ARANY JANOSIRTA

A MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG KIS KÖNYVTÁRA

ARANY JANOS

I R T A

KERESZTURY DEZSŐ

MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG BUDAPEST

K I N C S E S T Á R

ARANY JÁNOS

Í R T A

KERESZTURY DEZSŐ.

B U D A P E S T , 1 9 3 7

KIADJA A MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG

113361

Pesti Lloyd-társulat nyomdája. (Igazgató: Schulmann I.)

AZ ARANY-HAGYOMÁNY

A REM EK ÍRÓ K n em m űvészek csu p án , h an em népük szellem ének vezérjelenségei is. Müveik a tö rtén elem so d rá b a n á lla n a k : n em csak jelzik , b efo ly áso lják is a fejlődés ú tjá t. Az egym ást felváltó nem zedékek az ő segítségükkel k a p cso ló d n ak a tö rtén elem fo ly to n o ssá­

gába s velük m érkőzve fe jtik ki ö n m ag u k at. Aki ró lu k beszél, szük ség k ép p en é rin ti a közszellem alapvető k érd éseit. Azok, a k ik a nem zeti m űvelődés á lla n d ó sá ­ g át őrzik, a nagyok lényének és szerepének „eszm évé fin o m u lt“ em lékezetét á p o ljá k ; a változás harcosai azt h an g sú ly o zzák , am i egyszeri, em beri volt bennük.

E szm ényítés és m egelevenítés h asonló e rő já té k á b a n ala k u l a m a g y a r A ran y -h ag y o m án y is.

E z ellentétes fé n y e k su g árzása m á r G yulai P ál A ran y -k ép én érezh ető . A n ag y k ritik u s k o rtá rs a volt a k ö ltőnek: lá tta életének fo rd u ló it, ism erte csüggeteg, zárk ó zo tt egyéniségét. De ő ra jz o lta m eg az időtlen é rv én y ű n ek sz á n t A ran y -arc első vo n ásait is, ő m u ­ ta tta m eg életében a „ p á ly a “ egységes ívét, ő jelölte ki helyét iro d a lm u n k legnagyobbjai között. G yulai é r­

te tt hozzá, hogy a valóságot és az eszm ényt, a költőt és a m e s te rt ö sszhangzó egységbe foglalja. A k ö v et­

kező nem zedékek ezt az egyensúlyt elejtették : az évek so rá n egyre jo b b a n elvált egym ástól a p éld át m u ta tó

„ k la s sz ik u s“ és a g yötrődő, ellen tm o n d áso k k al teli

„ e m b e r“.

A rany m á r életében a nem zet k oszorúsa lett: kora 1*

4 Az ARANY-HAGYOMÁNY

vezető szellem einek b a rá tja , a legtekintélyesebb költői iskola m in tak ép e, h iv atalo sság és ellenzék h a rc a ib a n , a k a ra tá n kívül, d öntő fontosságú v itatárgy. K övetői első so rb an m űvészi tökéletességét h an g sú ly o zták . E z t az ellenzék is elism erte: a tökéletesség n y o m án — m o n d ták — csak u tán zó k já rh a tn a k . A „ m a k u lá tla n m űvész“ ily m ódon k ia la k u lt vonásai c sa k h a m a r k i­

egészültek a példaadó erkölcsi egyéniségével. G yulai fa ju n k szellem ének és term észetének m egtestesülését látta a költőben. Az iskola m agáévá tette e felfogást s c é ljá n a k m egfelelően első so rb an az erkölcsi m in ta ­ kép vonásait em elte ki egyéniségéből. L assan k én t vég­

leges fo rm á t ö ltö tt így az eszm ényivé fin o m íto tt és kötelező m in táv á á lta lá n o s íto tt „ h iv a ta lo s“ A rany-kép.

A sz o b o rrá m erevítő tö rek v ések k el szem ben m á r P é te rfy Jenő is fe n n ta rtá ssa l élt. Riedl F rigyes a la p ­ vető m űvében pedig g y a k ra n szólt a kö ltő k ed ély ­ életén ek b o rú látó ró l. A lélek titk o s red ő it k u ta tó é r­

deklődés m ost m á r ebbe az irá n y b a fo rd u lt. A tépe- lődő egyéniség fo n to sa b b á le tt életm űvénél. A jó zan , kiegyensúlyozott A rany-arcon m in d jo b b a n á tü tö tte k egy „beteg, ab n o rm is zseni“ vonásai; a b é n u lt óriásé, ak i „nem keresett az életben sem m it, m ert elrém ü lt m in d en tő l, a m it ta lá lt“ . Az ellenzék h a m a ro sa n kész v o lt a m a g y a rá z a tta l is: A rany szán d ék a ellen lett klasszikussá, m eg h aso n lásá n ak főoka szerepének és term észetén ek ellentm ondása.

Az „ e m b e r“ és a „ k la s sz ik u s“, e kétféle A rany­

szem lélet, iro d alm i k özvélem ényünkben m á r-m á r ellen ­ ségesen néz farkasszem et. S hogy ez így van, az nem k is részben iro d a lo m tö rté n e tü n k h ib ája. A terjed elm es A rany-filológia sok k itű n ő ré sz le te re d m é n y t m u ta th a t fel, a k öltő je llem ére és jelen tő ség ére von atk o zó a la p ­ vető kérdések tá rg y a lá s á t a z o n b an átengedte az essay- író k n a k . Ezek a dolog term észete szerin t a költő

„facu lté m a ítre sse “-ét, vagy egyénisége lá to m ását ke-

AZ „EMBER“ ÉS A „KLASSZIKUS' 5 re sik ; összképet a d n a k , nem fejlő d ésrajzo t. Az A rany- k u ta tá s főm űve, Riedl n a g y a rá n y ú m o zaik ja is in ­ k áb b kö rü lv ezet A rany v ilág áb an : keresztm etszeteket m u ta t, n em a k ö ltő fejlő d ésé n ek ú tjá t. Szinnyei F e re n c k ö n y v e — m a is a legjobb kis é letrajz — tú l­

ságosan vázlatos, V oinovich Géza alap o s és részletes é letrajza pedig ezideig befejezetlen. A k öltő fejlődésé­

nek, em b eri és m űvészi term é sz e té n e k m egítélésére d ö n tő fo n to sság ú ad alé k o k egy része m ég m indig k ia d a tla n .

B izonyos: a h ag y o m án y e belső ellen tm o n d ásai­

n a k csirái m e g ta lá lh a tó k A rany v ilágában is. M inden fejlődés változás s A rany p á ly á já n a k is m egvannak a m aga fo rd u ló i. A tévedés a k k o r tö rté n t, m ik o r a k ö ltő egy-egv életszak án ak , kedélye egy-egy h u llám ­ h egyének vagy völgyének jegyében m ag y arázták élet­

m ű v e egészét. A teljeseb b A ran y -h ag y o m án y m u n k á ­ sa in a k egyre e lo d á z h a ta tla n a b b kötelességük teh át, hog y az egy-egy v o n ást kiem elő s általán o sító jellem ­ k é p e k hely esb ítése céljáb ó l elk észítsék A rany p á ly a ­ képét: egyénisége és k öltészete v álto zásain ak s e vál­

tozások belső összefüggésének m eg n y u g tató rajzát.

E zt a célt k ív á n ja szolgálni ez a könyvecske is.

NAGYSZALONTA

ARANY JÁNOS h a rm in cn ég y évig élt N ag y szalo n tán ; érzéseiben, vágyaiban élete végéig e hely la k ó ja m a ­ ra d t. Oda fűzték a vérség és h ag y o m án y szálai; o tt éltek ősei és ro k o n ai; ott szü letett ő m aga is, 1817 m á rc iu s 2-án. E v áro sk a légkörében b o n ta k o z o tt k i fiatalsága; tőle k a p ta legm élyebb ben y o m ásait. T iz e n ­ h atév es k o ráig nem lépte á t h a tá r á t s m ik o r 1833 őszén D ebrecenbe m ent, eg yszerre m in th a teljesen el­

vesztette volna tájék o zó d ó képességét. Nem ta lá lta h ely ét az ú j k ö rnyezetben. Anyagi s lelki g o n d jai elől K isú jszállásra m e n ek ü lt p ra e c e p to rn a k . E gy év m úlva, m ik o r v isszatért D ebrecenbe s úgy lá t­

szott, mégis sik erü l m egvetnie lá b á t a kollégium v ilá­

gában, h irtelen -v áratlan a rra h a tá ro z ta el m agát, am i egyéniségétől legtávolabb állt: felcsap o tt színésznek.

C salódása gyors volt és végleges. A debreceni tá r s u ­ lat, m elyben in k á b b a szolga, m in t az „ a c to r“ szerepét já tsz o tta , feloszlott s ő k énytelen volt egy v án d o r- csap ath o z csatlakozni. E zt az életet nem tu d ta elvi­

selni. M egzavartan, egész életére k ih a tó tan u lság g al h ú zó d o tt vissza o tth o n i v ilág án ak védő sü n ijé b e .

