%
N
\
I. évfolyam 17. szám. Vácz, 1892. október 30.
M egjelen minden vasárnap.
Előfizetési ára:
egész évre 5frt — kr.
fél évre . 2frt50kr.
évnegyedre I frt25 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
Kapható Mayer Sán
dornál és minden lap- elárusitónál.
K ö z é r d e k ű h e t i l a p
„ F I G U R Á K “ É L C Z L A P P A L .
A szerk esztésért felelő s: R É D E I F E R E N C Z .
Szerkesztőség:
Vácz, Káptalan-utcza 20. szám.
Előfizetések és hirde
tések felvétele a kiadó- hivatalban : M A Y E R S Á N D O R
könyvkereskedésében K ossuth-utcza.
H alottak napján.
A szentegyház oltáraira mély gyász borul. A vallás nemlője leteszi fejéről hervadhatatlan koszorúját s mintha gyászolna, úgy kulcsolja össze szellemi kezeit s könyzápor közt kesergi el a
»De profanáit* szivmetélő szavait.
Reszkető keze lázasan keresi fel a szent könyvek lapjain a » Miserere« zsoltáit, hogy elénekelje azokat a dicső, azokat a csodálatos bűnbánattal teljes verse
ket ! Szivünk megremeg, midőn belé
pünk halottak napján a szent csarno
kokba. Az egyház szétbontja kárpitját, felnyitja a kegyelmek forrását s a meg
holtakért bemutatja a legfelségesebb áldozatot.
Mig szemeink megtelnek könyekkel s rebegjük reszkető ajkainkkal a »Re- quiem aeternam« esdő szavait, addig lelkünk fájdalmas emlékezésben egye
sül azokkal a kedves elhunytakkal, kiknek sirjait a halottak szent estéjén ott künn a temetőben meglátogattuk.
Igen, ott az est homályban a gyertyák csillogó fényénél, melyeket a szeretet gyújtott meg, visszaszállt szellemünk az emlékezet szárnyain és mi kedves ha
lottunk haldokló ágya mellé. Mintha ott állanánk ismét, mintha föléje ha
jolnánk és csókokat hintenénk hideg
ajkaira és azt súgnánk neki: nem, nem feledlek el soha! Lelkem jobban lett összeforrva veled, mint valaha! A sze
gény haldokló mily sóvár reménynyel meresztette reánk megtört szemeit bízva emlékezésünkben, szeretetünkben.
Azt hiszem, nincs gyötrelmesebb fáj
dalom, mintha pl. egy gyermek belép először azon szobába, melyet a halott szülő csak az imént hagyott el ; ha megpillantja az ágyat, melyen az el
hunyt, a ruhákat, melyeket használt.
És ha ezen pillanatokban visszaemlé
kezik valamely esetre, melylyel az el
hunytnak bút okozott, akkor fájdalmá
val alig lehet fájdalmat összehason
lítani. Elment — igy zokog ilyenkor a gyászolónak lelke — a kinek én re
ményét meg-megcsaltam, kinek jósá
gával visszaéltem! Félreismertem őt, pedig ő engem szeretett. Ah mily örö
mest csókolnám most kezeit, mily hév
vel borulnék le előtte s kérném bocsá
natát ! De most már késő — késő!
És
a siránkozó szív ezen vivódásai között, midőn az saját vére árán is kész volna megvásárolni csak egy órát is, melynek tartama alatt kimutathatná ! az elhunytnak az iránta érzett mély, engesztelő szereteted; megjelenik azegyház
és kézenfogva vezeti a gyászo-^ -— ---
lót a sirkertbe, s ott a hideg sir felett tévmentes szavaival azt tanítja, hogy az örök viszontlátás reményében, a szeretet könyei között ima és egyéb erénygyakorlatok által jóvá tehetjük az elhunyt iránt való mulasztásainkat nem
csak, hanem ezek által a dicső rév
partra is segítjük őt, hogy ott a vég
telen boldogságban elmerülve epedő lélekkel várhasson minket keblére . . .
