Rusek, A.: Az ipari növekedés Csehszlovákiában, 1971–1985

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

tatás fellendüléséhez. a beruházási kedv ugras—

szerű emelkedéséhez. 1987—1988—ban a GDP összesen 11 százalékkal nőtt, a legnagyobb mér- tékben az OECD-országok között, az infláció 5 százalékra csökkent, a devizatartalékok szint—

je 1988 végén 39 milliárd dollár volt, ami lO havi

importnak felel meg,

A már említett szerkezeti reformok egyik cel-

ja az 1970-es évek téves iparfejlesztésének a kor- rigálása volt. Az 1970—es évtizedben ugyanis

a nagy befektetések az energiaigényes iparágak-

nak jutottak. akkor gyors ütemben nőttek a reálbérek, késett a termelőeszközök korszerű—

sítése, helytelen volt az árpolitika. Ezt úgy val- soztatták meg, hogy jelentős állami támogatá- tokat. hitelgaranciakat nyújtottak a vállalatok számára korszerűsítési beruházásaikhoz, de azt a kormányzat teljesen nyilvánvalóvá tette. hogy

a nem életképes vállalatokat nem hajlandó se- gélyezni. s intézkedéseinél kizárólag a haté-

konyság szempontjait helyezi előtérbe.

Változás történt az energiapolitika terén is.

Míg az első olajárrobbanás idején folytatódott

az energiafogyasztás növekedése. mivel a bel—

földi energiaárak nem tükrözték a növekvő im—

portköltségeket. a későbbiekben megszüntették a belföldi piac védelmét az importárak válto- zásával szemben. ugyanakkor különböző mó- dokon megkezdődött a kőolajon kívüli egyéb energiaforrások (szén, víz stb.) fokozottabb igénybevételének a támogatása.

Ami a munkaerőhelyzetet illeti, az l982—vel

befejeződött nyolc éves időszakban az OECD—

országok között Spanyolországban csökkent a

legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. azaz

nőtt a munkanélküliség. Az országban ugyan-

akkor felgyorsult a demokratikus átalakulás.

nagyobb lett a szakszervezetek szerepe, és az iparban a bérek egyre jobban emelkedtek.

A gazdasági fellendülés késöbb magával hozta

a munkaerőpiac nagyobb rugalmasságát. a fog—

lalkoztatottság növekedését. a részmunkaidős

foglalkoztatás térhódítását. a női munka foko- zottabb igénybevételét

Annak ellenére. hogy az l980-as évtizedben elért gazdasági eredmények nagymértékben hozzájárultak a munkanélküliség csökkenésé—

hez (milliós nagyságrendben keletkeztek új munkahelyek), a népesség számának növeke—

dése nem teszi lehetővé a munkanélküliség drasztikus mérséklését.

A kormány középtávú gazdasági stragégiája

az infláció nélküli gazdasági növekedés fenn—

tartására irányul, valamint arra, hogy tovább integrálódjanak az Európai Gazdasági Közös- ségbe, amelynek l992—re meghirdetett egysége újabb kihívást jelent a spanyol gazdaságvezetés számára.

1989—ben az a kérdés merül fel. hogyaz utób—

bi néhány év gazdasági fellendülése milyen ta- nulságokkal szolgál a közeli jövőre nézve.

A szerző szerint az egyik tanulság a következo—

tesség fontossága a kibontakozási program ter-

187

veze'se és végrehajtása terén. A másik pedig an—

nak felismere'se, hogy Spanyolországnak elsö- réndű érdeke a kölcsönös nemzetközi gazdasági egymásrautaltság tudomásul vétele és az ehhez

való alkalmazkodás.

(lsm. : Szőnyi Gyuláné)

RUSEK, A.:

AZ IPARI NÖVEKEDÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN, 1971—1985.

(Industrial growth in Czeehoslovakia I97l—l985.: total factor produetívity and capital-labor substitution.) — Jour- nal of Comparmírc Economics. 1989. 2. sz. 301-3l3. p.

