• Nem Talált Eredményt

A vidéki sajtó feladata = A Vidék 1892. okt. 30.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A vidéki sajtó feladata = A Vidék 1892. okt. 30."

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

%

N

\

(2)

I. évfolyam 17. szám. Vácz, 1892. október 30.

M egjelen minden vasárnap.

Előfizetési ára:

egész évre 5frt — kr.

fél évre . 2frt50kr.

évnegyedre I frt25 kr.

Egyes szám ára 10 kr.

Kapható Mayer Sán­

dornál és minden lap- elárusitónál.

K ö z é r d e k ű h e t i l a p

„ F I G U R Á K “ É L C Z L A P P A L .

A szerk esztésért felelő s: R É D E I F E R E N C Z .

Szerkesztőség:

Vácz, Káptalan-utcza 20. szám.

Előfizetések és hirde­

tések felvétele a kiadó- hivatalban : M A Y E R S Á N D O R

könyvkereskedésében K ossuth-utcza.

H alottak napján.

A szentegyház oltáraira mély gyász borul. A vallás nemlője leteszi fejéről hervadhatatlan koszorúját s mintha gyászolna, úgy kulcsolja össze szellemi kezeit s könyzápor közt kesergi el a

»De profanáit* szivmetélő szavait.

Reszkető keze lázasan keresi fel a szent könyvek lapjain a » Miserere« zsoltáit, hogy elénekelje azokat a dicső, azokat a csodálatos bűnbánattal teljes verse­

ket ! Szivünk megremeg, midőn belé­

pünk halottak napján a szent csarno­

kokba. Az egyház szétbontja kárpitját, felnyitja a kegyelmek forrását s a meg­

holtakért bemutatja a legfelségesebb áldozatot.

Mig szemeink megtelnek könyekkel s rebegjük reszkető ajkainkkal a »Re- quiem aeternam« esdő szavait, addig lelkünk fájdalmas emlékezésben egye­

sül azokkal a kedves elhunytakkal, kiknek sirjait a halottak szent estéjén ott künn a temetőben meglátogattuk.

Igen, ott az est homályban a gyertyák csillogó fényénél, melyeket a szeretet gyújtott meg, visszaszállt szellemünk az emlékezet szárnyain és mi kedves ha­

lottunk haldokló ágya mellé. Mintha ott állanánk ismét, mintha föléje ha­

jolnánk és csókokat hintenénk hideg

ajkaira és azt súgnánk neki: nem, nem feledlek el soha! Lelkem jobban lett összeforrva veled, mint valaha! A sze­

gény haldokló mily sóvár reménynyel meresztette reánk megtört szemeit bízva emlékezésünkben, szeretetünkben.

Azt hiszem, nincs gyötrelmesebb fáj­

dalom, mintha pl. egy gyermek belép először azon szobába, melyet a halott szülő csak az imént hagyott el ; ha megpillantja az ágyat, melyen az el­

hunyt, a ruhákat, melyeket használt.

És ha ezen pillanatokban visszaemlé­

kezik valamely esetre, melylyel az el­

hunytnak bút okozott, akkor fájdalmá­

val alig lehet fájdalmat összehason­

lítani. Elment — igy zokog ilyenkor a gyászolónak lelke — a kinek én re­

ményét meg-megcsaltam, kinek jósá­

gával visszaéltem! Félreismertem őt, pedig ő engem szeretett. Ah mily örö­

mest csókolnám most kezeit, mily hév­

vel borulnék le előtte s kérném bocsá­

natát ! De most már késő — késő!

És

a siránkozó szív ezen vivódásai között, midőn az saját vére árán is kész volna megvásárolni csak egy órát is, melynek tartama alatt kimutathatná ! az elhunytnak az iránta érzett mély, engesztelő szereteted; megjelenik az

egyház

és kézenfogva vezeti a gyászo-

^ -— ---

lót a sirkertbe, s ott a hideg sir felett tévmentes szavaival azt tanítja, hogy az örök viszontlátás reményében, a szeretet könyei között ima és egyéb erénygyakorlatok által jóvá tehetjük az elhunyt iránt való mulasztásainkat nem­

csak, hanem ezek által a dicső rév­

partra is segítjük őt, hogy ott a vég­

telen boldogságban elmerülve epedő lélekkel várhasson minket keblére . . .

