Fıbb demográfiai folyamatok 1990 és 2005 között
Main demographic processes in Hungary between 1990 and 2005
This study describes, how changed demographical processes in Hungary and presents the main theoretical explanations of these changes.
Napjainkban változatlanul elterjedt téma a hétköznapi életben is a demográ- fiai folyamatok alakulása, valamint ezek társadalmi-gazdasági következményei.
Az említett jelenségek többszörösen is jogos igényt tarthatnak a közfigyelemre:
a lakosság érintett egyrészt, mint a demográfiai folyamatok közvetlen szerep- lıje, másrészt, mint következményeinek elviselıje.
A társadalmi változások lassabban mennek végbe, mint a gazdaságiak. En- nek ellenére meglepı, hogy a gazdasági és környezeti feltételekben, az utóbbi évtizedben lezajlott változások ellenére, a demográfiai folyamatok tendenciái nem változtak.
A fıbb változások jellemzése
Az elmúlt évszázad fıbb demográfiai változásai az alábbiakban foglalhatók össze:
• a fejlett országokban mindenütt trendszerően csökken a termékenység az elsı világháború óta (a baby-boom éveitıl eltekintve);
• a házasság intézménye tovább veszít szerepébıl;
⇒házasodási ráták gyorsulva csökkennek;
⇒válási arányszámok nınek;
⇒egyre gyakoribbak az egyszülıs háztartások;
⇒élettársi kapcsolatok aránya nı;
⇒a tudatosan gyermektelen párok aránya nı;
• idıskori halandóság egyre javul.
A fentebb említett változások fontosabb következményei:
• a népesség gyors öregedésnek indul (egyrészt csökken a születések száma, másrészt javul az idıskori halandóság);
• egyre nı az eltartottsági teher1;
• a fejlett országok zömében negatív a természetes szaporulat;
• az európai országok zöme migrációs célországgá válik.
A magyarországi jellemezıen hasonlóak a felsoroltakhoz, a következı sajá- tosságokkal:
• a rendszerváltás felerısítette a korábban megindult folyamatokat
* BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Módszertani intézeti tanszéki osztály, fıiskolai adjunktus.
1 Egységnyi aktív keresı korúra hány inaktív keresı korú jut.
⇒a preferencia-rendszer változása miatt a gyermekvállalás hátrébb szorult a rangsorban;
⇒fiatalok fokozódó munkanélkülisége;
⇒házasságkötési életkor egyre késıbbre tolódik (ezt segíti a felsıfokú vég- zettségőek arányának emelkedése is);
⇒az elsı gyermek az anyák egyre késıbbi életkorában születik;
• a népesség halandósági mutatói (a csecsemıhalandóság kivételével) Európa legrosszabbjai között találhatók.
Az említett riasztó halandósági helyzetet a nem megfelelı életmódra és a rossz egészségi állapotra szokták visszavezetni, mivel a magyar népesség káros szenvedélyei (alkohol-, szénhidrát-, zsiradék-fogyasztás, dohányzás) nem kiug- róan magasak az EU többi országához képest.
Magyarország népessége 1990 óta 284 000 fıvel csökkent, úgy, hogy a közsé- gekben élık száma 2001-ig 69 000 fıvel nıtt. A népsőrőségben változatlanul nagyok a szélsıségek: a legsőrőbben lakott régió Közép-Magyarország (411 fı/km2), a legritkábban a Dél-Dunántúl (69 fı/km2). A nemek egyenlıtlensége is tovább fokozódott, elsısorban az elöregedésnek köszönhetıen. Országosan 1000 férfira 1107 nı jut, a legtöbb Közép-Magyarországon (1107), a legkevesebb a Közép-Dunántúlon (1069).
1. ábra
Élveszületések és halálozások Magyarországon nemenként1
Életkorokra bontva az állandó, kezdeti „férfi”-többlet 35 éves életkor után ki- egyenlítıdik, és 40 éves kor után egyre fokozódik a nık számbeli fölénye. A fenti
ábráról is látható, hogy az élveszületéseknél a fiúk számbeli fölénye a teljes vizsgált idıszak során megfigyelhetı. Valószínőleg biológiai okokra vezethetı vissza, hogy az újszülöttek nemek szerinti aránya szinte állandó. A férfiak végig magasabb mortalitása okozza, hogy arányuk egyre csökken a népességen belül, bár az utóbbi egy-két évben a halandóságuk gyorsabban javult, mint a nıké.
