A közoktatási épületállomány felújítási költségeinek becslése

(1)

A KÓZOKTATÁSI ÉPULETÁLLOMÁNY FELÚJlTÁSl KOLTSÉGEINEK BECSLÉSE

HOPKA SZlLVESZTER — SZÖLLÖSl ENDRÉNÉ

Közoktatásunk a felszabadulás után 17442 általános iskolai és mintegy 3000 középiskolai osztályteremmel rendelkezett. Számuk az elmúlt időszakban megkét- szereződött. az 1980/81-es tanév elején az általános iskolai osztálytermi célú helyisé- gek száma 37100, a középiskolákban pedig 6569 teremben folyik oktatás. A rendel- kezésre álló tanteremállomány azonban mind korösszetételét. mind pedig műszaki állapotát tekintve rendkívül eltérő. Az eltérések mértéke — minthogy nehezen szám- szerűsíthető — nem ismert. és így egyes területi egységek (járások. városok, me- gyék) csak nehezen hasonlíthatók össze.

Előtérbe helyezte ezt a problémát az Állami Tervbizottság 1979-ben hozott ha—

tározata, amely előírta, hogy az új építési feladatokkal egyidőben gondoskodni kell az intézményhálózat állagának tervszerű megóvásáról, a folyamatos karbantartás"—

ról. a felújítási feladatok elvégzéséről. meg kell kezdeni az elmaradt felújítások pótlását.

A jelzett feladatoknak az ágazatot irányítók azonban csak akkor tudnak eleget tenni, ha átfogó képpel rendelkeznek az épületállomány műszaki állapotáról, a valóságot elég jól közelítő bruttó és nettó értékéről, valamint az épületállomány fel—

újítási szükségletének mértékéről. Ezen célok megvalósítása érdekében az oktatási miniszter 1980—ban adatgyűjtést rendelt el, amely az óvodákat és a szakmunkáskép- zőket kivéve az alsó- és középfokú oktatási intézményekre terjedt ki, és az épület—

állomány funkcionális és műszaki állapotának megismerését tűzte ki célul. A fel- vétel 1980 nyarán a Tudományszervezési és lnformatikai Intézet szervezésében meg—

történt.

Figyelembe véve a mondottakat is, a feldolgozási és értékelési szempontok ki—

dolgozása során olyan épületérték- és felújításiköltség-becslési módszert igyekeztünk kialakítani. amely a jelenleg nyilvántartott adatoknál jobban tükrözi a valóságot.

és mint ilyen, reálisabb alapja lehet a felújítási, illetve pótlási igények megterve- zésének és az eszközök területi elosztásának. Előkészítő munkánk során megkísé- reltük feltárni azokat a módszereket, amelyeket a közoktatás épületeire adaptálva fel lehetett volna használni. Ilyen irányú törekvéseink azonban nem jártak siker—

rel. és csak a közelmúltban jutott tudomásunkra, hogy például az Építésügyi és Vá- rosfejlesztési Minisztériumban is alkalmaztak már felújításiköltség—becslésünkhöz hasonló módszert.

E cikkben elsősorban a számítási módszereket ismertetjük, ezért magáról a fel—

vételről, a felvétel megszervezéséről és lebonyolításáról csak néhány. nagyon rövid megállapítást teszünk.

5!

(2)

1236 HOPKA SZILVESZTER —— SZÓLLÖSl ENDRÉNÉ

Már a felvétel elhatározásakor ismeretes volt. hogy lebonyolítása igen nagy fel—

adatot jelent. hiszen a közoktatás mintegy 10—12000 épületet használ. Az adatok

felvételét az építőipari jellegű felsőoktatási intézmények mintegy 500 hallgatója és 100 oktatója végezte nyári termelési gyakorlat keretében. A munkára mindössze egy hónap állt rendelkezésre. A feladat zavartalan lebonyolítása jelentős mennyi- ségű és szerteágazó előkészítő munkát igényelt. lgy például minden csoport számára napra és intézményre bontott útvonaltervet kellett készíteni, a felmérők számára—

több alkalommal és több helyen konzultációt kellett tartani stb.

