1925 __51__ 1 —4. szám;—
középső és alsó szakaszán található, ott ahol a szántóföldek kiterjedése a legnagyobb.
A legelők (XI. sz. térkép) a Tiszával határos vidékeken a legelterjedtebbek, a Duna és az ország nyugati határa mentén fekvő vidékeken pedig legkisebb hányaddal szerepelnek.
A mellőzött részletes ismertetés helyett ezek után inkább arra óhajtanék rámutatni, hogy a vesztett háború és az ország meg—
csonkítása miatt bekövetkezett nehéz gazda—
sági viszonyok között melyik az a nélkülözött állami intézkedés, amelynek hiányában az ország gazdasági erői kellőkép ismeretesek és így kiaknázhatók is, sohasem lesznek, vagyis, hogy mi lenne az az állami intéz- kedés, amely a földmívelésügyi közigazgatás szempontjából leginkább segítségére lehetne a földmívelésnek.
A jelzőszámok, de különösen a kartogram- mok adatai élesen kidomborítják azokat a különbségeket, amelyek az egyes vidékek gazdasági viszonyai között fenforognak. E különbségek a vidékek morfológiai viszonyaival szorosan összefüggő mívelési ágak különböző arányú elterjedésében találnak kifejezésre.
E vidékeken a mívelési ágak elterjedésének arányában más a mezőgazdasági termelésnek
rendje, különböző a kerti és szőlőgazdálkodás—
nak, valamint erdei gazdálkodásnak iránya is s a gyümölcstermelés és állattenyésztés is úgy mennyiség, mint minőség tekintetében különbözőképen van elterjedve, földmívelés- ügyi közigazgatásunk azonban ezzel szemben nagyrészt még mindig politikai beosztáshoz simul. Ezért szükséges lenne, ha a földmí- velésügyi kormány magáévá tenné azta gon- dolatot, a földmívelési és állattenyésztés kellő szemmeltartása és irányítása érdekében, hogy az országa földmívelés és állattenyésztés minden vonatkozásának űgyelembevételével rendszeres tervek alapján megfelelő gazdasági vidékekre osztaSsék be. E gazdasági vidékeket a ter—
mészeti tényezők alapján hozzáértő szak- embereknek kellene községig menő pontos—
sággal megállapitani, azután az így megálla- pított vidékeket a földmívelés, állattenyésztés stb. különböző ágazatai szempontjából csopor—
tosítani. Úgy azonban, hogy ez az egész be—
osztás egy hatalmas központilag irányítható organikus rendszerbe legyen foglalható. A földmívelés helyes irányítása az ország megcsonkítása következtében beállott súlyos gazdasági viszonyok között ma ma már csak így képzelhető el.
Konkoly-Thege Gyula.
A világ rízstermeléseJ)
Production mondiale du ráz.
Táblázatunk, Kína kivételével, melynek adatai még nem állnak rendelkezésre, az ősz- szes fontosabb rizstermelő országok adatait magukba foglalja; a táblázatban szereplő országok (Kínával együtt) a világtermelésnek mintegy 980/0—át termelik.
Az adatokból kitűnően a világ rizsterme-
lése az 1924. évben kedvező volt.
A rizsföldek területe valamivel nagyobb volt, mint az előző évben s a háború utáni évek nívóján volt. A háború előtti évek átla- gát azonban jóval meghaladta (1924: 505,
1909—13: 41'9 millió hektár).
A termés az elmult évhez képest igen jó volt (107'50/0) s csupán az 1922. és 1921.
évek rendkívül jó termését nem érte el.
A háború előtti átlagot erősen túlszárnyalta (1924: 8197, 1909—13: 7179 millió g).