A termelés, a termelékenység és a gazdasági növekedés vizsgálatának egyik hagyományos

matematikai módszere a termelési függvény,

illetve az ezzel kapcsolatos tényezőhatékony- ság—vizsgálat. A szerző megállapítása szerint az említett módszerek az europai szocialista országok termelési viszonyait, az output növe—

kedési ütemének lassulásat általában kielégi—

töcn magyarázták az utóbbi egy—két évtized—

ben. A csehszlovák iparral kapcsolatos vizs—

gálatait ennek ellenére hézagpótlonak tartja.

Megállapítása szerint, ha az output alaku—

lását Cobb—Douglas—típusú termelési függ—

vénnyel magyarázták, az iitemcsökkene's okául általában vagy a műszaki fejlődés ütemének, vagy a télies tényezőhatékonyság ütemének csökkenését tekintették. Ha viszont a válasz—

tott függvényalak CES-típusú (tehát konstans

helyettesítési elasztieitást feltételez), és ha a

termelési tényezők helyettesítési clasztieitása viszonylag nem magas értékű, akkor a növe- kedési ütem lassulását általában a töke csök—

kenő határtermelékenysége'nek tulajdonítják, A csehszlovák ipari termelés vizsgálatánál is felvetődik a kérdés: melyik módszer alkalma- sabb a jelenség magyarázatára. A szerző a la- nulmány szerkezetében P, Dcsainak a szovjet iparra vonatkozó 1985. évi tanulmányát kö—

vette. Az adatbázist a CES- e's (fobb—Douglas-

típusú termelési függvények becslési módszerei—

nek bemutatása követi, amihez az eredmények értékelése, majd pedig a mások kutatási ered—

me'nyeivel való egybevetésiik csatlakozik. A

vizsgálat az 1971 és 1985 közötti időszakot

fogja át; a számszerű eredményeket táblák mu—

tarják.

Az eredmények alapján a szerző a következő megállapításokra jut:

A csehszlovák ipari termelést leginkább

olyan CBS—tipusú termelési Függvény magya-

rázza. amely a termelési tényezők mérsékelt helyettesítési elaszticitását és a teljes tényező—

hatékonyság szintjének viszonylagos állandó-

ságát mutatja az 1970-es és az lOXO-as évek—

ben. Az. hogy az output növekedési üteme le—

lassult, a tőke csökkenő határtermele'kenységé—

ben keresendő, ennek fő oka pedig a tőke/élő-

188

munka arány növekedése és a tényezők cse—

kély helyettesítési rugalmassága. A növekedés döntő tényezője a teljes tényezőhatékonyság

állandósága.

Ezekhez a főbb megállapításokhoz kapcso—

lódnak a korábbi becslések eredményeivel való

cgybcvetésck tapasztalatai. Az ellentétes véle—

mények közül a szerző R. Whitesell 1985. évi

megállapítását idézi, aki úgy találta. hogy a

csehszlovák ipari növekedés leginkább a té-

nyezőhatékonyság állandó növekedését felté- telező Cobb—Douglas-függvénnyel írható le.

Az eltérések oka többnyire az, hogy azegyes

vizsgálatok időszaka is különböző. Igy a Whitesell-féle vizsgálat az 1953 és 1977 közötti időszakot ölelte fel. márpedig ebben az idő- szakban — egyebektől eltekintve — a tőke/élő-

munka helyettesítési elaszticitása, illetve ha-

táraránya a korábbi korszakokétól erősen el—

térő volt. Az extenzív ipari fejlődés korában Csehszlovákiának mégjócskán voltak munka-

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

erő-tartalékai, es ezeket könnyen lehetett mun- kába állitani. Jelentős különbségek tapasztal-

hatók továbbá az egyes ágazatok outputjának növekedése és a tőke/munka helyettesítési le—

hetőségei terén. Nagyon alacsony ez a helyet- tesítési lehetőség az energiaipar, a villamos ipar

és a fémfeldolgozó ipar területén. Ezek az ága—

zatok az 1940-es évek végén és az 1950—es évek elején erősen fejlődtek, éppen az élőmunkát helyettesítő jelentős gépi beruházások folytán,

Az 1950—es évektől kezdve azután a helyzet

visszájára fordult: a tőkének élőmunkával való helyettesítésére került sor. Különösen az építő—

ipar és az élelmiszeripar szívott fel jelentős munkaerő-tartalékokat, de ez is csak az l970—es évek elejéig volt lehetséges. Befejezésül a szerző

a tőke/munka helyettesítési elaszticitása mel—

lett a műszaki fejlődés változatlanul fontos sze—

repét hangsúlyozza.