Szent vagy Uram, sírok Istene szent vagy ! Élet és halál örök nagy Istene szent!
Egyházad ünnepet rendez a holtak
nak, életet önt az enyészetbe, virágot tűz a holtaknak jéghideg keblére s a sir sötété felett gyertyafényt gyújt ke
zével. Imái, szeplőtelen isteni áldozata és énekei által trónod elé viszi az el
hunytak lelki ügyeit s kér, hogy őket irgalmad végtelen tengerébe, szived szeretetébe fogadd be.
És mi halandók zokogásaink, imáink közepett elvitázhatatlanul belátjuk, hogy életünk is csak olyan mulékony e föl
dön, mint a sírokon kigyuladt gyertya
fény, mely ma van és holnap kialszik, de egyházad hite, mely a mi hitünk is, lesújtott lelkünket reménynyel tölti el, mert hiszen a lent porladó test az örök élettel fog kezet!
- f .
1
«
Siralm as állapotok.
Vácz, 1892. október 29.
A múlt heti árverések, melyeken a város némely haszonvételi jogai és magánépületei adattak bérletbe, igen jól sikerüllek.
Örömmel konstatáljuk ezt, mint köz- megelégedésre szolgáló tényt. S ha a helyi szokáshoz és lokális erkölcsök
höz hűen akarnánk eljárni, most nem is volna már egyéb teendőnk, mint érdemet kovácsolni az árverés sikeré
ből valamely dicsőség után sóvárgó korifeusunk (esetleg valamelyik városi bizottság) számára s dicshimnuszt kel
lene zengenünk az érdemdús nagyság
nak . . . Eddig legalább az volt a he
lyi szokás, hogy minden jól sikerült dolgot érdemül róttak fel valakinek s legtöbbször olyannak, akinek legkeve
sebb része volt a tettekben; de a leg
élelmesebb volt a mások fáradozásai
nak eredményeit a maga számára ér
demként koníiskálni.
Ne hogy azonban az egyik túlság elkerülésével a másik szélsőségbe csap
junk át, sietünk kijelenteni; hogy igenis van érdeme a sikerben valakinek; de ez a valaki, vagy valami, nem más, mint a magánvállalkozók bátor vállal
kozási szelleme, mely elől pironkodva állhat félre a hivatalos kishitűség.
Igen is, a város javai és haszonvé
telei jobb áron lettek értékesítve, mint azt bizonyos helyen gondolták volna és pedig azon egyszerű oknál fogva;
mert a közjavak értéke országszerte emelkedett az árak emelkedésének nemzetgazdasági törvényei szerint.
Ha ezt előre nem látták is azok,- kiknek azt legalább sejteniük kellett volna; ne hunyják be legalább most, utólag, szemeiket az evidens tények előtt, hanem vonják le belőle a kö
vetkeztetést ; mert egy, a városra nézve rendkívül fontos kérdés még mindig
megoldást követel. S talán fölösleges is mondanunk, hogy ez nem más, mint a regále kérdése.
E kérdéssel a helyi sajtó oly be
hatóan foglalkozott már eddigelé, hogy büszke lehet reá városunk közönsége.
Mert a helyi érdekek felismerése, fel
színre hozatala s lelkiismeretes, alapos tárgyalása a vidéki sajtónak legfőbb hi
vatását képezi. S ennél a kérdésnél a helyi sajtó ugyancsak derekasan meg
tette a maga kötelességét.
De mintha a pusztába kiáltó szó lenne mindaz, amit ebben a dologban a sajtó eddig elmondott! Azok részé
ről, akik a város érdekeit első sorban lennének kötelesek szivökön hordani, a regálejövedelmek biztosítása érdeké
ben nem történt egy lépés sem.
Mikor arról van szó, hogy a Buda
pestről 5 órakor induló vonat elindu
lási ideje egy fél óraval későbbre té
tessék, azonnal megindul a mozgalom, kész a deputáczió vasutigazgatóhoz, államtitkárhoz, miniszterhez, minde
nüvé. De mikor a város létérdeke fo
rog koczkán, akkor keleti flegmával nézik hogyan dől el magától a kérdés.
