Dereymaeker, R.: A kereslet elemzése az 1948–49. és az 1956–57. évi belga háztartásstatisztikai felvételek alapján

784

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

lalatoknál termelt nyersanyagok és fél- késztermékek értéke jelentette.

1958-ban tettek először kísérletet ennek

a kérdésnek a megoldására. Elrendelték, hogy a költségvizsgálatnál a termelés ugyanazon körét kell figyelembe venni, mint az árutermelésnél. Az üzemen kívüli termelés számbavételéről az idők során különböző határozatok születtek.

A nehézséget az okozza, hogy az üze—

men kívül megtermelt, de a termelési egységben felhasznált félkésztermékek

súlya az egyes iparágak, sőt üzemek kö—

zött is rendkívül változó s ez a mutatók torzításának irányába hat. Ennek megfe—

lelő megoldása még a jövő feladata. Kü—

lönösen jelentős ez a kérdés, mert a spe—

cializáció és kooperáció fejlődésével nő a felhasznált félkésztermékek súlya is.

Az egy rubel árutermelésre jutó költség elnevezésű mutató meghatározásának itt

említett, valamint egyéb nehézségei arra vezettek, hogy egyesek kétségbe vonták '

a mutató alkalmazásának helyességét és

újra állást foglaltak az összehasonlítható termelés önköltségcsökkentésének mutató—

ja mellett. Mindazonáltal az eddigi ta—

pasztalatok azt mutatják, hogy az egy ru- bel árutermelésre jutó költség mutatója jobban alkalmazható és a meghatározás—

sánál felmerülő problémák megoldhatók.

(Ism.: Szelényi Iván)

FOGYASZTÁS. HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

Dereymaeker, R.:

A kereslet elemzése az 1948—49.

és az 1956—57. évi

belga háztartásstatisztikai felvételek alapján

(Analyse de la demande d'apres les enguétes sur les budgets des ménages effectuées en Belgigue en 1948—49 et en 1956—57.) —— Etudes Statistigues et Econométrigues. 1961. 1. sz.

5—42. 13.

A tanulmány két belga háztartássta—

tisztikai felvétel eredményeit elemzi.1 Az

elemzés három fő részből tevődik össze:

1. A jövedelem és a fogyasztás közötti kapcsolat vizsgálata (jövedelemrugalmas-

ságok).

2. Az átlagos fogyasztási és megtakarí—

tási hajlandóság és a megfelelő határhaj- landóságok vizsgálata.

3. Az országos fogyasztás becslése (cik-

kenként) a mintabeli egy fogyasztási egy—

ségre vonatkozó átlagos fogyasztás alap—

Ján.

A számításokat minden esetben az egy

fogyasztási egységre jutó jövedelem sze-

rint csoportosított adatokból végezték

(viszonylag kevés, öt jövedelemcsoport alapján). Az első felvétel adatait a Ouete- let-féle, a másodikat az ENSZ által javasolt

fogyasztási egység skála alapján számí—

tották át. (Ellenőrző számításaink szerint a kétféle skála nem okoz lényeges eltéré—

seket.)

1 Az első az 1948—49. évi felvétel, mintegy 400 munkás- és alkalmazotti háztartásra terjedt ki, a második 1956—57. évi felvétel során mintegy 300 négytagú munkáscsalád szolgáltatott ada- tot.

A tanulmány első része közli a rugal—

massági számításoknál alkalmazott for-

mulákat (általában a konstans elasztici—

tást eredményező hatványkitevős regresz- sziós görbéhez illesztették az adatokat); az átlagos fogyasztási adatok becslésére vo—

natkozó eljárást (amely esetben a jöve- delemeloszlás lognormalitását használták ki); a hibaszámítási eljárást, valamint az eredmények értékelését. A táblázatok ál- talában kétféle csoportosításban (munkás—, illetve alkalmazotti háztartások szerint egyfelől, lakástulajdonosok és bérlők sze—

rint másfelől) közlik az átlagokat, a szórá-

sokat, az átlagra vonatkozóan a variációs

koefficienst, a rugalmasságot, ennek stan—

dard hibáját és a két változó közötti kap—

csolatot, valamint néhány nemzetközi összehasonlító adatot.

A második rész (mely csak a második

felvétel eredményei alapján készült) is—

merteti a definiciókat és a számítási mód—

szereket. Ezek szerint az átlagos fogyasz—

tási hajlandóság nem más, mint a meg—

6

felelő cikkre fordított kiadás aránya, —,

%"

ahol c a fogyasztást, x a jövedelmet jelöli.

A fogyasztási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy mennyivel emelkedik a fogyasz—

tás a jövedelem bizonyos kis növekedése mellett, vagyis

AG dc lim —— : _ Aze—m Am dvr

A megtakarítási hajlandóság és a meg—

határhajlandóság

takarítási lényegében

STATISZTIKAI, IRODALMI FIGYELÖ

785

ugyanez a határérték, de a megtakarításra (s) vonatkozóan. Minthogy

(; %— 8 : a:, de ! ds 1 dan _:— dz' ,

vagyis a két határhajlandóság összege 1.

A számításokat ezúttal lineáris regresz- sziós függvény segítségével végezték (amelynél a differenciálhányados, vagyis a fogyasztási határhajlandóság konstans).