Ügy érezte, vége vándoréveinek. F elad ta v ágyait s v állalta a sorsot, am it gyerm eki kötelessége s a h a ­ gyom ányok p a ra n c s a szabott ki elébe. V isszatért ro k o ­ n a i közé, tisztességgel g o n d o sk o d o tt öreg szü leirő l;

„közönséges e m b e r“ lett, m in t m ás. S zülőföldje vissza­

fo g ad ta: 1836 őszén m eg tették seg éd tan ító n ak , 1839- b en községi Írn o k n a k , egy évvel később m áso d jeg y ző ­ nek. ö is a lk alm azk o d o tt. S zalo n taiak le tte k ism erősei

SZÜLŐFÖLD 7 és b a rá ta i. E körb ő l h ázaso d o tt, m ik o r „szíve régi v ála sz tá sá t k ö v e tv e “ feleségül vette E rcsey ügyvéd á r ­ v áját: J u lia n n á t Ügy látszo tt, m eg találta életének vég­

leges k e re té t: végezte sokféle h iv atalo s m u n k á já t, k e r­

tészkedett, szem lélődött, c sa lá d já n a k élt. 1841-ben leán y a szü letett: Ju lisk a , 1844-ben fia: László. Egy év­

tizeden á t csak egyszer r á n d u lt ki a távoli világba, a k k o r is h iv atalo s k ü ld etésb en já r t, 1843 n y a rá n , Bécsben.

V alóban: országos m eg m o zd u lásra volt szükség ahhoz, hogy ism ét k i engedje m ag át csalni szülőföldje csendjéből. 1848-ban, Petőfi unszo lására, állást v á l­

lalt a b elü g y m in isztériu m b an . De a k k o r is csak egye­

d ü l m en t D ebrecenbe, o n n a n P e stre ; c sa lá d já t a ro k o ­ n o k és b a rá to k k ö réb en h ag y ta. M ikor ez a v állal­

kozás is k u d a rc c a l végződött, m egint Szalonta n y ú j­

to tt m enedéket. Most m á r m indvégig hű m a ra d t e helyhez. Kis b irto k á t sokáig m e g ta rto tta s ott vásáro lt h ely ette, évek m ú lv a, n ag y o b b at. N agykőrösről csa­

lá d já v a l e g y ü tt oda já r t „ h a z a “. L e án y át oda a d ta fé rjh e z 1863-ban s o tt tem ette el 1867-ben. O tt é p ít­

gette élete végéig álm ai „csendes fészkét, zöld lom b á r n y á n “ . M inden k ö ltő so k at m e rít gyerm ek- és ifjú ­ k o ra ben y o m ásaib ó l. S zülőföldje azo n b an több volt A ran y szám ára ifjú sá g a édes o tth o n á n á l: egyénisé­

gére, p á ly á já ra és k ö ltészetére d ö n tő b efo ly ást g yako­

ro lta k o tt tö ltö tt évei.

NAGYSZALONTA jellegzetes p éld ája az Alföld fa lu ­ v á ro s a in a k . Széles u tc á it alacsony, egyform a p a ra sz t-p o lg á r házak szegélyezik. L ap o san sim u ln ak bele a h a tá r ta la n ró n aság b a, m elynek egyhangúságát csak egy-egy liget, n á d a s zöld fo ltja i élén k ítik s tá ­ vol, a lá th a tá r szélén a kék erdélyi hegyek. Szín­

m a g y a r fö ld m ív elő n ép lak ik itt, szűkszavú, szívós és jó z a n em berek. E g y szerű világ ez, egészen közel az

8 NAGYSZALONTA

élet elsődleges igényeihez: k em én y tö rő d és u tá n a k k o r m ég bő lak o d alm ak , m ak acs gyűlölködések, r o ­ k o n i viszálykodások m ellett örökös eg y m ásrau taltság ; a születés, m unka és h alál változatlan k ö rfo rg ása. A közös so rsb an fo rm áló d ó szo k ásh ag y o m án y t a k á lv i­

n is ta m ag y ar p u rita n iz m u s ö n tu d a to síto tta és ő rizte meg. A tö rö k h á b o rú k óta nem volt e n ép n e k nagy közös élm énye: a k ato lik u s re s ta u rá c ió h u llám ai nem ju to tta k el idáig, K ossuth és 48 m ég csak a táv o lb an k észülődnek. A n agyvilág m essze van, „a h írn e k m ú ló v issz h a n g ja “ téved csak ide n éh a s „n in csen jelen, csak m ú ltb a n él az élet.“ A szalo n tai m ú lt m ég hozzá egy szebb és büszkébb h ag y o m á n y t ő rzö tt m eg: a h a jd ű s z a b a d sá g em lékét.

A h a jd ú k a t B ocskay Is tv á n fejedelem hozta e vidékre s 1606-ban együttesen m eg is nem esítette őket. S zalo n tára csak később telep ed tek át; m eg­

v ették a helységet fö ld esu rátó l, a T oldy-családtól.

A XVIII. század b an , E rd ély v isszacsato lásak o r, nem ism erték el nem ességüket, de ők m ég hosszú év­

tized ek m úlva is m ak ac su l p ö rö sk ö d te k érte. S ik e rü lt is m eg m arad n io k v alah o l középen a nem esség és jo b b ág y ság között. F öldes és h iv a ta ln o k u ra k nem la k ta k a v áro sb an , szegény és gazdag lényegében u g y an azo n világ ta g já n a k érezh ette m agát. A tá r s a ­ d alm i rétegeződés nem h iá n y z o tt, de az é rté k re n d m érték e nem az osztály szem élytelen h a ta lm a volt, h a n e m első so rb an a b irto k , a családi befolyás s b izo ­ n y o s fokig a tap aszlaltság b ó l, tájék o zo ttság b ó l folyó egyéni tek in tély . A város a rc u la tá t a m ódos gazdák h a tá ro z tá k meg. Egy olyan sajátság o s m ag y ar p a ra sz ti- p o lg ári életfo rm a h ordozói v o ltak ezek, am elyikből h iá n y z o tt u gyan a n y u g ati p o lg árság vállalkozókedve, m űveltség és m űvészetkedvelő ösztöne, de h ián y zo tt a jo b b ág y -p arasztság ö n tu d a tla n s á g a s félénksége is.

E réteg nem egy érték es egyéniséget a d o tt az ország-

A HAJDÚK 9 n a k , jelentősége mégis in k á b b ab b a n a szívós h ag y o ­ m án y rö g zítésb en volt, am ellyel veszélyes századokon át m eg tu d ta ő rizn i b irto k á t és m ag y arság át. A rany ősei m ég hozzá ta rto z ta k , ő m aga m á r teljes szegény­

ségben született.

E bben n em k is része volt a család n ag y perének, am ely ik elnyelte a vagyont, an élk ü l, hogy m eghozta volna az ó h a jto tt szab ad ság o t. I. R ákóczi G yörgytől 1634-ben k a p o tt nem esség ü k et a h ajd ú szab ad ság g al e g y ü tt ők is elvesztették. Az 1778-ban m eg in d íto tt p e rt, nem esség ü k et v itatva, négyszer is ú jra kezdték.

A k öltő m aga is le -le h a jo lt e k étes érték ű ö rö k ség ért:

egyszer ném i g ú nnyal szól „ k u ty a b ő re h ib ás keltezé­

s é rő l“, m á s k o r h a lk szom orúsággal em lékezik család ja

„ tö r t c ím e ré “-re. De a fiatal A ran y n ak m it sem je ­ le n th e te tt ez az illúzió. Szülei azo k n ak a szegény p a ­ ra s z to k n a k életét élték, a k ik e t ép p en hogy e lta rt kezük m u n k á ja s p á r h o ld as, p a rá n y i b irto k u k . E gy-szoba- k o n y h á s, gazzal fedett, s á rfa lú házban la k ta k s m ik o r 1823-ban ez is leégett, csak a régi istálló t tu d tá k úgy-ahogy ren d b eh o zn i. E bben éltek azu tá n tö b b m in t egy évtizedig s ebben fo ly t le a költő g y erm ek k o ra is.

A testi m u n k á ra vézna és ügyetlen volt, de é r­

telm e friss, tu d á s sz o m ja m ohó. A rra in d u lt el te h á t, a m e rre b o ld o g u lásán ak legtöbb tere n y ílo tt: a ta n u lt em b erek világa felé. A m it ő lá th a to tt ebből a m ű v el­

teb b rétegből, az, leg aláb b is az élet külső m egnyilvá­

n u lá sa ib a n , alig ü tö tt el körn y ezetétő l. A falusi é rte l­

m iség a k k o r m ég nem érezte m agát idegen ú ri re n d ­ nek a b en szü lö ttek világában: rok o n ság szálai fűzték a gazd acsalád o k h o z. Az á tlag m űveltsége nem volt m ag as s a d eb recen i k o llég iu m n ál gazdagabb fo rrá so ­ k a t nem is igen keresett. A ja v a ré te g azo n b an friss szellem i erő k k el ren d elk ezett. M űvelődésünk k itű n ő m u n k á s a i k e rü lte k ki e jegyzők, ta n ító k , p a p o k vilá­

gából, ak ik e t sz árm azásu k elv álaszto tt a nem ességtől,

10 NAGYSZALONTA

ta n u lts á g u k a gazdáktól, ak ik m ár ifjú k o ru k b a n , nem egyszer k ü lfö ld i ú tja ik o n , m e g k a p tá k az önm űvelés lá z á t s k ö rn y ezetü k m o zd u latlan ság át a szellem i világ sugalm aival tették m ozgalm asabbá. Szellem i életü n k a k k o r m ég több gyökérrel k ap cso ló d o tt a vidékhez s h a a m űveltség nem egyszer egyéni kedvtelés volt is csu p án , a k ö rü lö tte levő közösség életétől nem szige- telő d ö tt el teljesen. A szellem m agánya m ég nem ve­

zetett olyan végletes összeütközésekre, m in t a század vége felé.

