Recenzió a Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez című kötetről (szerk.: Barabás Gergely – Baranyi Bertold – Fazekas Marianna)
KOI GYULA1
Absztrakt
E könyvismertetés a Barabás Gergely, Baranyi Bertold, valamint Fazekas Marianna által szerkesztett Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez című kötetet kívánja bemutatni. A kötet elméleti, valamint gyakorlati jogászok közös műve. Az írás az új törvénykönyv egyes jelentősebb jogintézményeire fókuszál.
Book Review on Commentary to the Act of General Administrative Regulations (edited by Gergely Barabás – Bertold Baranyi – Marianna Fazekas)
This book review pays attention to present of observations on Commentary on General Administrative Regulations (edited by Gergely Barabás, Bertold Baranyi, and Marianna Fazekas). This volume a joint work of Hungarian legal scholars, and practising lawyers. This paper focuses on some of the major legal institutions of the new code.
Jelen ismertetés tárgyául szolgáló kötet2 vizsgálata egy, időhatárai tekintetében kiterjesztetten, napjainkig kitekintő kutatás részeként készült.3 A kötet a jogtudomány széles időhorizontja mértékével mérve még újnak számító, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (röv.: Ákr.) egyik forgalomban lévő magyarázata, kommentárja, mely a Wolters Kluwer Hungary Kiadónál jelent meg. (A törvény alkalmazása 2018. január 1- jével kezdődött el). Ezen kívül tudomásunk szerint jelenleg csupán egy másik Ákr.-magyarázat van forgalomban.4 Megjegyzendő azonban, hogy a legtágabb értelemben vett hazai
1Jogász, igazgatásszervező, bibliográfus. PhD., tudományos munkatárs (Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet). A szerző az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék tudományos főmunkatársa is. 2001 óta folytatja tudományos kutatásait és 2003-tól egyetemi oktatótevékenységét. Fő kutatási területe a nagy közigazgatási rendszerek (frankofón, germán, angolszász) közigazgatás-tudománya, valamint a magyar közigazgatás-tudomány; illetve az összehasonlító közigazgatás-tudomány és közigazgatási jog (Kína, Oroszország). Kutatásai középpontját elsősorban a hazai közigazgatás-tudományt ért külföldi hatások vizsgálata mellett Magyary Zoltán életművének kritikai kiadása, valamint az Államtudományi klasszikusok sorozat bevezető tanulmányai körében a legjelentősebb hazai szerzők életművének és elméleti munkásságának bemutatása jelenti.
Elsősorban angol, francia, német, és orosz nyelven beszél, illetve ezek mellett kínai és latin nyelven is dolgoz fel forrásokat.
2 BARABÁS Gergely – BARANYI Bertold – FAZEKAS Marianna /szerk./ (2018): Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Hungary 835. ISBN 978 963 295 736 4 Lektorálta: Vitál-Eigner Beáta.
3 Az írás a TK Jogtudományi Intézet „Nemzeti Jogi Bibliográfia. Jog- és Államtudományi Bibliográfia I.
Könyvészet 1867-1950” elnevezésű kutatás keretében készült.
4 PETRIK Ferenc /szerk./ (2017): Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata. A közigazgatási eljárás szabályai I. Budapest, HVG-Orac 331. ISBN 978 963 258 339 6 Lektorálta: Orbán Szabolcs. Lásd a kötetről készült korábbi könyvismertetést: KOI Gyula (2021a): Meglátások a Petrik Ferenc által szerkesztett Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata című kötethez. Új Magyar Közigazgatás 14. évf. 1. sz. 101-105. ISSN 2060- 4599.
közigazgatási eljárásról és eljárásjogról,5 illetőleg a kérdés történeti-elmélettörténeti hátteréről6 is számos munka jelent meg az utóbbi időben a hazai irodalom mellett külhonban is.7 A kötet szerkesztőinek egyike Fazekas Marianna, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, az állam- és jogtudományok kandidátusa, aki 1980 óta jogásznemzedékek sorát oktatta. A közigazgatási eljárásjog8 mellett fő kutatási területe a közjogi jogalanyok problematikája, különös tekintettel a köztestületekre.9 Fazekas Marianna 107 MTMT-tétel szerzője. A kötet másik szerkesztője Barabás Gergely PhD doktorjelölt, korábban Fővárosi Törvényszék közigazgatási bírája, ügyvéd, 28 MTMT-tétel szerzője. A könyv harmadik editora Baranyi Bertold, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének egyetemi tanársegéde, ügyvéd, 24 MTMT-tétel szerzője.