A rizskivitelre vonatkozó adatokat vizs-
gálva, érdekes megfigyelni, hogy néhány a nagyobb termelő országok közül, mint Japán Koreával és Formozával, Ceylon, a Filippi—
szigetek, Holland-Keletindia és Egyiptom ál- talában nem exportálnak, hanem még behoza- talra szorulnak. Említésreméltó továbbá, hogy Spanyolország, mely a háború előtti évek át—
lagában termelésének csak 50/0—át vitte ki
külföldre, a háború utáni években átlag 18
O/o-ot, 1924-ben 41'70/0—ot volt képes expor- tálni. Olaszország, mely a háború előtt a leg- nagyobb rizskivivő ország volt Európában, a háború alatt s a háború utáni első években csaknem teljesen megszűnt exportálni, 1924—ben már újból a régi exportképességét mu- tatja. Az 1924. évben a legnagyobb rizster—
melő országok termelése kedvező lévén, ki- látás van arra, hogy a rizskivitel a termelő országokból a folyó évben még növekedni fog.
1) A római nemzetközi mezőgazdasági intézet adatai alapján.
4.
1—4. szám. — 52 — 1925
Bevetett terület, nyers rízstermés és hektáronkénti termés. (
_7
1919—1923 § 1914—1918 § 1909—1913 .
0 l' s z 3 g 1924 1923 1922 1921 1920 1919 '
— évek átlagában
Bevetett terület (ezer hektárban)
Bulgária . . . H 39 3'5§ 2'7 2'7§ 26 1'8§§ 2'7 3'3§ (1) 19
Spanyolország . 470 461 46 1 459 485 45 4 (464 415 (') 38'1
Olaszország . 1380 1225 1189 1159 1119 131 7§ 1202 1419 1448
Portugália . . 82 47 60 56 7-3 17 6 82 92 (1) 9 2
Egyes. -Á1lamok 361'0 362'2§ 4269 3727 5407 430 2 426'5 3615 2897
Ceylon . . . 3250 8250 3035 3278 3063 28733 3100 2852 2814
Brit-India . . 32.607'1 819422 333460 33.047'0 31.950'3 321425 32 485'6 31.991'2 (2) 27.115'2 Indókina . . . 4.198 0 45000 4.900'0 4.850'0 4.760'0 4.813'2 4.764'6 4.108'1 (') 3.460'0 Japán . . . . 31160 31214 8.115'2 3.107'5 3.100'7 3.079'0 3.104'8 3.042 3 29541 Kórea. . . . 1.275'5 1.538'0 1.545'1 1.518'9 1.542'6 1.525'1' 1.533'9 1 5039 1.175'7
Formóza . . 5310 5070 5111 4954 500 2 4972" 5022 482 4 4781
Philippi sz. —tek 1.738'0 1.675'9 1 6614 1.673'4 1.484 9 1.381'3§ 1.575'4 1.222'0 1.114'0
Sziám. . . 2.639'7 2.686'6 2.527'3 2. 5959 24469 2158 63 24831 21329 (') 1.902 9 Jáva és Madeira a) 30327 29703 29764 3. 071 6 30378 3.129'4§ 3.037'1 2.813 4 24086
,, b) 389'4 355'2§ 3473 306 3 4681 4561; 8866 3953§ (3) 3953
Egyiptom . . 93'5 ' 75 2) 20'3§ 131'1 66'7§ 60'6§ 70'8§ 96'2§ 103'5
Osszesen 50.504'0 50 2358 51 8542 516676 503755 50.157'0§§ 508581 486303 (3) 41.872'5
Termés (ezer métermázsában)
Bulgária . 81 9 700 49-23 61-7 419 32-0§§ 51-0 539 37 5
Spanyolország. _ 2.955-5 2.425 6 27434; 26157 28926 3.026'9. 2.740 8 23373 13992 Olaszország. 5.500—0 5.209-0 4.644-0 47130 45120 48670 47890 53510 47504
Portugália . : 1920 1538 2040 1077 2370 2054 1820 1932§ () 1932