Végül ismertetik az eredményeket és azok pontosságát.

A harmadik részben szerző közli az adatok kivetitésénél alkalmazott meggondo—

lásokat (például azt, hogy a zsebpénzeket külön kisegítő felvétel eredményei alapján osztották fel meghatározott kiadáscsopor—

tokra). A kivetítésnél a munkások, majd

az alkalmazottak egy fogyasztási egységre (guelf—re) jutó adatai alapján számítottak összfogyasztást, oly módon, hogy az össz-

lakosságot is átszámították guet-ekre,

majd a két összfogyasztást súlyozták. A súlyozásra csak az 1948—49. évi felvételek esetében volt szükség, a második felvétel—

nél ugyanis csak egy réteg adatai álltak rendelkezésre. A táblázatok mindkét idő-

szakra vonatkozóan közlik az igen rész—

letes, cikkenkénti eredményeket (érték- ben és sok esetben mennyiségben is).

(Ism.: Ferge Sándorné)

Faith, William:

A családi fogyasztás összetételének nemzetközi összehasonlítása

(lnternational comparisons of patterns of fa- mily consumption.) Clark, Lincoln U.: Consumer Behavior. New York. 1958. 270—307. p.

A tanulmány különböző országok fo—

gyasztási struktúrája összehasonlításának módjait tárgyalja. Az összehasonlítás el- végezhetőségéhez először meg kell terem—

teni az adatok gyűjtésénél, összegezésé—

nél és elemzésénél az összehasonlítás alap—

ját. Ma már elfogadott vélemény, hogy a

fogyasztási struktúrára vonatkozó olyan nemzetközi összehasonlítások, amelyek a jövedelem színvonalát és a jövedelem, il—

letve foglalkozási megoszlást nem veszik figyelembe, félrevezetők és olyan adatfel—

vételekre van szükség, amelyek a külön—

böző nagyságú, korösszetételű családok

foglalkozás, kulturális színvonal és jöve—

delmi szint szerinti fogyasztásáról adnak felvilágosítást.

Téves következtetésekre lehet jutni az átlagok alapján még a jövedelem szerinti csoportosításnál is, mert így lehetetlenség a különböző népességcsoportok fogyasztási struktúráját elemezni. A szerző kívána—

tosnak tartja a fogyasztási kiadások nem—

9 Statisztikai Szemle

zetközi színvonala és megoszlása alapján számított jövedelemrugalmasságnál eddig

használt módszerek további finomítását.

Szerző ismerteti az eddigi feldolgozáso-

* kat, és összegyűjtötte a háború utáni idő- szakban 56 országban végzett mintavéte—

len alapuló e tárgyra vonatkozó 175 tanul-

mányt. A magánfogyasztás adatait 11 or- szágra nézve 1938. évről és 1948—53-ig évenkénti megoszlásban a Monthly Bul—

letin (USA) 1955—ben tette közzé. Öt or—

szágban: Németországban, Koreában, Ja—

pánban, Hollandiában és Svájcban éven—

ként végeztek háztartásstatisztikai fel- vételt.

A családi fogyasztás összetételének nemzetközi összehasonlíthatósága jövede- lem, fogyasztás és családtípus—csoportok szerint egészen más fajta problémákat jelent, ha az összes fogyasztásból indul- nak ki. Az ilyen reprezentatív fogyasztási struktúra tanulmányokból a fogyasztási szinvonal nemzetközi összehasonlítására vonatkozó következtetések levonásának nehézségeire mutat az a körülmény is, hogy az ENSZ 1952. évi jelentése a világ szociális helyzetéről, nem használta fel azokat.

Szerző rövid áttekintést nyújt a fogyasz—

tási kiadások nemzetközi összehasonlitá4 sáról végzett múltbeli kísérletekről. Első- rendű cél volt, hogy közületi vagy magán—

gazdasági döntésekhez nyújtson segitsé—

get és csak másodsorban, irányult nem—

zetközi összehasonlítások végezhetősége're.

Megemlíti szerző Frederic Le Play1 és

munkacsoportja vizsgálatait az iparból, illetőleg mezőgazdaságból élő családok gazdasági és szociális helyzetének 'ossze—

hasonlitásáról. Ezek a vizsgálatok ma már csupán a gazdaságtörténet és a szocioló—

gia számára bírnak jelentőséggel.

A munkabérből élők helyzetének első részletes összehasonlító vizsgálatát az

Amerikai Egyesült Államokban végezték

az 1880—as évek végén. A felmérés az

Egyesült Államok, Belgium, Francia- ország, Németország, Anglia és Svájc vas—,

acél-, szén-, textil— és üvegipari munkások megélhetési költségeinek összehasonlítá—

sára terjedt ki és mintegy 2500 amerikai és 700 ún. ,,normál" családra vonatkozott.

A vizsgálat a jövedelemforrásokról, a szolgáltatásokról és 20 különböző élelmi- szerre forditott kiadásokról adott képet.

Az angol kereskedelmi minisztérium l904/1909-ig Anglia, Belgium, Francia—

ország, Németország és az Egyesült Álla-

mok 3—11 000 családot felölelő vizsgálatai arra a Végkövetkeztetésre jutottak, hogy

1 Le Play, Frederic: Les Ouvriers Européens.

Paris. 1878.