M É H E S J Ó Z S E F
L E G O G R A M M E T O D I K Á V A L N'Y E R T K Í S É R L E T I E R E D M É N Y E K A G Y E N G É N L Á T Ó K O P T I M Á L I S
O L V A S Á S I K L í M Á J Á N A K M E G Á L L Á P í T Á S Á R A
A gyengénlátás olyan defektivitást jelent, amely a szorosan vett iskolai munka szempontjából az olvasási készség kibontakozását hátráltatja, illetve lehetőségeit csökkenti. Az olvasási készség bizonyos szinten történő kibontakozása viszont minimális feltételél képezi annak, hogy a kérdéses tanuló optikai típusú nevelésben részesülhessen. Ha a tanuló ezt a kérdéses minimális olvasási feltételt teljesíteni nem tudja, akkor a tapintó típusú nevelés lehetősége marad meg csupán számára. A mindennapos tapasztalat azt mutatja, hogy a folyamatos pedagógiai munkában, természetes körülmények mellett, az olvasáshoz minimálisan 33°/0-os látásmaradványra, tehát 5/15-ös látásélességre van szükség1. Ez a határ azonban tovább bővíthető, ha bizonyos optikai és világítástechnikai tényezőkkel mester- séges viszonyokat teremtünk az olvasás funkciója számára. A gyakorlat ezt a határt ma a Í0%-os látásmaradvány minimális teljesítményéig l á t j a i g a z o l t n a k . Ki kell emelnem, hogy a kérdéses értéket nem szemészi, hanem a pedagógiai gyakorlat találta ilyennek5. Intézetünkben e határról sikerült kórtani vonatko- zásban is kimutatni, hogy az természetes alsó választó vonala a gyengénlátásnak3. A defektivitás e gyermekcsoport látási teljesítményét 67—90%-os veszteséggel sújtotta. Minthogy a gyógyítónevelés társadalmi igényű feladata e defektivitás kihatásainak csökkentése, enyhítése, esetleg javítása, ezért nem kerülheti el tudományos érdeklődésünket a látásmaradvány minőségének és gazdaságos, veszélytelen gyógypedagógiai kihasználásának kérdése.
A l á t á s m a r a d v á n y jellemzésére a fenti s á v b a n is a SNELLEN-törtet s z o k t u k használni, noha az adott látásélességű csoporton belül is bizonyos eltérés figyel-
1. ábra. A tanulók látásélesség szerinti megoszlása 384-
hető meg az olvasásban. A gyengénlátó tanulók sem képességeik, sem látásma- radványuk szempontjából nem tekinthetők egyneműeknek.2
Jelen vizsgálataink során 60 gyengénlátó tanuló olvasási teljesítményét tettük elemzés tárgyává abból a szempontból, hogy bizonyos feltételek változtatásával a legkedvezőbb olvasási klímájukat megállapítsuk és ebből tankönyvtechnikai szabályok levonásáig fejlesszük kísérleteinket. (1. ábra.)
Látható, hogy a szemészi adatok alapján grafikusan ábrázoltuk a tanulók"
látási állapotát a gyengénlátás sávján belül. Megemlítendő, hogy a felső-határvi- szonyok és az átmenet megítélése szempontjából néhány sávon kívüli tanuló olvasási teljesítményeit is vizsgálat tárgyává tettük.
Lgy vélem, hogy a fenti kérdésnek a felvetése ma rendkívüli jelentőségű, _ hiszen a gyengénlátók beiskolázása folyamatban van. A hatékony iskoláztatásnak pedig itt sem nélkülözhető alapfeltétele a jó tankönyv.
Az olvasásról
R A N S C H B T J R G az olvasás készségét az idegrendszer bizonyos érettségi álla- potával hozta kapcsolatba. A pedagógiai tapasztalat szerint a gyermek az olvasás elsajátítására 6—7 éves korára válik alkalmassá és ez a képessége egész iskoláz- tatási időszaka alatt fejlődést-mutat. Az olvasás tanult funkció, mely önellen- őrzéssel és gyakorlással befolyásolható. A tanulás első állomása az egyes betűk szimbolikájának és formájának pontos elsajátítása, begyakorlása, összeolvasása.