Egyes.-Államok 69311 68823 84516 76774 10.627 7 35700 34413 6.809'5§ 4.851—9 Ceylon . . . 25402 21773 28587 1.815-0 1.915-0 2.041-5'0) 204150) 30394 22592 Brit-India . ., 485060-8 441217'6 527 5583 518.8585 432 8306 5007030 4342343 486 3314 () 448 06(9 Indokina. . .' 537700 530000 580000 532800 461700 430000 526900 541')696 ( ) 538800 Japán. . . .— 1033939 100 303-9 109757-5 99.788-3 114307-2 109982-31106827-8 1015010 90.875-2 Kórea . . . ) 23.181-6 27.441-5 271515 259039 26.912'9 229813 230732 253304 164131 Formóza. . 110359 87933 93481 89990 37568 3.903-1;1 9.061-1 8.496'9 8.1308 Philippi sz. tek§ 138893 190636 189146 180946 153430 14.526-0 172379 107933 8.200-9 Sziám . . 494753 439912 434046 423225 42.775—2 227041; 39.039-5§(l)32.939-2 (1) 28.924-1 JávaésMadeiraa§§ 473227 464395 433757 382630 425267 505833 443481 445966 406732 . ., ,, b) 3.202-5 2.878'5 25957 230451 34777) 34117) 293300) 304393 (1) 29647 Egyiptom . . §) 2-8367 2.247-5 411-1§ 3.479 6§ 20342 17962 20037 29804 3.7363 Osszesen §§ 819.652—4§ 762356-6 859968'1 833274—4 755913-4 8023410§§ 802750—6 788—367—2 (?) 717862-6
Termésátlag (hektáronként métermázsában)
Bulgária. . . 21-0 20—0 182 229 131 178 ( 18'9 § 163 196
Spanyolmszáv. § 629 526 595 570 596 66'7 591 563 499
Olaszország ! 39-9 42-5 39-1 40-7 40-3 37-0 398 § 37-7 328
Pmtugália § —— § 33-1 340 § 196 323 11-7 ! 22-2 210 _
Egyes.—Államok§ 19—2 190 198 20-6 19-7 199 193 § 138 167
Ceylon . . .§§ 7—8 § 6-7 7-9 5-5 5-9 —— 6-6 § — 8'0
Brit—India . .;§ 14-9 § 13-8 15-3 15-7 135 156 * 149 § 15-2 165
Il'ldókína. § 135 § 11-3 118 120 97 100 11-1 ; 132 —
Japán. . . .§§ 332 321 352 321 369 357 344 ( 33-4 308
Kól'zle 18-2 § 17-3 176 1771 17-4 15-1 170 § 17-2 157
anlóza. . § 20-3 § 17-4 19-3 18-2 17-5 179 130 . 17—6 170
Philippi sz tek§ 109 : 11-4 11-4 10—8 10-7 105 110 § 33 7-4
Syigun. . . 18-7 164 172 163 " 17-5 103' 15-7 § ——
hwa és Madeiraa)§§ 15'7 15'7 147 125 14'0 16'214'6 § 15'9 169
,, b)§§ 8-2 81 745 75 7-4 75 7-6 __ v
Egyipmm , .); 30-3 290 203 235 ( 31-2 290 1 233 ; 31-0 331
. . 13 §
(')sszemnf 132 § 152 16-0 161 150 160 §; 15-3 § 162 § 17-1
(1) Öl'ltüzött. —— b) Nem öntözött. — *) Nem teljes átlag. — 'I) A/ illdíili mintak csak 3 lizsf0idok 96§*4,-kz'll-3 vonatkoznak. — 3) 1914—18. évi átlag. —— *) 1919—23. évi átlag.
1—4. szám.
1925 —— 53 —- 7
A főbb rizskivivő országok tiszta kivitele.
(Nyersrizsben számítva.)
1 razo—1924i1915—-1919§leur—1914
0 r s z á g 0 k 1924 1923 1922 1921 1920 ___—__,k drl—__dxáib
e V e a g a n
mennyiség (ezer métermázsában)
Spanyolország 1.011 904 824 882 731 ? 770 414 95
Olaszország . . 2143 1.036 1.310 219 8 i 943 — 1.115 878
Egyesült-Államok 929 2.385 2 185 3.855 1.930il 2.257 —-— 399 — 305 India. . 35.083 31.006 30.597 18 304 16.350i* 26.268 24.260 38.079
Indókína 14.398 16.161 14 700 20.736 14.659 * 16.131 15.510 12.343
Sziám 13.729 18.459 15.094 16.122 3.411i 13.363 11.570 10.923
Összesen ) 67.293 69.951 64.210 60.118 37.089H 59.732; 50.240j 61.963
a termés százalékában!)
