Az ültetvények betegségei

Az ültetvények betegségei

Az ültetvények betegségei

Az alma és a körte betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az almástermésűek nem fertőző betegségei

• Ecsetágúság: (törpe szártagúság) Zn-hiány (Husz Béla) ZnSO₄ műtrágyák

• Héjbarnulás: (apple scald) tárolási betegség szabálytalan alakú, barna elszíneződés

(etoxiquin) stop-scald No scald, DPA 31, alacsonyabb tárolási hőmérséklet

• Húsbarnulás: Túlérett laza húsú fajták tárolása, szállítása (lenticella foltosság, Jonathan foltosság) Ca-hiány, magas hőmérséklet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az almástermésűek legfontosabb víruskórokozói

• Alma mozaik vírus (Apple mosaic [ilar]virus, ApMV)

• Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leafspot [tricho]virus, (ACLSV)

• Alma törzs gödrösödés vírus (Apple stem pitting virus, ASPV)

• Alma törzsbarázdáltság Apple stem groowing [capillo]virus, ASGV)

• Körte kövecsesedés (Pear stony pit virus = Apple stem pitting virus)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma mozaik vírus (ApMV)

• Előfordulása: világszerte, Szirmai, 1951

• Tünetei: mozaikfoltosság, ritkán érnekrózis, nyáron tünetmentes

• Terjedés: oltással, szemzéssel (maggal?)

• Labilis, izometrikus 25 és 29 nm virionok

• Védekezés: hőkezelés (37 ^oC, 27 nap) eredményes

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az alma-mozaik tünete

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma klorotikus levélfoltosság vírus

• Apple chlorotic leafspot virus, ACLSV

• Általánosan elterjedt. Németh 1966.

• Látens, mozaik, levélfoltosság, kéregelhalás

• A csonthéjasokon változatos tüneteket okoz (szilva kéreghasadás, álhimlő, körte gyűrűs mozaik). Több törzse ismert

• Szemzéssel, oltással terjed

• „Trichovírusok”, fonálszerűek, 600 x 12 nm nagyságúak

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma törzsbarázdáltság vírus

• Apple stem growing virus, ASGV

• Általánosan elterjedt. Németh, 1973

• Almafákat látensen fertőzi, tesztnövényeken az oltás mellett xilém nekrózis

• Virionjai hajlékony fonalak, 600-700 nm

• Terjedése vegetatív szaporítási módokkal

• Hőkezelés, merisztéma kultúra együtt

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Körte gyűrűs mozaik vírus

• (syn: Apple chlorotic ringspot virus)

• Christoff 1935 Bulgária, egész Európa

• Zöldes mozaik foltosság, gyűrűs mozaik, magas hőmérsékleten erősebb tünetek

• Mechanikai úton és kertészeti oltással terjed

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma törzsgödrösödés

• Apple stem pitting virus, ASPV

• Elterjedt, Németh 1979

• Látens, a Virginia Crab alanyokon törzsbarázdáltság, gödrösödés

• Virionok: 32 nm, izometrikus

• Terjedés: oltás, szemzés

• Hőkezelés és csúcsmerisztéma tenyészet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma söprűsödés

• (Apple proliferation phytoplasma)

• Csokros hajtásfejlődés (boszorkányseprű), apró termések

• Terjedés: cikadofil kabócákkal

• Védekezés: gyomok és kabócák ellen, kivágás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Almástermésűek tűzelhalása

• Erwinia amylovora

• 1793 Burill, „fire blight”-tűzelhalás baktérium 1957 Anglia, majd egész Európa. (1966

Magyarország, Kevesi M.) KARANTÉN!

• Gazdanövények: vadon élő és termesztett almástermésűek (birs, alma, körte, stb.)

• Tünetek: a virágok hervadása, barnulása,

terméskezdemények pusztulása, hajtásvégek

„pásztorbot” szerű elhalása, a levelek száradása, ág- és törzselhalás.

• Baktérium-nyálka a gyümölcsökön. 50-70 cm/nap sebességgel terjed a fás részekben!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A tűzelhalás betegség tünetei körtén

Fotó: Pintér Csaba

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A tűzelhalás tünetei körtén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Fiatal hajtások fertőzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kései baktérium fertőzés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Virág- és hajtás elhalás (Erwinia amylovora)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Erwinia amylovora

• Terjedés: fekélyes sebekből tavasszal, primer virágfertőzés: szél, eső!, rovarok (méhek),

másodlagosan: a hajtások, ágak, fekélyes sebekről.

Szaporítóanyag, művelő eszközök. 18-32 ^oC (23-27

oC). Karantén!

• Diagnózis: virágzás után, hajtásnövekedés idején (június-augusztus)

• Védekezés: nemesítés (?) agrotechnikai

(gazdanövények), vegyszeres védekezés, előrejelzés (Billing, Maryblight) lehetséges

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Erwinia fertőzés almán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Erwinia amylovora fertőzés okozta hajtás-elhalás almán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája

• Tünet: elfásodó tumorok, rossz növekedés

• Gazdanövényei: 141 nemzetség, málna, csonthéjasok, almástermésűek

• Kórokozó: Agrobacterium tumefaciens A Ti plazmid szerepe a patogenezisben

• Védekezés: Több évig is fennmarad, kiszáradásra, napfényre érzékeny, 25-30 ^oC-on a legaktívabb.

