MÁTYÁS KIRÁLY.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) MÁTYÁS KIRÁLY.. K0KTAE8AI TANÚSÁGA SZERENT.. KAZINCZY GÁBOR.. PEST, 1863.. KIADJA. R Á T H. MÓR..

(6)

(7) MARTIUS GALEOT KÖNYVE. MÁTYÁS KIRÁLY JELES, BÖLCS ÉS. ELMÉS MONDÁSAI ÉS TETTEIRL.. HOZZÁ JÁRÚI-. CARBO PÁRBESZÉDE MÁTYÁS DICS TETTEIRL,. S. EMLÉKIRAT A KIRÁLY MENNYEGZJÉRL.. KAZINCZY GÁBOR.. PEST, 1863.. KIADJA RÁTH MÓR.. EGYKORÚ.

(8) I. /i. Db 951.

(9) ÜRMÉNYI JÓZSEF BARÁTOMNAK.. Eiclie die. dem. .Sturme steht..

(10) Digitized by the Internet Archive in. 2011 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/martiusgaleotkOOmarz.

(11) E T. C) S Z O.. Egy. bomladozó. alkotásaiban megTendlt,. eszméiben,. hitében,. határán. világ. s. szöbén, téveteg vívódásai fel. Hunyady Mátyás. újnak. a szülemlö. s kísérletei. nagyszeríí. kü-. közepett nyúlik. Óriás con-. alakja.. ceptiókkal agyában, nemes szívvel kebelében; akarva mindent, megbírva többet mint bárki más lovag és ;. király,. st. autocrata,. aki. ment a merre nagy eszméi. mélv szenvedelmei ragadák, s útába állni nem bírt semmi, egy lázadó ország, sö't maga a törvény sem s. önérzetes bátorsággal, kalandos merészséggel a csatatéren. s. a közéletben, lába poráig hajtá alá azon két. hatalmat, min, alapkövl, a középkor öszves alkotása. nyugovék: az egyházi. és világi oligarchiát. —. ó',. a. „parvenü," kit a hóhérbárdtól a gondvisel történet szabadíta. meg,. vere dobott.. s. börtönbl trónra. Látkörének. kor; szemei a végtelen. szíík volt. jövn. Méltó társat. nem. meríílt. a. nagy. classicai. a nép fegy-. Magyarország, a. csüggtek,. futni diadalmasan, meghódítani,. tének.. fel. s. magának. találva,. be akarta és. nemze-. búvár szelleme alá. világ halottjaihoz;. méltó. akart lenni hozzájok, vissza akarta idézni az életbe,.

(12) — maga köri. VIII. vélek. látni,. — cselekedni, halhatatlan. élni.. lenni.. Mátyás a legérdekesb egyénisége a magvar történelemnek. nem. nevét élö,. nem. ;. a. csak. história. halhatatlan. az egyetlen kú*áh% kinek. :. tartja fen. megünnepli a nemzet,. csupán, hanem az. Az els,. emlékezés.. szent királyt. úgy „rendeHk". meii;. ;. a. három. tenger partjai. közt országló Anjou neve az iskolai. reminis centiák. közt porladoz. maiglan. rály, kit. hs. színrl. ;. Mátyás az egv. ki-. színre ismer a nép, tudja. és jótetteit, emlegeti szokásait, élczeit, kalandjait.. Hogy. ne tudná, hogy ne emlegetné! Hiszen „igazi volt: hatalmas a hatalmasok ellenében s. király'* a. gyöngék. dításának. nyomottak. és. válságai. meghallgatá. a. s. paizsa.. gondjai. jajkiáltást. s. dent látott, mindent tudott,. a. nem. a valót;. tek. s. szeme a. jáita. nem. csak másoknak,. a mindenható,. igazság. vala.. mint eltte. felszín csil-. be a nép kunyhóit, a kegvelem. sugara elhaló ványodik mieltt aláérne csolni tudott,. s. min-. a tömjén füstje mögött meglátta. mik oly lenn rejtekeznek, hogy. is,. könyíít;. ámítatá magát, rendezett diadalmene-. ismeretlenül. helyett. néma. Ik')-. meghallá. mert mindenütt jelen-. való volt mint a Gondviselés;. lámai vagy kérge. aki országok. között,. és. Azért. hanem magának. akarata törvény emelte a trónt. utána senki. nap-. a ki paran-. ;. vala,. mert. oly magasra. rengeteg áldozatok árán, hagyján! de együtt dicsítsê* m"eg 'magWáí llagyarés. ;. j(j^l'il!^nevét.. Mátyás kii-ály egy symbolicus királyság fogalma magyar agy és magyar Igen,. (. alak,. a. szív sze-.

(13) —. —. IX. réjú.êgj élö rege, mely a halott múlt fölött örök-. mint a tavasz. "Ifpin virágozik fel. körvonásait. el. nem. egy mytlms, kinek. ;. sápasztja, söt szeretve és aln'tva. színezi ki az ösz idö.. A. nem. világtörténet. tyásé,. eme a szívekbe. vésett. Hnnyady Má-. felírással:. „Meghalt. Ennek. beti nem. Mát)^ás király, oda az igazság".. míg úr és szolga lesz a földtekén. Tünemény, mit meg nem elz, nem követ semmi. kallanak. —. magasztosb. öröklöbb,. bír. emléket emelni fejedelemnek, mint a. el,. mint Napóleon.. De. ragyogó. e. A. XIV. mit. egyéniség. meg. látásunkat, ne igézze. Lajos,. ne. fátyolozza. el. ítéletünket.. egy szétostorozható par-. s. lamenttel szemben méltán, kimondott: „az állam én. vagyok, " azt Mátj^ás király azért nem monda, mert beszélni tetteit hagyá.. volt az. ország, a hatalom,. csügg. a dicsség.. Az. tiînetlentíl,. meg akart elzni mindent, a történelmi teremteni akart, sokat, mindent, azt. fejldést. is;. élet. szíík. határán. amit gazdag lelke termelt. S teremtett tézményeket, seregeket.. A. ;. szemmel,. palotákat, in-. regék bbájos. alkotásai,. ábrándok álomképei, mint az igézet szavára emelkedének ki fény és hatalom, tudomány és mvéTábort alakíta hsökszet ragyogák be a trónt. az. ;. bl. ;. ^Jia. tával,. azt. ^^. a. magyar. zászló,. mesés hstettek áldoza-. idegen országok megvívott várfalain J3om£áz. hitte,. hogy. Kmâil soha. mimyezé. —. A ki. a. dicsség. napfénye. le p.eiögL^jl,:^. tudománynak nem magvait vetebírná bevárni a lomha aratást!. keiz erdket akart átültetni, meghonosítani.. —. Miként.

(14) diadalmas hadjáratai zsákmányaival gazdaggá vélte tenni a hazát:. tíínségeit. úgy. trón. a. lára fogja emelni. hitte,. hogy. az. értelmi világ ki-. köré gyjtve, azoknak színvonaöszves. az. nemzetet.. Egyénisége. magával ragadta, concentrálta a nemzet minden életerejét egy lázas, költi korszakába az áldozatosságnak és dicsségnek, hogy midn a daemoni mozgatóer, mely mind ezt alkotta s l^lJájáâl megigézte,. öszveroskadt. fentartá,. szétfoszlott. :. tündérvilág. e. is,. mint egy álomkép, nyomtalanul, rögtön, miként egy liatalomszóra kiemelkedett volt.. A tudomány hogv. lota,. kincseinek tára. ln. a budai pa-. spoliis Ungariae" gazdagodjék, a kihazán kívül az egész világ. Csak elkellett, hogy nálunk nyoma se maradjon ..ex. fosztogatott. rablani. létezésének.. A. magyar. Ahasverus. s. király. a. római. császárokéhoz. hasonh'tgaták. krónikák; míg a külföld kormányai,. álmélkodva a. hogy pénzeiknek aurei. udvarának fényét a babyloni. Ungarici'*. hitelt. vereték,. szerezzenek, s. a. „ad. valorem. magyar pénz. értéke. nemzedékeken keresztül maradt szabályozó a haza határain kívül is, s hitele, szintén II Józsefig, három S íme, Mátyás közvilágrészben megállapított. ivetlen utóda zokogva panaszlá egy idegen fejedeflem. követsége. eltt a nélkülözést. és. Ínséget,. mit. szenved.. Mátyás, viselést; s. az. els,. tudománynyá teremte a had-. Otrantótól Bécsig diadal. hódolat. és. rettegés. ünnepié. követte zászlóit, világszerte. nagy.

