Ajánlott irodalom Bauer J., Bouška V., Tvrz F.

Ajánlott irodalom

Bauer J., Bouška V., Tvrz F. (1989): Drágakőkalauz. (Fordította: Oberfrank F.) — Natura Kiadó. p. 225.

Dudichné Vendl M. - Koch S. (1935): A drágakövek különös tekintettel a mesterséges drágakövekre. — Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. (Hasonmás kiadás NOVORG Kft. 1991). p. 468.

Fiziker Róbert (2003): A legendás borostyánszoba. KORTINA Kiadó.

Harlow G. E. /ed./ (1997): The nature of diamonds. — Cambridge University Press.

Kakas Péter (2004): A gyémántról. — Kiadó Blueground Kft. p.151.

Ludwig G. (1988): A borostyán története. (Fordította: Nagy I.) — Kossuth Könyvkiadó, Budapest. p. 184.

Oberfrank F. - Rékai J. (1993): Drágakövek (3. Bővített, javított kiadás). — Műszaki Könyvkiadó, Budapest. p. 216.

Parkinson C. M. (1993): A kövek varázsa. Az ékkövek csodálatos hatalma. - Édesvíz Kiadó, Budapest. p. 298.

Réthy K. (1990): Drágakövek és gyöngyök. — Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár. p. 248.

Schumann W. (1992): Drágakő Biblia. — Fordította: Oberfrank Ferenc Kőország és Glória Kiadó. p. 255.

Wermusch G. (1987): A gyémánt története. (Fordította: Zalai E.) — Kossuth Könyvkiadó, Budapest. p. 299.

Ásvány: az a természetes eredetű, döntő részben szervetlen elem vagy vegyület, amely határozott belső szerkezettel, adott kémiai összetétellel és

fizikai sajátsággal rendelkezik, néhány kivételtől eltérően szilárd halmazállapotú.

Kőzet: a bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulás. Többnyire többféle ásvány alkotja, de előfordul mono mineralikus kőzet is, mint a gipsz, kősó, márvány. A keletkezés módja szerint magmás, üledékes és metamorf (átalakult)

kőzeteket különböztetünk meg.

Drágakövek olyan ásványok, szerves vagy szervetlen anyagok, amelyek szépségük, ritkaságuk és bizonyos keménységük alapján megnyerték az emberek tetszését és megkülönböztető értékítéletét.

Féldrágakövek nem használatos kifejezés.

Szintetikus kövek valamely drágakő anyagának mesterségesen létrehozott reprodukciói.

Műtermékek olyan szintetikus anyagok, amelyeknek nincs természetes megfelelőjük, pl. fabulit (stroncium-titanát), YAG (ittrium-alumínium-gránát), YIG (ittrium-vas-gránát).

Rekonstruált kövek a természetes anyag porából vagy törmelékéből elő állított drágakőutánzatok.

Utánzatok (imitációk) valamely drágakő idegen anyagokból (pl. üveg, műgyanta) előállított utánzatai, pl. üvegkövek, melyek kémiailag szilícium- dioxid és más oxidok (CaO, Na₂O, K₂O, PbO, Al₂O₃ stb.) olvasztásával

állítanak elő. Spec. csoportja: dublettek, triplettek; két vagy három -azonos vagy nem azonos- anyagból összeillesztett kövek.

Természetes üvegek magmás szilikátolvadékok gyors lehűlése útján keletkezet üveges anyag (pl. obszidián).

A drágakövek szerkezeti, kristálytani, kémiai és fizikai tulajdonságaival, keletkezésükkel, megmunkálásukkal, a szintetikus kövekkel stb. foglalkozó tudomány a gemmológia. A drágakövek megmunkálásuk szerint a csiszoltak és vésettek lehetnek. A vésett drágakövek latin elnevezése gemmák. A

gemmák rendszerint portrékat, mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A vésés

milyensége szerint két nagy csoportjuk van: a kámeák és az intagliók. A kámea domborműves ábrázolással díszített drágakő, vagyis az alakok kidomborodnak a háttérből. Az intaglió esetében a drágakő pereme magasabb az

ábrázolásnál, vagyis az alkotás belevésődik az anyagba.

a) intalió;

b) kámeák oldalnézetből Rózsakorall Bacchusfej

kámea Családi címeres

pecsétgyűrű

Fehér arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig ezüst, palládium (nikkel).

Sárga arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig vörösréz és ezüst 1:1 arányú elegye.

Vörös arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig vörösréz.

Zöld arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig színezüst.

