l y a n központi szolgáltató Intézményeket hozzanak létre, amelyekben a különböző szakterületek kutatásairól n a p r a készen nyerhessenek tájékozódást a szakemberek. Például az a t o m e n e r g i a i , légiközlekedési ós űrhajózási tájékoztatási központo­

k a t említi a cikkirő.

A kutatók segítségét célozzák azok a kísérletek, melyek a nem­

zetközi könyvtárközi kölcsönzés meggyorsítása ügyében f o l y n a k . E z t nagyarányú felmérés előzi meg, melynek során a t e l j e s i t e t l e n kérőcé­

dulák statisztikázásából k i v a n n a k l e v o n n i következtetéseket.

K i e m e l t tervként m u t a t k o z i k a külföldi folyóiratok és s o r o z a t o k gyűjteményes mutatójának megjelentetése. Az elmúlt időszakban ez a munka i s h a l a d t előre: befejeződött a s z o v j e t p e r i o d l k u m o k összeállí­

tása, nyomdai előkészítés a l a t t áll a német folyóiratok lelőhelyjegy­

zéke és a művészeti folyóiratok gyűjteményes mutatójának munkálatai i s jő ütemben f o l y n a k .

A könyvtárközi kölcsönzés gépesítése nagy anyagi áldozatot köve­

t e l . Elsősorban az egyes könyvtárak t e c h n i k a i ellátottságát k e l l nö­

v e l n i . I t t különösen a xerox-készülékek elterjedése i g e r s i k e r t , de f o g l a l k o z n a k az u n . b i b l i o b u s z o k számának emelésével i s .

A DFG finanszírozta a göttlngeni folyóirat-katalógus gépi elké­

szítését i s : ez ösztönző l e h e t más könyvtárak számára. Ugyanígy r e ­ mény v a n a r r a , hogy az aacheni gépesített kölcsönzési kísérlet i s kö­

vetőkre talál.

Szerepel a t e r v e k b e n a központi katalogizálás kérdése i s . Végezetül arról a tervről számol be a cikkíró, amelynek nemcsak tudományos, hanem p o l i t i k a i jelentősége i s v a n : kiadják az 1935-1945 közötti német emigráció dokumentumait.

A ó g h F . /

Figyelőszolgálat 108/70 021.CS/. 64

A szakkönyvtárak kölcsönös k a p c s o l a t a i . / I n t e r r e l a t i o n s among s p e c i a l l i b r a r i e B . / - BÜDINGTON, W.S. = The l i b r a r y Q u a r t s r l y , 39.k.

l. a z . 1969.Jen. p.64-77.

A c i k k , amely egy konferencián e l h a n g z o t t előadás, a könyvtári hálózatokkal, a könyvtárak együttmüködésánek céljaival, követelményei­

v e l és a hibák o k a i v a l f o g l a l k o z i k , A könyvtári szolgáltatások közé s o r o l j a a tájékoztatási tevékenységet i s .

A hálózatot az különbözteti meg az együttműködéstől, hogy az e l ­ sőnek az esetében könyvtárak rendszerében gondolkodunk, a r e n d s z e r t és a r e n d s z e r eljárásait elemezzük. A könyvtári r e n d s z e r e k elvéhez szorosan hozzátartozik a gépesítés kérdése i s . A felhasználó csak a végső tájékoztatást k a p j a meg, azonban az rendszeresebben, t e r v s z e ­ rűbben, átfogóbban, gyorsabban Jön létre és kielégítőbb l e s z .

Egy könyvtári hálózat tervezésénél a könyvtári tevékenység min­

den egyes elemét meg k e l l vizsgálni.

A c i k k figyelmét fóleg az i p a r i és magán kutató-szektor szak­

könyvtáraira összpontosítja, a közművelődési és főiskolai könyvtárak szak-részlegeit csak a n n y i b a n v e s z i f i g y e l e m b e , amennyiben ezek az előbbi c s o p o r t t a l k a p c s o l a t b a n vannak.

Külön c s o p o r t o t képeznek az o r v o s i könyvtárak. Több konkrét pél­

dát s o r o l f e l a r r a , hogy a kölcsönösen együttműködő könyvtárak kikü­

szöbölték a kettős beszerzéseket, a működési eljárásokat és a személy­

z e t i e l v e k e t összehangolták, gyors könyvtárközi kölcsönzési r e n d s z e r t h i v t a k életre, egységes sorozat-jegyzéket és könyvalakban megjelenő katalógust adnak k i . Szelektív jegyzékben tájékoztatják a tudósokat és mérnököket, hogy m i k r o f i l m központjukban mi áll rendelkezésükre.