(15) XI nevét*).. S mieltt egy embernyom lefolyna: a keresz-. Buda. ténység bástyája, a fejedelmi. várfalain. a fél-. Magyarországnak még neve is haloványodni kezdett inkább és inkább .... „Szállton szállt alá, és a nagy köntösnek csak alig maradott a galérja, " monda, találós egyszerséggel, a jámbor Heltai**). És szállnia kellett. Mert e korszakot nem. hold pompázott,. s. a. nemzet, hanem egy ember. e. nagyság a király. hez. mind. volt;. tudomány üldözött. a. áshoz fohászkodának,. nyomorgatott. szabadító Mózesként esdekeltek***),. Non. *). est igitur. mirum,. admiratur Hisj)ania, Britannia. Te. si. colit. ;. tremiscit,. egy Messinemzetek. Mátyás. kezében. Itália laudat, Gallia extollit,. sed ex aduerso, bellis attrita. Germania, Bohemia, Polouia, tota item paganorum. secta. ita. con-. unicus Tuae Majestatis nutus maximos eorum exer-. ut. limites inter. citus. mind. ;. hatalom, mely-. bölcsei mint. a. s. képviselte e. Galeot, De. suos contineat.. incognitis vulgo. czímü (kéziratban maradt) munknja ajánlólevelében. '*) Decretum az az Magyar és Erdély országnak törvény-. Újonnan nyomtattatott 1571 esztendben.. könyve.. ***) Et. quemadmodum. limbo jacentes Messiam, siam, Matthiam miseri. lucem vitamque. prisci. et hi. sic. illi. sancti Patres. sapientes. quondam. Matthiam. quasi Mes-. perpetuo clamore vociferantur,. restituat.. Matthiam non. litterati. in. qui eos in. solum quos. dixi,. verum nationes quam plurimae, quasi Judaei sub impio Pharaone miserabiliter servientes,. rum. assidue. regem. coelique stituit,. silii. 157 6,. „Summus. Ficini, 7-21.. Oceano,. ille,. Mosem. alte-. qui solem, stellarum. Matthiam quoque solum sub. sole con-. famam. —. constituit,. impérium. p.. Matthiam, inquam, tamquam. clamitant". philosophi,. qui terminet astris.". medici. et. theologi. opera.. Mar-. Basileae,.

(16) — nyugovék; mind volt.. Túl. xn. —. fény csak a. e. azon sötét alkony. trón. kisiigározása. borongott;. liogy kö-. majd sivatag éj „Em-opának azon országai közt, hol a classicai ii'o dalom kedvez fogadtatásnak örvendett a XY. vesse. században, Olaszország mellett. Magyarország. hogy. áll. ;. hanem. azt. még. oly. bár. tétessen. majdnem els is. lielytt. kiáltólag bizonA^ítja.. fényes intézkedéseket. egy kormány, ha a helyett hogy aló Írói látna a munkához, felüh'öl fog belé: egy laemzetet átalakítani s academiák és köny^^tárak által felvilágosíis. tani. nem. lehet.. így ítél^Heeren, azon németek egyike, kik, Magyarországról szondán, kivételesen „tudják mit. \. f. beszéhiek.. Fas k5. ;. /. est et. ab hoste doceri.. mi. kerdlietnök:. haszna. a tanulságoknak V. Az egyes, saját kárán legalább, okúi; de nemzetre nézve nem kiáltó szózat-e a pusztában mind. /az,. mit a história beszél?. A. Caesar. Paris utczáin. által. ma. is. ;. jellemzett. gallusok. sürögnek. conspirálnak unalmukban, hal-. nak hosileg ábrándokért, s csókolják gyáván a jármát nyakukon, csak fényes ragyogó legyen. E nép most is megannyi kÖltö, tíízhelyéuél, a csatatéren, a Forumon, a halálban.. „Regnum Ungariae,. quasi ovile sepibus, diversis. iníidelium generibus circumseptum, rály, ki e. '*. hazának második alkotója. ij csata elég volt. monda. az a ki-. lön.. hogy elvesszen a. haza..

(17) — Es monda,. —. XIII. század miilva. hat. IV Béla. után,. a „legnag-yobb magyar". Ravatala eltt térdre sodrótt. bennünket a bnbánat: meghallgattnk-e jósigéit desöt hiszünk-e benne most? A tévedés, bármi nemes forrásból eredjen, nem. .. egykor,. sznik meg tévedes'mafadtti; szintoly. iûltusa Tüiety. „". botor. s a iflö. lehet,. dern bálványok. mint az a régi. volt,. a inagó^ mócTji, szirént " üdvözülni akarókat. máglyákra „Elvész. Úrnak nevében, aki monda: én népem mÍAêlhogy tudomány nélkül. hui'czolá az. az. való (Hózeás, IV.. Legyünk. 6).. napszámosai, kiki tehetsége. igék. ez. Bányákat nyitni s felmivelni, a lángelmék Ambitiónk csupán az aprópénz veréséig. szerént.. feladása. terjed.. E. kötelesség érzése hozá e szerény fzetet, kez-. deményíü, a piaczra. piacz az, mit melló'zni. tl. A Forum. annak sem. Hiszen. eltolnak érzései.. dolat, az ismeret, a tudoníány. forgalom. nem. veszi. —. „. helyett. lehet, kit. portéka is. ;. védszárnyai ". most a üzelmé-. lön a gon-. halott kincs, alá.. ha a. —. e liogy paulo minora canamus S aztán lapokhoz gyermekkorom messze emlékezetei szövék. Mintha vélek ifjodnának meg. Tizennégy éves fiú nyájtám be egykor Galeot fordítását,. miatt,. nyájas. az. dobogó akkori. öreg. akarattal. úr,. szívvel az. íróság els. érzései. censura egyik inquisitorának.. A. hosszú tépeldések után. a legjobb. sem merészlé. Instructi ójának. szíík. határai. \.

(18) —. XIV. —. püspök j elleniéRangom bíbornok me-. közé férkezteni amit. például, egy. rl. (Xm. vagy épen. sz.). koldúUísáról. zítláb. még kevésbé buzgó". oly. sans faôn beszél Graleot. egynémely „túlImprímatnrát számos omissis de-. az én Jegvzéseimnek. kifejezését.. letis-tol föltételezte.. Védangyalom, mely egy rósz könyv kiadásától vagy ellenszenvem minden csonkaság-. akart megóvni, tól,. mint ann}d mást, a szegény Galeotot. Hogyan. magam sem egy. íze. is. eltemetteté.. jutott e késó' feltámadáshoz, jóformán. Azt igen, hogy az egykorinak. tudom.. sem maradt a maga helyén.. Miként azon. világnak nem, melyben született.. Vajmi régen volt, vajmi más világ volt! Pedig az én Galeotomot is be merte tiltani. Ki ért volna akkor reá, elí élekkel bíbeló'dni többé? Most Deus nobis otia fecit rá érünk sok holmú-e: kutatni porló emlékek s elhalványodott pa;. pírosaink alkotó. közt:. eró'. tova söpörje. —. miként. nézni. nélkül,. új. meg. minden. hoz. elé.. új creatiókat. pillanat, míg,. alapok. —. és. hogy. káprázatokon. csüggó' szemekkel, fönn mit sem tanúinak, lenn meg' felejtnek sokat, sokat ííêptunum procul e terra spectare fureutem,. hív emlékezettel azokra, kikhez a szív és méltó. merés. érzései csati anak.. Azért tüzem e lapok elé a die. dem Sturme. Te nevedet. elis-. — „Eiche. steht.. Bánfalva, octóber 25-d. 1862. Kazinczy Gábor..

