Negyedik szakasz : Mátyás kora : 1458-1490

NEGYEDIK SZAKASZ.

MÁTYÁS KORA. ( 1 4 5 8 — 1 4 9 0 . )

1. A külső befolyások megsemmisítése. A csehek legyőzése.

Frigyes és pártjának kndarcza. A koronázás. Török háborúk.

,FraknM V.," A m . n . t ö r t . ( M . T . I V . ) . U g y a n ő : M á t y á s k i r á l y é l e t e (T. É." 1890). F o r r á s o k á t t e k i n t é s e : Marezali, M . T . I í . K . 248. 1. Márki

Sánd.,

M á t y á s k i r . ( D í s z m u n k a . T ö b b e k k ö z r e m ű k . 1 9 0 1 ) . A m u n k a - £ t á r s a k a t é s d o l g o z a t a i k a t 1. S z á z . 1 9 0 1 . 8 0 . 1 . Teleki József, A H u n y a d i a k k o r a H l — I V . , V . k ö t . Csánki f o l y t a t á s á v a l ( V I — V I I I . k ö t . ) . Fraknói, M á t y á s d i p l o m a t á i ( S z á z . 1 8 9 8 — 9 9 . é v f . C z i l c k s o r o z a t ) . A n n a s z á s z h e r - c z e g n ő m a g y . t r ó n k ö v e t e l ő 1 4 5 S - b a n ( S z á z . 1 8 9 7 . 1 . 1 . ) . Wertner M., G a r a i L á s z l ó n á d o r ( S z á z . 1 8 9 7 ) . P r o s z n i t z i J á n o s , M á t y á s k a n c z e l l á r j á r ó l (1.

S z á z . 1 8 9 9 . 7 8 . 1.).

Karácsonyi János,

M á t y á s ő s e i

(Márki

d í s z m u n k a - .

j á b a n ) ó s

Csánki

a l á b b e m l í t e t t k é t m ű v e .

Szalay L.,

I I I . 1 8 5 .

Horváth, i n . 77. Sai/ous, I. 298. Kerékgyártó, II. 141. Szalay J.-Baráti, I I . Fessler,

I I I . 1.

Huber,

i n . 1 3 0 .

Krmies,

I I . 3 9 7 .

Maqyar Győző,

M á t y á s k . ( E . M . 1 9 0 0 ) .

Szilágyi,

E r d é l y t ö r t é n . I . 1 4 0 .

Fraknói,

V i t é z J á n o s é l e t e ( 1 8 7 9 ) .

Salamon, A

m a g y . k i r . s z é k b e t ö l t é s e ( 2 9 . o l d . ) . B u d a p e s t ' t ö r - t é n e t e ( I I . 3 8 7 ) é s : T ö r ö k h ó d í t á s k o r a 4 1 . 1. Baehmann, D e u t s c h e B e i c h s g e s c b i c h t e 2 k ö t . ( 1 8 9 4 ) .

Hoffmann Alfr.,

K a i s e r F r i e d r i e h s I I I . B e z i e h u n g e n z u ü n g a r n 1 4 5 8 — 6 4 . ( B o r o s z l ó 1 8 8 7 ) . JJroysen, G e s c b . d e r p r e u s s i s c h e n P o l i t i k I I . 1.). Kupehvieser _L. e m l . m . (110. 1 .).Klaic-

Bojnicic,

G e s c b . v o n B o s n i e n , 1 8 8 5 .

Hammer, Zinkcisen, Hertzbeig

m ű v e i ( f o l y t a t ó l a g ) . Thaly K , É n e k S z a b á c s v i a d a l á r ó l ( S z á z . 1 S 7 2 ) . Csánki,

u g y a n e r r ő l ( H . K . 1 8 8 8 ) . Vassilich-Fest, A Q u a r n e r o - s z i g e t e k e l s z a k a d á s a "

M a g y a r o r s z á g t ó l ( S z á z . 1 8 9 3 . 8 9 7 ) .

Asbóth János,

B o s z n i a é s H e r c z e g o - v i n a t ö r t é n e t e I . 4 . é s 5 . f e j . ( 1 8 8 6 ) . V . ö . b i b l i o g r á f i á i ö s s z e á l l í t á s o m a t

" ( H . K , 1 8 9 0 é s f o l y t a t ó l a g 1 S 9 4 ) .

Hsko Gyula,

S k a n d e r b e g ( B é c s 1 8 9 4 ) .

V . ö .

Caro

b í r á l a t á t : S y b e l s H i s t . Z e i t s c h r . 7 7 . k ö t . 1 8 9 6) .

Bleyer Jak., '

M a g y a r v o n a t k o z á s ú n é m e t t ö r t é n , n é p é n e k e k 1 5 5 1 - i g ( P h . K . 1 8 9 7 ) .

László halálának hirére Garai nádor és az országtanács a 1458. kii%- jövő év 1458. jan. 1-ére királyválasztó gyűlést hirdetett Pestre, választó gyűlés.

Trónkövetelőkben nem volt hiány: Kázmér lengyel király (Albert leányának, Erzsébetnek férje), kit III. Erigyes is támogatott;

Jelöltek,

továbbá, Vilmos szász berezeg, Albert másik, Anna nevű leányá- nak terie, a magyar főnrak közül pedig az elég erővel és nagy - párttal rendelkező Garai László nádor és Újlaki Miklós főkapi- tány, erdélyi vajda és horvát bán (Podiebrád cseh kormányzó, majd király sógora), nyíltan vagy alattomban sóvárogtak a ko- rónára.

• E jelöltekkel az erős és fegyelmezett Hunyadi-párt lépett

A Hunyadi-párt.

sorompóba, melynek élén maga Hunyadi Erzsébet, bátyja,

Szilágyi Mihály és Vitéz János váradi püspök állott és velük

tartott Széchy Dénes, az esztergomi érsek-primás is; továbbá

számos főnemes és főpap és majdnem az egész köznemesség.

.142

Carvajal pápai követ is fáradozott a nagyreményű Hunyadi Mátyás megválasztatása körül, kinek már Kapisztrán János meg- jósolta a koronát. Az egész országban gyökeret vert az a felfogás, hogy a nemzet kötelessége elégtételt adni a Hunyadi-családnak és hogy a nemzet csak akkor várhatja sorsának jobbra fordu- lását, ha saját fiát ülteti a trónra.

Podiebrád

és Még el sem érkezett a választás napja, s az ifjú Mátyás már

Mátyás. jB

kiszabadult prágai fogságából. Mihelyt Podiebrád, a csehek

számító királya, arról értesült, hogy a Hunyadi-párt diadala biztos: azonnal szabadon bocsátá Mátyást, bár udvarából tá- vozni még nem engedé. Élvén az alkalommal, felajánlotta neki támogatását és egyúttal még gyermekkorban levő Katalin leá- nyának kezét. A nagy tettekre vágyódó Mátyás hálásan fogadta el a baráti jobbot és megtartotta kézfogóját Katalinnal,

c.arai alkuja.

Podiebrád beváltotta szavát ós sógorát, Újlakit, csakugyan

rávette, hogy a jelöltségtől visszalépjen. Ugyan így tett Garai is, csakhogy előbb, hogy legalább leányának része legyen a ko- ronából, Hunyadi Erzsébettel és Szilágyival szerződést kötött Szegeden, mely szerint a Hunyadi- és a Garai-esalád egymás- sal kibékül s egymást ezentúl támogatja; továbbá pedig, hogy a szerződő felek Mátyást csak akkor fogják Magyarország kor- mányára bocsátani, ha előbb Garai leányát, Annát, nőül veszi.

E szerződésre meg is esküdtek, (noha mindkét fél tudta, hogy Mátyás már jegyett váltott).

Választás.

E közben a fővárosban megindult a választási mozgalom és

Szilágyi, mihelyt 15,000 nemessel (jan. 20 körül) megérkezett, azonnal kezébe vette a választási ügyet. Külföldi írók azt hir- dették, hogy Szilágyi erőszak alkalmazásától sem riadt vissza, de ezek a jelentések nem egyebek álhíreknél. Ellenkezőleg : ő még közbocsánatot is hirdetett mindazok számára, a kik jan. 23. Hunyadi László megöletésében résztvettek. — Maga a választás

pedig simán folyt le oly képen, hogy az országnagyok és főne- mesek Garai elnöklete alatt a budai várban tanácskoztak, míg a köznemesség a Rákoson tartotta értekezletét. Néhány napi tanácskozás után az országnagyok is megállapodtak Mátyás je- löltségében, de mert a formaszerinti kihirdetéssel késtek, a Rá- kosról a Dunapartra és a Duna jegére vonult, türelmetlenkedő nép

I . M á t y á s ,

és köznemesek éltetni kezdék Mátyást (jan. 23.). Ennek hallatára

1458—90. pedig az országnagyok lelkesedve hirdették ki Mátyást király- nak. Óriási örömmel értesült a lakosság, hogy a nemzeti király- ság legméltóbb képviselője nyerte el a szt. koronát.' — Minthogy

1 A v á l a s z t á s e s t é n P s s t u t e z á i n a g y e r m e k e k a k ö v e t k e z ő d a l t é n e k e l t é k :

M á t y á s t m o s t a n v á l a s z t o t t a A z é r t m i i s v á l a s z t o t t u k , M i n d e z o r s z á g k i r á l y s á g r a ; M i n t I s t e n n e k a j á n d é k á t M e r t e z t a d t a i s t e n n e k ü n k K i b ő l I s t e n d i c s é r t e s s é k M e n y o r s z á g b ó l o l t a l m u n k r a . E s ö r ö k r e m o n d j u k : a m e n .

.143

azonban az új király még csak 17 éves volt, a rendek öt évre Szi- lágyi Mihályt rendelték melléje kormányzónak és több terhes föl- tételt szabtak Mátyásnak: többek között, hogy a király saját pénzén és saját zsoldosaival köteles az országot védelmezni, a főurak dandárait csak nagy, a nemzeti derékhadat csak a leg- nagyobb szükség idején szólíthatja fegyverre. Azután Vitéz János püspök és a kormányzó vezetése mellett követség indult

az ország határára, hogy a Podiebrádtól 50,000 aranyban meg- állapított váltságdíjat megvigye. Podiebrád már a Morva mentén, Straszniczban várta Mátyással a követséget, a melynek Mátyást átadta. Egyedül a kettős eljegyzés adott még okot nehézségekre.

