A Kárpát-medence városainak nemzetiségi összetétele a 20. század elején

11rt.1A1 '\111

Az 1900. evi nepszarnlalas nernzetisegi adatainak (pontosabban a lakossag anyanyel­

vere vonarkoz6 adaroknak) napvilagra kerulese utan a

magyar

(nemzerisegu) polirikai oszraly, de a ,,nemzeti i.igyek" iranr erdeklodd kozvelerneny is orornmel es megnyugvas­

sal konsratalra, hogy a ,,szt'.ikebb hazaban" (Horvat­Szlavonorszaggal nem szamolva) az orszaglakosok koreben a magyar anyanyelvuek, arlepven a buvos 50%­os hatart, vegre tobbsegbe keriiltek (I. tdbldzat). Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy ,,Magyarorszag a rnagyaroke", kevesekben rneriilt fel ketely. (Dessewffy J6zsef konzervariv polirikusnak a 19. szazad elejen megfogalmazotr ,,axi6maja", miszerint ,,Magyarorszag a magyarok orszaga, a tobbi benne lak6 nernzerisegnek csak lakohelye", meg egy evszazad multan is alralanosan elfogadorr volt). Ennek a nernzetfelfogasnak azonban a szazadforduloig szembe

kellerr

neznie azzal a tennyel, hogy a magyarok

kisebbsegben

vannak ,,sajar hazajukban", a Karpat­medenceben. A tenyek okozra kenyelrnetlen erzes vegre oldod­

harott a nepszarnlalasi eredrnenyek jovoltabol. De meg ezen adatoknak is volt nehany szepseghibaja: egyreszr a ,,Magyar Korona orszagaiban"

(tehar

Horvat­Szlavonorszag­

gal is szarnolva) a magyar anyanyelviiek meg mindig nem alkorrak tobbseget, masreszt kozigazgatasi jogallas szerinr bonrva az adarokat, kideriilr, hogy a kozsegek­ a .Videk"

­ lakossaga kozort az orszag egeszer figyelembe veve: meg mindig kisebbsegben rnarad­

tak a magyar ajkuak, nemcsak 1900­ban, hanem a Monarchia fennallasanak urolso nepszarnlalasa idejen, 1910­ben is (2. tdbldzat).

Vagyis a magyarosodas .rerhet" a varosok vetrek vallaikra, ok volrak a magyaroso­

das=magyarosfras zaszloshajoi, pedig egyre inkabb labra kaport a velekedes ­ elsosorban Budapesttel kapcsolatban ­, hogy a varosok nern a nemzet termeszetes fejlodesenek kiviragzasai, hanem ,,idegen" kepzodmenyek.

De legalabb a magyarosodasban oroszlanreszt vallaltak, velherrek a korrarsak: a varoslakok kozott a magyar ajkuak aranyanak novekedese, s a varosokban elo nem­

zerisegiek magas szinni magyar nyelvrudasa (a varosok lakossaganak 85,2%­a beszelr BELUSZKY PAL¹

A KARPA.T-MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE

A 20. SZAZAD ELEJEN

A ,,kepler" egyszen'.i: a magyar anyanyelvt'iek nagyobb aranyban eltek a varosok­

L -

A rendezett tandcsu varosok mar meglehetosen tarka kepet murattak mind lakos­

sagszamu_k, mind gazdasagi jelentosegiik, a varoshierarchlaban elfoglalt pozfci6juk alapjan, At!agos lakossagszarnuk 13 es felezer

fo

korul alakulr; rendezett tanacsu varosi rangot viselt Brass6, Nagyszeben, Szombarhely, Nyiregyhaza, 1907­ig Miskolc srb., de ugyanilyen ,,besorolasr" kaport Ruszt (1353 lakos), Nagyroce (1925 lakos) Pop­

rad (2283 lakes), Szepesolaszi (2413 lakos), Leibic (2782 lakos), Jolsva (2846 lakes), Szepesbela (2894 lakos), Abrudbanya (2938 lakos) es igy tovabb. Ugyanakkor a varosi rangu telepiilesek mellett j6 neh.iny kozsegi jogallasu relepules is betolrorr nemegyszer jelenros sulyu varosi szerepkorr (igy pl. Bekescsaba [42 146 lakes], Mohacs [17 092 lakos], Balassagyarmat [8271 lakes], Ipolysag, Liptoszenrrniklos, Turocszenrmarron, Magyarovar [az utobbi or megyeszekhely], azran Keszthely, Kalocsa, Oroshaza es fgy tovabb.) Vagyis amikor a varosi rangu relepiilesekre tesziink megallapfrasokar a ren­

delkezesunkre allo statisztikai adatok alapjan, koranrsem valarnennyi udrosi funkcioju telepiilest vessziik figyelernbe. Ha csak e telepiilescsoport (varosi szerepkoni kozsegek) egyerrelrmien varosi funkci6ju kozsegeiben eloket vesszuk figyelembe, ahol 1910­ben kb. 900 ezren elrek, akkor a varosokban es a varosi jellegu kozsegekben elok szama megkozelitette az otmilli6t (4830 ezer

fo),

az orszag lakossaganak fgy mar 26 es fel szazalekat adta.

Ami mar most a varosi jogallasu telepii.lesekben 1910­ben elr 3,7 milli6 lakos nemzetisegi viszonyait illeti, closzor tekintsuk at a varosok lak6inak nemzetisegi meg­

oszlasar. (2. tdbldzat).

A lakos,ag anyanyclvi megoszlasa. %

Jogallas Magyar Nemet Szlovak Roman Ruszin Horvat Szcrb

1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 19!0 1900 1910 1900 1910 Torvenyluro,agi 7.'\.0 78.0 1.)5 10,I 3.4 2.4 1.7 1.7 0,0 o.i 0.1 0.2 ^{1 7} 2,6 [ogu varosok

Rendezctr ranac,,1 71.8 74.7 11.0 9.1 7.7 6,') 1,7 6.:l o .. ~ 0,2 0,1 0.1 2.0 1.9 varosok Kozscgek 46,.J 48.8 11,7 10.6 U.5 12.:l <> • .'\ 19,7 5.1 .\1 I.I 1.2 ?,6 2,6 Magyarorszig 51.4 'i4.'i 11.9 I 0.4 11.9 10.7 16.6 16.1 z.s 2.5 1.2 1.1 2.6 2.5 Osszescn

2. tdbldzat: Magyarorszdg* kii.lonbozo jogdlldsu telepidesei lakossdgdnak anyanyelui megoszldsa, 1900, 1910*

*Horvdt-Szlav6norszdg nell,iil.

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

;yarorszag Horvat­Szlavonorszagok Egyiitt

.seg%­aban A polgari nepesseg %­aban A polgari nepesscg %­aban

1900 1910 1880 1890 1900 1910 1880 1890 1900 1910

51.4 54.5 2,2 3.1 3.8 4.1 41.2 42.8 45.4 48.l

ll ,8 10.4 4.4 5.4 5.6 5.1 12.5 12,2 11.1 9,8

11.9 10.7 0.5 0.6 0.7 0,8 11.9 11,0 10.5 9.4

16.7 16,I o.r ^0,1 o.o ^{0,0 15.4 14,9 14.6 14.1}

..

