Breuss, F. – Kretena, K. – Schebeck, F.: Az Európai Unióhoz csatlakozás hatásai Ausztriára

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

KÚLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BREUSS, F.— KRETENA, K.,— SCHEBECK, F.:

AZ EURÓPAIVUNIÓHOZ CSATLAKOZÁS HATASAI AUSZTRIARA

(Effekte eines EU—Beim'tts Hir die Gesamtwirtschatt und für die einzelnen Sektoren.) — WIPO Monalsberlchle. Külön- szám. 1994. Itt—3343.)

A cikkben kifejtett modellvizsgálatok célja, hogy számszerűsítsék az Európai Gazdasági Térség- hez tartozó EFTA-országoknak az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásával járó tobbletkotele—

zettségeit, valamint ezek várható nemzetgazdasági hatásait. Figyelembe vették az integrációs szabá-

lyokat, például a vámuniót, a közös agrár—, kereske—

delem—, struktúra— és regionális politikát, az iparpo—

litikát, a közvetett adók harmonizálását, az Európai

Unió költségvetéséhez való hozzájárulást. A Maastrichtí szerzödés túlmutat a nemzetgazdasági kérdések körén, a tagországok a jövőben Összehan- golják a jogintézményeket, a belügyi szabályozást, a külpolitikát, a biztonságpolitikát is,

Ausztria még nem részese a vámuniónak, bár el-

het az EU által meghatározott olyan előjogokkal, mint az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a munkavállalók, a vállalkozók szabad lakhely— és telephelyválasztása, továbbá a verseny- szabályozás, a fogyasztóvédelem, az egészségvéde—

lem, a tranzitforgalom, a kutatási és információs politika, a képzés, a statisztika, a társasági jog elfogadott jogi kerete. Érintett a térség egészére elfogadott kömyezet—, energia- és szociálpolitikában is. A térség egységesített szabályai Ausztria mezőgazda- ságára, halászatára is hatnak.

A tanulmány részletezi azt az autonómiát, ame-

lyet az egyes országok élveznek az integrációs szer—

vezetek (EFTA, az I994 előtti Európai Közösségek) tagjaként például agrár-, vám- adó— és költségvetési, monetáris, struktúra— és ipar-, munkaügyi, valamint szociális, regionális és versenypolitikájukban. Az osztrák gazdaság fejlődési feltételeit a csatlakozás nélkül is átalakítják az Európai Gazdasági Térség- ben érvényesített hatások, úgymint:

— megnőttek az ország exportesélyei az európai belső piacon, csökkent az import árszinvonala;

— az EFTA—országok is nemzeti diszkriminácioktól mentesen részt vehetnek ez EU-tendereken, ennek révén megtakarítás érhető el az osztrák koltsegvetes nagyobb bc- ruházasaiban is;

— az emlitett alapszabadságok előnyt jelentenek, külo- nósen a szolgáltató ágazatokban, liberalizálódik a pénz— és hitelt'orgalom, valamint a bankok üzemeltetése; maradtak azonban korlátozások a személyek szabad áramlásában, és nem követelmény még az agrárpolitika egységesítése sem;

— számolni lehet a kinalatvezerelt fejlődés hatásaival a struktúra átalakítására: nö a termelékenység, csökken az egységkoltség; Ausztria jobban illeszkedhet az európai belsö piachoz a versenyhelyzet pedig árcsökkenéshez vezet (a struktúraformáló hatások közé tartoznak azok a cégegyesttlé- sek, kulfoldi kozvetlen beruházások, amelyek az osztrak foglalkoztatást 1987 és 1991 között végső soron csokkentet—

ték).