Mátyást ugyanis semmiképen sem lehetett rábeszélni, hogy Po- diebrádnak adott szavát megszegje ós így anyja· vállalta magára azt a kényes feladatot, hogy a Garai-családot lemondásra birja.

Mihelyt azután Mátyás hazai földre lépett, diadallal kisérte őt a nép faluról-falura egészen Budáig, hol a főnemesek, főpapok, tömérdek nemes· és a nép örömnyilvánításai között február közepén tartotta bevonulását. Nyomban reá pedig maga vette

kezébe a kormány gyeplőit. '

Mátyás trónját azonban nemcsak barátok, hanem ellenségek. Mátyás is környezték. III. Frigyes császár, Kázmér lengyel király és a

fil|enfe|(!l

· Hunyadi-ház ellenségei egyaránt nehezteltek Mátyás megválasz-

tatásáért, sőt Frigges vonakodott a koronát kiadni. Giskra a Fel- földet dúlta és Kázmért is ingerelte betörésre; Szilágyi meg zúgolódott, mivel Mátyás, nem akarván báb lenni az ő kezé- ben, kormányzói tisztéről lemondásra kényszerítette és a távol Erdélybe, Beszterczére küldte. A kincstár üres volt, hadserege pedig nem volt az ifjú királynak.

Mátyás tettereje mindazonáltal nem szunnyadozott. Legelő-

a husziták

szőr Bozgonyi Sebestyén, Magyar Balázs és Hédervári László

leverése,

csapatait indította útnak a cseh rablók ellen, kiknek sziklafész- keit (köztük Sárospatakot) azok megvívták, míg a sarokba szorult Giskrát maga Mátyás kényszerítette hódolatra (1462). Mátyás- nak nagylelkű bánásmódja a vitéz Giskrát úgy meghatotta, hogy hü emberévé lett. Végre Mátyás azon 7000 «zsebrák» ellen indult, a ki a kosztolányi vár környékén garázdálkodott és eze- ket is megadásra kényszerítette. A foglyok közül több százat Czobor budai porkolábra bizott, a ki azokat a Dunába fullasz- .totta.

Időközben Mátyás arról értesült·, hogy a nádori méltóság- ni.

Frigyes

tói megfosztott Garai a szintén mellőzött Újlakival és Szilágyival és P

a,

ú

aDak

védő- és daez-szövetséget kötött Simontornyán, sőt, hogy még ijg^üuea.

m á s 23 főúrral összeesküvést szőnek ellene és Frigyes császár- ral czimborálnak. Ennek hírére Szilágyit Világos várába csu- katta, míg Szilágyi társai Bécsújhelybe szöktek, hol elkesere- désükben 1459. febr. III. Frigyest magyar királynak választották.

A koronázást Frigyes jónak látta akkorra halasztani, midőn majd

.144

az ország birtokában lesz ; de a czímmel azonnal élt és II. Pius pápát, régi barátját is rá akarta birni, hogy Mátyást ne ismerje el magyar fejedelemnek. A pápa azonban nem hallgatott Fri- gyesre, már azért sem, mert a török ellen tervezett hadjáratok- ban nagyon is rászorult Mátyás jóindulatára. — A döntés a kardtól függött. Mátyás előbb Nagy Simon vezérét küldé Frigyes és az összeesküvők ellen, és Nagy, muló kudarez után, ki is űzte a császár hadait az országból és Stiriába nyomult. E siker után több pártos főúr meghódolt Mátyásnak, ki azután a pápa közben- uo-». járásával, Vitéz püspök által 1462-ben Frigyessel oly békét kötött, béke.

m

elynek értelmében a császár 80,000 aranyért kiszolgáltatja a

koronát; az elfoglalt határszéli városokat megtartja ugyan halá- láig, de ekkor a magyarok 40,000 aranyért visszaválthatják azo- kat. I. Frigyes továbbra is élhet a magyar kir.· czimmel, és ha Má- tyás fiörökös nélkül halna el, Frigyes vagy egyenes utódai örökösödési joggal birnak. a magyar koronára — Ezt a minden- esetre súlyos feltételek alapján kötött békét a rendek helyben- hagyták és a 80,000 aranyat telekadó utján előteremtették.

A béke megkötése után a főösszeesküvők sorra meghódoltak.

Újlaki beérte a horvát báni méltósággal, Garai pedig újból ná- dorrá lett.

Török Mátyás, a rómaiak példájára, ha csak elkerülhette, több

háborúk,

háborút egy időben nem viselt. Mihelyt azonban a trónját bizto-

sító háborút befejezte, a törökök ellen fordítá győztes fegyverét.

1403. Előbb Oláhországot és Szerbiát tette meg újra hűbéres tarto- mánynyá, aztán Boszniába sietett, a hol Jaiczából elűzte a tö- rököt. Győztes visszatérése után pedig Szécsi Dénes érsek-prímás 1464. által 1464 virágvasárnapján ünnepélyesen megkoronáztatta

A koronázás,

magát Fehérvárott. Legitim hatalmát ezentúl senkisem merte

1464. kétségbe vouui.

Európai liffa

Mátyás diadalai főleg II. Pius pápában és Velenczében kel-

lurve. tettek nagy lelkesedést. A pápa az európai államok követeit nagy- szabású keresztes hadjáratra törekedett rábeszélni a mantovai kongresszuson, s e háború hivatott vezéréül Mátyást jelölte ki.

E terv azonban dugába dőlt, mert csak a pápa küldött Mátyás- nak 40,000 aranyat hadiköltség fejében. Későbben Mátyás hosszabb ideig, részben az érdekelt fejedelmek egyenetlensége, részben a nyugat-európai politikai viszonyok alakulása követ- keztében abbahagyta a török elleni vállalatokat és figyelmét első sorban nyugati szomszédjaira fordította.

Végképen azonban Mátyás soha sem mondott le a törökök ellen való támadásról,' kik a maguk részéről szintén nem szü- 1479 neteltek betöréseikkel. 1479-ben pl. Erdélybe törtek, bol azon-

1 M á t y á s k i r á l y , t e k i n t e t t e l a t ö r ö k h á b o r ú k r a , k ü l ö n l o v a g r e n d a l a p í t á s á t i s t e r v e z t e é s « K r i s z t u s s z e n v e d é s e i n e k l o v a g j a i » l e t t v o l n a a r e n d c z í m e . L . Schimherr c z i k k é t a T u r . - b a n ( X V I . é v f . ) .

M A G Y A R O R S Z Á G L M á i y á s K r á f y l i a l á l a k ö r ( 1 ^ 9 0 ) .

Ple&s- JRzsrszovK

-Alamóczdl

(Olmiitz) Sombor

! «, oürf// \

\ S Z B E S y 'iinnJ

LIPTÓI HEHCZE(;sí}G

vrmrí;

-ZCOefc.

Semmsen •Szatmiír

Mbnaitt

BUDA? Debrecz*

J?gersze-g

&3£Szomba/

)£arázsa,

Jtnfydb. fdrarbt

MJlöráPj Scgrsn'/r

CSorősöt

• ttaqrnfr

HFinTABI GJ

\jaskapo npobmg

&,· MdnuP 11'

S z i i i m a g y a r á z a l :

, o fixreb^n,

S O I BAXSAG, I 1 M a g y a r o r s z á g

1 1 I i i ? n g y e l o r s z á g f 1 T ö r ö k c s á s z á r s á g 1, 1 v c i o t l c z. k ö zt-

^Szörény Szendrb

Tddirv)_

H ó d í t á s o k - A u s z t i ' i á b a n

IH° Kel.liossz. Greenwick-töL

B U D A P E S T , F R A N K ] ] J N - T Á R S U L A T .

.1 4 5

ban a Kenyérmezőn Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi P á l

¹

temesi gróf által véresen megverettek. Két ízben Mátyás király még személyesen vezetett hadat ellenük. Az 1475/6. télen meg- vívta Sabácz, 1479-ben pedig Verbász várát. Miután a magyar csapatok 1481-ben Otrantó olasz városból is kiűzték a törököt, Kinizsi pedig Szerbiát és Bolgárországot kalandozta be győzte- sen, Mátyás 1483-ban 5 évre fegyverszünetet kötött a törökkel.

2. Mátyás főerejét a nyugati Európára való politikára fordítja.

Cseh-morva-osztrák ügyek. Összeköttetés Burgundi Károlylyal és a svájcziakkal.

Fraknói

( f o l y t . )

Teleki,

I I I — V . é s

Csánki,

I — I I .

Szalay L.,

I I I . 1 9 3 . 2 3 6 .

Horváth,

I I . 1 0 9 .

Krones,

I I . 3 9 7 , 4 4 2 , 4 5 4 .

Sayous,

I . ( a v é g é n ) .

Kerék- gyártó, I I . 149. Hüber, I I I . 1S7. Fesäer, I I I . 58. Szalay ,/., I I . 76.

Fraknói,

V i t é z J á n o s é l e t e 1 8 7 9 . ü . a z , V á r a d i P é t e r é r s e k é l e t e , 1 4 8 3 — 1 5 1 1 ( S z á z . 1 8 8 3 . é s k ü l ö n ) . M á t y á s d i p l o m a t á i ( S z á z . 1 8 9 8 . é s k ö v . é v f . é s k ü l ö n l e n y o m a t b a n . S t e i n - r ó l , a l e g j e l e s e b b i d e g e n s z á r m a z á s ú d i p - l o m a t á j á n a k é l e t r a j z á t m e g í r t a m a P a l i a s z L e x . I I . p ó t k ö t e t é b e n ) .

Fraknói,

P e c e h i n o l i A n g e l o n u n t i u s , ( K a t h . S z . 1 S 9 8 . X I I . ) . Károlyi Arp., M á t y á s n y u g . p o l i t i k á j a ( M á r k i S . . M . k i r . 1 9 0 1 ) . U g y a n o t t : , g f . K u u n G é z a , M á t y á s k e l e t i p o l i t i k á j a .

