Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
Hadtudományi Doktori Iskola
Az Egyesült Államok Ázsia-csendes-óceáni stratégiája – és hatása az amerikai
haderőfejlesztésre a 21. században
Tézisfüzet
Szerző:
Kiss Roland tart. főhadnagy
Budapest, 2017
Célok, hipotézisek és kutatási módszerek
Doktori disszertációm célja, hogy bemutassam napjaink amerikai stratégiájában milyen helyet foglal el az Ázsia-csendes-óceáni térség. Ezen dinamikusan fejlődő térség jelentősége a jövőben csak nőni fog, és valószínűleg a Csendes-óceán nyugati medencéjében fog eldőlni, hogy a 21. században melyik ország vagy országok lesz(nek) a világ vezető hatalma(i).
Ezen érdekes és fontos tendenciák felismerése vezetett arra, hogy doktori disszertációmat ebben a témában írjam. A téma gazdagsága miatt jelen munkámnak nem célja, hogy teljes körű ország elemzéseket nyújtson, ehelyett csak azokat az elsősorban katonai jellegű kérdéseket vizsgálom, amelyek kutatásom szempontjából lényegesek, ennek ellenére más területeket is érinteni kellett, amelyek az összkép szempontjából relevánsak.
A fentiek szem előtt tartása mellett munkámat a következőképp építettem fel:
Az 1. fejezetben bemutatom az amerikai érdekeltségeket a régióban, valamint a felmerülő fenyegetéseket, a 2000-es évek óta hogyan alakult az amerikai kül- és védelempolitika, illetve milyen amerikai katonai erők tartózkodnak a térségben.
A 2. és 3. fejezetben képet alkotok a szövetséges és partnerországok (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia), valamint a lehetséges riválisok (Oroszország, Észak-Korea, Kína) motivációiról és képességeiről, valamint kapcsolatukról az Egyesült Államokkal.
A 4. fejezetben a fentiek tükrében megvizsgálom, hogy mindez miként hat az amerikai haderő jövőbeli fejlesztésére és a stratégiai elképzelésekre, illetve ez hogyan jelentkezik a négy haderőnemnél.
A 5. zárófejezetben (végkövetkeztetések) pedig levonom a tanulságokat a térséget illetően, illetve hogy ezekből mit tanulhat Európa vagy hazánk.
A kutatási céljaim: Az Ázsia-csendes-óceáni térség nemzetközi kapcsolatrendszerének feltárása, illetve az Egyesült Államok helye, érdekei és céljai meghatározása ebben a térségben. Az Egyesült Államok térségbeli riválisai és ellenségei céljainak, érdekeinek és szándékainak megállapítása és ennek hatása az amerikai biztonságpolitikára. A térség katonai- stratégiai viszonyainak vizsgálata. Az Ázsia-csendes-óceáni geopolitika vizsgálata. Az előbbiek hatása a jövő amerikai haderejére. Az itteni trendek alapján a modern hadviselés várható jellemzői, elsődlegesen a kutatott országok közötti viszonylatban, kiemelten kezelve például a kékvízi tengerészeti, expedíciós és deszant, légierő, nagy távolságú csapásmérő és
hozzáférést gátló/területmegtagadó környezetben folytatott műveleteket. Ezek tükrében mellék kutatási célokként olyan tanulságokat is levonok, amelyek használhatóak Európa és Magyarország viszonylatában is.
A disszertáció alap hipotézisei a következők:
Az Egyesült Államok hosszútávú stratégiája szempontjából az Ázsia-csendes-óceáni térség elsőrendű területnek fog számítani. A világ fő gazdasági, katonai, politikai súlypontja ebben a térségben van és marad is.
Kína hosszútávon valódi nagyhatalommá válik, amely meghatározó jelentőségű lesz nem csak a térség, de az egész világ szempontjából.
A térség stratégiai és hatalmi térképének átrendeződése elkerülhetetlenül a régióbeli és az ott érdekelt államok közötti feszültség növekedéséhez vezet, ám ez nem jelent feltétlenül háborút.
A csendes-óceáni színtér követelményei alapvetően hatnak majd az amerikai haderő felépítésére és fejlesztésére.
A jövő fejlett vagy közel fejlett államok közötti fegyveres konfliktusai nagy intenzitásúak lesznek, jelentős veszteségekkel, hi-tech eszközök alkalmazásával. A nagy távolságú csapásmérés döntő jelentőségű lesz, csakúgy mint a hozzáférést gátló eszközök. A hozzáférést gátló/területmegtagadó eszközök még a legfejlettebb országokat és haderőiket is komoly kihívás elé állítják, ezért az ellenük kidolgozott doktrínák és stratégiák megalkotása létfontosságú.
