A vérkeringési szervek betegségei

(1)

! l . l c

"

i 1

!

umoun- n-u-n-n-nvnl-l mill-tulI-nI-pll- !!!. manu- IIIIÚIIIIUIIIIUI Don'-uoccnuun m ! nun-c anno-n"- . l ' ...-u . !. nun-'I.- .

e TERÚLET És NÉPESSÉG e

A vérkeringési szervek betegségeíf)

Les maladies de lfappa'reil eireulatoire?) Résumc'. La mortalité générale dimi—

nuait dans les derniéres decades en Hon- grie, mais certaines maladies s'y répan—

daient de plus en plus et le nombre des déces causés par elles allait en augmentant.

Parmi celles—ci les statistigues dressées par les hópitauac, les caisscs dlassurances et, pour le pays entier, par POffice central de statistigue, mentionnent particulierement, outre le cancer, les maladies de [lappareil circulatoire, et surtout les maladies orga—

nigues du coeur, ainsi gue la paralgsie car- diague entrainée par la dilatation du coeur, lesguelles sont en majeure partie les con- séguences de liartériosclérose.

Liaugmentation des cas des maladies de [lappareil circulatoire a trois causes: causes apparentes, causes de méthode, causes re'elles. Les causes apparentes sont llaccrois- sement de la population et la regres—

sion dlautres maladies, par exemple, celle des maladies infectieuses. Le fait gue les décés causés par les maladies de l'appareil circulatoire sont en augmentation méme par rapport a la population, prouve guiil y a ld d,autres causes encore?) Les causes technigues ou de méthode viennent de la constatation plus exacte, dans les derniers temps, de ces causes de décés, due () l'augmentation du nombre et de la proportion des médecins des morts. Mais le fait gue les indices montrant, par rapport aus: années ante'rieures, ltaugmentation de lle/fectif de ces médecins, siaccroissent dans une pro—

portion bien inféríeure aux cas de déces en guestion, indigue guiil y a dtautres causes encore, et ce sont les causes re'elles amenées dtune part par la propagation de ces maladies et diautre part par le change- ment de la composition de la population.

On sait gue les maladies de [lappareil circulatoire, ainsi gue les décés entraine's par

1) A Budapesti Kir. Orvosegyesületben f. e'. ja—

nuár hó 11—én tartott előadás kivonata. — Extrait d'une conference Jatte par l'auteur le 11 janvier

dernier a l'Association royale des médecins de Budapest.

' 2) Én 1897, ceux-ei n'zmt fait gue 29/n des décés totauw contre 10'3 en1928, soit 55 pour 100.000 lla- bitants en 1897 et 176 pour 100000 habitants en 1928.

Done, il ne s'agit pas seulement d'un accroissement relatif.

elles, augmentent avec lláge; et puisgue avec le progres de la civilisation s'accroit le nombre des vieilles gens, la proportion de l'artérioscle'rose et des maladies en guestion augmente également, dtautant plus gue sur le territoire actuel le pourcentage de la po—

pulation urbaine, particulierement atteinte de ces maux, de'passe les chiffres corres—

pondants de la Hongrie diavant—guerre.

Dans les villes autonomes, ceux-lá sont deux fois plus fre'guents gue dans les comitats.

A Budapest, llindice des déces cause's par case e'tait a 216 en 1925 (moyenne de comitats :: 100).

En mesurant au moyen dlindices les chaugements de la composition de la popu—

lation, on voit gue les indices des cas de décés dús aux maladies de [lappareil circu—

latoire augmentent bien plus gue ceux des mztres maladies. Et puisgue les pourcentages de la léthalité des hópitaux et des caisses de malades de'croissent de plus en plus á

cause du perfectionnement du traitement, il faut supposer gue ces maladies (arteria- sclerosis, hypertrophia et dilatatio cordis, oneurysma aortae, aortitis luetica, etc.) se re'pandent plus gu'auparavant. La cause principale en doit étre la propagation de Ilartérioscle'rose surtout parmi les hommes et dans la population urbaine ( l'artériosclé—

rose est amenée en premier lieu par la syphi—

lis et Fexcés de fumer et de boire).

Les maladies en guestion sont moins dangeureuses ehez les femmes et y causent moins de décés. Elles attaguent surtout les vieilles gens; dans la population de plus de 60 ans, elles causent 5870 des décés. Au point de vue des professions, le nombre des décés causés par elles est le plus élevé parmi ies journaliers et le plus bas dans liarme'e.

Entre les indívidus morts de ces maladies, la proportion des personnes actives dépasse leur rapport a la population totale. La proportion des hommes s,y accroít particuliére—

ment, parce gulil y a parmi eux plus'de gens áge's gue parmi les femmes actives et gulen Hongrie, au point de vue de ces mala—

dies, la situation des hommes est en général plus défavorable gue celle des femmes. Aun:

caisses de secours aux malades de Hongrie, ces maladies représentent environ 370 des

44

(2)

7. szám. — 580 —— 1930 maladies entraínant une incapacité de A rendszeres országos haláloki feldolgo—

trauaiL zás, az elhaltaknak az elhalálozást okozó

En Europe, la mortalité duc aux mala—

dies organigues du coeur est la plus éleve'e en Espagne, en ltalie et en Bulgarie; elle est la plus basse dans le Nord: en Lettonie, en Lithuanie et en Norvege. Il est vraiscm—

blable gue les grandes ehaleurs de l'Europe méridionale sont nuísibles au coeur. Dans les grandes villes européennes, dest Mu—

nich gui a, probablement a cause de sa grande consommation de biére, la propor—

tion la plus défavorable.

