Tények és legendák : Beszélgetés Kristó Gyula egyetemi tanárral

лшшт

A L F Ö L D I И U H Е L Y

i * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Irodalom, műrészét, közművelődés

I * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

N é p s

— Könyvem egy esztendeje jelent meg.

fogadtatását letisztultán lehet tehát lemér- ni — mondja Kristó professzor a tanul- mánygyűjteményről szólva. — Tizennyolc, korábban valahol magvarul, vagv idegen nyelven napvilágot látott tanulmányt tar- talmaz. Ez egyfajta válogatása az eddig szaksaitóban megjelent munkáimnak, és reprezentálja eddigi munkásságomat. Ko- rábbi és részint még most is érdeklő kér- désekre adandó válaszok érdekében el- végzett kutatások, részletkutatások ered- ményeit tartalmazza. Nyilvánvaló, hogv a ma történésze, még ha olv távoli múltat kutat is. mint az Árpád-kor legalábbis kétféle törvénynek kell. hogv engedelmes- kedjék: Az egyik magában a kutatott kor forrásanyagában rejlik, nevezetesen, hogy miiven témák kutatására ad lehetőséget a forrásanyag. Mert hiába akarnék én a X.

századi magyarországi írásbeliségre nézve kutatást folytatni, ilyen emlékek nem ma- radtak ránk. Másfelől viszont, minden tör- ténész benne él egy bizonyos korban, s nyilvánvaló, hogy bármennyire is küzd.

hadakozik ellene, a saját kora valamilyen szinten, nem a témák megoldásában, meg- oldási sémákban, hanem inkább a téma- választásban. felfeitési változatainak meg- választásában befolyásolja. Kétféle építő- anyagból építkezünk, az egvik maga a forrásanyag, amelyet szépen egvmásra rakva megpróbáljuk a hajdan egységes egész széttöredezett, idők során különböző helyekre került mozaikkockáit egymás mel- lé hozni, és kirakni úira a valaha meg- volt egységet. Ugyanakkor építkezünk egy bizonyos rendezőelv alapján, van valami rekonstruált kénünk arról, hogv milyen lesz az egykor volt kép. Vezeti a történészt valamilyen szemlélet, fölfogás, ideológia, technikai oldalról meghatározva pedig munkahipotézis, Egv meghatározott rend alapján adott kockákból építkezünk. A magam részéről azt tartom igazán jó tör-

Történelmi mozaikokból mai kép

Tények és legendák

Beszélgetés Kristó G y u l a egyetemi tanárral

ténésznek. aki hagvia magát sodortatni, arrafelé megv. olvkor még a prekoncep- ciója rovására is. amerre a forrásanyag engedi. Tanulmányaimban a különböző kor-

szakokban. években általam kutatott té- mák öltenek testet, ahol orientált engem az. hogy mire van elegendő forrásanyag, másrészt pedig úgv ítéltem meg. hogy ezek a kérdések talán nem csupán az én érdeklődésemre tartanak számot. Bevallot- tan tehát bizonyos szakmai közönséghez kívántam szólni, hogv a régi korszakokról alkotott képünk valamivel tisztább, iga- zabb legyen.

— Ma a történészek kutatási témái- ban, részterületein bizonyos divatok, divatos témák tapasztalhatók, amelyek szélesebb rétegekhez is utat találnak.

Gondolok a néveredet-kutatásokra. kü- lönböző korok kiemelkedő történelmi személyiségeinek újraértékelésére, eset- leg a hagyományosan élő portré ellen- tétes előjelű újra vázolására. Az ön ta- nulmányaiban résztémakörök kutatási eredményeiként ilyenek is heyet kaptak, gondolok például Aba Sámuel pogány- ságának oldására, legendákban élő ké- peink hangsúlyos átrajzolására...

— Először is. szerintem szükségszerű, hogv időrőa időre újraértékelődienek tör- ténelmi személyiségek, még akkor is. ha

a rájuk vonatkozó forrósanyag számotte- vően nem bővül. Éppen azért, mert a tör- ténész nem csupán forrásanyagokból épít- kezik. Minden történészt vezetnek előre kialakult elképzelések a történelem folya- matáról. tehát az eltérő értékeléseknek az eltérő szemlélet is adia a magyarázatát.