Ötvözet: olyan fémes anyag, amely

legalább két kémiai elemből áll, amelyek közül legalább az egyik fém. Így pl.

megváltoztatható az ötvözet színe, kopásállósága, formálhatósága stb.

Az arany színei Ag-Au-Cu ötvözeteknél

Fekete arany Felület kezelés:

1) Galvanizálás ródium vagy ruténium oldatokban.

2) Kémiai gőzfázisú leválasztás (CVD)

3) Lézer (femtoszekundumos) impulzus segítségével létrehozott nanostruktúrák által.

4) Szabályozott oxidációval. (Cr, Co 700–950 °C-on.)

Újszövetségi Szentírás Jelenések könyve 21.

1 Jáspis 2 Zafír

3 Kalcedon 4 Smaragd 5 Szárdonix 6 Karneol 7 Krizolit 8 Berill 9 Topáz

10 Krizopráz 11Jácint 12 Ametiszt

SiO₂ Al₂O₃ SiO₂

Be₃Al₂Si₆O₁₈ SiO₂

SiO₂

(MgFe)₂SiO₄ Be₃Al₂Si₆O₁₈ Al₂SiO₄(OH,F)₂ SiO₂

ZrSiO₄ SiO₂

Fehérek azok az anyagok, amelyek a fénysugarakat minden hullámhosszon egyforma intenzitással visszaverik. Fekete az a tárgy, amely minden hullámhosszú fénysugarat teljesen elnyel. A szelektív abszorpció következtében a különböző hullámhosszú

fénysugarak nem egyenletesen nyelődnek el, ezért a drágakő színe az el nem nyelt színek keveréke. Két csoportját különböztetjük meg:

1) Saját színű (idiokrómás) ásványok. Színük jellegzetes és állandó, bár mélysége

eltérő lehet. Ezeknek az ásványoknak a színe a bennük levő színes alkotókra vezethető vissza. A réz, pl. zöld (malachit) és kék (azurit) színt okoz. Jellegzetes színadó továbbá a vas, az Fe²⁺ önmagában zöldre (olivin), a Fe³⁺ vörösbarnára (almandin) festi az

ásványt.

2) Idegen színű (allokrómás) ásványok. Színezett ásványoknak is nevezik ezt a csopor- tot, mert az idegen "szennyező" anyagok jelenléte, vagy rácshibák okozzák az eredeti- leg színtelen ásványok színét, pl. a rubinnál és smaragdnál (Cr³⁺), az ametiszt esetében (Fe³⁺).

A drágakövek optikai tulajdonságai közül az egyik leg- szembetűnőbb a színük. A színhatás azáltal jön létre, hogy a drágakő bizonyos fénysugarakat elnyel, nem ereszt át (szelektív abszorpció), vagy éppen mindet átengedi, illetve visszaveri, vagy elnyeli. Azok az anyagok, amelyek a fény mindegyik hullámhosszát egyformán áteresztik színtelenek. E csoportba tartozó ásványok, mint a kvarc, gyémánt, korund kémiailag tiszta változataikban teljesen színtelenek.

A teljes visszaverődés jelensége, h a teljes visszaverődés határszöge

A drágakövek fénytörésével kapcsolatos a teljes visszaverődés jelensége. Ha a fénysugár optikailag sűrűbb közegből ritkábba lép, a beesési merőlegestől törik. Az így törő fénysugár egy bizonyos (a két közeg törési mutatójának viszonyától függő) beesési szög mellett eléri a 90^o-os törési szöget, és a két közeg határán halad végig. Azt a beesési szöget, melynek 90^o- os törési szög felel meg, a teljes visszaverődés határszögének nevezzük. E határszögön túl érkező beeső sugarak már nem tudnak behatolni az optikailag ritkább közegbe, hanem – mint tökéletes tükrön – teljesen visszaverődnek.

Optikai határjelenségeken alapul a drágakövek néhány esztétikai tulajdonsága (fénye, tüze, ragyogása), amely szépségüket növeli.

A drágakövek fénye (külső brillancia) fényvisszaverődésüktől függ. A kő felületéről (tábláról, fazettákról) visszaverődő fény (tükröződés).

Erőssége függ a tükröző felület simaságától (a csiszolás és polírozás fokozza a fényhatást), az anyag törésmutatójától, a fényelnyeléstől stb.

Megkülönböztetünk többek között gyémántfényt (gyémánt, cirkon, rutil), fémes fényt (pirit, hematit), üvegfényt (kvarc, topáz), gyantafényt

(borostyán), selyemfényt (rostos ásványokra, pl. krokidolitra jellemző), gyöngyházfényt (egyes ásványok hasadási lapján, a gyöngy kagylóhéj belsejében, vagy a gyöngy felépítésében résztvevő aragonit lemezek felületén diszperzió és interferencia jelenségek hatására lágy

szivárványszínek keletkeznek).

