FOGORVOSI SZEMLE
Stomatologia Hungarica
A MAGYAR FOGORVOSOK EGYESÜLETÉNEK (MFE) HIVATALOS LAPJA Alapította: Dr. Körmöczi Zoltán 1908-ban
112. évfolyam 3. sz. 2019. szeptem ber
Főszerkesztő:
Dr. He r m a n n Pé t e r
Szerkesztő:
Dr. Ge r a Is t v á n
A szerkesztőbizottság tagjai:
Dr. Barabás József, Dr. Divinyitamás,
Dr. Dobónagycsaba, Dr. Dóri Ferenc, IDr. Fábiántibor I.
Dr. Fazekas András, Dr. Fazekasárpád, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Gerber Gábor, Dr. Hegedűs Csaba, IDr. KaánmiklósI.
Dr. Kivovics Péter, Dr. Kocsiss. Gábor, Dr. Mártonildikó, Dr. Nagy Ákos, Dr. Nagy Katalin, Dr. Németh Zsolt, Dr. Piffkó József, Dr. Radnai Márta, Dr. Rózsa Noémi, Dr. Sculeananton, Dr. Spielman Andrew, Dr. Tarjánildikó,
Dr. Tóth Zsuzsanna, Dr. Vágó Péter, Dr. Varga Gábor, Dr. Windisch Péter, Dr. Zelles Tivadar
Szerkesztőség:
1088 Budapest, Szentkirályi u. 47. TelVfax: +36-1-317-1094 Kiadja: a Ma g y a r Fo g o r v o s o k Eg y e s ü l e t e
Megrendelhető az ¡nfo@mfe-hda.hu címen Előfizetési díj: 1000 Ft számonként
Online elérhetőség:
A Fogorvosi Szemle korábbi számai, az „Útmutató a Fogorvosi Szemle szerzői számára”
és a „Fogorvosi Szemle szerzői jogi nyilatkozata”
megtalálhatók az MFE honlapján: http://mfe-hda.hu/
Index: 25 292
ISSN 0015-5314 (nyomtatott) ISSN 2498-8170 (online)
Kiemelt pártoló tagok*:
♦ Straumann GmbH Magyarországi Fióktelepe
♦ Denti System Kft.
♦ Philips Magyarország Kft.
^ stra u m a n n D ^ T l t i P H IL IP S
sim p ly doing more i m p l a n ts o l u t i o n s SOIIICflt'C!
* Az MFE Közgyűlés 2019/5/8. sz. határozata alapján.
TA R TALO M
Eredeti cikk ♦ Original article
Dr. Szaló k i Me l in d a, Ha m id Ja v a d i, Sa r a Kh a n d a n, Ad e lin a Yo u s s e f St e p h a n ie, Dr. Ga l l Jó z s e f, Dr. He g e d ű s Cs a b a
3D nyomtatható biokompatibilis modell alapanyagok polimerizációs tulajdonságainak vizsgálata 70 Esetismertetés ♦ Case report
Dr. Gy u la i-Ga á l Sz a b o l c s, Dr. Min y a Fa n n i, Dr. Tr im m e l Bá l in t, Dr. Sim o n f f y Lá sz l ó
Az implantológia helye a fogcsírahiányos esetek ellátásában 77 Szakcikk ♦ Clinical trial
Dr. Vo lo m An d r á s, Dr. Fr á t e r Má r k Transzmurális szálerősítéses merevítés a nagyméretű MÓD kavitások mechanikai
ellenálóképességének növelésére - technikai leírás 82 Hírek ♦ News
Pályázat Körmöczi-pályadíjra 86
Összefoglaló cikk ♦ Review Dr. Pa lást i Le v e n t e, Dr. Iván yi Dó r a, Dr. Ob e r n a Fe r e n c, Dr. Kiv o v ic s Má r to n
Fogászati implantáció biszfoszfonát terápiában részesülő betegeknél
Irodalmi összefoglaló (1. rész) 87
Szakcikk ♦ Clinical trial
Dr. Mikló s Ré k a, Dr. Fo r g ó Kr ist ó f, Dr. Ko m l ó s Gy ö r g y, Dr. Jo ó b-Fa n c s a l y Ár p á d, Dr. Ác s Ná n d o r
Várandósság és gyógyszerek.
