oldandó gyakorlatok, amelyek mindig az élő nyelv síkján mozognak és a nyelvi tudatosítá- son kívül mindig a beszédtevékenység célját és iskolai használhatóságát szolgálják. Érde- kes példáját látjuk ennek az (tymiTM szócsa- ládnak széles, jelentésében és használatában szerteágazó bemutatásában.
Magától értődik, hogy a szerzők nem foghattak át minden nyelvi kérdést, amely a magyarok típushibái közé tartozik. Szívesen látnánk olyan gyakorlatokat, amelyek a
«3HaTí>, M o i t , yMeTb», a «cjiyujaTb, CJibimaTb, MOjmaTbD, a «cnpaiiJHBaTb, npoCHTb», «ca- HHTbCH, CH«eTb», ('JlO/KHTbCÍI, Jie>KaTb» Stb.
gyakran összetévesztett használatát világíta-
nák meg. Hasznosak lennének olyan gyakor- latok is, amelyek az időhatározó kifejezésének főbb típusait, a számneves szerkezetek, a
„bárki, bármilyen, bárhová" stb. a l a k o k a t ad- nák. A kívánságlistát még lehetne folytatni, de világos, hogy minden problémát nem lehet 14 íves kiadványba belezsúfolni, s a sokat-marko- lásnál éppen a könyv főerénye,, a jól szerkesz- tett gyakorlatok bősége veszne el.
A könyv nemcsak a csoportos továbbképzés céljait szolgálja. Gondos hangsúlyjelölése, a könyv végéhez csatolt megoldási kulcs az egyéni önképzésre is alkalmassá teszik.
S E L Y M E S F E R E N C
K I S S T I H A M É R : É L E T K O R O K P S Z I C H O L Ó G I Á J A Bpest, Gondolat, 1966.
A modern kor egyik jellemvonása a tudo- mány kiszélesedett érdeklődési köre. Hagyo- mányos tudományterületeken is új módszerek, új felfedezések érvényesülnek, követelnek ma- guknak helyet. A pszichológia azok közé a tudományok közé tartozik, amelyek — főként a X I X . század végén, a X X . század elején — m á r egyszer az általános érdeklődés közép- pontjában álltak. W U N D T iskolája, E L L E N K E Y könyve, S P E N C E R pozitivizmusa, P R E Y E R , F R E U D , R I B O T és P A Y O T írásai, munkássága világszerte egy bizonyos „pszichologizmus"
megteremtői voltak. Ma a pszichológia rene- szánszát éli, s ebben nem kis szerepe van PAVLOvnak, aki ugyan a század elején tört be a tudomány világába, de klasszikussá csak napjainkban lett.
Kiss T I H A M É R könyve annak az általános érdeklődésnek a kielégítésére szolgál, amely felszabadulásunk után most ért. el az emberi személyiség megismerésének igényéhez. Ezt az igényt kielégítendő alapos átgondolással, vilá- gosan áttekinthető rendszerben és a „nópszerű- ség"-re is tekintettel vezeti végig a szerző az embert lelki életének fejlődésén. A személyiség általános pszichológiai fogalmából indul ki, hogy a sok elemből egybeszövődött bonyolult szerkezetű lélektani személyiségfogalmat a fej- lődés dialektikájában bemutassa a magzati íejlődéstől az öregkorig. Ehhez a képhez alap- fogalmakat is tisztáz, mintegy bevezetésül;
ismerteti az életkori és egyéni sajátosságok, az átöröklés, a környezet, a biológiai érés mibenlétét. Ezekben a fejezetekben a modern szovjet és nyugati pszichológia általános meg- állapításaitf fogalmait kerek, egész, önmaguk- ban is befejezett képben adja elő, hogy ezekre mintegy ráépítve — a pszichológiai gondolko- zás hagyományainak megfelelően — az egyéni fejlődés szakaszait határolja el. Az embrionális fejlődést a „személyiség alakulása előtörténe-
tének" veszi, s elsősorban a
megszületett
ember pszichikumát, testi-lelki fejlődését, a fejlődés szakaszait, jellemző vonásait mutatja be. Talán már a párválasztás, a házasság biológiája is hozzátartozik a gyermeki élet fejlődéséhez, a személyiség alakulása előtörténetéhez. (Egész- séges nemzedék csak egészséges szülőktől szár- mazhat !)A születés „elviselhető" megrázkódtatásá- val — Kiss T I H A M É R szerint: „terhelésével" — megindul az emberi önálló fejlődés, amelyben a csecsemőkor pszichés fejlődését P I A G E T , P A V L O V és R U B I N S T E I N szerint elemzi a könyv.
A századfordulóban, elsősorban P R E Y E R hatá- sára — a gyermektanulmányozás körében — számtalan megfigyelés jelent meg a csecsemő- kor, majd kisgyermekkor lelki megnyilvánu- lásairól. Kiss T I H A M É R túlmegy az öncélú regisztráláson és a fejlődés egységében mu- tatja be a lelki működések kibontakozását, véleményem szerint nagyon finom és precíz disztinkciókkal.