*

Az összhalandóság évtizedek óta tartó, állandó csökkenésével szemben némely be- tegség egyre terjed s mint halálok egyre na—

gyobb számmal szerepel. Egyre jelentősebb halálokok a rák, az öngyilkosság és ilyenek a vérkeringési szervek betegségei. Haláloki országos statisztikánkban az e néven össze—

foglalt betegségcsoport egyes idetartozó kór—

isméi közül is különösen a szervi szívbaj, a szívtágulás és az ennek nyomán fellépő szívhűdés esetei gyarapodnak. Ezek tudva- levőleg túlnyomóan érelmeszesedés (arterio—

sclerosis vagy atheromatosis) következmé—

nyei. Kérdés már most, mekkora ennek az országos haláloki statisztikában mutatkozó rosszabbodásnak mérve? Kérdés, hogy a rendelkezésünkre álló biztosító pénztári

és kórházi megbetegedési és elhalálozási statisztikák, valamint külföldi államok erre vonatkozó megfelelő adatai mennyiben mu—

tatnak hasonló jelenséget? Továbbá, hogy mik lehetnek e rosszabbodás okai és minő néprétegekben, minő bajok idézik elő?

Mindenekelőtt adatgyüjtésünk forrásaira vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy országos statisztika csak a vérkeringési szervek betegségeiben való elhalálozásokra van, de nem a megbetegedésekre, sem a betegek számára. Az ily bajokban való megbetege—

dések semmiféle bejelentési kötelezettség alá nem esnek. Népszámlálásaink az ily, bete- geket soha még számba nem vették. Altalá—

nos, az egész országra kiterjedő betegségi statisztikánk nem lévén, csak a betegse- gélyző biztosító pénztárakhoz tartozó nép—

rétegekről s némely kórházi ápoltról van erre vonatkozó adatgyüjtésünk. A pénztári statisztika sem teljes. Csak a munkaképte- lenné vált biztosításra kötelezett tagokra s a betegségük miatt kórházi ápolásban ré—

szesült családtagokra terjed ki. A táppénzt nem kapó, önkéntes tagok ily betegségeire vonatkozólag tehát nincsenek adataink.

betegség szerint való részletezése a mult század kilencvenes éveiben kezdődött. Elő- ször Ráth Zoltán tett közzé ily adatokat az 1897. évi hivatalos népmozgalmi kiad- ványban. így e tekintetben több, mint há—

rom évtized anyaga áll rendelkezésünkre.

A betegpénztári betegségi statisztika ezzel szemben csak 1923 óta van a Központi Sta- tisztikai Hivatal kezében. Azelőtt az auto—

nómiával biró pénztárak maguk készítet—

ték statisztikájukat, ezt betegségek szerint nem részletezték. A rendszeres kórházi sta—

tisztika sem terjed ki az ápoltaknak kór—

isme szerint való részletezésére. Ezt csak az elhaltakról közlik az anyakönyvvezetőhöz menő halálozási jelentésben. Betegségen—

kint részletezett rendszeres kórházi statisz- tikánk csak a kórházi ápolásra került be—

tegsegélyező pénztári családtagokról van.

Egyéb kórházakról, prosecturákról csak igen szórványos közlések vannak. Ezekből a vérkeringési szervek betegségeiben való megbetegedés vagy elhalálozás időbeli fej- lődésére következtetni nem lehet, a kisebb időszakokra vonatkozó ily közlésekből a több évtizedes fejlődés nem rekonstruál—

ható.

A mult század végétől napjainkig, több mint három évtizeden át rendszeresen ve—

zetett országos haláloki statisztikában je—

lentkezik a vérkeringési szervek betegségei miatt történt elhalálozások legjellegzete- sebb gyarapodása. E statisztikában az e rendszerbeli betegségek miatt történt elha- lálozások aránya a többi halálokokhoz vi- szonyítva 30 év alatt az egykori aránynak több, mint ötszörösére növekedett. A népes—

séghez viszonyítva az ilynemii halálozá—

sok arányának gyarapodása ugyan kisebb mérvű, de így is több mint háromszoros.

Csupán az orvosok által megállapított ha- lálokok között a gyarapodás közel három—

szoros. Az ily rendszerbeli halálokoknak az _

összes elhaltakhoz s a népességhez viszo—

nyított országos arányszámai ugyanis 1897—

től 1928-ig a következőképen alakultak. (L.

az 1. táblázatot.)

A mai területen napjainkban évente kb.

15 ezer halottunk van e rendszerbeli bajok miatt. Ez az összes haláleseteknek ma 10

%-a, ez az arány ötször akkora, mint a 30 év előtt mutatkozott 2%—os arány. Száz—

ezer lélekből e rendsZerbeli bajok miatt 1928—ban 176-an, 30 év előtt csak 55-en hal—

tak el. Oly magas arányszámok ezek, ami- lyeneket azelőtt sohasem észleltünk. Érde-

(3)

7. Szám.

1. A vérkeringési szervek hetegségeiben elhaltak országos arányának gyarapodása Magyarorszá-

gon 1897—1928-ig.