S várjuk összetett kezekkel száj-tátva a sült galambot!
Igazán elszomorító látvány, hogy a város ebben, a reá nézve életkérdést képező dologban mennyire elhagyatott.
A város nehéz financziális helyzete, lakosságának, fogyasztó közönségének nyugalma, a közegészség érdeke, s egy szóval minden jól felfogott köztekintet sürgetően követelné hogy a regále- jövedelmet ne engedjék elszalasztani s a publikum a privát vállalkozó önké
nyének ki ne szolgáltassák.
S ime — egyik nap a másik után telik a nélkül, hogy a város hivatott faktorai elérkezettnek látnák már va- iahára az időt ezzel a kérdéssel fon
tosságához méltóan foglalkozni; sőt
—
-»■ 2 &>-
egyre feltűnőbben mutatkozik a hajlam az ügy eljaegligálására.
Valóban siralmas állapot!
Zs. K.
A vid ék i sajtó feladata.
T ity te lt szerkesztő barátom!
Az a körülm ény, h o g y ön, aki hazán k v idékeit m int m érnök bejárva, m in d en ü tt felh aszn álta az alkalm at az ország r é szének b e h a tó b b m egism erésére, a n é p élet g o n d o s m egfigyelésére s é rd e k e s néprajzi a d a to k g y ű jtésére, érdem es la p já n a k épen „A V idék“ czim et a d ta , a rra ösztönöz engem , h o g y elm ondjak e g y e t- m ást arró l, am it én vidéki lapjaink m un
k a k ö ré b e v alónak ta rta n é k .
A lig van eltérés ab b an , h o g y -a k ö zönségár a vidéki lap tó l első so rb an azt várja, ho g y öt részletesen, g y o rsa n és lehető érdekesen értesítse a vidék ese
m ényeiről, d olgairól. Sajnos, h o g y az olvasók n a g y része nem a n n y ira a k ö tn y ü k , a m űvelődési m ozzanatok irá n t ^ érdeklődik, m int in k áb b a szem élyi d o l
gok, a kicsinyes köznapi esem ények ^ , iránt. És e hajlam nak kénytelen^ T^ellet- / / ' " * len hódolva k u ltiválják a lap o k a p le ty -
kát, sőt a helyi clJpnique scandaleuset. S / J- am ennyiben a vidéki lapok országos p á rto k n a k orgánum ai, a p ártszellem ben ren d esen v é g le te k ig m ennek, k o rm án y p á rtib b a k a korm ánynál, e setleg ho g y jól kiérdem eljék a subvencziót, v a g y d ü
hösebben op p o n áln ak az ellenzéknél. S azok, am elyek h iv atalos fak to ro k tó l, szty/- tinirozó eg y é n ek tő l, k lik k e k tő l fü g g n e k , a csöm örig űzik a szem élye$kodé$ kul
tú rá ját. / ü p ¿X,
A m ásodik fela d at volna, tájék o ztatn i a vidéki olv asó k at o rsz á g -v ilág fo n to s d olgairól. E czélból különDen a fé lre esőbb vidékeken is jobbadáka m ár f ő városi n a g y p o litik ai n a p ila p o k a t já r a t
n ak -a*- olvasok. E zeket utánozza szám os ' ap ró heti lapocska, am ely a v ilá g ren d é rd e k é b e n m ú lh a ta tla n n a k tartja , ho g y vezérczikket közöljön a külföld m agas p o litik ájáró l, leczkéztetve az orosz c z árt s az am erikai e g y e sü lt állam ok eln ö k ét jó ta n á c so k a t o sz to g a tv a ném ely dél- atn erik ai k ö z tá rsasá g n a k . Igaz, h o g y m erü lh etn ek fel a leg tá v o la b b h ely ek en
j / bl
V Y C
4
-
->* 3
\ ao
h
is olyan esem ények, tén y ek , ig azság o k , am ely ek b ő l igen becses ta n u lsá g o k a t le h e t levonni és alkalm azni bizonyos v id é k re nézve, de ilyen szem pontból a mi vidéki lapjaink vajm i ritk á n elm él
k e d n e k .