Középkori példára hivatkozva: Szent Ist- vánról. aki közismerten az egyik legna- gyobb magvar történelmi személyiség volt.

hosszú idő óta a legkülönbözőbb idősza- kokban jelentek meg monográfiák, s mindannyi megpróbált képet rajzolni ró- la. A forrásanyag évtizedek óta lényegé- ben nem változott, új. írott forrásanyag nem került elő. Mégis azt kell mondani, hogv minden újraértékelés tudott újat

hozni, a szemléletek módosulása, a mód- szerbeli finomságok. a megfigyelések szempontjainak árnyaltsága által. Jogo- sultnak érzem tehát az újraalkotás, úira- formázás törekvéseit. Nagyon sokszor szin- te csak ez ad lehetőséget, hogy az összes lehetséges megoldás számbavétele után eldönthessük, melyik a leginkább valószí-

nű kép. Utalok rá. hogv minél régebbi ko- rokra megyünk vissza, annál kevesebb a forrásanyag, a történészi alkotóerőre ha- gyatkozva. olvkor meghökkentő eredmé- nyek is születnek. Említette, hogy Aba Sá- muelt hagyományosan pogány érzelmű uralkodónak ítélték. Ez tökéletesen így is van. mégis. az elmúlt évben napvi- lágot látott egy olyan tanulmány, amely pontosan az ellenkező állításra hegyezte a kérdést Budapesti kutató Aba Sámuelből egy keresztényi életeszménv szerint élő királyt faragott, aki nem azért törekedett volna a ..minden közös az urak és a szol- gák között" elv megvalósítására, mert a feudális magántulajdon ellen tört. hanem éppen azért, mert б egv keresztényi kö- zösségeszménytől áthatva kívánt cseleked- ni.

— Gyakori tehát korai történelmünk alakjainak, a középkor személyiségeinek

egymásnak elllentmondó történészi meg- ítélése?

— Azt kell mondjam, hogv gyakoriak az ilven kísérletek, mind az újkorban, mind a középkorban. A tudós alapvető kritériu- ma a kételkedés, aki elfogad mindent, az nem fog újat alkotni. Sok esetben újat al- kotni a jelenlegi tagadásával lehet, óha- tatlanul el kell térni az uralkodótól. a hagyományostól. Amennyiben merészebb a fantázia, s erre a forrásanyag némi le- hetőséget ad. akkor a megszokottól való eltérés olvkor száznyolcvan fokos is lehet.

Tehát akár egy teljes újraértékelés is.

Megemlítem, hogy az Aba Sámuellel har- cot vívó másik magyar, király. Péter király hasoplókéopen részesült legalább kétféle elbírálásban. Voltak és vannak történé- szek. akik azt mondják, hogv Péter király arcél nélküli, jelentéktelen figura volt.

Vannak történészek, én magam is közé- jük tartozom, akik rövid uralkodása elle- nére is jelentós, a magyar állam kialaku- lásában nagv érdemeket szerzett uralko- dónak minősítik. Ebben, ezekben a kérdé- sekben. ahol ma viták vannak, többnyire nem a vitázó felek fogiák kimondani az igazságot, hiszen minden vita voltakép- pen polarizációt jelent. Mint legfőbb eset- ben. az igazság valahol a két pólus között van. Nyilván, éev elkövetkező történész- generáció tovább csiszolódó történetszemlé- lettel. élesebb látásmóddal mélyebbre tud hatolni a korszak általános megítélésében és forrásanyaga elemzésében, úgv tud dön- teni. kinek volt igaza. Mi tulajdonképpen egv maidani történelmi igazság érdekében folytatjuk a vitát.

— Л szélesebb rétegekben ismereteik nyomán, s hangsúlyosan a színes legen- dák alapján, erősen él a hagyománysze- rű kép történelmünk alakjairól. Tapasz- talata szerint, miként fogadják az olva- sók a történettudósok ilyetén újra tö- rekvését?