Az összeolvasás nehézségeit jórészt felismerési, kiejtésbeli és képzési problémának tartom. Ezek leküzdésére is történnek erőfeszítések.6 A betűismeret-, a felismerés rendkívül jelentős lépés az- olvasás elsajátításában. Hogy ennek fontosságát jobban aláhúzzuk, egy paradoxonhoz fordulunk: még senki sem tanult meg úgy olvasni, hogy a betűket ne ismerte volna.
A betűérzékelés terén jelentős különbség van a vak és aliglátó tanulók tapintásos olvasásában.7 A betüfelismerés az olvasás összetett funkciójának egyik olyan szerkezeti eleme, mely nélkül az olvasási képességről nem is beszélhetünk. . Itt tehát olyan közvetlen érzékszervi teljesítményről van szó, ami lényegében az első jelzőrendszer területét képezi. A betűérzékelés az olvasás váza, alapja.
A fentiekkel azonban egymagukban nem tudjuk pontosan és minden finomságra kiterjedően értelmezni az olvasás funkcióját. Az olvasás betűérzékelési vázára tehát egy újabb funkció épül, mely kombinatív, kiegészítő működést fejt ki. A kezdő olvasó mindig a teljes szöveg részletes érzékelését végzi, tehát olvasása szorosan betűkhöz tapadt teljesítmény: betűolvasás. A gyakorlott olvasó viszont a szöveg minden részletét nem érzékeli. A szófelismeréshez számára elégséges a szóra jellegzfjes néhány betű érzékelése, a többit a tényeknek megfelelően kombinálja és egészíti ki. A kombinatív készség folytán a betűolvasás teljes olvasássá egészül.
A kombinatív tevékenység kérgi, tehát második jelzőrendszeri működés, mely- nek a látás viszonyai között létrejövő első olvasási integrátuma a szóglobalitás.
A kiegészítés, a kombináció, azonban nemcsak a szóglobalitás, hanem az értelmi elemekkel való kapcsolat útján is létrejöhet, amint azt a vakoknál látjuk.4
A kérgi kiegészítő és a betűfelismerő működésnek szoros kapcsolatban kell lennie egymással. Ha ez az egyensúly megbomlik, az olvasás vagy rendkívül lelassul, vagy pedig hibaterhelése hirtelen emelkedik.
Gyengénlátó vonatkozásban — ha néha módosultan is — de számolnunk kell az olvasásban érvényre,"jutó szóglobalitással. És itt szükséges egy rövid ki- térőt tenniink." Szimultán szemléleti térnek nevezzük azt az egyidőben érzékelhető
3 8 5 .
ingercsoportot, vagy térrészletet, melyben legjobban érvényesül az érzékszerv feloldóképessége. Ez lényegében a látás területén a központi látás helyének felel meg. A defektivitás a látás szimultán szemléleti terét' bántalmazhatja úgy, hogy azt beszűkíti, vagy a feloldóképesség hatékonyságát csökkentheti. ALlőlot- dulhat viszont a két károsító tényező egyidejű jelenléte is; az egyidejű szemléleti tér különböző nagyságú érzékszervenként. A tapintás esetén alig halad meg egy domború betűnagyságot — ezért szóglobalitásról itt soha nem lehet szó.
Legfejlettebb a látás szervénél.
Gyengénlátó tanulóknál — bántalmazott szimultán szemléleti tér' mellett is — mindig szóglobalitással jut érvényre a kombinatív funkció. A bántalmazott -és szemésziíeg korrigált szimultán szemléleti tér érzékelési viszonyainak további
javítására a világítás mellett két mód kínálkozik. Az egyik a betűformátum meg- növelése, a m á s o d i k pedig az olvasási távolság megrövidítése.
A betűformátum. Növelni a betűket egy nagyságrenden felül céltalan, mert ha azok meghaladják egyenként a szimultán szemléleti teret, akkor.szóglobalitás m á r a m ú g y sem j ö h e t ott létre. Az olvasás szempontjából az a legkisebb betűnagyság tekinthető megfelelőbbnek, mely még jól érzékelhető, de mégis kis térfoglalású, tehát módot nyújt a-szimultán szemléleti tér gazdaságos kihasználásához. H a s z i m u l t á n szemléleti térben hosszabb szavak helyezkedhetnek el, akkor az olvasás úgy gyorsaságban, mint minőségben feljavul. Ez az elv a gyakorlatban csak úgy érvényesülhét, ha minden tanulót ilyen szempontból meg tudunk pontosan ítélni. És erre a legogram módszer biztos módot nyújt.