A harm ad ik fe la d a t volna, az o rsz á g nak, a p o litik a tényezőinek, a központi sa jtó n a k és m indenkinek, aki az illető v id ék irá n t érdeklődik, beh ató , részletes, m egbízható, hü, g y o rs é rte síté st nyújtani a vidék á lla p o tá ró l, ügyeiről, esem é
n y eiről. H o g y e te k in te tb e n nem elég ít ki a vidéki sajtó, m utatja az a körülm ény is, h o g y a leg tö b b vidéki la p n a k nincs sem m i súlya, tek in té ly e , jelen tő ség e az illeté k e se k előtt, s h o g y a fővárosi sajtó vajm i ritk á n h iv a tk o z h a tik k iseb b vi
déki lapra.
M a g asa b b szem pont! h iv atá sa a vi
d éki sajtónak, h o g y képv^elője legyen a nem zeti p o litik á n a k , a k u ltú rá n a k , a h a la d á sn ak , a k ö z é rd e k n e k ; ho g y k i
fejezője leg y e n az okos és helyes k ö z vélem én y n ek és erre nev elő leg h a s s o n ; h o g y vidéke ja v á ra lelkesítsen, k ezde
m ényezzen, ösztönözzön, bíráljon, ha kell korholjon és fenyítsen. D e m indezt nag y intelligenczi i val és ta p in ta tta l, önzetlenül és e lfo g u latlan u l, ig az sá g o san és rész- reh a jla tla n u l. V ajon e k ellék ek m eg v a n n a k -e a vidéki lap o k n a g y részénél?
A vidéki és helyi la p o k n a k olvasóik szórakozásáról is kell g o n doskodniok, ízlésö k re fejlesztőleg, k e d é ly ö k re nem e- sítő leg kellene hatni. E rre szo lg áln án ak k ü lö nösen a tárczák , csarnokok, stb. s az irodalm i, m űvészeti ro v at. S ez talán a le g g y a rló b b része ig en sok lap n a k . H á n y sz o r talá lu n k francziából á td o lg o z o tt silány, majd- selejtes ném et re g é n y e k n e k re tte n e te s m a g y a r fo rd ítá sá ra ! G y a k ra n a híres)$>l3'' szerző neve el van h a llg a tv a s csak a fordítóé (t. k. ferdítőé) díszük o tt v a s ta g - b e tű k k e l. N éha egyszerűen len y o m a tn a k m ár m eg jelen t m u n kákat.
S m inden v id ék n ek és v áro sn a k meg
v a n n a k a m aga saját külön ism eretlen lángelm éi, titánjai, n a g y költői és Írói.
E zek rém ei a m ag asab b m ű v eltsé g ű / ig én y ű és am bicziójúsze rkesztőnek. G y a k ra n p ed ig e g y h úron p en d ü ln ek vele, v a g y b e n t van) a szerk esztőségben, s a k k o r fék te le n ü l g a rá z d á lk o d n a k . Az a szellem telenség, ízetlen ség , ére tle n sé g , b á rg y ú s á g , szörnyű stilus, am i ezekben
a tárczák b an , rajzokban, csevegésekben, n a p ló tö red é k e k b e n , báli tudósításo k b an stb. néha grasszál / igazán rette n e te s. A hum or erőlködése m eg épen koleraokozó lehetne. H á t m ég a v ersek, a múzsái p o é tá k boldog és b o ld o g talan szerelm ei!