Faiskolában 3-4 éves füves vetésforgó szükséges, csávázás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Agrobaktériumos gyökérgolyva

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az almástermésűek gombás betegségei és kórokozói

• Az almafa lisztharmat: Podosphaera leucotricha

• Az alma ventúriás varasodása: Venturia inaequalis

• Az alma nekrtiás rákja: Nectria galligena

• Alma rozelliniás gyökérbetegsége: Rosellinia necatrix

• Alma moniliniás betegsége: Monilinia fructigena

• Alma rözleriás betegsége: Roesleria pallida

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma lisztharmat

• Podosphaera leucotricha

• Jelentősége: Az alma legfontosabb betegsége

• 1887 USA, 1851 Európa (őshonos)

• Gazdanövényei: termesztett alma (vadalma, körte, birs)

.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma lisztharmat

• Primer tünet: a rügy „rojtosodása”, a hajtás rövid ízközü, a levél „lisztharmatos”, keskeny, mereven felfelé hajló, micéliumokkal majd konídiumokkal, nyáron fekete aszkotéciumokkal borított, hamar leszáradó

• Szekunder tünet: hullámos, sárgászöld foltos, fonákon lisztharmatos levél

• A virág torz, vastag kocsány és csészelevél, a

sziromlevelek aprók, zöldesek, sterilek. kis gyümölcs hálózatos parásodás. Szekunder: csak egyes virágok betegednek meg. Hálózatosan parás gyümölcs

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Lisztharmatos almafa hajtás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Parás foltok lisztharmatos almán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma ventúriás varasodása

• Venturia inaequalis

(apple scab) pszeudotéciumos gomba, konídiumtartós alakja: Spilocaea pomi

• Legfontosabb gazdanövényei: alma, Malus sp.

• Tünet: barnás foltos levelek, később a fonákon barna konídiumtartókkal, végül szürkés foltok, a virágokon is konídiumtartó gyep, a termésen apró, majd

növekvő, parásodó, varas foltok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Varas foltok almán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Varas almák

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az alma nektriás rákja

• Nectria galligena

• Peritéciumos gomba, konídiumos alakja:

Cylindrocarpon mali

• Európában 1800-as évektől, újabban megint jelentős a csapadékos vidékeken, almán

• Tünet: az ágakon barna kör alakú, növekvő

besüppedő foltok. A kéreg felreped, a rákos sebek nem gyógyulnak, szélükön sporochodiumok, ősszel sztrómák peritéciumokkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma rozelliniás gyökérbetegsége

• Rosellinia necatrix

• Peritéciumos gomba. Konídiumos alakja:

Dematophora necatrix

• Németország: 1883, Magyarország 1895

• Tünet: lassan pusztuló fákon sárgászöld levelek, a fa kiszárad.

• Korhadt gyökereken „fehérpelyhes gyökérpenész”, gyökérszőrök nélkül. Gyökerek mellett fehér, majd barna rizomorfák

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma monilíniás betegsége

• Monilinia fructigena 1796. Európában közönséges, gyümölcs rothadást okozó peritéciumos gomba

• Almástermésűeken, díszfákon, mogyorón

• Seb körül nagyobbodó, rohadó foltok, okkersárga exogén sztómákkal. A termések lehullnak, vagy múmiává (álszklerócimmá) aszalódnak

• Tárolóban (hidegen) fekete alma

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Sebekből kiinduló monilíniás fertőzés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Talajra hullott monilíniás alma

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilíniás fertőzés birsen

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma monilíniás betegsége

• Monilinia fructigena

• Kórfolyamat: a hullott gyümölcsön tavasszal exogén sztrómákból láncszerű konídiumok levegővel és vízzel fertőznek

• Gyümölcsmúmiákból új exogén sztrómák konídiumai is fertőznek a sebeken keresztül

• Védekezés: a beteg gyümölcsök begyűjtése,

megsemmisítése, permetezés a Venturiá-val azonos módon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az alma röszlériás gyökérbetegsége

• Roesleria pallida

• 1877. (Mo: 1905) Szőlőről izolált, tág

gazdanövénykörű, apotéciumos, tölcséralakú gomba

• Fokozatos fapusztulás, sárgászöld levelekkel, a fa végül kiszárad

• Gömbösfejű, vagy szegecsfejű gomba (ősszel nyeles apotéciumok)

• Talajból kiinduló fertőzés a gyökérmaradványokról, micéliummal telel át. Micéliumok vagy az

apotéciumokból az aszkospórák fertőznek

• Védekezés: lásd Rozellinia

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Roesleria pallida – szegecsfejű gomba

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az almástermésűek levélbetegségei

• Fillosztiktás levélfoltosság (Phyllosticta mali)

• Fomopsziszos rák (Phomopsis mali)

• Glöoédeszes gyümölcsfoltosság (Gloeodes pomigena)

• Fekete rák (békaszem) (Sphaeropsis malorum)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

• Phyllosticta mali

• Csapadékos időben, szórványosan almán, körtén és birsen. Piknídiumos gomba

• 1-2 mm-es kerek, vörösbarna, középen szürke foltok piknídiumokkal

• Védekezés: a Venturia-val azonos módon

Az alma fillosztiktás levélfoltoság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Fillosztiktás levélfoltosság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Phyllosticta maili tünetei a gyümölcsön

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Fomopsziszos rák

• Phomopsis mali

• 1900-as évek (1960) alma és körte ág rákját és

gyümölcs rothadását okozó piknídiumos sebparazita gomba.