— Azt hiszem, itt valami józan nlérték- tartásra van szükség A kutató, aki min- denáron valami úira akar törekedni, azért egv bizonyos pontnál tovább nem szabad, hogy lépjen. A mindenáron új.-a való tö- rekvést nem célszerű hajszolni, noha az olvasóközönség roppant módon kedveli a kuriózumokat, a szenzációkat, mint az élet bármelv más területén. A magát komoly történésznek tartó kutatónak nem szabad arra vállalkoznia, hogv tudásunk kétség- telenül meglevő hézagait fantáziája ter- mékeivel töltse be. vagv ami még súlyo- sabb. és bizony előfordul a tudo- mány történetében. hogy források hamisításéra vállalkozzék. A tudományos etika határain belül, amíg a történész ál- lításait legalább valószínűsíteni tudja, kö- telesség az új a!ko»ésa. de ezen túl már nagyon ingoványos területre tévedhet. A történészi munka nagyon érdekes: egyfe- lől belső alkotótevékenység ugyanakkor a kutató nem csupán - önmagának dolgozik, a történésznek olvasótábora van. amely kiterjedhet tíz szakembertől több tízezer emberig. Nyilvánvalóan nem szabad kü- lönböznie annak az igazságnak, amit tíz embernek mondok, attól az igazságtól, amelvet ezrek számára közvetítek. A mód- ban kell különböznie, ahogy elmondom.

— A nyelvezet, a közvetít csmód segít- ségével tanulmánykötete az alapvetően szakmai anyagot közel tudta vinni az olvasók szélesebb rétegeihez...

— Kivételesen tudom, hogv ezt a kötete- met 12 ezer oéldár.vban adta ki a Magvető kiadó a Nemzet és emlékezet sorozatban.

Ezvik napról a másikra elfogyott a könyv, merem hinni, hogv a benne foglalt tema- tikának is köszönhetően. Kissé meglepett, mert tizennyolc szaktanulmányt tartalmaz, mindegyike tudományos vértezetben. láb- jegyzettel fölszerelve s nem vállalkoztam arra. hogy a szakfolvó:ratban. szűk szak- mai közegnek írt tanulmám okat közérthe- tőbbre átfogalmazzam. A négy nagyobb tematikai eev.^cg elé írtam egv-egv. külön e célra készült tanulmánvt. amelyek se- gítenek eligazítani a témában nem ottho- nosan mozgó olvasókat, hogv az azonos témakörben készült tanulmányok miként függnek össze, egymással. Hiszen nem fo- ivamafos magyar töiténehinet adok. A megoldást, amennyire tudom hálásan fo-

gadták az olvasók, egyfaita iránytűt kap- tak. Meg merem kockáztatni, sokszor a legkisebb, világos és egvérte'mű útbaiga- zítás elég. hiszen a történelmi érdeklődés és igénv igen megnövekedett. Jelzi ezt például a História című folyóirat nagy népszerűsége is.

BECSEI PÉTER

A bordányi házasságkötő terem a helyi művelődési ház impozáns épületében ka- pott helyet. A terem adott- ságai kitűnőek voltak ahhoz, hogy Szathmáry Gyöngyi szobrászművész, Bprvendég Béla építész és Tuza László iparművész közös kivitele- zésében készült dombormű- nek megfelelő helye legyen.

Szathmáry Gyöngyi lírai hangvételű domborművet ké- szített a bordányi házasság- kötő terembe. Az egész fa- lat bet>orító porcelán—samott dombormű hullámzó felüle- te egymást öielő, szenvedé- lyes szerelemben összeforrott emberpárt ölel körül. Tisz- tán fogalmazott szobrászi gondolat Szathmáry Gyöngyi érzelmesen szép, s ebbéli mi- nőségében kvalitásos műve.

A művész a férfi és nő alak- jának „szobrászi'' átfogalma- zásával inkább sejteti a fi- gurák emberformáját, mint- sem meggyőzni akarná a né- zőt azok valósághűségéről.