A belső brillancia: a kő fénytörésének és az ún. teljes visszaverődésnek köszönhető.

A drágakövek tüze (szóróbrillancia) a kő ama képessége, hogy a ráeső ill. beléhatoló fényt felbontja alkotóira, és többféle színben juttatja el a szemünkbe. A színszórásra (diszperzióra) visszavezethető fényhatás. A drágakő a fehér fénysugarat a színkép alkotórészeire bontja föl. A fehér fény színeire bomlása, vagyis a diszperzió (színszóródás)

annak a következménye, hogy az átlátszó anyagok törésmutatója a különböző hullámhosszúságú hullámokra más és más, a hullámhossz csökkenésével a törésmutató fokozott mértékben (nem lineárisan) nő.

Emiatt az ibolya színű fény sokkal nagyobb mértékben szóródik szét, mint a vörös.

A ragyogás (brillancia) a csiszolt, lapokkal ellátott (fazettált)

drágaköveknél fellépő tükröződési és fénytörési jelenségek összefoglaló megnevezése.

Néhány drágakő különböző energiafajták hatására fényt bocsát ki. A jelenséget lumineszcencia (lat. lumen = fény) néven foglaljuk össze. A lumineszcencia szilárd, folyékony vagy gáznemű anyag látható fény kibocsátása, vörös izzás alatti

hőmérséklet, vagy másfajta gerjesztés hatására. A fényemisszió a gerjesztést követően átlagosan 10^—10 s-nál hosszabb idő elteltével következik be. A gerjesztés

történhet többek között fény (fotolumineszcencia), nagy energiájú elektronok (röntgenlumineszcencia), kémiai folyamatok közben felszabaduló energia (kemolumineszcencia), vörös izzás alatti hőmérséklet (termolumineszcencia) hatására. A gerjesztett elektronállapotok energia vesztésének egyik fajtája, a spontán emisszióval összefüggő sugárzás. Ezeket a folyamatokat a sugárzás élettartama alapján fluoreszcencia és foszforeszcencia jelenségekre osztjuk. Míg az előbbi élettartama 10^—9—10^—6 s, utóbbié 10^—4—10 s tartományba esik. A kétféle

jelenség az utóvilágítás tartamán kívül mechanizmusukban is eltérnek egy mástól.

Leegyszerűsítve, a fluoreszcencia során az elnyelt energia közvetlenül szolgáltatja a kibocsátott fény energiáját, a foszforeszcenciában viszont az energia valamilyen

tárolóba kerül, s onnan csak lassan adja át azt környezetének.

A drágakövek ultraibolya (UV) fényben mind hosszúhullámú (400-315 nm), mind rövidhullámú (280-200 nm) sugarakkal vizsgálják. Vannak ugyanis olyan drágakövek, amelyek e két sugártartomány közül csak az egyikre reagálnak (fotolumineszcencia). A fluoreszcenciás vizsgálatok egyes esetekben a drágakövek

diagnosztikájához is hozzájárulhat, pl. szintetikus kövek azonosításánál. A krizoberill UV fényben más színű, mint nappali fényben. A krizoberill UV fényben

más színű, mint nappali fényben.

Krizoberill nappali fényben (zöld) és UV fényben (vörös).

A röntgenlumineszcencia jelenségét használjuk ki a gyémánt és a meddő szemcsék elkülönítésére. A röntgensugarak segítségével végzett elkülönítési

eljárás azon a tényen alapul, hogy egyes gyémántok a röntgensugárzásban fluoreszkálnak. A őrölt, száraz koncentrátumot olyan adagolóberendezésbe töltik, amely csak egyenként engedi át a szemcséket, a végtelenített szalagra. A

szemcsék a szalagról függőlegesen a fluoreszcencia-szeparátorba hullnak, miközben röntgensugárzás éri őket. Az egyes fluoreszkáló gyémántszemcsék

működésbe hoznak egy fotomultipliert. Innen az impulzusokat, egy gyorsan kapcsoló fúvókákhoz vezetik, amely sűrített levegő segítségével szinte kifújja a

drágaköveket a meddő anyag közül.