Szent vagy Uram, sírok Istene szent vagy ! Élet és halál örök nagy Istene szent!

Egyházad ünnepet rendez a holtak­

nak, életet önt az enyészetbe, virágot tűz a holtaknak jéghideg keblére s a sir sötété felett gyertyafényt gyújt ke­

zével. Imái, szeplőtelen isteni áldozata és énekei által trónod elé viszi az el­

hunytak lelki ügyeit s kér, hogy őket irgalmad végtelen tengerébe, szived szeretetébe fogadd be.

És mi halandók zokogásaink, imáink közepett elvitázhatatlanul belátjuk, hogy életünk is csak olyan mulékony e föl­

dön, mint a sírokon kigyuladt gyertya­

fény, mely ma van és holnap kialszik, de egyházad hite, mely a mi hitünk is, lesújtott lelkünket reménynyel tölti el, mert hiszen a lent porladó test az örök élettel fog kezet!

- f .

(3)

1

«

Siralm as állapotok.

Vácz, 1892. október 29.

A múlt heti árverések, melyeken a város némely haszonvételi jogai és magánépületei adattak bérletbe, igen jól sikerüllek.

Örömmel konstatáljuk ezt, mint köz- megelégedésre szolgáló tényt. S ha a helyi szokáshoz és lokális erkölcsök­

höz hűen akarnánk eljárni, most nem is volna már egyéb teendőnk, mint érdemet kovácsolni az árverés sikeré­

ből valamely dicsőség után sóvárgó korifeusunk (esetleg valamelyik városi bizottság) számára s dicshimnuszt kel­

lene zengenünk az érdemdús nagyság­

nak . . . Eddig legalább az volt a he­

lyi szokás, hogy minden jól sikerült dolgot érdemül róttak fel valakinek s legtöbbször olyannak, akinek legkeve­

sebb része volt a tettekben; de a leg­

élelmesebb volt a mások fáradozásai­

nak eredményeit a maga számára ér­

demként koníiskálni.

Ne hogy azonban az egyik túlság elkerülésével a másik szélsőségbe csap­

junk át, sietünk kijelenteni; hogy igenis van érdeme a sikerben valakinek; de ez a valaki, vagy valami, nem más, mint a magánvállalkozók bátor vállal­

kozási szelleme, mely elől pironkodva állhat félre a hivatalos kishitűség.

Igen is, a város javai és haszonvé­

telei jobb áron lettek értékesítve, mint azt bizonyos helyen gondolták volna és pedig azon egyszerű oknál fogva;

mert a közjavak értéke országszerte emelkedett az árak emelkedésének nemzetgazdasági törvényei szerint.

Ha ezt előre nem látták is azok,- kiknek azt legalább sejteniük kellett volna; ne hunyják be legalább most, utólag, szemeiket az evidens tények előtt, hanem vonják le belőle a kö­

vetkeztetést ; mert egy, a városra nézve rendkívül fontos kérdés még mindig

megoldást követel. S talán fölösleges is mondanunk, hogy ez nem más, mint a regále kérdése.

E kérdéssel a helyi sajtó oly be­

hatóan foglalkozott már eddigelé, hogy büszke lehet reá városunk közönsége.

Mert a helyi érdekek felismerése, fel­

színre hozatala s lelkiismeretes, alapos tárgyalása a vidéki sajtónak legfőbb hi­

vatását képezi. S ennél a kérdésnél a helyi sajtó ugyancsak derekasan meg­

tette a maga kötelességét.

De mintha a pusztába kiáltó szó lenne mindaz, amit ebben a dologban a sajtó eddig elmondott! Azok részé­

ről, akik a város érdekeit első sorban lennének kötelesek szivökön hordani, a regálejövedelmek biztosítása érdeké­

ben nem történt egy lépés sem.