(lsm. : Nyáry Zsigmond)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

HOMEL, R.—BURNS, A.:

És A GYERMEKEK KÖZÉRZETE

(Environmental ouality and the wellbeing of children.) 4- Social Indicalors Research, 1989. 2. sz. 133458. p.

A KÖRNYEZET MINÓSÉGE §?

; sodik lépés a közösségek között mutatkozó

" pszichológiai különbségek bevonása, melyet a

' környezeti változók és a gyermekek egyéni vál- _. tozói közötti korrelációkkal vizsgáltak. A szer—

Nyilvánvaló, hogy az alacsony színvonalú társadalmi—gazdasági környezet összefügg a rossz közérzettel, különösen a felnőttek között.

A gyermek társadalmi és érzelmi beilleszkedé—

se. valamint a környezet minősége közötti kap-

csolat azonban bizonytalam nem egyértelmű.

Jelen cikk e viszony feltárását célozza. A szer—

zők három szinten mérték a környezet minő—

ségét: az utca, a lakás és a tágabb értelemben vett környék minőségét vizsgálták. A környéket

úgy definiálták, mint egy állami általános iskola beiskolázási körzetét. Hipotézisük az volt, hogy egy adott közösség kiválasztási folyama—

tait figyelembe véve. az alacsony környezeti szinten élő gyermekek kevésbé elégedettek az

élet egyes területeivel. negatív érzelmi tapasz—

talataik lesznek, baráti kapcsolataik korláto- zottak és kevésbé pozitívak.

Az adatok egy nagyobb tanulmányból szár- maznak, amely a közösség és a család inter—

akcióját vizsgálta. Az adatfelvétel 321 Sydney- ben élő 9———ll éves gyermekre és családjukra

terjedt ki. Annak érdekében, hogy megfelelő súlyozás után az egész városra érvényes infor—

máció birtokába jussanak. de az egyes kör- nyékekre vonatkozó változók is megjelenjenek, háromlépcsős rétegezett mintavételt végeztek Sidney 18 körzetében és környékén.

Vizsgálati módszerük öt analitikus lépésből

áll, melyet Bronfenbrenner és mások korábbi

munkájából vettek át. Az első lépés a közössé-

gek szerkezetében meglevő eltérések megjeleni—

te'sc. melyet a mintavétel módja biztosít. A má—

zők a családok társadalmi osztályát. kulturális szintjét és összetételét is vizsgálták a környe—

zeti változókkal összefüggésben (harmadik és negyedik lépés) a közösségi szinten ható té- nyezők megállapítása, valamint ezeknek a kö—

zösségben érvényes szocializációs kontrasze—

lekciós folyamatoktól való elkülönítése végett.

Az ötödik lépés a közösségi határok eredetének és hatásmechanizmusának feltárása volt.

A szerzők a gyermekek közérzetét és beillesz-

kedését az élettel való elégedettségükkcl, vala-

mint érzelmi és társadalmi beilleszkedésükkel mérték. Az elégedettség négy területre vonat- kozott: a gyermek önmaga, barátai. iskolai munkája és családja. A vizsgálatot úgy végez- ték, hogy egyszerű vonalakkal rajzolt öt arc

közül kellett kiválasztani azt, amellyel a gyer-

mek az adott vonatkozásban legjobban tudott azonosulni. Az arcok a nagyon boldog és a

szomorú közötti hangulatokat fejezték ki. Az

érzelmi beilleszkedést hasonló módon mérték.

de most az arcok aggodalmat, rémültse'get, dü- höt és boldogtalanságot mutattak. Egy—egy két) kiválasztása után megkérdezték hogy milyen gyakran éreznek aggodalmat, rémültséget stb.

Ezt követően egy listát olvastak fel a gyermek—

nek, melyből kiválaszthatta. hogy milyen hét—

köznapi okok váltják ki nála a szóban forgó

érzelmet. A félelem vonatkozásában még egy további kérdést tettek fel: ,.Ki az a személy,

akitől leginkább félsz?"