Az Ákr. kommentárral kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szerkesztők által jegyzett előszó10 tanúsága szerint a jelen kötet elődjét, a 2013-as Ket. kommentár 11 előszava azzal kezdődött, hogy az előző kommentár fő jellemzője, hogy „kétrétegű.” Ez azt jelenti, hogy
5 BOROS Anita - PATYI András /szerk./ (2019): A hazai közigazgatási hatósági eljárásjog karakterisztikája.
Budapest, Dialóg Campus 526. ISBN 978 963 531 107 1 BOROS Anita - PATYI András /szerk./ (2020): A hazai közigazgatási (nem hatósági) eljárások alapvető jellemzői a hatékonyság tükrében. Budapest, Dialóg Campus 313.
ISBN 978 963 531 246 7 PATYI András – VARGA Zs. András (2019): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V. A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei. Budapest, Dialóg Campus 239. ISBN 978 615 6020 86 4 GYURITA E. Rita – HULKÓ Gábor – JÓZSA Fábián – LAPSÁNSZKY András – VARGA Zs. András (2019):
A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai VI. A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (szerk.: PATYI András). Budapest, Dialóg Campus 635. ISBN 978 615 5920 86 8
6PATYI András (2021): Törések és hiányok – a magyar közigazgatási bíráskodás történeti modelljének néhány példája. Miskolci Jogi Szemle 16. évf. 1. klsz. 246-258. ISSN 1788 0386 KOI Gyula (2021b): Csekey István közigazgatási jogtudós, az Észt Tudományos Akadémia tagja, és Zolnai Béla nyelvész akadémikus, összehasonlító irodalomtörténész barátsága. Dedikációk, levelek, feljegyzések. Miskolci Jogi Szemle 16. évf. 1. klsz. 189-200.
ISSN 1788 0386 Csekey legjelentősebb, észt közigazgatási eljárási (alaki) és anyagi (materiális, vagy szubsztantív) joggal alapvetően jogalkotástani szempontú kérdéseket vizsgáló munkája: CSEKEY István (1930): Die Quellen des estnischen Verwaltungsrechts (Gesetz und Verordnungen). Tartu (Dorpat), K. Mattiensens Buchdruckerei 159.
7 PATYI András (2020): Hungary. In: Zbigniew KMIECIAK (szerk.): Administrative Proceedings in the Habsburg Succession Countries. Łódź-Warszawa, Wydawnictwo Uniwersytetu Łodźkiego – Wolters Kluwer Polska 129- 150. Maryse DEGUERGUE (2017): Sur la fonction de régulation du juge administratif français. In: Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou. Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 737-744. Michael THALER (2017): La réforme de la justice administrative autrichienne. In:
Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou. Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 1023-1036. Wei WANG (2017): Le rôle de contentieux administrative en Chine: un régulateur des pouvoirs publics. In: Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou. Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 1049-1060. A Marcou-emlékkötet szellemi hátteréhez, Gérard Marcou (1947-2016) életéhez lásd: KOI Gyula (2019a): Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog I. Általános kérdések – Az európai uniós és a frankofón rendszer (francia példákkal). Polgári Szemle 15. évf. 1-3. sz. 220-237. KOI Gyula (2019b): Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog II. Rendszerek frankofón hatás alatt, a germán, skandináv, angolszász, posztszocialista, ázsiai és afrikai rendszerek példája. Polgári Szemle 15. évf. 4-6. sz. 212-223.
8 Lásd pl. idegennyelvű munkái közül: FAZEKAS Marianna (2003): Erneuerung des Verwaltungsverfahrensrecht
in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Iuridica 43.
évf. (2002) 141-154. FAZEKAS Marianna (2007): Changes of Administrative Procedure between 1990 and 2006.
In: JAKAB András – TAKÁCS Péter – Allan F. Tatham (szerk.): The Transformation of the Hungarian Legal Order 1985-2005. Transition to the Rule of Law and Accession of the European Union. Aalpen an der Rijn, Kluwer Law International 127-142.