Az adatlapokat és a kitöltési utasítást minden intézmény vezetője előre meg- kapta. így a felvétel megkezdéséig—a hiányzó adatokat beszerezhette, és előre ki- tölthette az adatlap jelentős részét, amelyet a felmérőknek csak ellenőrizniök kel-

lett.

A gondos előkészítés ellenére a felvételt mintegy 100 intézményben (0.250/0) különböző okok miatt nem sikerült végrehajtani. Hasonló nagyságrendű volt azon intézmények száma. amelyekben a felvételt az adatok pontatlansága miatt meg kellett ismételni. Minthogy a pótlási munkák elhúzódtak. az adatok feldolgozása még folyamatban van. így tényadatokkal csak korlátozott mértékben rendelkezünk. Úgy gondoltuk azonban, hogy a számítási módszerről szólni ezek nélkül is lehet.

Az épületek felújítási költségének és értékének becsiése

A költségvetési gazdálkodás jelenlegi rendje szerint a felújítási keretek terü- letek (megyék) közötti elosztásának alapja az adott egység rendelkezésére álló ál—

lóeszköz—állomány bruttó értéke. Ugyanakkor a keretek egy részét a tényleges szük—

ségletek arányában osztják fel. Ha elfogadjuk, hogy a keretek nagyobb részét a bruttó érték alapján kell szétosztani, a felosztás csak akkor lehet helyes. ha a szá- mítási alap -— ez esetben a bruttó érték —- reális. Tapasztalataink szerint azonban az irányító szervek rendelkezésére álló adatok nem vagy nem minden esetben tük—

rözik a valóságos helyzetet elsősorban azért, mert

—— az épületáliomány korösszetétele rendkívül változó (és az eddigi átértékelések külön—

böző szempontokat kielégítő realitása vitatható);

—— a társadalmi összefogás a közoktatás területén általában kiemelkedő, ennek ered—

ménye azonban nem minden esetben aktiválható;

— a nyilvántartások vezetése több tekintetben és helyen kifogásolható.

Mindezek a bruttó értékek eddiginél reálisabb megállapítását igénylik. Erre kívántunk, legalábbis ágazati szinten javaslatot tenni. Éppen az előbb felsoroltak miatt azonban azt is felvetették már több helyen és alkalommal, hogy a felújítási keretek számításának alapjaként a bruttó érték nem elegendő. Reálisabbó válik a tervezés akkor. ha az eddiginél jobban figyelembe vesszük az épületek elhasználó- dásának mértékét is. (A felújítási keretek szétosztásakor például a nettó értéket is számításba lehet venni.) A felújítási keretek szétosztása azonban nyilvánvalóan akkor a legreálisabb, ha közvetlenül a felújítási költségigényekkel arányos. Ez pedig mind a bruttó, mind a nettó értékarányoktól eltérő lehet.

A jelenlegi helyzetben — amikor a rendelkezésre álló lehetőségek jelentősen elmaradnak az igényektől —— az esetleges aránytalanságok nem okozhatnak külö- nösebb problémát. Véleményünk szerint azonban még ebben az esetben is indokolt lehetőleg a jogos igények arányában felosztani a kereteket. Erre törekednek a te- rületi tanácsok is. A középtávú tervek kialakítása során eltérő módszerekkel ugyan, de felmérik a felújítási igényeket. Az így megállapított igények azonban általában

nem hasonlíthatók össze.

(3)

A FELÚJlTASl KÖLTSÉGEK 1237

A felújítási költség becslésére javasolt módszer

Véleményünk szerint az épületek értékének és felújítási költségének megha-

tározásához első lépésként az állomány adott műszaki állapotát kell meghatározni.

Mivel az épületenkénti műszeres vizsgálat költség— és időigényessége miatt nem

jöhet szóba, a begyűjteni kívánt adatok körének meghatározásakor és a felvétel

megszervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

-— az épületek állapotának meghatározása során a szigorúan szakmai módszereket köz—

gazdasági módszerekkel vegyesen alkalmaztuk (így például a felmérők csak az egyes épület- szerkezeti elemek szemmel látható hibáit mérték fel, nem vették figyelembe az időarányos elhasználódást. amit valamilyen általános módszerrel kívántunk figyelembe venni);

— az állapot leírására olyan fokozatokat alkalmaztunk, amelyeknek meghatározása nem kíván műszeres vizsgálatot.