2001 óta a 100 felnıtt-korúra jutó idıs száma 32-rıl 34-re nıtt, a gyermekkorú- ak száma 26-ról 25-re csökkent. Így 10 aktív keresı korúra jut 4,57 inaktív 0- 14+65- korú, avagy kicsit több mint 2 aktív keresı korú tart el 1 inaktív korút Emiatt az eltartottsági teher különösen kedvezıtlenül alakul: nem a gyermek- korúak arányának növekedése miatt romlik, hanem a 65 és idısebbek arányá- nak emelkedése miatt. Jusson eszünkbe: nem mindenki aktív keresı, aki meg- felelı korú! Ugyanez a mutató Japánban 1,994 (majdnem 20 % a 65- évesek aránya!), Kínában 2,47 (20,3% a 0-14 évesek aránya). Európa viszonylag magas termékenységő országai közül Írországban 2,125; Franciaországban 1,865. A legalacsonyabb termékenységő országokban a Romániára jellemzı érték 2,257, Csehországé 2,42, Észtországé 2,11. A korösszetétel is erıs területi különbsége- ket mutat: a gyermekkorúak aránya Budapesten a legalacsonyabb (12%), a kö- zségekben a legmagasabb (18%).
1. táblázat
A 15 éves és idısebb népesség Magyarországon családi állapot szerint és nemenként (%)1
Férfi Nı
Családi állapot
1990 2001 2005 1990 2001 2005
Nıtlen, hajadon 25,1 35,9 35,3 15,9 22,1 24,0
Házas 64,6 55,6 52,4 58,1 49,4 46,5
Özvegy 3,9 3,8 4,3 17,8 18,5 18,9
Elvált 6,4 7,7 8,1 8,2 10,0 10,6
Élettársi kapcsolatban él 3,2 7,6 9,3 2,9 6,6 8,2
A házasok aránya egyre csökkent, a nıtleneké, hajadonoké egyre nıtt, és a férfiaknál az élettársi kapcsolatban élık aránya 2005-ben meghaladta az elvál- takét. Itt is jól látható a két nem eltérı korösszetételébıl következı arány- különbözıség: a nıknél kiugróan magas az özvegyek aránya, és az élettársi ál- lapot a legkisebb arányú.
A férfiak családi állapota kevésbé alakul a lakóhely típusának függvényében (kivéve az elváltakat, mely a fıvárosban 1/3-dal magasabb a községekénél). A nık családi állapota településtípus szerint igen különbözik: városokban 8%-kal magasabb a hajadonok aránya, mint a községekben (20%), a házasoknál pont fordítva (Budapesten 39%, községekben 51% házas), az özvegyek aránya a kö- zségekben magasabb, az elváltaké a városban.
1 Forrás: KSH-évkönyvek.
Korcsoportonként vizsgálva a házasodási hajlandóságot 2005-ben elıször a harmincasok házasodási gyakorisága magasabb volt, mint a huszonéveseké.
Elvált nık és szülıképes korú hajadonok termékenysége emelkedik, házasoké csökken, elméleti termékenységi kor a gyakorlatban egyre szőkül, a 15-19 éve- seké magasabb, mint eddig bármikor (de ez kevés a késıbbi korosztályok kiesé- sének pótlásához).
A halálokok súlyát érdemes megvizsgálni, mert a népesség egészségi állapo- tát, életmódját jól jellemzi. A változás sokkal szemléletesebb, ha idıben na- gyobb távolságot fog át.
2. ábra
A halálozások száma néhány betegségtípus szerint 1949-ben és 2004-ben1 A már említett életmódbeli változások jól követhetık. A gyermekágyi beteg- ségben elhunytak számának csökkenése az egészségügyi ellátó-rendszer fejlı- désének is köszönhetı, a májbetegségekben meghaltak számának nagyságrend- beli növekedése viszont egyértelmően az életmódbeli változásoknak tudható be.
Ugyanez jellemzı a cukorbetegség, mint halálok súlyának növekedésére is.