(19)

(20)

(21) t. t. MATYAS KIRÁLY JELES, BÖLCS ÉS ELMÉS MONDÁSAI. Mátyás király.. S. TETTEL.

(22)

(23) A FÖNSÉGES JÁNOS HEECZEGHEZ. szándékozom már, fönséges berezeg János, neked ajánlani, hogy lásd, miszerént Galeot atyádnak, Mátyás királynak, és neked leghívebb embered. S elmémben forgatván, mi volna gyermeki korodhoz ill, a mi Téged erényre serkentene eszembe jntának királyi atyádnak némely jeles, elmés s bölcs tettei s mondásai. Ezt gondolám Jtiég. mvemet. egy. :. korodnak leginkább megfelelnek. Mert az atyák. sök. családi. annyira. példái. lelkesítik. s. erényre az utódokat, hogy családi példákkal. ha már férfkorra jutottak, tilalmasnak. eldök. az. eltelve,. tartják eltérni. úgy hogy súlyos. erkölcseitl,. és. buzdítják. és. nehéz. dolgokra serény lélekkel vállalkozzanak. Mit a költ Virgil. is. jól tudott,. mondván:. Ecquid in antiquam virtutem animosque. Et páter Aeneas,. Annak fül-. és. viriles. avunculus excitat Hector*).. pedig, mit e lapoki-a jegyzénk, többnyire. szemtanúi voltunk, állandó kíséri levén, hon. Mátyás királynak, miként tudod. Mily hasznos pedig a cselekvktl látott-. és útközben, jól s. et. hallottakat. az,. a fölséges. tenni írásba:. a ki a régiek müveit,. s. könnyen méltánylandja fleg Liviust, forgatja.. Mert azon történészek, kik másoktól *). A. régi dicsségre. s. férfias. vett,. és. lélekre serkent atyád. és nagybátyád Hector.. 1*. nem Aeneas.

(24) —. —. 4. nem is magok-liallotta dolgokat írának meg, néha oly annyira eltérnek, liogy kétséglên hagyják az olvasót. Innen Liviusnak olv o-yakor vitáivá az igazság kinyomozása végett. Hanem e paránvi kölátott s. tetkében bizonyos lalvák;. minek. s. kérdésbe. jelentességét. képzettséggel. bír.. nem vehet tények. mind. fog-. az ismeri, ki val(5di. Nemde inkább megragadna. ben-. nünket Livius ékes eladása Scipio szépségérl, ha azon dús hosszú hajfürtöket mit. annyira. magasztal. ,. s. nem. méltóságos olvasta. ,. testállást,. hanem. saját. Ki olvasá a judaeai háborút habozó elmével s kétkedve a Vespasiánnsok amaz erényeiben, miután írója, Josephus, mindenben szemtanúnak vallja magát? Foo'add tehát, fönség-es herczeg János, eme terjedelemre parányi, de jelentességében nagy míívet. Xéniely mondatát s tettét tartalmazza ez azon királynak, ki a törököt gyakran megveré, Csehországon diadalt véve, az oláhokat legyzte, a lengyeleket megalázta, a lázad*') Magyarországot a régi hatalom' korlátai közt tartá, Ausztriát megh<')dítá ki az Óceánt szemével. látta. volna?. ;. s. az adriai tengert tette, hadi hatalommal, birodalma. határaivá, szabadítá.. s. Hydruntumot ') a török járom. De ezekrl. alól fel-. máshol. ^ Fost térjünk dolgunkra,. egyelre figyelmeztetvén, hogy a legnagyobb lyok, leghatalmasb fejedelmek, s. legélesb. fleg Caesar Augustus. gvakorta. dásokkal. is. ;. s. éltek elmés. kinek erre tanúbizonyság. kirá-. bölcsészek,. kell,. mon-. olvassa. Macrobius munkáját s Plutarch Apopthegmáit e dolog igazságáról értestílend.. ,. hol.

(25) I.. mondás. Jeles. az ellenségnek adott szó -tartásról.. Mily egyenességgel bánt atyád az. ellenféllel. is,. ím egy világos példa. Háborút viselt Mátyás király, György, a fortélyos cseh király ellen, kit Pál pápa eretnekséggel vádola. És miután azon hadjáratban számos jeles és nagy tetteket cselekvék Mátyás király, s Györgyöt, sok és pedig nevezetes városok bevétele által majdnem tönkre tette: végre megegyeslt a két fejedelem, hogy jöjjenek öszve, mindkét részrl csekély kísérettel; Galeot, a ki Mátyás királyt kísérte. ,. ben. levén. ,. hol csupán a. Amint a beszélgetésnek vége. király értekezett. kiki haza ment.. a teremben. György. király. fiai,. kiknek. két volt,. legidó's-. bike Victorín nevíí, kísérek, atyjok parancsára Mátyás. királyt,. s. bejöttek Olmütz városába.. rályt,. hogy. jezze be. ezen,. kezésnek.. pápa. oly vészes és terhes háborút. diadalmasan,. reszténység javára,. A. esdekelve kérte Mátyás ki-. követe errl értesülvén,. s. s. fe-. mind a pápa, mind a ke-. véget vetve e szertelen költe-. Erre a király kérdé a követet, miként. történhetnék ez, miután a cseh nemzet a hadviselés. mesterségében járatos,. megersítvék.. a. sereg. nagy. s. a. városok. „Hiszen láttad, úgymond, mily nagy.

(26) — —. meg Olmütz. osti'omlók. bajjal. S. —. 6. és. Brünn. városait.. a követ a királynak:. „Kezedben, íme, fleg Victorín az erélves féi'íi s atyjának egyedüli reménve fogasd el öt testvérével eo'vütt. s e háborúnak ezzel veg'e lesz. Mert atyjok. megtörve fiainak rabsága által, azonnal megfelele. György. király. fiai. ,. ,. :. Ezt pedig megteheted az aljasság minden vádja nélkül, mintán kíséretedben, (Jlmützbe adja magát.. jöttek. a. nélkííl. hogy. .. — Ezekre így. a. visszatérés. Írásba. Ígérete. Mátyás király: „Gryörgy kú'ály fiai l)ejöttek velem a városba, szavaimba bízván; mert útközben mindig nyájasan szóltam vélek, tétetek.". felelt. különbféle tárcryakról beszélo;etve.. gatom ket soha, Mert mindegy bármiként,. Mert a ki el. a. síték,. lás. baráti. bántatlanul. nem. hanem elbocsátom. elttem,. írás. Azért. arez,. érzést. intés,. pii'onságot. nem. az. ,. reméltetni. ereszti. ha-. írott bizto-. megszegetnék, mint áru-. fogna azonnal megbélyegeztetni. tiszteli, jött. vagy. a hitszegést,. mivel ha az. rettegi;. habár ellenség iránt. fo-. tisztességesen.. vagy szóadás következtében ellenfelét:. szinte szívvel. nem. jel által. biztonságot. s. el. De. ki. a hitet. légyen közbe írás,. szó.. vagy nyájas beszéd, mindig azonegy marad. Orízkedjél ezentúl birodalmamban efí'éle rábeszélést. intés. használni. ;. mert az. ily. példáktól mindig iszonyod-. tunk." II.. Elmés mondás.. Midn. ételközben, a kii'álvi asztalnál, tréfás be-. szélgetés folya. :. egy fejedelem. jött. szóba, kinek neje.