Az olvasási távolság. A szimultán szemléleti tér terjedelme, a feloldóképesség minősége és a szöveg betűnagysága együttesen határozzák meg az olvasás szükség- szerű távolságát. Az egyidejű szemléleti teret meghaladó betűnagyság mindig az olvasási távolság növelésével, a kisbétűk és a rossz látás olvasási távolság csökkentésével járnak együtt. Vizsgálatainkban az olvasási távolság szempont- jait figyelembe véve három fekvést különítettünk el. Felső fekvésűnek mondottuk az olvasást, ha annak olvasási távolsága meghaladta a 30 cm-t. Közép vagy normál fekvésű az olvasás 25—30 cm között. Alacsony fekvésű 25 cm alatt.
(
A legogram módszer
Az általam kidolgozott legogram módszer4 az olvasás összetett funkciójá- nak vizsgálatára szolgál. Segítségével megítélhető az olvasási képesség adott időpontban, követhető annak fejlődése és megállapíthatók a normál olvasás legkedvezőbb feltételei, fő jellegzetességei. Jelentősége a defektológiában sok vonatkozásban számottevő. Az olvasás különféle fogyatékosságainak olyan diagnosztikuma, melyből gyógyítónevelési, teendőkre is következtetni;*lehet.
Eszköze továbbá a gyógypedagógiai differenciáldiagnosztikának is, mert általa bizonyos látási fogyatékosságú típusok, biztosan elkülöníthetők egymástól.
Tényrögzítő jellegénél fogva alapjául szolgálhat bizonyos pedagógiai rendsza- bályok bevezetésének és a jó tankönyvkészítési technika kialakításának, illetve továbbfejlesztésének. Mi jelenleg csak a gyengénlátók olvasási készségének vizsgálatával foglalkozunk, bár szándék szerint további kísérletekre készülünk e területeken.
A legogram az olvasás képességét teljesítményi alapon méri és fejezi ki.
A mérés alapja: az egy perc alatt teljesített és pedagógiailag elfogadható olvasás betűszámát jellemzőnek tartjuk az olvasásra. Metodikánk újszerűségét az bizto- sítja, hogy általa az olvasás előbb kifejtett résztényezői is jól meghatározhatóak..
3 8 6 .
A legogrammal pontosan ki tudjuk fejezni az olvasás vázát képező betűérzékelési alapot és az erre szervesen ráépülő kombinatív készséget is. Ha egy tanulót meg- határozott szövegen egy percig olvastatunk, és a teljesített betűszámot felje- gyezzük, akkor az a tanuló un. „teljes olvasási gyorsasága". Ebben a számban lényegében benne van a két résztényező együttes hatása. Hogy a tanuló a tisz- tán betűolvasás viszonyai között — ahol minden betűt külön-külön kell érzékelni — mit teljesít, azt csak úgy tudhatom meg, ha ilyen viszonyok között olvastatom. Az alapvető kérdés az, hogy a kombinációs tevékenységet kell kizárnom az olvasásból. Erre a legegyszerűbben úgy nyílik mód, bogy latin, tehát számára érthetetlen szövegen is olvastatom. Az így nyert szám kifejezője a kérdéses tanuló
iceoeeAM / t e it. III. IV. V. VI VII. vm IX. X S-S/15 J S iís io
m io 355 iO 33 30 337 io
SS 3S itt 32 SS 30 333 32
122 30 365 30 37 25 366 28
75 25 376 25 Wo 20 330 20
116 25 370 15 89 15
2. ábra. Részletesen á b r á z o l t legograin sorozat
olvasási vázának, tehát a betűfelismerési készségnek. Több száz legogram tanúsága alapján elmondhatom, hogy ez az un. effektív olvasási gyorsaság — néhány súlyosan kóros esettől eltekintve — mindig kisebb a teljes olvasási gyorsaság értékénél.