Ezekhez m éltán sorakozik az a m übí- rálat, a m it a piripócsi esztétik u so k és k ritik u so k a színház, zene, irodalom terén elk ö v etn ek . S épen illő k iegészítés ehhez a leg se lejte se b b könyvek, k iv á lt füzetes v állalato k és a leg silá n y a b b fo ly ó irato k szuperlativ m agasztalása és lelk e s a já n lása, a m ivel a leg tö b b vidéki lap n ak m ajdnem m inden szám ában találkozunk.
O lyan b u d a p e sti n y o m ta tv á n y o k ezek, a m elyekről a fő város tisztesség es sajtója és m üveit k ö zönsége nem is vesz tu d o m ást. A k iadók csak az a la n ta b b színűén vidéki la p o k n a k m erik m eg k ü ld en i in gy en ; m ellékelve készen n y o m tatásb an az á lta lu k fogalm azott hasáb n y i dics
ajánlást, am ely et aztán a jám b o r vidéki újságok lap tö lte lé k ü l is szívesen len y o m atn a k , igy v a ló sá g g a l nevelvén olvasó k ö zö n ség ü k k ö ré t az ilyen h itvány fércz- irodalom tám o g a tá sá ra é sé lv e z é sé re .H o g y m indez aztán m ilyen hatással van az ol
vasók ízlésére, elképzelhető.
A h ird e tése k oldala is figyelm et é r
dem el. I tt jelennek m eg a b á rg y ú hiszé
k e n y sé g re szám ító leg széd elg ö b b szem fényvesztések, leg h a z u g a b b reklám ok, am ely ek m ég a szerkesztői részben is a já n lta tn a k s m elyeket a k iad ó k oldalnyi terjed elem b en p á r k ré rt közölnek szám - ról-szám ra. H a p ed ig m ég ezzel sem t e lik m eg, nyo m d afesték k el a re n g e te g á rk u s p a p ir o s o k k o r ökölnyi b e tű k k e l a kiadó nyom da ajánlja dús berendezését és ízléses m unkáját.
M ost veszem észre, h o g y nem arró l elm élkedem , m ilyennek kell lennie a v i
déki sajtó n ak , hanem in k áb b arról, m ilyen
nek nem. D e ez is rá ta rto z ik tém ánkra.
Vidéki sajtó n k álta lá n o s-n ép -elvi, nem zeti, politikai, kulturális; közgazdasági felad atait, am e ly ek e t a fen te b b i n e g a tív v o n áso k b an itt-o tt érintettem , m ost nem akarom fejteg etn i. Csak a szórakoztató és ism eretterjesztő részre k ív án o k néhány m eg jeg y zést tenni.
H a z á n k föld- és term észetrajzi, tö rté neti, kiv ált faj- és m űveltség,| tö rténelm i, különösen p e d ig néprajzi és néplelki á lla p o tain ak , viszonyainál: ism erete épen nem
I C
I
teljes és k im e rítő ; sok h ézag van ; a lezáró m unkákhoz hiányzik az a n y a g g y ű jté s, az előm unkálat. E n n ek oka az is, h o g y n é
m ely fontos tu d o m á n y á g ra nem fo rd íto t
ta k n álu n k kellő figyelm et , a k u ltú ra sz ü k ség leteire a rá n y la g k e v e se t k ö lte n e k és azon szak em b erek en kívül, k ik n ek k e n y e rö k a tu dom ány volna, k e v é s em ber foglalkozik kom oly ta n u lm á n y o k k a l s ezek eredm ényei m ég nehezen v á lh a tn a k k ö zb irto k k á.
A vidéki sajtó könnyen és je le n té k e nyen k ö z rem ű k ö d h etn ék ez ü g y b en .