• Száron besüppedő köralakú foltok piknídiumokkal

• Micéliummal és piknídiummal telel át

• Védekezés: az alma nektriás rákja szerint

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Raktározási betegségek

• Keserű rothadás (Gloeosporium album)

• Alternariás rothadás (Alternaria alternata)

• Szürke penész (Botrytis cinerea)

• Kék penész (Penicillium expansum)

• Stemphylliumos gyümölcsrothadás (Stemphyllium ilicis)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma keserű rothadás

• Gloeosporium album

• 1856 (Mo. 1941) tárolási betegséget okozó acervuluszos gomba

• Köralakú világosbarna rothadó foltok, szélén koncentrikus körben acervuluszok

• Sztrómával telel át a fás részeken és

gyümölcsökön, az acervuluszokból fejlődő konídiumok fertőznek

• Védekezés: hűtve tárolás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Glöódeszes gyümölcsfoltosság

• Gloeodes pomigena

• 1931 (Mo. 1949) Koromfoltosság régi fajtákon

• 3—8 mm átmérőjű gyér, letörölhető barnásfekete micélium bevonat

• Piknídiumos gomba, micéliummal telel át, ezek lefűződnek, gömbölyűek, fertőzők

• Védekezés: l. Venturia

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

„ Légypiszok” betegség

• Leptothyrium pomi

• Nem jelentős, piknídiumos gomba

• Gyümölcsön apró fekete foltok, piknídiumok

• Pajzs alakú piknídiumok, vagy fertőző micélium tömörödések

• Védekezés: l. Venturia

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Alma „fekete rák” vagy „békaszem” betegség

• Sphaeropsis malorum

• 1879 (Mo.1906) fás részeken rákos sebeket okozó piknídiumos sebparazita gomba

• Leveleken sötétbarna, középen szürke foltok

piknídiumokkal „békaszem” betegség fás részeken karéjos besüppedő vörösbarna elhalás,

megfeketedik, piknídiumokkal

• Fás részeken micélium ill. konídiumok

• Védekezés: l. az alma nektriás rákja

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

„Fekete gyümölcsrothadás”

• Alternaria alternata

1930 USA, (Mo 1979) Leggyakoribb tárolási betegség.

Konídiumos gomba. Toxinokat termel

• Gyümölcsön a lenticellák, sebek és kocsány körüli kör alakú feketés foltok, a húsban sötétbarna rothadás, magházban szürke micélium és konídiumok

• A konídiumok a virágot, és a gyümölcsöt fertőzik, a védekezés még nem megoldott

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Botrítiszes gyümölcsrothadás I.

• Botryotinia fuckeliana ivaros forma

• 1923 Ausztrália (1934 Mo.) Fontos tárolási betegséget okozó konídiumtartós gomba (ivartalan: Botrytis cinerea)

• Széles gazdanövénykör, csak gyümölcsön

• A) Csésze körüli rothadás, később beszárad

B) Teljes gyümölcsrothadás, sebzéstől ki-induló barna rothadás, csomókban szürke konídiumtartó

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Botrítiszes gyümölcsrothadás II.

• Kórfolyamat: a talajon az elhalt részeken

konídiumtartókból a konídiumok nedves időben a virágokat fertőzik.

• Ősszel a sérüléseken fertőzi a gyümölcsöt, tárolóban érintkezéssel gyorsan terjed

• Szellős korona képzés, virágzás idején kémiai védekezés, gondos szedés, hűtve tárolás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Penicilliumos gyümölcsrothadás

• Penicillium expansum

• 1922 USA (Mo. 1934) Legfontosabb tárolási betegség!

• Kék- vagy zöldpenészes rothadást okozó konídiumos gomba

• Növényi maradványok, beteg gyümölcsök, tároló eszközök. Sebeken, de a konídiumok a lenticellákon keresztül is fertőznek.

• Sérülések elkerülése szedéskor, tároláskor

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Sztemfilliumos gyümölcsrothadás

• Stemphylium ilicis

• 1928 USA (Mo. 1975) tárolási betegséget okozó konídiumtartós gomba (Jonathan, Starking)

• Gyümölcsön apró, fekete foltok, később zöldesbarna micéliummal, a hús rész barnul

• Növényi maradványokon micéliummal terjed, ebből konídiumtartók és konídiumok. Virágot, sebeket

fertőzi

• Gondos szedés, válogatás, szállítás, hűtés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A körte nem fertőző betegségei

• Körte kövecsesedés (vírusos is van):

fajtatulajdonság, vízháztartási zavarok

• Körte parásodás: virágzáskor hideghatás

• Körte puhulás: kásás puhulás, fajtatulajdonság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A körte gombabetegségei

• A körte mikoszferellás foltossága (Mycosphaerella sentina)

• A körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina)

• A körte nektriás rákja (Nectria galligena)

• A körte rozelliniás gyökérbetegsége (Rosellinia necatrix)

• A körte röszlériás gyökérbetegsége (Roesleria pallida)

• Körterozsda (Gymnosporangium sabinae)

• Körte monília (Monilínia fructigena)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A körte mikoszferellás levélfoltossága

• Mycosphaerella sentina Piknídiumos alakja a Septoria pyricola

• 1987 USA (Mo. 1913) a körtefák korai lombhullását okozó pszeudotéciumos gomba

• Apró, 2-3 mm-es barnás foltok, közepük szürke, ezüstösen csillogó, barna szegéllyel, fekete

piknídiumokkal

• Lehullott leveleken pszeudotéciumok és piknídiumok.

Aszkospórák és piknokonídiumok fertőznek sziromhullás után, majd a fertőzés a levelek piknídiumaiból tovább terjed

• Sziromhullás után, varasodással analóg módon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mikoszferellás levélfoltosság körtén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mikoszferellás levélfoltoság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A körte Ventúriás varasodása I.

• Venturia pyrina, konídiumtartós gomba (Fusicladium pyrinum)

• Leveleken 5-10 mm-es kidomborodó sárgás-zöld, később barna foltok, bársonyos konídium gyep, levéldeformáció a főér mellett

• Hajtáson kerek, ovális sárgászöld foltok, sötétbarna konídium gyep. Felhólyagosodik, felreped, varas lesz, konídiumtartó gyeppel

• Virágon is sugaras, barna, bársonyos konídiumtartó gyep alakulhat ki

• Gyümölcsökön foltszerű barna konídiumtartó gyep, elparásodik, deformálódik, kövecses lesz

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturia pyrina II.