9 FAZEKAS Marianna (1994): Köztestületek – társadalombiztosítási önkormányzatok. Kandidátusi értekezés.
Budapest, ELTE ÁJK 238.
10 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 15.
11 BARABÁS Gergely – BARANYI Bertold – FAZEKAS Marianna /szerk./ (2013): Nagykommentár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez. Budapest, Complex 1104.
ISBN 978 963 295 3007
feltárta a normaszöveg azon rétegeit és összefüggéseit, amelyek a közigazgatási bírói gyakorlatban a törvény hatályba lépésétől az első kommentár megjelenéséig eltelt idő alatt kikristályosodtak. Az eredeti terve a szerkesztő-szerzői és a szerzői gárdának az volt, hogy nyomon kövesse a Ket. 2014 és 2018 közötti joggyakorlatának további alakulását. Azonban 2014 és 2018 közötti átfogó jogalkotás nemcsak a Ket.-et cserélte le az Ákr.-re, hanem a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénnyel (Kp.) a magyar közigazgatási eljárás- és perjog átalakítására, korszakváltásra vezetett 2018. január 1-jével kezdődően. Úgy is mondhatnánk, hogy a szerkesztői-szerzői kör egy „B terv” megvalósítására vezető kihívás elé került: új kommentárt alkottak. Az új kommentár, a korábbi nagykommentárhoz képest nemcsak a felsőbírósági, hanem ezen túlmenően valamennyi bírói szinten és eljárásfajtában kifejtett elvi természetű megállapítást inkorporálni kívánta a kötetbe attól függetlenül, hogy a megíráskor az Ákr.-nek sem hatósági, sem bírói gyakorlata sem volt még. Azonban a szerzők nem a semmiből indultak, hiszen –ahogy az Ákr. miniszteri indokolása is az esetek többségében megerősíti- „a magyar közigazgatási eljárásjog vívmányai stabilak,” úgy is mondhatnánk, hogy az alaki jogi dogmatika (is) stabil lábakon áll. Így a szerkesztők joggal állítják, hogy ez a kommentár esetjogi jellegű, egyben „többrétegű” kommentár, amely a „normagazdaságosság”
elvét vallja.12 A szerkesztők utalnak arra Bibó István (1911-1979) nyomán, hogy a közigazgatásban az eljárásjog túlhangsúlyozásával a közigazgatási működés nem válhat
„kicsinyes paragrafusjogászattá.” Szimptomatikusak az Európai Unió Bírósága /EuB/ (ang.
Court of Justice of the European Union/Curia) főtanácsnoka (ang. advocate general) a cseh Michal Bobek (1977-) C-391/15. számú Mariana del Mediterráneo és mások-ügyben írt szavai [48.]: „Más jogi területekhez hasonlóan azonban az általunk biztosított valamennyi eljárásnak és eljárási jognak kapcsolódnia kell az eljárás lényegéhez és átfogó céljához. Az eljárási jogok –a konkrét személy jogi helyzetéhez fűződő bármely kapcsolatot elvesztve- nem terebélyesedhetnek önjáró jogok csoportjává. Metaforával kifejezve: az eljárás jó szolga, de rossz mester.”13
A továbbiakban –tekintettel arra, hogy az egyes szerzői hozzájárulások esetenként nem minden esetben egy-egy konkrét fejezetre, hanem pontszerű résztémákra tagozódnak, ezért szerzőnként csupán egy, vagy két téma vonatkozásában fejtünk ki néhány gondolatot a terjedelmi keretek okán is, arra is tekintettel, hogy egy-egy alkotó számosabb témát, míg más jogmagyarázók esetlegesen csupán egy-egy tárgykört, jogintézményt dolgoztak fel.
Amennyiben releváns, az érdekesebb elméleti-dogmatikai megállapításokra helyezzük a hangsúlyt. Válogatásunk csupán afféle vegyes metszet a számos kérdés közül.