Ezeken túlmenő igazodást is követel az érintett EFTA—országok Európai Unióhoz csatlakozása,

— Ausztria átlagos vámszíntjét, a vámunió hatá—

saként, a jelenlegitől (átlagosan 107 százalék) az EU szintjére (átlagosan 7,3 százalék) kell csokken—

teni, viszonylag lassabban nőnek az importált áruk árai, Megtakaritás is várható: az EU többi tagorszá- gával folytatott áruforgalom az új feltételek között

* A Statixjilmi Szemle l962. júliusi számától kezdödöcn a ,,S!a!i.i':llkal Irodalmi Flgye/ő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta kozli.

A Ktil/Öld: Slatls:likal Irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk-ismertetésekre tagolódik, (Ezeket ' választja el egymástól,) Az ismertetések szerzők,

egymás után,

illetve ahol szerzö nincs, a címek beturendje'ben kovetkeznek

(2)

180

nem igényel vámkezelést, körülbelül ezer vámtiszt—

viselőt irányíthatnak át más szolgálati helyre. Emiatt elveszti állását az osztrák szállítmányozási cegek körülbelül háromezer alkalmazottja

Módosulnak Ausztria kereskedelmi költségei is:

csökken a határellenőrzés költsége, változnak a szár- mazási országgal kapcsolatos szabályok betartásá—

hoz előirt ügyviteli feladatok. Számolni kell azokkal a bérrnunkákkal is, amelyeket korábban osztrák megrendelők Kelet-Európában végeztethettek. Mo- dellszámítások szerint a kiesés a reál GDP-nek l,l százaléka (folyó áron O,8 százaléka).

— Részletesen elemzi a tanulmány a telephelyvá—

lasztás gazdasági következményeit, Hosszabb távra készitett számítás szerint az EU-csatlakozás nélküli változatban a nettó külföldi közvetlen beruházás (fél százalékponttal) lassabban nőne Ausztriában. A cikkben bemutatott modell a növekedési ütem csökkenésével veszi figyelembe a beruházások ,,nem csatlakozás" esetén becsült kiesését. Az ösz—

szeülggést az teremti meg, hogy az osztrák GDP—ben viszonylag kicsi a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek aránya, emiatt a műszaki fejlesztés fő for—

rása a behozott új gyártási eljárás, a gépbentházás,

— A versenyhelyzetből eredő ármérséklésre ké- szített elemzés arra épül, hogy az [EU—tagság több- lethatásaként az éves árváltozás üteme (0,2 száza- lékponttal) csökkenni fog.

—- A közös agrárpolitika hatásait a tanulmány azzal jellemzi, hogy az átmeneti időszakban emiatt elkerulhetetlenek lesznek a kompenzációk. Feltétele- zés szerint 1995-ben Ausztriában a mezőgazdasági termékek árát 20, az élelmiszer—ipari termékekét 5 százalékkal kell csökkenteni, és ez jelentős megráz- kódtatással jár. A fogyasztói árak szintje átlagosan l százalékkal fog csökkenni erre visszavezethetően.

Becslés készült az érintettek jövedelemkiesésére (9,5 milliárd schilling). Az eredeti jövedelmi helyzetet mind az EU, mind Ausztria költségvetése kénytelen lesz kiegyenlítő fizetésekkel helyreállítani. Ameny- nyiben Ausztria nem lépne be az EU-ba, akkor is hasonló armozgás, jövedelemkiesés következne be, de hat évre elhúzva és nem sokkhatásként.

- Megvizsgálták az EU—költségvetés és Ausztria kapcsolatait, eszerint Ausztria nettó befizető lesz.

A tanulmány tételesen elemzi Ausztria és _az EU költségvetésének várható kapcsolatait. Eszerint l995—ben az osztrák gazdaság befizetéseinek alapja, többek között, a cukor és az egyéb agrárlefölözés, a vámbevétel, a forgalmi adó.