Mikor arról van szó, hogy a Buda­

pestről 5 órakor induló vonat elindu­

lási ideje egy fél óraval későbbre té­

tessék, azonnal megindul a mozgalom, kész a deputáczió vasutigazgatóhoz, államtitkárhoz, miniszterhez, minde­

nüvé. De mikor a város létérdeke fo­

rog koczkán, akkor keleti flegmával nézik hogyan dől el magától a kérdés.

S várjuk összetett kezekkel száj-tátva a sült galambot!

Igazán elszomorító látvány, hogy a város ebben, a reá nézve életkérdést képező dologban mennyire elhagyatott.

A város nehéz financziális helyzete, lakosságának, fogyasztó közönségének nyugalma, a közegészség érdeke, s egy szóval minden jól felfogott köztekintet sürgetően követelné hogy a regále- jövedelmet ne engedjék elszalasztani s a publikum a privát vállalkozó önké­

nyének ki ne szolgáltassák.

S ime — egyik nap a másik után telik a nélkül, hogy a város hivatott faktorai elérkezettnek látnák már va- iahára az időt ezzel a kérdéssel fon­

tosságához méltóan foglalkozni; sőt

-»■ 2 &>-

egyre feltűnőbben mutatkozik a hajlam az ügy eljaegligálására.

Valóban siralmas állapot!

Zs. K.

A vid ék i sajtó feladata.

T ity te lt szerkesztő barátom!

Az a körülm ény, h o g y ön, aki hazán k v idékeit m int m érnök bejárva, m in d en ü tt felh aszn álta az alkalm at az ország r é ­ szének b e h a tó b b m egism erésére, a n é p ­ élet g o n d o s m egfigyelésére s é rd e k e s néprajzi a d a to k g y ű jtésére, érdem es la p ­ já n a k épen „A V idék“ czim et a d ta , a rra ösztönöz engem , h o g y elm ondjak e g y e t- m ást arró l, am it én vidéki lapjaink m un­

k a k ö ré b e v alónak ta rta n é k .

A lig van eltérés ab b an , h o g y -a k ö ­ zönségár a vidéki lap tó l első so rb an azt várja, ho g y öt részletesen, g y o rsa n és lehető érdekesen értesítse a vidék ese­

m ényeiről, d olgairól. Sajnos, h o g y az olvasók n a g y része nem a n n y ira a k ö tn y ü k , a m űvelődési m ozzanatok irá n t ^ érdeklődik, m int in k áb b a szem élyi d o l­

gok, a kicsinyes köznapi esem ények ^ , iránt. És e hajlam nak kénytelen^ T^ellet- / / ' " * len hódolva k u ltiválják a lap o k a p le ty -

kát, sőt a helyi clJpnique scandaleuset. S / J- am ennyiben a vidéki lapok országos p á rto k n a k orgánum ai, a p ártszellem ben ren d esen v é g le te k ig m ennek, k o rm án y ­ p á rtib b a k a korm ánynál, e setleg ho g y jól kiérdem eljék a subvencziót, v a g y d ü ­

hösebben op p o n áln ak az ellenzéknél. S azok, am elyek h iv atalos fak to ro k tó l, szty/- tinirozó eg y é n ek tő l, k lik k e k tő l fü g g n e k , a csöm örig űzik a szem élye$kodé$ kul­

tú rá ját. / ü p ¿X,

A m ásodik fela d at volna, tájék o ztatn i a vidéki olv asó k at o rsz á g -v ilág fo n to s d olgairól. E czélból különDen a fé lre ­ esőbb vidékeken is jobbadáka m ár f ő ­ városi n a g y p o litik ai n a p ila p o k a t já r a t­

n ak -a*- olvasok. E zeket utánozza szám os ' ap ró heti lapocska, am ely a v ilá g ren d é rd e k é b e n m ú lh a ta tla n n a k tartja , ho g y vezérczikket közöljön a külföld m agas p o litik ájáró l, leczkéztetve az orosz c z árt s az am erikai e g y e sü lt állam ok eln ö k ét jó ta n á c so k a t o sz to g a tv a ném ely dél- atn erik ai k ö z tá rsasá g n a k . Igaz, h o g y m erü lh etn ek fel a leg tá v o la b b h ely ek en

j / bl

V Y C

4

-

(4)

->* 3

\ ao

h

is olyan esem ények, tén y ek , ig azság o k , am ely ek b ő l igen becses ta n u lsá g o k a t le h e t levonni és alkalm azni bizonyos v id é k re nézve, de ilyen szem pontból a mi vidéki lapjaink vajm i ritk á n elm él­

k e d n e k .