Az IBM C o r p o r a t i o n könyvtári hálózata 45 könyvtárat f o g l a l magá­

ban. Központosították a fotókópia készítést. Folyóirat- és s o r o z a t - jegyzékeket j e l e n t e t n e k meg, és a belső tájékoztatásra i s súlyt he­

l y e z n e k .

A General Motors C o r p o r a t i o n több m i n t husz együttműködő könyv­

tárat üzemeltet. Központi könyvtára a Research Center l i b r a r y /Köz­

p o n t i Kutatási Könyvtér/, amely 1966-ban h a t e z e r egységet kölcsönzött a hálózaton belül. Szolgáltatásai a többi hálózati könyvtár számára nem ingyenesek. Közös folyóirat-jegyzék biztosítja a j o b b kihaszná­

lást és megelőzi a kétszeres beszerzéseket. A műszaki könyvtárosok r e n d s z e r e s e n értekezleteket t a r t a n a k .

A legszorosabban s z e r v e z e t t könyvtári r e n d e z e r a B e l l Telephoné L a b o r a t o r i e s 19 könyvtáráé. Az adminisztrációt, az a n y a g i és személy­

z e t i ügyeket központosították a f e l e s l e g e s erőpocsókolás elkerülése céljából. A könyvtári szolgáltatásokat külön-külön könyvtár nyújtja, de az egész hálózat állománya alapján. A könyvekről központi kataló­

g u s t v e z e t n e k . Bibliográfiákat s z e r k e s z t e n e k a tagkönyvtárak ós a kutatók számára. A B e l l m a t i c c. kiadvány évente 30 000 részleteeen i n d e x e l t referátumot t a r t a l m a z .

TMT 17.évf. 10.szám 1970.október

A c i k k ezután áttör egyrészről a vállalati könyvtárak és más­

részről a közművelődési, sgyetemi és kutatóintézeti könyvtárak közöt t i együttműködésre. Szokásos az, hogy egyetemi könyvtárak vállalati könyvtáraknak a n y a g i ellenszolgáltatás fejében szolgáltatásokat t e l ­ jesítenek. Ebben a nemben érdekes társulás az 1963-ban a l a k u l t A s s o c i a t e d Science l i b r a r i e s o f San Diego /San D i e g o - i Egyesült Tudo mányos Könyvtárak/ elnevezésű s z e r v e z e t i s , amelyben 19 könyvtár vesz részt. Ezek közül hőt vállalati könyvtár, három egyetemi könyv­

tár, egy nyilvánoB könyvtár, három állami i r o d a és öt kutatási és kulturális s z e r v . A c s o p o r t tevékenyeégének bázisai két millió kötet könyv, 350 000 kötet folyóirat s t b .

Egy másik i l y e n csoportosulás van Houstonban /Texas/, amelynek folyóirat lelőhelyjegyzéke 130 könyvtár 14 000 tételét öleli f e l .

A c i k k ezután röviden i s m e r t e t i a hasonló európai törekvéseket, a n g o l ős Bkandináv példákat hozva f e l . I s m e r t e t i a magyar és a szov­

j e t könyvtári s z e r v e z e t e t i s , majd e kitérő után ismét a m e r i k a i pél­

dákat e m l i t röviden. Különös jelentősége van az Atomic Energy Commission /Atomenergia Bizottság/ mintegy 20 könyvtára együttműkö­

désének a szakma különleges j e l l e g e következtében. Vázolja a c i k k vő gül az o r v o s i könyvtárak együttműködését. Az o r v o s i könyvtári hálóza t o k kb. u g y a n o l y a n különböző típusúak Amerikában, m i n t az i p a r i szak­

könyvtári hálózatok.

Említi a könyvtári hálózatok oktató tevékenységét i s és végül k i e m e l i a hálózatok két fő jellemvonását. Az e g y i k a formaszerüség hiánya. Pontosabb az együttműködő aktivitás, m i n t a formális kötelé­

kek. Jobb, ha a könyvtáros a d o t t esetben t u d j a , hogy m e l y i k kollégá­

hoz f o r d u l j o n , m i n t az, ha elő v a n i r v a számára, hogy hova k e l l f o r ­ d u l n i a . A másik kivánatoB jellemvonás az, hogy m i n d i g a cél a f o n t o s a z t k e l l m i n d i g elsősorban szem előtt t a r t a n i . Végül néhány szóval megemlíti a z t az e s e t e t i s , amikor egy könyvtár számára t e r h e s l e h e t egy nagyobb egység követelményeihez való alkalmazkodás.