Mindezek figyelembevételével a felmérők az adatok felvételét épületszerkezeti elemenként végezték a következő kódok alkalmazásával.

A főbb épületszerkezeti elemek,

az elemek aránya (százalék) és a műszaki állapotot jelző kódok

Szerkezeti elem

(épületen belüli arány)* Kódok

1. Alapozás (AG/0) . . . 1. 3. 6 2. Főfalak, pillérek (190/0) . . . 1—6 3. Falazatok (kitöltőlal) (So/o) - . . . 1—6 4. Alapszigetelés (20/0) . . . 4, 5, 6 5. Födémszerkezet (130/0) . . . 1—6 6. Tetőszerkezet (SO/o) . . . 1—6 7. Tetőfedés (50/0) . . . 3, 4. 5. 6 8. Lépcsőszerkezet (20/0) . . . 1—6

9. Homlokzat (50/0) . . . 4. 5, 6

10. Külső—belső nyílászárók (70/0) . . . 3. 5. 6 11. Padlóburkolat (BO/0) . . . 3, 5.' 6

12. Szellőzőberendezés (10/0 3. 4. 5. 6

13. Felvonó (lo/0) 3. 4. 5. 6

* Nem szerepel a számításokban, ezért a százalékos értékeknél sem vettük figyelembe a közművek ól—

lapotát és százalékos arányát.

A kódok jelentése a következő:

— az életveszélyességet már megállapították;

a részleges életveszélyt már megállapították, ideiglenes elhárítással az üzemeltetés fenntartható;

— nagymértékben avult, korszerűtlen. felújításra nem javasolt;

— avult. felújítás után azonban az épület megfelelő;

—— részleges felújításra szorul;

-— jó. felújításra nem szorul, karbantartással üzemeltethető.

m.. l

O'sU'thU-l

Ezekhez a műszaki állapotot jellemző kódokhoz — a későbbi számítások érde—

kében — az elhasználódás mértékét is figyelembe vevő százalékos értékeket rendel- tünk hozzá a következőképpen: az 1—es kóddal jelzett épületszerkezeti elem jelenlegi állapota 25, a 2—es kóddal jelzetté 35, a 3—assal jelzetté 50, a 4—essel jelzetté 60. az 5—össel jelzetté 80 és (: ó-ossal jelzetté 90 százalékos.

A szerkezeti elemek épületen belüli aránya, valamint a megállapított kód, illetve műszaki állapot alapján lehetségessé válik az épületre vonatkozó átlagos mű—

szaki állapot meghatározása. Erre a későbbiekben visszatérünk.

(4)

1238 HOPKA SZILVESZTER _ szouosr ENDRENE

A felújítási igények meghatározására javasolt módszer bemutatása előtt hang-'

súlyozni szeretnénk. hogy véleményünk szerint a felújítási költségek becslésére csak igen nagy tűréshatárok megállapításával lehet vállalkozni. Éppen emiatt az álta- lunk meghatározott becsült érték elősegítheti ugyan a tanácsi tervezés és az ága- zati irányítás feladatainak végrehajtását. de az egyes épületek konkrét felújítási

igényének meghatározásához ennél részletesebb vizsgálatra van szükség.

A nagyobb területi egységek becsült felújítási szükségletének meghatározásá- hoz az egyes épületek felújítási igényéből kell kiindulni. Ezt az épületek felújítási tokozatokba sorolásával kívánjuk megoldani. (Műszaki állapotuktól függetlenül nem számolunk azoknak az épületeknek a felújításával, amelyek műemlék vagy műem—

lék jellegű épületek, ezeket külön kell elbírálni.) Az alábbiakban a csoportosítás kritériumait a kiválasztás sorrendjében mutatjuk be.

1. Ut éven belül felújítást nem igénylő épületek azok az épületek, amelyeknél a fő szerkezeti elemek (alapozás, főfalak. kitöltőfal, alapszigetelés, födémszerkezet) műszaki állapotát egyaránt ó-os. a szemmel látható további elemek műszaki álla—

potát legfeljebb két esetben 5-ös, a többi esetben ó—os kóddal értékelték a felmé—

rők.