Az l995. évi összes teher és visszatérítés egyenlege 879 millió ECU nettó befizetés. Ausztria nettó befizetése l999-ig várhatóan évi I7 milliárd schillingre nő.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Az előbbi fizetési kötelezettségen túlmenően számszerűsíti a cikk az ún. Delors II. támogatáscso- mag távlati hatásait is. Ez a program elsösorban—az elmaradott 'EU-tagországok segítését, struktúrájuk korszerűsítését célozza. Ausztria ezzel kapcsolatban további befizetéseket kénytelen vállalni, l999—ig évente 33,4 milliárd schillinget (1995. évi árakon).

Meghatározták az Ausztria javára fizetendő EU—tá—

mogatások jogcímeit és várható összegeit is: 1995- ben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás árkiegyen—

lítésére 13,9 milliárd schilling Ell—juttatással szá- molnak, ehhez az osztrák költségvetés további 4,6 milliárd schillinget ad. Az előbbiek mellett az EU ,_

támogatja az osztrák gazdasági struktúra átalakíta-* ——

sát, a műszaki és tudományos együttműködést. , A, nemzeti számla szerinti modellszimuláció alapvonása az, hogy ehhez igazodva osztották fel az EU, valamint az osztrák állami költségvetés várható kifizetéseit. Elsősorban a háztartások rendelkezésére

álló jövedelem fog nőni annak hatására, hogy az, ,,

osztrák mezőgazdaság többletforráshbz jut az EU- kasszából. A csatlakozással járó támogatás nagy része a termeléshez kapcsolódik, és közvetlenül nö- veli az ilyen transzfert'rzetésben részesülők nyeresé—

gét. Szimulációs eredmények szerint a szubvenciók egynegyede juta fel nem osztott nyereségre, három- negyede pedig a háztartások jövedelmének növelé- sére. A struktúra-korszerűsítéshez nyújtott EU-tá- mogatást többnyire közösségi beruházásra használ- ják fel.

A szerzők az EU-csatlakozással is számoló mo- dellvizsgálat eredményei közül kiemelik, hogy az osztrák GDP 1995-ben nem a csatlakozás nélküli változatra meghatározott 2,0, hanem 2.8 százalékkal nőhet. A szimuláciőt zooo-ig folytatva, a, két változat szerinti fejlődés hatása már 2,8 százalék-

ponttal tér el. _

Vannak rövidebb távon ható dinamizáló hatá- sok: a gyorsan csökkenő agrárárak és az osztrák költségvetés javuló pozíciója. A zooo-ig elemzett eltérésben sokkal nagyobb az olyan integrációs hatá—

sok kedvező szerepe, mint például a kereskedelmi költségek számottevő csökkenése. Ausztriának mint telephelynek a felértékelődése, a piaci verseny élénkülése, s mindezek együttes hatására az osztrák gazdaság sokkaldinamikusabb fejlődése.

Az alapul választott (EU-csatlakozás nélküli) forgatókönyvhöz viszonyított modellvizsgálat meg—

határozta az l99S-berr és a 2000—ben várható járu- lékos áresökkenéseket. E szerint Ausztriában az EU- tagság következtében (az Európai Gazdasági Tér- séggel elérhetőhőz képest) l995—ben— l,8 százalék- ponttal, 2000-ben pedig 3,3 százalékponttal alacsonyabb árak alakulnak ki.

(3)

STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

A szerzők táblában foglalják össze az EU-csat- lakozás és az említett alapváltozat közötti egyéb makrogazdasági eltéréseket. A fontosabb változások

l995 és 2000 között:

— nő a lakossági fogyasztás (2,l százalékpont) és a kö- zuleti fogyasztas ( l _8 százalékpont);

— jelentősen nő a bruttó állóeszköz-beruházás (9,2 sza- ulékpont);

— bővül az áruk exportja és importja (2,9 és 6_l száza- lékpont);

— a mar emlitett GDP—növekedés (2,8 százalékpont) elö—

segiti a lakosság rendelkezésére álló jövedelem (3,4 száza- lékpontos) bővítését;

— a nagyobb versenyképesség hatására 42 300 fővel nö—

velhető a foglalkoztatónak száma, ugyanakkor az alapválto—

zatnál nagyobb munkatermelékenység alakulhat ki, (l,4 százalékpont.)