A teljes olvasási gyorsaság és az effektív olvasási gyorsaság k ö z ö t t i szám- szerű különbség, az amplitúdó pedig hű tükre az olvasásban érvényre jutó kom- binációs készségnek. Az olvasási tört, melyet legogramnak nevezünk, a következő szerkezetű:
Teljes olvasási gyorsaság: 412
Effektív olvasási gyorsaság: 200 amplitúdó 212
A bárom szám együtt globálisan is, de részleteiben is jól jellemzi az olvasási készséget. Az olvasásban ejtett hibákat vissza kell számolni. Az olvasás egészéről és a résztényezők alakulásáról mindig többet állapíthatunk meg, ha legogram sorozatot veszünk fel.
Jelen vizsgálatainkban is legogramsorozattal dolgoztunk. A gyengénlátó tanulókat látásélesség szerint csoportosítottuk. Ezután tíz nagyságrendet kép- viselő Garamond antiqua gyakran használt nyomdai betűtípuson olvastattunk.
Betűtípusonként legogramot vettünk fel és az olvasási távolságot is mindig jegyeztük. Egy tanuló a magyar és latin szövegen tehát 20 percig olvasott, de közben kb. 1—2 perces szünetet is tartottunk. A 60 tanulóról egyenként tíz legogramot vettünk fel, tehát összesen 600-at. (2. és 3. ábra)
387
I
A SZÖVEG BETŰTÍPUSAI
, Hol volt,
„ A kicsi királyfi
ín Arra határozta magát
IV Ne sírj, édes kicsi gazd
y Dániel felpattant a csikóra s
yy Hírül vittek a királynak is, hogy van a
y H Telik, m ú l i k az i d ő $ egy vasárnap az udvar y ) H Dániel, akarom mondani Ncrntudomka. annyi mindet
I ^ >S!o, c»ak v i g y í r x magadra — m o n d á a c u k ó — m e g ne
y Akkor a paripa mcfríxkórlcwi, Diniéi leugrott röU, t ttzgtn|
km:- •' f ' í x '•• • ' ': ' i:ti ' ÓT 'sfMiei • . .--.- • 3. ábra
388 ' ' .
A betűtípus adatai
Megnevezés Garamond antiqua
Magasság (mm) nagy j kis
betű
I. 72 pontos 16,0 10,5 11. 48 pontos 10,5 • 6,5 III. 36 pontos 8,0 4,5 IV. 28 pontos 6,0 4,0 V. 24 pontos 5,0 3,5 VI. 18 pontos 3,5 2,5 VII. 14 pontos 3,0 2,0 VIII. 12 pontos 2,5 .1,5 IX. 10 pontos 2,0 . - 1,2
X. 9 pontos . 2,0 1,0
Az olvasási jelenségek értékelése
A legogram tényezőinek értékelésében azt a gyakorlatot követtük, hogy, mindig a középfekvésű olvasási távolságon belüli legogram értéket tekintettem optimálisnak, kedvezőnek. így sokszor előállott az a helyzet, hogy a jobb abszo- lút teljesítményeket a felső és alsó fekvésű olvasási zónákban nem tekinthettük optimálisaknak. A nagyon közeli olvasási távolság még komoly teljesítmény ellenére sem fogadható el optimális helyzetnek. Ki kell emelnünk, hogy az értéke- lésnek ezt az elvét az 5/12—5/20-as csoportban nem alkalmaztuk, mert itt az optimumok egyértelműen és kivétel nélkül mind a közép fekvésben jelentkeztek.
Az olvasásban ejtett hibákat minden legogram felvételénél visszaszámoltuk.
Az 5-10 betűs eltéréseket adott esetben elhanyagolhatónak tekintettük.'Nagy- jából egyenlő értékek mellett, ha ennek egyéb akadálya nem volt, szívesen vá- lasztottuk optimumnak a nagyobb effektív olvasási számot mutató legogramot.
Az olvasási távolságok rövidítését közelítéssel — ha az a látásélességhez mérten gyakran fordult elő — fáradási jelnek tekintettük."
Kísérleti eredmények I.
Legogramjaink adatai hitelt érdemlően tanúskodnak arról, hogy a gyengén- . látás korábban kifejtett3 sávján belül két olvasási típuscsoport különül el egy- mástól.