Ezzel művén olyan öntör- vényű világot teremthetett, ahol megszűnhetnek a „földi törvények", annak érdeké- ben, hogy minél kötetlenebb fantáziával jeleníthesse meg az ember pszichikumának legmagasabbrendű megnyil- vánulását, a szerelem szár- nyalását. A két figura ebben a „teremtett" közegben anyagtalan testként lebeghet.

Alakjukat a szobrász szán- déka szerint hol konkrétabb- nak, hol pedig érzelmi álla- potuknak megfelelően lükte- tóen szétáradónak érzékel-

Szathmáry Gyöngyi domborműve Bordányban

jük. A domtjorművön min- den részlet a két figurából kiinduló formaritmusnak és az aranymetszés szabályai szerint érvényesülő arány- rendszernek van alárendel- ve. így természetes, hogy el- sősorban a harmónia áradá- sát érezzük leginkább a mű- ből, azt a harmóniát, ami a szerelem sajátja is. A nvu- galmasság és mozgalmassag sajátos ellentétéből fakadó feszültség is érezhető ugyan- akkor a domt>orművön. En- nek egyik pólusa a domjjor- raű bal oldali harmadában a felületbe hol bemélyülő, hol szeszélyesen kidomborodó formák gazdag burjánzása, amelyek sejtetik az ember- pár inkább plátói, mint ér- zéki szerelemben eggyé váló alakját. A másik pólus á dombormű nagy, szétáradó felülete, amely ezt a moz- galmasságot egyre inkább le- csendesíti, amelyet a széle- ken a terem falainak csont- fehér simaságában folytatód- ni vélünk.

Szathmáry Gyöngyi mun- kásságában mindig karakte- res vonás volt a formák di- namiltájában rejlő kifejezési lehetőségek felvonultatása, érzelmeinek, gondolatainak tisztán plasztikai eszközök- kel való kifejezése. Ebben az alkotói módszerben mind- végig képes volt megőrizni műveinek alapvetően való- sághű indíttatását. Különö-

sen köztéri munkáin követ- hetjük nyomon ennek a fo- lyamatnak az eredményeit.

Köztéri munkáit mindig va- lamiféle jelképszerűség, szimbolikusság jellemzi.

Szathmáry Gyöngyi ember- ként és szobrászként egy- aránt igényes a tekintetben, hogy közösségi igényre és köztérre kerülő műve r e n - deltetésének feleljen meg a

plasztikai eszközökkel meg- fogalmazható gondolatokat pedig közérthetően közvetít- se, de úgy, hogy szakmai saempontból előnytelen kompromisszumot ne kőesőn.

A bordányi házasságkötő te- rem domborművében lenyű- göző eleganciaval voit képes a művész egyesíteni a köz- érthetőségre törekvés és a szakmai igényesség követke- zetes érvényesítését. Szath- máry Gyöngyi domborműve közhelyektől mentes, igé- nyes munka, kerülve a szok- ványos megoldásokat, ez a mű tömören fogalmazott, jel- képi értékű, igényesen díszí- tő és emelkedett hangulatá- val, ünnepélyességével a helyszín rendeltetéséhez jól alkalmazkodó.

Külön fontos szólni még a társalkotőkróL Borvendég Béla építész, a mű elhelye- zésének építészeti megoldá- sát végezte el, a műhöz illő belsőépítészeti kereteket al- kotva. A dombormű kvalitá- sainak érvényre juttatásában nagy szerepe volt Tuza László ' keramikusnak, az Al- földi Porcelángyár tervező- jének. Az általa kikísérlete- zett porcelán—samott csont- fehér anyaga kellemes ha- tású a belső térben. Ezt az anyagot először alkalmazták szobrászi célra. Tuzának si- került olyan arányú keveré- ket előállítania, amely irég megtartotta a porcelán ne- mességét és keménységét, a samott tulajdonságaiból pe- dig megőrizte a felület sely- mes érdességét. Az égetést, mázazást az Alföldi Porce- lángyárban végezték el. így végső soron meleg, kellemes hatású anyag született, mely jó hordozóanyaga lehetett a lírai hangvételű dombormű-

nek. TÖTII ATTILA

SZOMBAT, 1981. MÁJUS 12.

I