­

"

-

^{n , , ' 1 , , 1 1 '}

nzetiseee]: szdmardnydnak udltozdsa a magyar korona orszagaiban, 1880-1910

okepet" a dualizmuskori Magyarorszag varosodasa, urbanizaci­

c nemzetisegi viszonyainak alakuLisa egyarant alatamasztotta. E .anulmanyunkban vazlatos attekintest, statisztileai allaporrajzor.

ozeli res alra! okozott ,,atrocitasokert" az olvas6 elnezeser kerve.) oret itt csak erinrjiik.

lualizmus koraban mindvegig agrarorszag maradt: az un, osterrne­

a 75%­ot is meghaladra, s ez az arany 1910­re csokkent ugyan, de t terr ki. Koverkezeskepp falusi orszdgnak kelletr lennie: val6ban, 85%­a

elr

a falvakban, s ez az

aranya

1910­re is csak 80%­ra (79,6%) .nere elorehaladas tapaszralhato az orszag urbanizdci6jdban. Ez leg­

ovaros. viharos gyorsasagu novekedeseben mutatkozott meg (1870:

I ezer lakos, s ekkor mar 230 ezren eltek a kesobb Budapesthez rosokban), valamint a varoslakok szarnanak emelkedeseben: kerek ,7 rnilliora, mikozben aranyuk mersekelten, 12,8%­r61 15,6%­ra sttel nem szarnolva (3. tdbldzat). Ezek az adatok a varosi ranggal 5yarorszagi telepiilesre vonarkoznak (a varosi ranggal rendelkezo . dualizmus kezdeten 121); Horvat­Szlav6norszagban tovabbi 17 egzisztalr. A dualizmus koraban ketfele jogallassal rendelkezhettek /ezett torvenyhat6sdgi jogu vdrosok a varosallomany nepesebb tagjai,

;i potenciallal, sokrenibb varosi intezrnenyhalozattal rendelkeztek.

eg elrerd jogallasu Fiumevel egyiitt. Arlagos lelekszamuk valarnivel

~er fot. ·

alabb is oly rnertekben termeszetszen'.ileg kell terjednie a magyar

BELUSZKY PAL

I I I

·­· Ebbol

a szempontb61 vizsgalva a nernzetisegek

.varosodortsaganak'' fokar,

meg

egyertelm{ibb a magyarsag folenye ,,urbanizaltsaga" szemponrjabol: a ,,szt'.ikebb haza"

reruleren elo magyarok kozel 29%­a

varoslako

1910­ben, mig pl. a ruszinok koziil csak minden szazadik elr varosokban, alig 5 ezer

fo.

A ruszinoknak joforrnan semmi szerep nem jutotr a varosokban: a ruszin nyelvreriileren fekvo Munkacson is csak kereken 1400­an eltek (a varos lakossaganak 8,1%­a), mig a ruszinok egyhazi­kulturalis­

politika i kozponrjanak rartotr Ungvaron a 640 ruszin a varos lakossaganak rnindossze 3,8%­at retre ki. (Mararnarosszigeten elr meg viszonylag jelenrekenyebb szarnu ruszin, valamivel robb, mint felezer ­ 2,5% ­.) Valamir javir e kepen nehany varosiasodo koz­

segben val6 jelenleriik: Huszron az 5230 ruszin a varoska lakossaganak kereken felet rerre ki, tehar e jarasi szekhely a ruszinsag legjelentoscbb telepiilese. Az ugyancsak jarasi szekhely szereper betolro Rah6n pedig aranyuk meghaladra a ketharrnadot is ­ 67,4%

­, ez 4432 ruszin lakost jelemett.

A ruszinoknak ez a felrunoen alacsony ,,urbanizaltsaga" egy sor tovabbi renyezovel

allr kolcsonhatasban:

az osrermeles, kulonosen az erdorengeregben vegzerr fakitermelo munka es a havasi paszrorkodas nagyfoku elszigerelrseger eredrnenyezett, s igen alacsony irni­olvasni tudasr: a varosi neprornorulesek hianya a ruszin kozeposztaly kialakulasat gatolra, a jelentekenyebb szarnu ertelmisegi hianyar is jelentetre, a kulonfele egyesii­

lerek, kulruralis inrezrnenyek szervezeser cetre lehetedenne. A ruszin rarsadalom nem volt ,,teljes" tarsadalom, hianyzott tokes­foldbirrokos oszralyuk, ertelmisegiik, kozep­

osztalyuk; e jelensegek valamilyen kapcsolatban allrak a ruszin varoslak6k majd reljes hianyaval. Mindez, egyenkent es egyiitt sulyosan kiharott a ruszinsag ,,geopolitikai sulyanak" alakulasara, nemzeci torekveseik kialakularlansag,ira.

A

romdnok

koziil 133 ezren elrek varosokban, osszlakossaguk negy es fel szaza­

leka. A roman v.iroslak6 nepesseg mindossze harom varosban jutott abszolt'1t rulst'ilyra (Vfzakna 4048 lakos, ebbol 65,5% roman. Sz::is7_c;ehe, R')()4. l<i lrnc c:;Q c:;O/n rr.mA ~

­­­

Ruszin Horvat Szerb

sz:im % szarn o· ,O szarn q'c,

l 199 0.25 19 .'>29 9. 92 56 128 12.17

3485 0.75 I 477 0. 76 29 222 6.33

4 684 1.0 20 806 JO, (,8 85 .'\50 18,50

459 586 99.0 174 001. 89. 31. 376 166 81.50

464 270 100.00 194 808 100, 00 461 516 100,00

"Horudt-Szlauonorszdg

nelkid.

A KARPA.T­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZA.ZAD ELEJEN I

sz.im % $Z:im '~0 sz arn ^q,'t)

szdrn go

17.22 222 i.U 11,67 53 277 2.74 37 847 l,28

l 712435

11.49 138 826 7.29 106 316 5.46 95 912 3.26

I 142 726

-

­

^{. ­}

­ ­­

^{~ " '"} • "'" -.-n , "

. . Nemet Szlovdk Rom:in

Magyar

A kiiliinbiizo anvanvelvii lakossag megoszlasa kozigazgatasi karcgoriak szerint

'dazat: A kiilonbozli anyanyelvu lakossdg megoszldsa

tz

egyes ko'zigazgatdsi kategoridk szerint, 191 O*

* H orvdt-Szlavonorszdg nelkii.l.

**1873-ig Pest, Buda es

Obuda

egyii.tt.

;sCg

szarna. ar:inya. .)13.ma. aranya . szarna. ara­ szarna. aranya. 0,0 aranyn.