PARASZTGY’E R M EE N EK született, a szegény p a ra s z t­

ság szám ára pedig m ai n ap ig is a n ag y gazdák éle t­

fo rm á ja je le n ti a felem elkedés legfőbb célját. Ez volt az eszm ény a fia ta l A rany k ö rn y e z e té b e n is. ö m ag a is az an y ag i e lláto ttság n ak e rre a fo k ára, a független n y u g a lo m n a k erre a k e re té re vág y ak o zo tt m indig.

Egész életében az é rt ta k a ré k o sk o d o tt, hogy p o lg á rh á ­ zat s b irto k o t vehessen S zalontán. A p én zre vigyá­

zott. de g y a n ak o d o tt rá: ..a föld többet ér, m in t a p a ­ p ir o s “, ír ta sógorának. P a rá n y i jövedelm éből p á r év­

vel házassága u tá n m á r k e rte t vett. A n ép világa véré­

ben h o rd o tt valóság volt: a nem zet k ö ltő jéb en is m eg­

m a r a d t a h allg atag és szívós p a ra s z ti törekedés, a k o ck ázato s v állalk o záso k tó l irtó z ó óvatosság. H a z a ­ szeretetén ek ala p sz ín é t is a föld te re m tő közelségének élm énye ad ta meg, az ösztönök m élyén élő rag aszk o d ás az o tth o n i világhoz. A szab ad ság h arc b u k á sa k o r nem b u jd o s o tt el, h azam en t s o tt v á rta , béna á ju la tb a n , elfo g atását. S az A kadém ia fő titk á ra , az eu ró p a i m ű ­ veltségű lángelm e a falusi világ felé fo rd u lt vágyó­

d ással élt a nag y v áro ssá növő B udapesten.

N agyszalontán, m int m in d en k isvárosban, az élet csak n em teljes nyilvánossággal folyt le. A fe d d h e te t­

len, vagy legalább békés élet a szo k ástö rv én y tő l szén-

KÁLVIN IZMUS 11 te s íte tt viselkedési re n d m e g ta rtá sá n alap u lt. A fiatal A rany le n trő l n ő tt bele ebbe a világba: b o ld o g u lásá­

n ak előfeltétele volt a ta rtó z k o d ó szerénység, a te k in ­ télyek m eglévő ren d jéh ez való alk alm azk o d ás. H iva­

ta ln o k volt, m eglehetősen kevés védettséggel. Egész életét „szo lg álatb an tö ltö tte “ s m inden a d a t szerint re n d k ív ü l p o n to s a n és m eg b ízh ató an lá tta el h iv atalát.

A fo rra d a lm i id őkben, m időn az em berek nagyrésze a p o litik a i érd em szerzésb en látta b o ld o g u lásán ak leg­

jo b b eszközét, ő „ h iv a ta li p o n to s sá g á é rt“ v á rt elő­

m en etelt. B ach -k o rszak b eli főnöke, a n n a k ellenére, hogy a p o litik a ila g m eg b ízh atatlan o k között szerepelt, m in ta k é p p e n k ö rö z te tte ü g y ira ta it. Költői m űvein, sajn o s, csak szabad idejében, h iv atali m u n k á já n a k befejeztével dolgozott. Jó h íré re élete végéig m á r-m á r tú lz ó érzékenységgel vigyázott. M agaviseletében, szo­

k á sa ib a n , m in d ig k e rü lte egyénisége hangsúlyozását.

R en d k ív ü l egyszerűen, de m in d ig ren d ezett viszonyok k ö zö tt élt, a bohém séget, h a m eg értette s néha tá n á h íto tta is, a m aga k ö reitő l tá v o lta rto tta . P u sz tá n tolla u tán élő em b erk én t nem tu d ta m ag át elképzelni;

szin é sz k a la n d já ró l nem szívesen beszélt, kislánya sz in é sz h a jla m á t aggódva elfo jto tta.

K álv in istán ak született s h itéh ez haláláig hű m a ra d t. V alószínű, hogy fia ta lk o rá b a n átesett egy m egrázó vallási válságon, s bizonyos, hogy világ­

nézeti k érdések álla n d ó a n fo g lalk o ztatták . De a la p ­ já b a n véve a h itü k b e n m egnyugvő lelkekhez ta rto z o tt:

„ö rö k k étely e“ ö n m ag ára, nem Isten ére irán y u lt.

Nem b irk ó z o tt h itéért. A felekezetiességtől távol állt;

v a llá sá n a k eszm ei és erk ö lcsi lényegét tette m ag á­

évá. Ügy ta n u lta , hogy a vallás igazi célja az erkölcsös, tiszta élet. Egyszerű, bibliás kereszténység volt az övé, táv o l a k ato licizm u s m isz tik á ­ jától. k ép zeletg y u jtó jelk ép v ilág átó l s m űvészi szín- g azdagságától — jó z a n és em beri. Az Istenséget m in t

12 NAGYSZALONTA

a lét h a tá ra in a k tiszteletére, „am az erős tö rv é n y “ eleve e lren d eltetett, ö rök álla n d ó sá g á ra figyelm eztető e rő t tisztelte. Ez a két m o zzan at: a p u ritá n ö n u ra ­ lom -erkölcs s az eleve elren d eltetés hite lett A rany világnézetének legfőbb jellem zőjévé.

De A rany csak lelke egyik felével ta rto z o tt k o ra tá rsa d a lm á h o z . M agára u ta lt term észet volt, s m a­

gánya együtt n ő tt évei szám ával. A lángelm e m indig ren d k ív ü liség et is jelen t: az em beri szellem leg­

n ag y o b b m űveiben az ösztönök m élyrétegének erői tö rn e k fel, a m in d e n n a p i lét h a tá r a in tú li világ á r a ­ m ai k a p cso ló d n ak bele életünkbe. S A rany v aló b an lángelm e volt, re n d k ív ü li szellem . É lete a tá rsa d a lm i szokások k o rlá tá i közt folyt le, de ezeket in k á b b csak azért v állalta, hog y m egőrizhesse n y u g alm át.

T em pós, jó zan életbölcsnek m u ta tta m agát, jó lleh et á lla n d ó n y u g ta la n sá g b a n élt, s nem tu d o tt szab ad u ln i a kínzó h ittő l, hogy eltévesztette életét. L egfőbb oka ennek b izonyosan ren d k ív ü li érzékenységében rejlett.

Hosszú ideig nem tu d ta , m it kezdjen életével: ro p p a n t tehetségével této v án állt e m b e rtá rsa i kö zö tt; c é lju k a t nem lelő en erg iái b e fu lla d ta k ; m á r g y erm e k k o rá b a n ö n m ag áb a m élyedő lett, tű n ő d ő és b á n ato s. Jo b b tárg y h íján m é la b ú já n évődött s az ellenséges világ b en y o ­ m ásai százszoros, éles visszhangot vertek lelkében.

M ert idegesen, félénk és riadozó term észettel szü le­

tett, ön m ag áb a hú zó d ó ,,fájv irá g ” -gá fejlő d ö tt. A sors n y o m á sá ra elzárkózással, ném asággal felelt: „ k u n y ­ hóba és v a d o n b a “ vágyott.

Pedig a la p já b a n véve szüksége volt az em b e­

re k re s kereste a b a rá to k a t. E lső debreceni éveinek válságából csak a k isú jszállási re k to r m egértő k ö zel­

ségében tu d o tt lassan kiláb o ln i. N agykőrösön fe ltá ­ m ad ó n e u ra sz té n iá ja a k k o r k ezd ett jav u ln i, m ik o r G yulai, K em ény, Csengery m in d jo b b an b ev o n ták b a ­ rá ti k ö rü k b e. M inden jó sá g é rt végtelen hálával fize­

MAGÁNOSSÁG 13 tett, em b eri k a p cso lataih o z re n d k ív ü li hűséggel r a ­ g aszkodott. A család i élet m elegségét g y erm ek k o ra óta nem tu d ta n élk ü lö zn i s h a ,,a sors szem verése“

so k m in d en tő l meg is fo szto tta, ezt élete végéig m eg­

a d ta neki a gondviselés. És m égis, úgy látszik, olyan em b errel, aki k épes lett volna egészen m egérteni, nem ta lálk o zo tt. Felesége, a legjobb é le ttá rs kü lö n b en , tú l­

ságosan egyszerű volt ehhez. Petőfi sem ism erte őt igazán s k ü lö n b e n is, éppen csak belépett életébe, hogy a ztá n e ltű n jé k s m a g á ra h ag y ja. E gyedül kellett m eg b irk ó zn ia k ü lö n ö s term észetével. M ár gyerm ek ­ k o rá b a n m a g á ra u ta lt lett. ö re g szülőktől, későn szü ­ le te tt; a p ja 55-ik, a n y ja 45-ik évében já rt akkor.

Vézna fiúcska volt, h a jla m o s a betegségre, a falusi p a jtá so k já té k a ib a n in k á b b csak m e g tű rt társ. ö re g és szegény szülei m ellett h a m a r m egism erkedett a kötelesség p a ra n c sa iv a l s m a g á ra u ta ltsá g á b a n r á ­ k a p o tt az érzék en y lelkek tá p lá lé k á ra : a könyvre.

A k ö telesség teljesítés és az önm űvelés e rén y eit k é ­ sőbb terv szerű en is fejlesztette, ezek segítségével lett ú rr á term észete k is z á m íth a ta tla n rétegein.