1. Az 5112—5/20-as látású tanulók csoportja
E csoportban 24 tanulót vizsgáltunk meg a legogram módszerrel az I., II., V., VI., és VIII. osztályban. A kapott eredmények meglepően egységesek és úgy látszik, szilárd törvényszerűségen nyugszanak. A 24 tanulóból 22-nek a leg- kedvezőbb olvasási klímája a IV. csoportban mutatkozik. Az eltérést a két I . o.
tanuló adta, akik közül az egyik az I.-ben, a másik IL-ban kulminált. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy e tanulók most sajátították el csupáh az ol- vasás elemeit s a begyakorlás olyan alacsony szintjén állanak, hogy mint betű-
3 8 9 .
I
4. ábra
olvasók a nagyobb formátumú betűket biztosabban és szívesebben érzékelik. így kompenzálnak. Fejlődésük őket is bizonyára a IV. csoportba fogja rövidesen sodorni. Az egyik tanuló már el is indult ezen az úton. (II.)
2. 5/25—5/50-es látású tanulók csoportja
5. á b r a . ' A z 5/25—5/50-os látású tanulók olvasási teljesítménye
Noha e csoporton belül a legkedvezőbb olvasási klíma képe nem olyan egységes, mint az előbbiekriél, mégis azt látjuk, hogy határozott irányulást mutat.
A hét leggyengébben látó (5/50) tanuló közül öt az I.-es nagyságrendben mutatta olvasási optimumát. Az ezeket követő 5/35-ös látásúak közül — akik 15-en voltak a vizsgálat alanyai — 6-nak szintén az I.-ben jelentkezett az optimuma.
Lényegében tehát a legsúlyosabb defektivitásúak főleg az L-es nagyságrendben adták legjobb olvasási teljesítményeiket. A jobban látó 5/25-ösök pedig zömmel a II. nagyságrendben (5 eset) mutatták olvasási optimumukat. Az a tény, bogv az 5/35-ösök között van egy olyan csoport 6 esettel, amely a III. nagyságrendben, az 5/25 és 5/35-ösök között pedig 4 eset, ami a IV. nagyságrendben kulminált.
390
\
ez arra utal, hogy a közelnézésen belül azonos látásélesség mellett is számolhatunk látásteljesítményi divergenciákkal.
3. Végül vizsgálat tárgvává tettünk néhány olyan tanulót is. akiknek látása 5/10-től 5/8-ig terjed.
A grafikonról leolvasható, liogy többségük a IV. nagyságrendben mutatja legjobb olvasási klímáját. E tanulók már nem tartoznak a gyengénlátók szigorúan vett kategóriáihoz, de híven jelzik azt, hogy a látásteljesítmények növekedésével a legkedvezőbb olvasási viszonyok a'kisebb nagyságrendű betűtípusok felé törvény- szerűen tolódnak el.
A látásélesség és betűnagyságrend összefüggéseit szemlélteti táblázatunk az elemzett 60 gyengénlátó tanuló vonatkozásában.
5/6 •
5/10 • •
5/12 •
5/15 • • • • • • • • • • • • • •
5/20
5/25- • •
• * •
S/35 - • • • • • : : :
5/50 - * • * :
15 10 6 26 - J
— i — i 1—-i—\ 1—i—
/. //. III. IV. V. VI. VII.
7. ábra. Vz 5/10—5/8-os látású tanulók olvasási teljesítménye
11.
Ha a legogramsorozatokat további részletező igénnyel tesszük vizsgálat lárgyává, olyan jelenség hívja fel magára a figyelmet, ami szembeszökő. Az első csoport tehát az 5/12—5/20-as látásúak szokásos olvasási optimuma mellett rendszerint az első fekvésben egy másodlagos optimum is kialakul. A kérdéses 24 eset közül 13-ban ez a másodlagos optimum a VI. betűnagyságrendben jelent- kezik. (A jegyzőkönyvi számok sorrendje: 1, 2. 3. 5, 6. 7, 11. 12,13,14.15. 23,24).
391-
BET Ü N A G Y S A' G
III. IV. V. VI.
R.J.
S:5/15.J:13
439 30 160 25
535 30 166 25
489 28 130 25
518 20 142
JS
600- 500-
400-
.5
xT 300-
-5
I 200-
100-
/• optimum //• optimum
JV
—r*—]—i—i—i—i—i—i—
/. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
8. ábra. Az olvasási optimum alakulása
A második csoport esetében ez a helyzet némileg tovább bonyolódik. A z I . és a II. betűnagyságrendben jelentkező optimumok mögött néhány esetben má- sodik, sőt harmadik kiegészítő optimum is megjelenik. ( J e g y z ő k ö n y v i s z á m o k : 28, 31,32, 43, 48). A kiegészítő optimumok minden esetben a IV. és VI. nagyság- rendben jelentkeztek.
