SZEMLE
1069
milag azonosak), az egyeskörzetek népes—
ségszámát pedig a tízévenkénti népszámlá- lások adataiból tudjuk kigyűjteni.
Az adatok további feldolgozása:
—- az adatokat évenként és tájkörzetenként összesíteni kell;
— évenként a felsorolt adatok alapján cluster—elemzéssel vizsgálható, hogy alakultak-e ki határozottan megkülönböz- tethető termelési típusok, és a kialakult termelési típusoknak melyek a legfontosabb jellemzői, mennyiben határozzák meg azokat a természeti adottságok;
—— a különböző évek termelési típusai alapján vizsgálható, hogy a típusok mennyire állandók, illetve a változásnak milyen irányai alakultak ki, és mik lehettek a főbb válto- zások okai;
—— hasznos információkhoz juthatnánk egy birtokkategó—
riánkénti hasonló elemzés alapján is; ennek feltételei azonban korlátozottabhak, mivel csak néhány évben vannak község- soros gazdaságnagyság szerinti földterületi adatok (talán az 1935., az 1948. az 1972. és az l991-évi adatok lennének alkal- masak az elemzés elkészítésére;
— a fenti adatok kiegészíthetők a mindenkori népszám- lálások egyéb adataival is (ez elsősorban a demográfusoknak és a társadalomstatisztikusoknak biztosítana területi vizs- gálati lehetőséget, és ezáltal gazdagíthatná a hosszűidősoros elemzés eredményeit is).
Bízom abban, hogy lesz lehetőség a kötet elkészítésére és megjelentetésére.
Laczka Sándorné
MAGYAR SZAKIRODALOM
A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK ELÖKÉsziTÉsE És PUBLIKÁCIÓI, 1869—1990
II. kötet. (A népszámlálások feldolgozási segédletei, az alkalmazott nómenklatúrák és csoportosítási rendszerek módszertani ismertetése.) Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1992. 248 old.
1991 elején jelent meg ennek a sorozatnak az első kötete. (Lásd: Statisztikai Szemle.
1991. évi 8 *9. sz. 734. old.) Röviden utalnék az első kötet tartalmára. Ez a kötet első ízben közölte egybefoglalva valamennyi magyar népszámlálás előkészítését és publikációit.
Közreadta a rendeletek, jogszabályok, a területi előkészítéssel kapcsolatos utasítá-
sok, térképvázlatok, kérdőívek s a meg-
jelent kötetek címeit és részben e kötetek tartalmának rövid ismertetését. A most meg- jelentetett II. kötet 3 népszámlálások téma—
köréből a népesség műveltségi szintjének, foglalkozási ismérveinek megfigyelését és cso- portosítási rendszerét tekinti át.
A kötet egyrészt a részletes nómenklatú- rákat és csoportosítási rendszereket adja közre, illetve mutatja be. Az egyes népszám- lálások anyagának feldolgozásához és pub- likálásához kialakított nómenklatúrák és cso—
portosítási rendszerek biztosították, hogy az adatokat az adott kor igényeinek megfelelően osztályozni és elemezni lehessen, illetve, hogy
az előző népszámlálások, valamint más orszá-
gok hasonló adataival összevethetők legye- nek. A népszámlálások témaköréből a mű- veltség, iskolázottság, az egyéni foglalkozás, a gazdasági ágazat, valamint a társadalmi rétegződés csoportosítási rendszerében kö- vetkeztek be népszámlálásonként a legjelen- tősebb változások. A változásokra nagy rész- ben külső körülmények (fogalmi rendszer, iskolarendszer, a gazdasági élet szereplőinek és irányítási rendszerének változásai, új nem- zetközi osztályozási rendszerek kialakítása és ezek átvétele stb.) miatt került sor. Minde—
zeket a témákat rövid ismertetésben össze- foglaló tanulmányok egészítik ki.
Másrészt első ízben kerül közlésre a nép- számlálások feldolgozott tábláinak tételes jegyzéke. A korábbi népszámlálások anyagá- ból számos olyan részletes, ún. feldolgozási tábla készült, amelyeket eleve nem publiká- lási eéllal állítottak össze. Ezek elsősorban az adatok elemzését tették lehetővé, illetve
—— mivel az eredeti kérdőívek, illetve az egyedi adatok tárolására nem volt lehető- ség —— a szekunder feldolgozásokhoz, területi és fogalmi változásokhoz biztosítottak —— és biztosítanak ma is — részletes adatforrást.
Az 1900 és 1980 közötti népszámlálások- nak a Népszámlálási főosztály irattárában fellelhető feldolgozási táblázatait külön fe- jezet ismerteti, megjelölve azok területi rész- letezettségét is.
A kötet az Előszó után a következő feje- zeteket tartalmazza:
I. A népszámlálások gyakorlatában alkalmazott nómen- klatúrák és csoportosítási rendszerek tartalmi áttekintése,
1. Műveltség, iskolázottság, 1910—1990, Z. Egyéni foglalkozás, 1949—1990,
3. Ágazati (munkáltatói) besorolás, 1869— 1990, 4. Fizikai szakképzettség, 1960—1980,
5. Társadalmi rétegződés, 1949 — 1990;
II. Az iskolai végzettségek (szakok, szakágak) csoportosí- tási rendszere, 1930— 1990;
III. Az egyéni foglalkozások csoportosítási rendszere, 1949 -—— 1990;
IV. A foglalkozási ágak csoportosítási rendszere, 1869——
1990;
V. A fizikai szakképzettségek csoportosítási rendszere, 1960 —— 1990;
VI. A társadalmi rétegződés, osztálytagozódás csoportosí—
tási rendszere, 1949— 1990;
VII. Feldolgozott és rendelkezésre álló táblák jegyzéke, 1900 —— 1980.
Erre a kötetre is vonatkozik __ bár itt nem ismételték meg — a kötet szerkesztői- nek az a reménye és feltételezése, hogy a demográfiával és a rokontudományokkal fog- lalkozó kutatóknak, valamint tudományos szakértőknek ez a kötet is hasznos segédesz- közül szolgál.
Dr. Kepecs József