A gyémánt röntgenfluoreszcencia segítségével végzett elkülönítésének

sémája.

adularizálás a holdkő (adulár változat) fényjátéka, mely a cabochon csiszoláskor a káli- és

nátriumföldpát lemezekből álló lamellás szerkezetre vezethető vissza. A fényjáték a hold sejtelmes fényére emlékeztet.

aszterizmus csillag alakú fénysávokból álló jelenség (lat. astrum = csillagkép; gör. aszter = csillag). A megfelelően csiszolt (cabochon) ásványon, pl. rubinon, zafíron, rózsakvarcon a visszavert fényben hat-, ritkán négy- vagy tizenkét ágú csillagalak látható. Okai általában a rácsszerkezetben

meghatározott irányban elhelyezkedő zárványok, ill. növekedési hibák. Ugyanúgy keletkezik, mint a macskaszem(hatás), de ott a rostok, tűk, üreges csatornák párhuzamosan helyezkednek el.

gyöngyház: a gyöngykagylóhéj belső, csillogó színjátékot mutató pikkelyszerű lapocskákból (szélesség kb. 10-15 μm, vastagság kb. 1 μm) felépülő rétege. Gyöngyházfény (fr. lüszter: fény, csillogás) a gyöngy felszínén az aragonit lemezkék zsindelyszerűen helyezkednek el, interferenciát (színszórást) okoznak.

irizálás egyes drágakövek színjátéka, amelynek oka az, hogy a fény apró repedéseken és hasadékokon a szivárvány színeire bomlik (lat. iris = szivárvány).

labradorizálás labradoriton (= spektroliton) tapasztalt fényjelenség, azaz meghatározott irányokban jelentkező, általában kékes-zöldes színjáték. Oka valószínűleg a kő lamellás (vékony lemezes

kifejlődés, amikor a többszörös /= poliszintetikus/ ikerkristályok összenövési síkjai mind párhuzamosak) felépítésén keletkező interferencia-jelenség.

macskaszem(hatás olyan fényjelenség, amely a macska résre emlékeztető szemét juttatja eszünkbe.

Ha krizoberill-macskaszem cabochont forgatunk, a felszínén tejkék vagy zöldesfehér hullámzó

derengés vándorol; ezt a jelenséget nevezik macskaszemhatásnak (fr. chatoyance ejtsd: sátoájansz).

Ez a derengés ezüstösen csillogó fénysávvá koncentrálódhat, amely a macska szemére emlékeztet. A macskaszemhatás oka a számos, mikroszkopikus finomságú, párhuzamosan elrendeződő

zárványokon létrejövő fényvisszaverődés. Ha egyszerűen macskaszemről beszélünk, mindig a krizoberill-macskaszemet értjük rajta. Minden más macskaszemet a drágakő nevének a

kiegészítésével pontosan meg kell határozni, pl. fenakit-macskaszem, turmalin-macskaszem, kvarc- macskaszem.

opalizálás a nemesopál tarka színjátéka, amelynek oka a nemesopál ún. másodlagos szerkezet térrácsán végbemenő interferencia jelenség (a fénytörés következményeként). Ennek hatására a nemesopál egy kis részén (foltján) csak adott irányokból nézve láthatóak az egyes színek.

Bővített MOHS-féle keménységi skála 1 Talk (zsírkő, szteatit) Mg₃(Si₄O₁₀(OH)₂ 2 Gipsz CaSO₄·2H₂O

3 Kalcit CaCO₃ 4 Fluorit CaF₂

5 Apatit Ca₅ (PO₄)₃(F,OH) 6 Ortoklász KAlSi₃O₈

6.5 Nefrit Ca₂(Mg,Fe⁺⁺)₅Si₈O₂₂(OH)₂ 7 Kvarc SiO₂

7.5 Pirop Mg₃Al₂[SiO₄]₃ 8 Topáz Al₂SiO₄(F,OH)₂ 8.5 Krizoberill BeAl₂O₄ 9 Korund Al₂O₃

10 Gyémánt C

A drágakövek keménység szerinti besorolása

I. Rendű drágakövek: gyémánt, zafír, rubin, krizoberill, spinell.

II. Rendű drágakövek: berill, topáz, cirkon, turmalin-, gránátcsoport, nemes opál.

III. Rendű drágakövek: krizolit, cordierit, kianit, staurolit, epidot, türkisz.

IV. Rendű drágakövek: kvarcváltozatok, földpátok nemes változatai, malachit, azurit, fluorit, vérkő (hematit), gagát, borostyánkő.

A drágakövek kristályrendszerek szerinti besorolása

Háromhajlású: amazonit (mikroklin) KAlSi₃O₈, kianit, aventurin-földpát (napkő) NaAlSi₃O₈-CaAl₂Si₂O₈, türkiz CuAl₆[(OH)₂PO₄]₄ .4H₂O.

Egyhajlású: diopszid, holdkő (adulár) KAlSi₃O₈, jadeit, nefrit, lazulit (kékpát MgAl₂[PO₄]₂(OH)₂.