Pór A.,

M . é s I I . P i u s é s

Aldásy A.,

M . é s a p á p á k ( u . o . ) . Bachmann, D e u t s c h e R e i c h g e s c h i c h t e u n t e r F r i e d r i c h I I I . ( M o s t a n i g 2 k ö t . ) .

Palacky,

G e s c h i c h t e B ö h m e n s ( I V . 2 , 3 . ) .

Caro,'

G e s c h . P o l e n s , I V . é s V . Griinhagen, G e s c h . S c h l e s i e n s , I . Wendt H., S c h l e s i e n i m K a m p f d e s K . M a t h i a s m i t d . K a i s e r ( Z e i t s c h r i f t d . V e r . f ü r G e s c h . S c h l e s i e n s 3 1 . k . 1 8 9 7 ) .

Wutke K.

é s

Bachfahl

m ű v e i t S z i l é - z i á r ó l ( S z á z . 1 8 9 8 . 8 5 1 . 1.).

Ungárd Béla,

H a m b u r g o s t r o m a 1 4 8 2 ( P o z s . 1 9 0 1 . é s L . A . K . ) . L . t o v .

Lovcsányi,

A d a l é k o k a m a g y a r - l e n g y e l é r i n t k e z é s t ö r t é n e t é h e z ( S z á z . 1 8 8 6 ) .

Schober,

D i e E r o b e r u n g N i e d e r ö s t e r r e i c h s d u r c h M a t h i a s C o r v i n u s , 1 8 8 0 .

Segewer,

D i e B e z i e h u n g e n d e r S c h w e i z e r z u M . C o r v i n u s , 1 8 6 0 . Géresi, M á t y á s ö s s z e k ö t t e t é s e i n . I v á n c z á r r a l ( S z á z . 1 8 7 9 ) .

Károlifi Árpád,

A d a l é k o k M á t y á s é s F r i g y e s k ö z ö t t i v i - s z o n y t ö r t é n e t é h e z ( T . T . 1 8 9 2 ) .

Karge,

K . F r i e d r . I I I . u . M a x ' s u n g a - r i s c h e P o l i t i k u . i h r e B e z i e h u n g e n z u M o s k a u 1 4 8 6 — 1 5 0 6 . V . ö . S z á z . 1 8 9 3 . 8 0 7 . é s Karge m á s i k é r t e k e z é s e a z o r o s z - m a g y a r p o l i t i k á r ó l ( S z á z . 1 8 9 2 ) . A p o r o s z l ó i o l d e v é l g y ű j t e m . 1. a k ú t f ő k k ö z ö t t ( 1 6 4 . 1.). O l a s z v i s z o n y o k r ó l :

Ovdry

c z i k k e a S z á z a d o k b a n ( 1 8 8 1 . 4 9 3 . ) .

Bdth Gy.,

A r a g o n i a i J á n o s ( S z á z . 1 8 9 0 ) . Mircse, M á t y á s u t o l s ó e l ő t t i é v e i r ő l ( S z á z . 1 8 8 2 . 1 8 . 1.). L . t o v . a s z a k a s z v é g é n a z o k l e v é l t á r a k a t a 1 6 4 . l a p o n . A p r ó b b é r t e k e z é s e k : Bachmann, D e r V e r t r a g v o n W i l e m o v ( M i t t h e i l g . d . V e r . f ü r G e s c h . d . D e u t s c h , i n B ö h m e n . 3 1 . V . ö . S z á z . 1 8 9 3 . 8 1 . 1.).

Berger. Ü b e r d i e G e f a n g e n n e h m u n g V i k t o r i n s . 1 4 6 9 . ( S i e b e n b ü r g . K o r - r e s p o n d . B l a t t , 1893. 193). Húymann Alfréd, K a i s e r F r i e d r i c h s I I I , B e - z i e h u n g e n z u U n g a r n . 1 4 6 6 — 7 7 . I . r é s z . ( G l o g a n i g y m n a s . p r o g r . 1 9 0 0 ) .

1

Ez a roppant erejéről

h í r e s h ő s e g y b i h a r m e g y e i k ö z n e m e s c s a - l á d n a k v o l t a s a r j a , m e l y n e k o t t t ö b b m a l m a v o l t . A h a g y o m á n y e g y s z e g é ú f " m o l n á r t ó l s z ' á r m a z t a t t a . V . ö .

Puky A.,

A K i n i z s i - c s a l á d ( T u r . 1 8 9 1 ) . Fraknói é s a M ü l e n . t ö r t é n . ( I V . 4 . ó s V . 1 6 1 . ) í r ó j á n a k figyelmét k i k e r ü l t e e z a z é r t e k e z é s . M e l l e s l e g e m l í t e m , h o g y K i n i z s i P á l n e m v o l t ' t e m e s i b á n , m i n t a k e n y é r m e z e i c s a t a t é r e n f e l á l l í t o t t e m l é k o s z l o p i s . h i r d e t i . T e m e s i « b á n s á g » t u d v a l e v ő l e g s o h a s e m l é t e z e t t . I f ö ^ M - j p ^ l ,

Mangotd: A magyarok okny. tűri. 10

.1 4 6

Podíebrád Ugyanazon időben, a midőn a mi nemzetünk Hunyadi Má- cseh király, tyást emelte a trónra, a cseb nép Podiebrád Györgyben szintén

nemzeti és derék fejedelmet kapott. Koronáztatása előtt meg- fogadta a pápai követnek, hogy huszitából katholikussá lesz és hogy népét is vissza fogja téríteni a katholikus anyaszentegy- házba. Koronázási esküjében ellenben a compactáták megtartá- sára kötelezte magát. Ezzel összeférhetetlen dolgot vállalt ma- gára és ebben rejlett a kúria és Podiebrád között kitört viszály- nak az oka. H. Pál pápa trónraléptével nyilt háborúra került a dolog. Mivel az akkori* Európa a huszita cseheket amúgy sem kedvelte, Pál pápának nem sok fáradtságába került, hogy a szom- széd fejedelmeket Podiebrád ellen keresztes hadjárat indítására bírja. Ennek vezérévé pedig Pál pápa nem az arra képtelen Hl. Erigyes császárt szemelte ki, hanem hadvezéri tehetséggel megáldott Mátyás királyunkat. .

A Mátyás és apósa közötti barátságos viszony napjai akko- riban már rég megszűntek. Ebből a viszonyból Podiebrád húzta

"a nagyobb hasznot; Mátyásnak szerencsétlen házasságát ő köz- vetítette, sőt a fondorkodó urakkal, nevezetesen Giskrával is czimborált Podiebrád. Katalin halála után a cseb király másik leányának kezével kinálta meg Mátyást; azonfelül pedig fel- szólította őt, hogy lépjen be ama nagy európai koaliczióba, mely- nek egyrészt egy új reformzsinat egybehivása, másrészt pedig a török kiűzése lett volna czélja. Mátyás azonban vonakodott e ligába belépni és ez óta a viszony még feszültebb lett közte és Podiebrád között.

Frigyes császár, a k i titkon saját családjának szerencséjét fűzte a cseh és magyar nemzet közötti barcz kimeneteléhez, Pál pápával versenyt szította a tüzet. Biztosítá Mátyást, hogy Cseh- országot birodalmi hűbérül ő reá fogja ruházni és megígérte neki, hogy pénzzel fogja segíteni és az 1462-iki béke feltételeit mérsékli. A cseh katholikus rendek hasonlóan Mátyásnak aján- lották fel a cseh koronát.

Cseh háború.

A

Podiebrádtól szenvedett sérelmek érzetében, egyúttal

1 4 6 8 - 7 8 .

azonban vétkes nagyra vágyástól is indíttatva, Mátyás nem bírt ellentállani annyiféle ingernek. Abban a reményben, hogy a cseh háború által a szent szék és a császár segélyével megszilár- díthatja dynastiájának fényes jövőjét, elfogadta a pápától küldött 80.000 aranyat. Harczias szándékát pedig előbb benső híveivel, majd az egri országgyűlésen a rendekkel közölte, a kik a háború megindítását helyeselték.

Pozsonyban kelt hadi manifesztumának közzététele után

Morvaországba tört és juliusban bevonult Olmütz falai közé

(Spielberg), onnan pedig Csehországba nyomult. Közben-közben

alkudozásokat is folytatott Podiebráddal, sőt fegyverszünetet is

kötött. Békekötésre azonban már abból az okból sem került a do-

log, mert III. Frigyes kéz alatt biztatta Podiebrádot és mindent

147 /megtett, csakhogy a cseh és magyar király ki ne béküljenek.

A harcz folyamában a cseh, morva ós sziléziai katholikus ren- -dek, Sternberg Zdenkó indítványára, Mátyást az olmützi gyűlé-

sen cseh kivál nak választották és 1469-ben (május) Brünnben 1169.

•meg is koronázták. E hírre a bosszús Podiebrád Kázmér len- gyel királylyal szövetkezett, kinek fiát, Ulászlót, saját fiának mellőzésével, utódává választatta. Podiebrád halála után (1471 ^'l.

márcz.) a cseh trón csakugyan Ulászlóra szállott, kivel szemben azonban Mátyás igényeit fentartotta.

Ez esemény nyomban megváltoztató a helyzetet, tágította .a harcztért, szaporító. Mátyás elleneit. Kázmér és Ulászló min-

denben segítették egymást; a cseh-katholikus rendek is lassacs- kán otthagyták Mátyást, a kárörvendező Frigyes pedig nem küldte meg az ígért összegeket és a cseh koronát a lengyel Ulászlóra ruházta. Az elszigetelt Mátyásnak szomorúan kellett tapasztalnia, mint siklik ki kezéből a cseh korona; sőt kevés híja, hogy a magáét is el nem veszítette. Magyarországban tudni- illik ezen három év óta változó eredménynyel viselt költsé-

ges háború roppant ingerültséget szült. A legtöbben azért rosz- összeesküvés..

szaltók a háborút, mert az ország hadi erejét elvonta a török-

1 4

'

0

' tői és idegen érdekekért súlyos adókat rótt az országra. Mátyás ismételten tett ígéretet a rendeknek, hogy most utoljára kór adót, de könnyen túltette magát a törvényeken. Az 1470. évi gyűlésen 4 hétig vonakodtak a rendek az adót megszavazni és Vitéz János érsekprimás nyíltan kijelentette Mátyásnak, hogy a nemesség nem fogja vérét ontani idegen érdekért.