Hogyan kezeljünk állapotos pácienseket
a fogászati rendelőben? 94
Hírek ♦ News
A 2019. évben végzett fogorvostan-hallgatók
doktorrá avatása 102
Hírek ♦ News
Kinevezések 104
Megemlékezés ♦ Necrology Dr. Fábián Tibor,
professor emerítus (1934-2019) B3
FOGORVOSI SZEM LE ■ 112. évf. 3. sz. 2019. 82-86. S z a k c ik k
Dr. Volom Esztétikai Fogászati Rendelő*
Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék**
Transzmurális szálerősítéses merevítés a nagyméretű MOD kavitások
mechanikai ellenálóképességének növelésére -technikai leírás
DR. VOLOM ANDRÁS*, DR. FRÁTER MÁRK**
Korunk táplálkozási szokásai és az ezek következtében népbetegséggé vált caries miatt jelentős számban készülnek egyre nagyobb kiterjedésű, mezio-okklúzio-disztális (MÓD) kavitásokba kompozíciós tömőanyagból restaurációk. A mo
dern adhezív restaurátumokkal szemben követelmény, hogy állítsák helyre a fog funkcionális egységét, továbbá erősítsék meg azt, kivédve ezzel a későbbi esetleges foganyag-restaurátum komplexumban kialakuló töréseket. Az MÓD kavitások kialakítása jelentős mechanikai gyengüléshez vezet, ami döntően a zárólécek elvesztésének, valamint a kavitás dimen
zióinak (mélységének) következménye. Bár a mai kompozitok elődeikhez képest jelentős fejlődésen mentek keresztül, az extrém mélységű MÓD kavitások ellátására a hagyományos direkt kompozit restaurátumok alkalmassága erősen megkérdőjelezhető. Több vizsgálat szerint az így ellátott fogak mechanikai ellenállóképessége számottevően csökkent.
Cikkünk célja egy olyan új technika bemutatása, ami a kavitás-alakítás során jelentősen meggyengült fogakat képes teherviselőbbé tenni. Az általunk alkalmazott új eljárás, a transzmurális merevítés erős mechanikai kapcsolatot teremt az MÓD üreg falai között, így növelve azok ellenállóképességét az okkluzális irányból ható terhelésekkel szemben.
Kulcsszavak: MÓD kavitás, transzmurális merevítés, szálerősítés, okkluzális terhelés, bruxizmus
Bevezetés
A konzerváló fogászati munka egyik leggyakrabban vég
zett kezeléstípusa a jelentősen destruált fogak II. osz
tályú MÓD kavitásainak ellátása direkt vagy indirekt res- tauratív technikával. Bár az indirekt restauratív megoldás (betét készítése) tartós, jó megoldást jelent az említett esetben, mind a páciens, mind a fogorvos választása többször a direkt technikával, azonnal elkészített tömé
sekre esik. Ennek hátterében a betétek elkészítéséhez szükséges nagyobb időtartam, többalkalmas fogászati kezelés, valamint a megemelkedett költségek állnak.
Az adhezív fogászat robbanásszerű fejlődése és elter
jedése óta a MÓD kavitásokat leggyakrabban kompozit tömésekkel állítják helyre. Ezen beavatkozások számá
nak további emelkedése várható az amalgám kivezeté
sének következtében [1].
Manapság a direkt töméseknek a fiziológiás hara- pási erőnél nagyobb erőket is el kell viselniük. Ennek hátterében számos tényező azonosítható. Napjaink táplálkozási szokásai jelentősen eltérnek az ideálistól.
A fogívek bizonyos fokú szűkülete és a fogak kisebb- nagyobb torlódása szinte általánossá vált. Ennek a fo
lyamatnak a hátterében feltehetően az elégtelen rágás miatt alulfejlett állcsontok és a fogazat méretarányta
lansága áll [2]. Az előbb felvázolt okok is közrejátszhat
nak a bruxizmus egyre gyakoribb megjelenésében, ami jelentős túlterhelést jelent a fogazat számára.
