hoor A/SZEMÉSZET

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) A/SZEMÉSZET. IRTA Dí, A BUDAPESTI. KIR.. A. hoor károly. MÁGY. TUD. EGYETEMEN A SZEMÉSZET NY. n. SZÁMÚ SZEMKLINIKA IGAZGATÓJA. UNIVERSITAS. KÖNYVKIADÓ TÁRSASÁG BUDAPEST,. 1912. R.. TANÁRA,.

(6) \. :. /. i. i. Légrády Testvérek nyomása, Budapest..

(7) ELSZÓ. Bár orvosi irodalmunknak több, jó van, mégis. készségesen. vállalkoztam. e. tankönyve. szemészi. munka. megírására,. hogy ebbl a kétségtelenül nagyszabású vállalatból, melynek keretében az orvosi tudomány összes ágai feldolgozást azért,. nyernek, ne hiányozzék a szemészet.. A könyv. czéljának szemmel tartásával igyekeztem szigo-. rúan mérlegelni,. hatok. el. mirl. értekezzem. behatóbban és mit hagy-. mint kevésbé fontost, vagy lényegtelent, és miután a. munka nem specialistáknak készült, kerültem a még eléggé meg nem alapozott elméleteknek sokszor még megemlítését. is,. tartózkodtam a bonyolult (és drágaj vizsgáló-eszközök. ismertetésétl és az irodalmi adatok felsorolását annyira mel-. lztem,. mint a mennyire. kézikönyvének* általam 4. igyekeztem. azokat a. '. „Szemészet. megirt fejezeteiben lehetleg teljesen. közölni.. Az. mvekbl. ábrák- nagyrészt. vettem. eredetiek;. egyeseket azonban. más. mert. helyesebbnek gondoltam az általánosan jóknak és typicusoknak elismerteket átvenni, semmint kevésbé jellemz eredetieket hozni, csupán azért, hogy ereát,. detiek legyenek.. Budapest,. 1912. junius havában.. A. szerz..

(8)

(9) ELS ELS. RÉSZ.. FEJEZET.. A SZEM BONCZOLÁS- ÉS ÉLETTANA. védkészülékeinek anatómiáját es élettanát csak kiemelésével, nagy vonásokban tárgyaljuk, azoknak a viszonyoknak melyek a kóros változásoknak és azok következményeinek megítélésére. A. szemnek, segít-. és. fontosak.. A. köthártya (conjunctiva).. nyálkahár.tyaszer köthártya a szemhéjporc homorú felületét vonja be, az orbita szélein áthajlik a szemgolyora es annak elüls felületét szemhéj is beborítja. A köthártyának a szemhéj porcogot bevono részét. A. köthártyának, conjunctiva palpebrarum szemteke. köt-hártyának. conj. bulbi- nak. s.. tarsi,. a szemgolyót bevono részét. mondjuk. ;. kett. az a rész, mely a. között az átmenetet közvetíti, az áthajtási red, fornix conjunctivae. A szemhéj köthártya a szemhéjporchoz szorosan simul, ellenben. az áthajlásban igen laza subconjunctivalis kötszövettel van összefüggésben a Müller-féle musculus tarsalissal. Az áthajlási red laza szerkezete. engedékeny volta biztosítja a szemgolyónak a szemhéjaktól független mozgását és mozgékonyságát. Mihelyt az áthajlási red megrövidül, a szemgolyó mozgása korlátoltabb lesz és ha az áthajlás egészen elpusztul, a szem mozgékonysága jelentékenyen csökken. Szöveti szerkezetét nézve a szemhéj köthártya és áthajlás mindenekeltt több réteg hengeralakú hámsejtbl áll, melyben elszórtan kehelysejteket találunk a köthártya gyuladásánál ezek a sejtek tetemesen meg-. és. ;. szaporodnak.. A. hámréteg alatt igen vékony. mely alatt a köthártya tulajdon szer kötszövet fekszik. lunk,. A zett. tarsalis. szövete, érdús, hálózatos,. köthártya igen vékony, úgy hogy. Meibom-mmgyek kivezet találunk.. Az. talá-. adenoid-. rajta a porcban elhelye-. csövei keresztül látszanak.. Tapintó szemölcsöket csak a szabad. köthártyában. szerkezet nélküli réteget. u. n.. corpus. széllel. közvetlenül szomszédos. papillare conjunctivae. nem. egyéb,.

(10) 6. mint a köthártya felületén minden irányban szétágazó és egymással összeszájadzó barázdák és mélyedések közötti kiemelkedések, mert teljesen síma felület csak az újszülött köthártyája. Közvetlen a. felület alatt sokszor. kisebb-nagyobb számú, zárt nyirok-. tömlcskékre akadunk. Ezek a nyirok folliculusok. nem kóros képletek.. A köthártya saját szövetében acinosus nyálkamirigyeket- (járulékos könymirigyek) találunk. A fels áthajtási redben 20 — 25-öt, az alsóban 8. —. 10-et.. A fels. szemhéj köthártyának üterei fleg az arcus tarseus inferiorból kerülnek ki oly módon, hogy ennek az üteres ívnek értörzsei a porcogót mm. -nyíre a szemhéj szabad a sulcus subtarsalisban átfúrják. Ez 2 5. —. szélétl és ezzel párirányosan haladó sekély és keskeny behuzódás alakjában látható. Az alsó szemhéjon hasonló módon kerülnek a vérerek az arcus tarseusból a tarsalis köthártyába.. szemteke köthártya az alatta lev sklerával ruganyos rostokban gazdag subconjunctivalis, episkleralis, kötszövettel áll összeköttetésben. A bulbaris köthártyának két részletét különböztetjük meg a. A. :. skleralis. köthártyát. a szaruhártyán kivül borítja a bulbust és a. ,. cornealis köthártyát,. corneát. bevonja.. is. A. mely mert a conjunctiva szövetileg módosult alakban a. köthártya igen finom és vékony, úgy hogy az- alatta lev keresztül látszik. Errl csípvel ránc alakjában felemelhet.. skleralis. fehér sklera. Ennek a tulajdonságának a szemgolyó. laza összefüggés lehetvé teszi továbbá azt,. hogy a. köthártya szomszédos folytonossaghianyok takarására. felhasz-. hasznát vesszük. skleralis. nálható.. rögzítésénél, operatiok alkalmával. E. ilyen hiányok tarsalis köthártya, ellenkez tulajdonsága miatt. A. takarására. nem. használható.. ez az conjunctiva sklerae a szaruhártya körül lapos redt képez, és sklera annulus s. limbus conjunctivae. Az összefüggés conjunctiva. A. között. itt. elválaszthatatlanul szilárd.. mint a szemteke köthártya szöveti szerkezete lényegesen más, mirigyei nincsenek, szemhéji-é. Vérerekben jelentékenyen szegényebb, köthártyáé. felhámja több réteg laphám és vastagabb mint a tarsalis. A. A dott,. szaruhártyán hámrétegre. Bowman- szövet nevet skleralis köthártyában két. mely. A. íeducáló es a szerkezet nélküli rétegre. itt. a. viseli.. vérérréteget. találunk;. a. felületes. v. episkleraköthártyáit és a mélyebb köthártya alattit, a subconjunctivalis-, ütereibl (artériáé palpebrales) lis vérérréteget. A fels réteg a szemhéj lefutó kötóhártya-verszármazó véreket és az elüls, egyenes irányban az elüls ciharis vererekbo ereket foglalja magában. Az episkleralis érréteg jönnek, közel a szaruhartya származik. Ezek a négy egyenes szemizomtól merülnek; elbb azonban széléhez átfúrják a sklerát és a szem belsejébe szaruhártyát suru haló ala jaszámos apró ágat bocsátanak ki, melyek a.