M inden vidéken, különösen azokon a k ö rn y é k re nézve központi h e ly ek en , ,,, hol lap jelenik m eg^/l^annak in te llig en s ' ‘ eg y é n ek , tan á ro k , tan ító k , lelkészek, jegyzők, orvosok, m érnökök, b irto k o so k stb. a k ik n ek kellő á lta lá n o s m iv e ltsé g m ellett eleg e n d ő sz a k k é p z e ttség ö k is van, h o g y bizonyos tu d o m á n y á g g a l ko-vvK <
m olyabban fog lalk o zzan ak . E zek et m in
den alkalom m al a rra k ell ösztönözni, h o g y vidékükön k u tassa n a k , vizsg áló d jan ak , g y ű jtsen ek , az észleletek fö lö tt
elm élkedjenek s az e re d m én y e k e t közzé te g y é k — m in d en ek elő tt az illető v id ék sajtójában. S ok em ber m unkához látn a , h a volna, ak i serk en tse, az ered m én y ek , k iv á lt a nyilvánosan k ö zlö ttek , éleszte
nék m u n k ak e d v é t s mintf m ély e b b re ható tan u lm á n y o k ra in d ítan ak . A kom o
ly ab b a n gon d o lk o zó k é rd e k k e l és elis
m eréssel fo g a d n á k v id ék ü k ism e rte té sé n ek a d a ta it, s a n a g y o b b o lvasóközön
ség is ren d k ív ü l n a g y szellem i h a szn á ra -' lassa n k in t hozzá szo k n ék és m e g k e d velné a ta n u ls á g o sa n érd ek es olvasm ányt.
Ilyen lokális ta n u lm á n y o k n a k ö n k é n t k ínálkozó hálás tá rg y a i le h e tn é n e k : A vidék klim ato ló g iai és m eteorolgiai viszonyai, időjárás, hőm érsék, c sap a d é
k ok s lég k ö ri tünem ények', föld- és t á ^ ^ , rajzi, h e g y - és vízrajzi állap o t, t u r i s t ^ / - V \ n y a ra ló ig f ü r d ő ü g y z /J e r m é s z e tr a jz i
v is z o n y o k : a vidék sa já tsá g o s ásv án y a i, növény- és á lla tv ilá g a , a n ép ies e ln e v e zéssel, h ied elm ekkel és h a szn á lattal e g y ü tt; ő stö rtén e ti m ara d v á n y o k lele te k feltárá sa , gy ű jtése, ré g isé g e k , m űem lé
k e k le ír á s a /f e n ta r tá s a ; n e m z e tsé g i, hely i történelm i a d a lé k o k a család o k , köz
sé g ek stb. le v é ltá ra i a la p já n ; o k ira to k '- p —*
k ö zlésév él; k u ltú rtö rté n e ti a d ato k , v á rosok, czéhek stb. m ú ltjá b ó l; iro d a iig - [/
tö rté n e ti k u ta tá s o k az illető v id ék en
I d
a .
-<£ 4 3>~
tr-
sz ü le tett v a g y la k o tt író k életérő l és m űvéről stb.
A leg h á lása b b té r azonban, am ely itt d ú s term ést biztosító könnyű m eg n ö v e lésre kínálkozik, a vidék népe m aga, a n y a g i és szellemi életén ek összes nyil- vánulásaival. A t. szerkesztő ú r e n g e d ő m é v e l közelebbről külön vállalkozom a rra , ho g y t. olvasóit e h a tá r dűlőin k a la u zoljam ; m o st az ide tarto zó k b ővebb fejteg e tése hely ett szószerint ide iktatom az e tud o m án y o k k al foglalkozó M agyar- országi N éprajzi T á rsa sá g a la p sz ab á ly a i
nak 3. § - á t :
„A tá rs a sá g tan u lm án y o zásán ak t á r g y a i : az ország mai és e g y k o ri n ép einek ered ete, fejlődése, á llap o ta, eth n ik ai jel
lem e és an th ro p o lo g ia i m ivolta ; a nép- lélek és nép élet nyilatkozatai. I ly e n e k : életm ód, foglalkozás, lakás, eszközök, di- I szítés, zene és költészet, táncz és e g y é k
szo k áso k erkölcsök, szólásm ód és köz
m ondás, h ag y o m á n y és m onda, bab o n a és ráolvasás, népm ese és találós mese, nép d al és reg e stb., v é g re az ország la k ó in ak testi a lk a ta .“
Mily g a z d a g té r a m egfigyelésre, g y ű j
tésre, vizsgálódásra, e lm é lk e d é s re ! M ily fo n to sak a nem zeti életre és szellem re az itt elérhető ered m én y ek ! És m ily sür-
‘y jA - g ő s itt a m unka, tek in tv e azt. hogy miit ez ősi h agyom ányok, a prim itív k u ltú ra e m aradványai, e jellem zetes, sajátságos vonások roham osan p u sztulnak, e lm o só d n ak ! És e tére n való hasznos m un
kásság h o z nem kell szaktudom ány, m ég n a g y m űveltség sem. É rtelm esség, m eg figyelő teh e tség , m eg bízhatóság, jó a k a ra t, a nép irá n ti vonzalom és a vele való bánni tu d ás m ellett bárm ely laikus b e
cses a d a to k a t sz o lg á lta th a t a tu d o m án y nak, am ely e téren egy en esen rá van u talv a m inden n é p ré te g közrem űködésére.