A harm ad ik fe la d a t volna, az o rsz á g ­ nak, a p o litik a tényezőinek, a központi sa jtó n a k és m indenkinek, aki az illető v id ék irá n t érdeklődik, beh ató , részletes, m egbízható, hü, g y o rs é rte síté st nyújtani a vidék á lla p o tá ró l, ügyeiről, esem é­

n y eiről. H o g y e te k in te tb e n nem elég ít ki a vidéki sajtó, m utatja az a körülm ény is, h o g y a leg tö b b vidéki la p n a k nincs sem m i súlya, tek in té ly e , jelen tő ség e az illeté k e se k előtt, s h o g y a fővárosi sajtó vajm i ritk á n h iv a tk o z h a tik k iseb b vi­

déki lapra.

M a g asa b b szem pont! h iv atá sa a vi­

d éki sajtónak, h o g y képv^elője legyen a nem zeti p o litik á n a k , a k u ltú rá n a k , a h a la d á sn ak , a k ö z é rd e k n e k ; ho g y k i­

fejezője leg y e n az okos és helyes k ö z ­ vélem én y n ek és erre nev elő leg h a s s o n ; h o g y vidéke ja v á ra lelkesítsen, k ezde­

m ényezzen, ösztönözzön, bíráljon, ha kell korholjon és fenyítsen. D e m indezt nag y intelligenczi i val és ta p in ta tta l, önzetlenül és e lfo g u latlan u l, ig az sá g o san és rész- reh a jla tla n u l. V ajon e k ellék ek m eg ­ v a n n a k -e a vidéki lap o k n a g y részénél?

A vidéki és helyi la p o k n a k olvasóik szórakozásáról is kell g o n doskodniok, ízlésö k re fejlesztőleg, k e d é ly ö k re nem e- sítő leg kellene hatni. E rre szo lg áln án ak k ü lö nösen a tárczák , csarnokok, stb. s az irodalm i, m űvészeti ro v at. S ez talán a le g g y a rló b b része ig en sok lap n a k . H á n y sz o r talá lu n k francziából á td o lg o z o tt silány, majd- selejtes ném et re g é n y e k n e k re tte n e te s m a g y a r fo rd ítá sá ra ! G y a k ra n a híres)$>l3'' szerző neve el van h a llg a tv a s csak a fordítóé (t. k. ferdítőé) díszük o tt v a s ta g - b e tű k k e l. N éha egyszerűen len y o m a tn a k m ár m eg jelen t m u n kákat.

S m inden v id ék n ek és v áro sn a k meg­

v a n n a k a m aga saját külön ism eretlen lángelm éi, titánjai, n a g y költői és Írói.

E zek rém ei a m ag asab b m ű v eltsé g ű / ig én y ű és am bicziójúsze rkesztőnek. G y a k ­ ra n p ed ig e g y h úron p en d ü ln ek vele, v a g y b e n t van) a szerk esztőségben, s a k k o r fék te le n ü l g a rá z d á lk o d n a k . Az a szellem telenség, ízetlen ség , ére tle n sé g , b á rg y ú s á g , szörnyű stilus, am i ezekben

a tárczák b an , rajzokban, csevegésekben, n a p ló tö red é k e k b e n , báli tudósításo k b an stb. néha grasszál / igazán rette n e te s. A hum or erőlködése m eg épen koleraokozó lehetne. H á t m ég a v ersek, a múzsái p o é tá k boldog és b o ld o g talan szerelm ei!