(11) „. .. 7. rendszerint Mélyebb eredet szembajoknál ezek az erek fekszenek, abelövelt érháló rózsaélénken belöveltek és miután mélyebben conjunctivalis vérerek belöveltvagy ibolyaszin, mig a felületesen fekv. bán veszik. körül.. sége élénk vörös szinú. Nyirokerekben a bulbaris. köthártya gazdag, érz. idegeit a. trigeminustól kapja.. /. ,. A bulbaris köthártya a bels szemzugban a szaruhártya felé merlegesen. álló. redt a. A. (palpebra tertia).. félholdalakú. félholdalakú. — plica. redöt. red. A. domború,. semilunarist alkotja,. felületén apró,. alkotott dombocskát a caruncula mirigyekbl &. nervus. gúlaszer,. f. agyú-. lacrimalist látjuk.. nem, ritkán szaruhártyától kétoldalt, különösen öreg egyéneknél. rendesen háromszöglet foltot egy. egy apró sárgás-szin, kissé kiemelked, ugyanilyen szín látunk ez a szemrés-folt, pinguecula, mely sárgás színét ;. szer anyagnak. hyalin. köszöni.. A. szarúhártya (cornea).. szaruhártya kifelé domború üvegtiszta, átlátszó szövet, mely a. A. sklerába óraüveg módjára ékelt.. mert a sklera alól es felül valamivel jobban nyúlik az átlátszó szaruhártyába, mint kétoldalt, úgy hogy harántul álló ellypsisnek felel meg. Bels görbületi felülete gömb-. Élirl nézve nem. szelet,. A. mert. merleges. ben. ;. teljesen gömbszelet,. a cornea és sklera között az összeköt vonal ép körvonal. déllben a szaruhártya görbülete ersebb, mint a vízszintes-. itt. a vízszintes görbületi sugár. bületi sugara 12. mm.. a. 07 mm.. iridis. A. képezi.. s.. szélessége. ;. hátsó határfalát a ligamentum. csatorna rterét keresztül-kasul járó szala-. gocskák több rekeszre osztják plexus. van a limbus corneae;. Belsejében köralakú járatot találunk, ez a Schlemm- csátorna,. canalis Schlemmi, melyet endothel bélel. pectinatum. gör-. mm.. Ott, ahol sklera a corneába átmegy,. kb.. merleges 77 mm., a szem. és. számtalan igen finom véna. tölti ki, azért. sinus venosus ciliaris-núk nevezik.. Kívülrl befelé a szaruhártya következ rétegeit látjuk A küls hámréteg 6 8 rétegbl áll. Felül maggal biró lapos sejtek vannak, ezek alatt 3 4 réteg sokszög- és gömbölded sejt következik, végül :. ,. 2. —. —. —. 3. réteg hengerhámsejt.. A. Bowman-szövet. (elüls alaphártya. ,. lamina. elastica. anterior),. vékony, a fényt ersen tör, üvegtisztaságú, szerkezetnélküli réteg, mely az alatta féle éles. fekv stroma lemezeivel, szoros összefüggésben áll, felfelé az epithel határa van. Kóros viszonyok között és halál után könnyen elválik. Bowman-szövettl. A szaruhártya saját szövete (stroma, substantia propria corneae). A felülettel párhuzamosan elrendezett, egymás fölött fekv 18 —-20 nyaláb-.

(12) 8. réteg képezi.. Az. egyes nyalábokat finom kötszöveti rostok alkotják.. A rostokat és rostnyalábokat ragasztó anyag köti össze. A ragasztó anyagban hézagrendszert és a hézagokat. összeköt. csa-. tornácskákat supponáltak, melyekben nyirok kering. Ezek a Recklingshau.sw-féle nedv csatornácskák. Ma tudjuk, hogy ilyen hézagrendszer nincs és. sem képzelhet a corneában endothel bélelés nélkül való csatornarendszer, szabadon kering folyadékkal, mert ezt a szaruhártya parenchymája magába szívná. el. A. stroma nyalábai között kétféle sejtalak foglaltatik a szaruhártya állandó sejtjei (fix szaruhártya testecske ), melyek lapos protoplasma testbl, nagy magból és a testbl kiinduló számos protoplasma nyúlványból :. j. állanak.. A. másik. sejtféleség. hártya izgatásánál. és. vándor sejtek,. leukocyták,. melyek. a. szaru-. hátsó. alap-. gyuladásánál tetemesen felszaporodnak.. ( membrana. Descemet-szövet. Descemeti. s.. Demoursi. ,. szerkezet nélküli réteg alkotja,. lamina elastica posterior). Nehány nagy ellenállási képességgel úgy vegyi, mint kóros befolyásokkal szemben saját szövetéfelruházott, ruganyos üvegtisztaságú szövet. A szaruhártya. réteg,. tl. élesen elkülönített. Endothelréteg.. A. corneát az elüls csarnok felé egy-, vagy két rétég. síma endothel sejt határolja (1. I. ábra). A szaruhártyának itt felsorolt egyes rétegeit. maga. egészében,. és igy a. átlátszó folytatásának nézhetjük nevezeconjunctivalis reszt asklerának és az uveának.. három szövet. tesen a conjunctivának,. szaruhártyat a :. A. szaruhártya stromája, az epithelréteg és a Bcrwman- szövet, a skleralis részt a endothelréteg képviseli. A az uvealis részt a membrana Descemeti és az mely fejloDescemeti a ligamentum pectinatumból származik,. membrana désileg. is. az uveához tartozik.. mutatja, hogy a szaruhártya conjunc'köthártya különféle megbetegedéseit igen sokszor a. Ezeknek a szöveteknek egymáshoz tartozását az. is.

(13) 9. catarrhale stb .), a bántalmazása complicálja (pannus, ulcus stromaja (sklerobántalmaiban ismételten részt vesz a cornea. tivalis részének. sklera. uvea bajainál a Descemet-szövet és az endothel. melyek részben szaruhártya idegei a ciliaris idegekbl származnak,. keratitis). A. és az. köthártyából a szaruhártya szélén annak a sklerából, részben a skleralis végtelen finom velnélküh idegrostok saját szövetébe hatolnak. Itt mint ágat küldenek.. Az igazodnak szét és a szaruhártya- epithelbe is számos cornea rendkívüli érzéidegeknek felületes fekvésébl magyarázható a fennmarad. kenysége, mely az altatásnál (narkosis ) is legtovább szaruhártyában nincsenek. Vérerek rendes körülmények között a egyrészt a periszaruhártya táplálkozása vérerek híjában valószínleg vérplasma az, erekbl a cornealis vérérháló útján történik úgy, hogy a. A. másrészt a táplálásban a csarnokviz is szelediosmosis utján a szaiupei, úgy, hogy a benne oldott tápláló anyagok folyadéknak behatohártyába jutnak. Hogy a táplálkozás filtratio, tehát a filtratiót az endothel akalása révén is történnék, kizártnak tekintend. A corneaba hatol és dályozza meg mihelyt ezt eltávolítjuk, a csarnokviz a. szaruhártya stromájába. jut,. ;. •ennek duzzadásos homályát okozza.. Öreg egyéneken a szaruhártya kerületen gyakran homályos savót mindig látunk, melynek szélessége 2 mm. is lehet. Ezt a savót a limbustól neve arcus senilis s. keskeny, átlátszó szaruhártya-csík választja el ;. gerontoxon.. igen apró zsirszemcsékbl. Ez. néha még mészszemcséket. is. áll,. melyek között hyalin rögöket,. találunk.. Tülkhártya, fehér szemhártya (sklera, sklerotica, albuginea, tunica albuginea).. mely a szemtekének 6 / e részét burkolja. Vérerekben feltnen szegény, fehér szinc onnét ered. Gyermekeken kékesen áttetsz, mert ilyenkor még vékony, úgy hogy az alatta. A sklera. fekv. kissé áttetsz, fibrosus szövet,. chorioidealis festék áttetszik. ;. öreg egyéneken zsirszemcsék felhal-. mozódása folytán gyakran sárgás szín.. A. sklera hátsó kerületében kis kerek nyílás van,. ideg jut a szembe.. A. nyílás. nem. fekszik a sklera hátsó sarkában,. attól kissé befelé. Nyílásról a szó szoros. mert a lamina. eribrosa,. melyen át a. értelmében különben. mely ebben az. u.. n.. foramen. nem. A ott,. nem. egyéb,. rostjai.. elrefelé vékonyabb lesz küls egyenes izmok tapadnak a sklerához, vastagsága legcsekb. 0-3 mm. Részben ebbl magyarázható, hogy sérüléseknél épen. sklera hátsó részleteiben legvastagabb. szakad be a sklera. lesz.. lehet szó,. ;. ;. ahol a. kélyebb, itt. hanem. sklerae- ben fekszik. és melynek hézagain át a látóidegrostok a szembe haladnak,. mint a sklerának bels. látó-. ;. az izmok tapadásai helyein innen megint vastagabb.