2. Nem újíthatók fel azok az épületek

— amelyeknek használata ellen illetékes szerv kifogást emelt;

— amelyeknek felújitása avultságuk miatt nem gazdaságos. mert a) az alapozás l—es vagy 3—as kódot,

b) a főtalak, pillérek műszaki állapota 1—3-as kódot.

c) a fő szerkezeti elemek közül kettő 2—3-as kódot.

d) egy fő szerkezeti elem és három egyéb szerkezeti elem i—3-as kódot kapott.

3. Öt éven belül teljesen felújítandók azok az 1820 után épült iskolaépületek,

— amelyeknek fő szerkezeti elemei között 1—3—os kóddal értékelt is van;

-— amelyeknek két fő szerkezeti elemét 4-es kóddal értékelték:

— amelyeknek fő szerkezeti elemei közül egyet 4-es, kettőt 5-ös kóddal értékeltek;

—— amelyek fő szerkezeti elemeinek műszaki állapotát négy esetben 5—ös kóddal minő—

sítették;

—— amelyeknek fő szerkezeti elemei közül kettő 4—5-ös, a látható szerkezeti elemek közül négy i—4-es kódot kapott;

-— amelyeknek látható szerkezeti elemeit 1—4-es kóddal értékelték;

— amelyeknek három fő szerkezeti eleme 5-ös. és mindegyik látható szerkezeti eleme 1—5—

ös kódot kapott.

4. Öt éven belül részleges felújítást igényelnek azok az épületek. amelyek az előző pontok egyikébe sem sorolhatók be.

A fenti csoportosítás természetesen elhatározás kérdése, tehát a realitás köze- lítése érdekében mód van arra is. hogy változtassunk rajta. Lehet .,szigorítani" vagy ,,lazítani" a feltételeket attól függően, hogy a tapasztalat mit mutat.

Vizsgáltuk annak lehetőségét is. hogy az épületek műszaki állapotát reprezen—

táló százalékos értékből indulunk ki. (A számítás módját lásd később.) Ebben az esetben azonban átfedések mutatkoztak, ugyanis a fent vázolt felújítási csoportok- nál az épületek műszaki állapota a szerkezeti elemek értékéből (műszaki állapot és

arány) számítható. Ezt el is végeztük, és igazolódott az a teltevésünk, hogy az így

kapott alsó és felső határértékek átfedik egymást. Ennek alapján tehát az épületek nem határolhatók el.

Az iskolaépületeknek a már ismertetett kategóriákba való besorolása után lehetségessé válik a telújításiköltség—igény becslése. Ehhez a megyei és járási tanú—_

csoknak — teljes és részleges felújításokra vonatkozó (az osztálytermek számától és

(5)

A FELÚJCTASI KÖLTSÉGEK 1239

az építési technológiától függő) —— a közelmúltból származó adatait kívánjuk fel—

használni normatívaként. Természetesen. a különböző időpontok adatainál az ár- változásokat is figyelembe vesszük. Ezen adatok birtokában, a műszaki állapot alapján a megfelelő felújítási kategóriába sorolt épületekre ki kell választani azt az egy négyzetméterre jutó teljes vagy részleges felújítási költséghányadot, amely az adott épületre alkalmazható (az épület szintszámától, az intézmény nagy—

ságától, illetve attól függően, hogy az intézmény városban vagy vidéken van-e stb.).

'Ezzel a költséggel az adott épület alapterületét beszorozva, kapjuk az épület be- csült felújítási költségét.

Az épület eredeti és adott időpontbeli használati értékének becslése

Az épületállomány adott időpontbeli használati értékének (továbbiakban hasz—

nálati értékének) megállapításához első lépésként olyan módszert kellett kidolgozni, amelynek alapján megbecsülhető az eredeti állapot szerinti érték. amelyből azután különböző tényezők (építési év, felmért műszaki állapot) figyelembevétele után be—

csülhetjük a használati értéket.

