A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE HEVES MEGYÉBEN
(1945-1946)
Dr. NAGY JÓZSEF
1944 őszén a győzelmesen előnyomuló szovjet hadsereg elérte Heves megye h a t á r át s megkezdte a megye felszabadítását. A megyé- ben levő fasiszta alakulatok elkeseredett harcok árán lépésről lépésre adták fel hadállásaikat, megnehezítve a Vörös Hadsereg előnyomulását, s meghosszabbítva a polgári lakosság szenvedéseit. A visszavonuló ala- kulatok a legféktelenebb barbársággal pusztítottak minden értéket, fi- gyelmen kívül hagyva, hogy az hadászati o bj e ktu m volt-e vagy nem.
A felszabadulásról beérkezett községi jelentések tömegesen számolnak be templomok, iskolák, lakóházak, patakhidak felrobbantásáról, élő álla- tok elhurcolásáról, a villanyvezeték tönkretételéről. 108 patakhidat robbantotta k fel a megyében és tönkre tet ték a villanyhálózat 7 0 %- át [1], A hadi jellegű ob j ek tumo k természetesen m é gi n k ább megsínylették a fasiszták pusztítását. Egercsehiben fel robban tott ák a generátorokat és az osztályozó épületet, a t ár ná kat pedig vízzel árasztották el, Bélapát- falván a legfontosabb gépalkatrészeket leszerelték és elszállították. A hadászati szempontból nem jelentős eger—putnoki vasútvonalat több mint 20 hely e n felrobbantották, felrobbantotta k többek között két alag- utat és számos vízáteresztőt.
Ezeknek a rombolásoknak nagy része egyáltalán nem volt hadi fon- tosságú, hanem kizárólag a polgári lakosság ellen i rányult. En ne k a van- dalizmusnak egyetlen célja, hogy a helyreállítási m u n k át megnehezítse, a normális élet kibontakozását hátráltassa, s ezáltal a lakosságban elé- gedetlenséget keltsen a kialakuló demokratikus államhatalommal szem- ben.
A Szálasi-kormány kiürítési felhívásának eleget téve, elmenekült állomáshelyéről a jobboldali beállítottságú megyei és városi vezetőség, sőt a községi elöljárók egy része is. Heves megye t eh át 1944 novembe- rében lerombolva és kifosztva, egykori uraitól és vezetőitől elhagyatva érte meg a Vörös Hadsereg felszabadítását.
Heves megye az ország területének arra a részére esik, ahol a Vö- rös Hadsereg harca viszonylag hama r meghozta a felszabadulást, ahol a német és nyilas r émura lom ne m tobzódott olyan sokáig, m in t Buda- pesten, vagy az ország más területein. A Vörös Hadsereg egységei no-
vember 7-én lépik át a Tiszát Tiszafürednél és december végére meg- tisztítják a megyét az ellenségtől [2]. Eger november 30-án szabadul fel a német megszállástól, akkor, amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front közzéteszi p ro g r a mj át a debreceni Néplapban. Ekkor tehát még nincs sem politikai, s e m államhatalmi szerv, mely a felszabadult ország- részeket egységesen irányítaná. Ilyen körülmények között a helyben- lévő demokratikus elemekre várt a feladat, hogy felrázzák a népet ká- bultságából, megszervezzék a fasiszta maradványok elleni harcot, létre- hozzák a demókratikus közigazgatást és megindítsák az újjáépítést.
A felszabadulás u t án elsőnek a kommunisták álltak talpra, s létre- hozták a Magyar Kommunis t a P á rt helyi szervezetét. Pár nappa l a fel- szabadulás után m ár megjelent a kommunista pá rt röplapja, mely mun - kára, a romok eltakarítására, az új élet megindítására hí vja fel a dol- gozókat. „Magyarok! Munkások! Elvtársak! A ra,bbilincsek lehullottak.
Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út v a n : végezni a kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politiká- jával. Egyedül a Ma g ya r Kommunis t a Párt hivatott arra, hogy a mun- kások, dolgozó parasztok és szellemi munkások demokratikus Magyar- országát felépítse" [3].
Pár nappal a kommunist a p á rt létrejötte u t án megalakult a Szo- ciáldemokrata P á rt és a Független Kisgazdapárt helyi szervezete is.
A szovjet parancsnoksággal egyetértésben a pártok jelölései alapján megválasztották a me g y e és a város új vezetőit is. A meg ye főispánja Millassyn Kornél nyugalmazott ezredes, alispánja Barta István megyei tisztviselő, polgármester pedig Takács László tisztviselő lett. A közigaz- gatási szervező m u n k a beindítása után, december 18-án érkeztek Egerbe a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front küldöttei, akik a városház ta- nácstermébe összehívott rögtönzött gyűlésen ismertették a független- ségi f r o n t p rogra mjá t. Ekkor alaku l meg az egri Nemzeti Bizottság és ekkor választják m e g az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldött képviselő- ket is. Az alakulógyűlés határozata szerint ,,a jelenlevőkből megalakult Nemzeti Bizottság egyhangú határozattal elnökké választja Millassyn Kornél nyugalmazot t ezredest és titkárrá Szabó Sándor városi becsüst".
