Hajma Lajos
(Orgovány, 1927– ) A védés időpontja: 1972
Kandidátusi értekezés címe: Az Amerikai Egyesült Államok katonai doktrínája Tudományos eredmények:
a) hozzájárul a saját katonai doktrína és az amerikai katonai doktrína eltérő tartalmú, valamint módszertani jegyeinek kritikai feltárásához, elemzéséhez;
b) a katonai doktrína értelmezése, olyan fogalmak tisztása jut kifejezésre, mint a „nemzeti cél”, a „nemzeti politika”, a „nemzeti stratégiai, a „nemzetbiztonsági stratégiai”;
c) feltárja az amerikai katonai doktrínák eddigi alakulását és azok okait, a „rugalmas reagálás”
és a „reagálás elrettentés” katonai doktrína elemét, valamint annak gyakorlatban történő alkalmazását.
Hivatalos bírálók:
dr. Ady Zoltán alezredes, a hadtudomány kandidátusa, Fazekas László ezredes, MNVK 1. csf. h.
Bírálóbizottság:
Elnök: dr. Oszetzky Tamás ezredes, a hadtudományok kandidátusa.
Titkár: dr. Szántó Imre alezredes, a hadtudományok kandidátusa.
Tagok: dr. Ligeti Rudolf ezredes, a hadtudományok kandidátusa, dr. Farkas Róbert nyá. ezredes, a hadtudomány kandidátusa, Pusztai János ezredes.
Kandidátusi értekezés tartalma:
Bevezetés
I. Az Amerikai Egyesült Államok katonai doktrínájának alapjai
1. Az amerikai hadtudomány néhány kérdése és összefüggései a katonai doktrínával 2. Néhány megjegyzés az amerikai katonai doktrína fogalmához
II. Az amerikai katonai doktrína fejlődésének áttekintése
1. A katonai doktrína helyzete a második világháború után (1946–1947) 2. Totális háború doktrínája (1947–1952)
3. A „tömeges megtorlás” katonai doktrína (1953–1961)
4. A „rugalmas reagálás” katonai doktrína kialakítása (1957–1961)
5. A „rugalmas reagálás” katonai doktrína továbbfejlesztése 1961–1971. között III. Az amerikai katonai doktrína a jövő háborúk fő formáiról és sajátosságairól
1. A háborúk fő formái 2. Az általános atomháború 3. A korlátozott háború 4. A hidegháború
5. A haderőnemek fő feladatai 6. A hadászati erők alkalmazási elvei
7. Az általános rendeltetésű erők alkalmazási elvei
IV. Az amerikai katonai doktrína továbbfejlesztése, jelenlegi helyzete és alapvető tartalma 1. A jelenlegi katonai doktrína politikai alapja és a „globális stratégiai”
2. A Nixon-doktrína, mint a jelenlegi katonai doktrína politikai alapja 3. A katonai doktrína továbbfejlesztésének katonai szükségszerűségei 4. A „reális elrettentés” mint a katonai doktrína új hadászati elve
5. A „reális elrettentés” hadászati elvei a jövő háborúi fő formáiról és a haderő fő feladatairól
6. A „reális elrettentés” várható alkalmazása Függelék
Általános következtetések Irodalomjegyzék