De ezeken a nyo m o k o n táv o lo d o tt el végleg vi­

dékies k ö rn y ezetétő l is. K ötelességeit m in d in k áb b e lk ü lö n íte tte kedvteléseitől. A világnak adózott azzal, hogy elvégezte m u n k á já t; a z u tá n e lb ú jt könyvei közé:

„siv atag életéb ő l“ a k ö ltészet világába. Az önm űvelés egyre jo b b an k ö rn y ezete fölé em elte. É rtelm e g y o r­

san és erő sen fejlő d ö tt, a vidéki átlagm űveltség szín ­ v o n a lá t c s a k h a m a r tú lh a la d ta . A s a já t terü letén k o ra leg m ű v elteb b jei közé em elk ed ett. Az önálló szellem i m u n k a életszükségletévé vált. Már 15 éves k o rá b a n p ra e c e p to rk o d n i kezd ett; m indig ta n ítv a ta n u lt. Ké­

sőbb is ta n u lé k o n y m a r a d t és m akacs önm űvelő; az iskolás em b erek et k e rü lte s a debreceni kollégium v ask alap o s szellem ének légkörében rosszul érezte m agát. K itű n ő m egfigyelő volt, látta a k ö rü lö tte folyó

14 NAGYSZALONTA

élet visszásságait. S így tű n t fel m á r N agyszalontán, g y erm ekvágyaiban, a „m ódos g azd a“ m ellett a m ásik életideál: „m ég a g ra m m a tik a i osztályba alig érve, m á r nem tu d ta m nag y o b b em bert, m in t a könyv-, főleg a v e rs író t“ , o lv a sh a tju k ö n életrajzáb an .

E két életeszm ény küzdelm e m agyarázza m eg p á ly á ja és egyénisége nem egy ellen m o n d ását. A k ö l­

tői életm ű teljessége végleges o d aad ást k ív án s A rany nem tu d ta egész életét feltenni a sors k á rty á já r a . V oltaképpen soha nem bízott egészen tehetségében, m ég kevésbbé so rsa csillagában. Nem egyszer csaló d o tt s a legkisebb k u d a rc is hosszú id ő re m eg b én íto tta cselekvőképességét. É lete k é t egym ástól idegen kö rb en já tsz ó d o tt le: h iv ataláb an s költészetében. Ha polg ár és költő volta egym ásra ta lá lt, tehetsége bám u lato s gaz­

dagsággal b o m lott ki. Ily e n k o r terv et te rv re h a lm o ­ zott s nehéz h iv atali m u n k á ja m ellett n ag y m űvei egész s o rá t h ó n a p o k a la tt m eg írta. De ha kötelességei és vágyai összeütközésbe k erü ltek , ő is, m in t k o ra leg jo b b jai, „eszével zsarn o k o sk o d o tt szívén“ . M entői in k á b b h iv atala foglyának érezte m ag át azo n b an , a n n á l jo b b a n e la p a d ta k k ö ltészetén ek fo rrá sa i.

É vekig élt teljes rem énytelenségbe sülyedve, célju k - vesztett n a p ja in a k lom ha m é la b ú já b a tem etkezve, töredékei k ö zö tt s csak a külső k ényszer, a b a rá ti u nszolás és az élet gyógyulást kereső ösztöne tu d tá k v isszah ajtan i költői m u n k áih o z. A kkor óvatos k ö rü l­

tekintéssel, p o n to sk o d ó lelkiism eretességgel építgette terv eit, éberen figyelve ösztöne m o zd u lásaira s m estersége szab ály aira. íg y lett azzá a b ám u lato san c éltu d ato s m űvésszé, a k in e k őt ism erik : m eg p ró b álta, hogy a „ k o rláto k m e ste re “ legyen. M intaképeket k e ­ resett, ak ik h ez m érh ette ö nm agát, ak ik n ek védelm é­

ben m egérlelhette s b e ta k a ríth a tta a m aga vetését.

T ehetségéből csaknem egészen h ián y zo tt a v állalk o ­ zás h arcos ösztöne, az a céltudatosság, m ely szerepet

NÉPSZERŰ IRODALOM 15 te re m t s p á ly á t fo rm ál. K öltői h írn e v é é rt, m űvei el­

is m ertetéséért alig te tt valam it, szerep ét kora iro ­ dalm i m o z g alm aib an e lfo g ad ta in k áb b , m in t kereste.

ARANY ÍRÁ STU DÓ em b e rn e k k észü lt: D ebrecenbe m ent. A T iszav id ék szellem i k ö z é p p o n tja a „ k á l­

v in ista R ó m a “ volt; itt n ev elk e d ett a k ö rn y ék m in d e n ta n u lt em bere; a k isv áro si isk o lák a ko llé­

gium p a rtik u lá i v o ltak : m in d az a n y ain tézetet m á ­ solta. A rany 17 éves k o rá b a n felvétette m ag át a ,,co etu s“-ba s b e ira tk o z o tt a bölcsészeire. A valóság n ag y o n k iá b rá n d íto tta . M ásra vágyott, több lelki sza­

b a d sá g ra , m ély eb b és elevenebb m űveltségre, fino­

m a b b em berségre. Az iskolai p ály áh o z nem volt k ed v e tö b b é; m űvész a k a rt lenni, festő, m a jd szobrász, de nem tu d ta , ho g y an k ezd je n hozzá. E zért p ró b á lk o z o tt a színészettel; erre D ebrecenben is m ód n yílt. Ó v ato sk o d o tt: k iv ette kollégium i b izo n y ítv án y át s to v á b b a d ta m a g á n ó rá it. A sors azo n b an kelepcébe csalta, k iv etette az életbe s m e g ta p a sz ta lta tta vele a tá rs a d a lm o n kívüli m űvész függetlenségét. M egrettent.

A h ír és dicsőség ú tja sötétbe veszett, csak az m a ra d t m eg, a m it m á r eddig is ism e rt: az irodalom . O lvasni, álm o d o zn i az egész élet k o c k á z ta tá sa n élk ü l is leh e­

te tt. íg y in d u lt m eg lassan a költészet felé.

Az íra tla n k ö ltészettel m á r g y e rm ek k o ráb an m eg­

ism erk ed e tt. A pja h íre s m esélő volt, a k ö rn y é k h a ­ g y o m án y o k b an viszonylag gazdag, nép k ö ltészete ele­

ven, s h a eg yszerűbb is, nem szegényebb m ás vidé­

kekénél. Ez a n é p i világ a fiatal A ran y n ak in k áb b ösztö n eire h a to tt; é sz já rá sa eszerint igazodott, erős színei felg y ű ltek em lékezetében, tőle k a p ta az ösztö­

nö k m élyén a lk o tó nyelvszellem su g allatait, nyelv­

érzék e b izto sság át. A z so ltáro k a t, a Biblia részleteit m á r m eg tan u lta h allo m ásb ó l, m ik o r a p ja m egism er­

16 NAGYSZALONTA

te tte a b etű k k el. A K áro ly i-b ib liáb an a régi m ag y ar egyházi nyelv h ag y o m án y á v al ta lálk o zo tt, a n é p ­ köny v ek b en az elkopott, régi világi m űveltségével.

F o rtu n á tu s , Á rgyrus h istó riá ja , E rb ia vagy Abules és Agétás szív reh ató tö rté n e te , H aller H árm as h is tó riá ja csak kiem elt példái a n n a k a könyvtöm egnek, am ely- lyel olvasási d ü h é t tá p lá lta . A példa u tá n z á sra csá b í­

to tt; „m ég a g ram m atik ai osztályba alig é rv e “ m ag a is m eg p ró b álta a v ersfarag ást. B elépett a „ n é p sz e rű “ k ö ltészet világába. Ezen a te rü le te n ta lá lk o z o tt elő­

ször az „ iro d a lo m m a l“, azzal a költészettel, am ely m á r ism ert egyéniségek nevéhez k a p cso ló d o tt s

am ely n ek m á r tá rs a d a lm i ra n g ja is volt.

Ez az iro d alo m v alah o l a m élység és m agasság k ö zt a la k u lt k i, táv o l a n ép k ö ltészet névtelenségétől, rö g zítetten elevenségétől és ira tla n sá g á b a n is h a tá ­ ro zo tt, nem es p o é tik á já tó l, de távol az igazi m ű k ö l­

tészet é re tt egyéni színeitől, állan d ó szövegszerűségé­

től és tisz tu lt Ízlésű m űvészetétől is. A lkalm i poézis volt, dalos m u latság o k , n év n ap o k , la k o d a lm a k és h alo tti to ro k dísze, az ékes stilus isk o lai g y ak o rlata, fu rfan g o s tré fa c sin á ló k „ p r ia p i“ b o rssal fű szerezett kedvtelése. A költői iskola egyik k ö z p o n tja D eb recen ­ ben a la k u lt ki, szellem e s fo rm ái a vidéki p ap ság és ta n ító s á g k ö réb en éltek elevenen. A fiatal A ranyt is sz a lo n ta i re k to ra ism e rte tte m eg vele. A ta n ító ú r m aga is verselt s a m ester büszkeségével k eltette h ír é t a gyerm ek teh etség én ek . A rany első iro d alm i m e g n y ilv án u lásait te h á t az a p á rta tla n u l á ra d ó je le n ­ ték telen ség irá n y íto tta , am elyben a b aro k k eposz tö rm e lé k e it a h iv a ta ln o k i lo y alitás ra g a sz to tta össze, a ro k o k ó végletekbe v itt fo rm a i já té k a félp araszti, d u rv a élcelődéssel vegyült s a felvilágosodás o k ta tó tu d ák o sság a a „term észetes e m b e r“ helyi önérzetével telt meg. Művelői a gyökeres m ag y ar szellem h o rd o ­ z ó já n a k tu d tá k m ag u k at, a n ép k ö ltészetrő l úgy go n ­

KLASSZIKUSOK 17 d o lk o ztak , m in t a cigányzene m ai ápolói a népzenéről, a városi m űveltséget pedig G vadányi ,,náj m ó d it“

gúnyoló falu si n ó tá riu sá n a k szellem ében nézték le.