Ugyancsak az ala kuló értekezlet „egyhangúlag közfelkiáltással" Csir- maz Dezsőt és dr. Négyessy Árpádot választotta meg Eger és a megye részéről az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjául [4],
A Nemzeti Bizottság létrehozása kétségtelenül bátor kiállás volt az egri demokratikus elemek részéről még akkor is, ha ebben az irányban az indító lökést a függetlenségi f ro n t kiküldöttei adták is meg. Bár a hadszíntér nem v o l t már Eger közvetlen közelében, Egercsehi alól még idehallatszott az ágyúdörgés, s az Egerben és környékén élő reakciós erők bíztak a fas iszt a csapatok visszatérésében.
Az egri Nemzet i Bizottság december 18-án a megalakulást beje - lentő elvi deklaráción túlmenően lényegében nem hozott olyan hatá- rozatokat, amelye k változást jelentettek volna a város, vagy a megye életében. A me gal akul t Nemzeti Bizottság — melynek m u n k á j á b an kez- detben a kommunis ták, szociáldemokraták és kisgazdák vettek részt — december 22-én m ár ismét ülésezett, s ezen az ülésen bontakoztak ki
inkább a Nemzeti Bizottság működésének körvonalai. „A Nemzeti Bi- zottság határozatilag kimondja, hogy mindaddig, amíg központi k or- má ny a felszabadult országrészeken rendeleteinek: érvényt tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves vármegyére és Eger városára jogforrásként működik" [5].
Figyelemre méltóak a december 22-i ülésnek azok a határozatai, amelyek a fasiszta elemek felelősségrevonásáról intézkednek. „ Ut asít ja a Nemzeti Bizottság a Királyi Törvényszéket, hogy az elmenekült n y i - lasok, fasiszták és n émet bérencek távollétükben, az ittmaradottak pe - dig személyükben az 1921. évi törvények alapján vád alá helyeztesse- nek, illetve a később felállítandó Néptörvényszék felállítását és a f en t i ügyek letárgyalását készítse elő." Ug yan enn ek a határozatnak egy m á- sik p ontja megbízza a Nemzeti Bizottság elnökségét, hogy „szervezze a közhivatalok tisztviselői részére az igazoló bizottságot, mely a legrö- videbb időn belül állíttassék fel és mely bizottság előtt valamennyi köz- tisztviselő az elmúlt évek alatti, különösen pedig 1944. március 19-e utáni magatart ását igazolni köteles" [6], Különösen akkor jelentősek ezek a határozatok, ha figyelembe vesszük, hogy az Ideiglenes Nemzeti Ko rmány még csak ekkor alakult meg, s a Magyar Nemzeti Független- ségi Front it t j á rt kiküldöttei is legfeljebb csak a terveket, elképzelése- ket ismertethették a megalakult Nemzeti Bizottság tagjaival.
Az egri Nemzeti Bizottság létrejötte u t án csakhamar megalakultak a községi nemzeti bizottságok is. 1945. j a n u ár 2-án Szabó Istvánnak, az Ideiglenes Nemzeti Kor má ny kiküldöttének jelenlétében alakult meg a gyöngyösi nemzeti bizottság [7]. A 12 tagú bizottságban a kommunista párt, szociáldemokrata párt, kisgazdapárt és parasztpárt 3—3 taggal képviseltette magát. A legtöbb községben a nemzeti bizottságok a r e n - delkezéseknek megfelelően paritásos alapon jöttek létre, találunk azon- ban olyan községeket is, ahol egy párt igyekezett kisajátítani a n e m - zeti bizottságot, vagy legalábbis jelentős többségre igyekezett szert tenni. Kompolton pl. 1945. f e b ru ár 7-én a kisgazdapárt gyűlést hív össze azzal a célzattal, hogy a nemzeti bizottságot újraválasszák. A g y ű- lés elnöke bejelenti, hogy a nemzeti bizottság lemond, utána pedig a kisgazdapárt elnöke ú j a bb 6 személyt javasolt a párttagok közül, akiket egyhangúlag elfogadtak [8]. Tarna mérán 1945. f e b r u á r j áb an ugyancsak a kisgazdapárt soraiból kerültek ki a nemzeti bizottsági tagok, mivel a beküldött jegyzőkönyv szerint más párt n em működött [9]. Poroszlón még március 30-ig s e m alakult meg a nemzeti bizottság, mert a kis- gazdapárt egyedül 12 helyet követelt a nemzeti bizottságban, annyit, mint a másik három működő pá rt együt tvéve [10].
Találunk azonban olyan eseteket is, amikor a kommunisták részé- ről voltak túlkapások a nemzeti bizottsági helyek elosztásánál. Egerbak- t án a nemzeti bizottság tagjainak 80%-a kommunista, 20%-a kisgazda volt [11]. Kerecsenden a nemzeti bizottság 12 tagja közül 6 kommunista volt, 2 szociáldemokrata, 2 kisgazda és 2 parasztpárti [12].