Barabás Gergely nevéhez fűződik a magyarázat legtekintélyesebb hányada. Itt azonban csupán egy-egy jellegadó, karakterisztikus jogintézményre, kérdésre van mód felhívni a figyelmet. A hatóság (9. §),14 kérdése körében a hatósági hatáskör kiszervezése és annak alkotmányos megengedettsége; az államigazgatási és az önkormányzati hatósági ügy fogalmisága és kérdései; a hatáskör jogintézménye mint közigazgatási szervezeti jogi kérdés emelendő ki. Igen jelentős a hatáskör jogszabályhoz kötöttségének kérdése, valamint két jelentős tilalom: a hatáskör-átruházásé, illetőleg a hatáskörelvonásé. A kiadmányozási (vagy aláírási) jog kérdése azért is jelentős, mert a hatósági és a bírói gyakorlat által elismert volt, de sem az 1957-es Et., sem az Áe. nem szabályozta. A kiadmányozási jog megléte, vagy hiánya vitatható jog- és ténykérdés, illetve bizonyítási kérdés is lehet. A hivatalbóli eljárásról (103-
12 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 15-16.
13 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 16.
14 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 98-110.
105. §§)15 írottak /Tóth András társszerzővel/ tartalmazza a hivatalból indított hatósági eljárás általános és eltérő szabályait; valamint a hivatalbóli eljárásban megállapított ügyintézési határidő szabályait; az eljárás megindításáról szóló értesítést; illetve az eljárás befejezését.
Baranyi Bertold foglalkozott az ügyfélre vonatkozó alapelvekkel. E kérdésnél vizsgálandó (5. §),16 az ügyfél nyilatkozattételi joga, a nyilatkozat megjelenési formái, és a nyilakozati jog. Kiemelkedő a tárgyi súlya az ügyféli ügyismeretnek, és az „ügy előbbrevitele jogának.” A hatósági eljárás megindításáról való tudomásszerzéssel nyílik meg: az ügyfél megteheti a szükségesnek ítélt nyilatkozatokat, és megismerheti az eljárás során keletkezett iratanyagot. Ide tartozik a hatósági kitanítási kötelezettség is, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése elősegítésének elve körében ölt testet. A kapcsolattartás általános szabályai körében az írásbeli,17 illetve a szóbeli18 kapcsolattartási módok sajátos szabályai kerülnek kifejtésre (26. §). E körben mind a kapcsolattartási forma, mind a kapcsolattartási mód megválasztása, mind e választás korlátai kifejtésre kerülnek.19
Forgács Anna utal rá, hogy az egyezség jóváhagyása (83. §) körében arra, hogy az egyezség 1957 óta részét képezi a magyar hatósági eljárásjognak. Az egyezség alapja az a törekvés, hogy szemben álló ügyfelek között olyan megállapodás jöjjön létre, amely a felek érdekeit leginkább tükrözi.20 A hatósági szerződés (benne a közigazgatási szerződés) kétarcú jogintézmény, így jogági és rendszertani helyének meghatározása az egyik legfontosabb előkérdés. A jogintézmény egyszerre hordoz közigazgatási és magánjogi (polgári jogi) sajátosságokat. A kötelmi jogi szabályok természetszerűleg érvényesülnek, azzal, hogy a polgári jogban szokásos diszpozitivitás és privátautonómia e körben nem érvényesül, az egyes közszerződés fajtákat a kógencia eltérő mértékben jellemzi. Az is tulajdonsága, hogy a szerződés a közjog rezsimje alatt áll, és közérdek, közcél megvalósítását célozza. A legtágabb típus a közszerződés, amely nem feltétlen a szűken értelmezett közigazgatáson belül jön létre, és ami a két alább említendő csoporttól elkülöníti, az pont ez a tulajdonság. Ez azt jelenti, hogy létrejöhet az állam és az egyházak között. A második fogalom a közigazgatási szerződés, amely a közigazgatáson belül jön létre, a közigazgatás működésével függ össze, alanya mindenkor közigazgatási szerv, célja a többi közszerződésekkel egyezik (lásd fentebb). A harmadik, egyben legszűkebb fogalom a hatósági szerződés, amely az ügyfél és a hatóság között fennálló, határozathozatalt kiváltó szerződés az Ákr. tárgyi hatálya alatt (92-93. §§).21
Hoffman István vizsgálta az illetékesség (16. §) kérdését. Ennek körében az illetékesség fogalma; az illetékességi okok szubszidiaritása; az illetékességi okok sorrendisége; az illetékességi okok; a vagylagos illetékesség; a kisegítő illetékesség (ismeretlen lakcím és az utolsó ismert lakcím hiánya); megelőzéses illetékesség; kijelölési (delegált) illetékesség a fő témakörök. Az illetékesség fogalma körében említésre méltó annak latin megnevezésének
15 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 635-651.