A kutatás során nagy mennyiségű hivatalos dokumentumot, tanulmányt, szakcikket és adatot, illetve napi híreket használtam fel. A kutatásaimat elsősorban kvalitatív szemléletmódú és nem empirikus módszerekre kellett alapoznom. Vegyesen használtam az alkalmazott és alapvető kutatást, a minél komplexebb kép kialakítása érdekében. Emellett maga a téma komplexitása megkövetelte az analízis-szintézis szerinti vizsgálatot. E disszertációval egy átfogó leírást kívánok nyújtani az Ázsia-csendes-óceáni térség jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, illetve képet alkotni arról, mindez, hogyan hat az Egyesült Államok stratégiájára és haderőfejlesztésre.
Eredmények
Az Ázsia-csendes-óceáni térség jelentősége már most is vitathatatlan, példátlan gazdasági, demográfiai és katonai koncentráció összpontosul a Csendes-óceán nyugati és északi medencéjében. Emiatt kiemelt helyet foglal el Washington érdeklődésének fókuszában és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a jövőben változni fog. Ennek nyilvánvaló oka Kína felemelkedését, amely hosszútávon is képes versenyezni az Egyesült Államokkal. Ebből kifolyólag az első Obama kormány alatt intenzív átrendeződés volt megfigyelhető, ám a világpolitikában jelentkező változások, mindenekelőtt a Közel-Keleten és Európában késleltették ezt a folyamatot. A Trump adminisztráció beiktatásával a kormány változik, a játéktér ugyanaz marad, ezért e tekintetben nagyfokú folytonossággal számolhatunk.
Az elkötelezettségnek fontos jele, hogy a haderő fejlesztésének a csendes-óceáni színtér által támasztott követelmények képezik a sarokpontjait, köztük is a nagy és fejlett államok jelentette kihívások. Így a légi fölény, a deszant képességek, az erőkivetítés biztosítása, a nagy távolságú csapásmérés, tengeralattjáró elleni, valamint a felszín-felszín képességek rehabilitálva lettek. Ismét előkerült, hogy a jelenlegi katonai képességeket miként lehet szavatolni akkor, ha erős és fejlett reguláris haderőkkel szemben kell alkalmazni. Ezek közül is ki kell emelni a hozzáférést gátló/területmegtagadó rendszereket, ezen a területen Kína jár az élen, és ennek felszámolására hozták létre az Air-Sea Battle koncepciót.
Kína össznemzeti erő és hagyományos katonai erő tekintetében is már most jelentősen túlnőtt az USA-t leszámítva a világ összes többi országán, ezért Kína nagyhatalmisága már most sem kérdéses. A haderő fejlődése legalább ennyire látványos, ezek közül kiemelendő az expedíciós, erőkivetítő képesség. E tekintetben látható, hogy a kínaiak hatalmas pénzeket ölnek a fejlesztésbe, amelyet a világ 2. legnagyobb védelmi költségvetése támogat.
A 2000-es években a megerősödő Peking lassú, de biztos, ám nem látványos lépésekkel kezdte átrendezni stratégiai egyensúlyt, amely ellenállást váltott ki a status quo-ban érdekelt államokból. A valószínű kínai geostratégiai törekvések közül a legfontosabbak: az óceánra való szabad kijutás, az erőforrásokhoz való hozzáférés és a tengeri szállítási vonalak biztosítása. Ki kell emelni a szigetvitákat a Dél-kínai-tengeren és Tajvan kérdését. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy pusztán ezek az elméleti lehetőségek már most is a feszültségek fő forrásai, illetve az egymás ellen kialakított képességek, stratégiák és doktrínák eleve csökkentik a bizalmat a térség államai között.
Peking sokat tanult a 20. század eseményeiből, ezért tudják, hogy ha erőszakosan akarja valaki megváltoztatni a status quo-t, akkor annak szembe kell néznie minden a jelenlegi rendben érdekelt szereplővel. Kína hivatalos retorikája is a békés felemelkedést hangsúlyozza.
Ezért egy nagyméretű háborút a nagyhatalmak között a belátható jövőben valószínűtlennek tartok, de hosszabb távon hiba lenne bármilyen lehetőséget kizárni.