(27) _ mindenkivel a rimák ö. nt. nzög'ette. közé. —. 7. kéjeit. Aâcl. elannyira. ,. hogy. egy iiemtndatlan. számláltatnék:. védöleg, annak tiszta. ,. életét. fiainak. ár,. férj éhezi. n. hasonlóságával mentegette, mondván: „Ha ez a nászszeg volna, mint ti vélitek: ágyasaihoz és nem férjéhez hasonl(5 gyermekeket fogna szülni;" a gyermek törvényessége legfbb bizonyítékának a szülékErre Mátyás király hezi hasonlatosságot tartván. mosolyogva te sohsem eként szólt hozzá „ Ezt mondanád, ha tudományos könyveket i'orgatál vala; st azt állítanád, hogy a gyermek hasonlatossága ,. :. az atyjához, inkább a. n. életének bizonyítéka.. Mert a. jelegve, rettegvén. hogy. hitszegésének. nk,. férjeik. ,. mint. tiszta. szeretikkel ké-. tetten érik,. azoknak. képét szemök eltt látják szünetlenííl; azért nyomja ez. A. élénk képzelet a férj arczmását a gyermekekre. képzelemnek eme hatását pedig, mind a legéles-. elmííbb. mind. oi'vosok,. számos példák mutatják." Elpirult a. s. mind a legkitnbb. bölcsészek,. széles. jó. n. ama védelmezje,. kedvvel,. igaznak. állítók. s. mi, nevetve ezt,. tudván,. Avicenna tanúsága szerént, hogy a lélek átalakító ervel bír, s hogy ilyesmit a bíívtan (ars magica) sem tagad, st azt minden kétség fölött valónak bizonyítja.. m. Elmés mondás.. Nül. Mátyás király Beatrixet, Ferdinánd király leányát, ékes, nemes viseletíí, mvelt és tudományosan képzett, díszes eladása, nyájas, s vette.

(28) elméj hölAmit monda s cselekvék, oly báj volt mindenen, hogy kit-kit csodálatára ragadt, fleg midn nemcsak a királyi méltóság, hanem az egvszer nk. társalgásban méltósággal párosult g}ôrs gyet.. kötelességeinek ó-korral. is. eleget. versenyezhetne.. fölséggel. párosult. nagy készsége a. teve. szzies. jeles. ,. Ama. ngv hogv az összes modorhoz s. szerénv. szemérmességhez. ú*ók idézésében.. Mert. n. egy bizonyos ingatagságáról volna szó Vii'gnek ezen versére hivatkozott Yarium. et. ,. járult. midn rögtön. mutabüe semper foemina*).. Beatiix pedig, Nápolyból, férjéhez jvén, királvi. nk. szokása. szerént, számos szolt^áló-leánvt hozott magával, némelyeket frangú, másokat tisztes szülék. gyemiekeit miatt,. kik. .. .. vagy mert. látszottak,. s. vagv. Beatrix. szertelen. szépsége. valóban azok voltak, rútaknak. különösen Magvarországban.. Mert a. magyar faj kiválólag szép. S Magyarhonban szokás, hogy az úrnjöket kísér szolgaleánvok nem ülnek le soha, csupán parancsra s ha úrnjök leül. De ha Beatrix heU^ fogni készült, komornái. nem várva a. királyn. intését, letelepedtek.. Ekkor egy nem-hülye ember így királyhoz:. szóla. Mátyás. „Mily bárgyúság ez a leányoktól, hogy,. a hazai szokások ellenére, a. kül, leülnek.-. — Felele. királvn parancsa. a királv:. nél-. ,Igen csalatkozol;. st ez nagy bölcseség e leánvoktól. Mert tudván, hogy rútak és éktelenek, minden áron törekednek, hogy a féi-fiak ne lássák, s azért, nehogy feltíínjenek, ^). A. nö örökké változékouy és ingatag..

(29) —. —. 9. lehetleg aláhiizódiiak; mivel ha feiiállanának, minden. szemnek azok. is. ki. volnának téve. tekben vannak.. szem. ;. ülve pedig kevesen. csak a háziak, látják;. elöl,. s. ekként némileg. ,. s. rej-. Mivel a rútat és éktelent jó elvonni. nehogy zavarják a. társaságot. Mert a szép. gyönyörködtet, a rút elkedvetlenít.". IV. Jeles. A. lengyel. mondás.. király követei Visegrádra. érkeztek,. így hívják tudnillik, a királyi székhelyt Budától egy schoenusnyi^) távolságra, a Duna partján, hasonnevií várossal. Hajdani királyok építek ugyan de Mátyás király megújíta mindent, s nagyszeríí palotákat vonata fel. Mert a szép épületekben mindenkinél inkább gyönyörködik, s oly tehetséggel bír ,. ,. az. építészetben,. hogy a házak. díszes. s. felosztása fölött a legjáratosb míívészekkel. masan versenyezne. Megérkezének vetek, neki-késziílve elméjét. s. ,. ,. kéjelmes diadal-. is. mondom,. a válaszolásbani készségét jól ismerek,. oly hosszú beszédet tartottak honi nyelvökön, két álló órát^) töltöttek. bár érték a. latint,. e. király,. pedig. s. hogy. S honi nyelvökön szóltak, a jelenlevk sokasága miatt. Nem el.. akarák királyuk megbízásait. Mert. a kö-. mint kik Mátyás király láng-. mindenkivel. tudatni.. roppant gyülekezetben egymaga volt Mátyás ki. a szláv. és a lengyel. fölötte különbözik.. nyelvet ismeré.. A. szláv. nyelv. lényegben keveset, de kiejtésben.

(30) Elnioiidatváu. —. 10. tehát. e. — beszéd,. tiidakolá. tó'lök. Mátyás király latinál akarják - e vagv lengyelül hogy válaszoljon? A követek ezt a kú-ály tetszésére hagyták. Ekkor Mátvás király sorban ismétlé, kezdettl végig, mind azt a mi mondatott, s a mit ok ,. elszórva. adtak. ziláltan. s. rendbe szedte; aztán. elo.. a czáfoláshoz fogott, úgv hogy ok magok, a követek,. nem. mit a király azt. Mert olyanokat hoztak volt. elámúlának.. is. mondák. is. lekvék Mátyás király. pököket a király. nem. jó. midn. .. ,. a lengyelországi püs-. mert. fMegczáfolván mind a. király. ellen. lázítni. a. tárgyat utoljára hagyta Mátyás király,. némi. a követek. cse-. baliil. :. ellen izgatá s pénzzel segélte,. példa királytól. ezt a. követek. a. elején. urakat, népet és alattvalókat. többit,. De, a többi közt. sejdíthetett.. a Ijeszéd. elö,. csodálkozására. mivel azt hitték,. ,. hogy vagy feledékenységbl, vagy szándékosan mellzte a megczáfolhatatlannak. látszót.. Hanem. a király,. megállapodva beszédében, elmosolyodott, így szólván a követekhez: ^Vigvétek válaszúi királyotok-. kise. nak, mirl talán azt gyanítjátok, hogy feledékeny-. ségbl mellzém: Díszes tévedés jeles fejedelmek nyomdokait követni, miként oktatómtól tanultam s egykor olvasám utánozza,. nem. ;. mert a taníts'ány. toznak fogadni az idsbeknek Ifjabb én, az. tartani. e. téren. tanÍT('>. ,. a. s. mesterét. ki. kárhoztatható; az iíjabbak,. szót tar-. ket példányukul. idsb hogy mint tanítvány,. lengyel kuálj^ követem. mesteremi, úgy,. ellen. a. fordítám a fegyvert. Mert a lengyel ki-. rály országom leghatalmasb fpapjait gatta ellenem,. st hatalmas. nem. sereggel segélte.. csak **. iz-.