16 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 62-66.
17Írásos alakon érteni kell a hatóság által az írásban, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (továbbiakban:
írásban) megvalósuló, ügyfelekkel, és más eljárási résztvevőkkel történő kapcsolattartást (Ákr. 26. § (1) bek. első fordulata).
18 Szóbeli alakon érteni kell a hatóság által a személyesen, illetve írásbelinek nem minősülő úton (továbbiakban:
szóban) megvalósuló, ügyfelekkel, és más eljárási résztvevőkkel történő kapcsolattartást (Ákr. 26. § (1) bek.
második fordulata).
19 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 234-256.
20 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 552-557.
21 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 590-603.
közzététele (lat. competentia ratione loci). 22 A tárgyalás (74.§) körében a szerző a hatósági tárgyalás szabályait vizsgálja, elemezve az Alaptörvény és az emberi jogi instrumentumok vonatkozó szabályait, illetve az EJEB esetjogot.23
Kovács András György az általános és különös eljárások viszonya (8. §) körében kifejti, hogy az Ákr. jelentősen egyszerűsítette a Ket.-hez képest a kérdést. Fenntartotta az 1958 óta ismeretes szabályozási módszert, melyet a későbbi szabályozások sem vetettek el. Ennek alapján a főszabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt maga a törvény (az Ákr.) megengedi.24 A kivételes szabályok körét a törvény jelentősen csökkentette.25 A hatóság döntésének véglegessége körében említendő, hogy a szerző szerint a jogirodalomban az 1910- es évek óta használt,26 valamint az Et., Áe., és a Ket. fogalomkörében is jelen lévő közigazgatási jogerő intézményével az Ákr. szakított, és ehelyett a véglegesség fogalmát vezette be. Ennek okaként az Ákr. a német jogirodalom egyöntetű véleményét jelöli meg, mely szerint különbség van a bírósági döntéshez kapcsolódó jogerő (ném. Rechtskraft) és a közigazgatási hatósági döntéshez kapcsolódó jogerő (Bestandskraft) között (82. §).27
Szegedi László ügyfélképességre vonatkozó vizsgálódása (10-11. §§) körében is nyilván csupán egy-egy fontos megállapításra utalhatunk figyelemfelkeltésképpen. Az alkotmányjogi panasz28 bevezetésével az ítélkezési gyakorlat kérdésévé vált a hatósági eljárásjogi ügyfélképesség megítélése és minősítése a tekintetben, hogy az az AB előtt milyen terjedelemben válik kikényszeríthetővé. Ez azért is jelentős alkotmányjogilag (is), mivel az ügyfélképesség megtagadása egyben minden további ügyféli joggyakorlást és jogérvényesítést kizár. A szerző úgy fogalmaz, hogy másfelől az ügyfélképesség közigazgatási szakjogi kérdés:
az ügyfélképesség bizonyítási és tényállás-tisztázási kérdése az ügy jog- és ténybeli kérdéseinek alapos vizsgálatát igényli, azaz konkrét tényálláshoz kötöttség esete forog fenn. Az AB nem
22 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 177-181.
23 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 462-463.
24 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 86-98.
25 E törvény hatálya nem terjed ki: a) a szabálysértési eljárásra; b)a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, c)az adó- valamint vámigazgatási eljárásra, d)a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint –az állampolgársági bizonyítvány kiállításának kivételével- az állampolgársági eljárásra, e)a versenyfelügyeleti eljárásra, és, f)egyes MNB és bizalmi vagyonkezelői el járásokra. (A teljes tételes jogi szabályozásra vö.: Ákr. 8. § (1) bek. a)-f) pontok).