/Moravek L./

109/70

Könyvtári együttműködés Dániában és a skandináv országokban.

/ B i b l i o t h e k a r i s c h e K o o p e r a t i o n i n Eánemark und S k a n d l n a v i e n . /

- BIRKEUJND, P. = Z e i t s c h r i f t für B i b l i o t h e k s w e s e n und B i b l i o g r a p h i e 16.k. 5/6.sz. I 9 6 9 . p.321-330.

Az északi államokban beszédtéma a Skandinávia és az Európai Gaz dasági Közösség v i s z o n y a , i l l e t v e egy skandináv közös p i a c megterem­

tésének g o n d o l a t a . Ami ebből a témakörből a könyvtárakra t a r t o z i k , az máris nyilvánvaló: ezen a területen i g e n i s beszélni k e l l a skan­

dináv közös piacról, ugyanis minden könyvtári munka c s a k i s az együtt működés elvén képzelhető e l hatékonynak és ésszerűnek.

Az országhatárokon étivelő könyvtári együttműködés Skandináviá­

ban könnyen megvalósítható s nem i s igényel különösebben kiépített

Figyelőszolgálat

s z e r v e z e t e t . Az együttműködés különösen a méBodik világháború óta b o n t a k o z o t t k i ugyan, de már 1914-ben m e g i n d u l t a H o r d j a k T i d a k r i f t för bok- o c h bibliotekBvásen, a könyv- és könyvtárügy skandináv f o - l e , amelyen minden könyvtártípus könyvtárosai résztvehetnek. A l e g ­ utóbbi értekezleten, m e l y e t a norvégiai Bergenben t a r t o t t a k , az együttműködés további lehetőségeit vitatták meg.

Az 1948-as koppenhágai könyvtári nap keretében a l a k u l t meg az k i ország tudományos könyvtárainak munkatársai, tehát a n e m z e t i , az egyetemi és a szakkönyvtárak képviselői. Kétségtelen, hogy ennek a szervezetnek egy o l y a n grémiummá k e l l válnia, mely a világon az észa­

k i tudományos könyvtárakat képviselheti. A cikkíró a következőkben néhány példát s o r o l f e l azokból a feladatokból, melyeket ez a Szövet­

ség a fennállása óta e l t e l t 20 év a l a t t m e g o l d o t t .

Ezek között elsőként e m l i t i az északi kerekasztal-konferenciák évenkénti megrendezését, mert ezek kiváld lehetőséget biztosítanak a szakemberek személyes tapasztalatcseréjére. Megszervezte a Szövetség a kisebb ás nagyobb o r v o s i könyvtárak munkatársainak továbbképzését és újra k i a d t a az "északi M l l k a u " - t . e z t az i g e n jelentős könyvtári kézikönyvet / H o r d i s k p.gndboK I B i b l i o t e k s k u n d a k a b , I - I I I . 1957-60./.

A Szövetség soron következő két nagy feladatának t e k i n t i az un.

S c a n d i a - t e r v megoldását, továbbá a skandináv könyvtárakba járó kül- földi folyóiratok leiró katalógusának kiadását.

A S c a n d i a - t e r v keretén belül k i akarják d o l g o z n i a különgyüjte- mények kezelésének skandináv módszerét, hogy az e z e k k e l való könyvtá­

r i feldolgozó munkát az északi államokban egységesítsék, s i g y hasz­

nálatukat megkönnyítsék. Ezen a munkaterületen már történtek kísérle­

t e k , de e z e k e t az elszórt jelenségeket most már koordinálni k e l l . A leiró katalógus kiadását az i n d o k o l j a , hogy a több száz skan­

dináv könyvtarba m i n t e g y 70 000 külföldi folyóirat jár. Természetesen a r r a i s gondolnak, hogy e katalógust mágnesszalagra dolgozzák f e l . I t t i s történtek már számottevő kezdeményezések: m e g j e l e n t az un.

L i s t Bio-Med. tehát az északi könyvtárak biológiai-orvosi folyóira­

t a i n a k jegyzéke.

Az északi műszaki-természettudományos kutatás csúcsszervén /NORDFORSK/ belül külön testületet k e l l választani a műszaki-termé­

szettudományos dokumentációs együttműködés megszervezésére i s . Az egyes mágnesszalag szolgáltatásokat más és más skandináv országba k e l l e n e telepíteni.