Az Európai Gazdasági Térség szcenáriójához képest viszont az [EU-csatlakozás miatt romlik az osztrák fizetési mérleg: egyrészt azért, mert az ex- portnál gyorsabban nőhet az import, másrészt azért, mert Ausztria többet tizet be az EU költségvetésébe, mint amekkora az onnan kapott juttatás. Számítások szerint a pozicíóromlás a GDP-nek 1995—ben 09 százaléka 2000-ben már l,7 százaléka.

Kedvezőtlen az integrációs hatás is, mivel az or—

szág foglalkoztatási helyzete összességében javul, de a mezőgazdaságban erőteljesen csökkenni fog az önálló gazdálkodók száma. Elkerülhetetlen az 1990- es évek közepén az európai mércével nem termelé—

keny, drágán működő versenyképtelen osztrák üzemek bezárása, foglalkoztatottjainak elbocsátása.

Az osztrák államháztartás adósságainak nettó állományát is elemezték. A csatlakozás miatt 1995—

ben az adósság állománya mintegy 4,2 milliárd schillinggel, a GDP 15 százalékával fog nőni, majd 2000—ig ez visszaszorítható a GDP 09 százalékáig.

Ezt a kiadási többletet nem az adóterhek növelésé—

vel, hanem a bruttó hazai termék gyorsabb növelé—

sére és az árak csökkentésére alapozva szabad csak fedezni. Az osztrák költségvetés deficitje 1995-ben a GDP—nek 5,2 százalékával, 2000—ben csak 3,0 szá- zalékkal nőne az EU—csatlakozás változatában.

Ennek megfelelően Ausztria képes lesz teljesi- teni a konvergencia gazdasági és valutaunióra vo—

natkozó feltételeit (ezt a GDP százalékában írták elő), A szerzők hivatkoznak az elvégzett érzékeny—

ségi vizsgálatokra is: a költségvetési kiadások egy—

ségnyi (például 10 milliárd schillingnyi) lefaragása milyen hatásokkal járna a GDP—re. Megállapították, hogy ilyen restrikciós lépés ZOOO—ig O,25 százalék- ponttal kisebb GDP—re vezetne, és a foglalkoztatottak számát hétezerrel csökkentené.

A tanulmány az Európai Jegybank Rendszer működtetéséhez előírt feltételeket is elemzi.

lSl

Követelmény lesz Ausztria számára is, hogy

—— stabil árakat érjen el, azaz az inflációs ráta az árstabi- litásban legkedvezőbb 3 országban elért ütemet nem halad—

hatja meg több mint 1.5 százalékponttal;

— stabil legyen az államháztartás pénzügyi helyzete, azaz a folyó fizetések deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, a teljes államadósság pedig a GDP 60 százalékát;

— alacsony legyen a kamatszínvonal, azaz a hosszú lejá—

ratú hitelek kamata nem haladhatja meg több mint 2 száza- lékponttal az árstabilitásban legkedvezőbb 3 országét;

— tartsa be az árfolyam-mechanizmusban meghatározott sávokat, azaz a nemzeti valuta árfolyamának ingadozása maradjon az Európai Valutarendszerben l993. augusztusban megállapított l5 százalékos sávban.

A tagországoknak az említett konvergencia—fel- tételekről egy 1996 végéig megtartandó újabb csúcsértekezleten kell ismét dönteni. A döntés fi—

gyelembe fogja venni. hogy az Európai Unió sok or- szága képtelen az előírt szint alá csökkenteni az ál- lamadósságot, és emiatt indokolatlan lenne meg- fosztásuk a gazdasági és valutaunióban való részvé—

tel lehetőségétől.