Erre Mátyás oly dühbe jött, hogy Vitézt arczul ütötte és két társát bezáratta, az adót pedig erőszakkal beszedette. Mind- ezekből az okokból összeesküvés támadt, melyben Vitézen kívül úgyszólván az összes főpapok, főnemesek és 66 vár- megye vett részt. Az összeesküvők Kázmér király hasonló nevű 13 éves fiát hívták meg a magyar trónra és megígérték, hogy ki- rálylyá kiáltják ki, mihelyt a Rákosra ér. Kázmér elfogadván a

meghívást, Krakkóból hetvenkedő hangon írt kiáltványt bocsá- ' tott ki a «bitorló Mátyás» ellen és Sárosba nyomult. Csakhogy

Mátyás jókor neszét vévén a dolognak, váratlanul Budán termett és az urakat nyájas szeretetreméltósággal visszahódította a maga iránti hűségre, újra megígérvén, hogy többé országgyűlés meg- hallgatása nélkül adót kivetni nem fog. Azután fölállítván a Rákoson 16.000-nyi seregét, nyugodtan megvárta Kázmért. Mi- dőn a trónkövetelő ezekről értesült, néhány hozzácsatlakozó főúrral Hatvanról Nyitra felé vonult, melynek várát szövetsé- gesei kezére játszották; de azután átlátván helyzetének remény- telenségét, az évvégén kitakarodott az országból. Ezzel az össze- esküvés véget ért. Mátyás eleintén megbocsátott Vitéz érseknek, de azután börtönbe záratta. Szabadságát és birtokait később visz- .szakapta, de főpapi állását a király a német Beckensloer-nek

10*

.148

adományozta, bár ennek hűségében később keserűen csalatko- zott. Yitéz társai kegyelmet kaptak azok kivételével, kik, mint- Cseszmiczei János, a. nagytudományú pécsi püspök, Szlavóniába menekültek; ez az utóbbi ott is halt meg.

Az 1472. év elején Mátyás újra összehívta a rendeket, a kik a háborúnak becsülettel való befejezésére ismét tetemes pénz-

Négyes szö-

segélyt szavaztak meg királyuknak. A hareztér most még job-

retség.

ban kitágult. Kázmér lengyel király is beállott ama szövetségbe

r

melynek tagjai (Ausztria, Cseh- és Oláhország) több oldalról k é - szültek megtámadni Magyarországot. Mátyás azonban, megelőz- vén főelleneit, JO.OOO-nyi hadával Boroszlóban ütötte fel táborát

Boroszló os-

(1474), a hol alengyelek és csehek ugyan ostrom alá vették, de

troma

1474. hétszeres túlhatalmuk daczára a téli fagy, az éhség és a magyar

őrség kirohanásai következtében óriási veszteséget szenvedtek.

Kázmér és Ulászló végül csakis személyes megaláztatás árán

i'egyverszü-

köthettek 4 évi fegyverszünetet, mely lejártakor 1478 decz. 7. az

oimüczi

olmützi békére vezetett. Feltételei: 1. Mind Mátyás, mind Ulászló

béke.

1478. élhet a cseh kir. czímmel. 2. Ulászló Csehországot, Mátyás annak

melléktartományait (Morvát, Sziléziát, Lusácziát) kapja, vagyis:

mindkét fél megtartja a kezében levő országokat. 3.Mátyás halála után e tartományokat a csehek 400.000aranyforinton visszavált- hatják Magyarországtól. E feltételekből ítélve, Mátyás becsület- tel bonyolította le a cseh háborút; mindazonáltal, mint azt ő maga is bevallotta, «e háború oly sok nemes és dicső férfiúnak életébe került, hogy tíz Csehország sem ér annyit».

Krieyeshez

Az olmützi béke szabad kezet biztosított Mátyásnak, hogy

való viszony, leszámoljon másik főellenfelével, ki a neki tett Ígéreteket, a szerződéseket, az igazságot és a becsületet megszegte volt. A cseh háború folyamában Mátyás hasztalan kísértette volt meg, hogy

• Frigyes császárral jobb viszonyba lépjen, ámbár egy ideig, a né- met korona elnyerése érdekében Frigyes barátságát is kereste.

Mátyás felismerte, hogy beékelve Törökország és Németország közé, Kelet és Nyugat határán nem maradhat meg szövetséges nélkül, nem töltheti be nemzeti küldetését és ezért, mint az An- jouk Legyeiországban, úgy ö Németországban keresett támaszt.

Alkudozásait egy ideig sikerrel folytatta; a szász és bajor választó-

fejedelmek megígérték, hogy ő rá fognak szavazni, sőt 1470-ben

Frigyes császár személyesen igérte meg neki, hogy ha Miksa

fia fiörökös nélkül találna elhalni, nemcsak társának és utódának

fogadja Mátyást, hanem még vejévé is fogja tenni. 1471 pedig

azt igérte, hogy utóda gyanánt fogja ajánlani Mátyást a német

rendeknek, kiktől majd nagyobb török-segélyt fog számára kiesz-

közölni. De ígéreteit nem váltotta be, a cseh háború újabb kitörése

után pedig álnokul Ulászló királyra ruházta a cseh koronát,

a ki viszont Frigyes védelmére vállalkozott. Ennyi csalfaság

.1 4 9

<és hálátlanság vérig sértette Mátyást, ki most a maga részé-

ről keresett szövetségeseket Frigyes ellen. Először is Merész

Mátyás és bm·-

Á*ároly burgundi herczeghez fordult (1474), kit ismételten arra

s

"

n d l Karol

> · intett, hogy hagyjon fel a svájcziak ellen viselt háborúival és e

helyett inkább vele fogjon kezet a közös ellenség, a császár el- len. Károly azonban nem hajlott az okos szóra és Nancynál oda- veszett (1477). Elestének hírére pedig királyunk a győztes sváj- eziakhoz fordult, hogy azokat nyerje meg a császár elleni táma-

dásra. — - Magát a háborút Ulászló király kezdte, kinek zsoldosai i.

Osztrák h á -

azonban zsold hiányában h a m a r eltűntek a Felvidékről. Erre

bor

"·

u 7 7

· Mátyás vezérei: Kinizsi Pál, Szapolyai Imre s a Dóczi testvérek

"70 osztrák várat és 40 várost kerítettek hatalmukba, maga Má-

áyás pedig Bécset vette ostrom alá, a h o n n a n Frigyes Linczbe . .menekült. Frigyes ekkor IV. Sixtus pápát kérte fel közbenjá-

rására és Mátyás csakugyan ráállott a békére, mely 1477. decz. 1477.

béke.

L-én Gmundenben, egyesség alakjában, megköttetett. A feltételek szerint: 1. Frigyes és Mátyás, mint 1462-ben, újra, atyának és fiúnak tekintik egymást és szövetségre lépnek egymással. 2. Fri- gyes visszaveszi Csehországot Ulászlótól és mint hűbért Má- tyásraruházza. 3. Hadi költségül 100 ezer aranyat fizet Mátyás- nak. 4. Mátyás az elfoglalt várakat visszaadja. 5. Titkos pont : Frigyes lemond Magyarországra tartott összes igényeiről (1477).

Frigyes azonban nem teljesítette a béke több pontját és így

II. bábom 1480.

két év múlva ú j r a kitört a háború. Mátyás előbb a svájcziakkal szövetkezett, egyúttal pedig maga indította meg Frigyes ellen a háborút, még pedig az elsőhöz hasonló fényes sikkerrel, a mi

Frigyest arra bírta, hogy a békét megújítsa.

Frigyes ujabb szószegése folytán harmadszor jelentek meg a w.

háború

magyar lovasok Ausztriában. Ekkor (1485) maga Bécs nyitott

l i 9 0

· kaput a győztes Mátyásnak, ki ékes latinsággal válaszolt az

egyetem rektorának. Ez alkalommal nem csupán Alsó-Ausztria (Bécs-Ujhelylyel együtt), hanem Stájerország is meghódolt, sőt a huszárokKarintiáig meg Triesztig kalandoztak. Mátyás országá- hoz csatolta és magyar kormányzókra bízta Ausztriát és Stiriát, udvarát pedig Bécsbe tette át. É s miután Frigyes hallani sem akart a hadisarcz fizetéséről, Bécs továbbra is Mátyás kezében maradt.

3. Beisö intézkedések. Állandó katonaság és adó. Lázadások.

Mátyás mint törvényhozó. Corvin János és a trónöröklés kérdése. Mátyás udvara, viszonya a külföldhöz és halála.

Fráknih és a k é z i k ö n y v e k f o l y t a t ó l a g . Horváth M., A h o n v é d e l e m t ö r t é n e t i v á z l a t a ( K i s . t ö r t . m ű v e i I . 1 8 6 . I.)

Gyárfás,

A f e k e t e s e r e g . ( S z á z . 1 8 7 7 ) .

Salamon,

T ö r ö k h ó d í t á s k o r a ( 4 9 . o l d . ) .

Búzna

é s

Kápolnai

é r t e k e z é s e a L . A . K . ( 1 8 7 8 / 9 ) .

Ipolyi Arnold

b e s z é d e a m a g y . h a d i - t ö r t é n e t r ő l ( S z á z . 1 8 7 9 ) .

Meynert,

D a s K r i e g s w e s e n d . U n g a r n . 1 8 7 6 . V . ö . H . K . 1 8 9 0 . 2 6 3 . é s P ó t l é k : 1 8 9 4 . é v f .

Huszár J.,

M á t y á s f e k e t e s e r e g e ( H . K . 1 8 9 0 ) . Hazoy S., V é d ő a l k o t m á n y , h a r c z á s z a t é s h a d e r ő M á t y á s k o r á b a n ( u . o t t ) .

Ooáry Lipót,

a S z á z a d o k b a n ( 1 8 8 4 . 5 0 9 . ) .

Bár-

.1 5 0

czay O.