1. III. IV V. V/.
CS-J.
6/353-46
222 30 52 25 142 18
58 15 155 12
59 10 135 10 76 10 2/5 1Q
60 8
250-
200-
>
-S) £ 150-
1 100- 50-
/ optimum
III. optimum
—i—i—i—i—i—i—i—
/. //. III IV V VI. VII.
9. ábra. Legogram karakterisztikum két o p t i m u m m a l
392-
Van olyan példa is, ahol egy kiegészítő optimum jelenik meg, de az mindig aIV. nagyságrendben. Jkv.: 39,40. A ii. és IV. betűnagyságrendben a kulminálók- nál a kiegészítő optimum szabályszerűen — ha van — a \ I.-ban jelentkezik. Jkv:
47, 46, 42, 35. Ügy látszik tehát, hogy az /., I I . nagyságrendben elhelyezkedő kedvező olvasási klíma esetén a kiegészítő optimumok — ha megjelennek — akkor a IV. és
VI. nagyságrendben kell számolnunk velük. A I I I . és IV. nagyságrend eseteiben pedig mindig a VI.-os jön számításba a lokalizáció szempontjából.
i i i .
Tapasztalat szerint az olvasási készség defek ti vitása a látás egyidejű foko- zott fáradékonyságával jár együtt. A legogramsorozat itt bemutatott eljárása a fáradékonyság kérdéseinek sokoldalú és részletes vizsgálatára azért nem alkal- mas, mert a fokozatosan kisebbedő betűtípusok amúgy is számottevő megter- helés alá helyezik a gyenge látást. A tanulók látásának legkedvezőbb betűtípusán nyert legogramok viszont igen alkalmasak a kérdés alapos tanulmányozására.
Ez szerepel is a közeli terveinkben. Az olvasási fáradékonyság tehát vizsgálható optimális szövegen és különféle megterhelés alatt. Mi jelenleg néhány olyan részlet- eredményről számolhatunk be, melyeket az olvasási fenti értelmű megterhelés alatt nyertünk.
1. Ugy találtuk, hogy az olvasási távolság változása egy határon túl jó kifejezője a fáradékonyságnak. Ez a változás legtöbbször közelítést jelentett. Az ol- vasási távolság rövidülése a szem összetérítő képességét terheli. A terhelés alatti fáradékonyság egész anyagunkra jellemző normál formája az volt, hogy egy közelítésben legalább két betűcsoport szövegét olvasták el és azután következett be az újabb beállítódás. Jkv.: 1.3,6, 7, 8, 9,10, 11,12,13, 14,18, 19, 20, 21, 22 stb.
J:6
/ h. In Ív. v. Hí- ~vn ~vni. Ix. x7 10. ábra. Legogram karakterisztikum három o p t i m u m m a l
3. Megfigyeltük, hogy egy-egy beállítódás csak akkor került helyesbítésre, ha a megkülönböztetési minimumig (minimum separabile) csökkent le a látás- teljesítmény. Ennek néha olyan formáit is láttuk, amikor a harmadik betűtípus- tól hirtelen zuhanást mutatott az olvasási távolság. Pl. Jkv.: 5.
4. Alacsony fekvésű olvasásnál, aminek nyilvánvalóan a rossz látás volt az oka, az első fokozatokban már új beállítódás következett be és az olvasási távolság jelentős zuhanása volt jellegzetes. Jkv.: 2,26,28,30,31, 36, 41,53,54, 55.
5. Törvényszerűnek találtuk, hogy a közelítés egy legogramsorozaton belül mindig először az effektív olvasásban jelent kezelt, bizonyságául annak, hogy a betűérzékelés nagyobb diszkriminációs munkát követel meg a szemtől. A h o l viszont kedvezőek a kombinációs viszonyok, ott az olvasási távolság azonnal megnövekszik.
393- /
40-
30-
§ 20- ai
10- J-55
I. II. Hi IV. V.
11. ábra. 5/15-ös látás normál fáradási görbéje
60- 50- Í0- 30-
A 20- 70-
—i 1 1 1 1 1 1—
/. U III. IV. V. Vl VII.