A köaeli jövőben megvalósul a tudományos könyvtárak tudományos tanácsainak szorosabb együttműködése i s . Ezek a tanácsok az egyes o r ­ szágokban önállóan m e g a l a k u l t a k ugyan, de együttműködésük révén a k i s - ós nagykönyvtárak elé közös célt szabva u j kezdeményezések erő­

központjává válhatnának. Nyilvánvaló, hogy közben u j intézmények i s a l a k u l n a k , s ezek országonkénti csúcsszerve minden esetben a nemzeti könyvtér l e n n e . Dániában mintegy 40-50 nagykönyvtár vezetőiből vá-

TMT 17.évi. 10.szám 1970.október

lasztották meg a k b , 10 t s g u elnökséget, amelynek élén - hivatalból - a Nemzeti Könyvtár vezetője áll.

A megoldandó f e l a d a t o k közé t a r t o z i k a tudományos nagykönyvtá­

r a k és az intézeti könyvtárak viszonyának rendezése i s . Különösen f o n t o s ez az egyetemi hallgatók jobb könyvtári ellátásának biztosítá­

sa érdekében az olvasótermi férőhelyek számának, a szabadpolcok ál­

lományának növelése s t b . révén.

A szsrző a továbbiakban a népkönyvtárak kapcsolatairól szól, s i t t i s hasonló együttműködési területeket 3 o r o l f e l , m i n t a tudomá­

nyos könyvtárak esetében. Hangsúlyozza azonban, hogy a népkönyvtárak ügyét a tudományos könyvtárakétól nem szabad élesen különválasztani.

A dán könyvtáros szövetségben mindkét könyvtár-, i l l e t v e könyvtároB- t i p u s képviseletet k a p o t t .

A c i k k szól a dán könyvtároskőpzésről i s . leszögezi: a tudomá­

nyos könyvtárak munkatársainak képzésénél nem elégednek meg az egyéb­

ként négy éves képzési idővel, hanem a szükséges vizsgák letétele után még 14 h e t e s külön k u r z u s t t a r t a n a k részükre. A könyvtárosképző i s k o l a , amely 1956 óta Önálló állami oktatási intézmény, az elmúlt évben u j , 12 000 m2 alapterületű épülettel l e t t gazdagabb; az u j i n ­ tézménynek 25-30 főből álló oktatógárdája van.

Végezetül a szerző i s m e r t e t i a dán népkönyvtári hálózat r e n d s z e ¬

rét- A é g h F./

110/70

Dj j a v a s l a t a könyvtári raktározásra és kölcsönzésre: a J o r d a n - féle műanyag könyvdoboz. /Th» Jordán p l a s t i c book box: a new concept i n l i b r a r y s t o r a g e and c i r c u l a t i o n . / - JORDÁN, R. - BLUMENFÉLD, C. = l i b r a r y Resources and T e c h n i c a l S e r v i c e s , 12.k. 4.az. 1968. ősz.

p.435-441.

A j a v a s o l t u j raktározási mód: külön, műanyagból készült doboz használata minden egyes könyv számara, de a dobozok brosúrák, folyó­

i r a t o k , hanglemezek, okmányok tároláséra i s a l k a l m a s a k . A műanyag­

i p a r fejlődése, a szériagyártás olcsósága t e t t e lehetővé ennek az e l ­ gondolásnak a felvetését. A könyv és a doboz ugyanazt a számot v i s e ­ l i , e s e t l e g egy a d o t t kódnak megfelelően más-más szinü s z a l a g g a l lát­

ják e l a dobozokat és u g y a n o l y a n szinü s z a l a g g a l a könyveket.

A c i k k s z e r i n t a r e n d s z e r előnyei: a könnyebb, b i z t o s a b b és cél­

szerűbb kezelés, m e r t a könyvek kiemelése könnyebb, m i n t h a azok szo­

rosan állnak a p o l c o k o n , az Üres doboz állandó figyelmeztetés, hogy a könyv n i n c 3 a helyén, a lyukkártya, vagy a katalóguscédula, vagy a kölceönzáai l a p állandóan a dobozban tartható, ami feleslegessé t e h e t bizonyos központi nyilvántartásokat, a visszahelyezésnél még szabad­

p o l c r e n d s z e r esetében i s k i s e b b a hibalehetőség, a raktár külső lá­

tásra esztétikusabb benyomást k e l t , a dobozok védik a könyveket sérü­

lés, levegő, p o r , v i z e l l e n és a hőmérsékleti, v a l a m i n t páratartalmi 843

Figyelőszolgálat

ingadozások e l l e n , a könyvtámaszok feleslegessé válnak, egyszerűbb és gyorsabb a leltározás és a kölcsönzési s t a t i s z t i k a készítése.