Ezekhez m éltán sorakozik az a m übí- rálat, a m it a piripócsi esztétik u so k és k ritik u so k a színház, zene, irodalom terén elk ö v etn ek . S épen illő k iegészítés ehhez a leg se lejte se b b könyvek, k iv á lt füzetes v állalato k és a leg silá n y a b b fo ly ó irato k szuperlativ m agasztalása és lelk e s a já n ­ lása, a m ivel a leg tö b b vidéki lap n ak m ajdnem m inden szám ában találkozunk.

O lyan b u d a p e sti n y o m ta tv á n y o k ezek, a m elyekről a fő város tisztesség es sajtója és m üveit k ö zönsége nem is vesz tu d o ­ m ást. A k iadók csak az a la n ta b b színűén vidéki la p o k n a k m erik m eg k ü ld en i in ­ gy en ; m ellékelve készen n y o m tatásb an az á lta lu k fogalm azott hasáb n y i dics­

ajánlást, am ely et aztán a jám b o r vidéki újságok lap tö lte lé k ü l is szívesen len y o ­ m atn a k , igy v a ló sá g g a l nevelvén olvasó k ö zö n ség ü k k ö ré t az ilyen h itvány fércz- irodalom tám o g a tá sá ra é sé lv e z é sé re .H o g y m indez aztán m ilyen hatással van az ol­

vasók ízlésére, elképzelhető.

A h ird e tése k oldala is figyelm et é r­

dem el. I tt jelennek m eg a b á rg y ú hiszé­

k e n y sé g re szám ító leg széd elg ö b b szem ­ fényvesztések, leg h a z u g a b b reklám ok, am ely ek m ég a szerkesztői részben is a já n lta tn a k s m elyeket a k iad ó k oldalnyi terjed elem b en p á r k ré rt közölnek szám - ról-szám ra. H a p ed ig m ég ezzel sem t e ­ lik m eg, nyo m d afesték k el a re n g e te g á rk u s p a p ir o s o k k o r ökölnyi b e tű k k e l a kiadó nyom da ajánlja dús berendezését és ízléses m unkáját.

M ost veszem észre, h o g y nem arró l elm élkedem , m ilyennek kell lennie a v i­

déki sajtó n ak , hanem in k áb b arról, m ilyen­

nek nem. D e ez is rá ta rto z ik tém ánkra.

Vidéki sajtó n k álta lá n o s-n ép -elvi, nem ­ zeti, politikai, kulturális; közgazdasági felad atait, am e ly ek e t a fen te b b i n e g a tív v o n áso k b an itt-o tt érintettem , m ost nem akarom fejteg etn i. Csak a szórakoztató és ism eretterjesztő részre k ív án o k néhány m eg jeg y zést tenni.

H a z á n k föld- és term észetrajzi, tö rté ­ neti, kiv ált faj- és m űveltség,| tö rténelm i, különösen p e d ig néprajzi és néplelki á lla ­ p o tain ak , viszonyainál: ism erete épen nem

I C

I

teljes és k im e rítő ; sok h ézag van ; a lezáró m unkákhoz hiányzik az a n y a g g y ű jté s, az előm unkálat. E n n ek oka az is, h o g y n é­

m ely fontos tu d o m á n y á g ra nem fo rd íto t­

ta k n álu n k kellő figyelm et , a k u ltú ra sz ü k ség leteire a rá n y la g k e v e se t k ö lte n e k és azon szak em b erek en kívül, k ik n ek k e n y e rö k a tu dom ány volna, k e v é s em ber foglalkozik kom oly ta n u lm á n y o k k a l s ezek eredm ényei m ég nehezen v á lh a tn a k k ö zb irto k k á.

A vidéki sajtó könnyen és je le n té k e ­ nyen k ö z rem ű k ö d h etn ék ez ü g y b en .