26 Az állítás tulajdonképpen tényszerű. A legkorábbi közigazgatási jogerővel foglalkozó munkák egyike:
WLASSICS Gyula (1910): Jogerő a közigazgatási intézkedések területén. Budapest, Jogállam 18.Azonban Otto von Mayer munkássága kapcsán a jogerő kérdése már 1910 előtt is említésre kerül id. Boér Elek (1872-1952) tankönyve első kiadásában: ID.BOÉR Elek (1908): Magyar közigazgatási jog általános rész. Kolozsvár, Stief xiv- xv. A közigazgatás-tudomány eszme- és elmélettörténete körében erre a tényre lásd: KOI Gyula (2014): A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 274. 1505. lj. ISBN 978 615 5344 640 Említendő Id. Boér közigazgatási bíráskodási fő műve (tekintettel az értékelő tanulmánnyal kiegészítetten megjelent reprint kiadása. (Ezen Id. Boér-mű azonban a kérdést nem érinti): ID.BOÉR Elek (1907) [2017]: Közigazgatási bíráskodás. Tanulmányok a közigazgatási jog köréből.
Budapest, Dialóg Campus xxiv., x., 303. Államtudományi klasszikusok 2.
27 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 532-552.
28 Vö.: Kp. 123. §, továbbá: BALOGH Zsolt Péter (2018): Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás. In:
BARABÁS Gergely – F. ROZSNYAI Krisztina – KOVÁCS András György /szerk./ (2018): Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Hungary 674-676. ISBN 978 963 295 742 5 Lektorálta: Szalai Éva. MUDRÁNÉ LÁNG Erzsébet (2017): Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás. In: PETRIK Ferenc /szerk./ (2017): A közigazgatási perrendtartás magyarázata. A közigazgatási eljárás szabályai II. Budapest, HVG-Orac 370-378. ISBN 978 963 258 340 2 Lektorálta: Dán Judit és Naszladi Georgina.
szuperbíróság, ezért a bírói bizonyítást és jogértelmezést nem mérlegelheti felül. Az újabb alkotmánybírósági gyakorlat –a várakozásoknak megfelelően- az ügyfélképesség jogellenes megtagadásához az alaptörvény-ellenesség automatikus következményét fűzte (3224/2017.
(IX.25.) AB h.).29
Rozsnyai Krisztina (aki újabban már F. Rozsnyai Krisztina néven publikál) eljárási képesség és képviselet körében említendő, hogy az eljárási képesség egyfelől a személyes eljárás lehetőségét, illetőleg az eljárási cselekmények ügyfél általi érvényes elvégzését/végzését jelenti. Azaz mind aktív, mind passzív eljárási képességet jelent. A passzív eljárási képesség jelentősége a hivatalból indított eljárásokban nagy: az eljárási képességgel nem rendelkező személlyel szemben foganatosított eljárási cselekmények érvénytelenek, miként az ilyen eljárásokban hozott érdemi határozat is. Az eljárási képesség figyelmen kívül hagyása lényeges eljárási szabálysértésnek minősülhet. A kommentár ezen része vizsgálja még az eljárási képesség és az ügyfélképesség összefüggéseit; valamint az eljárási képesség és a közigazgatási anyagi jogi felelősség kapcsolatát (12. §).30 Jelentékenyek a képviselet általános szabályai is (13. §).31 A különböző személyektől történő információszerzést szolgálja az idézés (58. §) jogintézménye, mindez a tényállás pontos megállapítása érdekében történik. Az ügyben releváns körülmények feltárása a törvényes döntést szolgálja, melyet mind a közigazgatás törvény alá rendeltsége, mind az officialitás elve egyaránt megkövetel.32
Számadó Tamás által elemzett jogi rezsim a betekintés az eljárás irataiba, vagy az iratbetekintés (iratbetekintési jog) kérdése (33-34. §§). Az eljárás irataiba való betekintés joga, vagy az iratbetekintési jog további, Alaptörvényünk által biztosított alkotmányos garanciális jogok gyakorlását (nyilatkozattételi jog, jogorvoslati jog) teszi lehetővé. Az iratbetekintés két garanciális szabályozáshoz: a hivatalból indult eljárásokban az eljárás megindításáról szóló értesítéshez (értesítési kötelezettséghez), illetve a bizonyítékok ismertetéséhez (iratismertetés) kapcsolódik. Vizsgálja e rész továbbá az iratbetkintési jog szabályozásának szerkezetét;
valamint a jogorvoslati lehetőségek kérdését, továbbá az iratbetekintési jog korlátait is.33 Szabó Krisztián az eljárás megszüntetése (47. §) körében nagyobb számú alkérdést vizsgál, tekintettel a jogintézmény és a szabályozás összetett voltára. E körben ismertetésre kerül az eljárás megszüntetésének az Ákr.-beli szabályozására; a kérelem elmulasztott visszautasítására; a kérelmező ügyfél együttműködésének hiánya; az eljárás okafogyottságának esetei; az eljárásiköltség-előlegezési kötelezettség ügyféli elmulasztása; az ügyféli kérelem visszavonása; illetve a más hatóság eljárásának vagy kijelölésének esete; az előkérdés tisztázásának ügyféli elmulasztása; az eljárás alapeljáráson kívüli megszüntetésének esete; az eljárás megszüntetésének formája és a jogorvoslat.34
Aszalós Gergely és Dombi Gergely vizsgálta a végrehajtás szabályait. A közigazgatási eljárás három részből (szakaszból) áll: az elsőfokú eljárásból (vagy alapeljárásból); a jogorvoslati szakból, és a végrehajtási szakból. A végrahajtási eljárás a közigazgatási eljárás viszonylagosan önálló szakaszaként sem mindig szükségszerű része a közigazgatási eljárásnak.