é s

Szederkényi N.

m u n k á i ( 9 5 . 1.).

Kiss L-,

M . k i r . é s a f e k e t e - s e r e g .

Márki S,

M á t y á s k i r . 1 9 0 2 .

Bóvai Horváth denii.

' M . m i n t h a d -

v e z é r ( u . o t t ) . * A z e m l . j o g t ö r t é n e t i é s k ö z j o g i m u n k á k ( 4 3 . I . ) .

Thallóczy,

A k a m a r a h a s z n a t ö r t é n e t e . Bebhann A , D i e S t e u e r - u n d . M i l i t ä r - R e - f o r m M a t h ; C o r v i n u s . ( A M o r v a - s c h ö n b e r g i g y m n a s . p r o g r a m m j á h a n . 1 8 9 8 ) .

Salamon,

A m e g y é k k é r d é s é h e z ( K i s t . m . I . k ö t . ) .

Csánki Dezső,

M á t y á s k i r á l y u d v a r a ( S z á z . 1 S 8 3 . é s k ü l ö n ) . U . a z , R a j z o k M á t y á s k i r á l y k o r á b ó l 1 S 8 6 .

Kerékgyártó Etek,

A m a g y a r k i r . u d v a r a k i r á l y s á g f é n y k o r á b a n 1 8 8 1 .

Salamon,

B u d a p e s t t ö r t é n e t e ( I I . 5 0 1 . « A k i r . l a k M á t y á s k o r á b a n » ) . B e a t r i x r ő l 1. S z á z . 1 8 9 6 . 5 6 8 . N á p o l y i i r ó k B e a t r i x - r ó l l. S z á z . 1 8 9 7 . 9 5 9 . Horváth M , C o r v i n J á n o s é l e t e ( K i s t . i n u n k . I . 2 9 . ) .

Schönherr,

C o r v i n J . ( T . É l e t r . 1 8 9 4 ) .

Báth Gy., Mircse

é s

Karge

e m l . c z i k k e i .

Géresy

c z i k k e a S z á z a d o k b a n ( 1 8 7 9 ) .

Csontost

. / . , H a d t u d o - m á n y i k ö n y v e k M . k ö n y v t á r á b a n ( H . K . 1 S 9 0 ) . Binder_ Jenő, N é h á n y t r o m f a M . k i r á l y r ó l ( V . ö . S z á z . 1 8 9 3 . 8 3 1 . 1.).

Csontos],!..

M . k i r . é s B e a t r i x k i r á l y n é k é p e i ( A r c h . K ö z i . 1SSS). M á t y á s k i r á l y r ó l m o s t a n i g t ö b b m i n t 5 0 . k é p i s m e r e t e s . A K r a n g e p á n o k é s Z e n g g - r ő l : S z á z . 1 S 9 7 . 1 6 8 .

Marezatt,

M á t y á s 1 4 8 6 . t ö r v é n y e i é s

Kolozsvári Sárul.,/M.

m i n t ' t ö r v é n y h o z ó Márki S , M á t y á s k i r á l y ( 1 9 0 1 ) c z . d í s z m ü v é b e n t a l á l h a t ó m é g

Frakntji Vilm.,

M . j e l l e m z é s e ;

Ahlásy A.

é s

Por,

M . é s a p á p a s á g ;

Be-

nedek E., M. és a n é p : Csánki l)., M. p é n z ü g y e i ; Béthy M. é r m e i é s p é n z e i . Szádeczky I a ) M . é s E r d é l y ; h) M . é s k o l o z s v á r i s z ü l ő - h á z a . —

Garzoni János,

G y á s z b e s z é d M á t y á s k i r á l y h a l á l á r ó l . K i a d t a

Hegedűs István

( I . K . 1 9 0 1 ) .

Krenner Miklós,

M á t y á s k i r . a m o n a r c h i - k u s e s z m é b e n . ( H u n y a d m e g y e i t ö r t . T á r s . X I H . É v k ö n y v e . )

MargaliU

F., K r a l j e v i c s M a r k o . D é l i s z l á v b a l l a d á k . M a g y . f o r d . 1 8 9 9 .

A honvédelem

A milyen dicsőség környezi Mátyást mint katonát és hódítót,

reformja.

¿p

⁰

]y dicséretet érdemel mint szervező és államférfiú. Nevéhez

fűződik első sorban nemcsak a hadiszervezet reformja, hanem az állandó hadsereg alkotása is. Mátyás tudvalevőleg a nemesi fel- kelést csak a legnagyobb szükség idején szólíthatta táborba, mely

1. Szegedi

kemény határozatot a szegedi gyűlés (1458) ugyan módosította.

ÍÍmaí

^{1/tä8 A}

szegedi rendek ugyanis felhatalmazták Mátyást, hogy rend- sái). * kívüli esetekben, ha t. i. a királyi, a főpapok és zászlósurak

bandériumai nem elegendők, a nemesi felkelést elrendelhesse.

Továbbá pedig megszavazták, hogy a nemesség minden 20 job- bágy-telek titán 1 jól felfegyverzett lovast köteles kiállítani. Ez a teleklovasság vármegyék szerint külön-külön bandériumokat alkotott és egy kinevezett kapitány alatt állott. Ezek a megyei bandériumok végül az ország határain belül, esetleg még az' ország határain Icivül is, 3 hónapon keresztül tartoztak szol- gálni, mindaddig, míg a szükség tart, míg a nemesi fölkelés a határon belül maradt.

2.

Tolnai

syS- 1463. tolnai rendek újabb engedményt tettek Má-

íés.I-Í63. (S'e-

tyásnak. Kimondották, hogy azok a nemes birtokosok, a kiknek

"ezcusLe)°

^{le n}

incsen több 10 jobbágyteleknél. személyesen harczoljanak. a gaz-

3

dagabbak pedig minden 10 jobbágijtelck után állítsanak 1 í lovaskatonái és maguk is jelenjenek meg személyesen. Ezentúl tehát hazánkban a bonvédelmi kötelezettség úgyszólván általá- nossá lett.

Mind a mellett, hogy Mátyás király e két rendbeli törvény

.151

alapján jobb és nagyobb hadseregre, különösen jeles lovasságra tett szert, mégis (épen mint atyja), ismételten azt tapasztalta, hogy a fegyelemhez nem szokott, gyakorlatlan, nehézkes és jófor- mán csak védelemre alkalmazható banderiális hada az állandó szolgálatra kötelezett janicsárokkal szemben nem állják meg he- lyüket. Megbarátkozott tehát az állandó hadsereg eszméjével és ö

volt Európában az első fejedelem, a ki nagyobb számú állandó had-

Állandó had-

seregi alkotott. VII." Károly franczia király 1445-ben felállított

sereg

· ordonance-lovasságával ugyan megelőzte őt, de ennek száma csekély vala. Mátyás nágyszámú állandó zsoldos hadat állított, melybe nemcsak magyar, hanem számos külföldi, kivált cseh és

szerb vitézt is befogadott. Hadseregének létszáma rendesen 30—40.000-re rúgott, mégpedig körülb. 20.000 lovasra, 6000—

Létszáma.

8000 gyalogra s 9000 hadi szekerészre és tüzérre : de volt idő (1479), midőn 148.000 katona várta parancsát. Ugyanakkor a hajóhad 364 hajót számlált melyen 10.000 katona és 3500 ka- jóskatona szolgált. Ekkora hadi erővel akkoriban egy ország sem rendelkezett. Legnagyobb hírre emelkedett a gyalogság, a

«fekete sereg», melyet Mátyás részben Giskra husszitáiból alko- tott, míg az ágyúk nagyobb részét a törököktől foglalta el.'

1

Az állandó sereget nyomban követte az állandó adó be-

Állandó adó

hozatala. Előre bocsátjuk, hogy az állami háztartás és az adó- M^ptala.

zás terén Mátyás király nem bizonyult jó gazdának; kitűnő- ' ' sége e téren abban áll, hogy mint más nagy hadvezérek, ő is minden renkelkezésére álló kútforrást kiaknázott. így a meg- hódított tartományokra is vetett ki súlyos adót, a kor szo-

1 M á t y á s f ő é r d e m e i k ö z é t a r t o z i k a z i s , h o g y a k ö n n y ű l o v a s s á g f e l é l e s z t e t t n e m z e t i h a d v i s e l é s é t m e g t u d t a e g y e z t e t n i a k o r k i f e j l e t t ' h a d á s z a t á v a l . A m a g y a r h u s z á r o k , k i k n e k n e v e k ü l ö n b e n m á r Z s i g - m o n d a l a t t i s e l ő f o r d u l , a m a g y a r h a d g é n i u s z á n a k l e g h i v a t o t t a b b k é p v i s e l ő i v é l e t t e k . A h u s z á r c s a p a t o k é l é r e p e d i g a n e m e s s é g v á l l a l k o - z o t t , c s a k ú g y m i n t a f r a n c z i a n e m e s s é g a z o r d o n n a n c e - l o v a s s á g t i s z t s é - g e i r e . B o n f i n i a m a g y a r s e j - e g a l a p o s k i k é p e z t e t é s é r ő l m i n t s z e m t a n ú é l é n k s z e m l é l t e t ő k é p e t á l l í t e l é n k . C s o d á l k o z v a m o n d j a , h o g y M á t y á s s e r e g e m é g o l y f o g á s o k h o z i s é r t , a m i n ő k e t s o b a s e m ' o l v a s o t t a k l a s s z i k u - s o k b a n é s a m i n ő k r ő l s o h a s e m l á t o t t O l a s z o r s z á g h i r e s c o n d o t t i e r i h a d s e r e - g e i b e n . " M a j d é k a l a k b a n , ú g y m o n d , m a j d f o g ó m ó d r a v o n u l n a k f e l a c s a p a t o k , m a j d k ö r b e á l l n a k . M a j d i s m é t h á r o m - é s n é g y s z ö g ű f e l á l l í - t á s b a n , r o v á t k o s a l a k b a n t ű n n e k f e l . D c a m i t l e g i n k á b b c s o d á l t , a,7, a c s a p a t o k t á m a d á s b a v a l ó á t m e n e t é n e k s k o r p i ó - a l a k j a v o l t . -— N e m c s o d a , h o g y O l a s z o r s z á g f e j e d e l m e i t ö b b r e b e c s ü l t é k M á t y á s h a d a i t a m a g u k s e r e g e i n é l . N á p o l y i h e r c z e g e k a m a g y a r t á b o r b a n n e v e l k e d t e k f e l , m a g y a r l o v a s o k k é p e z t é k F e r d i n á n d n á p o l y i t r ó n j e l ö l t t e s t ő r s e r e g é t é s H l . W a s s i l j e v i c s I v á n p u s k á s o k a t é s t ü z é r e k e t s ü r g e t e t t M á t y á s t ó l .