• Kórfolyamat: vesszők 1-2 éves varas foltjaiból a

konídium-tartókról konídiumok a leveleket fertőzik, pszeudotéciumok alakulnak ki

• Pszeudotéciumokból aszkospórák fejlődnek, fertőzik a fiatal hajtásokat (öregeket nem)

• Rügypattanás előtt kémiai védekezés réztartalmú szerekkel az alma varasodáshoz hasonlóan

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturiás foltok körte leveleken

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturia pyrina fertőzés tünetei körtén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Varas körte

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Varas körték

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Körterozsda

• Gymnosporangium sabinae

• 1830 Heteroecikus, gazdacserés gomba (fő gazdanövénye a Juniperus sabina, a körte a köztesgazda), uredo alakja nincs

• A körte leveleken 5-10 mm-es ovális, halványzöld, majd sárga, később vörös folt spermogóniumokkal, a fonákon világosbarna sztrómák ecídiumokkal

• A boróka hajtásain megvastagodások, kéreg repedezik, teleutocsapok, teleutospórákkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gymnosporangium sabinae

• Kórfolyamat: a boróka fertőzött vesszőiben

micéliummal telel át. Teleutocsapokból teleuto sporák fejlődnek, majd bazidiumok képződnek tavasszal és a bazidiospórák fertőznek

• Spermogónium, majd ecídium, ami a borókat fertőzi

• Védekezés: Juniperus communis, J.conifera, J. nana, J.

horizontalis, J. squamata ellenálló fajok

• Sziromhullás után védekezés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gymnosporangium sabinae

Pontszerű spermogóniumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gymnosporangium sabinae

Sztrómák ecídiumokkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A körterozsda tünetei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Körterozsda tünetei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Körte monilíniás rothadása

• Monilinia fructigena lásd: alma, cseresznye

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilíniás gyümölcsrothadás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monlíniás gyümölcsrothadás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilíniás gyümölcsrothadás

Az ültetvények betegségei

A cseresznye és a meggy betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Nem fertőző betegségek

• A cseresznye és a meggy korai gyümölcshullása:

hideghatásra az apró, 2-3 mm-es termések sárgulnak, lehullnak

• A cseresznye és a meggy gyümölcsrepedése: száraz időszakot követő esős idő, kocsánynál körkörösen felreped

• Genetikai panasírozottság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Cseresznye levélsodródás

• Cherry leaf roll virus (CLRV)

• 1955 Anglia. Mechanikailag, nematódákkal (Xiphinema) és pollennel (maggal) terjedő izometrikus vírus

• Cseresznyén a levelek sodródnak, az érközök

sárgulnak, esetleg vörösek, (dión sárgulás, majd törzs nekrózis bodzán gyűrűsfoltosság)

• Szaporítóanyag ellenőrzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye levélsodródás vírus tünetei

cseresznyén bodzán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Cseresznye klorotikus gyűrűsfoltosság

• Prune dwarf virus (PDV)

• 1960 Németország, Mo: V. Németh Mária

• Cseresznyén és meggyen sárgászöld foltok, gyűrűk, sávok (tavasszal). Oltványokon enációk. Apró

termések. Izometrikus virionok

• Szaporítóanyaggal, pollennel, maggal terjed, mechanikai úton nehezen átvihető

• Shirofugen teszttel kimutatható

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A Prune dwarf virus tünetei cseresznyén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Enációk (PDV)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság

• Prunus necrotic ringspot virus (PNRSV)

• Gazdaságilag jelentős, elterjedt. Németh 1979

„Stecklinbergi betegség”, sokk- és krónikus tünet

• Több törzse ismert, klorózist, nekrózist, gyűrűs foltokat, levélsatnyulást, ágnekrózist okoz.

• Oltással, szemzéssel, maggal és pollennel (nematódákkal?) terjed

• Virionjai izometrikusak, 23 nm átmérőjűek

• Izoláció, csúcsmerisztéma tenyészet, hőkezelés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság vírustünetei meggyen

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

PNRSV fertőzés tünetei cseresznyén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Prunus necrotic ringspot virus tünetei cseresznyén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és a meggy baktériumos betegségei

• Agrobacterium tumefaciens

• Pseudomonas mors-prunorum

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és a meggy gombabetegségei

• Tafrinás betegség (Taphrina cerasi, T. minor)

• Mikoszferellás foltosság (Mycosphaerella cerasella, Cercospora cerasella)

• Venturiás varasodás (Venturia cerasi, Fusicladium cerasi)

• Blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii, Phloeosporella padi)

• Monilíniás betegség (Monilinia fructigena, M. laxa

)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és meggy tafrinás betegsége

• Taphrina cerasi és T. minor

• 1939. Csapadékos időben szórványos előfordulású exoaszkuszos gomba. Cerasus, Padus fajokon

• Seprűsödést, levél-deformációt (hólyagokat) okoz dérszerű exoaszkusz bevonattal (dérgomba)

• Fás részeken a micéliumokkal telel át, ezeket kell eltávolítani

• Lásd bővebben: Taphrina deformans

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Taphrina minor

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és meggy mikoszferellás levélfoltossága

• Mycosphaerella cerasella

• (1941) Ritkán, szórványgyümölcsösökben előforduló pszeudotéciumos gomba

• Konídiumos alakja: Cercospora cerasella

• Leveleken 2-3 mm-es elmosódott foltok, később kilukadnak. Lehullott leveleken pszeudotéciumok telelnek át.

• Tavasszal az aszkospórák fertőznek, nyáron a konídiumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és a meggy blumeriellás betegsége

• Blumeriella jaapii

• 1878 USA, (Mo. 1939) Faiskolákban levélhullást okozó apotéciumos gomba

• Cseresznye, meggy, kajszi, mandula, szilva

• 1-3 mm-es kerek v. szögletes lilás foltok, fonákon kiemelkedő sárga acervuluszok.