1000 fii f?b 1000 fo nya, 1000

; ^{?!() 1000 fii ^~'(,

% fo

1870 1890 1900 1910

271 2.0 492 3.2 716 43 ^{880 4.8}

1.8

I 736 12.8 l. 08.'\ 13.i 2 307 13.8 2 846 15.6

11.9

2 007 14.8 2 575 16,9 .'\ 025 18,1 3 726 20.4

15.4

11 572 85.2 12 588 8.'\,I 1.i 698 81.9 14 '>38 79.6

86.6

13 579 100.0 15 16.'\ 100.0 16721 100.0 18 264 100.0 100.0

bek eseteben csak a Magyarorszagon eloket vettiik figyelernbe, an eltek a varosokban.) Figyelemre melro, hogy a magyarok es

aranyokban eltek a torvenyhat6sagi jogu varosokban. mint a an, vagyis a nagyobb, dinamikusabban fejlodo, modernizalodo

kepessege erosebbnek bizonyult, s itt koncentral6dtak azok a elsosorban a magyarok ,,vittek" (illetve megkoveteltek a magyar

a magas

foku

magyar nyelvtudast, mint a

felsobb

szinn'i

koz­

es ripar ­ kulonoskepp az allami

kezben

levo vallalarok ­, a k~l:u~

nyek, a MAY stb.). Ebbol egyreszt az kovetkezett, hogy a ,,v1dek1 g 1910­ben sem jutott

robbsegre

a magyarsag (vagyis az a sokszor .ozles, hogy 1910­re vegre magyar robbseguve valt az orszag, a onheto), masreszt, hogy a kulonbozo nernzedsegiek igen

elrerd

t (4. tdbldzat).

-osi

nepesseg szdmdnak es ardnydnak

udltozdsa

Magyarorszdgon,

1857-1910*

BELUSZKY PAL

*polgdri lakossdg; **osszes lakossdg.

_ ^...

390 OJ 2 1 l 980 084

15,7

375 601 1 980 423

12,4 l. Torven hact',sagi ·o t'.1 varnsok

2. Rcndczett ta naCSll varosok 3. Virosok iisszcscn

4. Vidck

A nemer a·kt',ak adn a a varoslak6khol, %

1910°

--l

222 132

--I

138 958 _---l 360 988

---l

l 903 .357 9,7

1890* 1900*

248 858 236 755 141 154 138 846 1880*

250 254 145 858 396 112 I 870 772

J 8,4

A ncmcrajkuak szarna A rele iilcsek kfaigaz •arasi bcsorolasa

I :

I

~int pl. a ~a~yarokehoz hasonlo rarsadalmi szerkezet, a kozverlen nepessegutanpotlo I

hmterland joreszr magyar volta stb. okin) gyorsan asszirnilalodotr, pontosabban a nepi uranpotlas elapadasa miatt nem tarrott lepest a felgyorsult magyarorszagi varosodassal.

A varosok nepessegeben a nemer anyanyelviiek reszesedese larvanyosan csokkenr 1880­1910 kozort, mfg az elso, az anyanyelvi hovatartozast is tudakolo nepszarnlalas idopontjiban arinyuk a varosokban 18,4% vole, addig ez az ertek 1910­re majd felere, 10% ala

csokleent (5. tdbldzat).

Az aranyvesztes latvanyos, de meg kell jegyezniink, hogy a varosi nernerseg

szdma kordntsem

csokleent ilyen merrekben: mfg 1880­ban varosaink lakossagabol 396 ezer vallotta magir nernernek, szarnuk 1910­re csak 361 ezerre, tehar 9;'o­~~l csokkent. J61 szemlelreri ezr a folyamaror a ,,legnagyobb magyarorszigi nernet varos , Budapest nemzetisegi kepenek valtozisa (6.

tdbldzat).

Mig szamuk 1910­re az 1880­as ertek 64,4%­ara csokkenc, aranyuk majd negyedere, 26,2%­ra. Az szimsze­

rt'.ien nem mutathat6 ki, hogy a nyelvvalcas milyen merceku

tenyleges

asszimilaci6val jart; kersegrelen, hogy Budapesren, az orszag adminiszrratfv, gazdasigi, cudominyos, kulturilis kozpontjaban a nemetek nyelvviltisa eras osztonzest kapott, hisz a kozbiva­

talokban, az ertelmisegi foglalkozisokban az ervenyesiiles elengedhetetlen feltetele volt a magyar nyelv tokeleres ismeretc, sot az ott dolgoz6k ,,magyarvolra". Az asszimihici6r az is_ gyorsicona, hogy a budapesti nemetseg nem rendelkezett ,,sajir" nemet kulruraval

­ mu1t ahogy rendelkeztek pl. Pr.igiban ­, ha jelenrek is meg nemcr nyelvt'.i sajr6cerme­

kek, tartottak nemec nyelvu szinieloadisokac stb. Ugyanakkor a mindennapi eletben meg lepren­nyomon ralilkozni lehetett a ,,nemer Pest­Buda" emlekevel: a budapesti cegcablak j6 resze mega sz;izadfordul6n is nemet nyelven ir6dorc, a muszaki nyelv ­ de mega ,,konyhanyelv" is ­ jobbara nemet maradt stb.

5. tdbldzat: A nemet anyanyelvuek szdmdnak alakuldsa az egyes telepuleskategoridkban es ardnyuk az osszes vdrosi lakosbol, 1880-1910

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

cponrjava valr, csakugy, mint Ternesvar (7566, 10,4%­nyi roman

;yszeben (kozel kilencezer roman anyanyelvt'.i). Relativ tobbsegre irom varosban (Szaszvaros, Karansebes, Hicszeg), de a rornansag letet a ,,szimottevo roman kisebbsegu" kis­ es kozepes nagysagu­

epeztek: 11 relepiilesben 20,0­29,9, orben 30,0­39,9%­ot rertek aladta arinyuk a 40%­ot, de ott is kisebbsegben maradtak. Az

:oman ,,nemzeti kozpont" a kozseg! jogillisu Balazsfalva, gorog

el, iskolakkal, konyvkiadassal (s mindossze 2200 lakossal).

8,2%­a, kereken 160 ezer

f6

elr a varosokban. ami csak kevessel anyuktol (10,7%). A rominokkal szernben a szlovakok mar tobb obbsegre jurottak, e varosok azonban a 12 ezer lakosu, jelentos R6zsahegy kivetelevel szereny helyer foglalcak el a magyarorszigi ljbanya (4813 lakos), Korpona (4016 lakos), Szakolca (5018 lakos), Breznobanya (4179 lakos), Szepesolaszi (2413 lakos) egyaranr atasi szerepkor nelkiili sragnalo nepessegu telepiiles, csokkeno

~gel. Ketsegrelen viszont, hogy az abszolut robbsegu ­ de legalabb lakossal is biro ­ hat szlovak varos kozott mar [elentosebbeket is rnecbanyat es Nagyszombacot, a relatrv szlovak tobbseguek kozorr robbi megyeszekhely, mint ahogy megyeszekhely Eperjes, Nyitra legtobb szlovak nyelvteriileren Fekvo varos a dualizmus koraban ott ugyan, a szlovikok birtokoltak jo nehany olyan varosr, arne­

eik hattereul szolgalhatott (volna); a legnagyobb szlovak kozosseg ll ezer foe szarnlalt, de a varos lakossaganak csak 14%­ic tette ki.

le

a nemet

ajku

lakossig es a magyarorszagi varosok viszonya. Mir gyarorszagi varosodas kezdeti idoszakaban a varosi lakossig nil­

net foldrol erkezo kezrruivesek, binyiszok, kereskedok rertek ki;

i akci6k kereteben is erkezrek nernet ajku polgirok a Szepessegbe.