(14) 10. A sklerát kívülrl a Tenon-tok nyirokür. befelé a sklera. ;. lamina fusca eszközli sejteket tartalmaz. béleli, ez. ;. A. kett között fennmaradó ür r a choriodeával függ össze. Az összefüggést a borítja. ;. a. ez laza kötszöveti réteg,. lamina fusca bels. mely sötétbarna. finom endothelréteg. felületét. a réteg a sklera és a chorioidea között. festék-. fekv. nyiroküregnek, az. mely a látóideg bels nyirokürege utján az agy subarachnoidealis üregével közlekedik, de közlekedik a Fenon rrel is oly módon, hogy a vortex vénákkal együtt nyirokerck is átfúrják u. n.. perichorioidealis üregnek határfala,. a sklerát és a Tenon-ürbe kerülnek.. A. sklera szövetét ruganyos rostokkal kevert kötoszöveti rostok alkotják,. lapos nyalábok alakjában, melyek részben aequatorialis (a szaruhartya szélével concentricus) részben meridionalis (élirl hatra) elrendezdést. mutatnak. ;. a. küls nyalábok egy. része. egész rendszertelenül fut. le.. sklera szövetében számtalan finom nedvcsatornácska van, tulaj. A. donképeni nyirokerei a skleranak nincsenek. Hátsó sarkában az opticus körül az ütereknek. koszoruszeru háló-. vererek a zatát látjuk, ez a circulus arteriosus Halleri s. Zinni. Ezek a és interyagihátsó ciliaris vérerekbl származnak és a látóideg hüvelyeibe retinaevei összeszájadnalis üreibe hatolnak, ahol az artéria centrális egy-egy ilyen kis verer a látóideget elhagyja, zanak. Egyszer-másszor. chorioideán át az ideghártyába hatol, ahol mint cilioretinalis corneához közel a vérér rendszerint a papillától a sárga folt felé tart. A elüls ciliaris szivárványhártyát ellátó vérerek fúrják át a sklerát ezek az a sklerán és. ;. vérerekbl származnak. A sklera idegei legnagyobb. részt az. iris. és a. sugánzom számára. ren-. rendeltetesi melyek a sklerát hátul átfúrják és elrehaladnak idegfibrillumokat finom helyükre. Ezek a ciliaris idegek útjukban igen adnak a sklerának. delt idegek,. A. szivárványhártya. (iris).. diaszivárványhártya a szemnek, mint optikai készüléknek, pupilla kerek ugyancsak phragmája. Alakját nézve kerek szövet; közepén az szélével és a sugárszaruhártya talál helyet. A szivárványhártya kerülete a visel, bels, szabad szélét pupillaris testtel függ össze és margó ciliaris nevet mondjuk. Ez a lencsetokon nyugszik, a szi\ ár\ ány. A. szélnek. ,. margó. pupillaris,. irisnek, a támasz elveszhártya többi része nem. A lencse tehát támasza az szivárványhártya rezgéseben nyi tése (luxatio lentis, aphakia miatt) a. vánul. (iridodonesis).. szélétl kb. i mm.a szivárványhártyát, pupillaris haladó, csipkézett szél, vérnyire a pupilla kerületével concentricusan a iris felületét két övre osztja, erekbl alkotott körvonalat látunk, mely az pupillaris övre, annulus indis tntnor s. bels, keskenyebb kb. i mm. széles. Élirl nézve.

(15) 1. :. 1. pupillaris és a szélesebb,. Ez a két öv néha. küls. szinre nézve. annulus iridis maior némileg egymástól.. ciliaris övre, is. eltér. ciliaris.. s.. viszonylagos szélessége a pupilla megszüküiris feltiletenek ezen valtozo nagyságálése és tágulása szerint változik. Az. A. két övnek absolut. ból folyik, iris. az. hogy az. rajzolatát u.. i.. és. rajzolata, relieje,. iris. els sorban azok a lécek. felületén javarészt sugárirányú. iris. nem más mint. sem marad mindig egyforma. Az ráncok adják meg, melyeket. elrendezésben látunk és melyek. vérerek, továbá az ugyancsak az. len alakú mélyedések az u. n. imskryptak,. minor. és. iris. felületen. fekv. rendet-. fleg a circulus arteriosus. iiidis. A ráncok részben állandóak, >az iris összehúzódásaitól és széles-. fölött.. bedéseitl függetlenek, részben csak bizonyos összehuzodasi állapotnál keletkeznek az elbbiek a structuralis, az utóbbiak az összehúzódást ráncok, ;. melyek fleg a ciliaris szél közelében vannak es ezzel concentricusan elrendezettek. Miután az iris mozgásánál ezek a ráncok es az iriskryptak is hol feltnnek, hol meg eltnnek, természetes, hogy az iris rajzolata is változik. Vérb és gyuladt irisben a ráncok elmosódnak, ilyenkor az iris' finom rajzolatát elveszíti.. Kívülrl befelé a szivárványhártyát alkotó rétegek a következk Az endothel réteg egyszer rétege a finom, sokoldalú vékony sejteknek és a szaruhártya endothel rétegének folytatása, mely a ligamentum a krypták fölött pectinatum iridist bevonja s innét az iris felületere kerül ;. hiányzik.. Az. iris. elüls határoló. rétege,. lamella iridis anterior finoman recézett. kötszövet.. A. szivárványhártya saját szövete, érréteg, slroma iridis. Igen laza. köt-. szöveti réteg, melyben a szivárványhártya számtalan vérerei fleg sugárirányban elágazódnak magában foglalja továbbá az iris idegeit és pupilla;. ris. és. övében a pupilla záróizmát. Itt találjuk a circulus arteriosus iridis maior-t minort is. Az elbbi a ciliaris szélhez közelebb fekv és vele concentricu-. san haladó, az utóbbi a pupillaris szélhez közelebb. fekv. és vele. ugyancsak. concentricusan elrendezett koszorúszer anastomosisa a szivárványhártya vérereinek.. A jánalc. szivárványhártya záróizma musc. sphinkter iridis az. majdnem. egész pupillaris övét foglalja. el és. iris. stromájá-. a szembogarat concentri-. cusan körülfogó síma izomrostnyalábokból alkotott. Az izomot a nerv. oculomotorius idegzi be. Ezeken az izomrostokon kívül még más finom. síma izomrostok foglaltatnak a stromában. Ezek a síma izomrostok a ligamentum pectinatum iridisbl látszanak eredni, az iris stromájának hátsó felületén fekszenek, sugárirányú elrendezést. musc. sphinkter teré,. iridis-sel. szövdnek. össze.. azonban épen úgy mint a sphinkter. mutatnak. Számuk. és a pupilla szélén a. kisebb, mint a sphink-. rostjai is, az iris festékrétegének elüls sejtjeibl (ektodermalis izomsejtek) származnak. Ezek az izomrostok a musculus dilatator pupillae-t alkotják, melyet a sympathicus ideg lát el..

