M I K L Ó S P É T E R
A m o n a c h i z m u s és a tisztaság erénye Szent Imre herceg legendájában
Kultuszának eszmetörténeti hátteréhez
A honfoglalás és az államalapítás korának történetével kapcsolatban könyvtárnyi szak- irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. A kárpát-medencei betelepedés 1100., illetve az európai keresztény állam szervezésének 1000. évfordulóján számos t a n u l m á n y , monográ- fia, forráskiadvány, konferenciakötet látott napvilágot. Bőven találunk irodalmat Szent Istvánról, egyházszervezői és politikusi tevékenységéről, közvetlen családjáról, mély vallá- sosságáról. Fiával és remélt örökösével, Szent Imrével is több tudományos dolgozat foglal- kozik. Ezek közül külön említést érdemelnek Erdélyi László, Madzsar Imre, T ó t h Sarolta, valamint Bollók János Szent Imre-legendákat b e m u t a t ó és értékelő tanulmányai.1 Klani- czay Gábor nemrég megjelent könyvében részletesen vizsgálja a szűz herceg kultuszának gyökereit, nemzetközi kitekintést nyújtva, alapos hagiográfiai és művelődéstörténeti hát- térbe ágyazva.2 A vonatkozó történeti irodalom áttekintése alól felment, hogy Magyar Zol- t á n Szent Imre néphagyományban betöltött szerepét, illetve Puskely Mária magyar szente- ket és példaképeket számba vevő kötetében felsorolja a Szent Imrére v o n a t k o z ó forrásokat és feldolgozásokat.3 A Legenda Emericibexx több helyen találunk részletes leírást a (Szent M á r t o n hegyén folyó) monostori életről.4 A szöveg szerint a herceg is monachusi életet élt böjtben, virrasztásban, imádságban.'' Közismert a z o n b a n , hogy a legendának - keletkezési ideje és a gregoriánus eszmék erőteljes hatása miatt - n e m sok köze van Imre herceg törté- neti alakjához."
A legendában egyetlen konkrét történeti utalást találunk, amely alapján meghatároz- h a t n á n k szerzőjét és keletkezésének idejét: az auctor Könyves Kálmán öccse, Almos herceg k í s é r e t é b e n járt K o n s t a n t i n á p o l y b a n . A l m o s n a k k é t bizánci ú t j á r ó l v a n t u d o m á s u n k ,
' Erdélyi László: Szent Imre legendája. Budapest, 1930.; Madzsar Imre: Szent Imre herceg legen- dája. Századok, 1931. (a továbbiakban: Madzsar) 3 5 - 6 1 . ; T ó t h Sarolta: Magyar és lengyel I m r e legendák. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica. Tom. 11. Szeged, 1962. 6 - 7 2 . ; Bollók János: A Szent Imre-legenda. In: M o n s Sacer 9 9 6 - 1 9 9 6 . P a n n o n h a l m a 1000 éve. I.
Szerkesztette: Takács Imre. P a n n o n h a l m a , 1996. (a továbbiakban: Bollók) 3 4 1 - 3 5 5 .
2 Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a k ö z é p k o r b a n . Budapest, 2 0 0 0 . (a t o v á b b i a k b a n : Klaniczav 2 0 0 0 ) 1 3 9 - 1 6 8 . és 3 0 5 - 3 1 1 .
' Magyar Zoltán: A liliomos herceg. S z e n t Imre a m a g y a r n é p h a g y o m á n y b a n . B u d a p e s t , 2 0 0 0 . (a továbbiakban: Magyar) I 13-170.; Puskely Mária: „Virágoskert vala híres P a n n ó n i a . . . " Buda- pest, 1994. (a továbbiakban: Puskely 1994) 7 1 - 7 8 .
4 Legenda Sancti Emerici ducis. In: Scriptores Rerum H u n g a r i c a r u m t e m p o r e d u c u m r e g u m q u e stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I—II. Budapestini,
1 9 3 7 - 1 9 3 8 . (a továbbiakban: SRH) II. 4 4 1 - 4 6 0 .
s Várkuti-Weibel János: Liliom vagy pálmaág? Milyen S z e n t Gellért tanítványa, Árpád-házi I m r e herceg? In: S z e n t Gellért vértanúságának 950. évfordulóján. Szerkesztette: D ö b ö r András, Jan- csák Csaba, Kiss Gábor Ferenc, Nagy T a m á s , Szegfű László. Belvedere Meridionale Kiskönyv- tár, I I . Szeged, 1998. 4 9 - 5 6 . , Kristó Gyula: Az Árpád-dinasztia szentjei és legendáik. In:
T a n u l m á n y o k az Árpád-kor történetéből. Budapest, 1983. 3 5 9 - 3 6 8 .