(31) —. —. 11. Ezt mondván, a követek elpirultak, igazat hallván.. Hanem emez. oly hosszú. ,. pedig. és. latin. be-. szédben, egyszer vétett, nyelvhibából. Mátyás király. a nyelvtan. nnemnek. szót. mondván:. ellen,. „ordinem quam,". a. véve; de tüstént fölcserélte: „qnem,. hímnemben akarám mondani. " Mert Mátyás király nagy készséggel bír az eladásban találékony elmíí s ékes nyelve és ers s gyakorlat által edzett emléktehetsége van. Azonban ezt inkább tudós és díszes ,. eladási! emberekkeli társalkodás, mint tanulmányozás. által. tizennégy. szerezte,. éves levén,. midn. ki-. ráljTiak választatott.. V.. Elmés mondás.. A. királyi asztal vendégei közt az. szalván, Avicennát. s. a tápszerekre nézt:. monda Mátyás. étkekrl folyt. meg amazt. a beszéd; egyik ezt dicsérvén, más. Hippocratest idézve király:. ro-. tainiságúl. „Magyar Amint. —. közmondás: semmi roszabb mint a sajt." ezt némelyek tagadták, miután az ugorka, tengeríbaraczk s a halaknak számos faja sokkal roszabb mint a sajt, felele a király: „a közmondások mindig igazak, minél fogva a bölcsészek bizonyítéki ervel bírnak^).. játok. föl. e. közmondás. szabb mint a. sajt". semmink,. De. értelmét.. azt teszi:. ti. s. szónokok eltt. talán hibásan fog-. Mert:. „Semmi. ro-. roszabb a sorunk, ha. mint mikor sajtunk van*). Sokan álmélkodván e szólásmódon, mert ellenkezni látszik a h a b e r e tudnillik és a nihil. ,.

(32) — miután amaz,. az. az. —. 12. habeo,. eme helye. a másik. birtoklást,. meg', az az nihil, nélkülözést jelent. :. rögtön Ovidnak. idéztetett:. Ingenium quondam fuerat pretiosius auro:. At nunc barbaria. est grandis,. habere nihil*).. Mely versbl belátta kiki, hogy a magyaroknak ama példabeszéde helyesen van aként mondva.. VI.. Bölcs cselekvés.. A. magyaroknál pénteki napra böjt van ren-. delve''). E kötelezettséggel pedig azért rovattak meg, mert egykor eltántorodtak volt a keresztény vallástól.. S az nap pedig oly szorosan megtartják a mint a negyven napit; mert a. sajt-,. tej-. és tojástól. is. nem. böjtöt,. csak a hústól, de. tartózkodnak*^).. Azonban. Magyarország a legjobb halakkal bövölködik; mert, a Száván, Dráván s Dunán kivül, halban-gazdag folyói vannak; ilyen a Tisza''), nem igen széles, de mély folyam, oly gazdag halakban, hogy, miként a körüle lakók tartják, két része a folyónak víz,. a. harmada pedig hal. De ez a pórnép véleménye. Azonban igaz, s gyaki'an látám magam, hogy azon folyóban hálót sohasem vetnek hiába, mert néhány, és. pedig nagy, halat mindig húz. Ezenkivl vannak. tavai,. halastói. s. más országokban *). egyéb. vizei,. szintén. ismeretlen, halakkal. Az elme egykor nagyobb. becsben. most nagy bárdolatlanság, ha semmink. állt. nincs.. a legjobb,. s. bövölkíklök.. mint az arany; de.

(33) — Ugyanis gyakran fordul mert. hal,. súlya. meg, húsa. tiszta. angolnáé. meny halnak angolnának. fejér, ,. feje. íze. hi\?ják^),. egy nem nagy. ott elö. három-négy. mint. az. —. 13. fontot. ritkán. fajta lialacl. nagy, pikkely telén, lárka kellemes. ;. a. magyarok. magyar. mi meg' most. nevezzük, mivel Magyarországban a. miénkhez hasonló angolna nincs, s e magyar-angolna Olaszországban sehol sem tenyészik, csupán a lári tóban *), s ott sem honos. Mert, amint mondják,. ama dics s el,. vetteté. milanói herczeg hozatta Magyarországból a lárí tóba.. nehogy. —. Ezt pedig azért. azt higyje valaki,. mondám. mintha azon napnak. folytonos megböjtölése Magyarországban, igen terhes volna.. Egyéb. halai. közt jó és nagy. faj. a csuka ^).. Magyarországban tömör. hal húsa pedig. és fejér;. E s. hogy többnyire megüti az emberi terS valamint húsa minden hal között a legegésségesebb úgy legízesb része a mája. Mert a csuka mája, görögül btiuq, ha nagy, miként ott, a oly hosszú,. metet.. ,. fejedelmi étkek közé számíttatik.. A. királyi. asztalnál evén, feltíínt. nekem, hogy. Mátyás király soha nem vette ki az elébe tálalt csuka májat. Mert a közasztal becsesb étkeit az elöbbkelöknek szokás fentartani. Senki nem bátorkodván hozzá nyúlni, egy nem-hülye s merészke ember kérdé a kii'ályt, miért nem eszi azon oly szép és legjobban elkészített májat? miután a csuka máját világszerte királyi éteknek tartják. S felele a király: „Ne *) Most Como..

(34) —. —. 14. hogy ne volna kényes, a kedvest a. higyétek,. letlentl megválasztó. ízlésem.. Hogy. kel-. pedig a csuka. májhoz sohasem nyúltam elttetek: az egy szilárd határzat következése, mit gyermekül tevék iol magamban. Két ember ugyanis, szemem láttára ment fogadóba,. egy jókora csukát teve eléjök, s a hal testéhez képest nagy és igen jó májjal. Egyikük, félretéve minden illedelmet, az egészet maga elé vette hogy megegye, míg a másik, haragra a. lobbant tálalt. s. a. a. s. csaplár. maga. részét követelte. ;. a vendégek elé. étkek közösek szokván lenni. Ezek mocskolni. kezdek egymást,. s. a szitkok után fegyverhez nvúl-. megsebezvén egjnnást, az egyik azonnal, a másik mihamar reá kimúlt. E miatt én, gyermek, a csuka májt(31 úgy elundorodtam, láts'án, hogy e hal mája két ember halálának okozója lett, hogy késbb irtóztam tle eszembe jutván ama baleset, minek indítója volt. Mert hogy kellemes ízíí. arra emlékezem mivel azon gálád eset eltt tak,. végre. s. .. ,. gyaki'an ettem.. némi csodálkozással beszélte el, miután a gyermekre oly benyomást teve, hogy a már iölserdííltet sem hagyta el. Mert hogy a gyerEzt a király. mekek fogadalmai ingatagok ki a. gyermekeket ismerí. szólót a. s. és. változékonyak, tudja. Horáczot olvasá, eként. gyermekrl:. Ac iram. colligit. et ponit temere, et. *) Haragra gerjed pillanatban változik.. s. mutatur in horas*).. megengeszteldik ok nélkül,. s. minden.

(35) —. —. 15. vn. Jeles. Egy. vitéz. liarczos,. tett.. kinek. szolgálatával. hadi. Mátyás király, hallván hogy háború ütött ki Mátyás király s Friclrik római császár között, kinek egykor esküvel fogadta volt, hogy ha háború lesz, ö, bárhol leendjen, visszatéren. gyaki-an. megy. hozzá: kérte. élt. a. kii'ályt,. szabadjon,. engedel-. mével, a császárhoz mennie, szándoka levén Aásszatérni.. Els. telést. mutatott a király, mondván,. ízben. amint folyamodott, némi nehez-. hogy „méltány-. ha a katona had idején elhagyja azt, aki élelmezé. Mert ki ad békében kenveret azon katonának, kinek had idején hasznát nem lesz veend." De a hadfi erre válaszolta: „hogy az távozásának oka esküvel szentesített szóadás, mit meg szegni, ha a királytól engedélyt nyerne, nem fog semmi áron. " E nyilatkozaton megindulván a király, a hadfit, számos és becses ajándékokkal talanság,. békés. idben. —. elhalmozva, vissza ereszté a császárhoz, zását saját. s. elhatáro-. mindenek eltt magasztala, mivel az esküt javának s a kii'ályi kegynek elébe tette.. VIII.. Elmés mondás. Megláta Mátyás király egy valakit, ki fekete öltözettel s. megnevelt szakállal gyászola,. és fukarságát. s. kapzsiság-. több tapasztalatok után ismeré.. Gryá-. szolá pedig megholt testvéreit, kiknek javait, örökségi.