, ahol a 18­19. szizadig mis nemzetisegu lakosr nem is fogadtak nizalr" rajakon ,,tisztin" nemet lakossagu varosok funkcioniltak.

rraban annyiban valtozott a kep, hogy az Alfoldon felnovo un.

egi.ikben magyarok nepesfrettek be, de a torok alral el nem fog­

oan nem vagy csak lassan csokkent a nernetek aranya (reszben a 116 magyarok berelepedese koverkezteben). A rorok kiuzese utani

""'c!r/.c CA .. ~ n ic tAlu,:, m':lt"f'IC'.l n trkf'7tf'1< tlPmf'f fnlcl j hf"v~, nclorlok. s

BELUSZKY PAL

Yarostfpusok A tipusba tartozo rdepiilcsi.:k, db

I. Egynyclvu varosok 52

Ebb6l: 1. magyar 50

7.

tdbldzat: A nemzetisegi szerkezet alapjdn kijelolt vdrostipusok es az egyes tipusokba sorolt telepiilesek szdma, 191 O*

A harem

fo-

es harorn alripuson beliil a leherseges kornbinaciok sz.irna szazas nagysagrendii, ebbol 31­fele kornbinacio elo is fordult a Karpat­rnedenceben (Hor­

vat­Szlavonorszagor is figyelembe veve,

7 tdbldzat).

Barrnily megkozelires alapjan vessziik is figyelembe a nyerr eredrnenyeker, a magyarsag sulya a varosallcrnanyban rneg egyerrelrrnibb, mimha csupan a varosokban rnutarkozo atlagos aranyukar vessziik figyelembe. Egynyelvt'.i varosokkal csak a magyarok rendelkeztek (s a tarsorszagban a horvarok), megpedig a leggyakoribb tipust az egynyelvu magyar vdrosok kepezrek: a magyarorszagi varosok tobb mint egyharmada rartozotr e tipusba (50 varos), s rovabbi 25­ben dorninalt a magyar anyanyelvii lakossag (ez a ket tipus rerre ki a sziikebb ertelernben vett Magyarorszag varosainak robb mint felet). Osszegezve mindazon varosokat, ahol magyarok

jellegformalo

aranyban voltak jelen, 116 ilyen varos akadr a szukebb hazaban, ezek rerrek ki a varosi jogt'.1 telepulesek 84,1%­at, ami egyik tenyezoje annak a megallapfrasnak, hogy a magyarsag sz.imaranyanal j6val nagyobb geopolitikai sulyr kepezerr a Karpar­rnedenceben. A

8. tdbldzat

adatait szernlelve

rovabbi

erveket hozharunk fel a varosallomriny dontoen ,,magyar volrarol", peldaul a magyarokon kivul csak a szlovdkok dorninaltak 7 varosban, kertoben pedig a nemetele, tehat sem a romdnok, sem a szerbek, kiilonoskepp a ruszinok nem rertek szerr dorninanciara egyetlen varosban sern, egyeden varosr sem erezherrek rnaradektalanul a sajatjuknak.

A ruszinok pedig egyetlen varosba sem ,,ruddk betenni a Mbukar" (meg a magyaror­

szagi horvdtok). Feltehero, hogy ez a reny a kozugyek irant erdeklodest mutar6 retegeik szamara frusztraci6t okozott, befolyasolhatta nemzeti torekveseik alakulasat, gyakor­

lati politizalasukat.

5. Egy tobbsegi anyanyelvu, tobb kisebbsegi nyelvu udrosole; (egy anyanyelv 33,0­65,9%, egy vagy robb anyanyelv 20,0% felett, vagy nines 20,0%­ot

elero

masodik anya­

nyelv)

6. Hdromnyeluii udrosok (vagy harom anyanyelv 30,0% felett, vagy

ketro

30,0, egy pedig 20,0% felett).

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

1111rnwlr

(valamely anyanyelv aranya 90,0% es robb)

,fvu vdrosok; (valamely anyanyelv aranya 66,0­89,9%)

lakossagbol valo reszesedesenek 10% ala csokkenese ellenere neg 1910­ben is erzekelheto volt [elenletiik. Abszolur tobbseget . Ruszton (84,0% nernetajku), Kismartonban (67,5%), Sopron­

­benben (50,3%), Golnicbanyan (54,7%), Feherternplomban

1 (51,4); tovabbi 25 varosban pedig jellegmeghataroz6 szerepet ),0­49,9%­or ten ki), tobb esetben relativ tobbseger alkottak

.rott, Versecen, Zimonyban, az erdelyi szasz varosok egy resze­

rosban, a rnagyarorszagi varosallornany 63%­aban legalabl: ket len voltak.

iyelvi helyzerben" funkcionalt Fiume, ,,a Magyar Korona­

". A varos Horvatorszagon ,,tul", a szukebb ertelernben vett rint 200 km­re fekiidt, s Magyarorszag egyetlen tengeri kikoro­

·aban viharos gyorsasaggal novckedert­fejlcdott, egy sor magyar yarapodott, s a magyarok aranya 1880 es 1910 kozort 1,8%­rol

de

a varos legnagyobb nyelvi kozossege az

olasz

maradt (aranyuk imeben az olaszt (is) hivatalos nyelvkenr hasznalrak.

.mzetisegek es a varosok viszonyanak iment felvillantott jellegze­

:zokben a varosallornany felol kozelitiink a varosok nernzetisegi tve, hogy a varosok es a nemzetisegek viszonya az egyes varosok­

~i

mixet" alakitottak ki. A kovetkezo ,,anyanyelvi vdrostipusokat"

*polgdri nepesseg; **b'sszes nepesseg.

Nemet anyanyclvuck

szama ar.inya

122 454 34,4

115 573 23,7

98 515 14,0

78 882 9,0

apesten ellJ nemet anyanyeltnlek szdma es ardnya, 1880-1910

BELUSZKY PAL

Varosripusok/varosok Lelcksz.im Megjegyzes*

I. Egynyelvt'.i v.irosok (valamely anyanyelv aranya 90,0%

es

robb)

Magyar

I. l. Magyar anyanyelvt'.i varosok anyanycl­

vuck. % Thj. varosok

I. Hodmezovasarhcly 62 445 99,2

2. Kecskemcr 66 834 98,9

3. Debrecen 92 729 98,5

4. Szekcsfrhervar 36 625 96,5

5. Szeged 118 328 95,9

6. Miskolc 51 459 95,4

7. Gyor 44 300 94,9

8. Szatrnarncmcti 34 882 94,8 Tr

9. Nagvvarad 64 169 91,9 Tr

Re. varosok

!. Hajduszohoszlo 16 093 100,0

2. Hajduboszormcny 28 159 9'),9

3. Kisujszdllas 13 538 99,8

4. Turkevc: 13 097 99,8

5. Szentes 31 593 99,7

6. Jaszbereny 29 675 9'J,6

7. Kiskunfclcgyhaza 34 924 ')9,6

8. Nagykoros 28 575 9'J,6

9. Hajdunanas 16 781 9'J,6

JO. Karcag 22 996 99,5

11. Kiskunhalas 24 381 99,l

12. Cegled 33 942 99,0

13. Szolnok 28 778 99,0

14. Eger 28 052 98,8

15. Mezo: ur 25 835 98,8

16. Mako 34 918 98,4

17. Kczdivasarhcly 6 079 98,3 Tr

18. Papa 20 150 98,2

19. Nviregyhaza 38 198 98,J

20. N~avldrnlv 1 (., 117~ ^l)>I 1 Te

8. tdbldzat: A nemzetiseei (

'anyanyelui)

osszetetel alapjdn kijelolt vdrostipusok, 1910 A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