E n n ek az isk o lá n a k k eretein belül a fiatal A rany nem ju th a to tt ö n tu d a to s k ap c so la tb a sem a n é p k ö l­

tészettel, sem a je le n té k e n y m a g y a r iro d alo m m al.

K azinczy és Kölcsey nem voltak n ép szerű ek itt, a ro m a n tik u so k n a k in k á b b h íre , m in t h a tá sa ju to tt ide.

Ö m aga is írt u g y an K isfaludy p é ld á já ra regét, „m ely képzelt v á rro m b ó l h u h o lt“ , az a lm a n a c h líra m in tái szerin t „elő l-h átu l csinos" d a lo k a t s a n y elv ú jítás fellengős stíluselem eivel is találk o zo tt. De am i az a k k o r u ra lk o d ó iro d alm i d ivatokból a debreceni „ L a n t“-nak közvetítésével hozzá k erü lt, az in k á b b elkedvtelení- tette, m in t v onzotta. A k isú jsz á llá si re k to r, T ö rö k Pál, k ö n y v tá rá b a n nem eseb b tá p lá lé k o t is ta lá lt ugyan s a „h azai, főleg az új költői iskolához tarto zó o lv a s m á n y a it“ kiegészítette, de m ag y ar író-ősei közül a k k o r m ég ig azá b an csak Gyöngyösi és Csokonai v ál­

tak m élyebb élm ényeivé.

A deb recen i K ollégium ban éltek azo n b an egy nem eseb b h a g y o m án y em lékei is. F öldi F űvészköny- vének, F azekas L u d as M atyijának la p ja iró l m ég m a is fel-felleng a n n a k a term észet- és n é p b a rá t lélek­

nek lehellete, am elynek m egterem tői a helyi n ag y sá­

gok h ely ett a k la sszik u so k at fo rg a ttá k s am elyik C sokonait is nevelte. A fiatal A rany e szellem ú tm u ­ ta tá s á t követve, a re m e k író k b a m élyedt. L atin u l k o rá n m eg tan u lt, v erset is ír t e nyelven, V ergiliust, H o ra­

tiu si m á r m ost fo rd íto tta . A görögök ízére valam ivel később jö tt rá , m ik o r m á r ered etib en olvasta Home- ro sl és a d rá m a író k a t. A többi nagyok is so rra k e rü l­

tek; először fo rd ítá s b a n , de c sa k h a m a r eredetiben is m egism erte a nagy ep ik u so k at, M iltont, T assót, a leg jo b b n ak tu d o tt d rá m a író k a t, Schillert, M oliéret, első so rb an S h a k e sp e a re t. Még nem volt h arm incéves,

18 NAGYSZALONTA

m ik o r m á r h a t nyelven olvasott. M oderneket is, D ickenst, B y ro n t, B ulw ert s a tö b b iek et, de m indig v isszatért a n agy m in tak ép ek h ez: „csak, csak classica litte ra tu ra “ , ír ta 45-ben o lv asm án y airó l S zilágyinak.

A népi világ élm ényeit, a k án to rp o ézis b e n y o m á­

sait, a m agyar iro d alo m h a tá s a it s a re m ek író k ízlés- és fo rm ak ép ző su g allatait azo n b an m ég csak valam i szem lélődő p assziv itással fo g ad ta m agába- A sokfélül jövő iro d alm i an y ag úgy sziv árg o tt össze lelke m é­

lyén, m in t a tav ak nedvei. A közöm bös szalo n tai k ö r ­ nyezetben élete is egyre in k áb b ilyen állóvízhez h a ­ so n líto tt. A hhoz, hogy m egm ozduljon, föld ren g ésre volt szükség. E földrengés első lökéseit a k k o r érez­

hette, m ik o r belépett életébe Szilágyi István.

Isk o la tá rsa volt A ran y n ak , vele egy k ö rb ő l nőtt ki. F eltö rek v ő egyénisége, a p o litik átó l elzárva, az iro d alo m b an ta lá lta meg a ré st a h írn év felé. Az írói p ály a álm át h o rd o zta szívében, a K isfaludy T ársaság p á ly a d íja it tarso ly á b a n , m ik o r 1842-ben S zalo n tára k e rü lt re k to rn a k . H a m a ro sa n m in d e n n a p o s lett Ara- n y ék n ál. L egény-m agánya családi k ö rre, m űveltsége m egbecsülésre, iro d alm i lelkesültsége v isszhangra, költői m u n k á ja közönségre, ö rö k k é n y u g talan tervezgetése értelm es h o zzászó lásra a k a d t itt.

Ú jra m egfertőzte a k ö ltő t az „olvasás ra g á ly á ­ v a l“, k lasszik u so k k al és m o d ern ek k el töm te, sokszor tu k m álv a, kedve ellenére. N evelte s b á to ríto tta egyben. B evonta s a já t m u n k á ib a , írá s ra b íz ta tta , az élcelődő b a rá ti gúnyversek u tán fo rd ítá so k b a , sőt eredeti d rá m a i k ísérletbe u g ­ ra tta bele. M ikor 44-ben elm ent S zalo n táró l, levelek­

b en b íz ta tta h ab o zv a in d u ló b a rá tjá t. Lelkesedése la s sa n k é n t m agával ra g a d ta a költőt, ak i vágyait e l­

fo jtv a, m á r-m á r kezdte m ag át jó l érezni a m ozdulat lan vidéki csendben.

De A rany k ö rü l egyébként is m eg szap o ro d tak a

AZ ELVESZETT ALKOTMÁNY 19 földrengés lökései. 1843-ban, bécsi ú tjá v a l k a p c so ­ latb an , életéb en először P e stre is e lju to tt s h a nem bizonyos is, hogy lá tta Nagy Ignác eléggé erőtlen ,,T is z tú jítá s “-át, a közélet egyre fokozódó n y u g ta la n ­ ság át m eg k ellett éreznie. S zabadelvű volt, de elvi szépségű lib e ra liz m u sa kö rn y ezetéb en eleve is m a ­ g án y ra k á rh o z ta tta : „n in cs e m egyében e lv ro k o n o m “, írta 45-ben Szilágyinak. H alad ó k és m a ra d ia k egy­

fo rm á n nem telen k ü zd elm e azo n b an m in d erősebben z a jlo tt k ö rü lö tte s a „kortesség r ú t szenvedélyét, m ely e félb arm o k közt d ú l“, a m egyéjében lefolyt b o trá n y o s v álasztáso n közelrő l szem lélhette. Nem essége érvényét vesztette, a p o litik ai h a rc b ó l k im a ra d t teh át, még ha kedve lett volna is hozzá. íg y kezdte, „in k á b b csak m ag án id ő tö lté sü l“ hogy ónossá lett sz á rn y a it p ró ­ bálgassa, „Az elveszett a lk o tm á n y “-t, a m egyei élet sz a tírá já t. S m ik o r é rte sü lt ró la, hogy a K isfaludy T á rsa s á g ép p en egy víg eposzra tű z ö tt ki ju ta lm a t, g yorsan befejezte e fu rc sa h ő sk ö ltem én y t s felküldte P estre. Most is óvatos volt: névtelen a k a rt m arad n i.

De m ik o r m eg n y erte a 25 a ra n y a t, m á r nem volt visszatérés: a k o r so d ra m agával rag ad ta.

M int m ű a lk o tá s „Az elveszett a lk o tm á n y “ k ö zép ­ szerű, m in t em beri d o k u m e n tu m izg ató an érdekes. A k ezd ő A rany „ m in d e n t bele a k a rt z sú fo ln i“ s a sok já ru lé k o s elem m ég nagyon is e lta k a rta egyéniségét.

A kollégium i poézisből fő k én t a n n a k n y ers, a je le n ­ ségeket vask o san e lrú tító h u m o rá t s p aro d isztik u s kedvét h a sz n o síto tta . A L udas M atyi n y o m án tám ad ó h ex am eterek so rai között azo n b an fel-felvillant B yron egy-egy sz ip o rk á ja is; a nevetségessé m ag y aro síto tt és d u rv íto tt eposzi istenségek feld ú lt b iro d alm át p e ­ dig a p o litik a i és tá rsa d a lm i m ozgalm ak zavaros vizei lepték el. V ö rö sm a rty n a k igaza volt: a sz a tíra és di- d ax is e ln y o m ta itt a k o m ik u m o t. Egy-egy jó részlet­

ben, egy-egy to rzk ép vo n ásain azo n b an világosan 2*

20 NAGYSZALONTA

m eglátszott a nagy áb rázo ló keze s a sokféle iro ­ dalm i fedőrétegen a b írá la t és a szociális érzés tiszta h a n g ja tö r t át. De a p o litik ai k an n ib álizm u s g ú n y ­ versének k o rszerű díszletei m ögül k i-k icsap o tt egy id ő tlen eb b keserűség m aró fü stje is. A nnak az ónos rem énytelenségnek első h írn ö k e volt, am ely később évekre m eg b én íto tta a költőt. Ez a m ély b o rú m ost még fe lo ld ó d o tt: a b efejezés lelkesítő szó n ak laláb ó l a n n a k a nagy n em ze ti refo rm m o zg alo m n ak eszm éi h an g zo ttak ki, am elyik a kételkedő A ranynak első nagy h iv atásesz m éjét a d ta . A deb recen i d iákból lett vidéki verselgető m in t a nép költője lép ett ki a k ü z d ő ­ térre.