A kommunisták általában jelentős szerepet játszottak a községek felszabadulás utáni életében. Számos község nemzeti bizottsága válasz- tott kommunista elnököt, vagy ha az elnök más pártból való volt, akkor
az alelnök vagy a ti t kár volt kommunista. A legjelentősebb ipari vagy agrárproletár vidékeken mi nt Tiszafüred, Tiszanána, Füzesabony, K er e - csend, Egerszalók, Egercsehi, Sirok, P ét ervására megfigyelhető a ko m- munisták térhódítása. A tiszafüredi községi s egyben járási nemzeti 'bizottság pl. 1945 márciusában azzal indokolja a megyei nemzeti bizott- sághoz késedelmesen beküldött névsorát, hogy „ . . . az elnök Roffa La- jos, akit e gy ha n gú l ag v á r t u nk haza és megérkeztéig elnököt n e m vá- lasztottunk". R off a Lajos 1919-es vet erán volt, a p árt régi harcosa, aki csak 1945 tavaszán tért haza internálótáborból [13].
Több községben a nemzeti bizottság létrehozását egybekapcsolták a képviselőtestület újjáalakításával és a községi közigazgatás ú j jászer- vezésével. Demj énben, Füzesabonyban, Karácsondon a nemzeti bizott- ság elnöke lett a községi bíró, helyettese pedig a törvénybírói tisztet lá tta el [14]. Füzesabonyban és Kerecsenden a nemzeti bizottsági elnök volt a polgárőrség parancsnoka is, Kerecsenden ezen túlmenően még a megalakított községi földigénylő bizottság elnöki pozícióját is betöl- tötte.
A megalakult nemzeti bizottságok tag ja i kezdetben pártállásra való tekintet né lk ül egyek voltak a demokratikus újjászületés kérdésében. Azokban a községekben, ahol csak eg y- két párt működött, p ár to nkí vü- lieket is választottak meg a nemzeti bizottságokba. Karácsondon 3 tag- gal, Na gyf üge den 4 taggal volt képviselve a község pártonkívüli lakos- sága [15]. Ta r n a mé r án, ahol csak egy p árt működött, s így a paritásos összetételnek n e m tudtak eleget tenni, foglalkozás és vagyoni helyzet szerint di ffe re nciált ák a lakosságot, s a 9 tagú nemzeti bizottság három kisbirtokosból, h á r om mezőgazdasági munkásból, egy gazdasági alkal- mazottból, egy kőművesből és a tanítóból állt [16].
A községi nemzeti bizottságók összetétele általában megfelelt a községi lakosság társadalmi megoszlásának. Poroszlón 6 napszámos, 3 kis- és törpebirtokos, 3 kisiparos volt tag ja a nemzeti bizottságnak. Erdőkövesden 3 napszámos és 3 törpebirtokos, Váraszón 3 kisbirtokos, 2 napszámos és egy gyári munkás, Istenmezején 4 földműves, 1 n ap - számos és 1 bányász volt a nemzeti bizottság tagja [17]. Tiszafüreden 7 földműves, 3 kisiparos, 2 munkás, 1 kiskereskedő, 2 alkalmazott tagja volt a 15 t a gú nemzeti bizottságnak. Talán csak a hatvani nemzeti bizottság összetétele üt el ettől az általános képtől, ahol a 20 tagú bi- zottságnak mindössze 2 ipari munkás és 6 földműves volt a tagja, a töb- biek értelmiségiek, kisiparosok és alkalmazottak voltak [18].
A nemzeti bizottságoknak igen n agy volt a politikai és államha- talmi szerepe és felelőssége. A nemzeti bizottságok kezdetben kezükben tartották a v égr ehaj tó h atalma t is. N e m csupán határozatok születtek, hanem gondoskodtak azoknak megvalósításáról is, előbb úgy, hogy maga az elnökség h a j t o t t a azokat végre, később pedig végrehajt at ta a kiala- kult közigazgatási apparátussal. A nemzeti bizottságokra hárult a köz- igazgatás megszervezésének a feladata is. 1945. j a n u ár 19-én az alispán rendeletben h í v ja fel a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy a köz- igazgatást a nemzeti bizottságok közreműködésével szervezzék meg [19].
Ezzel pá rhu za mosan megi ndu l az ideiglenes községi és városi képviselő-
test ület ek kialakítása is. A közigazgatás további demokratizmusa sok esetben attól függött, hogy a helyi nemzeti bizottságok milyen er é- lyesen léptek fel.