Rombos: andaluzit, krizoberil, olivin (peridot, krizolit), topáz.

Négyszöges: vezuvián, rutil (anatáz), cirkon.

Háromszöges: kvarc és változatai, rubin, zafír, hematit, turmalin.

Hatszöges: apatit, berill (akvamarin, smaragd).

Szabályos: gránátok, gyémánt, fluorit, lápisz lazuli (lazurit, lazurkő, lápisz), spinell MgAl₂O₄.

A drágakövek kristályosztályok szerinti besorolása

I. Terméselemek: gyémánt, arany

II. Szulfidok: pirit, markazit, proustit Ag₃AsS₃

III. Oxidok: korundváltozatok, kvarcfélék, kuprit, spinell (ceylanit), vérkő = hematit

IV. Szilikátok: amfibolok /nefrit/, piroxének /diopszid, jadeit/, berillek, cirkon, kianit, földpátok, gránátok, lápisz lazuli Na₈(Al₆Si₆O₂₄)S₂, szodalit, topáz,

turmalinok, vezuvián, zoisit stb.

V. Foszfátok: apatit, brazilianit NaAl₃[PO₄]₂(OH)₄, lazulit (Mg,Fe)Al₂[PO₄]₂(OH)₂, türkiz CuAl₆[/PO₄/(OH)₂] . 4H₂O,

VI. Szulfátok és rokon vegyületek: barit, gipsz, scheelit CaWO₄, krokoit PbCrO₄,

VII. Karbonátok: kalcit, malachit, azurit, rodokrozit VIII. Halogenidek: fluorit

IX. Szerves vegyületek: borostyán, gagát, gyöngy, korall.

Mineraloidok: borostyán, elefántcsont, gagát, obszidián, opál, moldavit, gyöngy.

Kék színű drágakövek

Lazúrkő (lazurit, lapis lazuli, ultramarin) Na₃Ca(AlSiO₄)₃S Lazulit (kékpát vagy kékkő) MgAl₂(PO₄)₂(OH)₂

Türkiz CuAl₆[(PO₄)(OH)₂]₄ . 4H₂O Szodalit Na₈Al₆Si₆O₂₄Cl₂

Tanzanit Ca₂Al₃(SiO₄)(Si₂O₇)O(OH).

Azurit 2CuCO₃.Cu(OH)₂

Arhimédesz híres kísérlete

Albiruni a XI. sz. elején piknométerrel mért sűrűség adatai és a mai értékek Albiruni Mai értékek

zafír 3,97 3,93 - 4,3

rubin 3,85 3,94 - 4,1

smaragd 2,75 2,7

lazurkő 2,6 2,7

hegyikristály 2,6 2,65

Néhány drágakőként használt anyagsűrűsége

gyémánt 3.52 0.01

topáz 3.53

hematit 5.20 0.08

pirit 5.00 0.10

malachit 3.95 0.15....0.7

spinell 3.60

lazulit 3.09 0.05

turmalin 3.06 0.10

türkiz 2.76 +0.08....0.45

lazurit (lazurkő) 2.75 0.25

gyöngy 2.66 +0.12....0.05

tenyésztett gyöngy 2.72 +0.06

korall 2.65 0.05

elefántcsont 1.85 0.15

Poncolás: (ol. „szúr” szóból) fémtárgyak felületi díszítése belenyomott vagy ütött mintákkal (fémtárgyak felületét ismétlődő motívumokkal díszítő eljárás). A folyamat lényege, hogy a mintaütő szerszám, a poncoló bélyegző vagy verőtő hegyébe vésett

mintát a fémfelületre helyezve, azon egyenletesen mozgatva, felső végének kalapálásával ráverik az ötvöstárgyra.

Niello: fémtárgyak díszítési eljárása. A finoman kivésett mélyedéseket megtöltik ezüst-réz- kén-bórax-ólom keverék összeolvasztásából kapott, porrá tört anyaggal,

majd a fémtárgyakat hevítik, s a por összeolvad a fémmel. A felületet azután gondosan felpolírozzák.

Tausírozás: fémtárgyakon használt díszítési eljárás. A tárgyba mintát vésnek, majd más, rendszerint nemesfémből készült huzalt kalapálnak a vésetbe, amely így elütő

színével díszíti a tárgyat. A közönségesebb fémek, pl. vas, bronz felszínének nemesebb fémekkel való berakása.

Granuláció: nemesfém-díszítési eljárás, amely során apró, milliméteresnél kisebb golyók mintázatba erősítésével dekorálják a felületet.