12. ábra. 5/50-es fokozott fáradékonyság görbéje
6. A gyengénlátó tanulók olvasása sem minőségben, sem gyorsaságban nem éri el a normál tanulókat. Szembetűnő és kifejezett a jelentékeny effektív olvasási deficit. A defektivitás elsődlegesen az effektív olvasásban reprezentálja a fejlődést gátló tényezőt.
7. A közelítés következtében a teljesítmény átmenetileg szabályszerűen megnövekszik.
8. A fáradás az optimális olvasási klímánál nem következik be olyan hamar, mint az egyéb betűnagyságrendekben.
Gyógypedagógiai konzekvenciák
A gyengénlátó gyermekek gyógyítónevelése szempontjából az olvasás kérdése döntő jelentőségű, mert a defektivitás elsődleges módon itt képezi a nehézségeket. A pedagógiai gyógyításnak tehát e téren kell megkeresnie a defek- tivitás leküzdésének a módjait, eszközeit. A feladat kettős:
1. A látás tanult elemeinek közvetlen fejlesztése látásnevelés útján.
2. A látásmaradvány sajátosságaihoz való gyógypedagógiai és technikai alkalmazkodás, hogy annak hatékonyságát a megismerő tevékenységben emelni lehessen.
A jelen dolgozat a 2. feladatkör alapvető kérdéseire kívánt kísérleti úton nyert adatokat szolgáltatni. Kísérleteink alapján a következő gyógypedagógiai
jelentőségű megállapításokhoz jutottunk:
1. A gyengénlátó tanulók beiskolázási vizsgálatainak sorába nélkülözhe- tetlenül fontos a7. egyszerűen elvégezhető legogram eljárás, mert általa, e dolgozat 394-
1
tanúsága szerint olyan ismeretekhez juthatunk, melyeket a korszerű gyógyító- nevelés ma nem"nélkülözhet. Ezért az eljárást bevezetésre ajánljuk, mint a fino- mabb és differenciáltabb pedagógiai ellátás feltételeinek felderítésére szolgáló eszközt.
2. Az iskolaköteles korú gyengénlátó tanulók tankönyvtechnikai kérdései.
Kísérleteink legdöntőbb eredményét a gyengénlátó tanulók különféle látásélességi csoportjainál kimutatott i olvasási optimumok képezik. Eredményeink gyakorlati haszna éppen abban van, hogy azokból egy sor oktatási szempontból jelentős következtetés vonható le.Kísérleteink alapján ajánljuk, hogy a gyengén látó tanulók csoportjainak kedvező olvasási klímáját a tankönyvkészítés technikai kivitelezésében vegyék figyelembe.
3. A tankönyveket a II. osztálytól kezdve célszerű az I., II., III. és IV. betű- típusok felhasználásával készíteni. Ezen belül két változat kialakítása tűnik indokoltnak.
„A" változat. 5/12—5/20-as kjtásélességű tanulók könyveinek szövegét jelentékeny részben a domináló IV.-es nagyságrendbe, tehát a 28 pontos gara- mond antikvába ajánlatos elkészíteni. Minthogy látásjávulással is számolunk, a tanulók szenzorikus kulturáltságának gyarapodásával feltétlenül szükséges olyan szöveget is biztosítani, amelyet a kiegészítő optimumok nagyságrendjéből választunk. Jelen esetben ez a VI., tehát a 18 pontos típus legyen. Látásnevelésünk egyik célja éppen az, hogy az olvasási készség — fejlődése folyamán — mind- i n k á b b a' kisebb betűtípusok és a természetes megvilágítás irányába alakuljon, gyarapodjék. Ezért kell mindig adnunk ún. leereszkedő szövegeket. Százalékos arányra a következőt ajánlhatjuk: ÍV — 80%, VI = 20%.
„ 5 " változat. Az 5/25—5/50-es csoportba tartozók tankönyveinek szövegét jelentékeny részben az I. nagyságrendben, tehát a 72. pontos garamond antikvá- ban ajánlatos szedetni. Majdnem hasonló súllyal szükséges itt képviseltetni a Il-es, tehát av 48 pontos betűtípust is. Szöveget még a Ill-as 36 pontosból is hasz- nosnak látszik adni. Leereszkedő szöveget a kiegészítő optimumból adhatunk.