Accroissement de la proportion générale des décés dús aux maladies de l'appareil circulatoire en Hongrie

de 189781, 1.928. '

A vérkeringési szervek betegsé—

gei miatt elhaltak Déri-s dús aux maladies du llap—

pan'íl circulafoire

iv ' " oa _;

.LV, Terület __ ifi / Ég

atlag [ §§

,: - : es

* Anne'e, um" ; :— 3571

* !oíw § § * de tous , § §

moyem'e ; s § maaa § sg

! § :: § is

s %: ___", a cs

; m ; halálesetek e :: § j § § százalékában ('Z'Cx

én e ; A

1897 § § [ 8.967 2-0 3-9 55

1900—02 § § 12.098 2'7 4'6 71

1903—05 a § _14.523 322 (i'-3 82 1906—08 §? .; ' 16.218 31; ()"0 90

1909—12 ;: § j18.409 4'2 6'7 101

1913———15 §) § ;22465 5'0 8'4 120

1916—18 94 33 22.750 5'5 9'6 122

én s

1919—22 § § 13.218 7'8 10-6 166

1923—25 § § 14.056 9-0 11—2 ! 176

1926w27 a 43 14.241 9'8 11'3 ? 168

1927 ; § l14s19 9-9 11-3 175

1928 § § í15.()46 10-3 11-5 176

;:

kes az is, hogy három évtizeden át a vi—

szonyszámok progresszív fejlődése folyto—

nos. Mi tehát e rendkívüli és folytonos gya- rapodásnak az oka?

Véleményünk szerint a vérkeringési szervek betegségei miatt történt elhalálozások országos statisztikájában mutatkozó gyara—

podás többféle okok eredője. A vonatkozó Statisztikai arányszámok gyarapodásának látszólagos, módszerbeli és valóságos okait tudjuk megkülönböztetni.

Látszólagos okkal van dolgunk, ha valamely számsor evolúciója nem a vizsgált je—

lenségnek, hanem valamely más körülmény—

nek, fejlődése által jött létre. lgy látszóla—

gos okok lehetnek pl. más betegségek, az összes fertőző bajok, különösen a bejelen—

tésre kötelezett ragadós betegségek és a

gümőkór által okozott elhalálozások, valamint a csecsemőhalandóság csökkenése. A halálokok egy részének csökkenése miatt ugyanis az állandó abszolút számú halál—

esetet jelentő szervi bajok aránya az összes halálesetek között gyarapodik. Látszólagos ok lehet a népesség fejlődése is, mert hi—

szen állandó arányú elhalálozás mellett is gyarapodik az ily rendszerbeli bajokban el—

haltak országos abszolút száma. Az a kö-

——581——— 1930

rülmény azonban, hogy a vérkeringési szervek betegségei miatt történt elhalálozások országos aránya a népességhez viszonyítva is gyarapodik, bizonyítja, hogy ezen (1. n.

látszólagos okokon kívül más okok is sze—

repelnek. A két számsor (az összes halál- esetekhez és a népességhez viszonyitó) gyr— — rapodásának mérvében lévő különbség ép—

pen ezen látszólagos okok hatásának mér- téke.

A módszerbeli okok szerepe is lényeges.

Kétségtelen, hogy a vérkeringési szervek bajaiból eredő mortalitás számsoraiban lévő gyarapodás egy része éppen ilyen módszer——

beli, technikai okokra vezethető vissza. A

statisztikai számbavétel tökéletesedik. Az orvoshalottkémek száma és aránya évről- évre gyarapodik. Újabban az ily halálese- tek pontosabban vétetnek számba, mint harminc évvel azelőtt. A nem orvoshalottke'mek aránya az 1897. évi haláloki megállapítások- nál még 49% volt. Ugyanez 1927—ben már csak 17, 1928—ban pedig csak 14%. Szerepe van ebben annak is, hogy Budapest a mai népességben sokkal nagyobb súllyal szere—

pel majdnem száz százalékos orvoshalott- kémeivel, mint egykor, a történeti területen.

Ma az arány olyan, mint 1 : 8—hoz, míg egy- koron l : 18—hoz volt. A régebbi évekhez képest jelentős technikai különbséget von maga után az a körülmény, hogy a nem orvoshalottkémek jelentéseiből összeállított nomenklatúra nem is tartalmazza a vér—

keringési szervek bajait. Ezek felismerése ugyanis már meghaladja a nem orvoshalott- kémek szakismeretet. A régi országterület haláloki statisztikájának adataiban a Vér- keringési szervek csoportjába csakis orvosi diagnózisból származó esetek kerültek. Csak l919-től kezdve készülnek az összevont ha- láloki nomenklatúrák (_orvos- és nem orvos—

halottkémek jelentései együtt) szerint kö—

zölt országos statisztikák. Régebben a tőr—

téneti területen nagyobb is volt a nem orvos—

halottkémek száma és aránya, de meg nem is kíséreltük meg az ő jelentéseikből is ki;

választani azokat a haláleseteket, amelyek a vérkeringési szervek betegségeinek cso- portjába sorozhatók. Ezért a régebbi idők—

kel szemben két irányú technikai különb—

ség is mutatkozik. Azt azonban, hogy a technikai különbségek is csak egy részét okozzák a vérkeringési szervek bajaiban történt elhalálozások gyarapodásának, két—

ségtelenül igazolja az, hogy az ily rend—

szerbeli betegségből származó halálesetek aránya a csupán orvosok által, történt ha—

láloki megállapítások körében is gyarapóJ

441:

(4)

7. szám. —582—-— 1980 dik. (L. erre vonatkozólag is az 1. tábláza—

tot.) Ebben a számsorban 30 év alatt a gya-

rapodás közel háromszoros (4%-ról 11'5

%—ra).