Az MOD kavitások az egyik legsérülékenyebb kavitás- konflgurációt képviselik a zárólécek hiánya miatt. A szak
irodalomban ismert, hogy a MOD kavitások preparálása jelentősen csökkenti a kezelt fog mechanikai tehervi
selő képességét [3]. Az így kezelt fogak sérülésének legvalószínűbb módja az oldalfalak valamelyikének le
törése, ami a fogat érő erők horizontális vektorának számlájára írható. Másképpen megfogalmazva, okkluzá
lis erőterhelés hatására az oldalfalak kihajlanak, a csü
csökhegyek eltávolodnak egymástól és ez a fal és a ka
vitás alapja tájékán horizontális repedést hozhat létre, amely a fal letörését eredményezi [4],
Aggasztó tény, hogy a kavitás mélységének növelé
sével drasztikusan csökken a MOD kavitások töréssel szembeni ellenállóképessége vitális fogak esetében is, és a ferde rétegzéssel elkészített kompozit tömés nem tudja visszaállítani ezt, vagy megerősíteni a már meg
gyengült struktúrát [5]. Ennek oka a kompozit törést megállító elégtelen képességében (fracture toughness) keresendő [6], mely nagyobb volumenfaktor esetén egy klinikailag is releváns problémává válik, és a tömés és/
vagy a fog eltörését okozhatja idővel.
Érkezett: 2019. január 12.
Elfogadva: 2019. március 28. DÓI 10.33891/FSZ.112.3.82-86
83 FOGORVOSI SZEM LE ■ 112. évf. 3. sz.2019.
Ismert tény, hogy a nagyméretű kompozit tömések teherviselő képessége növelhető a kavitás belsejébe helyezett polietilén szálerősítő rostokkal [7, 8]. Ugyan
akkor a polietilén rostok pontos helyzete kiemelt jelen
tőségű a restaurált fogak megerősítése szempontjából.
áthúztuk a lingvális falon kialakított áttörésen, majd csi
pesszel, enyhe húzás mellett lehajlítottuk az ott kialakí
tott kazettába és fotopolimerizáltuk. (5. kép)Ezt követő
en egy körkörös Toffelmire matrica került a fogra, utána a hiányzó meziális és disztális falakat centripetális tech
nikával felépítettük hagyományos kompozittal (G-aenial Kezelési koncepció
Az alább ismertetett technika lényege a nagy kiterjedé
sű MÓD kavitások megerősítése polietilénrostokkal és direkt töméssel. Az alkalmazott technika alapja, hogy a megmaradt két falon kis lyukat fúrva a falakat ösz- szekötjük egy nyújtó erőkkel szemben nagy ellenállást mutató, ám jól hajlítható ultramagas molekulasúlyú po
lietilénrosttal (Ribbond Ultra Orthodontic, Ribbond Inc., USA). A technika újdonsága, hogy a polietilénrost a ka- vitásba történő applikálását követően a polietilénrost fe
szülés alatt polimerizáljuk, feszülés alatt lett polimeri
zálva, biztosítva a szemben lévő falak belső sínezését.
Az ilyen módon ellátott fogak oldalfalai jóval nehezebben hajlíthatok, ezáltal a fog okkluzáliserőkkel szemben muta
tott mechanikai ellenállóképessége is jelentősen megnő.
1. kép: Kiindulási szituáció
Technikai leírás
A bemutatott technikát a direkt töméssel még restau
rálható, extrém mélységű, de nem gyökérkezelt moláris fogak (mélység 5 mm, falvastagság 2-2,5 mm) eseté
ben javasolt elvégezni. (1. kép)
Az oldalfalak áttörését és a külső felszínén elhelyez
kedő külső kazettát mikropreparációs fúróval (MP 53, TwoStriper, Airbrasive Tehcnology inc. USA) hoztuk lét
re. A bukkális és lingvális falak mesterséges „perforálásé?
a faiak okkluzális kétharm adánál végeztük el. (2. kép) A kavitás tisztítása és szárítása után az alábbi adhe- zív protokollt alkalmaztuk: szelektív zománcsavazás után (37%-os orthofoszforsav 15 másodpercig) (3. kép) lemostuk és megszárítottuk a fogat, majd az adhezív kezelést egy enyhe önsavazó adhezívvel végeztük (G-Premio Bond, GC Europe, Leuven, Belgium) a gyár
tó utasításait követve. A felvitt réteget 40 másodpercig fotopolimerizáltuk.