Az eredeti állag szerinti becsült érték (És) —- amelyet a bruttó érték megfele- lőjének tekintünk —— meghatározására a következő képletet alkalmaztuk:

ÉB : Ké .szr

ahol:

Ké — az épület főbb helyiségei, fűtési módja és építési technológiája figyelembevételé- vel, az érvényes műszaki—gazdasági normatívák alapján meghatározott egy négy-

zetméterre jutó épitési költség:

SZT— az épület szintterülete.

Ezt követően az épületek használati értékét a következőképpen becsültük meg.

A külön-külön felmért épületszerkezeti elemek értékeiből kiszámítottuk az épületre jellemző műszaki állapotot. Mivel az egyes épületszerkezeti elemek aránya az épü—

letek értékéből ismeretes (illetve jól becsülhető). de elemenként eltérő, ezért az egész épület műszaki állapotát jellemző összevont százalékos értéket súlyozott szám—

tani átlaggal számoltuk, ahol a súlyokat az egyes elemek épületen belüli aránya adta. Tekintettel arra, hogy a felmérők csak a szemmel látható meghibásodásokat vették figyelembe — s ez általában nem tükrözheti a valóságos helyzetet, az esetek többségében annál optimistább —, a valóságos műszaki állapot meghatározásához

még egy — az idő múlásával arányos — tényezőt is célszerű figyelembe venni.

Az évenkénti avulási százalék (Ézs ) kiszámítását a következő képlet szerint vé- geztük:

Em. : (1000/0—500/0). "2120' :: o,210/0

Tehát az idő múlásával arányos értékcsökkenést a szemmel nem látható szer—

kezeti elemeknél évi 021 százalék értékűnek tételeztük fel.

Az avult, felújításra már nem javasolt épületek értékét az eredeti érték 50 szá- zalékára becsüljük azon meggondolásból. hogy ezek értéke még akkor is jelentős.

de a felújítás már gyakorlatilag minden szerkezeti elemet érintene, és ezért a fel- újítási költség megközelítené vagy meghaladná az új építési értéket. A képletben szereplő tört esetében azt akartuk kifejezni, hogy ugyan a jelenlegi amortizációs kulcsok alapján az épületek fő szerkezeti elemei hozzávetőlegesen 80 év alatt amor—

(6)

1240 HOPKA SZlLVESZTER — SZÓLLÖS! ENDRÉNÉ

tizálódnak, ha azonban a rendszeres karbantartásokat, valamint a szükséges felú- jításokat időben elvégzik, az épület élettartama egyes esetekben maximálisan há—

romszorosra is kitolódhat. Ezek után kerülhet sor az épület használati értékének ——

amely a nettó érték megfelelője —— becslésére, amelyet a következő képlet alapján végeztünk:

:B'É 636" Écsl''I 100

ahol:

— a jelenlegi állag szerinti becsült érték.

-— az eredeti állag szerinti becsült érték.

(százalék).

E E

É - az épület jelenlegi, a műszaki állapotot jelző kódokból számitott átlagértéke

%

Ew- — az évenkénti avulás (021 százalék),

t — az épület építése óta eltelt idő (év).

Mivel a felvétel adatainak gépi feldolgozása — mint említettük — még hátra van, konkrét számadatok bemutatására csak korlátozott mértékben van lehetősé—

günk. A módszer eredményeinek illusztrálására a felmért intézmények épületei kö- zül Győr—Sopron megyéből kiválasztottunk 9 épületet (4 intézményt). amelyeken a

számításokat végigvezettük. A 9 épület közül 7 általános iskola 21 osztályteremmel,

1 szakközépiskola 8 osztályteremmel és 1 kollégium 103 férőhellyel.

1. tábla

A kiválasztott épületek felújítási kategóriákba sorolásához szükséges adatok*

1. l 2. l 3. l 4. l 5. l 6. ] 7. l e. l 9.