Az egerszalóki nemzeti bizottság megalakulása ut án a következő határozatot hozta: ,,A községi elöljáróság felszólítandó, hogy tek ints e mag át feloszlatottnak. A mai naptól a község ügyeit a nemzeti bizott- ság intézi. Fontos kérdésekben tagjai együttesen döntenék, kisebb dol- gokban az elnök belátása szerint cselekszik" [20]. Később, mikor f e b - r uár végén a közigazgatást újjászervezték, kommunista bírót állítottak a fal u élére, a képviselőtestületbe pedig a pártok egyenlő ar á n y b an k ü l dt ek tagokat. Kerecsenden a nemzeti bizottság leváltotta a régi bí- rót, helyébe k ommunistát választott, n em alkalmazta a régi jegyzőt, az alispán által ideiglenesen odahelyezett ú j abb jegyzőt pedig az igazoló bizottság távolította el [21], A viszneki nemzeti bizottság 1945. m á j us 11-én a kommunista párt javaslatára megt árgyalta a községi hivatalno- kok ügyét. A nemzeti bizottság elnöke — aki egyben a helyi k o m m u - nista pártszervezet elnöke is volt — javasolta, hogy a közigazgatásiból ,,a fasiszta érzelmű és a n ép bizalmát n e m bíró embereket el kell távo- lítani". Elsőnek H a j dú István gazdasági elöljárót indítványozta el távo- lítani, mivel az „hosszú éveken keresztül működött mint a vezető k o r- má n y p ár t ok titkára". Az öt pártból összetevődött 20 főnyi nemzeti bi- zottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Másodiknak javasolta Ligeti Rezső vezető jegyző eltávolítását, m i n t aki németbarát, fasiszta érzelmű ember. „1935-ben nevezett az országgyűlési választásoknál a kisgazda- párt helyi titkárát, m e r t az a k o r m á n y p árt ellen agitált, a községházá- ról, ahol m i n t gyakornok működött, elbocsátotta" [22], A bizottság ezt a javaslatot is elfogadta.
A községi rendőrség vagy polgárőrség megszervezése is legtöbb helyen a nemzeti bizottság feladata volt. Az új, demokratikus rendőrség létrehozásának nagy jelentősége volt a legkisebb községben is. A fel - szabadulással a csendőrség megszűnt, a háborús események következté- ben viszont elszaporodtak a lopások, fosztogatások. A rendőrség u g y an - akkor a fegyveres erőt is jelentett e a reakció elleni harcban. Azokban a községekben, ahol baloldali vezetés érvényesült, a rendőrség is k om- munista befolyás alatt állt. Néha viszont éppen ezeken a helyeken erő- sen érvényesültek az 1919-es tendenciák. Füzesabonyban, Kerecsenden, Sírokban a rendőrség tagjai vörös karszalagot viseltek, és csak 1945 márciusában felsőbb utasításra vet ték azt le. Egercsehiben a helyi „bol- sevik p á r t" által bányászfiatalokból szervezett fegyvere s erőt „lenin- f i ú k n a k" hívták és visszatetszést szült közöttük, amikor elnevezésüket rendőrségre változtatták [23].
A nemzeti bizottságok működésük kezdetén átfogták a társa dalmi élet m in d e n területét. Igazoló bizottságokat, szociális bizottságokat, tö- megszervezeteket hoztak létre, toborzó bizottságokat kül dtek ki a me - gyébe a demokratikus hadseregbe való toborzás lebonyolítására. Igazoló bizottságokat csak megyei, járási és városi szinten szerveztek, d e ezek különösen az első időszakban n e m váltották be a hozzájuk fűzött re m é- nyeket. A gyöngyösi igazoló bizottságnál 1945 márciusában volt olyan
nap, amikor 72 tisztviselőt is leigazoltak. A kommunista és szociál- demokrata p á rt elítélte ezt és kimondotta: ,,Az igazoló bizottság mos- tani, a törvé ny szellemével homlokegyenest ellenkező működését hely- teleníti és visszavonja megbízottját az ülésekről" [24]. Ezután a nemzeti bizottság ülésén szabályozták az igazoló bizottság működését és keve- sebb kifogás m e r ü lt fel a további mu nk á val kapcsolatban. Az igazoló bizottság m űk ö dé se kifogásolható volt Egerben és Hatvanban is.
1945 tavaszán a nemzeti bizottságok támogatásával jöttek létre az ifjúsági és nőszervezetek. Eger ben március 25-én a volt Legényegylet épületét zsúfolásig megtöltötte az if júság, ahol a nemzeti bizottság el- nökének beszéde u t án megalakult a DISZ [25]. A füzesabonyi nemzeti bizottság már ci us 22-i ülésén felszólította a politikai pártok vezetőit, hogy gyűléseiken ismertessék az egységes demokratikus nőszervezet és ifjús ági szervezet létrehozásának szükségességét [26], Gyöngyösön és Hatvanban ugyancs a k a nemzet i bizottságok támogatásával jött létre az ifjúsági szervezet. 1945 nyar á ig a pártoknak a községekben még nem voltak ifjúsági szervezeteik, s a MADISZ tömörítette magában az egész ifjúságot. A községi nemzeti bizottságok nemcsak bevonták a helyre- állítási m u n k á ba a fiatalokat, hanem igényeiket is igyekeztek kielégí- teni. Mivel legtöbb helyen n e m volt kultúrház, a földesúri kastélyok lefoglalt te rmei t a d t ák át használatra az if júságnak, vagy ideiglenesen magtárakat alakítottak át k ul t ú r t e r me k k é.