A polietilénrostokból álló szalagot mindig be kell mér
ni és méretre kell vágni a kavitás átmérőjének megfe
lelően még a rostok előkezelése előtt. (4. kép)A fel
használáshoz előkészítettük a polietilénszálat, amelyet először megbondoztunk, majd a felesleget gyengéd légárammal eltávolítva magas töltöttségű flow kompo
zittal (G-aenial Universal Flo A3, GC Europe, Leuven, Belgium) impregnáltunk.
A kavitásban először a bukkális áttörést töltöttük fel magas töltöttségű flow kompozittal, majd a flow-n átve
zettük az előzetesen bemért hosszúságú polietilénszá
lat (Ribbond Ultra Orthodontic, Ribbond Inc., USA) és lehajlítottuk a végét a külső kazettába, majd nagyjából 5 másodpercig fotopolimerizáltuk. Ezt követően a rostot
2. kép: A kavitás oldalnézetből
3. kép: A zománcszélek szelektív savazása
84 FOGORVOSI SZEM LE ■ 112. évf. 3. sz.2019.
4. kép: A kavitásba bepróbált, Ideális hosszúságú Rlbbond szalag
5. kép: A szemben lévő, megmaradt falakat összekötő Rlbbond szalag
Posterior PJ-E, GC Europe, Leuven, Belgium), ezzel az eredetileg II. osztályú üreget I. osztályúvá alakítva.
A kavitást kompozitból készült rétegzett töméssel lát
tuk el. A köztes rétegeket 20 másodperig, az utolsó ré
teget pedig 60 másodpercig fotopolimerizáltuk. (6. és 7. kép)
Megbeszélés
A minimál invazív fogászat igyekszik a meglévő fog
anyagból minél többet megtartani, az adhezív restau- rátumok pedig igyekeznek helyreállítani a fog mechani
kai ellenállását a rágóerőkkel és esetleges traumákkal szemben. Eljárásunk kiválóan illeszkedik ebbe a gon
dolatiságba, mert alkalmazásával növelni tudjuk a dest- ruált fogak teherviselő képességét. A MÓD kavitások belső sínezése polietilénrostok felhasználásával nem új gondolat [9, 10], ugyanakkor a Belli és mtsai. által korábban leírt transzverzális szálérősítéses eljáráshoz képest [10] a transzmurális szálerősítés nem a falakat átvágva - ezáltal jelentős anyagveszteséget okozva - rögzül, hanem a falakon áthaladva köti össze azokat.
A leírt technika egyedisége abban rejlik, hogy feszülés alatt kapcsolják össze a polietilén rostok a megmaradt bukkális és orális falakat (8. kép), amire eddig, tudomá
sunk szerint, nem volt példa. Ismert tény, hogy a polieti
lénrostok jelentős erőknek képesek ellenállni, ha a ros
tok hossza maximalizálva van és azok „megnyújtva”, feszülés alatt vannak [11], A kompozit tömések során alkalmazott, a tömésbe ágyazott polietilénrostok továb
bi előnye, hogy szinte a pozíciójuktól függetlenül ké
pesek a törési mintázatot kedvező irányba módosíta
ni [12]. Ezt azt jelenti, hogy ha a fog-restaurátum mint adhezív egység törése jön létre, az az esetek döntő többségében a zománc-cement junkció szintjében vagy felette jön létre, így a fog könnyedén újra restaurálha
tó [13]. Ugyanakkor a polietilénrostok fogat megerősítő, azaz a töréssel szembeni ellenállásra gyakorolt hatá
sa erősen függ a rostok restaurátumon belüli pozíció
jától [14].
6., 7. kép: Az elkészült dlrekt szálerősítéses restaurátum
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 3. sz. 2019. 85
8. kép: A megfeszített polietilén rostok a transzmurális megerősítés elkészítése során
Minden esetben fontos a rostok megfelelő átitatása adhezívvel és flow kompozitba ágyazása, ami növeli a rostok elaszticitási modulusát [15]. A rostok pozicio
nálása után a töm éskészítésre használt hagyomá
nyos kompozitot ferde rétegzéssel érdemes használni a kavitásban a napi klinikumban már megszokott mó
don. Saját tapasztalatunk szerint a transzmurális me- revítés alkalmazásával képesek lehetünk mély MOD kavitások esetében megerősíteni a restaurálandó fo
gat, azaz helyreállítani az egészséges fogra jellemző, töréssel szembeni ellenállást [16].