• Acervuluszos alak: Phloeosporella padi

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A cseresznye és a meggy blumeriellás betegsége II.

• Kórfolyamat: Lehullott levelek fonákán sötétbarna sztómákkal telel át, ebből tavasszal acervuluszok és tál alakú apotéciumok fejlődnek

• Acervulusos alakja: Phloeosporella padi. Az

acervuluszokban aszkospórák fertőznek (ápr.-júni.)

• A levelek fonákán új acervuluszokból új konídiumok (20 ^oC optimum) 15-27 ^oC

• Védekezés: Levelek talajba forgatása, tavasszal

áprilistól 8-10 naponként permetezés június közepén.

Virágzáskor méhkímélőkkel!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Blumeriella jaapii levéltünetei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Blumeriella jaapii

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

• Monilinia laxa, M. fructigena és M. fructicola

• 1796 Három, nagy, gazdaságilag jelentős, gyümölcs- rothadást okozó konídiumos gomba

• A M. laxa a meggyen csapadékos időben

gyümölcsrothadást, virágpusztulást, hajtás- és ágpusztulást, teljes elhalást okoz! Elsősorban a csonthéjasokat fertőzi

A cseresznye és a meggy moníliás betegségei I.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilinia laxa v. fructicola és M. laxa

• A M. fructicola a csonthéjasokat és az

almástermésűeket fertőzi, gyümölcsrothadást okoz!

Továbbiakban lásd: alma

• A M. laxa fertőzés forrásai a gyümölcsmúmiák az exogén sztrómákon képződő konídiumok. Nálunk nem alakulnak ki tölcsér alakú apotéciumok

• A rákos sebeken a micéliumok, majd tavasszal az

exogén sztrómákon képződő konídiumok a virágokat fertőzik

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilinia fructigena

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilinia fructigena

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilinia laxa fertőzés meggyen

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Hajtások fertőzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilinia laxa

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Meggy antraknózis

• Colletotrichum acutatum

• Lehoczky 1957. lappangva, fertőz, majd Vajna 2006. – 2007. járványszerűen érésközeli állapotban fertőz,

nagy termésveszteséget okozva

• Teleomorf alak: Glomerella acutata

• Oka: új fajták, agresszívebb törzsek?

• Mumifikált gyümölcsökből kiinduló fertőzések

• Hatékony védelem még nincs, fontos a szellőd

korona. Az Újfehérói fürtös az egyik legérzékenyebb fajta

Az ültetvények betegségei

A kajszi és az őszibarack betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi nem fertőző betegségei

• Ezüstfoltosság: szögletes ezüstös foltok a levek kifejlődésekor hideghatásra

• A kajszi korai gyümölcshullása: a fiatal zöld termések lehullanak. A kettévágott gyümölcsben nincs

csonthéj. Oka: fagyhatás a sziromhullás után

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kajszihimlő (sharka)

• Plum pox virus (PPV)

• 1932 Atanasoff Bulgária,

• 1948 Szirmai kajszin,

• 1951 Husz és Klement szilván

• 1963 Németh őszibarackon

• Leveleken „csillagfoltosság”, felpuhult termések, a

gyümölcsökön és a termésen (csonthéj) is besüppedő gyűrűs foltok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A PPV fertőzés tünetei kajszi levelén és csonthéján

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilvahimlő

• Plum pox virus, PPV

• Már az egész világon elterjedt

• Mintegy 8000 bázis, helikális fonálszerű virionok

• Levéltetvekkel terjed, nem perzisztens módon

• Két fő szerológiai csoport (M és D)

• Rezisztens fajta jelenleg nincs, csak toleráns

• Védekezés: egészséges oltó- és szaporítóanyag, genetikailag módosított fajták

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A PPV tünetei őszibarackon és nektarinon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A PPV tünetei őszibarackon, vírus tesztelés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi baktériumos betegségei

• Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)

• A kajszi gutaütés (Pseudomonas syringae pv.

syringae)

• Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazma (European stone fruit yellows phytoplasma)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Agrobacterium tumefaciens okozta tumor

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi gutaütés (apoplexia)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kajszi gutaütés, apoplexia

• Pseudomonas syringae pv. syringae

• Kórfolyamat: felületről sebeken keresztül a fa és háncsszövetet és a kambiumot fertőzi (november- március)

• Háncsban szaporodik (cukor!)

• Jégmag-képző baktériumok szétfeszítik a sejteket.

Gyors hajtáselhalás tavasszal

• Védekezés: rügyfakadás utáni metszés, sebkezelés, zöldmetszés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi gutaütéssel kapcsolatos hajtáselhalás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma

• European stone fruit yellows phytoplasma

• Pleomorf, kb. 100 nm nagyságú sejtek

• Mechanikai úton nem, de a szilva levélbolhával terjed

• Biokémiai módszerekkel mutatható ki (16r DNS)

• Védekezési módszer nem ismert

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

European stone fruit yellows phytoplasma őszibarackon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma kajszin

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi gombás betegségei

• A kajszi liszhatmat (Podosphaera tridactyla)

• A kajszi apiognómiás levélfoltossága (Apiognomonia erythrostoma [piknidiumos Phomopsis stipata])

• A kajszi ventúriás betegsége (Venturia sp.)

• A kajszi leukosztómás elhalása (Leucostoma cinctum pikn.: Cytospora rubescens)

• A kajszi sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)

• Kajszi verticilliumos hervadás (Verticillium dahliae)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kajszi lisztharmat

• Podosphaera tridactyla

• Csak egyes években okoz kárt. A fertőzött leveleken lisztszerű bevonat, a levelek lehullnak. Prunus

fajokon. Kleisztotéciumos gomba. Konídiumtartója oidium típusú

• A beteg leveleken a kleisztotéciumok telelnek át, tavasszal az aszkospórák fertőznek. Leveleken

micéliumokból is konídiumláncok, új fertőzést okoznak

• Leveleket talajba kell forgatni, sziromhullás után védekezni 10 naponként kéntartalmú szerekkel

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Őszibarack lisztharmat

• Sphaerotheca pannosa var. persicae

• 1892 USA (1914). Újabban jelentősebb (kleisztotéciumos) konídiumtartós gomba

• Őszibarack, mandula levelein sárgás foltok, felületen fehér micélium, hullámos és csavart levelek,

hajtásvégeken, száradnak

• A gyümölcsökön szürkés foltok, elparásodnak.