7 2 9

arosok 61

1 27

t 5

ak ⁸

n 6

lav 3

1

k 2

r 2

elvfi, robb kisebbsegi nyelvfi 27

cisebbseai nyelv 6

ar nemet ¹

magyar 3

< magyar 1

,11 nemer 1

Isebbseai nvelv 18

l I

:t 3

/ar 3

ak ¹

in 1

ar 2

[ 2

ar 1

2

k ¹

mas nyclvek 20,0% alarr 3 1 1 1

ok ⁷

11 maavar ²

var nernet 4

, t•~t"ll~tYlJ•T 1

BELUSZKY PAL

2. Rozsnyo 6 565 89,7 Tr

3. Ujpesr 55 197 89,2

4. Szilagvsomlvo 6 885 87,6 ll,O R Tr

5. Losonc 12 939 82,2 13,0 Szl Tr

6. Mararnarosszigct 21 370 82,l Tr

7. Gyula 24 284 81,6 10,5 R

8. Jolsva 2 846 80,4 15.3 Szl Tr

9. Ungvar 16 910 80,3 Tr

JO. Nazvbanva 12 877 77,6 20,8 R Tr

l l. Nagyenycd 8 663 75.0 22,4 R Tr

12. Munk.ics 17 275 73.5 17,8 N Tr

13. Dicsoszenrmarron 4 417 72,7 21,7 R Tr

14. Torda 13 455 71.9 25,5 R Tr

15. Des I 1 452 69,8 25.4 R Tr

16. Szarnosujvar 6 857 67.9 27,4 R Tr

17. Deva 8 654 67.3 27,9 R Tr

Szlovak

fl. 2. Domindus szlovdk trdrosol: anyanyd­

viick, % Rt. varosok

1. Uibanva 4 813 88,5 24,2 M Tr

2. Koruona 4 016 86,2 12,0 M Tr

3. Szakolca 5 018 82,8 10,0 M Tr

4. Modor 5 009 82,3 10,5 N Tr

5. Breznobanva 4 179 73,7 24,2 M Tr

6. Rozsaheuv 12 249 68,1 14,2 M Tr

7. Szepesolaszi 2 413 66,9 18,2 N Tr

14,1 M Tr Nemer

II. 3. Domin.ins ncmet v.irosok ^anyanyel­

Rr. varosok viick, %

1. Ruszr 1 535 84,0 14,2 M Tr

2. Kismanon 3 073 67,5 27,1 M Tr

Horvat

11. 4. Dorninans horvat varosok anyanycl­

viick, % Thj. varosok

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

10 844 97.5

24 134 97,l

3 701 97,l Tr

14 947 96,7

10 244 96,6 Tr

8 665 96,5 Tr

12 933 96,2 Tr

8 905 96,0 Tr

26 524 95,4

]9 940 95,1

30 947 94,0

4 422 93,9 Tr

18 952 93,7

17 881 93,3

8 062 92,7 Tr

29 666 91,8 Tr

16 228 91,5 Tr

9 675 90,5 Tr

Horvat

,arosok anyanyel­

viiek, %

3 290 94,2 Tr

2 029 91,2 Tr

;li amely Vo)

Magyar Mas Mc.:gjegy­zes*

varosok anyanyel­ anya­

viiek, % nyelviiek,

%

25 517 89,3 Tr

22 337 89,2 Tr

880 371 85,9

49 822 83,6 12,8 N

60 808 83,4 12,4 R Tr

21 032 79,9

44 ?11 7,;4 14 R ,.,J Tr

BELUSZKY PAL

A) 3. Magyar­roman varosok Roman anyanyel­

vuek, % Rr. varosok

1. Kolozs 4 138 54,9 43,7

2. Vajdahunyad 4 520 54,4 39.6

3. Fogaras 6 579 51,0 33,1 15,3 N

4. Harszeg 3 124 46,6 48,4

5. Gyulafehcrvar l1 616 45,0 44,5

6. Abrudbanva 2 938 40,l 57.8

A) 4. Magyar­szerb (delszlav) Szerb

varosok anyanyd­

vuek, % Thj. varosok

I. Szabadka 94 61

o

58,8 39,01

2. Ujvidek 33 590 39.7 34.5 17,6 N

3. Zombor 30 593 33,0 38,8 20,6 E'

A) 5. Egycb kct nyclvu varosok I. anya­ II. anya­ 11 I. anya­

nyelv, % nvclv, % nvelv, % Tbj. varosok

I. Osijek (Eszck) 31 388 40,3 H 35.9 N 11.9 M

2. Zemun (Zimonv) 17 131 38,2 N 33,0 Sz 11,7 M

3. Pancsova 20 808 41,9 Sz 35,9 N 16,2 M

Rt. varosok

I. Leihic 2 782 47.1 Szl 40,8 N

2. Szcpesbcla 2 894 43,5 Szl 43,I N 12,3 M

B) Egy tiihbscgi nyelv, ciibb kisebbscgi nyclvii varosok (cgy nyelv 33,0­65,9%,

cgy vagy robb nyclv 20,0%

felerr. vagy n incs 20,0<Yo­ot clcn'.\

masodik nyelv)

B) I. Egy nyclv 33.0% fclc.:rt, I. nydv 11. nyelv III. nyelv

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

8 018 89,8 Tr

4 802 87.3 Tr

16 112 81,8 Tr

5 486 80,8 12,2 Sz Tr

7 881 76,2 Tr

7 231 72,9 11,6 Sz Tr

5 899 69.2 19.3 M Tr

.ok

­65,9%, '.0%­ot)