29 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 111-139.
30 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 140-142.
31 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 142-155.
32 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 389-392.
33BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 273-302.
34BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 326-342.
(Önkéntes teljesítés esetén nem kerül rá sor). Amennyiben azonban sor kerül rá, az arra feljogosított hatóságok a jogszabályban meghatározott cselekmények foganatosításáról gondoskodnak. A közigazgatási végrehajtás rendszerének ismertetésén túlmenően az Ákr.
szerinti végrehajtás kivételessége mellett a közérdekű munkával való megváltás; a végrehajtási sorrend; illetve az egyes végrehajtási cselekményekre vonatkozó új szabályok vizsgálata mellett a külföldi határozat végrehajtása is kiemelkedő kérdés. A magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása kérdései mellett a Vht. III. fejezetének alkalmazására is kitérnek a szerzők. a végrehajtási és a kézbesítési fikció szabálya is fontos, a közigazgatási végrehajtás egyes sajátosságai mellett a közigazgatási végrehajtás jogorvoslati rendszerét, valamint a végrehajtható döntések szabályainak körét is leírja a két szerző. Sor került a végrehajtás elrendelése; a végrehajtás foganatosítása és lefolytatása és a hozzá tartozó jogintézmények; a végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése és elévülése is ismertetésre kerül (131-138. §§)35
A kötet kiváló forrás mind a jogkereső közönség, mind a jogászi szakma képviselői számára az Ákr. szabályai megismerése érdekében, így alkalmazását mindenki számára csak ajánlani tudjuk.
Felhasznált irodalom
BALOGH Zsolt Péter (2018): Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás. In: BARABÁS
Gergely – F. ROZSNYAI Krisztina – KOVÁCS András György /szerk./ (2018): Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Hungary 674-676. ISBN 978 963 295 742 5 Lektorálta: Szalai Éva.
BARABÁS Gergely – BARANYI Bertold – FAZEKAS Marianna /szerk./(2013): Nagykommentár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényhez. Budapest, Complex 1104. ISBN 978 963 295 3007
BARABÁS Gergely – BARANYI Bertold – FAZEKAS Marianna /szerk./(2018): Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Hungary 835. ISBN 978 963 295 736 4 Lektorálta: Vitál-Eigner Beáta.
ID. BOÉR Elek (1907) [2017]: Közigazgatási bíráskodás. Tanulmányok a közigazgatási jog köréből. Budapest, Dialóg Campus xxiv., x., 303. Államtudományi klasszikusok 2.
ID.BOÉR Elek (1908): Magyar közigazgatási jog általános rész. Kolozsvár, Stief xliv., 239.
Stief.
BOROS Anita - PATYI András /szerk./ (2019): A hazai közigazgatási hatósági eljárásjog karakterisztikája. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó 526. ISBN 978 963 531 107 1
BOROS Anita - PATYI András /szerk./ (2020): A hazai közigazgatási (nem hatósági) eljárások alapvető jellemzői a hatékonyság tükrében. Budapest, Dialóg Campus 313. ISBN 978 963 531 246 7
35 BARABÁS – BARANYI – FAZEKAS /szerk./ (2018): i.m. 781-810.
CSEKEY István (1930): Die Quellen des estnischen Verwaltungsrechts (Gesetz und Verordnungen). Tartu (Dorpat), K. Mattiensens Buchdruckerei 159.