A kisgyermekkort a „mozgásos fejlődés", az éntudat, a kisgyermek érzelmeinek kialaku- lása nyomán kíséri végig, foglalkozik az értelmi élet kialakulásával, anélkül azonban, hogy valami merev, predestinatív vagy determiná- ciós következtetést vonna le. Ebből a kisgyer- mekből még minden lehet! A környezet, a pozitív és negatív impulzusok hatása a követ- kezőkben kezdi csak alakítani a gyermek jellemét. Kiss T I H A M É R a pozitív tényezőket emeli ki a gyermek pszichikai fejlődésében, mintegy figyelmeztetésül szülőknek és peda- gógusoknak (óvónőknek és általános iskolai, középiskolai nevelőknek), hogy a legjobbat, a gyermek fejlődése számára a legkedvezőbb
„pszichés" körülményeket, lehetőségeket biz- tosítsák. N A G Y L Á S Z L Ó „érzéki" érdeklődése, a kisgyermekkor „érzelmi" érdeklődése után az
„átlépés" finom érzékeltetésével mutatja be a
145
szerző a kisgyermek (óvodás korú) értelmi érdeklődésének realitásokat kereső szinkretiz- musát, amelyben a csoportos együttélésben (óvoda) alapvető, de még nem tudatos jellem- vonások formálódnak. A szülőket mindig külö- nös izgalom fogja el, amikor iskoláskorba lép a gyermek. A várakozás és izgalom nyugtalan- ságot, gondot is okoz. Kiss
T I H A M É Rkönyve bemutatja azt is, milyennek kell lennie a nor- málisan fejlett iskoláskorú gyermek testi, lelki (értelmi) fejlődésének, mire kell vigyázni a helyes nevelésben, hogy aztán az iskolában a gyermek észlelése, érzékelése, tudásvágya, reprodukáló képessége, tér-, tárgy-, időszemlé- letének alakulása — mint a megismerés meg- alapozódása — helyesen és „normálisan" kö- vetkezzék be.
A prepubertáskor érzelmi mélysége és tagoltsága
( W A L L O N , P I A G E T , R E Y , J A K O B S Z O Nstb. alapján), hangulati változása, a biológiai és pszichikai érés „megrázkódtatásai" a szülők- nek és nevelőknek nagyon sok problémát vet- nek fel, amelyekre vonatkozóan Kiss
T I H A M É Rkönyve eligazítást ad.
A szerző pedagógiai szemlélete és hozzá- állása érvényesül a könyvben akkor, amikor
éppen az iskoláskor értelmi és lelki (itt inkább csak az érzelmi jelenségekre gondolunk) fejlő- désével bővebben foglalkozik, s ebben az iskola és a nevelő hatásának, a környezetnek a szere- pére is kitér.
Érthetően és a könyv pedagógiai céljainak megfelelően is már korlátozottabban foglal- kozik az érett felnőttkor, a változás kora, az öregkor és az aggkor jellemvonásaival. De e kérdésekben sem felületes, hanem inkább összefoglaló, teljes képet ad.
A könyvet életkoronkénti személyiség- képek teszik szemléletessé.
A tudományos eredményeket jól felhasz- náló, de népszerűen megírt, kerek, egészet adó könyvet nagyon jól forgathatja minden szülő és nevelő. Az utóbbi időben kevés ilyen össze- foglaló pszichológiai könyvet látott a nagy- közönség.
A gyermeki fejlődés legbensőbb érzelmi—
értelmi komponenseiből kell megalkotnunk a fejlődő gyermeki és ifjúi jellem korunkadta általános eszményét. A célraj utáshoz azonban alapismeretekre van szükség. Olyan alapismere- tekre, amilyeneket Kiss
T I H A M É Rkönyve ad.
D E Á K G Á B O R
M Ó R A L Á S Z L Ó :
W A R T H A VINCE, A H A Z A I K É M I A I TECHNOLÓGIA M E G A L A P Í T Ó J A (1844—1914).
Bp. Tankönyvkiadó, 1967. 160 1.
A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiad- ványainak sorában • jelent meg a munka.
A monográfia a hazai felsőoktatási kutatások eléggé elmaradt területén igen jelentős, külö- nösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy a felső- oktatás kutatása világszerte fellendült.
M Ó R A L Á S Z L Ómunkáját
K O R A C H M Ó Rakadémikus előszava vezeti be, aki a tanítvány tiszteleté- nek hangján emlékezik meg Wartha életművé- ről.
. A könyv megismerteti az olvasót a tudós életével, s azzal a történelmi időszakkal, melyre működése hatással volt. A kiegyezés korában fellendülő magyar ipar kapitalista fejlődésében a vegyipar nagy fontosságra tesz szert, de Magyarországon nincs megfelelő színvonalú vegyészképzés. Az Ausztriától független ma- gyar vegyipar megteremtéséhez jólképzett vegyészmérnökökre lenne szükség. .
Wartha ekkor Zürichben tartózkodik, s tehetségén kívül ott minden objektív feltétele is megvan annak, hogy gördülékenyen sikeres tudóspályát fusson be. Mégis hazajön, s négy évtizeden át hatékony tényezője lesz a vegyész- mérnökképzésnek és a tudományos életnek.
867-ben a Műegyetem Ásványtani Tanszékét
vezeti, majd 1870-től az önállóvá vált Kémiái Technológia Tanszék vezetője lesz.
Nevét világszerte híressé tette az eozin- gyártás. Űjra felfedezte a fémfényű díszítések módját, melyeket már a kínaiak is ismertek, s használtak kerámiáikon. A középkori titkot, a lüszteres majolikagyártás titkát
W A R T H Afej- tette meg műegyetemi laboratóriumában, s
Z S O L N A Y
fejlesztette tovább.
W A R T H A
a műegyetem részére 1000 darab- ból álló gyűjteményt válogatott össze a világ- hírű kerámiákból.
Sokrétű tevékenységének egyik fontos sza- kasza rektori működése. Ekkor valósítja meg a Műegyetem szabályzatának és tanmenetének revízióját. Második rektorsága idején, 1910- ben készült el az új Műegyetem korszerű épü- lete, a lágymányosi telep, mely ma is otthona az oktatásnak.
A könyv írója külön fejezetet szentel
W A R T H A