A kvantitatív jellemzık mellett elengedhetetlen, hogy a minıségi változások- ra is kitérjünk.
2. táblázat
A 15 éves és idısebb népesség iskolai végzettség szerint (a megfelelı korúak százalékában)1
15 éves és idısebb 18 éves és idısebb 25 éves és idısebb népességbıl
legalább Év
8 általánost végzett középiskolát végzett felsıfokú végzettségő
1970 51,3% 15,5% 4,2%
1980 66,1% 23,4% 6,5%
1990 78,1% 29,2% 10,1%
2001 88,8% 38,2% 12,6%
2005 91,6% 42,6% 14,7%
A népesség iskolázottsága is javult: a népességen belül egyre nagyobb arány- ban képviseltetik magukat a felsıfokú végzettségőek. Ez a népesség egyéb-, minıségi és életmódbeli jellemzıinek javulását is maga után vonja (például a halandóság szoros, negatív korrelációs kapcsolatban áll a végzett osztályok számával).
A lakosság gazdasági aktivitása csökkent, fıleg a fiatalok és az idısebbek kö- rében. A vezetık, értelmiségiek aránya az összes foglalkoztatotton belül nıtt (16,2%-ról 22,1%-ra), egyéb szellemi foglalkozásúak és a szolgáltatásban dolgo- zók aránya is nıtt (4,3%-kal, 6,9%-kal), az iparban foglalkoztatottaké csökkent (10,7%-kal).
A lakosság jövedelmi különbségei nıttek: ha a fogyasztás felıl közelítjük (ami könnyebben mérhetı), akkor a legalsó jövedelmi decilisbe tartozók kiadásai a felsı decilisének 1/4-e. A lakosság fogyasztása (a rezidens háztartásoké alapján) a KSH adatai szerint 2003-ig gyorsulva nıtt, ezután viszont lassult az emelke- dés. Ezt igazolják a kiskereskedelmi adatok is (3. táblázat).
Az élveszületések alakulásánál ki kell emelni a szülık iskolai végzettségét, mint egyrészt hatótényezıt, másrészt, mint a jövı generációi szempontjából (halandóság, életmód stb.) kiemelkedıen fontos jellemzıt (4. táblázat).
Szemmel látható, hogy fennáll az összefüggés a szülık iskolázottsága között:
a hasonló végzettségő szülıpárok a tipikusak (a kapcsolat közepesen erıs). Az apák átlagos iskolai végzettsége ekkor 9,8 osztály volt, az anyáké 10,2.
2002-re a szülık iskolai végzettsége emelkedett (11,8- illetve 11,5 osztály). Ér- dekes, hogy 2002-re az anyák végzettsége lett az alacsonyabb, az összefüggés vi- szont erısödött, elérte az erıs szintet. Sajnos a két táblázat nem egészen hason- lítható össze, a végzett osztályok száma szerinti kategóriák nem felelnek meg egymásnak pontosan. Az azonos felépítéső táblázatok elkészítése meghiúsult, mert az adatok nem álltak rendelkezésre a megfelelı tagolásban (5. táblázat).