E m u n k álk o d á st irá n y íta n i, eredm ényeit közölni első sorban a vidéki sajtónak szép és hasznos feladata. Az általán o sab b érdekű részeket pedig az ország sz ak em berei szám ára a legczélszerübben lehet érté k esíte n i a N éprajzi T á rsa sá g é rte sí
tő jé b e n , az „ E th n o g ra fiá b a n ,“ m ely g a z d a g és é rd ek es tartalm ú k ép es havi fo
ly ó ira t a tá rsa sá g ta g ja in a k a csek ély 3 frtn y i évi ta g s á g i dij fejében jár.
V ácz vidéke rendkívül g a z d a g a le g é rté k e se b b és érd ek eseb b néprajzi a n y a g -
a város enn élfo g v a, to v áb b á a
főváros irodalm i eszközéhez való közel
sége, tudom ányosan k ép zett szám os in- telligencziá rpiatt is igen alkalm as arra , hogy tá g á b b körű és b eh atóbb néprajzi tanulm ányok helye és k ö zép p o n tja le
gyen. E d d ig azonban ezek irá n t közön
sége nem m u ta to tt valam i különös é r
deklődést. Az em lített tá rsa sá g n a k , a t.
szerkesztő úron kívül e-v á ro so n és vi
déken csak 3 tag ja van, B o rbély S án d o r dr. Csányi Já n o s és a váczi e g y e sü lt casmó.*) R em élem , hogy a nevezett u rak b u zg alm án ak sikerül, a fontos nem zeti ü g y n e k o tt híveket)/ szerezni és a t.
szerkesztő ú r készségesen fogja tám o
g a tn i ez ü gy m inden m ozzanatát és szi- vesen m egújítja lapja h asáb jait a Vácz vidéke g a z d ag j| eredeti, é rd ek es n é p életéből m erített közlem ényeknek.
H a a vidéki sajtó é rté k te len la p tö l
telék h e ly e tt vidékének és n ép é n ek is
m ertetésév el foglalkozik és eziránt á lla n dóan buzgólkodik, csekély fá ra d tsá g g a l,
<&erény eszközökkel, k ö ltsé g nélkül a következő nevezetes ere d m én y e k e t é r
heti el.
1. Ösztönt és alkalm at ad a kom oly m unkára, a hasznos irodalm i fo g la l
kozásra.
2. F elk elti a közönség é rd e k é t az ily m unkálkodás irán t, a rra indítja, h o g y önm ag án ak és kö rn y ezetén ek m egism e
résére jusson, ho g y m eg tan u ljo n látni, észrevenni, m egfigyelni, a m a g á é t m eg becsülni, ami igen üdvös a m űveltség em elése, az ö n tö kéletesítés érdekében.
3. R e n d k ív ü l becses a n y a g o t és a d a to k a t sz o lg á lta t a nem zeti tu d o m á n y és az em beri tu dás szám ára.