• Vesszőkön és a rügyekben a micélium telel át,

konídiumok fertőznek. Beteg vesszők eltávolítása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi apiognomóniás levélfoltossága

• Apiognomonia erythrostoma (piknidiumos alak:

Phomopsis stipata)

• 1958. Fontos! Sárgászöld foltok, vörös fonáki résszel, később szürkésbarna sárga udvarral, fekete

piknidiumokkal, levélhullást okoz

• Leveleken peritéciumokkal telel át, az aszkospórák tavasszal sziromhullás után fertőznek, tavaszi

csapadék fokozza a veszélyt

• Lehullott leveleket talajba kell forgatni, őszi lemosó permetezés, majd áprilistól júniusig fungicides

kezelés szükséges

•

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kajszi ventúriás betegsége

• Venturia carpophyla. Pszudotéciumos gomba,

konídiumtartós alaklja : Fusicladium carpophylum

• Csapadékos években okoz veszteségeket

• Leveleken halványzöld foltok, barna konídiumtartós gyep, levélhullás. A terméseken sárga, majd barna foltok, parásodnak

• Védekezés: l. mandula

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kajszi venturiás varasodása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi leukosztómás elhalása

• Leucostoma cinctum (Cytospora rubescens)

• A kajszi pusztulás egyik jelentős eleme (Klement-Rozsnyai)

• A hajtásokon enyhén besüppedő foltok,

mézgásodás, kérgen apró dudorok alatt piknídiumok pikn.: Cytospora rubescens

• Kéreg alatt piknídiumok vagy a micéliumok

fertőznek, a piknokonídiumok sebeken fertőznek

• Védekezés: l. P. syringae

•

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi sztigminás betegsége

• Stigmina carpophila

• 1843, (Mo. 1933) „Levéllikasztó betegség” vagy klaszteropsóriumos betegség

• Őszibarackon és a mandulán (cseresznyén, szilván) a leveleket és a hajtásokat károsítja

• Leveleken 2-3 mm-es sárgászöld, majd barna foltok, közepükön konídiumtartók, a foltok közepe kiesik.

Vesszőn ovális foltok, epidermisz repedezett.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi sztigminás betegsége II.

• A lehullott levelekről tavasszal a micéliumokkal és a konídiumokkal tavasszal fertőz. Hidegnek ellenálló.

Csapadékos időjárás kedvez.

• Védekezés: levelek és vesszők eltávolítása,

rügypattanás előtti lemosó permetezés, bimbós állapotban fungicides kezelés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Stigmina carpophila

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A kajszi moníliás betegsége

• Monilinia laxa, M. fructigena, M. fructicola

• M. laxa: Virág és hajtáspusztulást és gyümölcsrothadást okoz (l. meggy)

• M. fructigena gyümölcsrothadást okoz

• Sebzéseken (rovar, jég) keresztül fertőznek

• Virágok elbarnulnak, a kocsányon szürke exogén

sztrómák, a hajtás lankad, a gyümölcs rohad exogén sztrómák bevonata

• Védekezés a virágzás kezdetén és végén 10 naponta

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az őszibarack tafrinás betegsége I.

• Taphrina deformans

• 1841 Anglia (Mo. 1930) Rendszeresen előforduló, csapadékos időben súlyos károkat okozó

exoaszkuszos gomba. Őszibarack, (mandula)

• Levelek megnagyobbodnak, ráncosak, torzak, hullámosak, sárgásak, pirosak, deres aszkuszos

bevonattal (dérgomba). Hajtások megvastagodnak, deres exoaszkuszokkal, gyümölcsök dudorosak,

hamar lehullnak

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Az őszibarack tafrínás betegsége II.

• Forrás: vázágak, vesszők aszkokonídiumokkal Akár két évig is fertőzőképes! Korán (4-14 C^o,

nedvesség). Márciustól májusig nedves, ködös

időben fertőz az „egérfül” állapottól terméskötésig.

• Védekezés: korai védekezés rügypattanás előtt réztartamú szerekkel, majd egérfül állapotban,

virágzás előtt és után, de nem rezes szerekkel, május elejéig!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A Taphrina deformans fertőzés tünetei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Taphrina deformans

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monilás őszi barack

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Monliás őszi barack

Az ültetvények betegségei

A szilva betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva vírusbetegségei

• Szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prune necrotic ringspot virus, PNRSV)

• Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus, PDV)

• Szilva himlő vírus (Plum pox virus, PPV)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság

• Prunus necrotic ringspot virus, PNRSV

• Gazdaságilag jelentős, elterjedt. Németh 1979

• Több törzse ismert, klorózist, nekrózist, gyűrűs foltokat, levélsatnyulást, ágnekrózist okoz.