Magyar Nemet Mas anyauyel­viiek,

rosok anyanyd­ a nya nycl­ %

vuek, % vuck, %

33 932 44,2 51,1 14,3 Szl

78 223 40,6 41,9 0,4 R

72 555 39,4 43,6

8 423 61,0 36,4

7 310 4(),3 41,] 8,0 R

Szlovak

·arosok anyanyel­

vuek, %

15 185 41,8 55.0

8 799 56,5 40,7

1 925 52,0 45,9

16 323 48,9 39,8

10 776 48,8 40,7

7 805 38,4 47,1 11,9 N

3 288 35,5 49,9 10,4 N

BELUSZKY PAL

(Ugyanakkor terrneszeten nem hagyhat6 figyelmen kfvi.il, hogy a sziikebb Magyar­

orszag 138 varosabol 61­ben, a varosallomany 44%­aban jellegad6 aranyban elrek mas anyanyelvuek (is), nem beszelve arrol, hogy tobb, dorninansan ,,magyarnak" besorolr varosban is eserenkenr szamottevo aranyban es sz.imban eltek nem magyar anyanyel­

viiek. Pl. Budapesten 14,1%­nyi mas anyanyelvii, ami j6val robb, mint 100 ezer for jelentett 1910­ben; vagy a ,,szinmagyar" varoskent emlegetett Kolozsvaron 12,4%­nyi, Aradon 16,3%­nyi roman.) Meg egyertclmt'.ibb a magyar varosok ,,t{tlst.'tlya", ha nem csupan az egyes tipusokba soro!t varosok darabszamar vessziik figyelembe, hanem nepessegszarnukat, hierarchikus poziciojukar, gazdasagi jelenrosegiiker stb. Budapest dorninansan magyar arryanyelvu varossa valt 1910­re, a 11 regionalis kozponr koziil negy (Debrecen, Szeged, Nagyvarad, Gyor) egynyelvu magyar, negy (Kolozsvar, Kassa, Pees, Arad) dominansan magyar nyelvu, Pozsony es Temesvar magyar ­nemer ketnyelvu varos, Brass6ban a magyarok relariv tobbseget alkottak (43,4% magyar anyanyelvii), 28,7% roman es 26,4% nernet kisebbseggel. (A tarsorszag szekhelye,

Zagrab

dorninans horvat nyelvri varos.)

Hasonl6 koverkezretesek vonharok le a 9. tdbldzat adataibol: ebben a tablazatban azr tiinterriik fel, hogy az orszag kiilonbozd nernzerisegei az egyes aranyszarn­kare­

goriakban hany varossal ,,kepviseltetik magukat" (Horvat­Szlavonorszaggal itt nem szamolva). A magyarsag nemcsak varoslakoinak magas orszagos aranyaival riinik ki, hanem azzal is, hogy szinte az orszag osszes varosaban jelentos sullyal vannak jelen Rijviditesek: M = magyar; N = nemet; Szf

=

szloudk; R = roman; H = horvdt; Sz = szerb;

0

= olasz;

Tr

= a trianoni bekekotes utdn a mai orszdghatdron kivulre leerult vdrosok (csak az egynyelvu es domindns vdrosokndl feltiintetve); 1 = tobbsegiikben bunyevdc.

3. Szenrendrc 5 673 52,4 M 16,6 Szl 16,2 N

C) Harem nyelvu varosok

1. Beszrerce 13 236 44,1 N 33,8 R 21,4 M

2. Barrfa 5 278 39,1 Szl 33,l M 24,6 N

3. Lugos 19 818 38,7 N 34,7 M 31,4 R

4. Poprad 2 283 35,8 N 33,2 Szl 30,2 M

5. Dobsina 5 029 34,6M 33,6 N 29,5 Szl

6. Nagybecskcrek 26 006 34,3 Sz 35,2 M 26,2N

7. Ktirmdcbanva 4 515 33,8 M 33,5 N 32,8 Szl

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

26 795 52,8 Sz 25,9 N 22,3 M

33 489 50,3 N 26,8 R 21,7 M

6 317 51,4 N 25,4 Szl 20,8 M

11 587 47,4 N 26,2 R 23,2M

41 056 43,4 M 28,7 R 26,4 N

8 626 41,8 N 31,6 R 19,9 M

.rt, Tovabbi nyelv, %

49 806 54,8 02 26,0 H 13,0 M 27 370 49,6 N 31.4 Sz ^{14,2 M}

l. Nyelv Il.nydv Tovabbi nyclv, %

(330% (20,0­

feletr) 32,9%

kozorr)

3 129 58,6 Szl 21,5 N 18,1 M

4 809 54,9 Szl 32,4 N 12,0 M

3 458 54,9 Szl 26,5 N 18,5 M

9 179 54,0 Szl 25.5 M 15,9 N

15 163 53,0 Szl 30,3 M 15,0 N

7 528 41,1 Szl 32,0 M 18,3 N

16 419 59,4 M 30,0 Szl

4 408 59.3 M 21,3 R

3 833 54,7 N 28,6 Szl 15,8 M

4 048 65,5 R 30,4 M

8 504 58,5 R 27,6 N 10,3 M

7 672 49,8 R 28,6 M 16,9 N

7 999 49,0 R 30,2 N 17,7M

10 200 47,3 H 24,9 M 15,2 N

12 909 37,7 Sz 30,2 H 15,1 N

tt, a

BELUSZKY PAL

Pees, Arad, Gyula a nyelvhatar kozeleben fekiidt; Szabadka a Magyarorszagon elo bunyevacok (a Balkanrol rnenekiilt kacolikus delszlavok) legnagyobb telepiilese (har­

m incezernel tohhen eltek :l v~rosh::in). A t::irk::i bkn,dcri't S7PntPnclrh ::I torok knrhcrn" ^C Rovidi tesek: n

=

nemet; r

=

romdn; sz

=

szerb; szl

=

szloudk: e

=

egyib; msz

=

megyeszekhely:

jsz

=

jdrdsi szelehely: * tulajdonkipp bunyeudc.

A magyarok Mas anya­ Ktizigaz­ Nern magyarnk Varosok I.akoss.ig­ ar.inya, nyclviiek garasi rang kiiziil magyarul

sz.irn % ar.inya, % rud, %

I. Rirnaszombat 6 912 89,7 ^­ msz, jsz. 78,4

2. Marosvasarhelv 25 517 89,3 - rnsz, jsz. 84,0

3. Ujpest 55 197 89,2 ­ ­ 62,8

4. Kom.irorn 22 337 89,2 ­ msz, [sz. 69,5

5. Budapest 880 371 85,9 9,0n mv~iros, msz, 71,8

6. Pees 49 822 83,6 12,8n rnsz , [sz. 73,8

7. Gvula 24 284 81,6 10,5r msz, jsz. 87,l

8. Baja 21 032 79,9 8,3sz jsz. 85,4

9. Arad 63 166 73,0 l 6,3n msz , jsz. 75,2

10. Szahadka 94 610 58,8 39,(Jc* ­ 52,3

11. Szenrend re: 5 673 52,4 16,6szl, jsz. 77,9

16,2n

koze valo besorolasrol, nyilvanvaloan azokhoz hasonl6an funkcionalrak. Budapest helyzeterol korabban szoltunk, itt csak gyors magyarosodasat ernlftjuk ismerelren (1880 es 1910 kozort 29,1%­pomcal emelkedett a magyar anyanyelviiek aranya, a nem magyarok magyar nyelvtudasa pedig ezen idd alatt 37.4%­pomcal 71,8%­ra ernelke­

dett), valarninr azt, hogy a magyar nyelviive vale varos nemcsak a magyarok ­ illerve elvileg a Karpar­medencei nepek ­ politikai­szellerni­gazdasagi kozponrjakent szol­

galr, hanem a 19. szazadban mindvegig robb nernzeriseg politikai­szellerni eleteben is fontos szerepet jatszott, kiilonoskepp a szlovakok es a szerbek, kisebb rnertekben a roma nok vezeto politikusai Budapesten elrek­rrnikodrek, konferenciakat tartoctak, sajtotermekeik irt jelentek meg stb. Ily modon ha ,,nepileg" nem is jatszort ernlftesre melto szerepet a Karpat­medencei nernzetisegek eleteben Budapest, politikailag annal inkabb. ami ketsegreleniil sajatos geopolitikai helyzetet teremtett.