(16) 12. A. körkörös rostok hatása alatt a pupilla megszkül a sugárirányú. rostok összehúzódása a pupillát kitágítja.. A szivárványhártya saját szövetében festék festék.. Mennyiségétl. és. is. foglaltatik, ez a stroma. minségétl függ els sorban. a szivárványhártya. színe.. A. hátulsó határoló hártya, a szivárványhártya üveglemeze, Bruch-íé\e hártya, lamina vitrea iridis. Igen finom, üvegtisztaságú, ruganyos szövet, melynek elüls felületén a dilatator sugárszeren elrendezett sima izomrostjai fekszenek.. A. szivárványhártya festékrétege.. Ennek. két lemeze van.. Az elüls. a. retina festékrétegének folytatása és sugárszeruen elrendezett orsoalakú festéksejtekbl alkotott, a hátsót sokoldalú festéksejtek alkotják, melyek. számuak. igen nagy. nak a retinának. és. egymással szorosan összeforrtak. Ez a lemez magá-. folytatása.. Ennek a rétegnek festékmennyiségétl és minségétl, valamint a stroma festékmennyiségétl és minségétl függ a szivarványhartya színe. Albinok irisében itt is, amott is majdnem egeszen hiányzik a festek, azért az ilyen szivárványhártya (a benne foglalt nagyszámú vérér miatt) vöröses szín. A festékréteg alsó lemeze a pupilla kerületen az iris felületere hajlik és itt az iris. festékszegélyét. képezi.. Ez. a pupillaris szél mentén, mely akkor lesz. mm. széles sötét különösen szembetn, ha kb. 0'5. szegély a lencse. homályos.. A szivárványhártya két lemez festékrétege fejlódesileg az idegháitya rétégét pars folytatása, azért pars retinalis iridis- nek nevezzük, a többi uvealis iridis. név alatt foglaljuk. össze.. A szembogár — pupilla — majdnem. várványhártya közepétl kissé befelé Fénybeeses 3 és 6 mm. között ingadozik.. egészen kerek nyílás, mely a fekszik.. A. szi-. szembogár átmérje. alkalmazkodás a pupilla össze húzódására vezet az ellenkez viszonyok tágulását eredményezik. gazdag szövet Embryonalis szemben a pupillát finom, vérerekben igen ez a szövet a membrana pupillaris zárja el. A kifejldés további folyamatán és. a vérerekkel együtt eltnik. A szivárványhártya a ligamentum pectinatum iridis révén áll a szarui. a ligamentum hártyával összeköttetésben. A cornea Descetnet retege u. össze. A ligamentum pectinatumból lesz, mely az iris stromájával szövdik kitölti es a pectinatum laza, szálagos szövet, mely az éles csarnokzugot rostjai között Schlemm- csatorna bels határfalát alkotja. A ligamentum ma ö a a t foglal hézagok vannak, az egész szálag tehat hezagrendszer ,. melyet Fontana rnek nevezünk. n csarnok, A szivárványhártya és a szaruhártya között fekszik az elüls kisebb tiiter hátsó s*em a szivárványhártya és a lencse között a sokkal csarnok. (1.. 2.. ábra).. .. ,. ,,. fénytörési állapotától Az elüls csarnok mélysége függ a kortól, a szem.

(17) 13. csarnok. Fiataloknál a hogy a szem alkalmazkodik-e vagy sem. mélyebb, mint emmetropiasokmélyebb, mint öregeknél, közeliátóknál alkalmazkodó szem elüls csarnoka sekénál és hypermetropiásoknál és az és attól,. 3-6 mm. mint a nem alkalmazkodó-é. Átlagos mélysége A csarnokok tartalmát a csarnokviz (humor aquaeus) kepezi. Ez viznyomaival. Az elüls és a hátsó csartisztaságú folyadék a fehérje és cukor elzáratásával (synech. nok a pupillán át közlekedik egymással ennek következményekkel a közlekedés megsznik, ami veszélyes. lyebb,. ;. totál, seclusio). (glaukoma secundarium).. jár. C. =. conjunctiva. ;. Sk.. =. mentum pectinatum iridis Zz. =. zonula Zinnii. ;. ;. 2. ábra. ligacanalis Schlemmi ; L. p. iris.; C. Sch. sklera I óra serrata; Fontana ür; Os circulus arteriosus,; F. ti ca hátsó csarnok; corpus ciliare H. cs. canalis Petiti Cc elüls csarnok. M. cs. =. ;. CP=. =. =. =. =. =. ;. =. =. ;. =. Érhártya (chorioidea).. A. szövet elnevezését a benne foglalt. nagyszámú vérértl nyerte. vasculosa oculi nevét. ;. ugyanezen okból tunica vasculosa s. A chorioideán két tájt különböztetünk meg. Az egyik (hátulsó) táj a látóidegnél kezddik és a fogazott körvonal alakjában látszó óra serrata- ig tart. ;. ez achorioidea síma része. ddik, ahol a chorioidea. ;. a másik (elüls). táj. is viseli.. az óra serratanál kez-. sugártest- té lesz.. amennyiben az óra serrata mögötti sima rész barna, az óra serrata eltti majdnem fekete szín. Ennek az az oka, hogy az óra serratanál a retina festékrétege (küls lemeze), mely a sugártestet (a retina bels lemezével együtt) bevonja, itt sokkal sötéteb-. Ez. a két táj színre nézve. is. elüt egymástól,. ben festékezett, mint az óra serrata mögött. Kívülrl befelé az érhártyának következ rétegei vannak A viembrana supr achorioidea, laza kötszöveti réteg, melyrl lamina :. fusca elnevezés alatt. már megemlékeztünk.. Ida a chorioideát a skleráról. leválasztjuk, a lamina fusca nagyrészt a sklerához tapad.. összefüggés chorioidea és sklcra között csak ott. Különben az. bensbb, ahol a hátsó. cilia-.