A standard számítással azt is meg lehet állapítani, hogy a vérkeringési szervek be—

tegségeiben való elhalálozások arányának növekedése sokkal nagyobb mérvű, mint amekkora a felsorolt gyarapodást előidéző látszólagos és technikai körülmények meg- változásának mértéke. Ezt a standard szá—

mítást kétféle módon végezhetjük. Vagy az orvoshalottke'mek haláleseteihez viszonyító százalékokból indulunk ki és ezeket a technikai hibától független százalékokat mente—

sítjük a látszólagos okok befolyásától; vagy pedig a látszólagos okoktól máris mentes, a népességhez viszonyító arányokból indu—

lunk ki és ezeket tisztítjuk meg a nem orvos- halottkémek arányának megváltozása foly- tán előálló technikai hibától. Tehát pl. ez utóbbi utat választva, azt kell kiszámítani, hogy hány ily rendszerbeli bajban elhaltat vettek volna 1897 -ben számba, ha az orvos- halottkémek aránya akkor is olyan nagy lett volna, mint ma. Ezután az így kiszámított standard halottszámot kell az akkori népes—

séghez viszonyítani s az e számításból szár—

mazó arányszámot a százezer lélekre eső ily bajban elhaltak mai arányával egybevetni.

1897—ben, az orvoshalottkémek arányának megfelelő nagyobbításával, 8.967 vérkerin- gési szervbeli bajban elhalt helyett, 14.600 az ily rendszerbeli baj miatt elhalt halottat kapunk. Ez az ország ekkori lélekszámá—

hoz (16,233.080 évközepi népesség) viszo- nyitva százezer lélekre 90 ily bajban elhal—

_ tat jelent. Ennek az aránynak majdnem kétszerese a vérkeringési szervek betegségei miatt országszerte 1928-ban elhaltak száz- ezer lélekre eső aránya, ami —— mint emlí- tettük —— 176. Ha az 1897. évi arányt száz- zal vesszük egyenlőnek, úgy az 1928. évi index 196. E szerint a vérkeringési szervek bajaiban elhaltak gyarapodása tényleg na—

gyobb mérvű, mint amekkora valamennyi látszólagos és módszerbeli okoké együtt—

véve. Az összes elképzelhető ily álokokat

—— a maguk egészében —— számszerűleg figyelembe véve és standard számítás útján képzett eredőjüket levonásba helyezve, a gyarapodás a vérkeringési betegségek által okozott elhalálozások gyakoriságának -— a népességhez viszonyító aránynak —-— még mindig megkétszereződését jelenti.

így tehát nagyon valószínű, hogy a lát-

szólagos és módszerbeli okokon kívül való- ságos okok is szerepelnek abban, hogy a

vérkeringési szervek bajaiban elhaltak

száma és arányai statisztikánkban hosszú évtizedek óta állandóan gyarapodásbanvan- nak. Valóságos ok alatt azt értjük, hogy a számok növekedése, vagy a gyarapodás egy"

része tényleg annak a következménye, hogy az ily bajok miatt történt elhalálozások a népességben mind gyakrabban fordulnak elő. Az ily bajok tényleges terjedésén kívül valóságos ok lehet a népesség összetételének megváltozása és pedig elsősorban az, hogy a kultúra terjedésével a népességben az:

Öregek száma és aránya növekszik. Már pe—

dig a vérkeringési szervek bajai. főleg az érelmeszesedés s az emiatt létrejött szívtá—

gulás nyomán fellépő szívhűdés legnagyobb- részt öregkori bajok. Ha nő az öregek aránya a népességben, úgy az ily bajok miatt elhaltak száma is természetszerűleg, már e miatt is, gyarapodik a halottak kö—

zött. Az öregek aránya azonban távolról sem gyarapodik oly arányban, hogy a vér—

keringési szervek bajaiban elhaltak arányá—

ban mutatkozó növekedést a maga egészé—

ben indokolná. Még akkora gyarapodást sem jelent ez, amekkora mérvű gyarapodás azon indexekben látható, amelyekben a látszólagos és módszerbeli okok hatását a:

számszerűleg lehetséges legnagyobb mérték—

ben fentebb már kikíiszöböltük. Hiszen az öregek aránya (értve a hatvan éven felül levőket) az 1900. évi népszámlálásnál a né—

pességben talált 7'6%-ról az 1920. évi nép—

számlálásig mindössze csak 9'0%—ra gyara—

podott. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy a vérkeringési bajok miatt elhaltaknak a né—

pességhez viszonyított aránya mennyivel volna ma kisebb, ha az öregek aránya a—

népességben ma is akkora volna, mint a századfordulón. 1927-ben a vérkeringési szervek bajaival 8.594 oly elhalt szerepelt, aki halálakor 60 éven felül volt. Ez az ősz- szes ily rendszerbeli halottak 58%-a. Ha az öregek aránya ma is 7'6% volna 9'O% he—

lyett, e szervi bajok haláloki csoportjában 60 éven felül elhaltak száma 1927-ben csak 7.200 volna. llyképen, ha harminc év alatt a népesség kor szerint való megoszlása az öregek arányát illetően nem változott volna, a vérkeringési szervek betegségeiben 1927—

ben elhaltak összes száma csak kb. 13.400 volna. Ez az 1927. évi évközepi népesség- hez viszonyítva, százezer lélekre, 158 halottat jelent. Ami az 1897. évi már megelőző—

leg standardizált arányszámhoz (90) viszo—

nyitva, 167-es indexszel jellemzett alaku—

lást jelent.