Maryse DEGUERGUE (2017): Sur la fonction de régulation du juge administratif français. In:
Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou. Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 737-744.
FAZEKAS Marianna (1994): Köztestületek – társadalombiztosítási önkormányzatok.
Kandidátusi értekezés. Budapest, ELTE ÁJK 238.
FAZEKAS Marianna (2003): Erneuerung des Verwaltungsverfahrensrecht in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Iuridica 43.
évf. (2002) 141-154.
FAZEKAS Marianna (2007): Changes of Administrative Procedure between 1990 and 2006. In:
JAKAB András – TAKÁCS Péter – Allan F. TATHAM (szerk.): The Transformation of the Hungarian Legal Order 1985-2005. Transition to the Rule of Law and Accession of the European Union. Aalpen an der Rijn, Kluwer Law International 127-142.
GYURITA E. Rita – HULKÓ Gábor – JÓZSA Fábián – LAPSÁNSZKY András – VARGA Zs. András (2019): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai VI. A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei (szerk.: PATYI András). Budapest, Dialóg Campus 635.
ISBN 978 615 5920 86 8
KOI Gyula (2014): A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary- iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 487. ISBN 978 615 5344 640
KOI Gyula (2019a): Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog I.
Általános kérdések – Az európai uniós és a frankofón rendszer (francia példákkal). Polgári Szemle 15. évf. 1-3. sz. 220-237.
KOI Gyula (2019b): Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog II.
Rendszerek frankofón hatás alatt, a germán, skandináv, angolszász, posztszocialista, ázsiai és afrikai rendszerek példája. Polgári Szemle 15. évf. 4-6. sz. 212-223.
KOI Gyula (2021a): Meglátások a Petrik Ferenc által szerkesztett Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata című kötethez. Új Magyar Közigazgatás 14. évf. 1. sz. 101-105. ISSN 2060-4599.
KOI Gyula (2021b): Csekey István közigazgatási jogtudós, az Észt Tudományos Akadémia tagja, és Zolnai Béla nyelvész akadémikus, összehasonlító irodalomtörténész barátsága.
Dedikációk, levelek, feljegyzések. Miskolci Jogi Szemle 16. évf. 1. klsz. 189-200. ISSN 1788 0386
MUDRÁNÉ LÁNG Erzsébet (2017): Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás. In:
PETRIK Ferenc /szerk./ (2017): A közigazgatási perrendtartás magyarázata. A közigazgatási eljárás szabályai II. Budapest, HVG-Orac 370-378. ISBN 978 963 258 340 2 Lektorálta: Dán Judit és Naszladi Georgina.
PATYI András – VARGA Zs. András (2019): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V. A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei. Budapest, Dialóg Campus 239. ISBN 978 615 6020 86 4
PATYI András (2020): Hungary. In: Zbigniew KMIECIAK (szerk.): Administrative Proceedings in the Habsburg Succession Countries. Łódź-Warszawa, Wydawnictwo Uniwersytetu Łodźkiego – Wolters Kluwer Polska 129-150.
PATYI András (2021): Törések és hiányok – a magyar közigazgatási bíráskodás történeti modelljének néhány példája. Miskolci Jogi Szemle 16. évf. 1. klsz. 246-258. ISSN 1788 0386 PETRIK Ferenc /szerk./ (2017): Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata. A közigazgatási eljárás szabályai I. Budapest, HVG-Orac 331. ISBN 978 963 258 339 6 Lektorálta: Orbán Szabolcs.
Michael THALER (2017): La réforme de la justice administrative autrichienne. In: Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou. Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 1023-1036.
Wei WANG (2017): Le rôle de contentieux administrative en Chine: un régulateur des pouvoirs publics. In: Thomas PERROUD (szerk.): Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou.
Paris – Millau, IRJS Editions – Imprimerie Maury 1049-1060.
WLASSICS Gyula (1910): Jogerő a közigazgatási intézkedések területén. Budapest, Jogállam 18.
