ninc-Iul-'-II.!Olt-"IllIIIl-.-Unh!-"IUIUII.-.llüllúllIII.-IIUIIIIDIUUUICOIIOIIll-IDIIIUII-lvillll
e IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Jelentés az Országos Hitelvédő Egylet 1931.
évi működéséről.
Rapport sur Factivité, m 1931, de l'Association Générale de la Protection du C'rézut.
Budapest, 1932. 102 l. —— p.
Az 1926. évben a esődönkivüli kényszeregyessé- gek lebonyolítására az 1410/926. M. E. sz. rendelet—
tel életre hívott Országos Hitelvédö Egylet meg- alakulása óta évenkint terjedelmes kötetben számol be tevékenységének eredményéről. Ezek a jelentések azonban túlnőnek az egyszerű évi beszámolók kere—
tein, amennyiben a belső ügyforgalom és a lebonyo—
lított inzolvenciák adatainak ismerletésén kívül az általános hitelügyi viszonyokról, a hitelválságról s azok gazdasági háttereiről is kitűnő összefoglalást nyujtanak s a Hitelvédő Egylet működését az ország gazdasági viszonyainak tágabb perspektivájú kere.
tébe állítják be. A jelentést a fizetésképtelenségek és váltóóvások országos eredményeinek —— melyek részben a Statisztikai Hivatal adatközlésén alapul—
nak — általános, összefoglaló ismertetése vezeti be.
,l kényszeregyességek anyagánál főleg a területi és szakmák szerinti megoszlása nyer úgy statisztikai, mint gazdaságanalitikai szempontból élesebb meg—
világítást, Az adatok kommentálása mellett kiterjesz—
kedik a jelentés az inzolveneiák általános közgazda—
sági vonatkozásaira, valamint a üzetésképtelenségi válsággal összefüggő jogi és erkölcsi momentumok vizsgálatára is, Igen értékes fejezete a kiadványnak az inzolvens cégek fennállása idejének megoszlásá—
val foglalkozó rész. Az itt tárgyalt adatokból ki—
emelendőnek tartjuk, hogy az általános gazdasági válság elmélyülésének folyományaképen az utóbbi 3 esztendőben fokozatosan nő a régebbi
aránya az inzolveneiákban. 1929-ben 61%
10 évnél rövidebb fennállási időre visszatekintő cegek arányszáma s a 40 évnél idősebb cégek része- sedési aránya csak 5'5% volt. 1930—ban az előbbiek aránya már csak 45%, 1931—ben pedig csupán 40%
volt, míg a legrégibb vállalatok részesedése 7'4, ille—
tőleg 8'6%—ra emelkedett. Az inzolveneiák körében tehát egyre fokozottabb mértékben került sor oly cégekre, melyek eddig éppen régebbi fennállásuk ideje alatt szerzett tartalékaik következtében meg- felelő ellenálló képességet tanusítottak. Szomorú érdekességű az az adat is, mely szerint. 1931-ben 3 olyan cég lett fizetésképtelen, melyeknek fennállási ideje meghaladta a 90 esztendőt. A jelentés behatóan foglalkozik a hitelezői érdekeltségek megoszlásának kérdésével. amelyet a textil—, vas— és bőrszakmának, mint az inzolvenciákban legnagyobb arányszámot képviselő kategóriáknak adatai alapján mutat be.
cégek volt a
A jelentés az 0. H. IB.-nek az egyességi ügyek lebonyolításánál kifejtett tevékenységére, az egyes—
ségek teljesítésének eredményeire, a csődökre és liguidáeiókra, valamint az 0. H. E. belső életére vonatkozó ismertetésekkel zárul.
A kiadványt logikusan elrendezett gazdag anyaga és mélyen szántó közgazdasági fejtegetései a magyar hitelválság irodalmának egyik legértéke- sebb forrásává avatják.
H. S. dr.
Karl v. Balás: Das neue Bevölkerungs- problem.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 7. sz. — Publications de la SoCiÉíé Hongroise de Siaíistigue, no. 7. — Budapest, 1932 70 l. — pi
Balás Károlv tanulmányának, mely a népese—
dési politikában újszerű gondolatokat hoz sző—
nyegre, gondolatmenete a következő:
A születések korlátozása egyre általánosabb s a természetes szaporodás egyre nagyobb mértékben függ az egyén akaratától. A népesedési politikában fontossá vált a gyermekhatárszám fogalma. Ez alatt azt az átlagos gyermekszámot kell érteni, amely mellett a népesség stagnál s amelyen aluli gyermekszám esetén szaporodás helyett csökkenés következik be. A faji és nemzeti érdek azt köve—
teli, hogy e batárszámot a szaporodás meghaladja.
Az egyén önző érdekei azonban gyakran szembe—
helyezkednek a nemzeti, faji érdekkel. A nagy ke- leti fajok és nemzetek, erősebb szaporodásuk foly- tán, az európai kultúrnépekkel szemben idővel nagy számbeli és hatalmi túlsúlyra jutnak. Ezért közérdek, hogy a megfelelő szaporodási arányt helyreállítsuk. Ha a gyermekszám korlátozása a jövőben is a mostani arányban fog fokozódni, a vezető kultúrnépekben okvetlenül előtérbe jut a meggondolás, hogy a népesség szaporodását ha—
talmi eszközökkel is biztosítsák. Az államok rend—
szabályokat fognak hozni a népszám alakulásának befolyásolása céljából, söt nemzetközi szabályozás válik szükségessé, hogy a világ egyensúlyát faji és népességi szempontból fenntartsák. Szerzőnek az a véleménye, hogy az eddig általánosan uralkodó fel- fogás, mely szerint a szaporodás ily mesterséges szabályozása teljesen lehetetlen, nem állja ki a kritikát. A születések szabályozásába a köz részé;
ről való e beavatkozás egyáltalában nem lehetetlen s csak a szükségesség kérdése, hogy mikor és menv—
nyiben fog bekövetkezni.
71