I l y h a d s e r e g e t c s a k f o l y t o n o s g y a k o r l a t t a l é s s z i g o r ú f e l ü g y e l e t t e l l e h e t e t t k i k é p e z n i . M á t y á s a n a g y v e z é r t u l a j d o n s á g a i t e b b e n i s s z e - r e n c s é s e n e g y e s í t e t t e m a g á b a n . B o n f i n i s z e r i n t s o h a s e m v o l t a k k a t o - n á k , k i k a h i d e g e t é s m e l e g e t , a m u n k á t é s é h s é g e t k ö n n y e b b e n e l - v i s e l t é k , a v e z é n y l e t e t ü g y e s e b b e n k ö v e t t é k s a h a l á l b a v í g a b b a n r o - h a n t a k v o l n a , m i n t M á t y á s k a t o n á i .

.152

ká8a szerint, hamis pénzt veretett és azonfelül ú j adót lép- tetett életbe. Megsokalván t. i. az akkoriban divó sokféle s egyen- lőtlen adózást és gyakori felmentést, másrészt meg keveselvén az állami kincstár évi jövedelmét, mely mindössze 1. 200.000 arany- ból, a kincstári nyereségből és a vámokból állott: az 1467.

budai gyűlésen a kamara használ végkép eltörölte, helyébe pedig

Kincstári adó.

a királyi kincstári adut léptette (tributum fisci regii), melyet az

,4li7

· összes jobbágyoktól, jobbágytalan (szegény) nemesektől, a já-

szoktól, kunoktól és szászoktól követelt, Más szóval: megszün- tette az alsó nemesség és a felsorolt kiváltságos osztálybeliek adómentességi jogát. A kincstári adót évenkint és portánkint 20 dénárban állapították meg a rendek. Mátyás továbbá az országba hozott áruk után fizetendő régi barminczad helyett koronavám

Koronavám,

néven, újat léptetett életbe, melyet a nemesség kivételével min-

denkinek meg kellett fizetni. Azonfelül jobbágy telkenkin t is- Reiidkiviiii mételten 1—1 aranyat szedett rendkívüli segély (subsidium)

adok

- fejében. Ezek folytán az ország évi jövedelme 900.000 arany forintra emelkedett.

A NEMESSÉG

A nemesi kiváltság eltörlése és a rendkívüli telekadó szedése

ellentállása. s o k

nehézséget és sérelmet okozott: ezek ellen irányult az er-

délyrészi nemesség 1467. évi felkelése és az 1471. évi nagy összeesküvés; de Mátyás nem tágított, mert különben nem fedezhette volna a sereg és a végvárak fentartásának nagy költségét.

Törvényhozás.

Mátyás uralma közjogi tekintetben is fontos. Az 1486.

1486. budai

¿

^v

lj

^en

Budán tartott orszáqqyülésen széles kört biztosított a nádori

o>VllléS «/t/«/

(Nádori mél-

hatalomnak és méltóságnak. Ezentúl a királyválasztásnál a ná-

tóság).

dort illette az első szavazat; ha a koronaörökös kiskorú, a ná-

dor lesz a gyámja, a király távollétében a nádor a helyettese és az ország kormányzója; ő az ország főkapitánya, a király után an- nak legfőbb birája s egyúttal a kúnok ispánja. Őt illeti meg a közbenjáró szerepe, ha a király és a nemzet között viszály tá- madna, és végül mind a király koronázásának idején, mind pedig a királyi család magtalan elhaltakor egyedül a nádor hir- dethet országgyűlést. Nádorrá pedig Mátyás az alacsony szár- mazású, de dúsgazdag Szapolyai Imrét tette, abban a remény- ben, hogy a trónörökösödés szabályozásában megbízható eszköze lesz. Ezzel a törvénynyel arról akarta nagyravágyó nejét, Be-

atrixot meggyőzni, hogy elhalta után nem őt, hanem a nádort illeti majd a döntő szó. Sajnos, hogy Szapolyai Imre korai ha- lála után Mátyás nem töltötte be többé a nádori méltóságot és

„

1

J-raknói Vilmos,

A/. 1 4 8 5 . é v i n á d o r i c z i k k e l y e k ( S z á z . 1 8 9 9 ) . O m u t a t t a k i . h o g y 1 4 S 5 . n e m i s v o l t o r s z á g g y ű l é s ( c s a k 1 4 S 6 - b a n ) é s h o g y a n á d o r c z i k k e l y e k e g y á l t a l á b a n n e m t ö r v é n y e k , a m i k n e k 5 0 0 é v i g t a r t o t t á k . ( V a l a m i M á t y á s k i r á l y ó h a j á r a k é s z ü l t e m l é k i r a t m a r a d - v á n y a i c s u p á n . )

hogy az új törvény ennek folytán nem felelhetett meg felada- tának.

Az 1486. évi budai országgyűlés az igazságügy terén is Törvénvkezé alkotott számos törvényt.

1

A törvénykezés terén elejétől kezdve

rendezés(!

· hálára méltó tevékenységet fejtett ki nagy királyunk. Nagyon

restelte, hogy a bíráskodó megyei nemesség rögtön itélő gyű- léseivel szemben egyes főurak erőszakot alkalmaztak és hogy a nádor vándortörvényszékének sem volt tekintélye. Miután első intézkedései nem vetettek véget a rendetlenségnek s ököljognak, komolyan fogott a törvényes jogrend megszilárdí- 14S6.

iásához és e szándékában az erős megyei köznemesség támo- gatására számított, mely egyik kezében a karddal, a másik- ban a törvénynyel fentartja a közbékét. Megszüntette tehát ama két forumot és megállapító a rendes, kitűzött terminuson

belül működő, megyei törvényszékeket mint I. fokú törvény- . székeket, melyek a főispánból, a megyei nemesség által vá-

lasztott négy szolgabiróból és 10—12 királyi emberből (homo regius) állottak. Ezek Ítélete ellen a királyi (országos) tör- vényszékekhez (nádor, országbíró, tárnok) lehetett feleb- bezni. Ellörülte a harmadik idézést, nagyjában megszüntette a párbajt mint ítélkezést; a rablók s tolvajok fölötti bírásko- dást a megyei főispánokra bizta; a gyilkosokat feltétlenül halál- büntetéssel sújtotta. Más törvények a bírák megvesztegetését és megfélemlítését korlátozták és elejét vették annak, hogy va- laki perét perhalasztás (moratorium) útján a végtelenségig el- húzza. Mátyás továbbá kivonta a birtokpereket az egyházi igaz- ságszolgáltatás alól, a római szentszékhez való felterjesztést pe- dig ítéletért végképen eltiltotta. Abbeli-érdemét, melyért régibb

íróink dicsérték, hogy t. i. a törvény alól senkit fel nem mentett . ós kiváltságokat sem osztogatott: újabb kutatók kereken tagad-

j á k , mert számos esetben épen a leghatalmasabb családokat vette ki a vármegye hatósága alól, bár máskülönben ugyan- csak parancsoló hangon és kurtán bánt el velük is. («Ne meré-

szeljenek . . . ! » ) . Másrészt azonban Mátyás király a személy- és

Mátyás az

vagyonbiztonság körül kétségtelenül nagy érdemeket szerzett és 'ga'-ság«*.

részrehajlatlanul ítélt gazdag és szegény fölött; sőt a magas rangú bűnöst szigorúbban szokta megbüntetni, mint a szegény sorsút. Ebbeli érdemeit jellemzi a nép sóhaja,: «Meghalt Mátyás király, oda az igazság!»

Mind eme korszakot alkotó haladásnak éltető lelke Mátyás Mátyás és maga vala. Voltak ugyan tanácsadói, de őt illette meg minden-

^{l a n a}« s a d ó i .

ben a döntő szó. A király folyton ellenőrizte embereit; a meg- bízásából készített diplomatikai okiratokat elejétől végig átol-

"vasta s még a hiányzó vesszőket is pótolta. (Leveleit rendesen

1 E t v k ö n y v l i p c s e i 1 4 8 8 . k i a d á s á n a k e r e d e t i p é l d á n y á t m e g t a l á l t a

J3orovszki/ Samu.

S z i r m a y A n d o r l e v é l t á r á b a n . L . S z á z . 1 8 9 8 . 6 0 8 . 1.

.154

maga fogalmazta). H a tanácsosai rászolgáltak megelégedésére, nyájas kegygyei bánt velük, ba ellenben ügyetlenül vagy csal- fán jártak el, kíméletlen haragját éreztette velük. Még a nagy- érdemű. tudós Vitéz .János és Yávadi Péter, mindkettő érsek és kanczellár is magukra vonták a Mátyás haragját; amazt letette, mert kisebbnek találta hírénél és igényeinél, a másikat pedig vétkes mulasztás miatt bezáratta. A Frigyessel czimboráló, Ausztriába menekült Beckensloer Tamás érseknek pedig a pápa minden kérése daczára sem bocsátott meg.

Mátyás a renais-

Uralkodásának második felében, különösen a győztes osz-

kuú'kép'viseföje" ^ á k háborúk óta, Mátyás korlátlanabb úrnak tekinthette magát,

Ahsoiut hatalma

mint bármelyik olasz fejedelem, XI. Lajos franczia, avagy Kath.

es a rendek.