Egy háború lehetőségét belátható időn belül az Egyesült Államok és Kína között alapvetően kizárok. Ennek az egyik legfontosabb oka az ár, amelyet emberéletben és pénzben kell megfizetni. Ám, ha sor kerülne egy új nagy háborúra, akkor az mindenképpen gyorsabb és pusztítóbb lenne, még akkor is ha csak hagyományos eszközökkel vívnák. Fontos szerephez jutna a kiber-, elektronikai és űrhadviselés, a látóhatáron túli, nagy hatótávolságú fegyverek és lopakodó technológiájú gépek alapvetően befolyásolnák a harc menetét. Azt is kijelenthetjük, hogy az Ázsia-csendes-óceáni színtér elsősorban légi-tengerészeti hadszíntér. Ennél fogva itt elsősorban a légi fölény, offenzív és defenzív tengeri ellenőrzés, tengeralattjáró és tengeralattjáró elleni műveletek, aknahadviselés, nagy távolságú csapásmérés, A2/AD, konvoj és kétéltű műveletek dominálnának.
Európai szempontból a legfontosabb tanulságoknak azt tartom, hogy képesnek kell lennie pótolni az amerikai képességeket, ha az Egyesült Államok katonai erejének döntő részét csendes-óceáni területekre akarja diszlokálni, ne felejtsük el, ez a folyamat egyszer már elindult. Továbbá le kell számolni azzal a nézettel, hogy az Egyesült Államok feladata Európa védelme és emiatt nem is kell költeni a haderőre. Ismét ki kell alakítani az európai erőkivetítő, ISR és szállító képességeket, miközben megerősítik a hagyományos területvédelmet is.
Fontos kihangsúlyozni az államok szerepét is mint potenciális ellenségekét.
Magyar szempontból kapcsolódva a fentiekhez, részt kell venni a közös NATO képességek kialakításában, továbbá meg kell állítani a Honvédség további amortizációját és átgondolt haderőfejlesztés keretében ismét ki kell alakítani valós területvédelmi képességeket, amelyeket önálló és NATO keretben is lehet használni, miközben fenntartjuk a képességeket missziós feladatokra is.
Disszertációmban feltártam ennek az igen gazdag témának több aspektusát is. Így egy hibrid mű született, amelynek van katonai része, amely tovább bontható hadtudományi, stratégiai és haderő tervezési, hadműveleti elméleti, valamint haditechnikai részterületekre. Láthattuk, hogy itt nem csupán elvont elméleti kérdésekről van szó, hanem olyan problémákról, amelyek a világ vezető katonai hatalmait foglalkoztatják, ezért ezen tanulságok direkt vagy feldolgozott átvétele hazai, de legalább NATO szinten mindenképp megfontolandó lenne. A dolgozat másik aspektusa a nemzetközi kapcsolatok, valamint a polgári biztonságpolitika
szemszögéből lehet érdekes. Jelen tudásom szerint magyar nyelven ilyen átfogó munka, amely nem különböző tanulmányokban, hanem egy nagy műben, egy logikai láncra fűzi fel az eseményeket, ezeddig nem született. Ebből és a téma valós idejűségéből adódóan pedig kétség kívül új és hasznos tudományos eredmények születtek, amelyeket a következő pontokban lehet összefoglalni:
Az Ázsia-csendes-óceáni térség aktuális helyzetének és rendszerének átfogó és összefoglaló magyar nyelvű tudományos vizsgálata és elemzése. Kiemelve az országok közötti kapcsolatokat, érdekeket, érdekütközéseket és ezek katonai vetületét.
Az amerikai Ázsia-csendes-óceáni stratégia, külpolitika, katonai koncepciók és irányok összefoglaló elemzése az ifjabb Bush kormányától, a hatalomba lépő Trump kormány első intézkedéseiig.
Az Egyesült Államok haderejének jelenlegi állapotának ismertetése, a várható fenyegetések alapján történő jövőbeli fejlesztési irányok összefoglaló elemzése.
Az Ázsia-csendes-óceáni térség hatalmi egyensúlyának (össznemzeti és katonai erő) számszerűsített megállapítása (rangpozíció számítások) alapján. Illetve rangpozíció szerinti sorrend felállítása, amely során arányszámokkal érzékeltettem az egyes országok térségben elfoglalt helyi értékét.
A térségbeli geopolitika átfogó, új szempontú aktuális elemzése, elsősorban amerikai-kínai relációban, amely figyelembe veszi a régió többi országának érdekeit és képességeit, valamint a helyi értéke alapján betöltött pozícióját a két nagyhatalom stratégiai elképzeléseiben.