Filigrán (lat. filum „fonal” és granum „gabonaszem” szókból), vékony arany- vagy ezüst sima, csavart (sodrony) huzalokból, vagy gyöngydrótból készített ötvösmű

(alap vagy alap nélkül). Lehet önálló ékszer, de használják kelyhek és más ötvöstárgyak díszítésére is.

A trébelés (domborítás, kalapácsolás) a fémlemezek hideg domborítása, kalapáccsal és üllővel való alakítása.

Boglár (jelentése: dísz, ékítmény) : drágakövekkel, gyönggyel és

zománcberakással díszített gomb, csat vagy ékszer (fülbevaló). A boglárt ruhára, övre, főkötőre, pártára, fövegre varrták.

Násfa: régi magyar ékszernév, melyet vagy önállóan a mai brossnak megfelelő módon használtak, vagy a nyakba akasztott láncról csüngött le s

azért függőnek is nevezték. A legszebb násfák a XVI-XVII. sz.-ból maradtak fenn.

Fibula (lat. "csat, kapocs") a bronzkorszak óta használatos két ruhadarabot, vagy egy ruhadarab két szárnyát összefogó díszes (tűs) ruhakapocs.

A szín Colour A tisztaság Clarity A tömeg Carat A csiszolás Cut

Az ékszergyémántokat jellemző négy C

A gyémánt dúsítása:

1) kimberlit bányászat  feldarabolás

iszapolás

2) a koncentrátum "grease table" -ra kerül + vízsugár  savazás

3) fluoreszcencia szeparátorok

Grease table

I típus

Szépen fejlett kristályok

II típus

Kevésbé szimmetrikusak, torzultak, de nagy méretűek Természetes előfordulás: Ia: 98% IIa: 2%

Ib: 0,1% IIb: extrém ritka N tartalom (ppm) Ia: 10-3000 IIa: 10

Ib: 25-500 IIb: 0,1 N eloszlása: Ia: kis aggregátumokként

Ib: egyedi atom helyettesítés

Más szennyezés IIb: bór

Szín: Ia: színtelen, sárgás árnyalat IIa: színtelen, barna, vörös

Ib: sárga, narancs, zöldes IIb: kék

Speciális tulajdonság IIb: félvezető

III típus

Hatszöges szimmetria. KATHLENN LONSDALEIT Diablo Canyon meteoritban.

Az ékszer gyémánt típusainak osztályozása nyomelem tartalom és abszorpció alapján

Tisztaság (Clarity)

Loupe-clean, lupenrein 10x N; piqué (molyrágta, sérült)

VVSI = Very, Very Slightly Imperfect (nagyon, nagyon csekély mértékben hibás) VSI = Very Slightly Imperfect (nagyon csekély mértékben hibás)

SI = Slightly Imperfect (csekély mértékben hibás) I = Imperfect (hibás)

International Diamond Counsil (IDC) minőségi bizonyítványok egységesítés.

1) külső ismertetőjegyek:

a) természet adta jegyek (növekedési-ikervarratok);

b) megmunkálás hiányosságai;

c) utólagos meghibásodás.

2) belső ismertetőjegyek: zárványok nagysága, mennyisége és színe, elhelyezkedése.

IF = Internally Flawless "nagyítóval zárványmentes, kifogástalan"

VVSI vagy VVS = Very, Very Small Inclusions; nagyon, nagyon kis zárvány(ok) VSI vagy VS = Very Small Inclusions; nagyon kis zárvány(ok)

SI = Small Inclusions; kis zárvány(ok), szabad szemmel nem láthatóak P1 = First Piqué, első piqué, sz. szemmel nehezen fedezhetők fel

P2 = Second Piqué, második piqué, sz. szemmel felismerhetőek

P3 = Third Piqué, harmadik piqué, sz. szemmel azonnal felismerhető, durva zárványok

Karcolás (scratch)

Kimaródás üreg (pit, cavity)

Törés, csorbulás (chips)

Clarity

Külső hibák (blemishes)

Csorbulás (nick)

Belső hibák (inclusions)

Beépült kristály (included crystal)

Felhő (cloud)

Pinpoint

Knot

Szakáll (bearding)

Ceratonia siliqua magja 1 carat = 0,2g = 200mg

1 ct =100 pont (point) 1 ct = 4 grain

Az arany tisztasága (kt) 1000 ezrelék = 24 karát

916 ezrelék = 22 karát 750 ezrelék = 18 karát 585 ezrelék = 14 karát 375 ezrelék = 9 karát 333 ezrelék = 8 karát 1 kt 41,66666 ezrelék

A csiszolás célja:

1) a rendszerint alaktalan, befogásra alkalmatlan drágakőnek további felhasználásra alkalmas alakot adni;

2) elősegíteni a legkedvezőbb optikai hatások érvényesülését.