1 Forrás: KSH-évkönyvek és a szerzı saját számításai.
3. táblázat
A kiskereskedelmi forgalom termékcsoportos volumenének változása, 2000-2005 (elızı év=100%)1
Ágazat 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Élelmiszer és élelmiszer jellegő
vegyes 96,4 103,9 110,8 108,1 102,8 104,4
Textil, ruházati és lábbeli 90,4 106,0 108,0 113,5 100,9 106,5 Bútor, mőszaki cikk és vasáru 121,1 101,4 103,7 108,9 110,7 106,7 Kulturális és egyéb 90,2 109,8 110,4 111,7 109,2 105,0 Iparcikk jellegő vegyes 105,7 107,5 111,0 107,5 102,6 105,4 Gyógyszer, gyógyászati termék,
illatszer 94,7 102,2 107,8 104,1 108,6 111,6
Használtcikk 75,8 121,6 118,1 136,2 118,0 102,3
Csomagküldı 106,4 102,1 105,1 120,9 145,9 115,6
Összesen 100,8 104,3 108,7 109,0 105,7 105,6
Gépjármő és alkatrész 110,2 225,2 122,2 111,1 106,8 101,6 Gépjármő-üzemanyag 99,7 109,8 107,7 100,3 103,2 102,6
Összesen 102,0 105,4 110,7 108,4 105,6 104,5
4. táblázat
Élveszületések a szülık iskolai végzettsége szerint 1990-ben1
Anya által végzett osztályok száma Össze-
sen
Apa 0 1-3 4-5 6-7 8 9-12 13-X isme-
retlen
0 48 12 16 24 109 33 6 0 248
1-3 28 37 49 56 64 3 0 0 237
4-5 38 49 153 89 176 2 0 0 485
6-7 55 58 141 389 544 5 1 0 1 193
8 166 170 604 1 435 49 035 18 127 2 605 20 72 162
9-12 2 6 16 23 7 057 14 238 4 649 2 25 993
13-X 2 2 6 3 987 5 138 9 823 0 15 961
Ismeretlen 238 214 619 1 330 5 841 871 248 17 9 378
Összesen 577 548 1 604 3 349 63 813 38 417 17 332 39 125 679
5. táblázat
Élveszületések a szülık iskolai végzettsége szerint 2002-ben1 Anya által végzett osztályok száma
Apa 0-7 8 10 12 15- isme-
retlen
Összesen
0-7 573 1 101 144 21 1 2 013 3 853
8 485 8 613 5 126 1 065 128 6 256 21 673
10 46 3 227 13 393 3 424 421 2 184 22 695
12 6 1 614 10 980 12 508 3 864 2 005 30 977
15- 1 179 1 676 4 543 10 426 627 17 452
Ismeretlen 3 4 0 1 0 146 154
Összesen 1 114 14 738 31 319 21 562 14 840 13 231 96 804
A termékenység alakulásának elmélete
A demográfiai folyamatok közül a jelen cikk keretei közé az élveszületések összefoglaló vizsgálata fér el. A halálozás biztosan bekövetkezı esemény, míg a születését többféle társadalmi – gazdasági – szociológiai körülmény befolyásol- ja. Érdekes jelenség, hogy évtizedek óta a felmérések alapján a tervezett gye- rekszám szinte változatlan, ellenben a tényleges tendenciaszerően csökken. A változások fı magyarázatait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:
• gyakorlati
⇒bizonytalanság nı (állás, jogi környezet stb.);
⇒felsıfokú képzésben résztvevık aránya nı;
⇒partnerkapcsolatok átalakulnak;
• elméleti
⇒értékrend-váltás (PHILIPOV, DOBRITZ);
⇒a gyermek tıkejószág;
⇒a gyermek a szülık szempontjából a tartós fogyasztási cikkek jellemzıivel rendelkezik (BECKER, CALDWELL, CIGNO, BARROW elmélete).
PHILIPOV elmélete szerint az alábbi okok miatt volt magasabb a termékeny- ség a kelet-európai országokban a rendszerváltás elıtt, mint utána:
• a totalitárius rendszerekben a választási lehetıségek korlátozottabbak, ezért nagyobb valószínőséggel választják a családi életformát;
• a nık magas munkaerı-piaci részvételét ellensúlyozta az állami gyermek- gondozási-ellátási rendszer;
• hosszú távú kulturális hagyományok;
• a rendszerváltás után:
1 Forrás: KSH.
⇒gazdasági változások (elszegényedés, munkanélküliség, jövedelemcsökke- nés, gyermeknevelés költségei nıttek, a visszafordíthatatlan következmé- nyekkel járó döntéseket – házasság, gyerekvállalás – elhalasztják);
⇒individualizáció, a személyes autonómia növekedett.
Az elméletnek ellentmond a tapasztalati adatsor, amelynek alapján a termé- kenység-csökkenés általános a fejlett országokban is, valamint a csökkenés már a rendszerváltás elıtt elkezdıdött Kelet-Európában.