M inden vidéken, különösen azokon a k ö rn y é k re nézve központi h e ly ek en , ,,, hol lap jelenik m eg^/l^annak in te llig en s ' ‘ eg y é n ek , tan á ro k , tan ító k , lelkészek, jegyzők, orvosok, m érnökök, b irto k o so k stb. a k ik n ek kellő á lta lá n o s m iv e ltsé g m ellett eleg e n d ő sz a k k é p z e ttség ö k is van, h o g y bizonyos tu d o m á n y á g g a l ko-vvK <

m olyabban fog lalk o zzan ak . E zek et m in­

den alkalom m al a rra k ell ösztönözni, h o g y vidékükön k u tassa n a k , vizsg áló d ­ jan ak , g y ű jtsen ek , az észleletek fö lö tt

elm élkedjenek s az e re d m én y e k e t közzé te g y é k — m in d en ek elő tt az illető v id ék sajtójában. S ok em ber m unkához látn a , h a volna, ak i serk en tse, az ered m én y ek , k iv á lt a nyilvánosan k ö zlö ttek , éleszte­

nék m u n k ak e d v é t s mintf m ély e b b re ható tan u lm á n y o k ra in d ítan ak . A kom o­

ly ab b a n gon d o lk o zó k é rd e k k e l és elis­

m eréssel fo g a d n á k v id ék ü k ism e rte té ­ sé n ek a d a ta it, s a n a g y o b b o lvasóközön­

ség is ren d k ív ü l n a g y szellem i h a szn á ra -' lassa n k in t hozzá szo k n ék és m e g k e d ­ velné a ta n u ls á g o sa n érd ek es olvasm ányt.

Ilyen lokális ta n u lm á n y o k n a k ö n k é n t k ínálkozó hálás tá rg y a i le h e tn é n e k : A vidék klim ato ló g iai és m eteorolgiai viszonyai, időjárás, hőm érsék, c sap a d é ­

k ok s lég k ö ri tünem ények', föld- és t á ^ ^ , rajzi, h e g y - és vízrajzi állap o t, t u r i s t ^ / - V \ n y a ra ló ig f ü r d ő ü g y z /J e r m é s z e tr a jz i

v is z o n y o k : a vidék sa já tsá g o s ásv án y a i, növény- és á lla tv ilá g a , a n ép ies e ln e v e ­ zéssel, h ied elm ekkel és h a szn á lattal e g y ü tt; ő stö rtén e ti m ara d v á n y o k lele te k feltárá sa , gy ű jtése, ré g isé g e k , m űem lé­

k e k le ír á s a /f e n ta r tá s a ; n e m z e tsé g i, hely i történelm i a d a lé k o k a család o k , köz­

sé g ek stb. le v é ltá ra i a la p já n ; o k ira to k '- p —*

k ö zlésév él; k u ltú rtö rté n e ti a d ato k , v á ­ rosok, czéhek stb. m ú ltjá b ó l; iro d a iig - [/

tö rté n e ti k u ta tá s o k az illető v id ék en

I d

a .

(5)

-<£ 4 3>~

tr-

sz ü le tett v a g y la k o tt író k életérő l és m űvéről stb.

A leg h á lása b b té r azonban, am ely itt d ú s term ést biztosító könnyű m eg n ö v e ­ lésre kínálkozik, a vidék népe m aga, a n y a g i és szellemi életén ek összes nyil- vánulásaival. A t. szerkesztő ú r e n g e ­ d ő m é v e l közelebbről külön vállalkozom a rra , ho g y t. olvasóit e h a tá r dűlőin k a la u ­ zoljam ; m o st az ide tarto zó k b ővebb fejteg e tése hely ett szószerint ide iktatom az e tud o m án y o k k al foglalkozó M agyar- országi N éprajzi T á rsa sá g a la p sz ab á ly a i­

nak 3. § - á t :

„A tá rs a sá g tan u lm án y o zásán ak t á r ­ g y a i : az ország mai és e g y k o ri n ép einek ered ete, fejlődése, á llap o ta, eth n ik ai jel­

lem e és an th ro p o lo g ia i m ivolta ; a nép- lélek és nép élet nyilatkozatai. I ly e n e k : életm ód, foglalkozás, lakás, eszközök, di- I szítés, zene és költészet, táncz és e g y é k

szo k áso k erkölcsök, szólásm ód és köz­

m ondás, h ag y o m á n y és m onda, bab o n a és ráolvasás, népm ese és találós mese, nép d al és reg e stb., v é g re az ország la ­ k ó in ak testi a lk a ta .“