A szerzők statikus hatásként említik, hogy meg—

takarítható a valutaváltások ügyleti költsége, amely a GDP 05 százalékának felel meg mind Ausztriá- ban, mind az Európai Unió tagországainak átlagá- ban. A dinamikus hatást abban jelölik meg, hogy a nagyobb egységes valutapiacon kisebb kockázattal jár az idegen tőke felvétele. Ez viszont feltehetően ösztönzi a beruházásokat. A teljes dinamizáló hatás valószinűleg tíz éven belül érvényesül,

A konvergencia kapcsán a tanulmány bemutatja az osztrák nemzeti valuta konvertálhatóságának helyzetét. Lényegében valutaunió érvényesül l981 óta, ekkor kapcsolták a német márhához a schilling árfolyamát. Ennek hatására közeledett egymáshoz a kapcsolt nemzetgazdaságok fejlődése, leginkább a kamatok és az infláció alakulásában, továbbá az

ipari termelés és a bruttó hazai tennék egymáshoz közel álló ütemű növekedésében.

Csak néhány valuta jöhet szóba európai kulcs—

valutaként, erre a német, a holland, a svájci, valamint az osztrák valuta esélyei a legjobbak. Az olasz és a brit valutát ugyanis l992 ősze óta erőteljes spe—

kulációkkal gyengítették, emiatt árfolyam—ingadozá- sok az Európai Valutarendszerben előírt tűrési sávon kívülre került.

Vannak a középtávnál hosszabb hatások is. hi- szen az integráció 2000 után is megszabja Ausztria fejlődését. Az ..új ismeretek" terméket kibocsátó nemzetgazdasági ág gazdaságpolitikai szerepére utalva a cikk felhivja a figyelmet a kutatási-fejlesz—

tési kiadások jelentőségére. Ausztria távlati növeke—

dési modelljében szerepe van továbbá a piacpoliti- kának is, amennyiben kellö esélyt kell adni a kor-

(4)

182

szerü termékek piacra vitelének—Az integráció eró- siti ezeket a hatásokat, mivel a megnövekvő nem—

zetközi piacon nagyobb az értékesítés esélye, jobban kihasználható a mérctgazdaságosság (economies of scale), szélesebb tennékválaszték talál vevőre. Iga—

zán csak ilyen hosszú távú szimulációban érvénye—

sül az eltérés az alapváltozat (,.nem integrálódás") és az EU—csatlakozás (,,integrálódás") között, amint az

1960 óta ténylegesen beigazolódott.

Az emlitett alapváltozathoz viszonyitva modell alapján vizsgálták a szerkezett'ormáló hatásokat is.

Az Európai Unió előírásainak teljesítése ugyanis ágazatonként eltérö következményekkel jár. Mások például a származási ország igazolását valamint a kelet—európai üzemekkel végeztetett bérmunkát il—

lető kiinduló feltételek Eltérő olyan integrációs 'ha—

tások intenzitása is, mint például a piaci verseny, erősödése. az árak várható alakulása,—, az ennek hatá- sára elkerülhetetlen alkalmazkodási folyamat, az osztrák telephelyek vonzerejének növekedése, a külföldi kereslet élénkülése stb. , ,

A tanulmány azokat az input—output elemzése—

ket ismerteti, amelyeket az új (AUSTRIAL IV. jelű) ágazati kapcsolatok mérlegével végeztek (a modell 48 ágazatot különböztet meg). Feltételezték a modell kezdeti feltételei között, hogy azérintett ágazatok képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat, ameny- ynyiben ZOOO—ig ennek megfelelő termelékenységnö-

vekedést érnek el.