További vizsgálat tárgya lehet, hogy hogyan befolyá
solja az ilyen esetek ellátását és eredményességét, ha hagyományos kompozit helyett bulk-fill kompozittal res
tauráljuk az üreget a rostok pozicionálása és fixálása után.
Konklúzió
A bemutatott új technika egy, a napi klinikai praxisban gyakran felmerülő problémára, szituációra kínál relatíve gyors és tartós direkt restauratív megoldást, melynek lényege a rostok megfelelő pozicionálása és feszü
lés alatt inkorporálása az egyébként hagyományosnak mondható direkt kompozit restaurátumba.
Irodalom
1. MikulásK, LinningerM, TakácsE, KispélyiB, NagyK, FejérdyP, HermannP: Paradigm shift in conservative dentistry: the end of the amalgam era. OrvHetil. 2018 Oct; 159 (42): 1700-1709.
2. RoseJC1, Roblee RD: Origins of dental crowding and maloc
clusions: an anthropological perspective. Compend Contin Educ Dent. 2009 Jun; 30 (5): 292-300.
3. RoccaGT, KrejciI: Crown and post-free adhesive restorations for endodontlcally treated posterior teeth: from direct composite to endocrowns. EurJ Esthet Dent. 2013 Summer; 8 (2): 156-179.
4. TahaNA1, PalamaraJE, MesserHH: Fracture strength and frac
ture patterns of root filled teeth restored with direct resin restora
tions. J Dent. 2011 Aug; 39 (8): 527-535.
5. ForsterA, Braunitzer G, TóthM, P Szabó B, FráterM: In Vitro Fracture Resistance of Adhesively Restored Molar Teeth with Different MOD Cavity Dimensions. J Prosthodont. 2019 Jan; 28 (1): e325-e331.
6. Lassila L, Keulemans F, Sailynoja E, Vallittu PK, Garoushi S:
Mechanical properties and fracture behavior of flowable fiber re
inforced composite restorations. Dent Mater. 2018 Apr; 34 (4):
598-606.
7. KemalogluH, Emin Kaval M, Turkun M, Micoogullari Kurt S: Ef
fect of novel restoration techniques on the fracture resistance of teeth treated endodontically: An in vitro study. Dent Mater J.
2015; 34 (5): 618-622.
8. Belli S, Cobankara FK, Eraslan O, Eskitascioglu G, KarbhariV:
The effect of fiber Insertion on fracture resistance of endodonti
cally treated molars with MOD cavity and reattached fractured lingual cusps. J Biomed Mater Res B Appl Biomater. 2006 Oct;
79(1): 35-41.
9. BelliS, ErdemirA, OzcopurM, EskitasciogluG: The effect of fi
bre Insertion on fracture resistance of root filled molar teeth with MOD preparations restored with composite. Int Endod J. 2005 Feb; 38 (2): 73-80.
10. BelliS, ErdemirA, YildirimC: Reinforcement effect of polyethyl
ene fibre in root-filled teeth: comparison of two restoration tech
niques. Int Endod J. 2006 Feb; 39 (2): 136-142.
11. KarbhariV, StrasslerH: Effect of fiber architecture on flexural characteristics and fracture of fiber-reinforced dental composites.
Dent Mater. 2007 Aug; 23 (8): 960-968.
12. AkmanS, AkmanM, EskitasciogluG, BelliS: Influence of several fibre-reinforced composite restoration techniques on cusp move
ment and fracture strength of molar teeth. Int Endod J. 2011 May; 44 (5): 407-415.
13. ScottiN, Coero Borga FA, Alovisi M, Rota R, Pasqualini D, BeruttiE: Isfracture resistance of endodontically treated man
dibular molars restored with Indirect onlay composite restorations Influenced by fibre post Insertion? J Dent. 2012 Oct; 40 (10):
814-820.