Mily g a z d a g té r a m egfigyelésre, g y ű j­

tésre, vizsgálódásra, e lm é lk e d é s re ! M ily fo n to sak a nem zeti életre és szellem re az itt elérhető ered m én y ek ! És m ily sür-

‘y jA - g ő s itt a m unka, tek in tv e azt. hogy miit ez ősi h agyom ányok, a prim itív k u ltú ra e m aradványai, e jellem zetes, sajátságos vonások roham osan p u sztulnak, e lm o ­ só d n ak ! És e tére n való hasznos m un­

kásság h o z nem kell szaktudom ány, m ég n a g y m űveltség sem. É rtelm esség, m eg ­ figyelő teh e tség , m eg bízhatóság, jó a k a ra t, a nép irá n ti vonzalom és a vele való bánni tu d ás m ellett bárm ely laikus b e­

cses a d a to k a t sz o lg á lta th a t a tu d o m án y ­ nak, am ely e téren egy en esen rá van u talv a m inden n é p ré te g közrem űködésére.

E m u n k álk o d á st irá n y íta n i, eredm ényeit közölni első sorban a vidéki sajtónak szép és hasznos feladata. Az általán o sab b érdekű részeket pedig az ország sz ak ­ em berei szám ára a legczélszerübben lehet érté k esíte n i a N éprajzi T á rsa sá g é rte sí­

tő jé b e n , az „ E th n o g ra fiá b a n ,“ m ely g a z ­ d a g és é rd ek es tartalm ú k ép es havi fo­

ly ó ira t a tá rsa sá g ta g ja in a k a csek ély 3 frtn y i évi ta g s á g i dij fejében jár.

V ácz vidéke rendkívül g a z d a g a le g ­ é rté k e se b b és érd ek eseb b néprajzi a n y a g -

a város enn élfo g v a, to v áb b á a

főváros irodalm i eszközéhez való közel­

sége, tudom ányosan k ép zett szám os in- telligencziá rpiatt is igen alkalm as arra , hogy tá g á b b körű és b eh atóbb néprajzi tanulm ányok helye és k ö zép p o n tja le­

gyen. E d d ig azonban ezek irá n t közön­

sége nem m u ta to tt valam i különös é r­

deklődést. Az em lített tá rsa sá g n a k , a t.

szerkesztő úron kívül e-v á ro so n és vi­

déken csak 3 tag ja van, B o rbély S án d o r dr. Csányi Já n o s és a váczi e g y e sü lt casmó.*) R em élem , hogy a nevezett u rak b u zg alm án ak sikerül, a fontos nem zeti ü g y n e k o tt híveket)/ szerezni és a t.

szerkesztő ú r készségesen fogja tám o­

g a tn i ez ü gy m inden m ozzanatát és szi- vesen m egújítja lapja h asáb jait a Vácz vidéke g a z d ag j| eredeti, é rd ek es n é p ­ életéből m erített közlem ényeknek.

H a a vidéki sajtó é rté k te len la p tö l­

telék h e ly e tt vidékének és n ép é n ek is­

m ertetésév el foglalkozik és eziránt á lla n ­ dóan buzgólkodik, csekély fá ra d tsá g g a l,

<&erény eszközökkel, k ö ltsé g nélkül a következő nevezetes ere d m én y e k e t é r­

heti el.

1. Ösztönt és alkalm at ad a kom oly m unkára, a hasznos irodalm i fo g la l­

kozásra.

2. F elk elti a közönség é rd e k é t az ily m unkálkodás irán t, a rra indítja, h o g y önm ag án ak és kö rn y ezetén ek m egism e­

résére jusson, ho g y m eg tan u ljo n látni, észrevenni, m egfigyelni, a m a g á é t m eg ­ becsülni, ami igen üdvös a m űveltség em elése, az ö n tö kéletesítés érdekében.

3. R e n d k ív ü l becses a n y a g o t és a d a ­ to k a t sz o lg á lta t a nem zeti tu d o m á n y és az em beri tu dás szám ára.