6 G y ö r f f y György: István király és műve. Budapest, 1983. (a továbbiakban: G y ö r f f y ) 3 7 4 - 3 9 4 .
1108-ban és 1 1 2 5 - 1 1 2 7 között. A szakirodalomban mindkét dátumot megtaláljuk termi- nus post quemként, de abban egyetértenek a kutatók, hogy a szöveg a 12. század első felé- ben született. Szerzőként az Almos herceg szolgálatában álló, valószínűleg n é m e t szárma- zású, Magyarországon birtokokat szerző Fulco hospes személye merült fel, ald ura halála u t á n S e r a p h i n érsek, illetve Máté, N á n a , Martyrius, Péter és Pál veszprémi p ü s p ö k ö k mellett teljesített klerikust szolgálatot/ A történészek azonban elvetették, hogy világi író- deák írta volna a legendát.8 Véleményünk szerint is egy művelt, a monostori életben és szokásokban jártas, kora egyházpolitikai törekvéseiben tájékozott klerikus (pap vagy monachus) volt a szerző, aki jól ismerte a S z e n t Márton-hegyi bencés monostort és Veszp- rém városát. Erre utal a szerzetesi értékek és erények erőteljes hangsúlyozása, VII. Gergely pápa (Hildebrand), Szent László ldrály és Fábián kancellár említése, valamint a Márton- hegyen j á t s z ó d ó és a v e s z p r é m i jelenet. A z első i s m e r t magyarföldi r e m e t é k , S z e n t Zoerard-András és Szent Benedek legendáját megíró tudós M ó r pécsi püspök emlékét is el- sősorban a pannonhalmi közösség ápolta."
Szent Imre legendája szövegének gondozását Albert Poncelet az Acta Sanctorum sorozat (1894), Bartoniek Emma pedig a középkori magyar narratív források kritikai kiadása szá- mára (1938) végezte.10 A legenda (olvasmány, olvasandó mű) a középkori vallásos irodalom központi m ű f a j a . Célja n e m a történelmi hitelesség, a szent életet mint folyamatot és köve- tendő e s z m é n y t akarja bemutatni. A hangsúly az Istennel való kapcsolaton és az emberek szeretetén, szolgálatán van, azaz a krisztusi főparancs teljesítésén.
Szent Imre legendájában is megfigyelhető ez a törekvés, műfaji jellegzetesség.11 Az első ilyen jellegű művek a v é r t a n ú a k t á k és a szenvedéstörténetek voltak, ezekből alakultak ki - a klasszikus kor biográfiai irodalmának hatására - a viták, amelyek nem egyszerűen élet-
rajzok, h a n e m az életszentség, a keresztény emberideál megfogalmazói v o l t a k . V a n y ó László szerint: „A m ű f a j fejlődésében az igazi nagy ugrást az jelentette, hogy a »biosz«
a keresztény szerzők keze alatt vált »hagiográfiává«, azaz: csak a »szent« életformáját tar- tották megírásra méltónak. Ez a keresztény életszentség fogalmának tisztázódását feltéte- lezi."12 Az acta martyrum csak egy tettet (actus) (vértanúság), míg az életírás egy egész élet- eszményt (vita) mutat be. Fontos, hogy az életszentség összekapcsolódik a szerzetesi élet- állapottal. M á r az első századok keresztény auctorsá határozottan különbséget t e t t e k a papi elhivatottság és szolgálat, valamint a szerzetesi karizma és életállapot1 1 között. A papi rendnek (ordo) az első időktől kezdve három (nagyobb) fokozatát különböztették meg:
szerpap (diaconus), áldozópap (preshyter), p ü s p ö k (episcopus). A monasztikus életnek több formáját ismerték már a 4. században. T u d t a k magányban és közösségben élő monachu- sokról.14 A magányban élőket aszkétáknak1 5 (lakott terület közelében) és anachorétáknak,
' Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest, 1979. I 1 2 - 1 13.
8 A l e g e n d á h o z kapcsolódó irodalmak és viták áttekintése: Prazák, Richárd: A l i . századi legelső magyarországi szentekről szóló legendák d a t á l á s á n a k és tipológiai besorolásának n é h á n y kérdé- séről. T ö r t é n e l m i Szemle, 1982. 3. szám, (a továbbiakban: Prazák) 4 4 4 - 4 5 7 .
9 Sólymos Szilveszter: S z e n t Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és k u l t u s z a Ma- gyarországon. M E T E M Könyvek, 16. Budapest, 1996. 7 - 5 0 . ; Boba Imre: Szent Zoerard-And- rás: lengyel volt-e vagy isztriai? Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 4. szám (1992), 5 - 1 1.
10 Vita Sancti Henrici ducis. Acta Sanctorum. Novembris I I / l . Bruxelles, 1894. 4 7 7 - 4 9 1 . ; Le- genda Sancti Emerici ducis. SRH II. 4 5 0 - 4 6 0 .
11 Török József: Szent Imre a történelmi k u t a t á s o k fényében. Teológia, 1981. 1 2 9 - 1 3 5 .
12 Vanyó László: Előszó. In: A III—IV. század szentjei. Budapest, 1999. I.
1! Reese, Alan W . : „So O u t s t a n d i n g an A t h l e t e of Christ." Erasmus and the Significance of Je- rome's Asceticism. Erasmus of Rotterdam Society Yearbook, 1998. 1 0 6 - 1 1 1 .