Spanyolország . . . . . . . * 417 32-9 124 305 24 1 ! 181 177 50
Olaszország . . 41'1 22'3 278 419 0 2 ! 19'7 — 18'5
Egyesült Államok 13 5 282 235 363 22 5 * 26'7 — —
lnbdia. 80 5 9 59 42 3" 3 i 5'4 50 (2)
lndókina 27'2 27'9 252 449 30 5 ? 30 6 28"? (2)
Sziám 31'2 425 35"? 37'7 15 0 j 342 (9) (2)
Összes államok: _ 12-2 108 101 1141 63 * 10-1 ! e) ) (e)
1) Az előző év termésének alapulvételével. — 2) A termelés teljes mennyisége ismeretlen lévén, nem számítható ki.
A vetések állása.
Etat des terzes ensemencées.
(A római nemzetközi mezőgazdasági intézet március havi adatai.) Belgium. A munkálatok kedvezően haladnak.
A vetések állása jó, az Intézet módszerével kifejezve, 100-zal egyenlő.
Bulgária. Februárban az időjárási viszonyok kedvezőek voltak; a hó végei csapadék és a nagyon kedvező hőmérséklet néhány vidéken a tavaszi vetések megkezdését elősegítették. A téli gabonanemüek vetésállása az Intézet módszere szerint:
1925 márc. 1. 1924 márc. 1.
Búza 130 96
Rozs 120 '97
Árpa 120 89
Zab 130 104
A téli vetések nem szenvedtek semmiféle kárt.
Spanyolország. Az időjárási viszonyok az őszi gabonaneinűekre nézve általában kedvezőek voltak, ezek fejlödése jó körülmények között megy végbe;
jó termést remélnek. A tavaszi elvetések előrehaladtak és szabályszerűen mennek végbe, kivéve néhány kisebb jelentőségű vidéket, ahol gyakori fagyok vannak.
Észtország. Februárban az időjárási viszonyok jók voltak. Február második feléig a rendesnél melegebb volt, ezután elkezdődött a havazás és a hőmérséklet —8o Réauniur-ig szállott alá. Az őszi vetések hótakaró alattvannak és helyzetük jó. Atavaszí vetésmunkálatok még nem kezdődtek meg.
Finnország. A szántóföldek még hó és jég alatt vannak, a tavaszi vetésmunkálatok még nem kezdődhettek el
Nagybritannia és lrország: Anglia és H altS Februárban az idő nagyon nedves és vihaios volt feljegyezhető fagyok nélkül. Ez az állapot, melyet több havi nedves időjárás előzött meg, különösen a nehéztalajú földek gazdái között keltett csalódást.
Február végén a szántóföldek nagy része ismét xiz alá került. A téli gabonavetések a laza vagy a jól leszáritott földeken, úgylátszik, nem sokat szenvedtek a nedvességtől és a fiatal hajtások erőteljesek és egészségesek. Több helyütt a mély vagy nehéz földek, melyeket a víz elárasztott. színehagyottak és gyengék A korán vetett búza nagy része erőteljes és egi-5,- séges az árpa, rozs és zab általában kielégítő Februárban a vetések keveset fejlődtek és a mezei munkálatok általában igen visszamaradottak. A puhább talajú szántóföldeken némi munka végezhető volt, de még e földeket sem lehetett jól megmunkálni.
A hó végefelé csak nagyon kevés tavaszi gabonát vetettek.
Skótország. Februárban az időjárási viszonyok változóak és elég kedvezőtlenek voltak. A gyakori esőzések folytán a mezei munkálatok hosszú időre.
megszakadtak. E hónapban úgyszólván semmi lagy semfvolt. A téli búza erőteljes és egészséges és a kilátások elég kedvezőek. A talaj nehe'z volta miatt a tavaszi vetések előkészítő munkálatai késtek.
Olaszország. Február első tíz napjában az idő száraz maradt; a második és harmadik tíz nap Észak és Közép-Olaszországban bő esőzéseket ho- zott, a déli vidékeken és Szicíliában, ahol az esőzés
ritka volt, a szárazság kezdi éreztetni hatását. A hó folyamán jó körülmények között vette kezdetét a