(36) —. már birtokába. jognál fogva,. élkkel. nem. ismerné,. sírásra fakadva, válaszolt. meg. „. t. gvászoló?" Az,. és. testvéreinek halála miatt.. „. :. „Késn,". így gondoltam én. bár meghaltak vala régen, birtokoltad volna. nálatát oly. felele. is. ;. amaz.. zavart-e. hogy. Mond. a. mivelhogy akarád,. hogy javaikat tovább. de most gyötrdöl. ;. szakált növesztesz,. színlett. mintha. téged avagy korán?" mert hosszas betegség. gyötrötte volt ket. király. :. eltt.. kérdezte. s. „Ugyan mondd meg, késn. Erre a király:. az. fölött. királv. szólítá a kii'ály ez embert, tétetvén,. gyászruházat okát. „Mi oknál fogva Ion oly bánatos. az. mik. vette,. hosszasan pörlekedett volt a. Magához e. —. 16. testvéreid. soká nélkülözted.". —. gyászolsz. ,. s. vagyonának haszElpirult. az,. s. a. könyket elnyomá. IX.. Bölcs mondás.. Azon nagy tömegben. idk. nyezni szokta, az. ,. mely. a királvokat. kör-. változandí5sága keríilt szóba,. módja szerént a vég többnyire messze tér kezdetétl; ugyanis egy szó a másikat adja, s a tréfákat komoly dolgok, a komolyakat gyakran tréfa váltja fel, úgy hogy a s. a mindennapi. beszéd. eleje s. mint a fekete szélgetés. :. a. s. idszeríí beszélgetés. vége. nem kevésbé. üt. el. egymástól,. S végre oda ment ki a behajdankorban nagy tisztesség volt a s. fejér.. hadseregek vezéreinek, megvívniok;. s. ennek bizo-. nyítékául Titus Livius e szavait idézek Brutus consulról. és. Aruns, a Tarquin. király. fiáról.. Kik. is.

(37) — bsz. lovát,. magoknak áll. felét. a consul ellen. a vezéreknek nyitni. hogy. —. sújtsa,. oly. s. ,. meg. ádáz. teste. által,. a két dárdán csüggve. fordítja;. díszes volt. akkor. a csatát. Ahítva. indulattal. egyik sem gondolván,. saját. kölcsönös döfés. megsarkantyúzva. liogy neki-tart,. hát a viadal elé. össze,. maga. haraggal. észrevette Brutus. Aruns. levén,. vezérei. ellenfelek. —. 17. födözésére. —. csaptak. csak ellen-. mindketten. a paizson keresztül átveret^'én, ,. élet. nélkül hanyatlottak alá. Livins ez elbeszélésére felsohajta a királv,. lovaikr(51.. mondván: „Bár most is szokásban volna ez, hogy a vezérek viadala a nagylelk s bajnok fejedelmeket kimutatná,. s. kitárná. hivalkodva. s. hon. ülve,. séget magasztalgatják. ségböl része. rejtzik-e. azoknak. ,. némelyeknek gyávaságát,. ;. sutba. kiket. nem. csatázva, a hadi. kik,. vitéz-. megtudnók biztosan, bölcsevagy gyávaságból, nagy. az értetlen tömeg- émcr emel.. X.. Bölcs mondás. Vitatkozás keletkezett a királyt az országok fölött:. képzettség. s. melyik bír ez. hatalom tekintetében,. környezk. id. között,. szerént, hadi. elsséggel? kü-. nemzetbeli férfiak levén körííle, miként ha a fejedelem nagy hírneve elterjed. Mert Mátyás király udvarába a világ majd minden részeibl teméntelen idegen gyíüt, miután különbféle hadjáratai, számos diadalmai, tetteinek nagysága által Európa valamennyi fejedelmeit felülmúlta, s a leglönbféle. szokott,. nagyobb. leereszkedéssel párosult kegyességet, széles. Mátyás király.. 2.

(38) —. —. 18. tudományosságot, nyájas. ékes eladást. és. nyelvek ismeretét egyesíté.. lagzatok tudományához (astrologia),. munkáiban oly. Apulejus. csész. orvosok. ,. költök. ,. számos. a platóni böl-. s. járatos. vala,. hogy. minélfogva nála theologok,. tanát teljesen kimeríté,. bölcsészek. s. Értett azon felül a csil-. szónokok. ,. és. csillag-. tudományok bármi neméhez értk gyakran megfordultak. Némelyek ugyanis meghíva, mások. jósok,. a. s. önszántukból jártak a királyi udvarba.. De. országok. az. hazáját magasztala. elsó'sége fölötti vitában,. A. kiki.. németek Német-, a csehek Cseh-, ne soroljam. el,. hogy egyenként. s. az olaszok Olaszországot. Ennek ersítékeül. saját. spanyolok Spanyol-, a dicsítek.. a tudományos. emberek a történészek bizonyítványaira hivatkoztak a nemtudósok ;. pedig azt vítaták, hogy a történelem tanúskodása a. mi korunk viszonyaira nem alkalmazható azt állíts- án, hogy korunk, a had tudománya- s ermíívészetére ;. nézve,. az. fortélyokat. némely,. meghaladja,. világot. ó s. és. ermííveket pedig. régi. csodálandó. találván. ermíí-. föl,. és. hadi. felhagyva. fegyverekkel.. Ekkor Mátyás király, nyájas arczczal, megszólala: „Ha a mi korunk csak század részben volna oly katona mint az ó. danéhoz valóban. világ, s. hasonlítható. nem. lett. lenne. volna. Mert haj dánnak nem az kort nevezem én,. a rómaiak. hadi képzettségünk a haj-. hanem. a. :. öt-. török. roppant. oly. birodalma kiterjedés.. vagy hatszáz év. vissza. eltti. megyek azokhoz, kik. korában virágzottanak. Mivel a hadi képzettség, gépek s hatalmas ostrommíívek ismerete akkor magas fokon állt, miként Frontinus Vegetius-.

(39) — s. számos. más. irobol. mondjak azon idk. —. 19. kétségtelenül. vezérei-. Mit. látható.. fejedelmeirl? miután. s. nincs olv eszeveszett, híi-leltessék bármi bajnokul, a. magát akár Hannibál, akár Sándor király, akár Marcellus, akár Scipio vagy Július Caesar fölébe merészelje emelni, st csak némi részben hasonlítani is. De ha az ó kort öt- hatszáz év közé szorítanók, én is kezet fogok veletek; mert ez idszak alatt kevés vagy talán senki sem hasonlíthat(5 a komnkbeli hadvezérekhez. Mivel fölélesztetvén általunk ama dics és nagytapasztalásu liajHaiT: soTvkal jobban s ahozértbben kezeltük a hadügyet, mint az a bárdolatlan kor, mely hat századon túl nem megy. ki. XI.. Elmés mondás. Mátyás tisztelg. király. látogatta. ,. számos. palotáját. kik közül némely. udvarnok. és. mveltebbek. egyháziak. kicsaponfenhangon beszélték bizonyos gásait. Akkor tájban ugyanis néhány dúsgazdag pap jött a királyhoz. Mert Magyarországban tizenkét. püspökség van, annyira gazdag, hogy többére, mind katonaságuk számát, mind jövedelmeik nagyságát s. terménveik bségét tekintve,. ország furailioz. az. S f urakúl is tekintetnek mert a királyi tanácsban els helytt ülnek, nagy bátran hasonlíthatók.. számú. és fényes. háztartásuk levén. ;. és a. ^zokásasz.er.ént^ csak elpre megízlelt lokkal élnek. Számos apátság. —. s. frangúak. étkek-. s. ita-. fleg a pannóniai. ;.