(5)

7. szám. ———583— 1930 Látható tehát, hogy az öregek arányában

sincs oly mérvű gyarapodás, mely a vér- keringési szervek betegségei miatt elhaltak arányában, a legutóbbi három évtized- fsben mutatkozott, rendkívüli gyarapodásnak megfelelne. Amíg a rákhalálozás gyarapo—

rdására vonatkozólag Puder és Melly dol- gozatai által felkeltett vita arra az ered- ményre vezetett, hogy a rákmortalitás gya—

frapodásának mérve az öregek arányának gyarapodásával s a statisztikai módszer pontosabbá válásával teljesen megmagya- rázható és nem kell feltételezni e betegség tényleges terjedését, addig a vérkeringési szervek betegségeiben való elhalálozás gya- rapodásánál valószínűleg erre is következ—

tetni kell. A rákmortalitás emelkedése nem is volt akkora mérvű, mint a vérkeringési szerveké, hiszen 1897-ben is az összes el—

'haltaknak 2'2%—a halt el rosszindulatú da- ,ganatban s 1921—25 átlaga szerint is csak 4'0%. (1928—ban 5'7%.) A vérkeringési szervek bajai miatt elhaltak ugyanezen aránya —— mint fentebb láttuk — ötszörö- sére nőtt.

Hogy a vérkeringési szervek betegségei a népességben terjedőben vannak, igen valószínűvé teszi az is, hogy az ily bajokra vezető ártalmak: a dohányzás, az alkohollal való visszaélés is terjednek. A háborús de- 'moralizáció hatása alatt a kicsapongások, excesszusok, gyakrabban fordultak elő, ami az ilyen életet élt egyéneknél öreg korban érelmeszesedésre, vérkeringési szervek bajaiban való megbetegedésre vezetett. Nékám klinikájának adatai szerint a syphilis miatt kezelésbe vett betegek száma és aránya a (hadsereg hazatérésével és az azt követő egy-két évben rendkívüli arányokat Öltött.

Ez is arra mutat, hogy a nyomán fellépő endoarteritis és aortitis luetica révén ismét

"megerősödött egy oly baj, amely vérkerin—

gési szervi bajban való elhalálozásra vezet—

ihet. A fejenként való átlagos borfogyasztás 'a mult század végétől napjainkig a követ- '.kezőképen gyarapodott:

termelési évek

az 1895/96—1899/900 átlaga szerint volt 10'94 ].

az 1900/01—1904/05 ,, ,, ,, 15'13 ,, az 1905/06—1909/10 ,, ,, ,, 20'77 ,, az 1920/21—1924/25 ,, ,, 32'48 ,,

E szerint napjainkban egy-egy lélek évente átlag háromszor annyi bort fogyaszt, mint harminc évvel ezelőtt. Ennek a gyara—

podásnak a népességben való megoszlása 'pedig nem egyenletes; bizonyos, hogy a bor—

ral visszaélők, az iszákosok száma gyara—

podott.

Ehhez járul a dohány, a nikotin ár- talma. A dohány termelése, gyártása és fo—

gyasztása emelkedő. A fejenkinti fogyasztás is magasabb, mint bármikor azelőtt. 1926/27—

ben az egy—egy főre eső, eladott do- hánytermék átlag 134 kg, pedig a világ—

háborút megelőző legutolsó békés években, 1905/06—1909/10 átlaga szerint, csak 1'1 kg volt. A nikotin a mellékveséket izgatja, Ez érszűkítő hormont fokozottan termel, e miatt is emelkedik a vérnyomás. A vérerek táplálkozása is szenved: hamarább kopnak, meszesednek. Előáll az érelmeszesedés s nyomán a szívtágulás.

így tehát némely statisztikai adattal azt is igazolni tudjuk, hogy a népességben a vérkeringési szervek betegségei előmozdító legfontosabb ártalmak tényleg terjednek.

Magyarország mai területén a betegse- gélyző biztosító pénztárak körébe tartozó néprétegekről rendelkezésre álló kórisme szerint részletezett megbetegedési statisztiká- nak 1923—1927. évi adatai is azt mutatják, hogy a munkaképtelenséget okozó e rendszerbeli bajok száma gyarapodóban van.

1923-ban az összes magyarországi beteg- ségi biztosító pénztárak tagjai között csak 5.797 vérkeringési szervi baj miatt bekövet- kezett munkaképtelenséget okozó megbete- gedés fordult elő, 1927-ben már 7.310. Az elhalt pénztári tagok közül, 1923—ban, e szervi bajokra az elhaltak 13'1%—a jutott, 1927—ben már azok 17'1%—a. Érdekes meg- állapítani, hogy a vérkeringési szervek bán- talmaiban való megbetegedés sokkal ke—

vésbbé, sokkal ritkábban gyógyítható, mint az Összes betegségek átlaga. Ez abból követ- kezik, hogy a munkaképtelenséget okozó betegségeknek hazánk betegpénztárainál kb.