Kérdés '

épület

1. Építés éve . . 1979 1971 1970 1967 1963 1931 1910 1880 1880

2. Műemlék--e az épület? 0 0 O 0 0 0 O O 0

3. Emelt--e kifogást illeté—

kes szerv az épület

használhatósága ellen? 0 O O O O 0 O O 3

4. Alapozás . 6 6 6 6 6 6 6 3 3

5. Főfalak. pillérek 6 6 6 5 5 6 6 5 4

6. Kltöltőfal . ó 6 6 6 5 6 6 5 4

7. Alapszigetelés 6 6 6 6 5 6 6 4 4

8. Födémszerkezet 6 6 6 6 4 6 6 6 4

9. Tetőszerkezet ró 5 6 6 4 6 6 5 5

10. Tetőfedés 6 5 5 5 5 6 6 5 5

11. Lépcsőszerkezet " 5 " 6 *— 6 6 —- —

12. Homlokzat . 6 5 6 5 4 6 6 5 4

13. Nyílászárók . 6 5 6 5 5 6 6 3 5

14. Padlóburkolat . 6 6 6 6 4 6 6 6 5

* Az épületeket nem intézményenként. hanem az építésük óta eltelt idő szerint csoportosítottuk.

A felújítási szükséglet megállapítása a következőképpen történt.

1. épület:

— nem műemlék.

—— használata ellen nem emeltek kifogást,

(7)

A FELÚJITÁSI KÖLTSÉGEK 1241 -— a fő szerkezeti elemek műszaki állapota jó,

— a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki állapota jó.

Az épület 5 éven belül nem igényel felújítást.

2. épület:

— nem műemlék,

— hasznalata ellen nem emeltek kifogást, -— a fő szerkezeti elemek műszaki állapota jó,

— a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki állapota 5-ös kódú.

Az épület 5 éven belül részleges felújítást igényel.

3. épület:

— nem műemlék.

— használata ellen nem emeltek kifogást,

—- a fő szerkezeti elemek műszaki állapota jó.

—— a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki állapota jo'.

4. épület:

— nem műemlék.

—— használata ellen nem emeltek kifogást.

— a fő szerkezeti elemek műszaki állapota — (] főfalak kivételével — jó,

— crszemmel látható szerkezeti elemek, valamint a főfolak műszaki állapota 5—ös kódú.

Az épület 5 éven belül részleges felújítást igényel.

5. épület:

— nem műemlék,

— hasznalata ellen nem emeltek kifogást.

— a fő szerkezeti elemek, valamint a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki alla- potcr 4-es és 5-ös kódú.

Az épület 5 éven belül teljes felújítást igényel.

ó. épület:

-— nem műemlék,

—— használata ellen nem emeltek kifogást.

- a fő szerkezeti elemek műszaki állapota jó,

7. épület:

— nem műemlék, V

- használata ellen nem emeltek kifogást, - a fő szerkezeti elemek műszaki állapota jó.

8; épület:

— nem műemlék.

—— használata ellen nem emeltek kifogast,

— a fő szerkezeti elemek -— elsősorban az alapozás -— műszaki állapota, valamint

— a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki állapota 3—5-ös kódú.

Az épületet nem érdemes felújítani.

(8)

1 242 ^HOPKA SZILVESZTER — SZÓLLÓSI ENDRÉNÉ

9. épület:

nem műemlék,

— használata ellen az illetékes szervek kifogást emeltek,

Az épületet nem érdemes felújítani.

a fő szerkezeti elemek — elsősorban az alapozás — műszaki állapota, valamint a szemmel látható szerkezeti elemek műszaki állapota 3—5-ös kódú.

Az értékbecslés elvégzése után kapott mutatókat a számítások mellőzésével adjuk meg abból a megfontolásból. hogy a követett módszer dokumentálása az ol-

vasó fölösleges terhelése nélkül így is elegendő lehet.

2. tábla

A kiválasztott épületek értékszámításához szükséges és a számított adatok

1. l 2. 3. 4. l 5. 6. 7. l a. l 9.