(40) —. —. 20. eredet szent Mártonnak szentelt van, egy-egy országgal fölér.. Midn. teliát. a. —. és. papokróli. rósz. prépostság. is. mind. beszéd. inkább lábra kapna, közbejött Mátyás király, és a beszéd tárgyáról értesülvén, mint ildomos s fortélyos. elmü ember, mosolyogva felsz(51al: „Nem tndom, ha gonoszoknak helyesen tartandók-e azok, kik a pokolban levktl félnek, a pokol levén minden bn s gonoszság fészke; a pokolban levtl pedig, szeréntünk, a legerénvesb ember irtózik. De hogy ezek közül mit kerülnek leginkább a papok? hogy a Xem fbenjárókról szóljak, mingyárt meglátjnk. kernlik a döh^öt, miután módjuk s viseletök a dölyföt,. ha. kihalt volna,. új. A. hozná.. életi'e. haragtól. óvakodnak, miután a hozzájok tartozók tatlankodást. kegyetlenkedést,. s. végi. s. fölötti. az. nem mél-. elgyöt-. röttek meggyilkolását szigorúságnak tartják. Pirulok. elbeszélni némely püspök vérengez kegyetlenségét s. irtózatos ádázságát, mit e. nvájan hallottatok. mi idnkben talán mindmíg Pál apostol, püs-. és láttatok:. pököket rendelvén, a püspök egyéb rendszabásai közt meghagyja, hogy ne legyen vereked. A fukarságot soha el nem távolítják magoktíU, miután, szabados. vagv s. tilalmas. módokkal, az istenieket elhanyagolva,. híveiket kifosztoo-atva. templomokat uzsoraházi szóval éljek. a dzsölés-. zésnek. s. —. s. ,. az. simoniával. meg^fertézik.. is. Ügy. —. s. a szent. liogy egy-. látszik,. hogy. kéjelgésben (mit az újabbkoriak fény-. (luxuria). mondanak,. dennenu'í túlbvölködésre. rséget. imádsáíí házát. látnak.. Ezt. holott a fényíízés min-. kiterjed). valami. mutatja az ügyes. nagyszeszakácsok,.

(41) —. —. 21. válogatott étkek, a kéjnök. s. más egyéb,. meg nem nevezhet dolgok nagv mgykedni ildomnak. tisztességgel. száma.. Hanem. mást megsz(51ani, udvari mesterség- s mikor másokat alányomva, ma-. s. tartják,. gokat fölemelni törekszenek. Azonban kívánjuk, liadd. meg. legyen. Igennek e. bn,. a. költnek azon mon-. dása miatt: Invidia siculi noa invenere tyranni. Május tormentum*).. A. renyheség pedig (mit a görögök acediának mon-. danak) olyannyira elfoglalja ket, hogy lomhák és. álmosak mindig, az istenieket elhanyagolva, többnyire. hat. arczczal. és. óráig. alusznak.. Tétetni. és. nem. szívvel,. jónak. szóval,. s. képmutatni, színleni. magát, az embereket csalárd hízelgéssel behálózni ezt. tartják. k. a. legfbb mesterségnek. De, hogy az igazat megvalljuk,. s. —. eszélynek.. egytl. undorodnak mindenek fölött ettl irtóznak végetlenííl ezt keríílik éjjel és nappal a legnagyobb fejtöréssel s gondossággal; ennek látásától iszonyodnak; ezt utálják, sem fenyegetés sem bármi rábes sem esdeklés szélés vagy példák nem bíiják soha azt vélek megkedveltetni. Azokat érteni, mikrl azt tartják, hogy a pokolban vannak. Mi volna ez egy dolog? kérdezvén kíváncsian mindannyian: felele Mátyás király „A szegénység az, mit a papok annyira kerülnek. De TiÖgy e rosznak fészke a pokolban van, bizonyítja a költ Virgil az ;. ;. ,. ,. :. *) siciliai. Az. irígységaél. zsarnokok.. nagyobb. gyötrelmet. nem. találtak. ki. a. \ \.

(42) — VI. Aeneis. —. 22. köny\"ében,. hol. sorolván elö az Orcus vag-y. utána. veti. a is. számos. szörnyeket. a pokol torkolatában,. :. Et mala suada Fames,. Ekként rovta meg. et. turpis Egestas *).. elmés beszé-. Máfrv'ás király,. dével a rósz papokat.. XII.. Bölcs. A Pipin. tett.. frankok királya egykor, volt,. fia,. ki. egyéb. ama nagy Károly,. jeles tettei közt,. Adorján. pápát a longobárdok elnyomásától megszabadítá. nev. Desiderius. királyukat nejével. ,. s. gyermekeivel. s. Ezen Károljnaak nvérétl unokaöccse rabbá volt Roland, kirl oly teméntelen költeményt énemás egyéb kelnek, liogy, majdnem Európaszerte nem zeng a nép ajkain, oly annjnra, hogy legyen szó bár a leghsiesb férfiúról, Rolandot mondják feltámadottnak úgy hogy egész Olaszországban Roland alatt többé nem egy férfi, hanem az er nevezetét értik. Mert a hetvenked s vakmerész embert megróva, gyakran élnek vele, kérdezvén: talán második Roland? Továbbá mesélik, hogy óriás vala s párbajt vívott egy Ferraus nevtí saracén óríással, azt téve hozzá, hogy volt egy Durindana nev szablyája, mely vasat s követ metélt. S regélik, hogy mindketten, végzetszerleg, megsebezhetlenek valának testök némely részén kivnl, mit többszörös tévé.. ,. ,. ,. *). A. roszúl taiiácsló. Éh. és az. undok ínség..

(43) — vértezettél fodöztek.. 23. E. —. balga mesék anyagot nyúj-. mindenhol. dalokra; azonban azt mondják, Roland elvégre szomjan veszett el. Mátyás király, mint gyermek, az efféle költeményeket s a hs féi'fiak emlegetését oly figyelemmel. tanak. hogy. a diadalmas. hallgatá,. hogy. reggeltl. étel- s italról. estig,. szörny. elámulva mintegy azoknak. sujtásain s ádáz tusáján,. néha a. megfeledkezve, koplalva,. nem gondolva semmi. gyz dicsségén föllelkeslve,. egyébre,. karjait és lábait. mintegy a harczolók tagjárata. szerint mozgatá, úgy magának, mintha a viadalnak részese és intézje volna. Azonban szüléi, a mily bölcsek valának, ez indulatokat a gyönge gyermekben megfigyelvén, a legnagyobb reményt táplálák a kis Mátyásról, s a legfbb gond- és szorgalommal nevelték. tetszvén. tudományok-, erkölcsök- s fejedelmi tanokban, a. majdani országlás elnyerésére. Mert fivéreinek leglevén,. ifjabbika miatt,. a. szüléi,. a legjobb. s. szilárd. nagy. lélek. reménynyel. ama. szikrái. teljesen,. spanyol. születés. János,. bibornok, jogtanár pasztalású. s. elm. és. sz.. Angyah'ól. nevezett. mint nagy. pápai követ,. féi'fiú,. a. ama. gyeiTnek Mátyás nézeteit követék mindenben. S. ta-. nyilván mondogatta, hogy. a gyermek Mátyásban régóta sejté a fejedelmi lelket s. tulajdonokat.. S nem. is. csalódott. mert Mátyást az összes Magyarhon. korában. s. ,. véleményében, tizennégy. éves. mint a csehek foglyát, királynak választá,. bár az ország számos nagyjai, mind családuk régiválasztásnak rendét ismerni kívánja, olvassa. De meg. De. melyben?. ségére,. mind korukra. incognitis vulgo. nézve, föllhaladák.. czim munkánkat,. ki e. a mi.