Fényjelenségek csiszolt drágaköveken:

1) a külső brillancia: a kő felületéről (tábláról, fazettákról) visszaverődő fény

(tükröződés);

2) a belső brillancia: a kő törésmutatójának meg az ún. teljes visszaverődésnek köszönhető;

3) a szóróbrillancia ( = a kő tüze) a kő ama képessége, hogy a ráeső ill. beléhatoló fényt felbontja alkotóira, és többféle színben juttatja el a szemünkbe. Oka a kő színfelbontó képessége (diszperziója), a színtelen fénysugarak fölbomlása alkotóikra, a

szivárványszínekre melyet a kő tüzének is nevezünk;

4) a szcintilláció, a kő szikrázása annak mozgatása vagy a fény irányának megváltozása közben.

Csiszolási módok:

1) Fazettált: a) briliáns; b) lépcsős 2) Sima: gömbölyded (kaboson)

3) Vegyes: az 1 és 2 kombinációja

A briliáns fazettái és elnevezésük: a) felső rész; b) alsó rész; c) tábla;

d) rundiszt; e) kalett; f) táblafazetták; g) felső főfazetták (bezel); h) felső rundisztfazetták; i) alsó főfazetták (pavilon); k) alsó

rundisztfazetták.

A briliánsforma jellegzetességei:

- felső és alsó rész magassága kb. 1:3;

- rundiszt vastagsága 1-3% (ideális 2%);

- tábla + 8 táblafazetta + 8 felső főfazetta + 16 felső rundisztfazetta + 8 alsó főfazetta + 16 alsó rundisztfazetta

Sah gyémánt Kasikci gyémánt

Drezdai zöld gyémánt

Tiffany sárga gyémánt Hope gyémánt The Centenary gyémánt

Arany mosás és dúsítás Hg-al vagy KCN-al

Hooker emerald

Hegyikristály Rózsakvarc

Jáspis-kalcedon Achát

Achát festése:

Kék: sárga vérlúgsóban K₄[Fe(CN)₆].3H₂O áztatás + vas(II)-szulfátban főzés

Vörös: vas(III)-nitrát oldat + égetés

Citromsárga: sósavval kezelik + melegítés

Zöld: krómsó oladat + hevítés; Ni(NO₃)₂ + hevítés Fekete: tömény cukoroldat + meleg H₂SO₄

Barna: cukoroldat + melegítés

Fekete opál

2006. november Kisnána (Mátra) több mint 300 kg

faopál

Petrified forest nemzeti park Arizona

A gránát-csoport tagjainak összetétele.

Az andradit változatai közül az átlátszatlan, barnásfekete színű Ti-tartalmú melanit leggyakrabban alkáli magmás kőzetekben fordul elő. Az igen magas fénytörésű, zöld

színű, átlátszó demantoid („gyémántszerű fény”) az egyik legértékesebb gránát. A topazolit citromsárga színű (topázszerű) andraditváltozat.

A grosszulár változatai közül a barnásnarancs színű hessonit vagy fahéjkő (Fe²⁺-t tartalmaz), a smaragdzöld színű, vanádiumtartalmú tsavorit, a színtelen leukogránát, a tömött, átlátszatlan, zöldes hidroglosszulár a legismertebbek.

Sor Megnevezés Összetétel Jellemző szín(ek)

I

Pirop Mg₃Al₂[SiO₄]₃ a vörös különböző árnyalatai

Almandin Fe₃Al₂[SiO₄]₃ a vörös különböző árnyalatai

Spessartin Mn₃Al₂[SiO₄]₃ barna és a vörös árnyalatai

II

Uvarovit Ca₃Cr₂[SiO₄]₃ smaragdzöld

Grosszulár Ca₃Al₂[SiO₄]₃ zöld, sárga, barnásvörös Andradit Ca₃Fe₂[SiO₄]₃ sárga, zöld, barna,

fekete

Jadeit nefrit

• Mindkettő inoszilikát, tömött megjelenésű, szívós ásványok és általában zöld színűek.

• A jadeit (Na(Al,Fe⁺⁺⁺)Si₂O₆) piroxén a nefrit ^(Ca₂^(Mg,Fe++)₅^Si₈^O₂₂^(OH)₂ ) amfibol csoport tagja. A jadeit borszesz lángban megolvad, a nefrit magasabb hőmérsékleten.

