9 0 IRODALOM.
ról igyekszik tájékoztatni, azaz a csak kevesek számára érthető nyelvű, irodalomról is. Belső munkatársai között van hazánkból Ranschburg- A magyar irodalomról Vértes 0. József közöl majd rendszeresen ismertetést. Évenként 1 kötet (10 füzet) jelenik meg. Előfizetési ára 8 márka. Nemcsak a kutatók veszik nagy hasznát, hanem azok is,, akik gyakorlati céllal keresnek tájékozódást. i. s.
J. T e w s : E i n Jalirhundert p r e u s z i s c h e r S c h u l g e s c h i c h l e Volksschule und Volksschullehrerstand in Preuszen im 19. und 20- Jahrhundert. Leipzig, 1914. Quelle u. Meyer ; 8° XII + 270 1., kötve 3*60 márka.
Bő statisztikai adatokkal, hivatalos iratokból és szerzőktől való- idézetekkel, a népnevelés ügye iránt a szerző mindenik művéből ki- érző nagy szeretettel rajzolja a porosz népiskolának és tanítórendnek legutóbbi száz évét. Tehát igen ellentétes mozzanatokat: nagy fel- lendülést és az elevenségnek elkedvetlenítő fékezését; az egyházi és- állami, pedagógiai és pénzügyi megfontolásokat. Minél közelebb jut a mához, annál tisztábban látszik, hogy Tews elfogulatlanul és őszin- tén tudja kimutatni, amit forrásaiban talált s tárgyiasan, az iskola érdekét nézve ítél arról a korról is, melynek küzdelmeiben már ön- maga is részes. A porosz népiskola még nem minden tekintetben Pestalozzi iskolája; a tanítás tárgyait inkább a hagyomány szabja meg s nem a kor szükségletei; «a pedagógiának alig van egészen tel- jesült követelményei) ; «iskola és tanító egy, mint a pásztor és a
ny ú j ; egyedül a tanítóság emelése jelenti a népművelés intézmé- nyeinek is igazi emeléséti). Ilyen mondásaiból látszik: mely úton tartja lehetőnek a felfelé haladást. E munkából a magunk nevelésének, legújabb történetére is vonhatunk tanulságot. i. s.
O. S w e t t M a r d e n : P u s h i n g to t h e front, or s u c c e s s u n d e r d i i f i c u l t i e s . IV. kiadás. Gay & Hancock. London, 1914. 8°, 400 1.
Ez a könyv egyik jellemző terméke az amerikai irodaiomnak- A szerző neve már irányt jelent: gyakorlati, ethikai alapon álló- nevelői munka irányát. Marden itt az igazán komoly, munkás, jel- lemes élet útját szabja meg. Hosszabb cikkekben szól az alkalom kihasználásáról; arról az előítéletről, hogy volnának szerencsétlen, kilátás nélküli emberek, akiknek semmi sem sikerül; a vasakarat csodáiról, a szabad pillanatok fölhasználásának titkáról, a jókedv és- derültség hatásáról, jó modorról, szilárd, állhatatos, akadályoktóL meg nem ijedő emberek sikeréről. Mindez az alapja annak, hogy
IRODALOM. 91 valaki pályáján, hivatásában sikert érjen el. A siker kereséséhez és az élelmességhez, amit az amerikai életben látunk, a mi tudomásunk szerint még egy járni, és az «amerikánizmus»-tói ez szokott bennün- ket elriasztani: a haszon mindenekfölött való keresése, a szellemi értékek megvetése az anyagi előnyökkel szemben. Ettől azonban Marden ép úgy irtózik, mint mi. Hangsúlyozza, hogy a haszon nem a legfőbb cél, a nemes élet értékesebb, mint a boldog élet, s arra inti olvasóit, hogy a nemes életre törekedjenek, ami onagyobb, mint a gazdagság®. Az, amit Marden hirdet, a modern pedagógia ideálját nemes, férfias, komoly élet; méltó cél, hogy mi is megvalósítani igyekezzünk. Különösen élvezetessé teszi a könyv olvasását a szám- talan apró anekdota, történeti elbeszélés, melyeket a szerző illusztráció gyanánt fölhasznál. Megbecsülhetetlen érték volna e könyv lefordí- tása, illetőleg magyar viszonyokra való átdolgozása. I. L.
J o s h i s a b u r o O k a k u r a : The Life A n d Thought Of Japan, (Lon- don and Toronto, J. M. Dent & Sons, Ltd. 1913.)
A népek történetében alig akad a Japánéhoz hasonló példa arra, hogy a céltudatos és következetes nemzetnevelés mily nagy és fényes eredményekkel kecsegtet. Ez jut eszünkbe Joshisaburo köny- vének olvasásakor is. E tanulságos mű bemutatja a mai japán életet és gondolkodást, miután megrajzolta a fejlődés nevezetesebb fázisait.
A mai japán szellemben, ha szabad magunkat úgy kifejezni, négy réteg van: 1. az ősi nemzeti szellem vagy amint Joshisaburo nevezi, az ősi japán halhatatlan szelleme, 2. Konfucius, a khínai civilizáció hatása, 3. a buddhizmus szelleme és 4. a nyugati népek műveltségé- nek hatása. Az ősi szellem lobogásának fényes példáját szolgáltatta, Nogi tábornok, aki régi példa szerint a sirba követte urát, Mussu- hito császárt, mint hű katona és hű alattvaló.
E középkorukra emlékeztető önkéntes kimúlás, mintha néma figyelmeztetés lett volna a napjainkban annyira forrongó nyugati, eredetű eszmeáramlatok hullámzása, új erkölcsi ideálok keresése közben, hogy Jimmu Tenné országának lakói nem mehetnek a vég- telenségig Nyugat követésében. A múlt, a hagyomány, a nemzeti eszme egy pillanatra sem felejthető el. A régi Japán Khínától nyerte művelődésének alapjait, az írást, a buddhizmust, s Konfuciustól a mai életüknek is alapját tevő koko-1, vagyis a gyermeki kegyeletre vonat- kozó erkölcsi tanításokat, melyek oly sok tekintetben elütnek a nyu- gati népek e körbe vágó tanításaitól. A régi Japán irodalmát, isko- láját a khínai minták után fejlesztette. Az új Japán amerikai és európai népek iskoláit utánozza, s mohón olvassa az európai irodai-