• Oltással, szemzéssel, maggal és pollennel (nematódákkal?) terjed

• Virionjai izometrikusak, 23 nm átmérőjűek

• Izoláció, csúcsmerisztéma tenyészet, hőkezelés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva törpülés

• Prune dwarf virus, PDV

• Cseresznyén és meggyültetvényekben gyakoribb, szilván a ritkább. 1936. (Németh 1965)

• Gazdaságilag jelentős, más vírusokkal (ArMV, RpRSV, CLRV) együtt fordul elő

• Klorózis, levéltorzulás, gyűrűs foltok, mézgafolyás, a törpülés gazdanövény függő

• Szemzéssel, oltással, pollennel terjed

• Izometrikus 22 nm átmérőjű virionok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva himlő

• Plum pox virus (Sharka virus, PPV)

• Átvitel vegetatív szervekkel, levéltetvekkel nem perzisztens úton, maggal

• Virionjai hosszú helikális fonalak (700-750 nm)

• Törzsek, szerotípusok (M és D)

• Ma már az egész világon elterjedt

• Védekezés: eradikáció, egészséges szaporítóanyag

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva himlő vírus tünetei szilván

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilva himlő vírus tesztelése üvegházban

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva gombás betegségei

• A szilva tafrinás gyümölcstorzulása (Taphrina pruni)

• A szilva polisztigminás levélfoltossága (Polystigma rubrum)

• Szilva moniliás betegsége (Monilinia laxa és M.

fructigena)

• Szilvarozsda (Tranzschelia pruni spinosae, T. discolor)

• A szilva fómás betegsége (Phoma pomorum)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva tafrinás gyümölcstorzulása

• Taphrina pruni, exoaszkuszos gomba

• 1860 „boszorkányszilva”, „bábaszilva”

Gazdanövényei: szilva, ringló, kökény

• Gyümölcsökön apró, kiemelkedő foltok, a gyümölcs görbül, rajta exoaszkusz bevonat, a magház üres, ráncosodik, lehull

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

„Bábaszilva”

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva tafrinás gyümölcstorzulása II.

• Beteg gyümölcsön vagy vesszőn telel át, aszkokonidiumok, aszkosporák már nyáron kialakulnak

• Tavasszal rügypattanástól kezdve fertőz. Micélium a magházba jut. Gyümölcsökön az aszkospórák

sarjadzanak - aszkokonídiumok . Nyáron nem fertőz.

• Réztartalmú szerekkel kezelve a rügypattanás előtt és után visszaszoríthatja

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva polisztigminás levélfoltossága

• Polystigma rubrum peritéciumos alak

• Európa melegebb részein. Vörösfoltosságot okozó peritéciumos gomba

• Konídiumos alak: Polystigmina rubra

• Szilva, ringló, mandula, kökény

• Leveleken apró sárgászöld foltok, majd

magvastagodott vörös endogén sztrómák, közepük a piknídiumoktól szürke

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva polisztigminás levélfoltossága II.

• Lehullott leveleken peritéciumokkal telel át

• Tavasszal az aszkospórák fertőzik a leveleket. 18-22 ^oC a legkedvezőbb. Első tünetek május végén

• Endogén sztrómák, piknídiumokkal. Fertőzés csak az aszkospórákból!

• Leveleket talajba kell forgatni, permetezés

sziromhullás után 10 naponként június végéig Előrejelzés lehetséges!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilvarozsda

• Tranzschelia pruni spinosae és T. discolor

• 1900-as évektől csapadékos években jelentős

• Kajszi, ringló, őszibarack

• Köztesgazdán, Anemone és Thalictrum fajokon, spermogóniumok és ecidiumok

• Szilván 1 mm alatti sárga foltok, később beszáradnak, a fonákon uredotelepek fejlődnek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilvarozsda II

Teleutotelepek:

• T. pruni spinosae – levél színén apró szürkésbarna foltok vörösbarna teleutoszóruszokkal

• T. discolor – színén sárgászöld, sárga foltok, fonákon apró, pontszerű, nem porzó teleuto szóruszokkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Szilvarozsda

Fotó: Sárkány E.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Moniliás szilva

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva fómás betegsége I.

• Phoma pomorum, (korábbi neve Coniothyrium prunicolum)

• (1938) rendszeresen előforduló, fontos, hajtást és leveleket károsító piknídiumos gomba

• Csonthéjasokat fertőzi

• Leveleken apró lilásbarna foltok, nagyobbodnak, barnulnak, közepe kifakul, barna szegéllyel, fekete piknídiumokkal. Levél likacsos lesz

• Hajtásokon ovális liláspiros foltok, barnulnak, piknídiumokkal

• Gyümölcsökön apró, barnás, parás foltok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilvahimlő, a fóma és a monília tünetei

PPV

Monilia

Fóma

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Fómás levéltünetek szilván

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szilva fómás betegsége II.

• Gyümölcsmúmiák, lehullott levelek piknídiumai telelnek át. Sziromhullás után a piknokonídiumok fertőznek.

• Első tünetek májusban, 24-30 ^oC hőmérséklet kedvező

• Levelek talajba forgatása, sziromhullás után

fungicides védekezés 10 naponként július végéig

Az ültetvények betegségei

A mandula betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A

• Polisztigmás levélfoltosság (Stigmina carpophila)

• Alternáriás levélfoltosság (Alternaria alternata, A.

arborescens, A. tenuissima)

• Moníliniás hajtásszáradás (Monilia laxa, M.

fructigena)

• Venturiás varasodás (Venturia carpophila)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mandula polisztigmás levélfoltossága

• Stigmina carpophila

• Lásd: szilva polisztigmás foltossága. Európa melegebb részein

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mandula ventúriás varasodása

• Venturia carpophila

• 1877 Ausztália, 1942 Franciaország. Mandulát, kajszi- , és őszi barackot (szilvát, ringlót) fertőző

(pszeudotéciumos) gomba, konídiumos alakja:

Fusicladium carpophylum

• Leveleken 4-5 mm-es kerek barna, középen szürkésbarna foltok, a foltok kitöredeznek

• Hajtásokon 3-6 mm zöldes-barna, később barna foltok, berepedeznek.