A rendszer legnagyobb hátránya: a nagyobb helyszükséglet, h i ­ szen a dobozok természetesen szélesebbek, m i n t a csupasz könyvek. E z t - a c i k k s z e r i n t - részben e n y h i t i az átrendezésekre tartalékolt ál­

talában 25í-oa polchely-tartalék felére csökkenése. A c i k k s z e r i n t az összeB többlet helyszükséglet 10$.

A berendezés költsége könyvenként 1 dollár. A r e n d s z e r o l y a n könyvtáraknál gazdaságos, amelyeknek kölcsönzési f o r g a l m a az állo­

mány méreteihez képest aránylag a l a c s o n y . Komoly probléma az u j r e n d ­ szer bevezetése a nagyon zsúfolt könyvtá: akben.

/Moravek 1 . /

] 1 1/70 025.13:778.14.072:681.327.11 A mikrofilmezés és információkeresés várható* fejlődése. 'Looking

ahead i n m i c r o f i l m and I n f o r m a t i o n r e t r i e v a l . / - SMITZER, L.A. = NMA J o u r n a l , 2.k. 3-sz. 1969. t a v a s z , p.77-82.

A c i k k a m i k r o f i l m készítése és használata terén létrejött u j eljárásokat, t e c h n i k a i eszközöket f o g l a l j a össze. Ezek az u j eredmé­

nyek még nem t e r j e d t e k e l széles körben, de meghatározzák a követke­

ző két év fejlődését az e r e d e t i dokumentumok reprodukálása éa a com­

p u t e r e s rendszer kimenetének "mikrofilmesitéee" / m i c r o m a t i o n / terén.

Ez utóbbi a computer outputjának m i k r o f i l m e n való rögzitését j e l e n t i computer-sebességgel.

Az érdeklődés középpontjába a nagysebességű dinamikus m i k r o f i l m - rendszerek kerültek. A gépi a d a t o k a t rögzitő m i k r o f i l m e s rendszerben a mágnesszalagon tárolt a d a t o k a t képpé alakítják át s a kiegészítő - az információkeresést lehetővé tevő - a d a t o k k a l együtt m i k r o f i l m r e fényképezik. A f i l m e t előhívják, s szükség s z e r i n t nagyitják vagy má­

s o l a t o k a t készítenek róla. A filmmásolatokat olvasókészüléken vagy olvasó-nagyító készüléken l e h e t használni. Tehát mig a korábbi évek­

ben csak e r e d e t i papir-dokumentum v o l t a mikrofilmezés tárgya, ma már a kimenetként k a p c s o l t katódsugárcsövön megjelenő információ i s a felvétel tárgya l e h e t . Ez magasabb rendű az előbbinél, mert f o r ­ mátumát, a f i l m m e l összehangolt arányát pontosan elő l e h e t i r n i . A f i l m kódolható és így információkereső rendszerekben i s alkalmazható.

A következő években az e l e k t r o n s u g a r a s t e c h n i k a elterjedése várható annak ellenére, hogy az elektronsugár m e l l e t t képalkotó eugárként a lézersugár i s felhasználható.

A papírdokumentumok reprodukálására a f o l y a m a t o s , átfutásés rendszerű felvevőgép l e s z továbbra i s használatosabb. A katódsugár­

csövön megjelenő kép reprodukálására azonban szakaszos felvevőgépe­

k e t használnak. E célra különféle szélességű f i l m e k elterjedése vár­

ható 8 ram-től 105 mm-ig. 25-szörös lineáris kicsinyítés esetén 16 mm széles f i l m r e k e r e s z t b e n egy felvétel készíthető, 105 mm-es f i l m r e azonban n y o l c . A felvételi anyagot t e k i n t v e a jövőben i s a hagyomá­

nyos ezüethalogén f i l m e k túlsúlya várható. Az u j , nem hagyományos

TMT 17.évf. 10.szám 1970.október

anyagok feloldókópaseég éa o p t i k a i fedettség tekintetében elérik a hagyományOH f i l m a n y a g o k s z i n v o n a l a t , de érzékenység tekintetében nem.