(44) — De. —. 24. bven. fatali dispositioiie értekezve, e dologról. emlékezünk. XIII.. Bölcs. tett.. Ma-. Miklós, modrúziai püspök. Pius pápa által. gvarországba küldetvén. Mátyás királyhoz jve.. Budán. befejezvén a miért jött,. élve a királynak szívessége-,. De. tetével.. külsleg. a. :. szép. nyájas modorú levén,. s. csalárd. judási .. ugyan. ki. rejtegetett;. Aâlamint. püspök nem az. mutatá. hízelgései. vala,. arczúlatú, s. a. s. S. telet,. vendégszere-. kinek magát beszédíí,. szelíd. báránybr. színlelése, által,. az egész. tölte. alatt. farkast. udvaroncz fortélyai. viperái. ölelgetések-. s. csókokkal majd minden magyar furat rá-. szedett,. Mert Mátyás király,. csupán a királyt nem.. nyájas társalkodó, gyors- és éleselmií levén,. bajlódván. efféle. sokat. s. emberekkel, kölcsönt kölcsönnel. íizete. Miklósnak, úgy liogy nem kevésbé nyájasan beszélgetett Miklóssal a király, mint Miklós a királylyal. Azonfölul a király ügyességesegédére. volt. tudomány,. a. csillagzatok. mikben. ismereteket szerzett. is,. hogy. s. gyakorlottságának. ismerete. fia. az. ábráz-. DÖ. legképzettebb. A. király tökélyeihez járult az. atyja, János, kit az olaszok. veznek, látva. s. a. éleselmüségét,. ömaga. féi^fiaktól. Blaclmak nea latin nyelv-. ben járatlan leA^én, a pápák követeivel tárgyalt fontos ügyekben soha más tolmácsot nem használt, mint a fiát, úgy hogy a még gyermek Mátyás magába szívta a súlyos ügyek ismeretét. Mindenek fölött pedig, az ábrázattudományhoz értvén, nem.

(45) — ennek,. csak. —. 25. hanem sok másoknak jellemérl els Minél fogva az els. látra a leglielyesb Ítéletet liozá.. találkozáskor. Miklós. a. belátott. de. lelkébe;. nyilatkozott soha; az udvarí fortélyok. s. nem. a színlés. s. mesterségével majd minden fejedelem bírván. Nála fogott Miklós püspök a dologhoz mely. tétetés. ,. nem egy püspököt. pápai követet,. és. hitványabb gazembert. illetett. hanem a. leg-. volna meg. Most ezeket,. majd azokat vádolva Magyarhon nagyjai közül, a király kegyeibe törekvék magát beszínleni a király jóváhagyta, tétetvén hogy mindent hiszen, s hogy ;. szabadabban beszéljen, koronként úgy mintha fölötte álmélkodnék némelveken, kiket. ez árulkodó tett,. kegyeivel. elhalmozott. „Alig bírom elhitetni viseltessenek. irántam. ,. volt. hogy Miklóst jobban. monda. s. a. király. magammal, hogy balindiilattal semmi látható ok a gyíílöl-. közbe nem jvén.". ségre. ;. Ezt meg' azért cselekvé,. kiíiirkészsze.. Mintán emez oly. meghitt társalgás folytán azt gondola, hogy a királyt test és s. lelkestl hatalmába keríté:. vádolásait olyak. sokkal tartozott,. ellen. is. kicsiny,. kiknek. kik iránta tisztesség-. s. úgy hogy már sem egyházi, sem. séggel viseltettek;. sem. merénylbb. fordítá,. senki, világi. és. leve,. maga szÍAês-. sem nagy, fnrakat. (a. értem) e gonosz vipera mardosásaitól ment nem vala; mindent rágalmazott, kit-kit gylöletessé törekvék tenni a király eltt.. Ellátván. kletét,. Mátyás király ezen. valamint. hálátlanságát. ;. ember egy,. aljas. az. lel-. emberí. nemre üdvös, példaadást gondola ki, hogy, a menynyire teheti, a cselszövk- és rágalmazóknak útját.

(46) — végleg. miket. S. bevágja. te. a mao-var. —. 26. ekként. szóla. furakról. Miklóshoz:. „A. mondoo-atsz. réofóta. hihetk; mert én tisztességesen és becsülettel bánván vélek, sehogy sem látszik valószínnek, a mire te okok- s szép szavakkal rábeszélni próbáltál." Akkor amaz még hevesebben kelé ki, s állítá, hogy kész szemökbe mondani azt. A király, ezt hallván, kére a püspökkövetet, hagyjon föl e mesteralig. —. magyarok irányában, kikhez a pápa képében jve. Amaz, még megátalkodva kajánkedéssel, legalább a. ságában,. s. a kh-álynak irántai. kegye-. s. szívessé-. gében elbizakodva,. azt hívén, hogv a kiráU^t oda hová akarja, megmaradt szándoka mellett, mondván: „Mind ez reá nem tartozik, hanem, a. hajthatja. király iránti jó indulatánál. hozni mindent. ;. ". mivel. számos jóakaróinak. javát. fogva,. napvilágra akar. — úgymond — kész a király elébe. tenni. ;. s. e. miatt. monda be mind ezt. A kh'ály várt egy darabig, hogy Miklós, magába szállva, ez áskálódásával felhagyjon; azt tartván, hogy nem nagylelk fejedelemhez ill a hiszékenység íül,. s. bántotta. a. püspök. s. a rágalmazók eltt nyilt és. követ és tudós. féi*íiá. píronsága.. országnagyok gylése ln Budán, hol jelenleg a k'ályi székhely van; s az egybegylt furak közé érkezett Miklós, mitsem gyanítva, st. Ezenben. az. hogy amaz árúlkodásai megfészkeltek a király Ekkor a király, félre híva Miklóst, tudakolja, marad-e még ama szándokánál, hogy a fhíve,. lelkében.. uraknak szemére lobbantja az ellene koholt cseleket? Igenli Miklós, gondolván hogy az nem történik.

(47) —. 27. —. soha. Kezénél fogja a kii'ály a püspököt. —. nyájasan üdvözölvén: „Ideje már. megtenni mit annyira áhítsz. :. —. mondd. mit annyiszor sugdosál nekem.. már, fényre. mind. nyomába. A. ". püspök, annyi kik. méltó arczúlatát látván,. s. Mik-. úgymond nyíltan. el. Jöjjön nap-. miknek. az a csel és árulás,. jövel.. furak. a. Fölkelvén mindnyájan. gyülekezetébe vezeté. lóst. s. e foui'aknál. fúr. tiszteletre-. iránta sok jóval visel-. mind tisztességet, mind szívességet véve, kikrl soha semmi roszat nem hallá: összezava-. tettek, kiktó'l s. rodva,. reszketni. egybekúlcsolva,. Ekkor így. szólt. kezdett. egész. lecsüggesztett. kezeit. testében,. s. arczczal,. elnémult.. hozzá a kmíly: „Ha a pápa. iránti. nem tartóztatna, bizonyára megmutatnám, hogy nem követhez ill, viszálkodást vetemény zeni tisztelet. s. bííntelen. országnagy okát életveszélynek tenni. Azért távozz. meg nem min. országomból;. tessz,. ha két nap. mit. ki.. alatt. oly példát fogok felmutatni rajtad,. hogy. lássa az egész világ,. az efféle aljas. s. gaz. csínyeket mindig utálta Mátyás király!". Késedelem. nélkííl távozott. amaz.. XIV.. Hs Jött. Budára egy. Holubár nev, erejének bámulatos,. kit. azon. tett.. vitéz. lovag,. német nemzet,. és testének. roppantsága miatt. tornában,. mit. neki-szegzett. vívnak, gyzhetlennek számos vívótársat terítvén földre gerelyével.. láncsákkal nyargalva öszve, tartottak,. Hogy. pedig ez álharcz. ,. mely. szegzett. láncsákkal.