3%-a esik e szervnek bajaira. Ez sokkal kisebb arány, mint amekkorát e szervi bajokra az elhalt tagok körében. állapítottunk meg. A nehéz munkától létrejött szívtágulá- sok és az alkoholista és vérbajos munkások öregkori nehéz érelmeszesedései bizonyára nehezen gyógyíthatók. Valószínű azonban az is, hogy a biztosított néprétegek, ——- túl—

nyomóan iparosok, munkások és napszá—

mosok -—— gyakrabban is halnak el e rend—

szerbeli bajokban, mint az ország népes—

sége általában.

Ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy a biztosított néprétegek túlnyomóan a vá- rosi lakosságból kerülnek ki. A városi la—

kosságnál ugyanis a vérkeringési szervek bajaiban elhaltak aránya mindig magasabb, mint a vidéken. Hazánkban a tj. városok—

ban az ily bajok miatti elhalálozások két—

(6)

73, szám.

Ha olyan gyakoriak, mint a vármegyék- ben. 1925—ben százezer lélekre a_várme—

gyekben 136'2 vérkeringési szervi baj miatt elhalt esett. A tj. városokban ugyanekkor ugyanez az arányszám 2620, Budapesten rmegéppen 292'5. A budapesti arány indexe, .ha a vármegyei arányt IOO—zal vesszük

egyenlőnek, 215.

A vérkeringési szervek betegsége miatti elhalálozás országos statisztikája szerint az e rendszerbeli bajok a nők közül mindig kevesebb áldozatot szednek, mint a férfiak közül. A különbség az országos statisztiká—

ban mégis csekély s csak a többéves átlag—

ban nyilvánul rendszeresen meg. Az orszá—

gos statisztikában az 1923—27. évek átlaga szerint százezer nőre évente csak 168 ily rendszerbeli bajban elhalt eset, míg mind—

két nemre általában 170. 1919-——22 átlagá—

ban 164 és 166 jelzik az ugyanilyen arány—

ban meglévő országos különbségeit. Sokkal inkább észlelhető azonban ez a különbség a betegsegélyző pénztárak biztosított tag- jainál. 1923—27 átlaga szerint az elhalt nőknél a halálozásoknak csak 11'8%—a esik az e rendszerbeli halálokokra, míg mindkét nemnél átlag a halottak 15'4%—a tartozik ide. A munkáspénztárak szerint az ily bajok a nőknél kevésbbé is veszélyesek.

A nőtagoknál ugyanezen öt év átlaga sze—

rint a lethalitás csak 9'4%—os, míg együtt a két nemnél átlag 12'5%-()s. Valószínű,

hogy a nőknél az érelmeszesedés ritkább,

megfelelően annak, hogy az ártalmak közül

— (584 ——

1930

mm.

az alkohollal és a dohányzással való Vissza—

élésnek is kevesebb áldozata van körükben, mint a férfiaknál. A munkáspénztári nagy különbségben szerepe van annak is, hogy a pénztári női tagok általában fiatalabbak,

mint a férfitagok. így a nők már koruknál

fogva is kedvezőbb helyzetben vannak. Ja—

—vítja a nők arányát az is, hogy a nők legve—

szedelmesebb szívbajai, a szülés s a gyer—

mekágyi láz következtében beállott piaemiák, septicaemiák nagy billentyűhibái nem itt, hanem a szülés és következményei eímű, rovatban könyveltetnek el.

Említettük már fentebb, hogy a vérkeé—

rvingési szervek,betegségei különösen az öregkort terhelik. Meg kell azonban jegyez;- nünk, hogy a csecsemők ésjalegfiatalabb gyermekek ilybajok miatt való elhalálo—

zása is nagyobbmérvű, mint a 7—14 évesek körében mutatkozó minimum. így az e

rendszerbeli bajokban való mortalitás kor—

szerint való alakulása tulajdonképen para—

bolikus. E parabolának a fiatalabbak felé néző szára azonban sokkal rövidebb és sok——

kal kevésbbé emelkedő, mint az öregebbek

felé tekintő. Ezt a parabolikus haladást Prinzing már jó három évtizeddel ezelőtt az 1893——902. évi bajor statisztikából is ki—

mutatta. Az erre vonatkozó egyik legújabb, esztendő magyarországi országOS mortali- tási adatai rövid összefoglalásban a követ—

kezők: (L. a 2. táblázatot.)

E táblázat legutolsó oszlopa mutatja az említett parabolikus haladást, vagyis azt, 2. A vérkeringési szervek betegségei miatt elhaltak kor szerint való megoszlása Magyarországon,

l927—ben.

Répartition par ége des décés (las en Hongrie, en 1927, aaa; maladies de l'apparcil circulatoire.

Esett az oldalt megnevezett korcsoportra _ . ., !,

Dans ICS gronpes d'áge ci-dcssous, sont maris lasett millio elek—

, re a verkermgesl

; a vérkeringési , , _ szervek beteg-

* , szervekösszes SZCTVI SZWba-l szívhűdés , , _, séget miatt elhalt —

KOYOSOpOI't betegségei de maladírs . az orszag ezevi 1927-ben,1)

de maladies organigucs [Jamie/sze OSSZÉÉhPIIOtml Én [9277 pour

Groupes d'áge de l'aPPaml 4" Wu" LM ' oz" Imillíon d'habi— A

arculat. au %tzayl ezz tanis, combien de (

- —— -- déces parmala- '

miatt elhalt halottak kozul (% dies de rappareil ,

; absz. számban százalékokban _ 0/0 ; circulaíoize ?,

l nomlw. absolus :