A NÉP KÖLTŐJE

ARANY K Ö L T ÉSZ E TÉ N E K első k ib o n tak o zása az 1845-től k ö rü lb e lü l 55-ig te rje d ő id ő szak ra esett.

K ülső és belső esem én y ek b en re n d k ív ü l m ozgalm as évek v oltak ezek. 1846-ban m eg írta a T oldit s a Kis­

falu d y T á rsa sá g felem elt d íjja l ju ta lm a z ta meg. A közönséges falu si em b erb ő l h íre s k öltő lett, Petőfi verssel k ö sz ö n tö tte s b a rá tjá v á fogadta. A K isfaludy T á rsa s á g ta g já v á választo tta. S zerkesztők versengtek m ű v eiért s m aga is elv állalta egy n é p la p tá rssz e r­

kesztőségét. G y ak ran já r t P esten , m eg ism erk ed ett a leg jo b b író k k a l, so k a t dolgozott s m in d jo b b an b e le k e rü lt a fo rra d a lo m so d ráb a. A radon nem zetőri szo lg álato t te lje s íte tt; le m o n d o tt szalo n tai h iv a ta lá ­ ról; á llá st v állalt a b elü g y m in isztériu m b an . A szabad ság h a rc b u k á sa k o r m in d en ét elveszítette. H eteken át v p rta az elfo g a tó p a ra n c so t s a rra k ényszerült, hogy a gyűlölt új k ö zig az g atásn ál irn o k i m u n k át v állaljo n . Rozoga kis h á z a t v ett S zalontán, félig ad ó sság ra. Félévig c sa lá d já tó l elválasztva élt G eszten, m in t T isza D om okos nevelője. M élabúja elől a m u n k á b a m en ek ü lt, de m űvei m in d in k á b b tö re d é k ­ ben m a ra d ta k . 1851-ben a nagykőrösi iskolába h ív ­ tá k m eg ta n á r n a k ; elh ag y ta szü lő v áro sát s az ide­

gen ú j k ö rn y e z e tb e n életén ek z a jlá sa m eg in t el­

csen d esed ett. M agánya m ind fo jtó b b á vált, h u m o ra sz a tírá v á ecetesed ett: elkezdte a „B olond Is tó k “-o t s 1852-ben m eg jelen tette a „N agyidai c ig á n y o k “-at. A

22 A NÉP KÖLTŐJE

következő k é t évben k észü lt el b allad ái nagy részé­

vel; 54-4>en m ógegyszer átsim íto tta s k ia d ta T oldi e sté jé t“ . A zután egyre n agyobb lett k ö rü lö tte a csend;

P e stre m á r nem m ent, leg feljeb b „ h a z a “ , S zalon­

tá ra . „Igazi eposzi hős lettem — írta T o m p á n a k — ki szab ad a k a ra tb ó l nem m ű k ö d ik s csak addig m ehet, m eddig egy fen ső b b h a ta lo m b o c sá tja .“

Az életn ek A rany viszo n y aih o z m érten r e n d ­ kívüli m ozgalm assága, a k ö rn y e z e t változásai, a k öltő k ed ély én ek erős átszíneződései a k o rsz a k so k ­ ré tű sé g é t h an gsúlyozzák. P edig A rany költői p á ly á ­ já n a k ez első fejezete egység. T ehetsége töb b felé k ereste ú tjá t, de egy cél irá n y á b a n . A sz a b ad ság h arc összeom lása fo rd u ló p o n to t je le n te tt u gyan, de in k áb b csak azt a h a tá rt, am elyen ugy an az a d allam egyik h a n g n em b ő l a m ásik b a fo rd u l. A rany a 40-es évek refo rm m o zg alm átó l k a p ta első költői szerepét. A nem zet fe ltá m a d á sra k észü lt s ő c sa tla k o z o tt a H ús vétót v áró sereghez. „N épi s a r ja d é k “-n a k v a l­

lo tta m agát, a k in e k kötelessége az eln y o m o tta k igazságát h ird e tn i, a nem zeti re fo rm k ö ltő jén ek , aki éli és fo rm á lja népe so rsát. „Az elveszett a lk o t­

m á n y i b a n az iró n ia, m ely a tárg g y al já tsz o tt, a k öltői szerep et is célbavette m ég; A rany alig b ízo tt az ir o ­ d alo m e m b erfo rm áló h a ta lm á b a n . A nagy p éld ak é p azo n b a n eln y o m ta a kétséget: „az az igaz kö ltő , ki a nép a jk á r a h u lla tja keb lén ek m en n y ei m a n n á já t“ , h a n g z o tt feléje Petőfi h a rs á n y k iáltása. V állalta e szerep et s hű m a ra d t hozzá a k k o r is, m ik o r a sz a b a d ­ ság h arc m á r elb u k o tt. Csak éppen a rem é n y v á l­

to zo tt m élabúvá, a b u z d ító h an g gúnyolódóvá. A szerep term ész etesen nem volt a teljes A ranyé; a

„közélet e m b e re “ m ö g ö tt m in d jo b b a n k ib o n ta k o z o tt a k o r z ajá b ó l önm ag áb a, a m űvészet s a m ú lt szebb v ilágába h ú zó d ó kö ltő is. E k o rs z a k h á ro m jellem ző m űve: a „ T o ld i“ , „A nagyidai c ig á n y o k “ és a „Toldi

NÉPIESSÉG 23 e sté je “ . Az első k e ttő — term ész etesen A rany hal­

k ab b szim b ó lu m -n y elv én — a k o rn a k és a k o rró l szólt. O tt a m e g ú jh o d á st k ereső világ m ag y ar hőse tá m a d t fel, itt a b u k o tt fo rra d a lo m to rzk ép e n y e rt fo rm á t. M in d k ettő b en a z o n b an a nép k ö ltő je nyu g ­ ta la n k o d o tt. A h a rm a d ik m ű, a tö rtén elem fo rd u lá ­ sá b a n e lb u k ó e m b e r m élab ú s ra jz a , m á r a következő

k o r e lő h írn ö k e volt.

P E T Ő F I LÍR Á JA és a „ T o ld i“ a m a g y a r n ép ies­

ség legn ag y o b b költői teljesítm én y ei. H osszú és so k ­ irá n y ú fejlő d és é rte el ezekben b etetőzését. Az előz­

m én y ek ism eretesek . Az em b eri egyen jo g ú ság n ak , a jo b b ág y ság fe lsz a b a d ítá sá n a k eszm éje M agyarorszá­

gon a nem zeti re fo rm p o litik á n a k sark téte le lett. A term ész etes em b e r ir á n t E u ró p a sz e rte feléb red t é rd ek lő d és n á lu n k te lje se n ö sszefo rro tt a nem zeti érzéssel: a m ag y arság ő sin ek tu d o tt sajátság a it, egyéniségének a la p v o n á sa it a fa lv a k n épében kereste az ú j h azafias nem zedék. A H erder-féle eszm evilág M agyarországon egy a néphez m ég közelebb álló iro ­ d alo m m al ta lá lk o z o tt s az a n ag y m ozgalom , am ely a 19 ik század elején az elidegenedett felsőbb m űvelt­

ség v issz a m a g y a ro sítá sá t tűzte ki céljáu l, a nem esi h ag y o m á n y o k s a m a g y a r régiség m ás em lékei m el­

lett, egyre in k á b b a n ép i m űveltség érték eit haszn álta fel h a rc i eszközül. A népiesség te h á t ö sszefonódott a régiességgel s a p o litik a i reform vággyal, sőt a k o r iro d alm i m o z g alm ain ak so d ráb an , sok ro m a n tik u s és b ie d e rm e y e r elem m el is. Az igazi nép k ö ltészet h e ­ ly ett in k á b b a n n a k csinosabb u tá n z a ta i tetszettek, a népi világ a p o lg árság eszm ényei szerin t m egszépült, vagy a p o litik a i h a rc izzásában m egdicsőült az iro ­ d alo m b an .

A rany c s a k h a m a r belek erü lt en n ek a m ozgalom

24 A NÉP KÖLTŐJE

n ak vonzásába. A nép világ át közvetlen élm ényből ism erte, de ö n tu d a to sa b b a n csak m ost k e z d e tt vele foglalkozni. Szilágyi, ak i u g y an in k á b b a re m e k ­ író k é rt ra jo n g o tt, a tö b b i k ö zö tt ezekre a tö re k ­ vésekre is felh ív ta figyelm ét. A K isfaludy T ársaság e g y re-m ásra közölte É v la p ja ib a n a népiesség lén y e­

gét vizsgáló ta n u lm á n y o k a t; 1846-ban m eg jelen tette E rd ély i n ép k ö ltési g y ű jtem én y ét is. De m in d ­ en n él fo n to sa b b volt az elm életet d iad a lm a sa n m eg­

valósító k öltői m in ta k é p : Petőfi. 1826-ban V örös­

m a rty m ég ,,p o n y v av ers“ -n e k nevezte a m ag y aro s tizen k ettest, 44-ben a z o n b an m egjelent a „ Já n o s v itéz“ s a népies ep ik a d iad alm asan b ev o n u lt az iro ­ d alom ba. S m ik o r a K isfaludy T ársaság 4 6 -b an népi h ő st festő költői beszélyre h ird e te tt p á ly áz ato t, m in th a A rany kincses b a rla n g já n a k „Szezám t á r u lj“- já t m o n d ta volna ki. Csak h iv a ta l u tá n , az este ó ráib an d o lg o zh ato tt, m űve p á r h ó n a p a la tt m égis elkészült.