14 Schreiner, Peter: Byzanz. M ü n c h e n , 1994. (a továbbiakban: Schreiner) 7 9 - 8 1 .
más szóval remetéknek nevezték, utóbbiak teljes elvonultságban és telepen egyaránt élhet- tek.16 A közösségben élők (coenohiták) lakhattak a pusztában, illetve a városban, a n n a k vi- dékén.17 Közös életet éltek, a regulának és az apátnak (vagy a közösség vezetőjének) alá- vetve magukat. A monachusi élet - és minden keresztény élet - alapja a három teológiai erény: hit, remény, szeretet. Ezeken kívül a monachus sajátos erényei: a tisztaság (castitas), a szegénység (paupertas) és az engedelmesség (oboedientia). Ezek megtartására külön (szerze- tesi) fogadalmat tesz.18
A monachus életének meghatározó része a világtól való individuális elvonultság (Juga mundi), a z öntökéletesítésre való törekvés Krisztus mintájára, I s t e n h e z közel kerülve.1 9
A szerzetesi élet fontos körülményei, elemei: a magány (solitudo), az állandó ima (oratio), Isten és az Isten-ember kapcsolat szemlélése (contemplatio), a böjt (ieiunium), a virrasztás (vigdia) és a munka (labor). Az imádság kontinuitását biztosítja a zsolozsma (officium), amely az ókortól kezdve az egyetemes egyház közös imája, de végzésére a papok és a szer- zetesek külön fogadalmat tesznek.2 0 A középkori gondolkodás számára a szerzetesi élet- állapot (vita angelica) - mint az evangéliumi élet megvalósítására való törekvés - fontosabb és példásabb volt a papi tisztségnél. A keleti kereszténységben ez mindmáig megvan, jó példája, hogy a püspöld méltóságot legtöbbször szerzetesek nyerik el.21
A Hildesheimi Évkönyv bejegyzése szerint 1031-ben, vadászbaleset - Szegfű László hi- potézise szerint gyilkos merénylet2 2 - következtében elhunyt Szent Imre legendájában elő- forduló monasztikus elemeket két szinten vizsgálhatjuk.2^ Egyrészt a pannonhalmi bencé- sek életének leírásában, amelyből a magyarországi bencés szerzetesek életébe n y e r ü n k be- pillantást a 11-12. század fordulóján, másrészt a herceg életmódjának részletezésében.
Imre a szüzesség és a buzgó vallásosság mintaképe, aki trónörökösként is monachusi életet élt. Természetesen ez a kép idealizált portré, amely a vallási és történeti hagyományban gyökerezik, nem pedig a történelmi források alapján rajzolódik ki.24 A szűzi élet alapja
15 Az aszkézis eredetileg katonai, testi-erőnléti kiképzést, gyakorlatot jelentett; a cinikus és sztoi- kus filozófiai iskolák szellemi tartalommal r u h á z t á k fel (állandó törekvés egyfajta erkölcsi esz- m é n y felé). A kereszténységben a világgal való radikális szakítást és Istenhez közeledő, szemlé- lődő, magányos életmódot jelent. Troeltsch, Ernst: Askese. In: Askese u n d M ö n c h t u m in der al- tén Kirche. Herausgegeben v o n Frank, IC. Suso. D a r m s t a d t , 1975. 6 9 - 7 3 .
A nyugati szerzetesség remete-spiritualitásának megfogalmazása Petrus Damiani n e v é h e z fűző- dik. Vö. Puskely Mária: Ezer év misztikájából. Szeged, 1990. 3 9 - 5 8 .
17 A k ü l ö n b ö z ő szerzetesi é l e t m ó d o k a t részletesen leírta Szent B e n e d e k és Szent Jeromos (22. le- vél: E u s t o c h i u m h o z a szüzességről).
18 Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. II. B u d a p e s t , 1996. 6 9 4 - 7 0 3 .
19 Fodor György: Lelkiségünk ókeresztény forrásai és patrisztikus hagyományai. In: A H a j d ú - dorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve. Szerkesztette T i m k ó Imre.
Nyíregyháza, 1987. 1 3 - 1 6 . Sajátos irányzat a keleti szerzetességben a h é s z ü k h a z m u s . Lepahin, Valerij: A hészükhazmus és az „élő ikon" fogalma. Aetas, 1991. 2. szám, (a t o v á b b i a k b a n : Le- pahin 1991) 4 7 - 5 7 . ; Nagy Erzsébet: Az érett orosz középkor emberideálja. Aetas, 1998. 1.
szám, 9 6 - 9 9 . ; Schreiner 7 7 - 7 8 .
20 Várnagy Antal: Liturgika. Abaliget, 1995. 1 9 4 - 2 2 5 . ; Lékai Lajos: A ciszterciek. E s z m é n y és valóság. Budapest, 1991. 3 4 5 - 3 5 7 .
21 Treadgold, Warren: A H i s t o r y of the Byzantine State and Society. S t a n f o r d , I 996. 1 2 2 - 1 2 6 .
22 Szegfű László: Megjegyzések T h o n u z o b a históriájához. Századok, 1982. 1 0 6 0 - 1 0 7 8 .
23 „1031. Henricus füius Stephani regis obiit." Annales Posonienses. SRFI 1 125.
24 D ü m m e r t h Dezső: Az Á r p á d o k nyomában. Budapest, 1987. (a t o v á b b i a k b a n : D ü m m e r t h ) 192—
2 0 1 .
valószínűleg gyermektelen házassága volt.25 Felesége, a 13. századi Margit-legenda hír- adása alapján bizánci görög, más elképzelés szerint horvát vagy lengyel hercegnő lehetett, s nem kizárt, hogy a trónörökös özvegyének építtették a veszprémvölgyi bazilissza monos- tort.-6 Az első magyar királyi család (elsősorban Boldog Gizella királyné) szoros kapcsola- t o t tartott fönn Veszprém városával, s ezt az Imre-legenda is megörökíti.2 7 Szent Istvánnak t ö b b fiúgyermeke volt, valószínűleg n e m Imre volt az elsőszülött, hanem bátyja, Ottó.2 8
Lehetséges, hogy Imre herceget apja egyházi pályára szánta, és ezért oktatására, nevelésére nagy hangsúlyt fektetett.