Piroxén lánc

Amfibol lánc

I. Pszuszennész kanópuszedényei (i.e.

1045-994)

Alabástrom és aranylemez;

m: 38-43 cm Tutankhamon halotti maszkja (keselyű,kobra,

álszakáll, nemeszkendő).

Arany, lazúrkő, tejkvarc, obszidián, amazonit, üvegpaszta.

M: 54 cm; Sz: 39,3 cm; súlya: 11 kg

.

A Kr. e. 1000 körül élt I. Pszuszennész az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb, igaz, egyik legkevésbé ismert uralkodója, aki még akkor is a közfigyelem fénykörén kívül maradt, amikor 1940-ben Pierre Montet – nem sokkal a II világháború kitörése után – megtalált a sírját Taniszban. Pedig ez a sír több szempontból is kivételes: egyrészt azért, mert ez az egyetlen a fáraó-nyughelyek közül, melyet nem fosztottak ki megtalálása előtt, másrészt pedig azért, mert

Pszuszennészt tömör ezüst-koporsóba temették, tömérdek páratlan értékű és szépségű kincs kíséretében

I. Pszuszennész ezüst emberformájú koporsója, Kairói Múzeumban

I. Pszuszennész arany haloti maszkja

Az első Felső Egyiptom fehér koronája (Hedjet), a második Alsó Egyiptom vörös koronája (Deshret), a harmadik Alsó-és Felső Egyiptom egyesített koronája (Pszent).

A negyedik a nemesz-kendő a fáraó pszent koronáját helyettesítette. A sárga-kék csíkok váltakozása a napkorongot, és az égboltot szimbolizálja. Általában Ureusz

található rajta..

Az egyiptomi fáraók legismertebb és legelterjedtebb jelképe a mellkasukon összefont heka és a neheh, ismertebb nevükön a pásztorbot és az ostor. Ez a két jelkép olyan fontosnak számított az

ókori Egyiptomban, mint más népek királyainak jogara és országalmája. Mindkét darab hosszúsága: 33, 5 cm

Heinrich

Schliemann,1880

Az ún. „Priamosz kincsek”

Három halotti maszk

Mükénéből

Rüton vagy ivókürt

A gyöngy összetétele: 85-90% CaCO₃ (aragonit); 5-10% konchin; 3-4% víz.

Gyöngyház (aragonit lapok, pikkelyek alkotta réteg; szélesség 10-15μm; vastagság 1μm).

Gyöngyházfény (lüszter) a gyöngy felszínén bekövetkező interferencia (színszórás).

KOKICHI MIKIMOTO: ő fedezte fel, hogy idegen anyagot (magot + egy kis kötőszövetet) helyezve a kagylóba, „nagyüzemi méretben” gyöngyöt lehet tenyészteni. Növekedési

sebesség 0.05- 0.09mm/év.

Növekedési időtartam 3-4 max. 6 év; 7 után befejeződik a gyöngyház termelés.

grain= 0.05g = 0.25=1/4 karát; momme= 3.75g = 18.75 karát

A gyöngy értéke: alak, szín, nagyság, ragyogás, felülettisztaság függvénye.

Az egyik oldalon lapos, félgömb alakú gyöngy (button: gomb) a gombgyöngy. Ezek a gyöngyök azért ilyenek, mert nem a kagyló testében, hanem a kagyló belső héjához

tapadva nőnek. (Héjgyöngy = bliszter)

A szabálytalan, szimmetria nélküliek a barokk-gyöngyök.

Gyöngy farm Japánban (Matsushima Bay 2002 )

Barokk gyöngy semmilyen forgástengelye sincs.

Fél, bliszter, mabe, héj gyöngy.

"half-pearls" , blister pearls "mabe pearls" button pearls

A borostyán (= szukcinit) elemi összetételét és néhány paramétere

C-tartalom 61-81%

H-tartalom 8,5-11%

O-tartalom kb. 15%

S-tartalom max. 0,5%

Nyomószilárdság 19-29 MPa

Mohs keménység 2-2,5

sűrűség 0,96-1,096 g/cm³

olvadáspont 287-300 °C

törésmutató 1,539-1,542

Rekonstruált borostyán szoba (Янтарная комната)

Magyar Szent Korona

Magyar jogar

A Német-római Birodalom koronája

Bocskay István koronája

Szent Vencel vagy Cseh korona

Nagy Károly koronája

Imperial State Crown

Royal Scepter

Az Orosz kis korona

(Малая императорская корона )

„Monomah korona v. sapka (Шапка Мономаха)

Orlov gyémánt a cári jogarban Az Orosz nagy korona

(Большая императорская корона )

Faberge tojások

Topkapi tőr