HADMÉRNÖK
DOI: 10.32567/hm.2020.2.4 KÖRNYEZETBIZTONSÁGGyapjas János
1A tűzvédelmi helyzet fenntartásának fő elemei az épületek létesítése
és használata során
Elements of Maintaining the Fire Protection Status during Building Construction and Usage
Az épületek biztonságos, rendeltetésszerű használatát a tűzvédelmi helyzet folya- matos, megfelelő szinten tartása garantálja. A tanulmány fő célja az ezt szavatoló fő hazai tényezők azonosítása. Az elvárt tűzvédelmi biztonsági szintet hazánkban az Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg [1: 3/A. §]. A tűzvédelmi helyzet saját megfogalmazásom szerint az épület egy olyan tűzvédelmi szempontú állapota, ami teljesíti ezt a szintet. Egy épület a használata során akkor éri el ezt a létesítésekor beállított biztonsági szintet, ha minden életszakaszában folyamatosan biztosított az ennek megfelelő tűzvédelmi helyzet.
A vizsgálat a kapcsolódó szabályozás elemzésén alapul, különös tekintettel a spe- ciális tűzvédelmi dokumentációs, a személyi jellegű követelményekre és a hatóság közreműködésére. Az elemzés sorvezetőként használja az épületek jellemző életsza- kaszait. A vizsgálat eredménye megalapozhatja a tűzvédelmi helyzet fenntartásá- nak modelljét. Egyúttal a tanulmány összegyűjti a hazánkban gyakran alkalmazott tűzvédelmi kockázati tényezőket, és javaslatokat tesz további kutatási irányokra, a szabályozás optimalizálására.
Kulcsszavak: tűzvédelmi helyzet, tűzvédelmi hatóság, létesítés, használat, épület- életszakasz
The safe and proper use of buildings is ensured by the continuous maintenance of the level of the fire protection status. The main purpose of the study is to identify the main domestic factors guaranteeing this. The study is based on the analysis of the related regulations, with particular regard to the special requirements of fire protection documentation and the requirements for the personnel, as well as the
1 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, igazgatóhelyettes, tű. ezredes, e-mail: janos.gyapjas@
gmail.com, ORCID: https://orcid.org/0000-0001-7088-2123
involvement of the authorities. The analysis uses the classification system of the typical life stages of buildings. The results of the study hopefully form the basis for maintaining the fire protection model. At the same time, the study collects the main fire risk factors taken into account in Hungary and makes suggestions for further directions of research, and for ways of optimising the regulations.
Keywords: fire protection status, fire protection authority, building construction, building operation, building life stage
Bevezetés
Egy civil vagy katonai célú épület rendeltetésszerű, biztonságos használatában fon- tos szerepe van a tűzvédelemnek. Az épületszerkezetek állékonyságának megőrzése, a tűzterjedés korlátozása, a kiüríthetőség, a hő- és füst elleni védelem, a tűzoltóság beavatkozási körülményeinek biztosítása kiemelt jelentőségű. Az esetlegesen tűz által károsított infrastruktúra vagy gyártás, szolgáltatás stb. működése részlegesen vagy teljesen leállhat. Ezért a tűzvédelmi helyzet az életvédelem elsődlegessé- gén túl az értékvédelem, az üzemfolytonosság és üzembiztonság, a gazdaságosság szempontjából is hasonlóan lényeges. Az épületek tűzvédelmi biztonságát segíti elő a tűzmegelőzés szabályrendszere, a létesítés és használat tűzvédelme [1: 3. § (1) b), 18. § (1)], [2: 50. § (3) b), 52. §], [3: 5. §], [4], [5], [6].
A tűzvédelmi helyzet saját megfogalmazásom szerint az adott körülmények álla- pota, ami alapvetően befolyásolja a tűzvédelmi biztonság minőségét. Utóbbi elérendő szintjét hazánkban az Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg [1, 3/A. §]. Egy épület biztonságos, rendeltetésszerű használatához a tűzvédelmi helyzetet legalább ennek megfelelő állapotban (szinten) kell fenntartani az épület teljes életciklusa során.