Ferdinánd spanvol király. Eleintén a rendek egyszer-másszor

még előálltak sérelmeikkel, avagy kifogásolták Mátyás eljárá- sát. (Az 1471. évi rendek határozata: «A törvénybe ütköző- királyi rendeletek mellőzendők.»). Később azonban nemcsak hogy lemondottak erről, hanem, a mi történetünkben hallatlan, maguk kérték a· királyt, ne is hívja őket többé össze! Lemon- danak tehát legfontosabb alkotmányos jogukról és a király böl- cseségében és akaratában megnyugszanak. Felismerték, hogy úgysem daczolhatnának Mátyás roppant hatalmával és ura- lomra termett egyéniségével. Egyetlen egy ember emelte föl szavát a beteg közszellem tolmácsaként: temesvári Pelbárt. De a merész barát szava elhangzott, a nemzet pedig, elbűvölve a Mátyást környező fénytől, elnézte hibáit és hatalmi túlkapá- sait, 8 vakon bizta sorsát lángeszű királyára.

Az udvar mint

Az ország középpontja minden tekintetben az udvar. H a

középpont.

még annyira szembetűnök is a separatistikus törekvések és párt-

érdekek; a pártok fejei és a dölyfös aristokraták mégis a királyi udvarban látják az ország középpontját és alázattal hajolnak meg a nagy király előtt. A budai és visegrádi paloták előtermei- ben messze földről jött fényes követségek kérnek fogadtatást.

Egyik a svájezi kantonok ajándékait hozza; a másik orosz földről érkezett, melynek ura a hatalmas III, Wassiljevics Iván czár, szerződést kíván kötni Mátyással Kázmér lengyel király ellen.

Ott találjuk a pápai nuntiust, ki majd a török elleni hadjárat, majd a cseh háború ügyében, majd egyházi dolgokban kér ki- hallgattatást. Ott látjuk az örmény, georgiai és perzsa népek napbarnított követeit; ezeket a török elleni szövetkezés érdeke kalauzolta a Duna partjára, Mátyás színe elé. a ki mint diplo- mata ravasz, színlelő és hallgatag tudott lenni és eszközeit folyton változtatta, a miért az európai fejedelmek kicsinjm, nagyja, rettegéssel vegyes bámulattal tekintett sikereire.

Viszony az olasz

Legélénkebb érintkezésben állott Mátyás király az olasz ud-

fejedehnekhez.

párokkal, különösen második neje, nápolyi Beatrix királynő

révén, a kinek nagy befolyása volt reá. Mátyás király kegyekkel

halmozta el Beatrix összes rokonait; ifjú sógorát pedig, Hyppoli-

.1 5 5

tot, a pápa ellenzése daczára érsek-primássá tette. Beatrix min- dig ellenezte a Frigyessel való háborút, mivel atyja és összes rokonsága sokat várt a császár jóindulatától és mivel inkább a törökök ellen akarta fordítani Mátyás fegyverét, a kik egy ízben Nápoly földjén, Otrantonál, sok ezer olaszt megöltek avagy el-

Nápoly,

raboltak. Mátyás akkor (1481) 4-00 vitézzel segítette apósát Otranto visszafoglalásában. Más alkalommal Mátyás a pápa védelmére vállalkozott, mely hírre a szultán hajóra sem mert szállani. Velenczével Mátyás többnyire rossz lábon állott. Midőn

Veiencze.

az utolsó magyar sziget (Yeglia) egy Frangepán árulása folytán Veiencze birtokába került, Mátyás Dalmáczia visszahódítására és Trieszt megszerzésére készült. Frigyes császár azonban meg- akadályozta ebben, nem engedvén meg, hogy a magyar csapatok Friaulon át vonuljanak Veiencze ellen. Mátyásnak ilyformán azzal kellett beérnie, hogy Firenzet és Milánót támogassa a Signoria ellen, a miért Firenze két oroszlán átküldésével fejezte ki Mátyás iránt való báláját. Nagy királyunk különben maga is szeretett volna Olaszországban fejedelmi birtokra, országra

Milano,

szert tenni: nevezetesen Milano birtokára vágyódott, miért is fiát, Corvin Jánost Sforza herczeg leányával, Blanka Máriával eljegyezte. Ebbeli terveiben azonban maga Beatrix királyné, az olasz kényurak, főleg pedig Veiencze és VIII. Incze pápa

^A pápák,

útját állták. Haragjában büszkén azt mondta a pápai nuntius- nak, hogy: «Szerencsére oly távol vagyunk a szentszéktől, hogy nem igen árthat nekünk.» 1488-ban segélyhadat küldött apósá- nak a pápa ellen, a jjápai fenhatóság alól l'elszabaduló Ancónát pedig védnöksége alá fogadta és megengedte, hogy a város tor- nyain a magyar zászlót kitűzzék. A pápákkal, kül. IV. Sixtus pápával egyébiránt a püspökök kinevezése ügyében is keveredett viszályba, mely kérdésben kegyúri jogát határozottan fentartotta.

Kivívott hírneve és nagy hatalma mellett is mindvégig az

Családi viszu-

a gond bántotta Mátyást, hogy kire hagyja trónját, országát. ',T°

ksCom

"

Nem volt törvényes örököse, miért is utolsó éveiben arra töre- '' ' kedett, hogy hatalma Corvin János nevű fiára szálljon. Sokat - tett e dédelgetett fiú érdekében. Elhalmozta javakkal és czí- mekkel; megválasztatása érdekében pedig átalakította a nádori méltóságot. Utolsó éveiben pedig, Beatrix fondorlatainak ellen- súlyozására, a ki maga számára követelte a trónt, a főpapok és főurak tetemes részét arra birta, hogy Corvin Jánosnak es- küdjenek hűséget. Az udvari ármányok nagyon sok keserű órát szereztek Mátyásnak élte alkonyán.

Nem csoda, hogy ily korszakalkotó tevékenység súlya alatt Mátyás király ereje ideje korán roskadozni kezdett. Sebei, a kösz- vény és az ernyedetlen munkálkodás idő előtt ásták alá egész- ségét és e bajokhoz még a gyomorbaj is járult, melynek végül,

47 éves korában, 1490 ápril 6-án, virágvasárnapon, Bécsben

Mátyás halála,

áldozatúl esett. A nemzet közgyásza kísérte nagy fejedelmének

1490 ÁPN L Ö·

.473

hamvait a székesfehérvári sírboltba. Egyéni tulajdonságaival és saját eréjéből tette nagygyá országát és véste nevét a történet márványtábláira; ezért a háladatos nemzet, hibái daczára, a dicsőség vakító fényével övezte hősi alakját és kegyelettel őrzi Mátyás emlékét mind a mai napig, mert magyar volt és mind- végig az is maradt.

4. Renaissance.

I r o d a l m i á t t e k i n t é s :

Toldy,

I r o d a l o m t ö r t é n e t , 3 3 . 1.

Beöthy,

í r o d . t ö r t . I I . 2 3 . Riedl Fi·., A m a g y a r i r o d a l o m f ő á r a m l a t a i ( B . S z . 1 8 9 3 . 2 0 1 — 2 . s z . ) .

Márki. Sárul.,

M á t y á s k i r . é s a r e n a i s s a n c e ( O e s t . U n g . R e v u e 2 5 . k ö t . ) . Márki S., M á t y á s k i r . ( 1 9 0 1 ) c z . d í s z m u n k á b ó l i d e s z ó l :

Békefi Bent.,

M á t y á s é s a z i s k o l a ü g y é s a c z i s z t e r e z i e k .

Berzeciczy Alb.,

M . é s O l a s z o r s z á g . Binder, M . é s a n é p k ö l t é s z e t . — A mai/ Ant., R e - n a i s s . t a n ú i m . ( B . S z . 1 9 0 0 ) . Honáih, P n m e r i u s ( 1 8 9 4 ) . Szilád.·/ Áron.

P e l b á r t é s , b e s z é d e i ( 1 S S 9 ) .

Katona Lajos,

P e l b á r t p é l d á i ( A k . É'. 1 9 0 2 ) .

Szilád;/ Aron,

K ö l t é s z e t ü n k I . M á t y á s k i r á l y i d e j é b e n ( A k a d . é v k ö n y v X V I . ) . U . a z , R é g i m a g y a r k ö l t ő k t á r a é s P e l b á r t é l e t e é s m ű v e i . V i t é z J á n o s é s V á r a d i é r s e k e k é l e t r a j z a

Fraknói-tól. Hegedűs,

J a n u s P a n n o n i u s ( K i s f a l u d y - t á r s . é r t e k . 1 S 9 4 ) é s

Karácson Imre

e z i k k e a K . S z . - b e n ( 1 8 9 3 ) . Hegedűs Istcán, G u a r i n u s é s l a n u s P a n n o n i u s ( A k . é r t e k . 1 8 9 0 ) . M á t y á s k i r á l y . K i a d j a Márki S. 1 9 0 1 . ) . E d í s z m ű b ő l i d e v o n a t - k o z n a k :

Ferenczi Z.,

M . a k é p z ő m ű v é s z e t b e n .

Erdélyi Pál,

M . k ö n y v - t á r a .

Éber

ÍJ., M . é s a m ű v é s z e t e k .

Heinrich G.

é s

Moldován G.,

M . a n é m e t é s a z o l á h k ö l t é s z e t b e n / Sziládi Aron, K ö l t é s z e t ü n k M . k o r á - b a n .

Versengi,

M . a m a g y . k ö l t é s z e t b e n . —

Schönviczkg Bert-,

A p o z s o n y i f ő g y m n a s i u m t ö r t é n e t e . 1 8 9 6 . 1 . r é s z . Hegedűs Istcán, B a r t h o l . F o n t i u s é s M á t y á s k i r á l y ( A k . É . 1 9 0 2 . V . ö . S z á z . 3 9 4 . 1.

Marchesi

n y o m á n ) .

Ábel,

A d a l é k o k a l i u m a n i s m u s t ö r t é n e t é h e z M a g y a r o r s z á g o n 1 8 8 0 . U . a z , E g y e t e m e i n k a k ö z é p k o r b a n , 1 8 8 1 . U . a z , M a g y a r o r s z á g i h u m a n i s t á k é s a D u n a i t u d ó s t á r s a s á g , 1 8 8 0 . Appongi L. g f . é s Abel./., I s o t a e N o g a r o l a e O p e r a . ( 1 8 8 6 . B é c s . 2 k ö t . )

Schrauf,

B u r s a C r a c o v i e n s i s ( A k a d . 1 8 9 3 ) .