(18) ?4. üterek. ris. tora. es a. vortex vénák fúrják. át,. tehát a szem hátsó sarka cs aequa-. táján.. A. chorioidea sajat. szövete. ,. stroina chorioideae jó összeállású. mely számtalan vérér elágozodása ruganyos rostokban. és. és. anastomosisa. által keletkezik.. festéksejtekben gazdag kötszövet tartja össze.. A stroma festéksejljei — uvealis pigmentum — kötszöveti sejtek melyekben festékszemcsék foglaltatnak.. izomsejtek),. szövet,. Ezeket. A. ( Münch-íéle. festék különösen. tömötten az erek közötti résekben az intervascularis üregek - ben található. A chorioideának ebben a rétegében elhelyezett vénái úgy sajátszer elrendezdésükkel, mint egyéb szerkezeti tulajdonságukkal tnnek ki.. Ezek a vénák iris. u.. i.,. melyek nemcsak az érhártya, hanem a sugártest és az és sugárszeren haladnak. vénás vérét továbbítják, nagy számban. különböz. helyük. tájairól összeszájadzási. felé. ábra). Ilyen összeszá-. 3.. (1.. jadzási pont legkevesebb 4 van kb. a szem aequatora táján, egymástól. 1 /4. körivnyi távolságban. Sajátszer elrendezdések miatt ezeket a vénákat. vénáknak mondjuk. Szerkezeti sajátosságuk az, hogy ürterüket ketts endothel-. vortex- (örvény). réteg béleli, a két réteg közötti. A. r. nyirokr.. stroma küls rétegeiben csak nagyobb. vérerekkel találkozunk, ez a Hallév - féle érréteg;. ettl befelé középnagyságú. erek következnek:. Sattler - féle érréteg. legvékonyabb erek. ;. legbelül a. foglalnak helyet.. A egynem Vortex-vénák.. Az réteg,. A. festéknélküli réteg,. hajcsövcs hálózat ágazodik. érhártya üveglemeze. mely. chorio-capillaris réteg. ,. lamina. vitrea. melyben igen. sr. szét.. egynem. befelé, a retina festékrétegével szorosan. lamina Ruyschii. ,. szerkezet. nélküli. függ össze.. chorioidea hátsó sarkától kissé befelé kerek nyílást találunk, melyen. át a látóideg. megy. a szembe.. Az érhártyának. — corpus. azt a részét, mely az óra serrata-nál kezddik, sugár-. — mondjuk.. Ez egészben vastagabb ráncot alkot. Ha a szemet merleges irányban egy küls és egy bels félgömbre osztjuk, oldala a sugártcstet háromszögletnek látjuk. A háromszög két hosszú testnek. ciliare. A. fels (küls), a sklerával határos oldalát a ciliaris izom rostjai képezik, az alsó (bels) oldalon a sugártest-nyulvánok foglalnak helyet, az elüls rövid oldalnak kb. közepébl az iris ered. (1. 2. ábra). felfelé és lefelé néz.. sugártesten 3 részt különböztetünk meg 1. az orbiculus ciliaris- 1, a sugártestnyulványokal és 3. a sugárizmot. Az orbiculus ciliaris az óra serratanál kezdd kb.4 mm. széles feketén abban öv, mely szöveti szerkezetére nézve a többi érhártyától. A. 2.. :. festékezett. különbözik, hogy benne a choriocapillaris réteg hiányzik. test nyujtványainak szövetébe megy át.. Elre. felé a sugár-.

(19) 15. processus v. plicae ciliares sugártest nyujtványok, sugárnyulványok,. A. 60—70, a sugártest bels 0-12. mm.. vastag, kb.. szem. kal) a. 1. felületén az u. n. corona ciliaris- on elhelyezett. mm. magas. ránc,. melyek szabad végükkel (csúcsuk-. ciliaris szélét belseje felé irányulnak és az iris hátsó felének. sugárszeren körülövezik, alapjukkal összenttek.. 1. (. 4. .. -. v.. gyökerükkel a. ciliaris. izommal. ,. ábra).. igen gazdag kötoszöveti stromabol allanak üveglemeze, majd egy rétege a sötét a stromán kívül következik a nyúlvány Ez a réteg az ideghártya festékrétegének folytatása. Mint. A nyujtványok vérerekben. ,. jestéksejteknek.. legfelületibb réteget a henger alakú,. rétegét találjuk.. nem. f estékezett. tulaj donképeni. Ez a réteg a. sejteknek egy egyszer. ideghártyának folytatása. Mi-. sugártestet bevonta, után ez az utóbbi két réteg mint pars ciliaris retinae a festékrétegét kéelrefelé mint pars retinalis iridis a szivarvanyhartya két pezi, csakhogy itt a küls rétegnek a festéknélküli. sugártesten .. sejtjei. is. dúsan festékezettek lesznek. A sugártest nyujtványok üveglemeze elrefelé a szivárványhártya hátsó határoló rétegébe. — üveglemezébe —. folyta-. tódik.. A. sugárizom musculus. •sugártest felületi,. ciliaris. a. tehát a sklerával. határos rétegét képezi és festékszcgénységévcl a sugártest többi részétl elüt.. A. szem meridionalis átmetsze-. tében az izmot szürkésfehér három. szöglct. folt. alakjában látjuk.. A. sima. izomrostokból alkotott és lapos nyalá-. bokba rendezett izom rostjainak nagyobb. része meridionalis (longitudinális). határon a sklerából veszik eredetüket, a sklerával határosán hátrafelé vonulnak és az óra serrata táján a chorioidea fels rétegeiben elenyésznek. Ezeken az izomrostokon ezek a ciliaris izom kívül még körkörös rostokat is találunk az izomban irányt követ.. Az izomrostok a. corneo-skleralis. ;. Müller-portio-]át alkotják, az izom többi része a Brücke- féle portio,. vagy ten-. sor chorioideae.. Hypermetropiás szemben aránytalanul több a körkörös izomrost, mint myopiás szemben. Iris. corpus ciliare és chorioidea együtt az uvea,. v.. traclus uvealis,. mely elnevezés onnét ered, hogy a cornea és sklerá óvatos lefejtése után feketés szín golyó marad, mely fekete szöllbogyó (uva) módjára függ az. opticus-on..

(20) — ló. A. szivárvány- és érhártya vérerei és idegei.. szem vérereinek túlnyomó nagy része az uvea-é. Vérereinek eme nagy tömegébl magyarázható egyrészt nagy hajlama a gyuladásokra, másrészt befolyása a szem táplálkozására.. A. VerSerek.. A. hátsó rövid sugárvererek artériáé ciliares posticae breves.. Számuk. ,. 4 10) az art. ophthalmica-ból erednek, kb. iomm.-nyi re a szem hátsó pólusa mögött. A látóidegnek a szembe-lépési helye körül átfúrják a sklerát és az érhártyába jutnak, melyben a chorio-capillaris hajcsöves hálózatát alkotják.. hátsó hosszú sugárvererek artériáé ciliares post. longae. Kett van, egy küls és egy bels ugyancsak az artéria ophthalmica-ból erednek és miután az opticustól két oldalt átfúrták a sklerát, közötte és a chorioidea. A. ;. között elrehaladnak az egyik a szem medialis, a másik laterális oldalán. A sugártest táján mindegyik ütér két agra oszlik, az egyik az iris kerületen és a circufelfelé, a másik lefelé halad, majd koszorúszerleg összefolynak. agak indulnak a musculus cilia20—30 ágacska risba, a sugártestbe és hátra a chorio-capillaris rétegbe circulus a pupilla felé tart, annak szélén egymással összeszájadzanak és a lus arteriosus iridis maior-t alkotják. Innét. ;. arteriosus iridis minor-t képezik.. Az elüls sugár vererek. artériáé ciliares anticae.. A. négy egyenes szem-. ,. szélén izom verereibl kiinduló ágacskák, melyek a sklerát a szaruhártya arteriosus iiidis áttörik és az iris stromájába kerülnek, ahol a két circulus. képezésében vesznek. részt.. Vénák.. —. -. tai képviseli vénás rendszert fleg a 4 6 véna s. vasa vorticosa talmukat a véna ophthalmica-ba öntik. A sugártest-nyujtványok érdus stromájában az artériák nagyszámú lesznek, melyek finom ágacskára oszolnak ezekbl vékony falu vénák nagyobbodva szintén a vortex vénákba ömlenek.. A. ,. :. mindinkább. A. hátsó sugárvénák. ,. venae ciliares posticae és az elüls sugárvénák utóbbiak a Schlemm - csatorna vénás plexusából ömlenek. is a véna ophthalmica-ban. venae ciliares anticae. Ez erednek. Elüls és hátsó sugárvénák. a sugáridegek, nervi ciliares kivéve azt a 2—3 agacs látják el. Ezek a ganglion ciliar.e-b\ származnak, 1 ganglion elüls szélébl 10 kát, mely a nervus naso-ciliarisból ered. A ágacsa sklerát és ezt finom ciliáris ideg indul ki, az opticus körül átfúrják elre haladnak a sugai kákkal látják el. Innét sklcra és chorioidea között oszolnak, majd a szíván an> izomba, ahol rendkívül finom idegrostokra Idegek.. Az uveát. (corneát és sklerát. is). -. és. szaruhártyába hatolnak..