Először n é z z ü k a Szent Márton-hegyi bencés monasztikus közösség szokásairól szóló adatokat. A m o n a c h u s o k gyakorolták a megtartóztatás (continentia) erényét, a tisztaságot,2"
az Isten Országáért itt, a földön vállalt állandó szűzi életállapotot (virginitas, castitas). A szer- zetesi élet fentebb említett keretei közül a virrasztás, az imádság, az éjszakai zsolozsma és a z éjszakai csend v a n külön megemlítve, amikor S z e n t István p r ó b á r a teszi az éjszakai imaórát végző szerzeteseket.3 0 Gyakorolták az alázatosság erényét (humilitas), s szokásban volt a nyilvános, közösség előtti gyónás, bűnvallomás (confessio).31
A Szent Imre személyére, szokásaira vonatkozó részekben is k i m u t a t h a t ó k a mona- chusi életeszmény hatásai: virrasztás (vigília), a zsoltározás, az Istentől való bocsánatkérés a s z k e t i k u s g y a k o r l a t a .3 2 R e n d e l k e z e t t a prófétálás, lélekbe látás a d o m á n y á v a l , hiszen - a Szentlélekkel eltelve, az Isteni kegyelem kinyilatkoztatására - meg tudta állapítani, hogy ki mennyire t u d o t t önmegtartóztató életet élni, s a szerint osztotta egyenlőtlenül a csó- kokat.3 3 A szüzesség, a józsefi házasság megélése, valamint a testet sanyargató böjtölés jel- lemezte a herceget.3 4 Szent István intelmeiben3' a politikai és közjogi t é m á k o n túl a z imádság és a lelki élet területéről is olvashatunk tanácsokat (10. és 11. fejezet). A tisztaság eszményéhez kapcsolódik a 10. fejezet egyik mondata, amely szemérmességre, illetve a bu- jaság kerülésére buzdít.1 6 Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a 14. századi krónikakompozí- ció 69. fejezetében Szent Imrével kapcsolatosan erénykatalógus olvasható.3 7 A lista azon- ban inkább egy rátermett, alkalmas trónörökös jelzőit tartalmazza, mint egy jámbor ifjúét.3 8
2 5 M a k k Ferenc: I m r e . In: Korai m a g y a r t ö r t é n e t i lexikon ( 9 - 1 4 . s z á z a d ) . F ő s z e r k e s z t ő : Kristó Gvula, s z e r k e s z t e t t e : M a k k Ferenc és Engel Pál. B u d a p e s t , 1994. (a t o v á b b i a k b a n : K M T L ) 2 8 1 - 2 8 2 .
2 6 G u t h e i l Jenő: Az Árpád-kori V e s z p r é m . V e s z p r é m , 1 9 7 7 . 1 4 9 - 1 5 9 . ; K a r á c s o n y i János: Véle- m é n y S z e n t I m r e herceg nejéről. S z á z a d o k , 1902. 1 0 5 - 1 1 1.; Fehér G é z a : A bolgár egyház kí- sérletei és sikerei h a z á n k b a n . S z á z a d o k , 1 9 2 7 - 2 8 . 1 - 2 0 .
2 / Bollók János: S z e n t I m r e a l a k j a a k ö z é p k o r i k r ó n i k á i n k b a n . In: M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i t a n u l m á - n y o k a m a g y a r k ö z é p k o r b ó l . S z e r k e s z t e t t e : Fügedi Erik. B u d a p e s t , 1 9 8 6 . 6 1 - 7 5 .
2 8 Kristó Gyula: I. I s t v á n és családja Á r p á d - k o r i t ö r t é n e t í r á s u n k b a n . Acta U n i v e r s i t a t i s Szegedien- sis. Acta H i s t o r i c a . T o m . 4 0 . Szeged, 1 9 7 2 . 65.; G y ö r f f y 3 7 4 - 3 7 5 . ; M a g y a r 7 - 1 5 .
2 0 SRFI II. 4 5 2 .
3 0 S R H II. 4 5 3 - 4 5 4 .
3 1 S R H II. 4 5 3 - 4 5 4 .
32 étin uniuscuiusque psalntifine veniam cum cordis contritione postulabat." S R H II. 4 5 0 .
33 „Puer autem Henricns spiritu sancto repletus, prout divina relevante sibi gratia singuloriim menta noverat, singulis inequaliter oscula distribuit." S R H II. 4 5 2 .
34 „...ieiuniis corpus maceravit, animam autem pane verbi dei saturavit, ne qua ei carnis titillatio dominare- tur, et intactc sue coniugis incorruptam servavit virginitatem." S R H II. 4 5 5 .
3 5 C o r p u s Iuris H u n g a r i c i . M a g y a r T ö r v é n y t á r . 1 0 0 0 - 1 5 2 6 . S z e r k e s z t e t t e : M á r k u s Dezső. B u d a - pest, 1899. (a t o v á b b i a k b a n : CIFI) 3 - 1 9 . ; Békefi Rémig: S z e n t István király intelmei. S z á z a d o k , 1901. 9 2 2 - 9 9 0 .
3 6 C l H 1 7 - 1 9 .
3 7 S R H I. 3 1 9 .
3 8 Bollók 3 4 1 - 3 4 3 .
A középkori Európában az uralkodók szakralitása meghatározó eleme volt a politiká- nak, a hatalmi reprezentációnak. A királyokat, császárokat felkent, felszentelt papi szemé- lyeknek tekintették, s a királyavatási ordók sok hasonlóságot m u t a t n a k a püspökszentelési szertartással/" A király szentségének széles kultúrtörténeti előzményei vannak. Már az ókori Keleten, s később a perzsáknál is rendkívüli tiszteletben részesítették az uralkodót.
A hellenizmus korában és Rómában pedig - nyíltan vagy burkolt formában - nyilvános ál- lami tiszteletben részesítették (a császár Géniuszt), illetve halála u t á n az istenek s o r á b a helyezték (consecratio) és kultuszának ápolására papi testületet szerveztek.4 0 A keresztény- ség térnyerése u t á n a helyzet megváltozott, de már Nagy Konstantin császár a külső dol- gok püspökeként szerepel az első niceai zsinaton (325). Az uralkodó középkori tisztelete is t ö b b forrásból fakad. A görög és római hagyományon kívül a zsidó tradíció (az Istentől választott Dávid és Salamon, mint uralkodói példakép elterjedése), amelyet a Biblia ószö- vetségi része hordozott. A germán népeknél is megfigyelhetjük az uralkodói carismát, amely kiválasztottságának és alkalmasságának jele.41 A kazár mintára létrejött magyar kettős feje- delemség intézménye alapján állíthatjuk, hogy az uralkodó szentségének, rituális tisztele- t é n e k a magyarságnál is voltak alapjai, amelyek m e g h a t á r o z h a t t á k a későbbi s z á z a d o k közgondolkodását.4 2
A 12. századra Európában kétféle királyszent típus alakult ki. Az egyháznak alárendelt, vallásos „papkirály" és a népét és egyházát védelmező, harcias uralkodó. Magyar földön az elsőre Szent Imre, az utóbbira Szent László a példa. A világias athleta Patriae, a szent lo- vagkirály modellje az udvari civilizáció, lovagi kultúra terjedésével magyarázható. A szűzi- aszkétikus uralkodó alakja a klérus érdekeit és törekvéseit szolgálta, a 11. század második felében felbukkanó, az egyház megtisztítását szorgalmazó laikus vallási mozgalmak érték- rendjére építve.43 A királyi szentté avatások tehát a gregoriánus egyház (világi invesztitúra, szimónia és nepotizmus elleni harc, cölibátus bevezetése) és a világi hatalom küzdelmének, az i n v e s z t i t ú r a h a r c n a k részeivé váltak, s az a d o t t uralkodói (egyházpolitikai) program markáns megfogalmazását láthatjuk bennük.4 4 Magyarország esetében azonban némileg más helyzetet találunk: itt az egyház és az állam jó együttműködését figyelhetjük meg a 11-12. század fordulóján. Szent László támogatta az egyházat, a klérus pedig szellemi és anyagi bázisával egyaránt mellette állt.41
Magyarországon is éreztették h a t á s u k a t a gregoriánus reformok. Elsősorban a papi nőtlenség kérdését kell kiemelnünk.4 6 A Szent Imre legendájában név szerint is megemlí- t e t t VII. Gergely az egyház ősi hagyományára hivatkozva elrendelte, hogy csak nőtlen férfi engedhető papi szolgálatra, akinek a felszentelés (ordinatio) után is megtartóztató életet kell élnie. Ezzel szemben Szent László első törvénykönyvének rendelkezései nem kötelezik
3 0 Sárközi Réka: Középkori királyavatási ordók. In: Szent. Gellért vértanúságának 950. évforduló- ján. Szerkesztette: Döbör András, Jancsák Csaba, Kiss Gábor Ferenc, Nagy Tamás, Szegfű László. Belvedere Meridionale Kiskönyvtár, 1 1. Szeged, 1998. 1 8 3 - 1 8 6 .
4 0 Gesztelyi T a m á s : A római vallás t ö r t é n e t e . Budapest, 1 9 9 5 . 44-63.; Eliade, Mircea: Vallási hie- delmek és e s z m é k története. II. Fordította Saly Noémi. Budapest, 1999. 2 8 9 - 2 9 1 .
41 Klaniczay 2 0 0 0 . 7 1 - 7 4 .
4 2 T ó t h Sándor László: Levediától a Kárpát-medencéig. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 14.
Szeged, 1998. 9 6 - 1 11.; Bakay Kornél: A nemzeti királyeszme az Árpád-korban. Belvedere Me- ridionale, 1999. 7 - 8 . szám, 4 - 8 . ; D ü m m e r t h 9 5 - 1 1 0 .
4 3 Klaniczay 2 0 0 0 . 1 3 9 - 1 4 1 .
44 Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. M ü n c h e n , 1975. 1 2 2 - 1 4 1 .
4 1 Kristó Gyula - M a k k Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Budapest, 1988. 1 1 1 - 1 2 8 .
4 0 Sweeney, James Ross: Gregory VII. T h e reform program and Hungárián C h u r c h at the end of eleventh century. Studi Gregoriani, 1991. 2 7 2 - 2 7 5 .
a papságot cölibátusra.47 A kánonok csak az újranősült, illetve az özveggyel (vagy elhagyott asszonnyal) házasodott papokról, valamint a feleségükkel élő püspökökről tesznek emlí- tést. A diakónusok és p a p o k együtt élhettek első és törvényes (príma et legitima) feleségük- kel, kivéve, h a szolgáló (ancilla) volt, de ebben a kérdésben a zsinat a pápa véleményét is kikéri.48 E határozatokat a szakirodalom a trulloszi zsinat ( 6 9 1 - 6 9 2 ) és a keleti (görög) egyházfegyelem hatásával, illetve Szent László Horvátország miatti külpolitikai irányváltá- sával magyarázta (a Rómával való kapcsolat elhidegülése).49 Závodszky Levente leírta, hogy a latin egyházban VIII. Benedek pápa az 1018-as páviai zsinaton hivatalvesztést, IX.
Leó az 1049-es római zsinaton kiközösítést helyezett kilátásba a feleséget, illetve ágyast (concubina) t a r t ó papok büntetéseként. Az egész egyház számára azonban csak VII. Gergely tette kötelezővé a papi nőtlenséget az ún. nagyböjti zsinaton (1074).5 0 Szuromi Szabolcs újabban megjelent tanulmánya azonban egy, az elvirai szinódus (300) papi házasságra vo- natkozó cikkelyeire alapozódó nyugati joggyűjteményt feltételez a kánonok hátterében.5 1
A Béla-ági Szent László uralkodásának első éveiben legitimációs válsággal k ü z d ö t t . Akárcsak fivére, I. Géza n e m a trónöröklés törvényes rendje szerint került hatalomra. A le- gitim király I. András fia, Salamon volt, aki évekig néhány nyugati vármegyét tartott uralma alatt, később a z o n b a n László fogságába került. Szent László nemzetközi helyzete szempontjából fontos, hogy VII. Gergely pápa 1079. március 21-én kelt levelében „a ma- gyarok királyának" nevezte.5 2 E cím a pápától csak a törvényesen megkoronázott királyok- nak járt ki a korszakban, s ez László egyház- és belpolitikai magatartását egyaránt meg- határozta.5 1 Valláspolitikai intézkedései között kiemelkedő helyet foglalnak el az 1083. évi szentté avatások. Először Szent Gellért első csanádi püspök holttestét emelték oltárra
1083 júliusában. Szent László 1083 augusztusában országos zsinatot tartott Székesfehér- v á r o t t , a h o l S z e n t István m a r a d v á n y a i t e x h u m á l t á k .5 4 N o v e m b e r h ó n a p b a n a v a t t á k szentté Szent Imre herceget, s valószínűleg az 1083. év folyamán került sor a Felvidéken tisztelt zobori remeték, András-Zoerard és Benedek kanonizálására.1 1 A l i . század végére tehát a magyar kereszténység - Kristó Gyula szavaival - „megteremtette a maga ős- és hős- kultuszát."5 0 A szabolcsi zsinat dekrétumai között összeírva találjuk a magyarországi ün- nepi böjtöket és az itt különösen tisztelt szentek emléknapjait (37. és 38. fejezet). Köztük van Szent I m r e herceg (Sancti Emerici ducis) ü n n e p e is, igaz, vigilia nélkül, szemben Szent Gellért vagy Tours-i Szent M á r t o n napjával.5'
4 j Z á v o d s z k y Levente: A S z e n t István, S z e n t László és K á l m á n k o r a b e l i t ö r v é n y e k és zsinati h a t á r o z a t o k forrásai. B u d a p e s t , 1904. (a t o v á b b i a k b a n : Závodszky) 5 8 - 6 2 .
48 C I H 5 0 - 6 5 .
40 Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története. I. Nyíregyháza, 1990. 4 4 - 4 7 . ; Já- nosi M ó n i k a : Törvényalkotás a korai Á r p á d - k o r b a n . Szegedi Középkortörténeti K ö n y v t á r , 9.
Szeged, 1 9 9 6 . 1 2 2 - 1 2 8 .
50 Závodszky 6 0 - 6 2 .
51 Szuromi Szabolcs: A keleti egyházfegyelem befolyása a korai magyar zsinatokon. M a g y a r Egy- h á z t ö r t é n e t i Vázlatok, 1999. 1 - 2 . szám, 5 - 1 0 .
52 Kristó G y u l a : M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t e 8 9 5 - 1 3 0 1 . Budapest, 1 9 9 8 . (a t o v á b b i a k b a n : Kristó 1998) 1 2 9 - 1 3 6 .
5:1 Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Szentszék és a magyar állam kapcsolata a 11. s z á z a d b a n . In: Magyarország és a S z e n t s z é k kapcsolatának 1000 éve. Szerkesztette: Zombori István. Bu- dapest, í 9 9 6 . 15-17.
54 Klaniczay Gábor: S z e n t t é avatások. In: K M T L 6 3 5 - 6 3 6 .
55 Klaniczay Gábor: Az 1083. évi magyarországi szentté avatások. In: Művelődéstörténeti tanul- m á n y o k a magyar középkorból. Szerkesztette: Fügedi Erik. Budapest, 1986. 15-32.
5 6 Kristó 1 9 9 8 . 133.
57 C I H 6 1 - 6 3 . ; Koszta László: Szent Márton tiszteletének magyarországi kezdete. Megjegyzések P a n n o n h a l m a alapításához. Tiszatáj, 2 0 0 1 . 1 1 . szám, 7 9 - 8 4 .
Richárd Prazák és Klaniczay Gábor kutatásai nyomán t u d j u k , hogy a szűz vagy hívő a s z k e t i k u s keresztény életet élő uralkodó tisztelete elterjedt volt a korabeli E u r ó p á b a n , Keleten és Nyugaton egyaránt: a norvég Szent Olaf, a keletangol Szent E d m u n d , a cseh Szent Vencel, a kijevi Szent Borisz és Gleb.5 8 Szent László bizonyosan ismerte az angol- szász szent királyok és a cseh-morva uralkodók állami kultuszát. Vasbordájú E d m u n d fiai (Edmund és Edward) az apjukat megölető Nagy Knut elől Kijevbe, majd Magyarországra m e n e k ü l t e k a 11. század közepén. I. O t t ó morva herceg (László sógora) pedig részt vett a Salamon elleni mogyoródi csatában (1074).5"
Legnagyobb hatással a magyar dinasztikus szentkultusz kezdeteire a kijevi orosz minta lehetett. M á r a 10. század végétől jó politikai és családi kapcsolat volt a magyar és a ldjevi uralkodók között. Szár László felesége orosz volt, Szvjatoszlav (1. Vlagyimir fia) hitvese magyar hercegnő. Szent István baráti v i s z o n y b a n állt Bölcs j a r o s z l á w a l , a k i n e k lányát I. András vette feleségül. Szent László a széleskörű politikai és dinasztikus kapcsolatokra alapozva keresett szövetségest Kijevben az 1070-es évek elején, a mogyoródi ü t k ö z e t előtt, ahol 1072-ben avatták ünnepélyesen szentté az orosz kereszténység első v é r t a n ú fejedel- meit, Boriszt és Glebet.6 0 Szolgálatukban, legendáik tanúsága szerint több magyar katona is állt (három testvér): György, Efrém és Mózes. Eletüket és kultuszukat Ferincz István, Valerij Lepahin és Ivancsó István kutatta.6 1 Magyar Szent György Borisz kedvelt szolgája volt, akit ura vastag aranylánccal jutalmazott. Györgyöt - aki Boriszt saját testével próbálta megvédeni gyilkosaitól - az orosz ortodox hagyomány szentnek tartja (canonisatiójárói nem t u d u n k ) és együtt ünneplik a fejedelmi fivérekkel.62 Novotorzsoki Szent Efrém a Tverca folyó partján monostort és templomot épített, Szent Borisz és Gleb tiszteletére.6 3 Magyar Szent Mózes szűzi életet élt. A lengyel h a d j á r a t idején fogságba esett, lengyel földre hur- colták. Legendája szerint egy gazdag özvegy vásárolta meg, ald el akarta csábítani. Mózes azonban ragaszkodott tisztaságához, ezért lengyel úrnője büntetésből megverette, majd kasztráltatta. Később visszatért Kijevbe és a Barlangmonostorban (Pecserszkaja Lavra) élt, ahol csodatévőként tisztelték.6 4 A kijevi (keleti szertartású) keresztény szentkultusz gyö- kereinél tehát ott találjuk a tisztaság erényét, a férfi szüzesség eszményét, mégpedig szoros kapcsolatban a fejedelmi fivérekkel, akik vallásukért és országukért vállalták a halált.
Klaniczay szerint az oroszföldi hatás a legerősebb a 11. század végi magyar uralkodói szentkultuszok kialakulásában.6 5 Ez különösen érvényes Szent Imre tiszteletére, hiszen Szent Borisz és Gleb hitvalló mártírok, akik hazájukért és hitükért adták életüket, Magyar Szent M ó z e s pedig a férfi tisztaság, a K r i s z t u s n a k elkötelezett szűzi élet m i n t a k é p e . A Krisztussal, Istennel (Vőlegény, Jegyes, Sponsus) való szentségi jegyesség m o t í v u m a az ószövetségi Szentírásban, az Énekek énekében fordul elő.6í> (Ezt a középkorban a Fiúisten
5 8 P r a z á k 4 5 2 - 4 5 3 .
v> Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig). Szegedi Középkortörté-
neti Könyvtár, 3. 1 3 6 - 1 4 8 .
f'° O n a s c h , Konrád - Cipin, Vlagyiszlav: Az orosz ortodox egyház története. Ecclesia Sancta, 4.
Budapest, 1999. 8 - 1 7 .
61 Ferincz István: Magyar M ó z e s és Efrém - az ortodox egyház szentjei. Aetas, 1998. 1. szám, 6 7 - 71.; Lepahin, Valerij: Szentéletú Magyar Mózes - a második József. In: Az ortodoxia története Magyarországon a XVIII. századig. Szerkesztette: H. T ó t h Imre. Szeged, 1995. 4 5 - 5 4 . ; Ivancsó István: Magyar Mózes - liturgikus tiszteletének tükrében. Nyíregyháza, 1997. 1 1 - 5 1 .
62 Lepahin, Valerij: Georgij Ugrin, azaz Magyar György - az alig ismert szent. Aetas, 1998. 1. szám, 7 2 - 7 8 .
6:5 Puskely 1994. 7 8 - 8 4 .
64 Az o r t h o d o x kereszténység. Szerkesztette: Berki Feriz. Budapest, 1984. 116.
fi5 Klaniczay 2 0 0 0 . 1 1 9 - 1 2 2 .
6h Ruiz, Federico: Bevezetés Keresztes Szent János tanításába. Eisenstadt, 1987. 3 1 - 5 0 .
és az egyház k ö l c s ö n ö s e n mély, e g y m á s b ó l élő k a p c s o l a t a a l l e g ó r i á j a k é n t é r t e l m e z t é k . ) A Krisztusnak ajánlott szűzi, tiszta élet képe a legtöbb középkori magyar női szent legendá- jában megtalálható: S z e n t Erzsébet, Boldog Ilona, Szent Margit, Szent Kinga/'7
A középkori kereszténység keleti és nyugati területein egyaránt nagy tiszteletnek ör- v e n d e t t Szent Elek (Alexius), aki a nászéjszakán elhagyta a gazdag szülői házat, fiatal és s z é p hitvesét és J e r u z s á l e m b e z a r á n d o k o l t , ahol k o l d u s k é n t , v á n d o r k é n t élt. S z e n t Elek a férfi szüzesség m i n t a k é p é n e k t e k i n t h e t ő , s szinte v a l a m e n n y i férfi aszkéta legendájában k i m u t a t h a t ó hatása. Érdekes, hogy a cseh, magyar és lengyel földi keresztény térítésben ér- d e m e k e t szerzett, m a j d v é r t a n ú h a l á l t halt Szent Adalbert, III. O t t ó császár barátja szoros kapcsolatban volt a r ó m a i Szent Elek és Bonifác m o n o s t o r szerzeteseivel/'8 N e m hagyhat- j u k figyelmen kívül S z e n t H e n r i k n é m e t császár k u l t u s z á n a k hatását sem Imre tiszteletére, hiszen legendájukban számos közös v o n á s olvasható, s a középkori források a szűz herce- get t ö b b helven H e n r i c u s néven említik.6 9 A keleti (Idjevi orosz) h a g y o m á n y kapcsán érde- m e s megjegyeznünk az ortodox teológiában és vallási-misztikus i r o d a l o m b a n elterjedt ki- fejezést, az „élő ikon" fogalmát. Az „élő ikon" - m i n t Krisztus kiemelkedően hasonlatos k é p m á s a - a szerzetesek tanítója és az angyalok beszélgetőtársa. Élettörténetében, cseleke- deteiben földi aszkézisének és az ő t kiválasztó isteni kegyelemnek sajátos összekapcsoló- d á s a figyelhető m e g /0 Ez a fogalom alkalmazható a kijevi Szent Borisz, Szent Gleb, Ma- gyar Mózes, illetve a magyar S z e n t Imre tiszteletében. M i n d a négyük kultusza a 1 1 - 1 2 . század fordulóján alakult ki földrajzilag nem nagy távolságban, de más kulturális-szellemi közegben.
Összegezve megállapítható, hogy Szent Imre t ö r t é n e t i személye és a legendája alapján a h a g y o m á n y b a n és a katolikus egyházi irodalomban, k ö z t u d a t b a n kialakult kép között különbség v a n . '1 Bollók János és M a g y a r Zoltán n y o m á n inkább t a r t h a t j u k katonai és politikai téren k é p z e t t (dia Ruizorum), t u d a t o s a n nevelt trónörökösnek, m i n t monachusi, aszketikus életet élő ifjúnak.7 2 Valószínű, hogy gyermektelen házassága, illetve halála u t á n apácaként élő felesége n y o m á n alakult ki körülötte a szűz herceg ideálja, amely éppúgy megfelelt a korabeli egyházpolitikai és egyházfegyelmi törekvéseknek, m i n t Szent László magyar szentkultuszt m e g t e r e m t ő programjának. A tisztaság eszménye ősi eleme a zsidó- kereszténv h a g y o m á n y n a k , s Európa m i n d a görög, m i n d a latin egyház befolyása alatt álló területein éreztette h a t á s á t .7 3 Szent Imre tiszteletére közvetlen hatással volt a német Szent H e n r i k császár, illetve a kijevi S z e n t Borisz és Gleb f e j e d e l m e k kultusza. A 12. század első h a r m a d á b a n keletkezett Legenda Emerici fontos forrása a középkori magyarországi mona- chizmusnak: bepillantást enged a p a n n o n h a l m i bencés közösség m i n d e n n a p j a i b a a 11-12.
s z á z a d fordulóján.
f'7 Puskely 1994. 1 5 3 - 1 6 5 . , 171-173., 189-192. és J 9 7 - 2 U .
M Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert (Vojtech - Wojciech - Béla). Szerkesztette: Somorjai Ádám. METEM Könyvek, 5. Budapest, 1994.; Engelbert, Pius: Prágai Szent Adalbert. Püspök- ideál, politika és szerzetesség. In: M o n s Sacer 9 9 6 - 1 9 9 6 . Pannonhalma 1000 éve. I. Szerkesz- tette: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 2 5 - 3 7 .
69 Madzsar 4 0 - 4 1 .
70 Lepahin 1991. 5 3 - 5 5 .
1 Klaniczay Gábor: A középkori magyarországi szentkultusz-kutatás problémái. Történelmi Szemle, 1981. 2. szám, 2 7 3 - 2 8 6 .
72 Bollók 3 5 1 - 3 5 3 . ; Magyar 133-157.
, ! Vanvó László: „Legyetek tökéletesek..." Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szer- zetesség kialakulásáig. Budapest, 1991. 2 5 - 3 6 .