A computer o u t p u t o t rögzitő mikrofilmfelvevő eeetőben egy betűre 1/100 000 e eipoziciős idő J u t , szemben az átlagos m i k r o f i l m f e l v e ­ vők 1/10 B expozíciós idejével, ezért e célra osak nagy érzékenysé­

gű anyag használható. A hagyományos ezüsthalogén f i l m e k hátránya a kidolgozás összetettsége: a nagysebesaégU rendazerekben megvilágítás után utólag k e l l k i d o l g o z n i őket. Olyan reprodukálás! f e l a d a t o k r a , melyek hosszabb expozíciós időt i s lehetővé t e s z n e k , az egyszerűen kidolgozható, olcsó u j anyagokat használják. Várható a mikroxerográ- f i a korlátozott elterjedése s a f o t o k r o m i k u s mikrofelvételi anyagok további fejlődése. Ez utóbbit az i g e n nagymértékű kicsinyítés iránti igények indokolják. Legújabb eredmény a hő által kidolgozható ezüst­

f i l m : k i s érzékenységű, ezért e d d i g elsősorban o l y a n rendszerekben alkalmazták, amelyekben a computer által vezérelt elektronsugár köz­

vetlenül a f i l m r e r a j z o l j a az a d a t o k a t .

A c o m p u t e r a d a t o k a t tartalmazó m i k r o f i l m e k nagyítására f o l y a m a - t o B e l e k t r o s z t a t i k u s nagyitógépeket gyártanak. Teljesítményük eléri a 24 métert percenként; a másolóanyag c i n k o x i d bevonatú papír. M i v e l ez az eljárás a hagyományos computeres kinyomtatáshoz viszonyítva gyors és olcsó, 3zeles körű elterjedésére l e h e t számítani. A m i k r o ­ filmről f i l m r e másoló anyagok tekintetében a közel jövőben lényeges változás nem várható. A hagyományos másolóíilm m e l l e t t az u l t r a i b o ­ l y a fényre érzékeny K a l v a r és Diazo f i l m m e g t a r t j a szerepét. A m i k r o ­ f i l m l a p másolás terén az eddigieknél gyorsabban működő, a u t o m a t i k u s másológépek elterjedésére számithatunk.

A m i k r o f i l m e s adattárolás és keresés főleg két formátum, m i k r o - f i l m t e k e r c e ós m i k r o f i l m l a p tekintetében mutat gyors fejlődést. Elő­

térbe került a kazettás mikrofilmtárolás, mert a kazettás f i l m e t könnyebb k e z e l n i és raktározni, m i n t a hagyományos orsóra t e k e r c s e i t f i l m e k e t .

Kisebb gyűjtemények, ha az adatok kiegészítésére i s szükség van, várhatóan mikrofilmlap-tárolórendszert vezetneic be. A f i l m l a p c k té­

ves visszaosztásának elkerülésére s a gyors kiválasztás elősegítésé­

r e a több míkrofilmlapot befogadó kazettákat fogják használni.

A korszerű mikrofilmolvasó Készülékekbe, melyek e l e k t r o n i k u s , o p t i k a i és mechanikai elemekből állnak, a kazettás m i k r o f l i m t e k e r c s a u t o m a t i k u s a n fűzhető be. A f i l m megáll a billentyűkkel beprogramo­

z o t t ponton. A f i l m különféle sebességgel továbbitható, a legnagyobb sebesség másodpercenként 100 felvétel. A lineáris nagyítás 24-szeres és 40-szeres, azon kivül f o k o z a t nélkül i s változtatható. A m i k r o - fllmlap-olvasó készülékek j e l e n l e g kézi beállitást tesznek szükséges­

sé. A jövő m i k r o f i l m l a p olvasókészülékei vagy egybe lesznek építve a filmtároló résszel és a u t o m a t i k u s a n választják k i a k e r e s e t t f i l m l a ­ p o t , vagy filmtároló kazetták utján t e s z i k lehetővé a gyors keresést.

AZ u j , korszerű olvasókészülékeket gyorsmásolóval kombinálják, A k i ­ vetített képről gombnyomásra e l e k t r o s z t a t i k u s másolat készíthető. E r ­ r e a célra a c i n k o x i d o s p a p i r további elterjedése várható.

/Tőkós L-.

345

Figyeliszolgálat

112/70 025.3 Gyorsfeldolgozáa: erények ás buktatók. /Speed c a t a l o g i n g : p r u d -

ence and p i t f a l l s . / - MITECKI, J.Z. = L i b r a r y J o u r n a l , 94.k. 7.BZ.

1969-épr.l. p.1417-1421.

A Wieconain üniversity L i b r a r y / W l e c o n s i n i Egyetemi Könyvtár/ u j feldolgozó módszert v e z e t e t t be, az un. gyorsfeldolgozást. Á gyors feldolgozás gondolatához a katalogizálandó müvek egyre növekvó száma és a könyvtárosÍnség v e z e t e t t . Az u j eljárás a szerkesztés műveleté­

hez hasonlít és annál megbízhatóbb eredményeket mondhat magáénak, m i ­ nél jobban hasonlít hozzá.