(21) 1/. melyek a sugáridegek mentében olyan idegrostok is haladnak, ganglion ciliare képzésében szintén nervus sympathicus- ból erednek, mely a pupillae-t látják el. A musculus ciliarist részt vesz. Ezek a rostok a dilatator rövid, oculomotorius rostjai idegzik be, mely a ganglion ciliare-hez a. A. az. vagy mozgató gyökeret szolgáltatja. Az uvea érz idegei ugyancsak a sugandegek, mert a ganglion ciliare érz idegrostokat is ad. A chorioideában úgy látszik nincsenek érz idegek, annál több van a szivárványhártyában és sugártestben. Ez az oka, hogy az utóbbi két szövet megbetegedése rendszerint igen élénk fájdalommal jár,. mig. a chorioidea gyuladása fájdalmat. Az. nem. okoz.. üvegtest, corpus vitreum.. szem tartalmának legnagyobb részét az üvegtest teszi ki. Ez viztisztaságú, szerkezetnélküli, kocsonyás anyag, mely az ugyancsak viztiszta. A. végtelen finom rostocskából alkotott (üvegtest-fibrillumokbol) üvegtesti váz hézagait tölti ki és 98%-nál több vizet tartalmaz, csekély mennyiség sót. nyomokban. Az üvegtestben sem vérerek, sem idegek nincsenek. Az üvegtestet kifelé az üvegtisztaságú, szerkezet nélküli, könnyen ráncolható üvegtest-hártya, membrana hyaloidea határolja. Ez az üvegtest-. és fehérjét. nem. hez és. az ideghártyához tartozik.. Az üvegtest majdnem gömbalakú, csupán. elül. laposan bemélyedt. ez a bemélyedés a lencse hátsó felületének befogadására szolgál. tányér alakú gödör, fossa patellaris. A membrana Zinni. s.. lenticularis.. hyaloidea elüls részletébl lesz a sugárszalag zonula ,. ligamentum suspensorium. s.. ;. ;. neve. sugárnyujtványokat bevonja. lentis.. Ez. az óra serratanál kezddik, a. és innét élesen határolt. rostokat küld a lencse-. tok széléhez, nagyobb számúakat az elüls lencsetokhoz és sokkal kevesebbet a hátsó lencsetokhoz.. középs. Eszerint háromféle zonularost. van. :. elüls,. Ezek a lencsetok szövetével összeforrnak és a lencse helyzetét biztosítják. A rostok között fennmaradó r, a szem meridionalis átmetszetében háromszöglet ez a Petit-íéle csatorna canal godroné, és. hátsó. (. 1.. 2.. ábra).. mely savós folyadékot tartalmaz. A csatorna a sugárszalag elüls rostjai közötti hézagakon át a hátsó szemcsarnokkal, közlekedik tehát nem zárt csatorna.. Embryonalis szemben az üvegtest torna. :. a Cloquet. A verér. csatorna,. az artéria. sagittalis. hyaloidea. tengelyében lefutó csa-. befogadására. szolgál.. a látóidegftl indul ki és a hátsó lencsetokhoz tart, a hol sugár-. szeren elágazó sok apró vérérre oszlik. Kifejldött szemben rendszerint sem a csatornát, sem az üteret nem látjuk, bár a csatorna valószínleg minden szemben nyirokút minségében meg van. Dr. Hoor. :. Szemészet.. 2.

(22) 9. i8. Lencse (lens. A. lencse a szivárványhártya. crystallina).. mögött fekszik. és a. szemnek a fényt. legersebben, kettsen tör optikai közege. Törési együtthatója az elüls sarkon 1-38, a hátsón 1-37, az aequatoron 1-36, a magindex 1-40. Cornea, csarnokviz és üvegtest törési együtthatója 1-33. Az emberi szem lencséje. —. —. -. 5 ketts domború lencse, vastagsága 4 5 mm., kerülete (aequatora) 9 saroka lencse középpontjai felületének és hátsó elüls lencse A mm.. —. anterior és posterior. pontjai, pólus. lentis. aequator. mondjuk. lentis,. nyire van.. mm. A. ez a processus. ;. ;. a lencse kerületét egyenlítnek,. ciliares csúcsaitól. kb. 0‘5. mm.-. mm., a hátsóé. lencse elüls felületének görbületi sugara 10. az elüls felület tehát kevesbe domború, mint a hátsó. Alkalmazkodásnál a lencse domborúbb lesz, törereje nagyobbodik a közelpontra. 6. j. ;. elüls felületnek görbületi sugara kb. 6 mm., a alkalmazkodásnál alkalmazkodas hátsó-é 5 '5 mm., az elüls lencsefelület domborulata tehat közben aránytalanul ersebben növekedik, mint a hátsó-e. az. A. lencsét. szerkezet. a lencsetok, capsula. lentis.. nélküli,. ruganyos. átlátszó. Ezt a lencse. nem. szövet. burkolja. hanem a lencse marad fen, mely. tölti ki teljesen,. aequatora és a tok bels éle között finom, köralaku ür • a Morgagni-nedvet, humor Morgagni tartalmazza. elbbi bels az hátsó mint a Az elüls lencsetok sokkal vastagabb fekszik, egy rétege a világos, köbalakú, magtartahnu hámsejteknek ;. felületén. —. Mig az elüls lencsetok szabadon a hátsó lencsetokon ilyenek nincsenek. pupillaris széle, addig a hátsó lencsetok, áll és csak közepi részét érinti az iris szövdött mely a fossa patellarisban nyugszik, nagyrészt a hyaloidéval össze.. A lencsetok a lencsérl nagyobb darabokban leválasztható. A lencsén puhább pcripheriás rétegét a kérget, corticalis és tömörebb :. egymásba. és színre. át magot találunk ezek élesebb határ nélkül mennek jóformán színtelen, kéreg a nézve elütnek egymástól (esetleg lényegesen) több fényt vet viszs a mag sárgás szin, mert tömörebb (keményebb) így azonban csak a 20-ik életév után sza a corticalis mind átbocsátja. A mag lesz a mag es anna kezddik mennél öregebb az egyén, annál nagyobb ;. ;. ;. ;. inkább fogy a kéreg. tar a máz, A lencse anyaga, mely 60 65% vizet es 35 /o fehérjét, lencserostok, áll. Ezek az hosszúra nyúlt, hatoldalú, hasábalakú rostokból fejldnek úgy, hogy eze v elüls lencsetoknak maggal biró hámsejtjeibl megnyúlik. Ezzel a meghosszirányban nnek, mig végi a sejt rosttá fele úgy magja mindjobban távozik a kerület. —. :. nyúlással karöltve a sejt hogy az aequator táján sok. anyagaban (a lencse folyamatában mind újabb epithelmagve, v. magzónája). A továbbfejldés rostokra helyezkednek (apposúiorosttá, melyek a régebb kelt sejt. n. nalis gyarapodás).. magot találunk a. lencse. lencserost; az öreg Mennél beljebb, annál öregebb a r.