A közgazdaságtan kétféle megközelítésben vizsgálja a termékenység alakulá- sát: az egyik szerint a gyermek tıkejószág: jövıbeni megtérüléső befektetésként vizsgálják. A gyermekvállalást késıbbi hozama alapján (gyerekmunka, idıskori gondoskodás) mérlegelik. Ebbıl a szemléletbıl az idıhorizontot figyelembe véve következik a születésszám csökkenése: túl nagy a jövıbeni bizonytalanság ennél a „befektetési formánál”, ennél biztosabb befektetési lehetıségekkel találkozha- tunk (például az értékpapír-piacon). Másik korlátot jelent a nyugdíj-ellátási rendszer kiépítése: csökkenti a tıkepiaci kockázatot az idıskori jövedelem biz- tosításában. Ugyan elméletileg fellép egy ellentétes hatás is, amely szerint a nyugdíjbiztosítás másik hatásaként csökken a megtakarítási hajlandóság, ami növeli az elkölthetı jövedelem emelkedésén keresztül a születések számát, de a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi hatásnál erı- sebb a termékenységet csökkentı következmény.
A másik megközelítést továbbvezetve (gyermek, mint tartós fogyasztási cikk) ha nınek a gyermeknevelés költségei, akkor a termékenységnek csökkennie kéne, illetve, ahogy emelkedik a családok életszínvonala, úgy kéne emelkednie a termékenységnek is. Ennek a gondolatmenetnek a gyakorlattal való ellent- mondását úgy oldották fel, hogy a család nagysága és a gyermek minısége he- lyettesítik egymást. A másik lehetıség ennek alapján az, hogy a jövedelem emelkedésével a családok a nevelés minıségének a javítását részesítik elıny- ben. Az, hogy össztársadalmi szinten a jövedelem, a juttatások emelkedésének melyik hatása dominál (a születések száma hogyan alakul), az attól függ, hogy az adott társadalomban milyen a különbözı magatartású háztartások aránya.
A fentiek alapján az elmélet alátámasztja a termékenység eddigi alakulásá- ban megfigyelt csökkenı trendet. Egy önmagát erısítı folyamat alakul ki: az idıskori nyugdíj-rendszerek kialakulása és elterjedése csökkenti a termékeny- séget, ez viszont növeli az igényt az idıskori nyugdíj fenntartására, sıt kiter- jesztésére. Természetesen a termékenység csökkenése nem csak a társadalom- biztosítás bevezetésének következménye, csak egy tényezı, amivel kölcsönha- tásban áll. Érdemes belegondolnunk abba, hogy a felnövekvı generációk egyre kisebb létszáma mellett lassan belépnek az öregségi nyugdíjban részesülık kö- rébe a RATKÓ-korszakban születettek, és ez milyen következményekkel fog járni a társadalombiztosítási rendszerre nézve…
Irodalomjegyzék
OHLIN, GORAN: Economic Theory Confronts Population Growth (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE): Macmillan Press LTD 1976.
(ISBN 333 17955 2)
GUILLAMOUNT, PATRIK: The Optimum Rate of a Population (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2)
SAUVY, ALFRED: The Optimal Change of a Population (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2)
SCHULTZ, T. PAUL: Determinants of Fertility: a Micro-economic model of Choice (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2)
LERIDON, H.: The Role of Economic Factors in Birth-Rate Trends and Fluctuations (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE):
Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2).
LESTHAEGHE, R. – WALLE, E. VAN DE: Economic Factors and Ferilitiy Decline in France and Belgium (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J.
COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2).
HERMALIN, ALBERT I.: Empirical Research in Taiwan on Factors Underlying Differences in Fertility (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J.
COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2)
SOVANI, N. V.: A Comparative Study of Population and Agricultiral Change in Some Countries of the ECAFE Region (Economic Factors in Polpulation Growth, ed. A. J. COALE): Macmillan Press LTD 1976. (ISBN 333 17955 2) PHILIPOV, DIMITER: Fertility and Family Surveys in Countries of the ECE Reg-
ion. Standard Country Report Bulgaria: United Nations New York and Geneva, 2001 (ISBN 92 1 116782 5)
Population, Resources and the Environment – The Critical Challenges, UNFPA 1991 (ISBN 0 89714 101 6)
GÁL RÓBERT IVÁN, SZÁNTÓ ZOLTÁN (szerk.): Cselekvéselmélet és társadalomku- tatás – In memoriam CSONTOS LÁSZLÓ. Közgazdasági Szemle Alapítvány Budapest, 2003.
LENGYEL GYÖRGY, SZÁNTÓ ZOLTÁN (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Aula, Budapest 1994.