4. Az illető lapok m aguk, m ely ek n ek jele n le g legfeljebb a vidéki olvasóra nézve van ném i m om entán értékük, állandó és m aradandó b ecsüekké v á ln á ­ n ak , te k in té ly ü k ^ b a tá s u k növekednék.

És igazán nem es és a közméltánylásNbiz- tosj kivívó h iv atá st tö lten é n e k be.

B u d ap est, 1893. október, 2 5 ./ / í J t o L T y r y y O t » ^

*) Nem lesz érdektelen megjegyeznem, hogy e tanulmányoknak hazánkban leghivatottabb és ava- tottabb mívelője, dr. Katona Lajos tanár, Váczon született s itt nyert jp ztönt ez irányú munkál­

kodására.

Újpest és Budapest.

B u d a p e stn e k nem kell Ú jpest. K im o n d ta ezt a m últ közgyűlésén. Ú jp est a m ag a fejletlenségében, ren d ezetlen ség éb en m ég so k á v á rh a t a rra , ho g y B u d a p e st k ü lv á ­ ro sá v á teg y e . E g y ik kiváló Írónk, ki Ú j­

pest szerencsétlen viszonyainak alapos ism erője, azt m ondja czíkkében r ó l a :

„ Ú jpest Európa szemétdombja / “ D e m iért ? H o n n an ez erős elnevezés? J o g o s -e ez?

F ájdalom , m agam is aláírom , m ert igaz.

V an itt ném et, orosz, an gol, franczia, olasz, spanyol, rácz, oláh, b o lg á r, szász, b o sn y ák , a k o n tin en s és E u ró p a v a la ­ m ennyi állam ain ak lak ó i közül e g y csi­

petnyi.

E zek a soknyelvű, százféle tem p o ra- m entum , k ülönféle szokású em b erek egy társadalm at nem a lk o th a tn a k . A m a g y a ­ ro k b á r a la k o ssá g felét, sőt ennél is tö b b e t tesznek, de ezek m eg v an n ak v e rv e a sorstól, m ert széthúznak. H isz a m agyar sohase fé rt meg egymással. T ö rté ­ nelm ünk lapjain sűrűn találk o zu n k a p á rt­

viszályokkal, a g e n try a jo b b á g y ellen, a jo b b á g y saját társa ellen, az o ly g arc h a a félv é rt ü ld ö z te ; szóval a széthúzás m int fek e te fonál húzódott v é g ig a társad alo m testé n és örökös b é k e b o n tá sra sz o lg á lta ­ to tt okot. Ú jpest e g y porszem a n a g y m ag y a r társadalom ban, de k ép zelhető-e g épezet, m ely h ib átlan u l m űködhessék, ha az a k a d á ly o k a t lel önm agában. E g y porszem is m eg a k a szth a tja a k e ré k fo r­

g á s á t és a g ép m ü k ö d ése nem teljes.

Ú jp esten társad alm i élet nem v o lt és nem lesz soha. É s ha Ú jp esten csak egy ember lesz, még ez is fog veszekedni ön­

magával. R e n d e z e tle n a szó szoros é r te i- m énen. T an o s P á l se ezerm ester, hogy Ú jp estb ő l p a ra d icso m o t varázsoljon, de ahhoz ezerm ester, h o g y az a m ú g y is zi­

lált társad alm i viszonyokat a la p jáb a n fe l­

fo rg a ssa és az em b e rek e t egy m ás ellen uszítsa. F ejletlen község Ú jpest. M iért? \ / M ert utczái rendezve nincsenek, c s a to r- J * názása p rim itív, v ilá g ítá sa a h eted ik c sa- / • p á s ra em lékeztet, az e g y ip to m i sö té tsé g re , k ö zintézetei (az e g y á rv a h á z a t kivéve, m ely csak u g y a n „árva ház“) nincsenek, szóval helyeselni tu d ju k B u d a p e st fő v á­

ros am a e lh atáro zását, h o g y Ú jp e ste t k e ­ belébe nem fogadta.

S z e re tté k volna a zavarosban halászó stré b e re k , ha Ú jp est a X I. k e rü le tté le tt

VT

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban