KONSZTANTYIN IVANOV VERSTECHNIKÁJA ÉS A CSUVAS NÉPKÖLTÉSZET
ZAHEMSZKY LÁSZLÓ
1. M i n d e n m ű k ö l t é s z e t genezise a f o l k l ó r r a m e g y vissza. A 19. század h a r - m a d i k h a r m a d á b a n b o n t a k o z n i k e z d ő csuvas m ű k ö l t é s z e t első j e l e n t ő s a l a k j a , K . I V A N O V (1890—1915) i s f e l h a s z n á l t a a f o l k l ó r t . A n é p k ö l t é s z e t m é l y hatása e g y a r á n t m e g n y i l v á n u l t m ű v e i n e k szüzséjében, k o m p o z í c i ó j á b a n , k ö l t ő i n y e l v é - ben, — m i n d e z t m á r v i s z o n y l a g s o k o l d a l ú a n f e l t á r t á k az i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k .1
C i k k e m b e n I v a n o v m ű v é s z e t é n e k kevésbé k u t a t o t t o l d a l á t , a v e r s t e c h n i k á t vizs- g á l o m a f o l k l ó r r a l v a l ó kapcsolata s z e m p o n t j á b ó l .
A k é r d é s m e g v i l á g í t á s á n a k f ő nehézsége a b b a n r e j l i k , h o g y a csuvas v e r s - t a n k u t a t á s n a k m i n d a m a i n a p i g n i n c s m e g b í z h a t ó összegzése, a k o r á b b i t a n u l - m á n y o k b a n és más t á r g y ú k u t a t á s o k elszórt v e r s t a n i u t a l á s a i b a n p e d i g m e g l e - hetősen n a g y a f o g a l m i zavar. A csuvas népköltészet r i t m i k a i a l a p j a i t is csupán a l e g u t ó b b i húsz esztendőben s i k e r ü l t az i r o d a l o m t u d o m á n y n a k k i e l é g í t ő m ó d o n m e g h a t á r o z n i a .2
2. K ö z i s m e r t , h o g y m i n d e n v e r s l e g j e l e n t ő s e b b a l k o t ó e l e m e a r i t m u s , ö s z - szegezve az e d d i g i csuvas v e r s t a n i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t , m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a csuvas verselés e g y i k leglényegesebb r i t m u s a l k o t ó t é n y e z ő j e a n y e l v i h a n g s ú l y . A csuvas szó h a n g s ú l y a a h á t u l r ó l s z á m í t o t t első teljes k é p z é s ű m a g á n - h a n g z ó n v a n ( v á r m a n „ e r d ő " , s a m r & k „ f i a t a l " ) , h a p e d i g a szóban csak n e m t e l - jes képzésű m a g á n h a n g z ó k f o r d u l n a k elő, a k k o r a szó első s z ó t a g j á n (pelet „ f e l - h ő " ) . E d d i g i i s m e r e t e i n k s z e r i n t a csuvas n é p i verselés a h a n g s ú l y o s verselésnek a h h o z a t í p u s á h o z t a r t o z i k , a m e l y b e n nemcsak a h a n g s ú l y o s szótagok száma k ö - t ö t t , h a n e m a h a n g s ú l y t a l a n o k é is, t e h á t a vers szótagszámláló, a h a n g s ú l y o s és h a n g s ú l y t a l a n szótagok h e l y e , v á l t a k o z á s á n a k r e n d j e azonban n i n c s rögzítve.
Ezt a v e r s r e n d s z e r t N . I V A N O V v e r s k u t a t ó t e r m i n o l ó g i á j á v a l szillabo-tonizált verselésnek nevezzük. E n n e k i l l u s z t r á l á s á r a v e g y ü n k egy n é p d a l t :
X ^ v e l ansa larsassan, K a y a t ' t e n í e ileme.
X i r t i k u r á k yesersen, K i l é t x i r e n i l e m e .
A h a n g s ú l y t a l a n szótagokat W , v e t k e z ő k é p l e t e t k a p j u k :
H a a n a p l e s z á l l t , E l t ű n i k a v i l á g szépsége, H a a mezei f ű k i z ö l d ü l t , M e g j ö n a m e z ő szépsége.
a h a n g s ú l y o s a k a t j e l l e l j e l ö l v e a k ö -
O v j ^ ^ J K J w \ J v j j 265
A négysoros n é p d a l m i n d e n sora 7 szótagú, s o r o n k é n t 3 h a n g s ú l y o s szótag v a n , a h a n g s ú l y o k elhelyezkedése k ö t e t l e n .
A 7 és 8 szótagos s o r o k b a n , a m e l y e k a l e g e l t e r j e d t e b b e k a csuvas n é p d a - l o k b a n , a h a n g s ú l y o s szótagok száma 3, a h o s s z a b b a k b a n 4 v a g y t ö b b . A k i s szótagszámú s o r o k b a n m e g f i g y e l h e t ő a h a n g s ú l y o s és h a n g s ú l y t a l a n szótagok v i s z o n y l a g szabályos v á l t a k o z á s á r a i r á n y u l ó t e n d e n c i a . E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n n e m r i t k á n szinte t ö k é l e t e s elrendezésű v e r s s z a k o k a t is t a l á l u n k :
T u k m a k sassi y a n k a y a t ' , A h u s á n g h a n g j a messze száll, O ^ ^ ^ ^ P g t e m y a l a x u s k a t a t ' . . . A z egész f a l u t f e l f o r g a t j a . . . ^ ^ J ^ J X w r a n t u k m o k v i t e r e t , A n y í r f a h u s á n g d o l g o z i k , U J U^1
K a n t á r p i r r i süxelet.3 A k e n d e r v á s z o n v é k o n y o d i k . ^ ^ { J L J 3. A K o n s z t a n t y i n I v a n o v r ó l szóló s z a k i r o d a l o m b a n á l t a l á b a n csak a n n y i u t a l á s t t a l á l u n k v e r s t e c h n i k á j á r a , h o g y m i n d l í r a i , m i n d e p i k a i m ű v e i b e n a né- p i hétszótagos f o r m á t h a s z n á l t a f e l , t u d a t o s a n m e g j a v í t o t t a a csuvas vers h a n g - zását, és a s z i l l a b o - t o n i k u s verseléshez k ö z e l í t e t t e .
N e m t a l á l u n k részletes elemzést a r r a v o n a t k o z ó l a g , h o g y h o g y a n , m i l y e n e s z k ö z ö k k e l v a l ó s í t o t t a ezt meg, r i t m i k a i l a g h o g y a n é p í t e t t e f e l s o r a i t . V i z s g á - l ó d á s o m elsősorban e n n e k m e g á l l a p í t á s á r a i r á n y u l t . M e g f i g y e l é s e i m e t a k ö l t ő l e g é r e t t e b b e p i k a i a l k o t á s a , a Narszpi c í m ű elbeszélő k ö l t e m é n y hangszalagra r ö g z í t e t t szövege a l a p j á n végeztem.4 V i z s g á l ó d á s a i m első t a p a s z t a l a t a i a k ö v e t - kező e r e d m é n y e k r e v e z e t t e k :
A t ö b b m i n t k é t e z e r soros m ű b e n csak elenyésző számban v a n n a k 6, ill. 8 szótagos sorok, a m e l y e k a csuvas v a r i á l t s z i l l a b i k á b a n g y a k r a n e l ő f o r d u l t a k . M i n d e n sorban 3 h a n g s ú l y o s szótag v a n , a 8 szótagos s o r o k b a n e s e t e n k é n t 4.
A z egyes sorok k b . 8 8 % - b a n h a n g s ú l y o s szótagra v é g z ő d n e k . A t ö b b i sorban az u t o l s ó e l ő t t i , i l l . a h á t u l r ó l s z á m í t o t t 3. szótagon v a n a h a n g s ú l y , ez u t ó b b i a z o n b a n m e g l e h e t ő s e n r i t k a . A h a n g s ú l y o s szótagokat á l t a l á b a n névszóragok, h a t á r o z ó i igenevek végződései, a t e l j e s képzésű m a g á n h a n g z ó t t a r t a l m a z ó ige- r a g o k , erősítő p a r t i k u l á k ( - t a , - t e , - a x , - e x ) a d j á k . A z o k b a n az esetekben, a m i - k o r a h a n g s ú l y az u t o l s ó e l ő t t i szótagra esik, g y a k r a n t a l á l u n k a sor végén j e - l e n i d e j ű többesszám 3., v a l a m i n t m ú l t i d e j ű egyesszám 3. és többesszám 3.
s z e m é l y ű igét, a m e l y e k n e k r a g j a i b a n n e m teljes k é p z é s ű m a g á n h a n g z ó k sze- r e p e l n e k (-asse, -esse; - r £ , -ce, - r é s , -ces).
H a a sor h a n g s ú l y o s szótagra v é g z ő d i k , a h á r o m h a n g s ú l y a hétszótagos s o r b a n 15-féle k o m b i n á c i ó s z e r i n t h e l y e z k e d h e t i k el, e b b ő l v i z s g á l a t a i m szerint h a t n a k v a n I v a n o v n á l v e r s t a n i r e a l i z á l ó d á s a :
1. ^ ^ ^ ^ ^ 2.
3. KÍf ^ J 6 U U U ^
4. U l ^ u ^ o ^ d 1
5. ^ j k I / U U U ^ J ^ 6. ^ k j ^ J
A h a n g s ú l y o k elhelyezkedése s z e m p o n t j á b ó l a l e g k i e g y e n s ú l y o z o t t a b b az el- ső v a r i á c i ó , a m e l y b e n az 1., a 4. és a 7. szótag hangsúlyos. Ez a sorfelépítés v a l ó s u l m e g I v a n o v n á l a legtöbbször:
Ycd vtfs&nci sem v a r m a n F a l u v é g i sötét erdő ^ U U ^ U U ^ TemenSen p i t y a n a r a t ' . V a l a m i é r t n a g y o n zúg.
A k ö l t ő m á s o d i k l e g g y a k r a b b a n használt s o r f a j á t , a m e l y b e n a 2., 3. és 7.
szótagon v a n a h a n g s ú l y , a k ö v e t k e z ő példa s z e m l é l t e t i :
T a t a x teper t a p x a r n c És ú j b ó l O L J O Kb T u y n e t u r e s suntarsa. F o l y t a t t á k a l a g z i t hevesen. U T O U U U l ^ A h a r m a d i k l e g g y a k o r i b b s o r f a j t á b a n hangsúlyos az 1., a 3. és a 7. szótag:
Tuy kaysassan taxsancccn M i k o r a l a k o d a l o m e l m e n t , sokáig Üv ^ 'vL' ^J KJ KJ 'vL' Y a n t a r a r e sem v a r m a n . Z ú g o t t a sötét erdő. ^ ^ K J W
V i s z o n y l a g kevesebbszer f o r d u l elő a 4. s o r f a j t a , a m e l y b e n a 2., a 4. és a 7. szótag h a n g s ú l y o s :
o , I I I
Á s t a társa p i t a p a r ! H o v á f u s s u n k és r e j t ő z z ü n k el?! W W W O
Ezek a s o r f a j t á k egymással és más v a r i á c i ó j ú s o r f a j t á k k a l szabadon p á r o - s u l h a t n a k . Példa az 1. és a 3. s o r f a j t a összekapcsolására:
T c r l e - t e r l g ceceksen A k ü l ö n f é l e - k ü l ö n b ö z ő v i r á g o k ( 3 . ) / r á sarsi saralat'. Jó i l l a t a szétárad. ^J'U K J KIA J^J^J (1.)
P u r s£rte te kay&ksen A z egész f ö l d ö n a m a d a r a k (3.) L a y a x y u r x i y a n a r a t ' . Szép éneke zeng. O j L A j Ó ^ J ^ J ^ J (1.)
A k ö l t ő n e m t ö r e k s z i k a r r a , h o g y egy-egy s o r t í p u s t huzamosabb i d e i g al- k a l m a z z o n egymás u t á n , ez m o n o t ó n i á t eredményezne. Azonos f e l é p í t é s ű sor l e g f e l j e b b h á r o m s z o r k e r ü l egymás m e l l é :
Éy attes£m, annes£m, Ó. apácskám, anyácskám, k b w ^ W ^ Ü a J M ^ n s e n s i r e r x e r pusne, M i é r t p u s z t í t o t t á t o k el l á n y o t o k a t d ' w Ó U U V j O ;
M e n s e n p a t a r x e r e r e M i é r t a d t á t o k l á n y o t o k a t v b ^ v b w v ^ w 1^
Sic£ y u t a n alline? Idegenek kezébe? ^ J K J ^ J ^ J ^ J K J ^ i )
/
I v a n o v hétszótagos sorait metszet osztja k é t f é l s o r r a a 4. szótag u t á n .5 E g y f é l s o r egy p r o z ó d i a i periódus. ( I t t u g y a n o l y a n jelenséggel t a l á l k o z u n k , m i n t a m a g y a r h a n g s ú l y o s verselésben, a h o l a n n y i a metszet, a h á n y ü t e m — h e l y e - sebben: verstag — v a n egy s o r b a n ; a sormetszet és az ü t e m h a t á r t e h á t r e n d - s z e r i n t egybeesik.) A k é t p r o z ó d i a i p e r i ó d u s k ö z t i szünet k ü l ö n ö s e n j ó l érzé- k e l h e t ő azokban az esetekben, a m i k o r az első p e r i ó d u s utolsó szótagja t ö b b e s - s z á m ú névszóragozási a f f i x u m o k a t (-sem stb.), b i r t o k o s s z e m é l y r a g o k a t (-Km, - e m ; - u , - u , -e, -1 -er), e r ő s í t ő p a r t i k u l á k a t ( - a x , - e x ; - t a , - t e ) , i n d u l a t - szókat (ay, éy) t a r t a l m a z . Pl.:
A k a t u y ta | saka t u y , I t t a lagzi, ez a lagzi,
P i s á k t u y ta | pasak t u y ! A n a g y lagzi, az e l r o n t o t t l a g z i !
A z első p r o z ó d i a i p e r i ó d u s b a n 2 hangsúlyos, a m á s o d i k b a n 1 h a n g s ú l y o s szótag v a n . A m á s o d i k p e r i ó d u s b a n á l t a l á b a n háromszótagos szavakat használ a k ö l t ő . A z o k b a n a r i t k a esetekben, a m i k o r a m á s o d i k p e r i ó d u s egy egyszóta- gos és egy kétszótagos szóból t e v ő d i k össze, az e g y t a g ú szó legtöbbször elveszti h a n g s ú l y á t . (Pl. a s&m vtirman „ s ö t é t e r d ő " j e l e n t é s ű jelzős szerkezetben a sem szó h a n g s ú l y t a l a n . ) A z e r ő s í t ő p a r t i k u l á k , a tagadószók (suk, m a r , an) a z o n b a n h a n g s ú l y o s a k , s a v e l ü k g r a m m a t i k a i k a p c s o l a t b a n álló szó veszti el h a n g s ú l y á t . (Pl.: an k e t e r ! „ n e v á r j a t o k ! " )
M i n d k é t p r o z ó d i a i p e r i ó d u s n a k egy-egy p r o z ó d i a i h a n g s ú l y a ( v e r s h a n g - s ú l y a ) van. A z első p r o z ó d i a i p e r i ó d u s b a n t e h á t a 2 hangsúlyos szótag e g y i k é r e n a g y o b b n y o m a t é k (ictus) k e r ü l .
A n y o m a t é k a k ö v e t k e z ő m ó d o k o n á l l h a t e l ő :
a) A l o g i k a i h a n g s ú l y t h o r d o z ó szó szóhangsúlya n y o m a t é k o s a b b . P L : T e m e n s e n [ p i t ] | y a n a r a t ' V a l a m i é r t nagyon zúg.
^ VJ |
b) A teljes képzésű m a g á n h a n g z ó t t a r t a l m a z ó hangsúlyos szótag ejtése n y o m a t é k o s a b b , m i n t a csak n e m t e l j e s képzésű m a g á n h a n g z ó k a t t a r t a l m a z ó szó h a n g s ú l y o s szótagjáé. P L :
[Sóira x e r e n | c ^ r i n c e A szép l e á n y szívében P e t e m Silbz I p i t x a n c e Egész S z i l b i összegyűlt
k l ^ u I D i u
c) N a g y o b b n y o m a t é k v a n az erősítő p a r t i k u l á t , az - i b i r t o k o s s z e m é l y r a - g o t , i n d u l a t s z ó t (ay, éy, éx), t a g a d ó s z ó t ( m a r , an) t a r t a l m a z ó h a n g s ú l y o s szó- t a g o n . P L :
Y a l ves^rjéij | sem v a r m a n F a l u v é g i sötét erdő 6 U U v l l U U <i>
I
d) A metszethez közelebb álló, teljes képzésű m a g á n h a n g z ó t t a r t a l m a z ó n y í l t h a n g s ú l y o s szótagra n a g y o b b n y o m a t é k esik. ( A jelenség o k á n a k f e l t á - rása f o n e t i k a i v i z s g á l a t o k a t i g é n y e l ) . P l . :
T e p e r k i i {ej | k a y a r - x a M e n j ü n k csak e g y m á s i k házba vL ^ J L/> b I ^ ^ ^ ( = a szomszédba)!
T e p e r k ü n n [e] | u r a m r a M á s n a p az u t c á n Ó U U Ü ; | U U 6
e) H a az első p e r i ó d u s b a n négyszótagos szó v a n , a k k o r a t u l a j d o n k é p - p e n i s z ó t a g h a n g s ú l y hordozza a n a g y o b b n y o m a t é k o t , m í g a szó v a l a m e l y i k m á s i k szótagjára m e l l é k h a n g s ú l y esik. (Ugyancsak t o v á b b i v i z s g á l a t o k a t igé- n y e l , m i l y e n t é n y e z ő k b e f o l y á s o l j á k a m e l l é k h a n g s ú l y helyét.) P l . :
K e p ^ r t e t [se] | tKrass£ ( L á b u k k a l ) d o b o g v a á l l n a k u _ \ L < I u d ; U
X u p l a y (ma| re | sem v a r m a n N e m r e j t h e t t e el a sötét erdő
^ Ú> ^J I VJ U
4. A csuvas n é p d a l o k b a n i g e n f o n t o s versszervező elem az alliteráció, a m e l y - n e k k é t f a j t á j á t k ü l ö n b ö z t e t j ü k m e g : a soreleji és a sorbelseji alliterációt.
I v a n o v m i n d k é t f o r m á v a l szívesen él. M ű v e i b e n a soreleji a l l i t e r á c i ó (más szóval: e l ő r í m ) t ö b b v a r i á c i ó j á t t a l á l j u k .
a) A k é t sor első szótagja t i s z t á n összecseng:
Y i d a s k i k a s v i l y a s a A z u t o l s ó estén j á t s z a n i Y u l a s a r a m p u l i c c e n A k a r asszonnyá-levése e l ő t t P a y a n p u l n a yes sincen A m a t ö r t é n t d o l o g r ó l P a k K l t a t r ^ s t£tt£nccen. Beszélgettek sötétedésig.
M e g l e h e t ő s e n r i t k á n f o r d u l elő.
b) A z a l l i t e r á l ó szótagok v o k á l i s a i csak h a n g r e n d i l e g egyeznek m e g : K a n t c i r l a te, sérle te Se n a p p a l , se é j j e l
K a n l e iiyxa k u r m a r a m N y u g o d t á l m o t n e m l á t t a m T i l l a sisse sara k i n A t i l ó t észrevéve a szép m e n y T a t a x y u r l a t ' y u r r i n e Ü j b ó l d a l o l j a a d a l á t
( T i m e r til& — A v a s t i l ó )
c) L e g g y a k r a b b a n csak a szóeleji konszonáns azonos (a v o k á l i s o k m é g h a n g r e n d i l e g sem egyeznek m e g ) :
V e r i y u n l a cerem p u r F o r r ó v é r ű szívem v a n , V a t a k a r c a k a n n e m p u r ö r e g a s s z o n y a n y á m v a n
P i r £ n y a l t a per k a r c á k A f a l u n k b a n egy öregasszony Pur&natce e l e k r e x Éldegélt h a j d a n á n
( T i m e r t i l a — A vastiló) A szóeleji a l l i t e r á c i ó n a k hasonló v a r i á n s a i v a n n a k . P L :
a) $ u r a s u y t t a n l a r a t ' , tet. A z t m o n d j á k , h o g y fehér ördög ü l
b)—c) k o m b i n á c i ó j a :
T i m e r t i l a íesenex H a a v a s t i l ó t e m l e g e t i k ( T i m e r t i l a — A vastiló)
5. I v a n o v r í m t e c h n i k á j á n a k vizsgálata azt m u t a t j a , hogy a k ö l t ő a sorvé- gek k i a l a k í t á s á b a n is a népköltészet h a g y o m á n y a i t k ö v e t i . M ű v e i b e n meg- t a l á l j u k a csuvas n é p d a l o k v a l a m e n n y i r í m t í p u s á t — kezdve a l e g p r i m i t í v e b b r í m t ő l , a szóismétléstől ( ö n r í m t ő l ) :
K ü r s e n esme pulmasan, Ha a szomszédnak nincs i n n i v a l ó j a , U y r a n n e te eseper. A k k o r uyrant iszunk.
U y r a n e te pulmasan, Ha u y r a n sincs,
T u r a parassa k e t e p e r . A m i t isten ad, m e g v á r j u k .
L e g g y a k r a b b a n azonos s z ó f a j o k a t r í m e l t e t ; r í m e i — akárcsak a n é p k ö l - tészeti a l k o t á s o k b a n — nagyobbrészt r a g r í m e k .
a T £ r l £ - t e r l e ceceksen A k ü l ö n f é l e - k ü l ö n b ö z ő v i r á g o k b í r á sarsi saralat'. Jó i l l a t a szétárad,
a P u r serte k a y á k s e n Az egész f ö l d ö n a m a d a r a k b L a y a x y u r r i y a n a r a t ' . Szép éneke zeng.
A z 1. és a 3. s o r b a n egy-egy többesszám g e n i t i v u s b a n álló f ő n é v , a 2. és 4. sorban egy-egy j e l e n idő egyesszám 3. személyben álló ige cseng össze egy- mással.
A ragok egyezése m i a t t I v a n o v n á l szinte k i z á r ó l a g tiszta r í m f o r d u l elő.
N é h a f e l b u k k a n egy-egy. a népköltészet ősi elemeit idéző disszonánc:
Tasta-tasta a y a k r a Messze-messze v a l a h o n n a n S a l t -salt t u n i i lt ü n e t . Csattogása h a l l a t s z i k . A p t a r a s a t u x a t m K s Nyöszörögve a boszorka T i l l a cenme t it a n a t ' . A t i l ó t h í v n i kezdi.
( T i m e r t i l a — A vastiló)
A k ö t ö t t hangsúlyos sor szervezésének e r e d m é n y e k é p p e n r í m e i k b . 8 8 % - b a n emelkedő h í m r í m e k ; n a g y o n kevés a n ő r í m és a d a k t i l i k u s r í m
N a r pek x i t r e xeresem G y ö n y ö r ű s z é p l á n y o k A k a s s e m pek utajse^ H a t t y ú k é n t j á r n a k , Öánk&r-e&nkár t e n k i s e m Zengő-pengő é r m e i k e t Y & l t á r t a t s a pirajse^ C s i l l o g t a t v a m e n n e k .
V a x a c e pe j s l ^ p e r , A maga i d e j é n d o l g o z u n k , V & x á c e p e ^ s e p ^ r . A maga i d e j é n iszunk.
K i l t e £sme pulmasan, H a o t t h o n i n n i v a l ó nincs, K ü r s e patne k^reper. A szomszédhoz e l m e g y ü n k .
Sajátos i v a n o v i strófaszerkezetről n e m beszélhetünk: l í r a i versei á l t a l á b a n négy-, hat-, vagy nyolcsorosak; e p i k u s m ű v e i szintén négysorokból tevődnek össze hosszabb egységekké. Noha költészetében a r í m n e k csak másodlagos szerepe v a n -— i n k á b b díszítő-, m i n t alapvető versaílkotó elem — , I v a n o v a r í m t e c h n i k á j á t is csiszolja. A két lány (Ike xer) c í m ű verses meséjében még a l i g v a n r í m ; 32 sorából mindössze 3 négysoros egységet kapcsol össze egy- egy f é l r í m (x a x a), az is szóismétlésből adódó ö n r í m (2—4., 6—8., 10—12.
sor). A vastilóban m á r néhány, páros (a a b b) és f é l r í m révén összekapcsolt négysoros egységeket t a l á l u n k , m í g Az özvegyasszony (Tálax aram) c í m ű bal- l a d á j á t z ö m m e l p á r r í m e k b e n írta. Legérettebb e p i k a i alkotásában, a Narszpi- ban a négysoros egységek húszsoros szakaszokká szerveződnek, b e n n ü k egy- a r á n t t a l á l u n k páros és f é l r í m e k e t , s m e g j e l e n i k a népköltészetben viszonylag r i t k a keresztrím (a b a b) is.
I k e s a v n i perlessen, A két szerelmes egyesülvén, Pusne t a y r e vat y um a r i . Fejét l e h a j t o t t a az öreg t ö l g y , P e r - i k t a p x a r sil versen Egyszer-kétszer f ú j t a szél, iaap láplan^e sem v a r man. Egészen elcsöndesedett az erdő.
6. összegzésül m e g á l l a p í t h a t ó , hogy I v a n o v — m i k ö z b e n felhasználta a népköltészet m i n d e n v e r s a l k o t ó elemét — innovációként a mozgó hangsúlyos sor k i a l a k í t á s á r a , azaz a h a n g s ú l y o k tudatos rendezésére törekedett. E b b e n a népi verselésnek a k i s szótagszámú s o r o k b a n fellépő, a hangsúlyos és h a n g s ú l y - t a l a n szótagok szabályos váltakozására i r á n y u l ó t e n d e n c i á j á r a támaszkodott.
Erősen valószínűsíthető, h o g y ezen t ú l m e n ő e n a s z i l l a b o - t o n i k u s rendszerű 19.
századi orosz klasszikus költészettel való megismerkedése is f o r r á s a v o l t ú j í t á - sának, ennek igazolására azonban f o r d í t ó i munkásságának f o r m a i szempontú részletes elemzésére v a n szükség.
JEGYZETEK
1. E p r o b l é m a k ö r k é r d é s e i t t á r g y a l j á k a k ö v e t k e z ő t a n u l m á n y o k : r O P C K M f í , C.
h 3 b i k n o 3 3 n n K. B. MBaiiOBa. YneHbie 3anwcKM HayMHO-Hcc^eAOBaTejibCKoro m h c - T H T y r a , Bbin. X I I . cc. 1 9 1 — 2 2 5 . HeöOKcapbi 1 9 5 5 . — n A B J l O B , H . .IlpaMaTMHecKMe SJieMeHTbi b nosMe „ H a p c n n " MBaHOBa K. B. YnéHbie 3anHCKH HyBamcKoro TocyAapcTBeHHoro neflarornnecKoro HHCTHTyra, Bbin. IY. cc. i l l — 1 2 6 . MeSoKcapbi
1 9 5 6 . — flOJirOB, B. H á B a m x a j i á x n o a n é K. B. M B a H O B . IIIynauiKap 1 9 6 1 . —
KjiaccnK n y b a m c k o m no33nw. C B o p h m k c t a t e ű . H e ö O K c a p b i 1 9 6 6 . — CMPOTKMH, M. OnepKu AopeBOxaouMOHHOíí nyBamcKOM JiHTepaTypbi. HeöOKcapbi 1967.— C M ^ O -
POBA, E. h y b a i i i c k m m c j d o j i b k j i o p b t b o p q e c t b e K. B. m b a h o b a . „ h y b a m c k m ü a3biK. j i h t c -
TepaTypa m cfciojibKjiop." Bbin. I. cc. 352—364. HeöOKcapbi 1 9 7 2 . - Z A H E M S Z K Y L. F o l k - l o r e in e a r l y C h u v a s h p o e t r y . N e o h e l i c o n , t. VI. f a s c . 1. A k a d é m i a i K i a d ó — J o h n B e n j a m i n s B. V. 1978.
2. A k é r d é s t u d o m á n y o s m e g a l a p o z o t t s á g ú t i s z t á z á s á t e l s ő s o r b a n N. I V A N O V , N.
P A V L O V , V. R O D I O N O V é s N . R O M A N O V v é g e z t e el.
3. A z i d é z e t t n é p d a l o k CMPOTKMH, M. HyBauiCKHÜ cbojibiuiop. HeöOKcapbi 1965. c.
könyvéből valók. — A csuvas szövegeket a nemzetközi turkológiai átírásban a d o m , a n y e r s f o r d í t á s o k a t is é n k é s z í t e t t e m .
4. A p o é m á t P. H U Z A N G A J ( X U S A N K A Y ) c s u v a s k ö l t ő , K. V. I v a n o v f ö l d i j e o l v a s t a m a g n e t o f o n s z a l a g r a . Ó f o r d í t o t t a o r o s z r a a N a r s z p i t .
5. A c s u v a s n é p i v e r s e l é s n e k v i t a t o t t k é r d é s e a s o r o k t a g o l á s a . R O M A N O V a h é t s z ó t a g o s r ö v i d s o r o k a t k é t r i t m i k a i e g y s é g r e b o n t j a , a n e g y e d i k s z ó t a g u t á n c e z ú r á v a l . (Vö. P O M A H O B H . Xajiáx loppwceH TexHHKwne c£>opMnceM. „CyHTaji", 1928, N28. — I d é z i : MBAHOB H . O. MVBamcKOM HapOflHOM CTnxocjiojKeHnn.
öoKcapw 1957. c. 27.) N . I V A N O V e l i s m e r i u g y a n , h o g y a c s u v a s n é p d a l o k v e r s - s o r a i b a n v a n s z ü n e t , ez a z o n b a n n e m a n n y i r a é r z é k e l h e t ő , h o g y b á r m i f é l e h a - t á s t g y a k o r o l n a a z e g é s z m ű r i t m i k a i r e n d s z e r é r e , é s ö n k é n y e s n e k t a r t j a a so- r o k t a g o l á s á t . K i v é t e l t c s u p á n a 14 s z ó t a g o s s o r o k b a n lát, a m e l y e k e t c e z ú r a oszt k é t 7 s z ó t a g o s s o r r a . (Vö. I V A N O V , N. I d é z e t t m ű , p p . 27—28, 36.)
I R O D A L O M
A I H M A P M H , H. OnepK HapOflHotí n o 3 3 n n y qyBam. „3THopra<J)HHecKoe o6o3peHne", KH. X I I I — X I Y , N2N2 2—3. MocKBa 1892.
)KMPMYHCKMM, B. O t i o p k c k o m H a p O f l H O M CTMXe. „TlOpKCKMÍÍ r e p O M H e C K H M 3noc".
JleHHHrpafl 1974.
MBAHOB, K. CbipHuceH nyxxn. IIIynauiKap 1957.
MBAHOB, H. O n y b a u i c k o m h a p o # h o m c t m x o c j i o j k c h m h . h e ő o k c a p b i 1957.
MBAHOB, H. HáBaiii cáBBM. McTopMÜéne TeopnüéH biÜTáBéceM. IIIynauiKap 1977.
P O f l M O H O B , B. HyBamcKOe CTMX0CJi0>KeHMe n nyra ero pa3BMTHH. mooKTíiöpbCKMH nepnofl.) ABTopect>epaT KaHflHflaTCKoft flHccepTaijHM. MocKBa 1979.
P O M A H O B , H. Xajiáx loppwceH TexHMKwne cbopMwceM. „CyHTaji", 1928, N28.
CMflOPOBA, E. h y b a m c k h h <£io;ibKJiop b t b o p n e c t b e K. B. m b a h o b a . „ h y b a u i c k u í i
ji3biK, jiMTepaTypa 11 cbojibKJiop". Bbin. I. cc. 352—364. HeöOKcapbi 1962.
CMPOTKMH, M. HyBauiCKHü cJ)0JibKji0p. MeöOKcapbi 1965.
CMPOTKMH, M. OnepKH flopeBOjHOijHOHHOH HyBaincKOÍí jiMTepaTypbi. leöOKcapbi 1967.
C E g n É J I M. CáBa gbipaccMne y^apeHH npaBHJiwceM. ,,£bipa h m c c h n y x x n " , cc. 1 4 9 — 1 5 5 . IIIynauiKap 1959.
HáBarn cáBBHne né-nxe crmié q m h h c h . JInTepaTypa TeopwHe gbipHá craTbaceH nyxxn.
IIIynauiKap 1957.
HáBaiu xajiáx l o p p n c e M . r . OeAopoBpaH gbipca m j i h ő 6 2 0 lopá-KéBé IIIypaiuKap 1969.
KDMAPT, r . PeBOjiKDUMMHeH náBauuia KygapHá no33n. ,,HyBamcKnü «3biK, jiHTepaTypa M cfciOJibKJlop". Bbin. 4, cc. 137—193. HeÖOKcaphi 1974.
T E X H M K A C T M X O C J T O v K E H M H K Q H C T A H T M H A M B & H Q E A M H Y B A I H C K O E H A P O J J H O E T B O P H E C T B O
J I A C J I O 3 A X E M C K M
J I i i T e p a T y p a k a x c ^ o r o h a p o^ a y x o ^ M T k o p h h m m k ycTHOMy HapoflHoiviy TBopnecTBy. H e M36e>Kaji b j i m h h m í i 4)0JibKJi0pa m nepBbiíí 3HaMeHMTbiíí n o 3 T nyBaniCKOíí n o 3 3 n n
K. B.
MBaHOB(1890—1915).
T j i y S o K o eBjiMHHMe ycTHoii
H a p O^ h o í í n033MM npOflBMJIOCb b TeMaTMKe, KOMn03MIJMM M nOSTMMeCKOM H3biKe e r o n o s M .
B
h a c t o h i n e m c t a t b e a B T o p o M MCCJie^yeTCíi CB£3b t c x h m k m c r a x a n o s T a c MyBamcKMM Hapo/jHbiM cTnxocjio^ceHMeM. n o n p n M e p y n i M p o K o r o (}3aK- TMMecKoro M a T e p n a n a a B T o p o M £ 0 k a 3 a h 0 , h t oK. B.
p l b a h o b , o n n p a a c b Hat e h ^ e h i ^ h i o k c h c t e m a t m ^ h o m y n e p e , a ; o b a h m k ) y ^ a p h b i x m 6 e 3 y f l a p h b i x c j i o - r O B , C B O Í Í C T B e H H y K ) M a J I O C J I O J K H b l M C T p O K a M C M J I J i a 6 0 - T 0 H I 1 3 M p 0 B a H H 0 r 0 n y -
BamcKoro H a p o^ H o r o C T M x o c j i o ^ c e H M ^ , b c b o é m c t m x o t b o p h o m t b o p n e c t b e C T p e M M j i c ü k c 0 3 H a T e j i b H 0 M y y n o p H / j o n e H M K ) y u a p H b i x c j i o t o b b cTpoKe, — T a K M M 0 Ö p a 3 0 M , H e O T p b I B a M C b o t 4 ) O J I b K J I O p a , n 0 3 T CTaJI H O B a T O p O M .