Aschbach,

G e s c h . d . W i e n e r U n i v e r s i t ä t · ( I I I . k ö t . 1 S 9 3 ) .

Ballal Antal,

A k l a s s i k a - p l i i l o l o g i a m ű v e l é s e M a g y a r o r s z á g o n ( 1 S 7 4 ) é s : A m a - g y a r o r s z á g i l a t i n s á g s z ó t á r a ( 1 9 0 1 ) .

Pár Antal.

I I . P i u s p á p a .

Rónier

é r t e k e z é s e a C o r v i n a k ö n y v t á r r ó l , ( A k a d . É v k . 1 5 . ) .

Fischer,

K ö n i g M a - t h i a s u n d s e i n e B i b l i o t h e k , 1 8 7 8 .

Abel J.,

C o r v i n - C o d e x e k ( A k a d . é r t e k . 1 8 7 9 ) .

Csontod,

A c o r v i n á k r ó l ( A k a d . é r t e k . 1 S S 5 ) .

Csontosi

a z o n f e l ü l a M a g y a r K ö n y v s z e m l é b e n é s a P a l l a s L e x i k o n b a n i s k ö z l ö t t i d e v o n a t - k o z ó c z i k k e k e t .

Thallóczy,

A C o r v i n á k ( M a g y . K ö n y v s z . 1 6 . k ö t . ) . I d e s z ó l n a k t o v á b b á a P h i l . K ö z i . é s A r c h . É r t . k ö t e t e i i s . Zolnai, N y e l v e m - l é k e i n k a k ö n y v n y o m t a t á s f e l t a l á l á s a e l ő t t ( 1 8 9 4 ) . Ballagi Aladár, A h a - z a i k ö n y v n y o m d á s z a t t ö r t é n e t i f e j l ő d é s e ( 2 . k i a d . ) .

Fraknái Vilm.,

K a r a i L á s z l ó b u d a i p r é p o s t , a k ö n y v n y o r n t a t á s m e g h o n o s í t ó j a M a g y a r o r s z á - g o n ( A k a d . É r t . 1 S 9 S ) . Apponyi Lajos g f . , M a g y . v o n a t k . k i i l f . n y o m t a t v . ( I . 1 9 0 0 ) . Keilbeny, U n g a r n b e t r e f f e n d e B r s t l i n g s d r u c k e 1 4 5 4 — 1 6 0 0 ( 1 8 8 0 ) . A m a g y . k ö n y v n y o m d á s z o k ( G r a p h i k a i S z e m l e 1 8 9 1 — 9 3 ) . Ábel, A m a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s k e z d e t e i ( U n g a r . R e v u e 1 8 S 3 ) . Szabó Károly, R é g i m a g y a r k ö n y v t á r , I . I I . R é s z b e n m á r i d e i s s z ó l n a k :

Horányi,

« M e m o r i a H u n g a r o r u m » é s « N o v a m e m o r i a » .

Békési Emil,

M a g y a r í r ó k M á t y á s k o r á b a n ( K . S z . 1 9 0 2 ) .

Fraknái,

K a r a i L á s z l ó p r é p o s t í A k . é r - t e k . I 8 9 8 ) .

Id. Szinnyei József,

M a g y a r í r ó k n é v t á r a .

A s z é p m ű v é s z e t e k r ő l s z ó l ó i r o d a l m a t 1. a 1 2 1 . l a p o n .

Burckhardt,

A r e n a i s s a n c e k o r i m ű v e l t s é g O l a s z o r s z á g b a n . M a g y . f o r d . Bánóczi Jó-

zsef

( 1 S 9 6 s k . ) .

Bicald Korn.,

A f e l s ő m a g y . r e n a i s s . é p í t é s z e t ( 1 8 9 9 ) .

Márki S.,

M á t y á s k i r á l y m ű v é b e n :

Pasteiner,

M á t y á s é s a z é p í t é s z e t ;

Posta

Béla, M á t y á s - k o r a b e l i e m l é k e k E r d é l y b e n ( u . o t t ) . T o v á b b á PuLszky

.1 5 7

í'erenez,

A r e n a i s s . ó s M á t y á s k i r á l y ( U n g a r . R e v u e , 1 8 9 0 ) .

Csánki D.,

A r e n a i s s a n c e M á t y á s k i r á l y k o r á b a n ( B . S z . 1 8 9 1 ) .

Müntz JSuyéne,

A r e n . k e z d e t e i M a g y a r o r s z á g o n ( P e s t i N a p l ó , , 1 8 9 4 s z e p t . 2 6 . é s f o l y t . ) .

Pasteiner,

A z é p í t é s z e t M á t y á s k o r á b a n ( A k . É r t . é s U n g . R e v u e , 1 8 9 2 ) . Lepszy, A z a r a n y s o d r o n y - e m a i l é s m a g y a r m ű v é s z e k . L e n g y e l o r s z á g - b a n ( A r e h . É r t . 1 8 9 0 ) .

Csergeö-Csoma,

K ö z é p k o r i s í r e m l é k e k ( T u r . 1 8 S 6 — 1 8 8 7 ) . Palszkg KH á r o m r e n a i s s . m ű e m l é k ( A r c b . É r t . 1 8 9 0 ) . Csorna, A r e n a i s s . b e f o l y á s a á m a g y a r h e r a l d i k á r a ( T u r . 1 8 9 2 ) . Nyáry b. é s B á r c z a i h e r a l d i k a i m ű v e i ( 5 . L).

Myskovszky,

L ő c s e k ö z é p k o r i r é g i s é g e i ( K á r p á t - e g y e s . X V I . é v k ö n y v e ) . U . a z , R a g u z a i V i n c z e ( A r e h . E r t . 1 8 8 7 ) . U . a z , A b á r t f a i t e m p l o m s a n c t u a r i u m a M i k l ó s m e s t e r t ő l ( 1 4 4 8 — 5 8 ( A r e h . É r t . 1 8 9 3 ) . U . a z , B á r t f a k ö z é p k o r i r é g i s é g e i (2 k ö t . ) .

Slephani Ad.,

A b u d a i v á r p a l o t a M á t y á s ^ k o r á b a n ( H . K . 1 8 9 7 ) .

Huszka J.

c z i k k e a s z é k e l y f e s t ő i s k o l á r ó l ( A r e h . É r t . 1 8 8 7 ) . Lubóczi Zs., M á t y á s k i r . t r ó n - s z ö n y e g e i ( u . o t t , 1 8 8 7 ) . E r n ő p é c s i p ü s p ö k e z í m e r e ( u . o t t , 1 8 9 1 ) . Gróh, A n y í r b á t o r i t e m p l o m ( u . o t t , 1 8 9 3 ) .

Báró Nyáry Albert,

M a g y a r k é p - í r ó k a X V . s z á z a d b a n ( S z á z . 1 8 7 5 ) .

Badvánszky B. b.,

A m a g y a r ö t v ö s - m ű v é s z e t r ő l ( A k a d . é r t e k . 1 8 8 2 ) .

Hampel

h a s o n l ó c z . c z i k k e ( A r e h . É r t .

1 8 8 7 ) .

Czolmr B.,

É p í t ő m ű v é s z e t i e m l é k e i n k ( F e l o l v a s á s 1 9 0 2 f e h r . 2 1 . ) . Dankó József, A z e s z t e r g o m i f ő e g y h á z k i n c s t á r a ( Í S S O ) ; A f r a n c z i a k ö n y v - d í s z s t b . ( A k . é r t e k . 1 8 8 6 ) . Mihálik József, K a s s a v . ö t v ö s s é g é n e k t ö r - t é n . ( A r e h . K ö z i . 1 8 9 9 ) é s n a g y s z á m ú - c z i k k e i a z A . E . ' u t o l s ó k ö t e t e i - b e n .

Horváth Győző,

A c s ü t ö r t ö k h e l y i k á p o l n a ( A . E . X V I I . k ö t . 1 4 7 . 1.).

Érdujhelyi M.,

A k a l o c s a i é r s e k s é g a r e n a i s s . k o r á b a n ( Z e n t a , 1 8 9 9 ) .

Szendrei János,

M a g y a r m ű k i n c s e k ( e d d i g 3 k ö t . ) .

A Hunyadiak nemcsak az ország nagyhatalmi állása és annak megvédése, hanem hazánk műveltsége körül is hervadha- tatlan érdemeket szereztek. Alattuk és közreműködésük mellett virágzott fel az Anjouk által hazánk földjébe átültetett renais- sance s a művészetek és a tudomány úgy elterjedtek, mint soha azelőtt és nagyon sokáig azon túl sem.

Ezen örvendetes lendület első sorban az első magyar huma- \

hazai h u m a -

nista, Vitéz János püspök és érsek-primás személyéhez fűződik. vhéTjános"'

¹

E nagyérdemű tudós Olaszország főiskoláiban nyerte klassikus

kiképeztetését és ugyanott ismerkedett meg több hírneves huma- nistával, többek között Enea Silvióval (a későbbi II. Pius pápá- val). Hazatérte után először Zsigmond udvarán kapott helyet a királyi kanczelláriában. Sűrűn érintkezett és levelezett ko- rának nagy tudósaival ; maga pedig folytatván tanulmányait, javítgatott a klasszikus írók elromlott szövegén. Erdemeinek

egyike, hogy törökverő Hunyadi Jánossal is megkedveltette a

Hunyadi János,

klasszikusok és a humanisták iratait, úgy hogy a győztes had- vezér, sokoldalú elfoglaltsága daczára, olykor-olykor a kardot félretette, kedvteléssel forgatta a régi irókat és maga is levele- zett az olasz humanistákkal. A szépművészetekről sem feledke- zett meg és az ő megbízásából restaurálták a gyulafehérvári dó-

mot.

1

Barátját, Vitézt, fiainak tanítóját, kinevezte váradi püs- - pökké, mely állásban Vitéz nagyhírű tudományos kört gyűjtött

maga körül ós szép könyvtárt alapított. Vendégül látta Éneo

1 L .

Bunyitai Vincze,

A g y u l a f e h é r v á r i d ó m ( 1 8 9 4 . A k . é r t e k . ) . .