Megnevezés

. épület

Alapadatok _

Szlntterület (m2), (527) . 650 1458 162 968 78 1377 3364 250 90

Az építés óta eltelt idő (év) 2 10 11 14 18 50 71 101 101

Fűtés módja . . köz- köz- tóv- tóv-

, ponti ponti egyedi egyedi egyedi fűtés fűtés egyedi egyedi

Dsztólytermek szóma — 11 -— 7 —- * 8 3 —

Tornotermek szóma . 1 —— — — —- - l — —-

Műhelytermek szóma — - 1 — 1 — -— — -

Konyha -— -— 1 — — 1 — — 1

Étterem . . . -— — 1 — — 1 — - —-

Az épület szerkezeti rend- tömör tömör tömör tömör tömör tömör tömör tömör tömör szere folos falas feles folas folas folos falos folos felas

.Alapozós . . . 4/80 4/80 4/80 4/80 4/80 04/80 4/80 4/50 4/50

Főfolak, pillérek . 19/90 19/90 19/90 19/80 19/80 19/90 19/90 19/80 19/60

Kitöltőfol . 8/90 8/90 8/90 8/90 8/80 8/90 8/90 8/80 8/60

Alopszlgetelés . 2/90 2/90 2/90 2/90 2/75 2/90 2/90 2/50 2/50

Födémszerkezet 13/90 13/90 13/90 13/90 113/75 13/90 13/90 13/90 13/75

Tetőszerkezet 8i/9O 8/75 8/90 8/90 8/60 8/90 8/90 8/75 8/75

Tetőfedés 5/90 5/80 5/80 5/80 5/80 5590 5/90 5/80 5/80

'Lépcsőszerkezet 2/—— 2/80 2/— 2/90 2/— 2/90 2/90 2/—- 2]—

Homlokzat 5/90 5/80 5/90 5/80 5/75 5/90 5/90 5/80 5/75

Nyílószórók . . 7/90 7/75 7/90 7/75 7/75 7/90 7/90 7/50 7/75

Padlóburkolot . 8/90 8/90 8/90 8/90 8/50 8/90 8/90 8/90 8/75

Számított értékodotok Az egy négyzetméterre jutó

építési költség (Ké, ezer

forint) . . . . . 6.7 62 6.0 5,9 6,0 5.2 6.1 6.0 6.0

Az épület jelenlegi. a mű—

szaki óllopot kódokból számított átlagértéke

(Év/0, százalék) . . 89.5 852 889 84,6 75,8 89,5 89,5 772 682

Az eredeti állag szerinti becsült érték (És, ezer

forint) . . . . . 4355 9040 972 5713 468 7160 20520 1500 540

Jelenlegi óllog szerinti -

becsüli érték (ÉN, ezer

forint) ** 3876 7482 846 4687 337 5656 15308 9106 5309

* 103 férőhely.

** Az évenkénti ovulós 021 százalék.

Megiegyzés. A 10—20. sorokban a törtvonal előtti számjegy a szerkezeti elem épületen belüli arányát, (: törtvonal utóni pedig a kódszám által meghatározott műszaki állapot százalékos értékét jelenti.

(9)

A FELÚHTAS! KÖLTSÉGEK 1243

3. tábla

A kilenc kiválasztott épület értékének becslése

A számított A nyilvántartott

Kor Szintferület x Műszaki . _ _ , ,

Sorszám (év) (nélgyzet- állam! eredeti ,elenlegl brutto netto

meter) (szazalek)

l érték (ezer forint)

l

1. . l 2 650 895 4 355 3 876 3 561 —

2. . 10 1458 852 9 040 7 482 5 533 4 887

3. . 11 162 889 972 846 120 107

4. 4 14 968 84.6 ; 5 713 4 687 2 526 1 870

5. . 18 78 75,8 468 337 144 103

6. . 50 1377 895 7 160 5 656 5 250 3 961

7. , 71 ! 3364 89,5 20 520 15 308 9 106 5 309

8. . 101 l 250 77,2 1 500 840 730 643

9. . 101 ; 90 682 540 254 166 150

A számított eredmények helyességének ellenőrzése céljából a kiválasztott épü- letek jelenlegi műszaki állapotáról (: helyszínen is meggyőződtünk. A helyszíni vizs—

gálat tapasztalatai igazolták, hogy a kiválasztott épületek jelenlegi műszaki állapo—

tuk alapján az említett kategóriákba sorolhatók.