A nemzeti számlák elfogadott tagolásával (ebben l8 ágazat szerepelt) egyező ágazati elemzést is végeztek az l988-as adatokat felhasználva A nemzeti számlák tényleges (l992. évi) értékei sze—

rint képezték a modell sarokszámait (összehasonlító árakon). Ez az ágazati modell érvényesíti a műszaki változásokat is mind a termelékenységet, mind az összes anyagfelhasználást, mind az iniponfelhasz- nálás arányait illetöen. Az elemzés felhasználta az input-output táblázatokhoz kapcsolt makrogazda- sági modell változóit (ebből 24 endogén és 2 exogén jellegű). A két összekapcsolt modellkonzisztens maradt mind az ágazati jövedelmek összegét, mind a foglalkoztatás alapmutatóit illetöen.

A tanulmány táblában foglalja össze a modell—

vizsgálat l995-re és 2000-re vonatkozó ágazati ered- ményeit a következő mutatókkal:

— árváltozás az Fiu—csatlakozás hatására (százalék),

— bruttó termelési érték (milliárd schilling),

—— a foglalkoztatottak száma (ezer fö),

— eltérés az alapváltozathoz képest (százalék).

Meghatározták az integrációs változatban össze- sen 42 300 töve! növekvő foglalkoztatás ágazati szerkezetét—: elsősorban az építő ágazatok igényelnek

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

több munkaerőt (ll 000 fö), bővülnek—a mun- kaalkalmak a vendéglátásban (6300 fő), a gépipar- ban (390016), valamint a fafeldolgozásban' 0600 fő). Kiemelkedően nagy a létszám várható növeke- dése az egyéb üzleti és közszolgáltató tevekenysegek ;

körében. Ugyanakkor elkerülhetetlenttl csökken ,a ,

munkahelyek száma az alapváltozathoz képest az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek gyártá- sában (2700 fő), a kereskedelemben (46001fö), a — közlekedésben és atávközlésbcnüZOOfö). " " '

(Ism.: Nádudvari Zoltán) )

WYSOKINSKA, Z.:

rAasmAsr SZERZÖDÉS LENGYELORSZÁG - Esaz EURÓPAI közössáo KÖZÖTT

(Assoziíenmgsabkommen zwischen Polen und der

Europaischen Gemeinsehan—Riehtungen der Liberalisierung der Handelsumsatze) - Osreumpa-Wirrschajl. 1994; l. _sz. _

55.70. p.

Az EurópaiKözösség (EK) és a három közép—

európai országok között l99l. decemberben kötött társulási szerződés (amelyet a lengyel,ra cseh, a szlovák és a magyar parlament 1992. júniusban, illete júliusban ratifikált) alapvető célja, hogy segít- séget nyújtson az emlitett országoknak gazdasági hátrányaik felszámolásához. Az elmaradás mértékét a bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó összegével jellemezve megállapítható, hogy 1990-ben Len"—

gyelország e mutatója tizszer alacsonyabb volt az EK-átlagnál, s jóval kedvezőtlenebb volt 'a cseh- szlovák, illetve a magyar színvonalnál is. Az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében az EK-átlag 1990-ben tizenötszöröse volt a lengyel színvonalnak (amely a csehszlovák, illetve magyar szint ötszbrösének, illetve négy és félszeresének fe-

lelt meg). _,

A tízéves átalakulási időszak egyik legfonto- sabb célkitűzése a termelési, illetve külkereskedelmi elmaradás felszámolása vagy legalább lényeges csökkentése. Ehhez azonban a közép-európai or- szágoknak az ISK-átlagnál magasabb évi novekedest kellene elérniük, s ez igen nehezen teljes—íthető fela- dat; (Egy kisérleti'számitás szerint a bruttó nemzeti termék átlagos nyugati színvonalát - csupán évi 2 százalékos EK—növekedést feltételezve — Lengyel- ország évi 3 százalékos fejlödés esetén 223 év alatt.

5 százalékos esetén 77 év alatt. 7 százalékos esetén 47 év alatt érhetné 'el, s még évi l7 százalékos—*ífejlö- dés esetén is l6 év kellene az utóléréshe'z.)ií'-

A keleti piacok összeomlását követően a lengyel külkereskedelem irányában és szerkezetében is je—