Véleményem szerint munkám eredményei alkalmasak lehetnek nemcsak az NKE oktatási rendszerében, de Külügyi és külgazdasági, valamint Honvédelmi Minisztérium munkájában is, illetve hasznos olvasmányként szolgálhat a téma iránt érdeklődőknek. A disszertáció kiinduló pontjaként vagy alapjaként szolgálhat a térséget érintő jövőbeli hazai kutatásoknak is.
A témában megjelent publikációim
AirSea Battle – Amerika válasza a kínai aszimmetrikus kihívásra; Sereg Szemle 2012/4;
79-98.o. 10. évfolyam
A kíváncsi Dragon Lady - U-2 üldözés a Tajvani-szoros felett; Aranysas 2013/1; 76-79.o.
Szigetvita – Japán-kínai macska-egér játék; Aranysas 2013/10; 20-23.o.
A Sárkány és a Sas - A kínai-amerikai légierők egyensúlya az Ázsia-csendes-óceáni térségben; Aranysas 2014/9; 30-34.o.
Az amerikai hadsereg Irak és Afganisztán után; Nemzet és Biztonság 2014/6.; 99-109
Az új japán védelempolitika I.; NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések – 2015/5 és Nemzet és Biztonság 2015/2; 59-73.o.
Az új japán védelempolitika II.; NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések – 2015/6 és Nemzet és Biztonság 2015/3; 100-113.o.
Az aszimmetrikus tengeri hadviselés II. - A II. világháborútól napjainkig; Hadtudományi Szemle 2015/1; 78-93.o.
Air-Sea Battle – A globális közös terekhez való hozzáférés hadműveleti koncepciója; NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések – 2015/8 és Nemzet és Biztonság 2015/4;
56-69.o.
A kínai kék vízi flotta fejlesztése; Felderítő Szemle 2015/március; 118-141.o.
A 26. ASEAN-csúcstalálkozó; Nemzet és Biztonság 2015/3; 53-66.o.
Tengeri biztonság (tankönyv fejezet); Globalizált világ kihívásai tankönyv (NKE) (a disszertáció zárásakor még kiadás előtt áll); 15 o.
Az amerikai tengerészgyalogság Irak és Afganisztán után; Nemzet és Biztonság 2015/5;
77-88.o.
A tajvani biztonságpolitika jelene és jövőbeli lehetőségei; Nemzet és Biztonság 2015/5;
51-64.o.
A határ két oldalán: Észak-Korea; Nemzet és Biztonság 2015/6; 57-69.o.
The future of war, the wars of the future; Defense Review 2017/01; 25 o.
On As-Pac power balance; AARMS (a disszertáció zárásakor még kiadás előtt áll); 16 o.
Keeping out others – the modern system of anti-access/area denial weapons; AARMS (a disszertáció zárásakor még kiadás előtt áll); 17 o.
Az amerikai haderőfejlesztés és az amerikai haderő a 21. század első évtizedeiben; Nemzet és Biztonság (a disszertáció zárásakor még kiadás előtt áll); 16 o.
Szakmai önéletrajz
Név: Kiss Roland
Születési hely/idő: Budapest, 1987. augusztus 24.
2015- Magyar Honvédség tartalékos főhadnagy (századparancsnok helyettes) 2015 SVKK külső munkatárs
2014- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola 2012-2014 Publikációk az Aranysas és Regiment magazinoknak
2012 Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Biztonság- és védelempolitika szak MSc.
2010-2012 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Biztonság- és védelempolitika szak MSc.
2007-2010 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Biztonság- és védelempolitika szak BSc.
Végzettség: egyetemi (NKE) MSc diploma (kitűnő), Biztonság- és védelempolitikai szakértő (2012)
Magyar Honvédség tartalékos katonai felkészítés (2015) Elért Eredmények: Concha Győző Doktori Ösztöndíj 2017
Pro Scientia aranyérem 2011 Köztársasági Ösztöndíj 2011
Nyelvismeret: Angol felsőfokú C Német középfokú C Francia: társalgási szint Kínai: tanultam
Szakmai tapasztalat: Magyar Honvédség 2015-
Stratégiai Védelmi Kutató Központ 2015
Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztály 2012 Stratégiai Védelmi Kutató Intézet 2010-2011
Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály 2009 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem képzésfejlesztési demonstrátor 2010-2011