1945 j a n u á r j á b an az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a nemzeti bizottság megindította a toborzást a megye területén. Nemzeti bizottsági tagök, munkások és értelmiségiek járták a falvakat, buzdí- tották a fiatalokat a demokratikus hadseregbe való belépésre. A több éves háború ellenére tömegesen jelentkeztek fiatalok az új hadse- regbe [27]. A fő is pán és a 74. kiegészítő parancsnokság márciusban nyil- vánosan mondot t köszönetet a nemzeti bizottságnak, amiért lelkes és fáradságot n e m ismerő mu n k á v al elősegítette a hadseregszervezést. Két hónap alatt c s a kn em tízezer f ia t a l jelentkezett Heves megye területéről honvédségi szolgálatra.
A nemzeti bizottságok harcoltak az iskolai oktatás megindításáért is. Főleg az egri és pétervásári járásban számos községben megrongáló- dott az iskola a harcok következtében. A nemzeti bizottságok f e lmé r- t ék a károkat, mozgósították a lakosságot az újjáépítés megindítására és társadalmi m u n k á v al állították helyre a középületeket. Építőanyag hiányában rends zerin t használaton kívül álló vagy túlságosan megron- gált épületek a ny a gát használták fel a községháza vagy az iskola ú j j á- építéséhez, hogy a tanítás megindulhasson.
A megyei nemzet i bizottság részéről azonban megvolt a törekvés a r r a is, hogy az iskolában új szellemben fol yj on a tanítás. Már az 1944.
december 22-i ülésen „felhatalmazza a nemzeti bizottság az elnökséget, hogy az egri t a n á ri és tanítói k a r n a k új szociális és demokrata irány- ba n kiépülő pr og r a m na k megfelelő tanítási elvekről tartson elő- adás t" [28], A n emz et i bizottság támogatásával elsők között alakul meg a Köznevelők Szabadszervezete, mely 1945. április 12-én m ár a nem- zeti bizottság támogatását kéri a pedagógusok „átképző ta nfo lya mána k"
a megrendezéséhez, A szabadszervezet m á j us 2—5 között kívánta a t a n - folyamot megrendezni, ezen túlmenően pedig heti egy alkalommal poli- tikai vitadélutánt kívántak tartani [29].
Igen nagy jelentőségű, különösen 1945 elején, a nemzeti bizottsá- gok gazdasági szervező és irányító mu nk á j a. Ez főleg k ét területen nyil - vánult meg. Egyik a közvetlen újjáépítő- és termelőmunka beindítása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a másik pedig a községi földigénylő bizottságok létrehozása és a földosztás gyors lebonyolítása, amely a politikai célkitűzéséken túlmenően igen fonto s termelési fel- adat is volt.
Egerben a nemzeti bizottság már decemberben felhívást intézett a kereskedőkhöz és iparosokhoz, hogy kezdjék meg a munká t. Felmérték a németek által Okozott károkat, újjáépítési bizottságot hoztak létre, üzemvezetőket állítottak egyes üzemek élére. Borsodnádasd csak de- cember végén szabadul fel, de január 9-én a szovjet katonai parancs- nokság felkérésére az egri nemzeti bizottság m ár megbízza Nemess Aladár egri mérnököt az üzem vezetésével. Megbízását a következőkép- pen indokolja: „Miután a közlekedési eszközök hiányában Miskolc n em tud érintkezni Borsodnádasddal, az orosz katonai parancsnokság intéz- kedésére a gyárat üzembe kell helyezni és ezért a Magyar Nemzeti Bi- zottság egri, illetve Heves megyei végre hajt ó bizottsága mérnök u r a t al- kalmazza az elmenekült tisztviselők és üzemi vezetők helyett az üzem teljes erővel való megindítására, gyárvezetői korlátlan jogkörrel és kö- telességekkel" [30].
A nemzeti bizottság szervezte meg a Kazincbarcikáról Egerbe jövő villamos távvezeték helyreállítását, a nemzeti bizottsághoz fordulták az üzemek és szakszervezetek bérügyekben, innen v á r ták az üzemi tervek jóváhagyását. A legkülönbözőbb gazdasági kérdésekben kellett dönteni a nemzeti bizottságnak. Ugyanezt az általános tevékenységet megfigyel- h e t j ük a jól működő községi nemzeti bizottságoknál is. A füzesabonyi nemzeti bizottság 1945. f e br u ár 26-i ülésén úgy határoz, hogy a „fogott lovakat a hadi kárt szenvedett és kizárólag földműveléssel foglalkozó gazdáknak kell odaj utta tni " [31], A március 22-i ülésen ezt azzal a he- lyes határozattal egészítik ki, hogy „el kell venni a lovakat a termelés- ben részt n e m vevő tulajdonosoktól és 25 kh-ig csak két lovat alkalmaz- hatna k a gazdák, s a fölös lovakat ló nélküli gazdáknak kell j u t - t at n i" [32].