Jelen esetben a IV-es betűnagyságrendből. Itt lejebb menni nem szükséges.
Százalékos arányukra a következő ajánlható: I = 40%, II = 30%, III = 20%, IV = 10%. Az I. osztály számára tankönyv a szó ismert értelmében nem szüksé- ges, de helyettük olvasótáblák készüljenek az I—II és III—IV nagyságrendben.
I • I R O D A L O M
1. C S A P O D Y I S T V Á N: Látáspróbák, 1 9 6 0 .
2. T E G Y E Y J E N Ő N É: A szelekciós szempontok érvényesülésének jelentősége a gyöngénlátó tanulók oktatásában. Kézirat, 1963.
3 . M É H E S J Ó Z S E F: Pathologisclie Merkmale in der Ophthalmodefektologischen Differenzierung zwischen Blindheit und Sehschwacke. Zeitschrift für Heilpiidagogik, 1962. 6.
4. M É H E S J Ó Z S E F: összehasonlító vizsgálatok az olvasás fiziológiájának tárgyköréből normál, vak, süket és értelmifogyatékos gyermekeken. Gyógypedagógia, 1965. 1—2. szám.
5 . M É H E S J Ó Z S E F: Ophthaldefektologia. Tankönyvkiadó, 1962.
6. M E I X N E R I L D I K Ó: A kapcsolás problémájának egy megoldási módja a gyógypedagógiai határ- esetek olvasástanításában. Kézirat, 1963.
7 . P Á L H E G Y I F E R E N C , M O L N Á R B É L A , S I M O N L A J O S: Vak és aliglátó alsóosztályos tanulók olvasási készségének fejlődése a Méhes-féle olvasáselemzés alapján. Országos Gyógypedagógia}
Kongresszus 1959. •
7 M a g y a r Pedagógia 3 9 5
Ftoxcetf Mexem:
PE3YJIbTATbI OnblTOB, nOJlYMEHHblE METOflHKOfl JIEFOrPAMM flJlfl YCTAHOBJIEHHH OnTHMAJlbHOrO KJ1HMATA MTEHHfl YMEHHKOB CO
CJlABbIM 3PEHHEM
ABTOPOM npoaHajiH3HpoBaHa M0mH0CTb ITCHMH 6 0 yqeHUKOB co cJiaötiM 3penneM npn
- noMomH MéTOAHKH JierorpaMM. Ha OCHOBC HCCJieflOBannii HM ycTaHOBJieH HanSojiee npimT-
H HB KiiHMaT weHHH hjih OTAeJibHbix rpynn cjiaSocm 3peHHa, n CAejiaHbi BMBOAM no TexHiiKe n3flaHH» yqeÖHHKOB. MeTOflHKa JierorpaMM COCTOHT B TOM, MTO n3MepKeTCíi AOCTHTHYTEH B OAHOH MHHyTe TaK Ha3biBaeMaH nojiHan cKopocTb HTCHHH, B KOTopoü wrpáeT pojib H KOMÖH-
HaTHBnafl neHTejibHocTb, H 3aTeM ycTaHaBJiHBaercH atjujieKTHBHafl cKopocTb BTCHHH Ha OCHOBC HTeHHH jiaTHHCKoro TeKCTa. Pa3HHU,a MOK«y OÖOHMH H3MepeHHHMH o6o3HaiaeTCH aMnjiHTyaoii.
Bee Tpw FHCJia COBÍICCTHO flaior jierorpaMíiy H xapaKTepH3iipyi0T rOTOBHOCTb K ureiimo.
J. Méhes:
EXPERIMENTÁL RÉSULTS GAINED BY LEGOGRAM METHODICS TO ESTABLISH THE OPTIMUM READING CLIMATE OF STUDENTS WITH A POOR SIGHT
The performance in reading of 60 students with poor sight was analyzed with legogram methodics. On the hasis of the test the most favourable reading climate of the groups according to poorness of sight was established and conclusions drawn on the techniques of school books. The legogram methodics consist in measuring the so-called totál reading velocity attained in a minutc, in which combinatory activity is alsó involved; subsequently the effective reading velocity is established on the basis of the reading of a Latin text. The difference between the two measure- ments is indicated as amplitude. .The three numters together supply the legogram and charac- terize the ability of reading.
3 9 6 .