• Gyümölcsön kerek zöld, majd barna foltok, konídiumtartó gyepekkel

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturia carpophila

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturiás fertőzés mandulán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturia fertőzés mandulán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Venturiás ágfertőzés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Rákos sebek (Venturia sp., Leucostoma sp.)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Tafrina fertőzés mandulán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Leucostoma cinctum fertőzés tünetei mandulán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Leucostoma cinctum tünetei

Az ültetvények betegségei

A mogyoró betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A mogyoró lisztharmat

• Phyllactinia corylea

• Közismert, de nem okoz nagy kárt

• Levél fonákán lisztes bevonatot okozó kleisztotéciumos gomba

• Epifita micélium konídiumláncokkal, majd fekete (áttelelő) kleisztotéciumokkal. Tavasszal az

aszkospórák fertőznek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A mogyoró lisztharmat tünetei

Az ültetvények betegségei

A szelídgesztenye betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A szelídgesztenye betegségei

• Fitoftórás fapusztulás (Phytophthora cambivora és P.

cinnamoni)

• Gesztenye lisztharmat (Microsphaera alphitoides)

• Mikoszferellás foltosodás (Mycosphaerella maculiformis)

• Krifonektriás kéregrák (Cyphonectria parasitica)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gesztenye fitoftórás betegsége

• P. cambivora Európában, P. cinnamoni Amerikában és Európában is (kéreg alatt tintafolt betegség) oospórás gombák

• Talaj felszíne alatt micélium és oospórák.

Sporangiumokban sporangiospórák talajjal fertőznek

• Védekezés: rezisztens fajtákkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mikoszferellás levélfoltosság

• Mycosphaerella maculiformis

• Gesztenyén, erdei fafajokon (Acer, Alnus, Carpinus, Betula, Quercus) előforduló pszeudotéciumos gomba (acervulusos alakja: Cylindrosporium castaneicolum

• Piknídiumos alakja: Phyllosticta maculiformis

• Lilásbarna foltok, közepén acervuluszok, később fekete piknídiumok

• Lehullott leveleken telel át, tavasszal esős időben az aszkospórák ill. a konídiumok fertőznek

• Védekezés rügypattanás után

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Mikoszferellás levélfoltosság gesztenyén

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Krifonektriás kéregelhalás

• Cryphonectria parasitica

• 1904 USA (1969) peritéciumos sebparazita gomba piknídiumos alak: Cytospora parasitica

• Ágon vesszőkön kéregnekrózis, narancsvörös

stromák, piknídiumok, majd peritéciumok. Teljes fapusztulás.

• Beteg fás részeken sztrómákból konídiumok és az aszkospórák fertőzik a fás részeket

• Biológiai védekezés: dsRNS hipovirulenca alapján.

Ezek mikovírusok, a partikulum is kimutatható

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gesztenyefa teljes pusztulása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Kéregrák

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gesztenye kéregrák tünetei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gyógyuló sebek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A Cryphonectria (bennük képződnek a piknídiumok és peritécimok)

AZ ELŐADÁS LETÖLTHETŐ: -

Georgikon Kar

Növényvédelmi Intézet

Az ültetvények betegségei I. rész

Gáborjányi Richard DSc.

Az ültetvények betegségei II. rész

Az ültetvények betegségei II. rész

A dió betegségei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Cseresznye levélsodródás vírus

• Cherry leafroll virus, CLRV

• A fák fokozatosan hervadnak, pusztulnak

• Dió, cseresznye, bodza

• Leveleken ritkán! Sárgászöld foltok, gyűrűk, a

csúcsrügyek elpusztulnak, a fa elhal. Nekrózis az oltás helyén, kéregrepedés.

• Xiphinema, pollen

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Cseresznye levélsodródás vírustünetei dión

Fotó: Pintér Cs.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A dió xantomonászos betegsége I.

• Xanthomonas arboricola pv. juglandis

• 1800 körül USA, (Mo.1940) lombhullást és gyümölcskárosodást okozó baktérium

• Leveleken erek mellett fekete szegletes foltosság, ráterjed az erekre, hajtásokon fekete csíkok, rákos sebek, a barkák elhalnak, a gyümölcsökön apró,

növekvő barna és fekete foltok, héjra tapadó rohadó epikarpium, fényes nyálkával

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Xanthomonas arbicola pv. juglandis

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A dió xantomonászos betegsége II.

• A lehullott levelek, gyümölcsök, fás részek

kéregrepedéseiben rügypikkelyek között telel át Esőcseppekkel terjed. Inkubációs idő: 10-15 nap

• Rügypattanás előtt réztartalmú szerekkel lemosó permetezés, virágzás előtt és után 10 naponként június közepéig

• Szellős lombkorona kialakítás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A dió gombabetegségei

• Mikrosztómás levélfoltosság (Microstoma juglandis)

• Alternáriás levélfoltosság (Alternaria alternata)

• A dió gnomoniás betegsége (Gnomonia leptostyla – Marssonina juglandis)

• Diófa pusztulás (Armillaria mellea)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

A dió gnomóniás betegsége I.

• Gnomonia leptostyla

• Általánosan elterjedt, lomb- és gyümölcshullást okozó peritéciumos gomba. Acervuluszos alak:

Marssonina juglandis

• Leveleken kerek barna foltok, közepe világos,

fonákon fekete acervuluszok, vesszőn szürkülő foltok, gyümölcsön az epikarpiumon kerek, besüppedő

barna foltok, kiterjednek, felszínen acervuluszok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gnomóniás betegség II.

• Lehullott leveleken az epikarpiumokon

peritéciumokkal és acervuluszokkal telel át

• Tavasszal a peritéciumokból aszkospórák fejlődnek márciustól júniusig. Konídiumok is fertőznek

• Maradványok megsemmisítése, lombfertőtlenítés, permetezés virágzás után 10 naponta fungicidekkel

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gnomóniás betegség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gnomóniás betegség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gnomóniás betegség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

Gnomóniás betegség tünetei a termésen