(23) 19. lencserostokban. már. fejld rostoknak. újból. A. nincs mag.. folyton. a régebbik zsugoro-. dásukkal adnak helyet.. A. anyagában az. lencse. ják. 5.. (1.. a lencsesugarak alkot-. ezt. csillagot látjuk;. lencse. n.. u.. ábra).. Ideghártya (retina).. Az ideghártya bels átlátszó üvegtestet burkolja,. a chorioideával határos.. felületével. küls. az. felülete 5 ábra. Lencsecsillag,. Ezzel csupán az r". ,. -. -ír... ,. óra serrata táján es a latoidegío korul függ össze; helyzetét tehát az üvegtest biztosítja,. mely a retinát a chorioideá-. hoz nyomja.. Kívülrl tya következ. A. 1.. haladva a közönséges fest eljárásokkal az ideghár-. befelé. rétegeit látjuk. (1.. 6.. ábra).. retina festékrétege, stratum pig-. Régebben. mentosnm.. a. rétegének tekintették,. bels. chorioidea. tényleg azonban a. tartozik, mert ezzel együtt fejldik a másodlagos szemhólyag küls lemezébl. A festéksejtek 6 oldalúak, van azonban 4—5 és 8 9 oldalú is középükön színtelen magot látunk, a protoplasmában. retinához. —. ;. tszer. festékjegeceket.. Az óra. serrata. és a sárga folt táján a festéksejtek sötéteb-. bek, mint a retina. más. helyein.. Pálcika és csapréteg, bacilli. 2.. et. coni.. Minden egyes pálcika hosszú, hengeralakú képlet, melyen két részt látunk, a meg. nem. festhet külst és a. st.. Ezt a két részt. lasztja. el. fényl. és. ;. könnyen festd. bel-. határvonal váa küls rész hengeralakú, ersen a fényt kettsen töri, a bels éles. némileg eltér a henger alakjától és a fényt. egyszeren. töri.. A. pálcika. küls. részei a. látóbibort (rhodopsin) tartalmazzák.. A csapon, és. bels. részt. úgy mint apálcikán is, külskülönböztetünk meg ezt a ;. két reszt. határvonal választja el. A csap palackalakúan öblös, conicusan megnyúlt képlet. A conicus megnyúlás a^csap. küls. is. része;. éles. mely látóbibort nem tartalmaz.. 6.. A. retina rétegei. ábra.. /^. üUer és. O Crh'XtltZC *f J .. 2. *. M. •.

(24) 20. A. számát emberi szemben. csapok. millióra. —. teszik.. millióra,. a pálcikák számát 130. pálcika és csapréteg a látás élettani folyamatára. mert. fontos,. felette. A. 7. ez. a. fényérzékel. réteg.. Természetes,. fény csak úgy juthat ebbe a rétegbe, ha az eltte. fekv. hogy a. rétegek átlát-. szók, épek.. A küls. 3.. határoló szövet. membrana. ,. limitans externa a Müller- féle. támasztó rostok végelágazodásaiból alakúi.. A küls mag-, v. sejtréteg, stratum A küls szemcsés réteg, stratum. 4. 5.. num finoman. A. 6.. láris. bels mag-,. A A. 8.. cellulosum. reticulatum exter-. s.. szemcsézett szövet.. sejtekbl 7.. cellulosum externum.. v. sejtréteg,. stratum cellulosum internum, fleg bipo-. áll.. bels szemcsésréteg, stratum granulosum internum. ganglion. réteg,. ganglion nervi. optici, sokoldalú,. ganglionsej teli-. melyek legnagyobb számban a sárga folt táján találhatók, magában a foveában hiányzanak és az óra serrata táján csak elszórtan. bl. alkotott,. találjuk.. zésében. multipolaris sejtek tengelyfonala a retina rostrétegének képa vesz részt, azután mint centripetalis látóideg-rost a látóidegben. A. fele halad.. primár látócentrumok. stratum fibrillosum. A látóideg vel nélküli rostjai rostocskara u. i. a szembe jutásakor számtalan finom. A rostréteg, alkotják. A látóideg 9.. melyek vels hüvelyüket. oszlik,. elveszítik,. mint. centrifugális. látóideg-. sr. anastomosisrostok sugárirányban szétterjednek és egymás közötti résztvesznek. A retina aikkal a retina ezen rétegének felépítésében. mint laterális 1 észéhez. medialis részéhez aránytalanúl több rost halad, papülomaculans A papilla és a sárga folt között szétterjed rostok a a sárga papillától igen finomak és egyenes irányban vonulnak a :. rostok. folthoz. 10.. A. bels határoló hártya, membrana limitans interna. hyaloidae. *. az üvegtesthez tartozik.. A. s.. támasztó rostok haladretina valamennyi rétegén át a Müller- féle a rostok, melyek ecsetszer elágazodással. nak. Ezek finom kötszöveti. kezddnek. limitans internában. és a pálcika és. csaprétegben finom rostocs. támasztani es elrendezékákra oszolnak. Feladatuk a finom idegelemeket A retina bizonyos megbetegedéseiben ezek a kotnsükben biztosítani. megszaporodnak, ezeket tonkieszöveti elemek az idegelemek rovására. —. teszik és ezzel együtt a látást.. figyelmünket Az ideghártyában két hely vonja magára. f. :. a latoideg-. lutea. papilla nervi optici és a sárga folt, macula kb., 4 mm. -nyíre a retina síkjában, hátsó pólusától látóideg sárgás-fehér vagy fekszik és kerek, vagy kissé tojásdadalakú,. f. A. medialisan. —. alakjaban lathato., mutat; ez a physio ogi pén, esetleg körzetében kis bemélyedést. szürkés-fehér,. 5. I. ;. I. *. 7. mm. átmérj korong. ozc-. exca.

(25) o. ;. 21. ophthalmica-ból származott artéria centrális anasretináé ágai kerülnek el, melyek azután a retinában elágazódnak tomosikat nem alkotnak, terminális vérerek, épen azért collateralis vér-. melybl. vatio,. artéria. az. ;. keringés az ideghártyában. A A. nem képzdik.. szemnek vak- v. Mariotte- féle foltja. papillától kb. 4 mm.-nyire kifelé van a legélesebb látás helye a sárga folt, macula lutea. Nevét onnét nyerte, hogy tája sárga szín, vízzel könnyen kivonható festékanyagot tartalmaz. A macula lutea haránttojásdad alakú, 1-7—2 mm. átmérj sárgás folt. 0. -2. —. papilla a. közepén látszólag festékmentes, színtelen, 4 mm. átmérj pontocska a fovea -. Ez a. helyet.. v.. kissé. centrális. fehéres. szín. retinae. foglal. tetemes megvékonyodás folytán keletkezik,. retina. épen. azért látszik világosabbnak, mert csak igen kevés festékmennyiséget tar-. talmazhat.. A fovea körül Az egészen busban) átlátszó. szín. ;. retinalis véreret. nem. frissen leválasztott és. a benne. látunk.. emberi retina. foglalt. látóbibor. csakhamar azonban homályos, fakószín. Az ideghártya. rétegei. forma elrendezdésüek. és. majdnem. (frissen enucleált bul-. következtében vöröses. lesz.. egész kiterjeszkedésükben kb. egy-. vastagságúak. és. csupán a sárga foltban. és az. óra serrata táján lényegesek a változások.. Az óra serrata táján Ennek az az oka, hogy. a retina vastgasága 0'4 itt. —. O'i. mm.-nyire csökken.. a rostréteg és a ganglionsejtréteg hiányzik,. eltntek elször a pálcikák, majd a csapok és megsznt a két szemcsés Ezen a tájon a retinát festékrétegén kívül, mely itt sokkal sötétebb lesz, csupán a bels magréteg képviseli, hengeralakú sejtekbl alkotott egyszer réteg alakjában, továbbá a Müller-íé\e támasztó rostok. Az említett rétegek azután mint pars ciliaris retinae a -sugártestet, ezen túl pedig mint pars retinalis iridis a szivárványhártya bels felületét beréteg.. vonják.. A. sárga foltban a ganglionréteg felszaporodik és megvastagodik a két szemcsés réteg is, a rostréteg azonban megritkul, magréteg meg alig. A pálcikák száma a fovea csak csapokat találunk, melyek ben állanak egymás mellett. van.. A. megcsappan és magában a foveában vékonyabbak, de hosszabbak és srb-. felé itt. retinának histologiai szerkezete és képe. szerint es festési módszerevei,. Ramón. y Cajal vizsgálatai sok tekintetbl lényegesen más, mint azt. az imént ismertettük.. Ha. ugyanabban a sorrendben, tehát kívülrl befelé haladunk Ramon y Cajal- lal a retinának következ illetleg a két 10, határoló rétég beleszámításával 12 rétegét különböztetjük meg, melyek '. l. (1.. Golgi 7.. ábra).. Cajal. chrom-osmium-ezüst. festéssel. lesznek. szemlélhetvé.