4. Az illető lapok m aguk, m ely ek n ek jele n le g legfeljebb a vidéki olvasóra nézve van ném i m om entán értékük, állandó és m aradandó b ecsüekké v á ln á n ak , te k in té ly ü k ^ b a tá s u k növekednék.
És igazán nem es és a közméltánylásNbiz- tosj kivívó h iv atá st tö lten é n e k be.
B u d ap est, 1893. október, 2 5 ./ / í J t o L T y r y y O t » ^
*) Nem lesz érdektelen megjegyeznem, hogy e tanulmányoknak hazánkban leghivatottabb és ava- tottabb mívelője, dr. Katona Lajos tanár, Váczon született s itt nyert jp ztönt ez irányú munkál
kodására.
Újpest és Budapest.
B u d a p e stn e k nem kell Ú jpest. K im o n d ta ezt a m últ közgyűlésén. Ú jp est a m ag a fejletlenségében, ren d ezetlen ség éb en m ég so k á v á rh a t a rra , ho g y B u d a p e st k ü lv á ro sá v á teg y e . E g y ik kiváló Írónk, ki Ú j
pest szerencsétlen viszonyainak alapos ism erője, azt m ondja czíkkében r ó l a :
„ Ú jpest Európa szemétdombja / “ D e m iért ? H o n n an ez erős elnevezés? J o g o s -e ez?
F ájdalom , m agam is aláírom , m ert igaz.
V an itt ném et, orosz, an gol, franczia, olasz, spanyol, rácz, oláh, b o lg á r, szász, b o sn y ák , a k o n tin en s és E u ró p a v a la m ennyi állam ain ak lak ó i közül e g y csi
petnyi.
E zek a soknyelvű, százféle tem p o ra- m entum , k ülönféle szokású em b erek egy társadalm at nem a lk o th a tn a k . A m a g y a ro k b á r a la k o ssá g felét, sőt ennél is tö b b e t tesznek, de ezek m eg v an n ak v e rv e a sorstól, m ert széthúznak. H isz a m agyar sohase fé rt meg egymással. T ö rté nelm ünk lapjain sűrűn találk o zu n k a p á rt
viszályokkal, a g e n try a jo b b á g y ellen, a jo b b á g y saját társa ellen, az o ly g arc h a a félv é rt ü ld ö z te ; szóval a széthúzás m int fek e te fonál húzódott v é g ig a társad alo m testé n és örökös b é k e b o n tá sra sz o lg á lta to tt okot. Ú jpest e g y porszem a n a g y m ag y a r társadalom ban, de k ép zelhető-e g épezet, m ely h ib átlan u l m űködhessék, ha az a k a d á ly o k a t lel önm agában. E g y porszem is m eg a k a szth a tja a k e ré k fo r
g á s á t és a g ép m ü k ö d ése nem teljes.
Ú jp esten társad alm i élet nem v o lt és nem lesz soha. É s ha Ú jp esten csak egy ember lesz, még ez is fog veszekedni ön
magával. R e n d e z e tle n a szó szoros é r te i- m énen. T an o s P á l se ezerm ester, hogy Ú jp estb ő l p a ra d icso m o t varázsoljon, de ahhoz ezerm ester, h o g y az a m ú g y is zi
lált társad alm i viszonyokat a la p jáb a n fe l
fo rg a ssa és az em b e rek e t egy m ás ellen uszítsa. F ejletlen község Ú jpest. M iért? \ / M ert utczái rendezve nincsenek, c s a to r- J * názása p rim itív, v ilá g ítá sa a h eted ik c sa- / • p á s ra em lékeztet, az e g y ip to m i sö té tsé g re , k ö zintézetei (az e g y á rv a h á z a t kivéve, m ely csak u g y a n „árva ház“) nincsenek, szóval helyeselni tu d ju k B u d a p e st fő v á
ros am a e lh atáro zását, h o g y Ú jp e ste t k e belébe nem fogadta.
S z e re tté k volna a zavarosban halászó stré b e re k , ha Ú jp est a X I. k e rü le tté le tt
VT