10. tdbldzat: A magyar nyeluteriileten fekvrJ vdrosok 90, 0%-ndl kevesebb magyar anyanyelvii lakossal, 1910

A KARPA.T­MEDENCE VA.ROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

irelere, hogy a kiilonbozo ,,nemzetisegi mixen" a varosok hogyan

.ernzetisegileg cagolc terben (az egyes nyelvreruleteken), itt nines

.enr villantunk fel nehany adalekor e kephez.

* Csak Magyarorszdgon.

30,0 ­ 49,9 20,0 ­ 29,9 10,0­ 19,9 > 9,9

ima % szarna % szarna % szarna %

18,2 9 6,5 16 11,6 3 2,2

12,3 7 5,1 16 11,6 91 66,0

10,l 3 2,2 5 3,6 103 74,6

4,4 5 3,6 1 0,7 124 89,9

- - - -

­

138 100,0

­

^{- ­ -}

­

^{138 100,0}

3,6 2 1,4 130 943

­

^{- ­ - -}

­

­

0,0::,. 80,0 ­ 89,9 65,0­ 79,9 50,0 ­ 64,9

% szarna % szarna % szama %

36,2 14 10,l 11 8,0 10 7,2

- 1 0,7 1 0,7 5 3,6

- 4 2,9 3 2,2 6 4,4

- ­ - 1 0,7 1 0,7

- - - -

­ ­ ­

­ - ­ - ­

­ ­

- -

­

^{­ - 1 0,7}

­ ­

^{- -}

­

^{1 100,0}

agyarorszdgi vdrosok tipusai az egyes anyanyelvi csoportok ardnyai alapjdn, 1910

(Horudt-Szlauonorszdg

nilkiil)

inden otodik varosban maradc a magyar anyanyelvuek aranya 30%

ven a rnagyarsag, illetve az allamvezeres uralta a geopolitikai teret inorszagban nem sikeriilt megvetni a labukat), kiilonosen azalrs], a varosokban is, ahol a magyarok aranya szerenyebb maradt, ore is arekeny reszet a ,,magyar" allam ^S az Ott elo magyarsag ,,birtokolta"

rvek, igazsagszolgaltatas, sajto, kozep­ es foiskolak, Iparvallalarol,

BELUSZKY PAL

Annak ellenere, hogy a szasz szekeket egeszen a 19. szazadig szinte kizar6lagosan nemetek lakdk, s adnyuk m,is varosokban is szamottevo volt, a dualizmus koranak vegere varosaik tobbseget ,,feladrak"; egyeden varosban rendelkeztek minimalis abszo­

l{1t tobbseggel, Nagyszebenben (50,3% nemet anyanyelvu), igaz, a Szaszfold egykori fohelye lakossagszamat tekintve Erdely harmadik varosa volt, a szaszok legjelentosebb inrhmPnw·inek szekhelve. nemer iskolavaros. 17 varosban viszont csak ielentektelen

Magy.ir ·i 15.8 1 1.\.8 .\ l 0,.\ ·l 15.8 ft 17.2 2 ^(,,tJ .\ ^{l 0,.\} 1 15.8 ­

Rom.in .l.4 1,.9 17' ^'i 17' I ^{.17,<J j} 10 . .l 1,.9

Ntmt·1 .\,,1 1.\,8 ^{(,,1) (,,<) .\} 10 . .l J7 ^~8.(1

~z.im rio s1 .. im % :)z;\m ^fl.(i sz..i1n %

. (I/

~7..llll .. o

80.0 < 70,0 ­ .,,).9 (,0.0 ^(>9,') 'il),0 ­ 'i9,9 ·­.0.0 '19,9 .\0,0 ­ .l'),9 20.0 29.9 10.0 ­ !').') 0,0 ').') Anya­

ll)'el"

VJrosok sz.inu t'~ .H.inyJ . .ihol az .1do11 nydv

12. tdbldzat: A romrin nyelvi dominancidji, regi6 11drosainak anyanyelvi ardnyai, 1910 A 29 figyelembe vett erdelyi varos koziil 15­ben ­ tehat a varosok tobb, mint feleben _ a rnagyarok

abszolur tobbseggel

birtak (Felsobanya 93,9%, Szilagysomly6 87,6%, Zilah 92,7%, Kolozsvar 83,4%, Nagybanya 77,6%, Dicsoszentmarton 72,7% magyar anyanyelvt'.i lakos), Zilah, Des, Dicsoszentmarton, Kolozsvar, Torda, Nagyenyed, Deva megyeszekhelyek, mely funkci6 bizonyos foku ,,hatalmat" bizrositort szarnukra megyejiikben. Del­Erdelyben, a Segesvar­Abrudbanya vonaltol delre a harem erdelyi nemzet ­ magyar, roman, nerner ­ vegyesen lakta a varosokat. A roman tobbsegii regio egyeden varosaban sem esett 10% ala magyarok aranya, s csak egynemely egykori szasz varosban maradt aranyuk 10­20% kozort (Segesvar, Medgyes, Saszsebes es a bansagi Karansebes). Ehhez meg hozzaveherjiik, hogy a magyar=roman nyelvhata­

ron oly jelentos ,,magyar" varosok ,,orkodtek" ­

s

gyakoroltak

harasr

a Partiumra es Erdelyre ­, mint Arad, Nagyvarad, Szatmarnemeti, illetve a Szekelyfoldon Marosva­

sarhely. Vagyis ,,roman foldon" a magyarsag pozfci6i a magyar tobbsegu vagy jelentos mertekben magyarok altal lakott varosok reven erosen voltak. Viszont a rornanok ,,pozfci6ir", geopolirikai sulyat nagymertekben gyengiretre, hogy egyetlen jelenrosebb varost sem birrokoltak; a legtobb roman ajku lakos Brass6ban elt (nem egeszen 12 ezer fo), majd Nagyszebenben (kozel 9 ezer fo), Kolozsvarott (7 es felezer fo) es Lugoson (bo 6 ezer fo); de mind a negy varost mas naciok ­ magyarok vagy nernetek ­ uraltak.

f

gy erthero, hogy a rornansag ,,nemzeti kozpontjai" kozort kozsegi jogallas{1r is ralalunk (Balazsfalva).