A füzesabonyi nemzeti bizottság március 22-i ülése más fontos kérdésékben is határoz. Elhatározza a borsóőrzésre igénybevett törpe- birtokosok mentesítését, hogy a mezőgazdasági munkálatokat el t u d j ák végezni. A közmunkával kapcsolatos panaszok megszüntetése érdeké- ben 16 és 65 év között kiterjeszti a közmunkát minden lakosra, hang- súlyozva: „ez alól a kötelesség alól csak készpénz ellenében legyenek mentesíthetők azok, kik személyesen ne m hajlandók közmunkára menni". A kömlői nemzeti bizottság 1945. március 27-i ülésén elhatá- rozza, hogy havi 500 pengőt folyósít a rendőröknek, s mindaddig, míg a szükséges fedezetről a megyei szervek gondoskodnak, a nemzeti bi- zottsági tagok előlegezik az összeget.
Az egerszalóki nemzeti bizottság 1945. április 14-i ülésén h a t á r o- zatot hoz a község ha tá r ában lévő főkáptalani magt árban tárolt te r - ménykészlet lefoglalásáról. Határozott baloldali meggyőződést tükröz vissza a nemzeti bizottság döntésének indoklása: „Az állam segítségére a község jelenleg nem számíthat, ezért javasolja a szóban forgó t e r m é- nyek község j avára való igénybevételét, meg azért is, mivel nyilván- való, hogy országunkat a társ adal munkban uralkodó feudális nagybir- tokrendszer vitte bele a háborúba. Ezért a lakosság jogosan elvárhatja, hogy a nagybirtok itt-ott orvosolja a háború következményeképpen ránkszakadt országos szerencsétlenséget" [33], Később a káptalani erdő- ben lévő kivágott f át is lefoglalta a község részére a nemzeti bizottság.
A nemzeti bizottságra há r u lt a földosztás előkészítése, sőt több he- lyen lebonyolítása is. Kiskörén, Nagyvisnyón, Ta rnamér án nem alakult külön földigénylő bizottság, hanem a nemzeti bizottság látta el ezt a feladatot is. Egerszalókon m ár február végén népgyűlést hívott össze a nemzeti bizottság, hogy a káptalani földek sorsa felől döntsenek, s mire az Ideiglenes Kor má ny földreformrendelete megjelent, akkor már kész tervük volt a föld felosztására. A kommunista p á rt pétervásári nagygyűlésén m ár feb ruár 10-e körül több mint ezer ember követelte a földosztás megvalósítását, s követelésüket támogatták az egercsehi bányászok is [34]. A földért folyó harcnak a kommunisták álltak az élén és ebben a kérdésben a falusi lakosság jelentős része a kommunistákat követte.
A k ommuni st a párt más területen is elősegítette a földreform mielőbbi megvalósítását. A megyei nemzeti bizottságban erős befolyása volt a kommunist a pártnak. Ekkor már a nemzeti bizottság elnöke is kommunista volt és a kommunisták álláspontját támogatták a szociál- demokrata p árt és a parasztpárt képviselői is. Megyei viszonylatban azt látjuk, hogy azokban a községekben, ahol erős nemzeti bizottság volt, vagyis a nemzeti bizottság kommunist a vagy baloldali befolyás alatt állt, a földreform előkészítése, a községi földigénylő bizottságok meg - alakítása és m a g á nak a földref ormnak a lebonyolítása gyorsan és helye- sen történt meg.
Közvetlenül a földreform törvény megjelenése után a megyei ne m- zeti bizottság „a kommunist a párt egri szervezetének javaslatára ha tá- zatot fogadott el és körlevélben értesítette a megye összes nemzeti bi- zottságait a földigénylő bizottságok megalakításának szükségességé- ről" [35]. Ugyancsak a megyei nemzeti bizottság már március 3-án arra hívja fel Átány, Kömlő és Sa rud nemzeti bizottságainak figyelmét, hogy készítsenek tervezete t a községük határában elterülő szatmári püspöki birtok felosztására és megművelésére [36], A mátraderecskei nemzeti bizottság pedig m ár március 10-én arról értesíti a megyei nemzeti bi- zottságot, hogy a község határá ban levő Károlyi-uradalomból földet oszt a község lakosságának [37],
A nemzeti bizottságok gondoskodtak a kiosztott földek megművelé- séről és bevetéséről is. A kiskörei nemzeti bizottság március végén ho- zott határozatában minden fogattal rendelkező gazdát arra kötelezett, hogy szántson, aki pedig e nne k nem akart eleget tenni, azt közmunkára
rendelték ki [38]. Hasonlóan intézkedett a tiszanánai és egerszalóki nemzeti bizottság is. A vetőmag biztosítása céljából is sok'helyen lefog- lalták az uradalmi ma g t á ra k b an levő t erm én yek et. Március 21-én a recski nemzeti bizottság tudomására jutott, hogy a laki birtok magt á- rából a jószágigazgató 12 q búzát, b ü kk ö n yt és heremagot akar elszál- líttatni. A nemzeti bizottság megtiltotta a t e r m é ny elszállítását, a mag- t árt pedig lefoglalta [39].