Petőfi n y o m ain in d u lt el: „T oldi n a g y ra n ő tt

— írta S zilágyinak — Já n o s vitéznél nagyobb, m eg­

o lv a sta m .“ De am i P ető fin ek k alan d volt, A ran y n ak h a z a ta lá lá s. „Az elveszett a lk o tm á n y “ a te n g e r m eg­

za v a ro d á sá t jelen tette, a „T o ld i“ a h a b o k b ó l k iem el­

kedő szigetet, am ely m eg v álto ztatja az egész felszín k ép ét. Ma, m a jd n e m százados m esszeségből, úgy látszik, az idők teljességében érkezett; az ered m é­

ny ek et foglalta össze. M egszületett az ó h a jto tt m ű.

am ely a n ép i életet szinte ta p in th a tó és ízlelhető valósággal, de p a ra s z ti nyerseségéből mégis kiem elve m u ta tta meg, am elyben a legértékesebbnek tu d o tt s v alóban m in d en ízében m ag y ar népi világ a nem esi h a ­ gyom án y o k tiszta fényeiben ra g y o g o tt fel. A népi nyelv telt színei s a régi elbeszélőköltészet kissé a rc h a ik u s elem ei eg y m ást erősítve vegyültek el benne; a népies stílus, levetve m inden sz á n d é k o lt­

TOLDI 25 ságot, a belső igazságnak, a term észetes egyszerű­

ségnek csendes erélyével győzött a ro m a n tik u s fel­

lengzősen s a p récieu x finom kodáson. A Já n o s vitéz népm eséi, v aló tlan k é p z e le tjá té k á t n y u g o d t valóság­

szem lélet v á lto tta fel, kissé h an y ag verseit egyre kön n y eb b é váló, tö m ö reb b és m égis zengőbb m a g y a r ritm u s ú tizen k ettő sö k . A m a g y a r költői realizm u s m e g k a p ta első nagy m in tak ép ét. S m in ­ den tisz tá n iro d alm i m o zza n ato n tú l: itt volt a ko r igazi hőse, a tisz ta szívű, friss életerejű népi sar- ja d é k , ak in e k jellem éb en a ro m la tla n m agyarság büszk én em legetett v o n ásai rag y o g tak fel s akinek dicsősége a fe ltá m a d á sra készülő nép győzedelm ét jelk ép ezte.

„ T o ld i“- t k észen v á rta helye s mégis van m eg­

születésében v alam i cso d aszerű . Ilosvai együgyű k ró n ik á já t A rany csak k iin d u lá s n a k h a sz n á lh a tta . A „tővel-heggyel össze“ -d o b ált elem ekből neki kelleti egészet fo rm á ln ia , a n eveket ala k o k k á elevenítenie, az egésznek éltető lé g k ö rt ad n ia, A ..T oldi“ nyelve m a m in d n y á ju n k term ész etes b irto k a, neki meg kellett azt te rem ten ie, jó fo rm á n a sem m iből. A m a ­ g y ar p ró z a m ég csik o rg o tt, az elbeszélő költészet két nagy h ag y o m á n y a közül a G yöngyösi-féle eldurvult, a V ö rö sm arty -félét pedig nem h a sz n á lh a tta . Ami ma

„ T o ld i“ elő zm én y én ek látszik, a rr a in k á b b ennek ragyogása fén y lik vissza; egy-egy véletlen, a b b a ­ m a r a d t k ezdem ény. „ T o ld i“ valóban a lángelm e m űve, az ösztön v ak m erő biztonságával m egtalált legjobb m egoldás, A rany elkésve k ib o n tak o zó if jú ­ ság án ak , lelke m erész és b izak o d ó elem einek teljes összefoglalása volt. „Az elveszett a lk o tm á n y “ kietlen tá ja i h ely ett tiszta és boldog m ag y ar idill.

A győzelm et je le n tő h íra d á s u tán c sa k h a m a r m eg érk ezett Petőfi üdvözlő verse s rajo n g ó levele.

A m ag án y á b ó l k icsalt költő „ z a v a rt lélek k el“ v ála­

26 A NÉP KÖLTŐJE

szolt; szívére sz o ríto tta e legnagyobb a já n d é k o t, am it a so rstó l k a p h a to tt s a m eg talált b a rá t „d rá g a jo b b k e z é t14 élete végéig el nem eresztette. Az a p á r év, m ely b en b eszélg eth ettek s levelezhettek, A rany éle­

tén ek legboldogabb id eje leh etett. Még nem lá ttá k egym ást, de leveleikből m á r k icsap o tt a tá r s ra lelt két lélek szeretetén ek heve. Petőfi 47 n y a rá n elláto ­ g a to tt S zalo n tára, a z u tá n is tö b b szö r volt feleséges­

tül A ran y ék vendége, fia k eresztszü lein ek őket v á la sz to tta s a sza b a d sá g h a rc id ején , m íg m ag a a h a rc te re k e n rep d esett, n á lu k helyezte el c salád ját.

A ranyék is v isszaad tá k a láto g atást, P e ste n is, D ebrecenben is. „M egszoktuk m á r egym ást úgy tek in ten i, m in t egy c sa lá d o t“ — ír ta A rany 48-ban.

A cselekvőbb szerep et P etőfi já ts z o tta : A ran n y al s T o m p áv al a zo n n al m e g a la k íto tta a n ép ies irodalom triu m v irá tu sá t; k iad ó k h o z, író k közé vitte, ta n á c so k ­ kal lá tta el tá jé k o z a tla n b a rá tjá t, le ra jz o lta tta , m u n ­ k á ra sü rg ette s m in d e n t m egm ozgatott, hogy a fő ­ v áro sb a csalja. „A N ép B a rá tja “ szerk esztő jén ek ő a já n lo tta s a b elü g y m in isztériu m i állás elfo g ad ására ö u n szo lta. A karatos egyéniségét A ran n y al szem ben sem ta g a d ta m eg, de az csak az idősebb testv ér kedves h u m o rá v a l h allg atta zsörtölődéseit.

M ert ez a viszony tö b b et je le n te tt neki puszta b a rá tsá g n á l: Petőfivel az elveszett ifjú ság tö rt be életébe; valaki, ak i m e rt s tu d o tt csak költő lenni, ak i k ic s ik a rta az élettől a tehetségéhez m éltó szere­

pet, ak in e k k am aszo s szeretetrem éltó ság a m egol­

d o tta m ag án o s szíve z á rjá t. Petőfi heve belé is hitet ö n tö tt; a n n a k költészete értelm et a d o tt az ő te h e t­

ségének is. A lkotó erői eddig hab o zv a k eresték u t- jo k a t: a cél m ost m egvilágosodott. U jjai, m elyeken

„ b a rá ti szem fü g ö tt m űvészi g o n d d al“ , lelkesedve kezdték verd esn i la n tjá t: „ h ú rja i v ersenyben é g te k “ . E ttő l az élm én y tő l h aláláig nem tu d o tt s nem is

PETŐFI 27 a k a rt szab ad u ln i. K öltem ényeiben még sokáig fel­

b u k k a n t egy-egy vonás, m elyet a h a lo tt b a rá t „szel- le m u jja v o n t“ s m ik o r m á r rég levetett m inden P ető fi-h atást, az e m b e r em léke m ég m indig o tt élt szívében. S o k szo r á lm o d o tt vele s évtizedek m úlva is éles iszo n y o so d ással sik o lto tt fel: „Vad kozák a lá n c s á t h ű szivedbe to lá ? “

T erm észetes, hogy a b a rá tsá g , m elyben élet és költészet, érzés és elv ilyen fo rró vonzalom m al fo n ó d o tt össze, m in d k e ttő jü k költészetében is m eg­

n y ilatk o zo tt. A közvetlen h a tá s in k áb b csak a részletekben m u ta tk o z o tt meg. N éha ö n tu d a tla n u l b u k k a n t fel em lék ezetü k b ő l egy-egy ro k o n hang, m á s k o r p ró b a k é p p e n felö ltö tték egym ás kön tö sét s egyszer-kétszer, a k o r d iv a tja szerint, u g y an ­ azt a tá rg y a t én ek elték m eg b a rá ti versengés­

sel. Petőfi, a „T o ld i“ n y o m án , eposzt k ezd ett Lehel v ezérrő l s n ép ies életk ép et fe s te tt A rany színeivel.