A könyvtár gyorefeldolgozó c s o p o r t j a /mely k i t e r j e d t katalogizá­

lási t a p a s z t a l a t o k k a l rendelkező, de nem könyvtáros végzettségű cso­

portvezetőből, két főfoglalkozású, egyetemet végzett, ezéles körű nyelvtudásnál rendelkező, de nem könyvtáros végzettségű munkatársból és egy a l k a l m i segéderőből tevődik Össze/ a katalogizálási főosztály­

hoz t a r t o z i k . A főosztály három osztályból áll,

1 . az előkatalogizálási osztályból, amely a beérkező müvek b i b ­ liográfiai azonosításáért, raktári j e l z e t t e l való ellátásáért és az országos központi címjegyzék tételeinek kiírásáért f e l e l ;

2. a feldolgozó osztályból, amely a beérkező anyagok osztályozá­

sával és címleírásával f o g l a l k o z i k , és végül

3. az utófeldolgozó osztályból, amely a katalóguscédulák és a müvek további sorsáért f e l e l .

A katalogizálandó könyvekről a leiró cBoportban alapfelvétel ké­

szül, mégpedig vagy a katalogizálás szokásos formája vagy a g y o r s f e l ­ dolgozás módszerei s z e r i n t , vagy a l i b r a r y o f Congress /Kongresszusi Könyvtár/ központi címjegyzékében szereplő tételek szerkesztésével.

Az alapfelvételről fénymásolatokat készitenek; a katalógusszerkesztő c s o p o r t e fénymásolatokat h e l y e z i e l a katalógusokban.

A gyorefeldolgozó csoporthoz azok a müvek kerülnek, amelyeknél az előkatalogizálási osztály behasonlitói megtalálták a L i b r a r y o f Congress hivatkozási számát és az országOB központi címjegyzék megfe­

lelő tételét. A t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a beérkező müvek 80?&-a 6 hóna­

pon belül m e g j e l e n i k a l i b r a r y o f Congress cimjegyzékében. így a könyvtárban az újonnan beérkező ős gyorsfeldolgozésra kerülő müvek pár hónapra un. várakozási polcokon nyernek elhelyezést. /E müvekről a könyvtár olvasóinak értesítést küld, és - ha igény van rá - a könyvet katalogizálatlan állapotban i s kikölcsönzik!/ G y o r s f e l d o l g o ­ zásra tehát csak azok a müvek kerülnek, amelyeket a L i b r a r y o f Cong­

r e s s gyarapodási jegyzékei már osztályoztak.

A gyorsfeldolgozás tételről-tőtelre haladó, szigorú behasonlitá- son a l a p s z i k . A bebasonlitáB nyomán adódó különbségeket gondosan f e l ­ j e g y z i k , e a leiró oeztályon az alapfelvételeket e különbségek f i g y e ­ lembevételével s z e r k e s z t i k , állítják össze. A szerkesztés befejezését követően a szerkesztő ráírja a L i b r a r y o f Congress címjegyzékében

TKT 17.évi. 10.szám 1970.október

szereplő hivatkozási számot az alapfelvételre. Azokat az anyagokat, amelyeket nem l e h e t e módszerrel katalogizálni, a katalogizálás szo­

kásos módszereivel dolgozó feldolgozó munkatársak kapják.

A r e n d s z e r n e k buktatói: az u j eljárás lebecsüli a központi cím­

jegyzékben szereplő mühelyi felvételének elkerülhetetlen módosulá­

s a i t /különbségek adódhatnak a L i b r a r y o f Congress nyilvántartásában szereplő tétel és a valóságos könyv között, a L i b r a r y o f Congress e s e t l e g a l t e r n a t i v osztályozást j a v a s o l , s o r o z a t i kiadványoknál a számozás eltérő l e h e t , előfordulhat, hogy a c i m rendszavának i s vál­

tozást k e l l szenvednie s t b . / .

mindezek ellenére a gyorsfeldolgozás előnyösnek mondható, mert az u j tételek többsége előzetesen katalogizálást n y e r , mert a s z e r ­ kesztés v i s z o n y l a g egyszerű és tévedésektől mentes /a vizsgálatok fé­

nyében a gyorsfeldolgozés v i s z o n y l a g kevésbé b i z o n y u l t tévedésveszé­

l y e s eljárásnak, m i n t a szokásos katalogizálás/, mert a költségek k i ­ sebbek, a munkaerő kiképzése gyorsabban elérhető s végül - de első­

sorban - mert a feldolgozás jelentékenyen meggyorsul. Az 1967/68-as tanévben a c s o p o r t 32 348 egységet d o l g o z o t t f e l s ez a teljesítmény hozzávetőleg ötszöröse annak a teljesítménynek, amelyet a szokásos katalogizálási eljárással dolgozó munkatársak f e l tudnak m u t a t n i /a gyorsfeldolgozóknál az egy főre jutó h e t i átlagos feldolgozás 250¬

300 bibliográfiai egységre r u g / .