1 éven aluli -——— Moíns de 1 an .. 440 1'2 5'8 26'8 1.945'6

15 éven aluli — Moins de 15 ans 834 3'6 9'0 38'5 320'7

15—59 éves —- Mrs.. .. .. .. .. 5.379 36'1 37'6 27'6 1.049'4

60 éven felüli — Plus (le 60 ans 8.594 602 53'2 33'8 11.279'8

Ismeretlen korú _— Age inconnu .. 12 01 02 01 29333

Összesen ) % —— 100-0 1000 1000 —

Total; szám —— nombres 14.819 11.766 2.352 150675 :, 1.745'1 l

1) Az 1927. évi kiszámított népesség az oldalt meg-nezett korcsoportok között 1920. évi népszámlál- láskor talált arányok alapján osztatott szét. — La population cnlculée mar 192? a été répartie entre les.—

groupes dyáge indlgae's plus haat. d'aprés les proportions établies sur la base alu recensement de 1920.

(7)

7 . szám. -———585—— 1930 hogy a népességhez viszonyító arány úgy

a legfiatalabb, mint a legöregebb korcsoportok felé emelkedik.

A táblázatban" nincs külön feltüntetve a 7——14 évesek említett minimuma. Ez ugyanazon évan országszerte millió meg- felelő korú élőre, 120 ily rendszerbeli baj miatt elhalttal fejezhető ki.

Az ily rendszerbeli bajok miatt való el—

halálozás kor szerint való megoszlásának, nem szerint való további részletezése is ér- dekes jelenségeket mutat. Elsősorban azt, hogy a legmagasabb korosztályban lévő rendkívüli gyarapodás a nőknél sokkal ki—

sebbmérvű, mint a férfiaknál. Ezt az érel—

meszesedésnek a nőknél ritkább volta teljesen megmagyarázza. Csak a 80. életéven felül magasabb kissé ismét a nők aránya, de a népszámlálás tanulsága szerint ily korban az élő népességben is többen van—

nak a nők, mint a férfiak. Egyébként itt is csak a halottszáln százalékát.):m vannak a nők hátrányban, a népességhez viszonyító arány tekintetében nem. A nők aránya a szülés veszedelmeinek leginkább kitett kor-

osztályokban, a 25 évesektől a 40 évesekig,

gyakran szintén magasabb vérkeringési szervbeli mortalitást mutat, mint a férfiaké.

Ennek az az oka, hogy, ha a szülés gyermek- ágyi láza által okozott szívbaj nem a szü—

lést közvetlenül követőleg, hanem csak né-

hány év mulva vezet halálhoz, akkor szin- tén e csoportba számít és nem a szülés kö- vetkezményeihez. Ez súlyosbítja aztán e

korcsoportban a nők helyzetét.

A vérkeringési szervek betegségei miatt elhaltak foglalkozási főesoportok szerint való részletezése arra vezet, hogy az ily halálokok a nagyvárosi proletariátus, a külön megnevezés nélkül lévő napszámo- sok körében a leggyakoribbak. A legkedve- zőbb a túlnyomóan fiatal elemekből álló véderő helyzete. Az 1927. évi adatok szerint a napszámosok körében millió élőre 5.293 vérkeringési rendszerbeli baj miatt

elhalt eset, a ve'derőnél csak 709. Az előbbi

az országos átlagnál (1745) háromszor na—

gyobb, az utóbbi annak csak kétötöde. A városias foglalkozásoknál, az értelmiségnél, a kereskedelemnél is magas az e rendszerbeli bajok miatt való halandóság. Kőrös-y szerint (régi, 1883 1890. évi budapesti adatok) a szervi szívbaj a jómódúaknál gyakoribb (5'1 % ), mint a vagyontalanoknát (2'8%l. F százalékok az Összes halott—

számban lévő arányra vonatkoznak.

A keresők aránya e rendszerbeli—bajok nál magasabb,'mint az eltartottaké—. Az el—

halt keresők az 1919—27. évek átlaga sze—

rint, a szóbanforgó halálesetek között 576

%—ot tesznek, pedig az országy lakosságá—

nak a legutolsó, 1920. évi népszámlálás sze—, rint csak 172 % -át teszik. A keresők között itt is magas az ily bajban elhalt fineműek aránya. Ez annak a következménye, hogy;

a fikeresők közt több az idősebb, mint a nőkeresők között, de annak is, hogy a ti—

neműek helyzete e bajokban általában ked- vezőtlenebb, mint a nőké. A kereső finey iníiek aránya, a vérkeringési szervi beteg—

ségek csoportjába tartozó egyes haláloki' diagnózisok közül, a szívtágnlás nyomán fellépő szívhűdésnél a legmagasabb.

A vérkeringési szervi betegségek'rmiatt

valók elhalálozás egyes halálokok szerint való részletezése általában két halálokot mutat felette fontosnak: a szervi szivbajt és a szívhűdést. E kettő az országos elhalá—

lozásban a vérkeringési szervek rendszerére eső halálokok között Slö%--0t tesz ki. E két baj az ország összes betegsegélyző pénztá- rainál elhalt tagok e rendszerbeli halálese- teinek 6875—át teszi ki. A betegpénztári morbiditásban azonban már csak 40%-os e kettő együttes jelentősége, minthogy szá—f mOs kis lethalitású, jól gyógyuló vérkerin—

gési rendszerbeli más betegség is, van: így az aranyér, a visszértágulás és a visszérlob.