A rany h u m o ro s P e tő fiá d á t ír t a tu d ó s m acsk ájáró l, ö n m ag át, a ra n y a it, h á z iu ra sá g á t iro n izálta b a rá tja tréfás m o d o rá b a n . K özösen m egénekelték a szalontai cso n k a to rn y o t, az á rv a g ólyát s, u g y an azo n p á ly á ­ z a tra készülődve, m in d a k e tte n feldolgozták, a tém át egym ás k ö zt m egbeszélve, W esselényi és Szécsi M ária m u rá n y i k a la n d já t. A b efogadó ezen a téren is in k á b b A rany volt, de Petőfi eszközeiből is csak az o k a t tette m agáévá, am ely ek m egfeleltek te rm é ­ szetének. A m in ta k é p m ost is elsősorban a rra ad o tt in d ítá s t, hogy m eg szó laljo n . Amit Petőfi a m aga cik áz ó an gyors képzeletével felvetett, azt A rany k o m o ly an végiggondolta; hag y ta m ag át a n n a k fel­

sz a b a d ító ira m á tó l so d o rta tn i, de a p a rto k a t soha nem tév esztette szem e elől.

A „ T o ld i“ sik ere azt látszo tt b izo n y ítan i, hogy m eg találta a tehetségének legm egfelelőbb form át.

Petőfi szem élyes h atása s a k o r su g allatai csak m eg­

28 A NÉP KÖLTŐJE

e rő s íth e tté k h itéb en . F o ly ta tta te h á t ú tját. A „ T o ld i“

írá s a k o r in k á b b csak ösztöne vezette, m ost h o zzáláto tt, hogy „ stu d iu m tá rg y á v á tegye“ a népiességet. Petőfi, a népies triu m v irá tu s lelke, m egelégedett az eg y szerű ­ ség, term észetesség alapelveivel, in k á b b csak ren d k ív ü li beleélőképességével id o m u lt a n ép i képzeletvilághoz;

A rany egész kis elm életet a la k íto tt ki s ezt m eg is v ita tta b a rá ta iv a l. Petőfi egy ú j világ m eg h ó d ításán ak öröm ével m e rü lt el a népköltészetbe, A rany benne n ő tt fel. T erm észete s m űveltsége szerin t m á r régeb ben is „klasszikái eg y szerű ség re“ tö re k e d e tt a k ö r ü ­

lötte lévő „ d a g ály ten g erb ő l“ s a k ü lfö ld iesk ed ő „ é r t­

hetetlen szépségek“ h ely ett a gyökeresebben m agyar, m esterk é letlen és k ö z é rth e tő k ö ltészetet szerette. A népköltészetben első so rb an ezt kereste: az eredeti m agyarságot s a tiszta em beri közvetlenséget. Végső célja m á r e k k o r sem az volt, hogy „ tisz tá n n é p k ö ltő “ legyen, han em , hogy „döntessék el a közfal a népi és m a úgynevezett fennköltészet közt és legyen a k ö l­

tészet általán o s, n e m z e ti“. E lső népies versei, m elye­

k et a T oldi u tá n írt, ez elv ek et p ró b á ltá k ki a g y a­

k o rla tb a n . A „R ózsa és Ib o ly a“ egy nép m ese költői feldolgozása, ..A v a rró lá n y o k “ , „A m éh ro m á n c a “ , a

„Szőke P a n n i“ a népi elbeszélő költészet m űvésziesí- tése felé te tt első kísérletek.

Petőfi lelkesedett a n é p é rt és s a jn á lta : vigasz­

taln i a k a rta és h a ta lo m ra ju tta tn i. A rany ism erte a falu t s ha szerette is, elfogultság nélkül lá tta ; tu d ta, hogy első so rb an nevelésre van szüksége. „A nép k ö ltő felad ata nem az, hogy elvegyüljön a d u rv a nép közt, han em az, hogy ta n u lja m eg a legfensőbb költői szépségeket is a n ép n ek élvezhető a lak b a n a d n i elő “ írta 47-ben Szilágyinak. V ahot olyan verseket k é rt tőle, m elyeknek célja „ nem zetiségünk terjesztése s a ro m la tla n m ag y ar népies elem m eg k ed v eltetése“ . T o m p a azt az eszm ét v etette fel, hogy a d já k ki népies

FORRADALOM 29 m u n k á ik a t együtt, fü zeten k én t. A rany a szab ad ság h arc a la tt meg is p ró b á lk o z o tt ezzel; egy debreceni könyv­

á ru s száz h atv an e zres p éld án y szám m al b íz ta tta ; „lm , itt a p u b lik u m “, ö rv en d ezett s két füzetet nyom dába is ad o tt. N épnevelői m u n k á já n a k igazi keretéü l a z o n ­ b a n egy n é p la p o t tervezett. „E m elni a n ép et az iro ­ d alo m b an , la s s a n -la s s a n “ : ebben lá tta a k k o r „a nép- költészet m űvészi o rg á n u m á n a k “ felad atát. Ilyen lap m eg terem tésére a lk a lm a is nyílt, m ik o r rá a k a rtá k b ízn i a k o rm á n y tám o g a tá sá v a l m egjelenő „A N ép B a­

r á t ja “ szerkesztését. A h ely zet b izo n y talan ság a m iatt s a z é rt is, m e rt irtó z o tt a p o litik a „ sz árazság aitó l“ , csak a tá rssz e rk e sz té st vállalta el, m égis, Petőfi h atása m ellett, első so rb an ez a lap so d o rta bele a szab ad ­ ság h arcb a.

N em volt fo rra d a lm á r term észet a szó m in d e n ­ n a p i értelm éb en . Az ő fo rra d a lm a h alk a b b a n , a nyelv v ilágában, a k ö ltő i fo rm ák s a m űvészi áb rázo lás te ­ rü le te in folyt le. A p o litik á t nem tette „tüzetes s tu ­ d iu m “ tá rg y á v á : hazafiassága tiszta nem zeti érzésből tá p lá lk o z o tt, szabadelvüségét, am ely rő l m aga írta :

„m eg leh et k ü lö n ö s fogalm aim v a n n a k “ , az e m b e r­

m éltóság tisztelete, a szociális felelősség ösztöne, az elh a n y a g o lt és eln y o m o tt m ag y ar töm egek fel­

em elésének vágya éltette. A „m o zg a lo m b an “ is az erk ö lcsö t k ereste, nem a p o litik ai érd ek et. A f o r ra ­ d alo m elő tti m a g a ta rtá sa in k á b b csak elh atáro ló d ás volt; a h a ta lm u k a t védő n em esek et s a „ k a p a u n ta p a ra s z to k a t“ e g y a rá n t m egvetette. Petőfi lobogó fo rra d a lrn isá g a s a k o r so d ra azo n b an m agával rag ad ta. A n ép p á r tjá n állt, „ m e rt bizony nem a m ai n em esség vére volt az, m ely visszaszerezte E tele b iro d a lm á t, az a vér részin t csatatéren folyt el, ré s z in t a m agvetők igénytelen gu b ája a la tt re jtő z ik “. Petőfi n y om án h an g ja élesen g ú n y olódóvá, m a jd fenyegetővé lett. Csák M áté­

30 A NÉP KÖLTŐJE

ról, Dózsa G yörgyről készült eposzt írn i; Já n o s p a p o rszág át a k a rta felidézni, a n ép en élősködő p ap o k világát. P o litik a i versei azo n b an csak a k k o r v áltak értékesekké, h a a k o rszerű in d u la to t tiszta em ­ b eri m eg in d u ltság színezte á t, m in t pl. „A szegény jo b b á g y i b a n . A n ép lap szerkesztését re n d k ív ü l k o ­ m o ly an vette. Az iro d alm i részt ő á llíto tta össze, ez m in ta sz e rű is volt. P o litik a i cikkeiben k itű n ő p é ld á ­ já t a d ta a nép p el s a já t nyelvén szóló k ö zírásn ak . De a vezetés kicsúszott kezéből; S zalo n táró l csak levelek­

ben elégedetlenkedhetett. A fo rra d a lo m v ih a ra közben m ind p u sz tító b b á vált. „A Nép B a rá tja “ egyre izg á­

gábbá. Az aggódóan lelkiism eretes költőt kínzó elé­

gedetlenség gyötörte; félt, hogy „ n é p c sa ló “ színében tű n h e tik fel; szak íto tt a lap p al. A lá th a tá r egészen elsö téted ett k ö rü lö tte: „a késégbeesés le tt re m é n y ­ sége“ . S a küzdelem , „m ely v ilág cso d a“ volt, el­

b u k o tt.

A FORRADALOM BUKÁSA A rany an y ag i össze­

o m lását is jelen tette. Á llását elvesztette, ingó vagyona K o ssu th -b an k ó b an volt; p á r h old földön kívül sem ­ m ijü k sem m a ra d t. „T ö b b héten keresztül, egész é j­

sz a k á k a t á tv irra sz tv a , felöltözötten . . . v á rtá k az elfo- g a tá s ra m egjelenő k ato n a sá g o t s e rém ítő helyzet­

ben testileg-lelkileg in á r-m á r végképpen k im e rü lte k “ , h a llju k sógorától. Az an y ag i gondnál azo n b an jo b ­ b an sú ly o so d o tt rá a lélek válsága. M ár a h a rc idején is in k á b b a kötelesség, m in t a h it ta r to tta fenn: D eb­

recenben s P esten közelről lá tta a vezéreket s e k ö ­ zelség k iá b rá n d íto tta . S a n é p ? „Szökünk u ram , szö­

k ü n k ? “ k érd ezte tőle egy p a ra sz t, m ik o r b u jd o sá sn a k in d u lt. B a rá tja , lelkének jo b b fele, e ltű n t, az író k b u jd o sta k , V ö rö sm arty elk á rh o z o tt lélekkel h a sz ta la n k iálto zta be a nagy végtelent, Széchenyi D öblingben