14. Oskoee PA, Ajami AA, Navimipour EJ, Oskoee SS, Sadjadi J: The effect of three composite fiber Insertion techniques on fracture re
sistance of root-filled teeth. J Endod. 2009 Mar; 35 (3): 413-416.
15. BelliS, EskitasciogluG: Biomechanical properties and clinical use of a polyethylene fibre post-core material. International Den
tistry South Africa. Vol. 8, No. 3.
16. SáryT, Garoushi S, Braunitzer G, AllemanD, Volom A, FráterM:
Fracture behaviour of MOD restorations reinforced by various fibre-reinforced techniques - An In vitro study. J Mech Behav Biomed Mater. 2019 Jul 9;98:348-356. doi: 10.1016/j.jmbbm.
2019.07.006. [Epub ahead of print] PubMed PMID: 31302584.
86 FOGORVOSI SZEM LE ■ 112. évf. 3. sz.2019.
Clinical trial An d r á s Vo l o m, Má r k Fr á t e r
Transmural fiber reinforcement in order to restore the fracture resistance of large MOD cavities - a technical report
Our everyday eating habits and the subsequent caries endemic led to an increase in the number of large MOD cavities re
stored with direct composite restorations. Today it is a requirement for modern adhesive restorations to not only replace the lost tooth structure but also restore the functional unity of the tooth and increase its fracture resistance, in order to prevent fu
ture fractures in the tooth-restoration complex. MOD cavities produce an extremely weakened situation, which is a result of the missing marginal ridges and also highly influenced by the cavity dimensions (especially the depth of the cavity). Although modern composite have undergone major development compared to their previous versions, the usage of conventional com
posite filling materials to restore large and deep MOD cavities as best practice is highly questionable. According to several studies teeth with the mentioned vulnerable cavities restored with direct composite fillings show reduced fracture resistance.
Our aim with this technical report is to show a technique which is capable of increasing the fracture resistance of teeth that were mechanically destabilized due to extensive loss of sound tooth structure and subsequent cavity preparation.
This new method, which is termed transmural reinforcement, is able to form a strong and durable mechanical connection between the remaining cavity walls, leading to increased resistance against occlusal loading.
Keywords: MOD cavity, transmural strengthening, fiber reinforcement, occlusal loading, bruxism
Hírek
News
Pályázat
Körmöczi-pályadíjra
2020. februárig pályázhatnak a Körmöczi-pályadíjra 35 évnél fiatalabb, a Fogorvosi Szemlében 2019-ben publikáló tagjaink.
A Magyar Fogorvosok Egyesülete évente pályázaton elnyerhető Körmöczi-pályadíjban részesíti 35 éven aluli tag
jainak önálló, színvonalas, tudományos munkán alapuló közleményeit, melyek a megelőző évi Fogorvosi Szem
lében jelentek meg. A pályázatok elbírálásánál az eseti bíráló bizottság döntését követően azt az Elnökség egy
szerű többségi szavazattal ítéli oda.
A pályadíj három fokozatban elnyerhető, melyek összegei:
I. fokozat: 200.000 Forint II. fokozat: 150.000 Forint III. fokozat: 100.000 Forint
A pályadíj megosztva is átadható. A nyertes pályázatok díjainak átadása az MFE konferenciáján, 2020 májusában történik.
Felhívjuk ezért minden 35 év alatti tagunk figyelmét, hogy még van lehetőségük egy idei lapszámban megjelen
tetni tudományos munkájukat. Használják hát ki a lehetőséget, és nyújtsák be cikküket publikációra, így esélyt szerezvén a pénzdíjra!
A cikkek leadásával kapcsolatosan az MFE weboldalán tájékozódhatnak.
Pályázni csak a 2019-ben a Fogorvosi Szemlében megjelent közleményekkel lehet. Kérjük, a közlemény pdf vál
tozatát mellékelje e-mailes pályázatához.
A pályázat beadási határideje: 2020. február 4.
Pályázatukat, kérjük, e-mailben juttassák el az MFE főtitkára, Prof. Dr. Fejérdy Pál részére: fejerdy.pal@dent.
semmelweis-univ.hu
Magyar Fogorvosok Egyesülete