/Ungvári Gy,/

113/70

Automatizált könyvtári r e n d s z e r t e r v e z e t e . /An automated l i b r a r y system p r o p o s a l . / - COOX, M. = S p e c i a l L i b r a r i e s , 6 0 .k . 5.sz. 1969.

máj.-jun. p.288-296.

A szerző az automatizált könyvtári r e n d s z e r általános modelljét i r j a l e , lyukkártya és mágnesszalag információhordozó alkalmazásával.

A hagyományos könyvtár r e n d s z e r e három nagy a l r e n d s z e r r e b o n t h a ­ tó f e l :

beszerzés, osztályozás, katalogizálás;

könyvek tárolása, kölcsönzése;

a visszaáramlás ellenőrzése, kiértesítések.

Ezen belül azonban a korszerű és a hagyományos könyvtár már e l ­ térő müveleteket végez sokszor éppen az automatizálás által nyújtott u j lehetőségek következtében.

Beszerzés: ez a müvelet változatlan, a rendszerhez beérkező könyveket összehasonlítják a rendeléssel, ellenőrzik a számlákat s t b . Ezután a dokumentumok osztályozásra, katalogizálásra kerülnek.

Hivatkozási szám: a korszerű rendszerekben ez a klassziflkációs

Figyelőszolgálat

kőd / p l , a Dewey-szám/, o l y módon kiegészítve /sorszám vagy betű hoz­

záfűz ésével/, hogy minden könyvtári tételnek egyéni száma l e g y e n , A következő müvelet hagyományos rendszerekben a különböző típu­

sú /a különböző e l v e k s z e r i n t r e n d e z e t t kartotéktárakhoz szükséges/

katalőguskartonok elkészítése l e n n e . A gépesített rendszerben e r r e n i n c s szükség: egyszerű adatrögzítéssel az összes - BZÜkséges - adar-

t o t gépi információhordozóra v i s z i k f e l , amelyből a computer állítja elő

a katalóguskartonokat /időosztásos computer esetén e r r e s i n c s szükség, a kartotéktárt a computer memóriája helyettesíti, amelyből a katalógus szövege kereséskor katódsugárcsöves készülék képernyőjén jeleníthető meg/;

az u j szerzemények jegyzékét;

a leltárkönyvet; v a l a m i n t bármely más szükséges listát.

Kindezen listákat, jegyzékeket s t b . mágnesszalagra v i s z i k f e l , bizonyos időközönkénti / n a p i , h e t i / aktualizálással. Ez a z t j e l e n t i , hogy a dokumentumok a z o n n a l i kölcsönzésre készen állnak, mert a mág­

nesszalag alapján minden, a könyvtárban szükséges feldolgozási - l i s ­ tázási, katalóguskészitési s t b . - müvelet azonnal elvégezhető.

Automatizált rendszerekben a kölcsönzés i s nagymértékben g y o r ­ sítható; p l . géppel olvastatható könyvkártyák és olvasókártyák a l k a l ­ mazásával. Jő eredményt ad a mágneses vagy o p t i k a i karakterolvasó be­

rendezésekre ópitett r e n d s z e r , kevésbé eredményes a lyukkártya vagy lyukszalagkártya alkalmazása a f e n t i célra.

A könyvtári egységek a d a t a i n a k a rendszerbe történő bevitelére a szerző lyukkártyét ajánl, nézete e z e r i n t az adatok előrendezése i g y célszerűen végezhető e l , még a computer alkalmazása előtt. A lyukkártyákon levő a d a t o k a t a lyukkártyák előrendezése után v i s z i k a computerbe mágnesszalagra történő rögzítés céljából. A rendszerben a f e n t i automatizálás bevezetésével a manuális munkát minimumra sző­

r i tják l e .

Az automatizált r e n d s z e r nemcsak a lejátszódott müveletek / p l . kölcsönzés/ regisztrálására képes, hanem lehetőség n y i l i k az összes, a könyvtár hatékony működéséhez szükséges összehasonlítás, jegyzék, s t a t i s z t i k a a u t o m a t i k u s elkészítésére, a könyvtárat jelentősen t e r ­ helő, a szakmai munkát sokszor hátráltató r u t i n m u n k a automatizálásá­

r a i s .

/ S c h i f f E./