A KARPAT­MEDENCE VAROSAINAK NEMZETISEGI OSSZETETELE A 20. SZAZAD ELEJEN

,i es partiumi varosra vonatkoznak, terrneszetesen a Szekelyfold ar dorninanciaju ­ varosar figyelmen kiviil hagyva. Meglepo, .iler varosi lakossaganak kozel fele (!) magyarnak vallorta magar k negyede rornannak. A nernet anyanyelvuek visszaszorulasa i nernet ajku robbsege az egykori szasz szekek teriileren fekvo

.embeninobb a varosi lakosoknak ez a ­ nemikepp ­ rneglepd ha azt nezziik, hogy mil yen ,,nyelvi tipusu" varosokat alkottak (12. tdbldzat). Nyugodran

allitharo,

hogy a romanoknak a 16.

terfoglalasa tulajdonkepp rnegrorr a varosralak elorr. A rorna­

osban tudtak abszolut tobbsegre szerr tenni: Vizaknan (65,5%

.sen (58,5%) es Abrudbanyan (57,8%). E harem telepiilesben

lakossaganak 5%­a sem elr, Abrudbanya es Vizakna hanyatl6 ryasz varoskak. Reladv tobbseger is csak rovabbi harem varos­

akos), Szaszvarosban (7672 lakos) es Karansebesen (7998 lakos)

­m tarrozorr az erdelyi­partiumi varosok elvonalaba.

rosait, Nagybanyarol Tordaig egyertelrmien a rnagyarsag ,,birto­

.vart,

Erdely

szellemi kozpontjar, regionalis szerepkoru varosar.

lamharalorn is vezeto szerepre szanta Erdelyben, ide telepitette zag masodik egyerernet, kulturalis intezrnenyei, orszagos hini lmi

elere,

sajtoja

Erdelv

ha tarain rul is a mazvarsaz ezvik vezero

*A vdrosok osszes lakossdgdnah szdzalekdban.

Az adou nvelvhez rarrozok

szama <Vo-a*

164 684 48,9

82 302 24,4

53 136 15,8

nyelvi dominancidju regio udrosainnk anyanyelvi szerkezete, 19

Jo

orsan magyarosodott (1880­1910 kozott 28,2%­pomral nott a

meg

1910­ben is,

Szabadkaval

egyiitt a magyar nyelvreriiler ritka rosainak egyike.

.ik at a roman nyelvterulet varosainak nernzetisegi viszonyait;

.atisztikai adatokat (11. tdbldzat).

BELUSZKY PAL

Dovenyi Zoltan professzor kuratasai tobbek kozott feloldik a munkaeropiac szarnos aspektusat, ide

errve

az 1970­es

evek kozepetdl

kezdodoen a munkaeromozgris

del­

alfoldi kerdeseit, majd a rendszervaltozast kovetoen a munkanelkiiliseg teruleri es rorteneti vonatkozasair. A kozlernenyek soraban tobbek kozotr megjelentek a falusi es a varosi terek foglalkozrarasi problernai, mind hazai, mind nemzetkozi dirnenziojaban

(BECSEI ]. ­ DovENYI

z. -

^SIMON

I.

1974; ^DovENYI

Z: -

KARACSONYI D. 2008;

DovENYI

z. -

^{WIESSNER R. 2006; DovENYI}

z. -

ToLNAI GY. 1993; DovENYI Z . 1994). Az unnepelt professzor, tobb mint harem evrizeden at folytatotr munkaero­piaci vizsgalatai a jelen tanulmany szerzoinek mar eddigi munkassaguk soran is jelentos inspiraciot adtak, akik ezzel az Irassal is szerernek koszoneruker kifejezni.

A 2008­as vilaggazdasagi valsag hazankban is egyi.itt jart a rnunkanelkiiliseg sza­

mottevo novekedesevel, amely jelenseg a Ioglalkozraras zavarair az egyik legsulyosabb rarsadalmi=gazdasagi

kihfvassa

rerre, Tekintetrel a valsagagazatok korere a leepitesek kiilonosen eroreljesen erintetrek a kevesbe versenykepes ismeretekkel, alap­, illerve elavult kozepfoku vegzertseggel rendelkezo, vagy egyeb okbol, tobbek kozotr a peri­

ferikus teruleti elhelyezkedesbcl fakad6 ingazasi kenyszer koverkezteben hatranyos helyzeni szernelyeker. A legnagyobb visszaesest a foglalkozrarasban az orszag eszaknyu­

gati teruleten koncenrralodo feldolgoz6ipari vallalatok es ellatasi lancaikban reszrvevo vallalkozasok szenvedrek el. Azonban a valsag rnelyulesevel erinterte az Alfold es Bor­

sod­Abauj­Zernplen megye nagyobb relepuleseit is. A visszaeses a hatranyos helyzeni teriileteken is kezzelfoghato volt (L6csEI H. 2009 a.b, 2010, 2011). Az allaskeresdk gazdasagilag aktiv koru nepesseghez viszonyftott aranya 2010­ben erre

el

a maxi­

~ · Az EMBER! ERciFORRASOK MrNrsZTERIUMA (JNKP­17­4­I. Kt'mszAMU lJJ NEMZETI K1vA-

BEVEZETES

ALPEK

B.

LEVENTE2 - T:ESITS R6BERT3

A TARS ADAL MI E SELYEK ES A MUNKA NELK ULI SEG TE RULETI

OSSZEFUGGE SE NEK NE H ANY ASPEKTUSA

¹

Nernzetisegek a rorrenelmi Magyarorszagon. ­ Kossuth Kiad6, Budapest. 330 p.

Egyi.ittelo nepek a Karpar­medenceben. ­ Auktor Kiado, Budapest. 258 P:

2005, 2009: Magyarorszag rorreneri foldrajza. I-II. - Dialog Campus Kiado, Pees. 462 p., illetve 438 p.

2015: A Karpar­rnedence nepeinek geopolitikai helyzere a dualizmus koraban.

:AI S.­BOROS L. (szerk.): Tiszteletkorer Dr. Gal Andras geografus 60. sziiletes­

zerencsi Bocskai Istvan R6mai Katolikus Girnnazium es a Nyiregyhazi Foiskola . es Foldrajztudornanyi Inrezete, Nyiregyhaza=Szerencs. pp. 105­128.

Wl7: A varosok ^>­ olvasztotegelyek? (A [nyelvi] asszirnilacio teruleti vonarkozasai us koraban I.) ­ Torteneti Foldrajzi Kozlemenyek 5. 2. pp. 102­122.

­GYORI R. 2005: Magyar varoshalozar a 20. szazad elejen. ­ Dialog Campus dapest­Pecs. 232 p.

14: Varosaink nernzetisegi viszonyai. ­ Magyar Figyelo 4. 2. pp. 256­273.

12: Kuzdelern a Karpar­rnedenceerr. Regionalizacio es ernoregionalizrnus, avagy es nernzerisegi kerdes reruleti aspektusai Magyarorszagon. ­ Nagy Magyarorszag Kiado, Karpatia Kiad6, Budapest. 283 p.

it.

nt korona orszagainak 1910. evi nepszamlalasa. Vegeredmenyek osszefoglalasa.

FELH ASZN.A.LT IRO DALOM

delyi

varosban a 17­18. szazadban vezeto szerepet jarszo drmenyele a 19.

e szinte teljesen ,,eltt'.intek" a srariszrikakbol, csak az orrneny szertartasu ielenlete orizte emlekiiket (Szarnosujvaron, az orrnenyek erdelyi kozpontja­

0­ben is 1100, Gyergy6szentmikl6son 300, Erzsebervarosban 234 orrneny arolikusr

talalrak a

nepszamlalok).

BELUSZKY PAL