1945 őszéig a nemzeti bizottságok működésére, a pártok közötti egység, a demokratikus kibontakozás őszinte ó h aja n yomta rá a bélye- gét. A nemzeti bizottságokba tömörült pá rt ok egyetért ettek a demokrá- cia, az újjáépítés, a földreform kérdésében. Az 1945. j únius 1-én meg- alakult megyei nemzeti bizottság még egyöntetűen foglalt állást a p ár- tok közötti jó együt tműködés és a népi demokrácia mellett. „Magyar- országon népi demokráciát kell felépíteni — m o n d j a a határozat —, mert ez egy fejlődési folyamat. A Függetlenségi Frontba tömörült p á r- tok közös m u n k á j át segítse elő a nemzeti bizottság, m e r t ez a nemzeti bizottságok fő f elad ata" [40].
Az 1945-ös választások u t án megváltozik a helyzet a nemzeti bi- zottságokban. A választások u t án országszerte megélénkülő reakció éreztette h at ását a Heves megyei nemzeti bizottságok működésénél is.
A nemzeti bizottságok kisgazdapárti tagjai a reakció befolyása alá ke- rülnek, illetve a kisgazdapárt olyan tagokat küld a nemzeti bizottságba, akik ne m ért enek egyet az ország népi demokratikus fejlődésével. A pé- tervásári járási nemzeti bizottság kisgazda tagjai n em j ár t ak el a n em - zeti bizottság üléseire, s ez által lehetetl enné t et t ék a közös határoza- tok meghozatalát. Az egri nemzeti bizottság kisgazda tagjai keresztül- vitték, hogy a nemzeti bizottság foglalkozzon a Petró-féle szőlő ügyé- vel [41], Ezt a szőlőbirtokot 1945-ben felosztották, s volt tulajdonosa a kisgazdapárt segítségével akart a visszaszerezni. Csak a mu nk ás párti bizottsági tagok határozott fellépése akadályozta meg a szőlő visszaadá- sát.
A megélénkülő reakció elleni ellentámadás országosan 1946. m á r- cius elején a Baloldali Blokk létrehozásával bontakozik ki. Ennek je- gyében játszódik le Heves megyében is elsősorban a városokban, de több községben is az a tüntetés-sorozat, mel yeken a nép követeli a köz- igazgatás megtisztítását a reakciós elemektől. A tüntet és hatására a me - gyei nemzeti bizottság 12 reakciós tisztviselő elbocsátására utasí tja az alispánt [42].
A nemzeti bizottságban a reakció elleni harc főerejét a kommunis- ták jelentették. Megyei viszonylatban is elsősorban az ő é rd emük szá- mos demokratikus jellegű határozat meghozatala, a gazdasági és politi- kai élet demokratizmusának megteremtése. A kommuni st ák azonban csak úgy érhet ték el ezeket az eredményeket, hogy a nemzeti bizottság szociáldemokrata, parasztpárti és szakszervezeti tagjai mel lett ük álltak
s így a jobboldalivá váló kisgazdapárti irányzatot elszigetelhették. A kisgazdapárt gyöngyösi szervezetének lapja, a Gyöngyös és Vidéke még 1946 végén is a mun ká sp á rt ok közötti nagy egyetértés miatt siránkozik.
,,A gyöngyösi nemzeti bizottságnak — í rja a lap — 24 tagja van. Ezek
közül a szakszervezetek bevonása után 12 lett kommunista vagy szociál- demokrata, a többi három párt egyenlő arányban osztozott a megma- radt 12 tagságon. Amikor aztán divattá lett az, hogy a munká spár tok minden fontosaíbb esetben a pártfegyelem szent nevében kötelezték nemzeti bizottsági tagjaikat az egyöntetű szavazásra, akkor az agilisabb kompárt ragadta magához a vezetést" [43].
1946-ban, mé ginká bb 1947-ben a nemzeti bizottságok szerepe és jelentősége már e gyr e inkább csökken. 1946-ban ritkábbak az ülések s a kialakított képviselőtestületek mellett n e m tisztázódik kellően a nemzeti bizottságok szerepe. A nemzeti bizottság megyei szinten is mi ndinkább politikai tanácskozó testületté válik, ahol a különböző poli- tikai pártok képviselői harcolnak p á r t j ük irányvonaláért. 1946-ban a B-listázásoknál, politikai megbízhatósági igazolásoknál még jelentős sze- repet játszik a me gyei nemzeti bizottság, de egyébként csak mint ta- nácsadó és ellenőrző szerv működik. 1947-ben és 1948-ban m ár nemzeti ünnepek megszervezése, az 1947-es választások előkészítése és lebonyo- lítása, a centenáris ünnepségek megrendezése képezi megyei viszony- latban a nemzeti bizottság egyedüli mu nk áj á t. Még mielőtt a nemzeti bizottságok tevékenységét 1949 j a nu á r j á b an hivatalosan beszüntették volna, Heves me gy éb en az lényegében m ár megszűnt.