(26) 22. r.. 2. .. 3.. A retina festékrétege. A látó sejtek (csap- és pálcika) A membrana limitans externa. rétege. .. ezt a Müller-íéle. támasztó rostok. ,. végelágazásai alkotják. 4.. A. látó sejtek,. magjainak. Minden egyes csap. rétegnek.. rétege megfelel a. és. minden egyes pálcika egy egy. folytatódik, melyet egy-egy szemcse szakit meg.. mán. csak a hosszúkás. rendezdnek nek.. A. sejt. tartozik.. el.. A. mag. küls mag-, vagy. képviseli. A. sejt. rostban. pálcika szemcsét jófor-. a pálcika szemcsék több sorban. ;. csapszemcsék közvetlen a limitans externa alatt feksze-. szemcse magja apró, kerek magtestecscsel bir és szintén jóformán az egész szemcsét tölti ki. A csaprost vastagabb, mint a pálcikarost. A foveában minden egyes csapsejthez egy-egy bipoláris- és egy-egy ganglion-. 5.. 6.. A. A küls plexiformis réteg és A vízszintes sejtek rétege együtt küls. ris sejtek. a. küls szemcsés rétegnek. felel. plexiformis réteg a látósejtek rostjainak végágai és. a.. meg.. bipolá-. ugyancsak számos végágának összeszövdésébl keletkezik.. —. újból két réteget láthatunk. A küls rétegben a pálrétegca-bipolaris végágai érintkeznek a pálcikák vég-gömböcskéivel, a bels ben a csapbipolarisok vízszintesen szétterjed végágai a csap-rost végágaipálcikák rostjai u. i. kis gömböcskében végzdnek a küls rétegben,. Ebben a rétegben. val.. A. elagazodasban. a csapok rostjai a bels retegben vízszintesen -szetterledo. A. vízszintes sejtek rétegét. sejtek rétege alkotja, versalis. melyek a csapok. irányban kötik. A. 7.. tartozik.. felel. 8.. fekv. vízszintes. és pálcikák egyes csoportjait. tians-. az amacrin sejtek. rétege.. E. két réteg a. bels. meg.. része a csapokhoz bipoláris sejtek egy része a pálcikákhoz, másik pálcika Ezek a csap-bipolarisok, amazok a pálcika-bipolarisok.. A. bipoláris végelágozása inkább. pálcika. fölött. össze.. bipoláris sejtek és. mag, vagy sejtrétegnek. A. három egymás. véggömb öcskéj ével. merleges. érintkeznek.. irányú és az ágak mindig több. A. csapbipolaris (rostja) vízszinte-. végelágazásával sen ágazik szét, és mindig csak egy csap rost. áll. összeköt-. tetésben.. A. bocsát ki. Minden amacrinsejt egy-egy befelé irányuló nyúlványt ebben a retegben támasztó rostok mindegyikének egy-egy magja is. fekszik. analóg a bels szemcsés- vagy reticulált végelágazás foglal helyet, réteggel. Ebben a rétegben számtalan dentrita fonatot képez. Minden egyes plc9.. A. bels plexiformis. réteg. sr. mely 5 egymás fölött elhelyezett kívülrl jöv végelágaxusban a csap-bipolaris-sejtek és az amacrin sejtek. belülrl jöv nyúlványai találkozzásai és a ganglion sejtek protoplasma plexusnak felépítésében részt vesznek, nak. A sejteket, melyek ennek az 5 réteg- sejtelinek. mondjuk..

(27) 23. melyeknek tengely protoplasma fonala befelé mint centripetalis rost a rostrétegbe megy, nyúlványai pedig kifelé a bels plexiformis rétegbe haladnak. Csupán 10.. A. ganglion. réteg.. Multipolaris ganglionsejtek,. egy réteget alkotnak, a fovea táján több réteget, magában a foveában hiányzanak. 11. A rostréteg és 12. a viembrana limitans interna. Az utóbbit a sugárirányú támasztó rostok alapjainak összeszövödese alkotja.. A támasztó váz rostjainak jelentékeny. része. mint Müller-íé\e támasztó rost halad az egész ideg-. hártyán. Minden. át.. tá-. masztórost hosszúra nyúlt tekinthet,. gliasejtnek. melynek magja az amacrin sejtek szik.. A. cálodik,. rétegében fek-. rost alapja bifur-. bifurcált. a. ros-. összeszövd ése. tok. membrana. a. limitans inter-. nát alkotja.. A. csap-. és. pálca szemcsék (látó sejtek). rétegében,. a bipoláris és az. továbbá amacrin. rétegében. sejtek. masztó. rostokon. a. tá-. oldal-. nyúlványokat látunk, melyek között a sejtek fekszenek; hasonló bár rövi-. debb és a támasztó rostra merleges oldalnyulványokat a plexiformis rétegben ábra).. is. találunk. (1.. 7.. Ezek a szomszédos Az. 7.. ideghártya rétegei. támasztó rost oldalnyujtványaival érintkeznek. A támasztó rostok a. ábra.. Rámon y. Cajal szerint (Greeff).. membrana. limitans exter-. nában végzdnek, illetleg vegelágazásaival ezt a szitaszer réteget alkotják. De még ezen túl is indulnak finom rostok, melyek a látósejtek csapós pálcika testeit mint u. n. rostkosárkák fogják körül.. A. fényinger útja. már most a következ volna. Az ingert a látósejfel, innét a rostok mentén a pálcika szemcsébe,. pálcika es csaptestei fogják. majd a pálcika veggömböcsébe jut. A bipoláris sejtrétegben elhelyezett pálcika bipolárisok egy-egy nyúlványt bocsátanak (kifelé) a küls plexi-.

(28) 24. A. 8. ábra. látóidegrostok magatartása a chiasmában.. ( Magnus.). formis rétegbe, a hol a nyúlvány vegagaira oszlik, melyek az ugyancsak ebben a rétegben elhelyezett pálcika gömböcskét körülfogják. A pálcika bipoláris-sejtbl kiinduló és befele haladó nyúlvány a ganglionretegbc. egy-egy ganglionsejttel érintkezik a ganglionsejt tengelyfonala látosejt pedig nem egyéb, mint egy centripetalisan vezet látoidegrost.A vezettetik, mely közvetcsaptestei. Ital felfogott fényinger a csapszemcsébe. megy. és. ;. limitans interna alatt fekszik, innét az inger a csaprostinnét indulba kerül, melynek kiszélesed vége a csaprost alapjat képezi elágazással a nak ki a vízszintesen szétterjed végelágazások. Ezzel az érintkeznek a küls csapbipolaris kifelé haladó nyúlvány végelágazásai lenül a. membrana. ;.