*

Összefoglalóan rögzíteni szeretnénk, hogy az általunk javasolt értékszámítási fés felújításiköltség-számítási módszer az ágazat és a területi tanácsok irányító te- vékenységét hivatott segíteni. A módszer alapján kialakított értékek az egyes területi egységek vonatkozásában összehasonlíthatók. Mint minden mutatószámnál, így ezeknél is több-kevesebb ,,elhanyagolásra" is szükség volt. Emiatt az értékek a nagyobb átlagok esetében reálisak lehetnek anélkül, hogy ugyanezt minden egyed- nél (épületnél) biztosítani kellett volna. Éppen ezért ezek az értékek nem pótolhat—

ják egy—egy konkrét felújítási munka megkezdése előtt a szokásos felmérő tevékeny- séget.

Végezetül a módszer közzététele kapcsán szeretnénk kérni a hasonló számí- tásokkal foglalkozó szakemberek esetleges konkrét javaslatait, tapasztalatait, amely—

lyel a számítások realitása növelhető.

PE3lOME ÉRV .

ABTOp Ha OCHOBBHHH npoaeAeHHoro a 1980 rogy oőcnenoaaHun ocranaanusaro-rcn Ha

*HeOÖXOAHMOCTH peMoHra anaunü YHeőHbIX saeeAeHnü u ux peaanopnaaum. B xoge oőpa- őonm p.aHHle oőcnenoaanua OHH nonbiranucs cosAaTs Takoü MeTOA oueHKu cmumocm ana- rmü u peMOHTHbIX n3nepmek, Koropbiú noaaonnet nyume otpamatb .neücwmenbnocn. Cne- AOBaTeanO nonyuaeMbie a noMouJ.bio 3TOFO meToAa p.aHHbie npertTaanmoT coőoü őonee peaanyro ocr-roay nna nnam—ipoaam—m peMOHTHle Hymp. " wx pacnpeAeneHnn Memny Teppw- TOpHaanbIMH eAHHMuaMl—t.

ABTOpr OTMel-IBIOT, u'ro oueHKy peMOHTHbIX— M3Aepmex Mom—ro npousaopmb TOJ'IbKO c íőonwaMu nonycxamm, s ocoőem—rocm B TaKHX cnyuasx, Koma TOHHOe onpegenenue cocms—

Hun OTAeanbix oőbem'os c nomouuo npuőopoa He Momer őblTb anMeHeHO npousaonmcn 143-36 Hexaanm CpeACTB " BpeMeHH (y'—teőnble 3aBeAeHmi pacnonaratot 10—12 TucsuaMu utam—1171). Fioatomy p,:m sanopwsaunu zenei-mü HapHAY c TexnuuecmMu MeTOAaMH OHH npu- őerann Taxme 14 K SKOHOMHHeCKHM MeTOAaM.

AaTopm uanararot Metop. omen-nm nsAepmeK, KOTopbiű MO)-KHO HCi'IOI'leSOBaTb KEK B

;paőote reppmopnanbnbix coseros, TaK H a nnal—108051 nemensuocm otpacnesoro ynpaane—

(10)

1244 HOPKA —- SZÓLLÖSlNÉ: A FELÚHTÁSI KUL'YSÉ—GEK] "

Hun. OAHaKO a onpeAeneHm—i pemoumarx norpeőnocreü u a nanbneümem nemesa oöxogurbcn * őes cpaauwrenbuo nonpoőuoro oőcnenoaauux c nomombio npnőopoa.

SUMMARY

The authors deal with the demand of renewal and re—evaluation of buildings for public education. relying on a survey carried out in 1980. in the course of the processing of the survey data they mode an attempt to elaborate a method for estimating the value and the

renewal costs of buildings which provides more reliable data and basis for planningthe— ' *' ; ; renewal and replacement needs and for distributing them among large regional units.

The authors direct attention to the fact that the estimation of renewal costs can be done only with very wide tolerance limits. especially in those cases where the instrumental inves—

tigation cannot be carried out for every building separately, because of the high cost and time consumption (public education uses some 10 to 12 thousand buildings). Thus technical—r professional and economic methods were mixed in the course of determining the state of buildin s.

,,

Thge article discusses (: method of cost estimation which can be used both in the work of the county councils and in the planning activity of the sectoral management. The deter—

mination of the renewal needs for a given building will, however. not to be done. also in _ the future, without a more detailed instrumental investigation.