A nemzeti bizottságok igen jelentős helyet foglalnak el népünk felszabadulás utáni történetében. A felszabadulás utáni időkben a nép választott szervei voltak még azokban a helységekben is, ahol n e m bal- oldali, h a n e m kispolgári vezetők álltak a nemzeti bizottságok élén.
A nemzeti bizottságok 1945—46-ban lényegében betöltötték hivatásu- kat, élére álltak az átalakulásnak abban az időszakban, amikor a reak- ció elleni harc, az újjáépítés, az ország demokratikus életének kialakí- tása mind en erő összefogását követelte meg a magyar néptől.
J E G Y Z E T E K
111 Kolacskovszki L a j o s : Heves me gy e felszabadítása a Vörös Had sereg által 1944 őszén. (Kézirat, Egri Állami Levéltár.)
121 Fejezete k hazánk fel sz a ba dul á sá nak történetéből. Bp 1960. 18. old.
i3] Kolacskovszki L a j o s : I. m.
141 Egri Állami L e vé l t ár (E. Á. L.) A/2/1945. A NB 1944. dece mber 18-i ülésének határoz atai.
[5] E. Á. L. A/2/1945. A NB 1944. de ce mber 22-i ülésének határozatai. 161 Ugyanott.
[71 E. Á. L. A/3/1945. A gyöngyösi NB megalakulása.
[81 E. Á. L. A/3/1945. A kompolti NB ú jrav ál asz tása.
[91 E. Á. L. A/3/1945. T a r n a m é r ai NB megalakulása. [10] E. Á. L. A/2/1945. Poroszlói NB mega lakulása.
fil l Szálkái M. János, Mező Sándor, Leskó József ege rba ktai lakosok személyes visszaemlékezése.
H21 H a jd u he gy i János, Va rg a Károly, Sebestyén Mihály kerecsendi lakosok sze- mélyes visszaemlékezése.
[13] E. Á. L. A/3/1945. A tiszafüredi NB ú jj áa l a kí tá sa.
Í14] E. Á. L. A/3/1945. A demjéni, füzesabonyi, karácsondi NB-k alakuló ülésének jegyzőkönyvei.
[15] E. Á. L. A/3/1945. Karác sondi és nagyfügedi NB-k alakuló ülésének jegyző- könyvei.
[16] E. Á. L. A/3/1945. T a m a m é r ai NB alakuló ülésének jegyzőkönyve.
[17] E. Á. L. A/3/1945. Erdőkövesd, Istenmezeje, Váraszó NB-inek a la kuló jegyző- könyve.
[18] E. Á. L. A/3A945. Jelentés a ha t va n i NB összetételéről.
[19] E. A. L. A/3/1945. Alispáni re ndelet a közigazgatás újjászervezésére. [20] T a nn e r József: Egerszalók. Bp. 1961. 244. oldal.
[21] H ajd uh e g y i János, Varga Károly, Sebestyén Mihály kerecsendi lakosok sze- mélyes visszaemlékezése.
[22] E. A. L. 239/2/1945. Gyöngyösi főjegyzői hivata l iratai.
[23] Hor v áth Nándor, Telek Lajos, Sztán Ferenc egercsehi lakosok személyes visz- sza emlékezése.
[24] Barátság. (Az SZDP gyöngyösi szervezetének lapja.) 1945. márc. 25.
[25] E. A. L. A/2/1945. Jelentés a DISZ megalakulásáról.
[26] E. A. L. A/3/1945. Kivonat a füzesabonyi NB III. hó 22-i ülésének jegyző- könyvéből.
[27] Igazság. (Az SZDP egri szervezetének lapja.) 1945. márc. 29.
[28] E. A. L. A/2/1945. Az egri NB 1944. decembe r 22-i ülésének hatá roz atai. [29] E. A. L. A/2/1945. Javaslat pedagógus továbbképzés beindítására.
[30] E. A. L. A/2/1945. Az egri NB gyárvezetői megbízást ad.
[31] E. A. L. A/3/1945. Kivonat a füzesabonyi NB 1945. f e b r u ár 26-i ülésének jegyzőkönyvéből.
[32] E. A. L. A/3/1945. Kivonat a füzesa bonyi NE 1945. március 22-i ülésének jegy- zőkönyvéből.
[33] T a n n e r József: Egerszalók. Bp. 1961. 256. oldal.
[34] Igazság. 1945. március 15.
[35] Igazság. 1945. március 22.
[36] E. A. L. A/lb/1945. A megyei NB felhívása a földosztás előkészítésére.
[37] E. A. L. A/lb/1945. A mátra derecskei NB jelentése a földosztás megindításáról. [38] Szabad Nép. 1945. április 6.
[39] E. Á. L. A/lb/1945. A recski NB jelentése.
[40] E. A. L. A/2/1945. A megyei NB 1945. július 7-i ülésének jegyzőkönyve.
[41] Igazság. 1946. má rcius 10.
[42] E. A. L. Letét: 2180. Alispán félévi jelentése 1946.
[43] Gyöngyös és Vidéke. 1946. o któber 13.