A nem szerint való részletezésben igen fel- tűnő, hogy mig az aranyér s a következmé- nyes végbélvérzés a férfiaknál, addig a visszértágulás és a visszérlob a nőknél gya—

kőribb. A thrombosis, az értömörülés is gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

Érdekes tanulságai vannak a nemzet—

közi Összehasonlításnak is. Minthogy azonban, a mind máig használatos, közismert, rövidített nemzetközi haláloki nomenkla—

túra (nomenclature abregée) csak a szervi szívbaj miatt való elhalálozásra közöl né- mely adatot, így ezúttal csak erre terjesz—

kedünk ki. A rendelkezésünkre álló, erre vonatkozó eredmények között az 1913. és 1925. évi eredmények a következők: (L. a 3 táblázatot.)

A szervi szívbajok miatt való halandó—

ság az északeurópai államokban általában gyérebb, mint az Európa déli részeiben fek- vőkben. A millió lakosra vonatkozó arány- számok közül a legmagasabbakat Olasz— és Spanyolország, valamint Bulgária, tehát déleurópai országok közlik. A legalacso—

(8)

3. A szervi szívbaj miatt való elhalálozás alakulása az európai államokban 1913-ban és 1925-ben;

For-motion de la mortalité par maladies organigues du coeur dans les pays dEurope ez 1913 et 1925,

Szex-vi szívbaj miatt elhaltak Décés par maladies organigues du coeur

Ország — Pays abszolut számban millió lélekre 656 arányban

proportion pour ! million

nombres absolus d'habitants

1913 "L 1925 1913 ! 1925 "*

1. Az egykori hadviselő]: — Anciens belligérants

, Angolország — Angleterre 49.531 , 64.059 1.353 1.647

Skócia —— Ecosse .. . 6.634 7.375 1.403 1.507

Északi Irország —— Irlande du Nord . . .. . . . . 2.583 1. 990 _ Ir szabad állam —— Etat libre dIrlande . §!) 7228 4.965 !) 1'650 1. 670 ,.

Franciaország — France.. .. .. .. .. .. .. .. 55.824 52.758 1.405 1.310

Belgium —— Belgigue . 11.861 15.163 1.487 1.957

Észtország —— Estonie -— 1.107 —— 990

Lettország — Lettom'e . . .. .. .. . . .. —— — -— ——

Litvánia—Lituanie .. .. .. .. .. .. .. .. .. —— 1.188 —— 536 Olaszország — Italic .. .. .. .. .. .. .. .. .. 62.868 58.221 1.766 1.460 Bulgária—Bulgaria .. .. .. .. .. .. .. .. .. — 1.184 —— 2.227 Németország —- Allemagne . . .. ., .. .. 106.413 109.969') 1.579 ?) 1.760 Cseh- Szlovákia —— Tchéco-Slovaguie .. .. . . . . -— 18.205 — 1.284 Ausztria —— Autriche .. .. .. . .. 34.979 18.434 —— 2.029

Magyarország — Hongrie 15.068 9.930?) 804 ') 1.193

2. Az egykori semlegesek —— Anciens neutres

Svédország —— Suede .. .. .. .. .. .. 6.106 —— 1.083 -—

Norvégia —— Norvégc .. .. .. .. .4 1.539 —— 632 ——

Svájc -——- Suisse . 5.716 5.272 1.480 1.339

Dánia —— Danemark .. . .. .. .. .. .. .. .. 1.1793) 3.806 —— 1.116

Németalföld — Pays—Bus 5.302 8.235 853 1.118

Spanyolország —— Espagne 83.722 37.728 1.655 1.711

') 1912. évi adat. — En 1912. —— *) Mai terület. — Territoire actuel. —-— :) Csak a városi népességre vonatkozó adat. —— Seulement population urbaine.

nyahb arány az 1925. évi litvániai adat (536). Ez az olaszországi maximumnak az 1918. évi 2.369-nek,vagy az 1925. évi 2227-es bolgár adatnak csak egynegyed része. Igen alacsony a lett és norvég arány is. Kedvező- nek e bajokra eszerint az északeurópai hű—

vös vagy hideg éghajlat tartható. Valószínű, hogy a déleurópai nagy hűségnek a szívre káros hatása emeli a déleurópai államok szervi szívbajos mortalitását. Érdekes, hogy Svájc, bár klímája hűvös, a szervi szívbajos halandóságnak a népességhez viszonyított aránya tekintetében, a nemzetközi össze—

hasonlításban középhelyen áll. A magas hegyek és a ritka légnyomás a vérkeringési bajokra tudvalevőleg nem is kedvezők.

Akiknél a szív locus minoris resistentiae, ha

magas hegyek közé mennek, bajuk gyak—

ran súlyosbodik, dekompenzálódik

A legnépesebb európai nagy városokban a szervi szívbajok miatti elhalálozás millió lélekre eső aránya rendszerint magasabb, mint az illető országban ugyanez az arány.

A nagyvárosok közül a szervi szívbajos mortalitás arányának magassága tekinteté—

ben első helyen rendszerint München áll.

így fest a világhírű sörivóváros a szervi

szívbájokban történt elhalálozások arányá- nak magassága tekintetében. A tágult sör—

szív, a túlságos nagymérvű sörfogyasztás e különleges ártalma, a bajor fővárosban e

szerint gyakoribb betegség, mint bárhol másutt Európában.

Szél Tivadar dr.