1. táblázat
A tűzvédelmi törvény és a vizsgálat szempontjából fontosabb végrehajtási rendeletei [a szerző szerkesztése]
A tűzvédelmi helyzet fenntartásához, bármilyen optimalizációs szándékú vizsgála- tához fontos ismernünk a fő paramétereit, összefüggéseit. A tanulmány elsődleges célja, hogy azonosítsa a tűzvédelmi helyzet fenntartásának legfontosabb elemeit.
Módszerként ehhez a Tűzvédelmi törvény és a vizsgálat szempontjából fontosabb végrehajtási rendeleteiben (1. táblázat) meghatározott kötelezettségek elemzését választottam. Tettem ezt azért, mert saját hatósági tapasztalatom alapján hazánkban alapvetően a „minimumra tervezés” gyakorlata jellemző. Az ügyfelek – főként gazdasági megfontolásokból, illetve a biztonságtudatosság alacsony szintje miatt – alapvetően a jogi szabályozásban kötelezően előírt minimális biztonsági szint elérésére töreksze- nek, amelyhez szükség van a tűzvédelmi hatóság jogérvényesítő tevékenységére is.
Vizsgálati szempontként a tűzvédelmi jellegű fő dokumentációs, illetve szemé- lyi kötelezettségeket, a tűzvédelmi hatóság közreműködési feladatait választottam, illetve az ezekhez kritériumfeltételként kapcsolódó tűzvédelmi kockázati tényezőkre koncentrálok.
A fenntarthatóság, életciklus-elemzés hazánkban és az egész világon igen aktuális téma a tűzvédelem területén is [7], [8]. Ezért a vizsgálathoz sorvezetőként használom az épületek jellemző életszakaszait (1. ábra). Ezeket a német Díjszabás építészek és mér- nökök számára szabályzatban (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure – HOAI) és a Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara Építési beruházási folyamatok rendszere szakmai ajánlásában felsorolt szakaszok csoportosításával, egyszerűsítésével magam határoztam meg [9], [10]. Az épület egy-egy életciklusát vegyesen érintheti a létesítés és használat tűzvédelme is, de a vizsgálat eredményessége érdekében igyekszem egyértelműen elhatárolni azokat.
Létesítés tűzvédelme
Beruházó
döntése Tervezés Kivitelezés Üzemeltetés Bontás
Használat tűzvédelme
1. ábra
Épületek főbb életszakaszai [a szerző szerkesztése]
A beruházó döntése, tervezés
Az építési beruházás egy igényből indul, az építtető a célját egy adott épület létrehozá- sával kívánja megvalósítani. Jogszabály a beruházó döntéséhez, annak előkészítéséhez tűzvédelmi szakember bevonását, tűzvédelmi jellegű dokumentáció készítését nem írja elő. A tűzvédelmi szempontok figyelembevétele nagyon fontos már a kezdeti
döntéseknél. Ezzel minimalizálhatók a későbbi pluszköltségek, időveszteséget gene- ráló változtatások, elkerülhetők a potenciálisan kritikus hibák [11]. Például döntés szabadon álló épület létesítéséről olyan telekre, ahol a meglévők miatt a tűztávolság azt nem teszi lehetővé. Véleményem szerint ezt nem feltétlenül szabályozással kell megoldani, a jó megoldásokra alapuló tájékoztató tevékenység pozitív hatása ele- gendő lehet, megcélozva a beruházói kört és az építészeket.
Az épületek létrehozásához szükséges műszaki tartalom a tervezési folyamat eredményeként jön létre. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció részeként tűz- védelmi dokumentáció készítését alapvetően az építési engedélyezéshez szükséges dokumentációnál írja elő kötelezően jogszabály, amennyiben az eljárásba be kell vonni a tűzvédelmi szakhatóságot, illetve ha legalább két pinceszintet terveznek [1: 21. § (1)], [12: 2. § (3)]. A szakhatósági közreműködés kritériumfeltételeinek csoportosítása [13: 1. melléklet 4.16.]: kockázati osztály, rendeltetés, alapterület, befogadóképesség.
A kockázati osztály besorolásának főbb feltételcsoportjai [3: 1. melléklet]: szintma- gasság, menekülési képesség, tárolt anyag jellemzői, rendeltetés, befogadóképesség.
A beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezések létesítését a jogszabály rendeltetéstől, kockázati osztálytól, befogadóképességtől, alapterülettől és 5 egyéb egyedi feltételtől teszi függővé [3: 14. melléklet], a hatósági engedélyezéshez tervdokumentációt kell készíteni [14: 1. melléklet].
Építésügyi tűzvédelmi dokumentációt építésügyi tűzvédelmi tervezői jogosult- sággal (TUÉ) vagy tűzvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező természetes sze- mély készíthet [1: 21. § (2)]. A berendezések létesítésének engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció készítéséhez beépített tűzjelző (TUJ), illetve tűzoltóberendezés-tervezői (TUO) jogosultság szükséges. Ehhez úgynevezett tűzvédelmiszakvizsga-bizonyítvánnyal is rendelkezni kell. A tűzvédelmi szakvizsga jelen esetben egy többes feltétel, ezért egy következő épület-életciklusnál érintem majd [12: 2. § (1), 2/A. § (1)].
Elsőfokú tűzvédelmi hatóságként, szakhatóságként Magyarországon alapvetően a katasztrófavédelem helyi szerve (illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség) jár el, egyes jogszabályban meghatározott esetekben a területi (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság), és a központi szerv (BM OKF) is eljárhat elsőfokon [1: 1. §], [13: 1–3. mel- léklet], [15: 1. §]. A tűzvédelmi hatóság, szakhatóság a benyújtott tervdokumentáció vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja. A dokumentációhoz kikö- tésekkel vagy kikötés nélkül hozzájárul, szükség esetén hiánypótlási felhívást bocsát ki, indokolt esetben el is utasíthatja azt [16: 2. § (1), 44. §, 55–57. §, 81. § (1)].
A 2. táblázat szemlélteti a fejezet eredményét. A beruházó döntéséhez nincs spe- ciális tűzvédelmi dokumentáció, személyi jellegű követelmény, tűzvédelmi hatósági közreműködés. A tervezés szakaszában építészeti tűzvédelmi dokumentáció és be- épített tűzjelző, -oltó berendezés tervdokumentáció-készítési kötelezettség van, amelyekhez tűzvédelmi tervezői jogosultság, illetve az építésügyihez opcionálisan tűzvédelmi szakértői jogosultság szükséges.
A tervdokumentációk megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság, szakhatóság vizsgálja.
2. táblázat
Tűzvédelmi helyzet fenntartását szolgáló elemek az épület-beruházó döntése, tervezés életszakaszaiban [a szerző szerkesztése]
Kivitelezés
Az építési engedéllyel jóváhagyott tervdokumentációk alapján történik a tényleges megvalósítás. Az engedélyes terveknél készülnek részletesebb, úgynevezett kiviteli tervek is. Mivel a konkrét építési munkák építési engedély birtokában kezdhetők el, ezért a kiviteli terveket ebben a fejezetben tárgyalom. A jelenleg hatályos szabályozás a kiviteli tervekhez úgynevezett tűzvédelmi munkarész készítését írja elő, amennyiben az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak. Tehát ez csak az épületek átalakítására vonatkozik, konkrét további szempontokat nem ír elő. Ez valószínűleg a jogszabály módosításakor maradhatott így. Erre utal az is, hogy a jogszabály a kiviteli tervek munkarészeinek meghatározását a Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara szabályzataiba utalja [17: 22. § (1) bh), 1. melléklet 1.]. A kamarák ilyen dokumentu- mot alapvetően csak az egyszerű bejelentéshez kötött építési munkákhoz adtak ki [18]. A kiviteli terv tűzvédelmi munkarészéhez az előző fejezetben hivatkozott építész tűzvédelmi szakértői vagy építésügyi tűzvédelmi tervezői jogosultság szükséges.
Az építési beruházási folyamat fő résztvevői: építtető, projektvezető, beruházás- lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, műszaki ellenőr. A jogszabály sok egyéb mellett a tűzvédelmi előírások betartatását a felelős műszaki vezetőnek előírja, de tűzvédelmi képesítési követelmény nincs hozzá.
A tűzvédelmi törvény továbbá előírja a felelős műszaki vezetőnek vagy annak hiányában a kivitelezőnek, hogy az építőipari tevékenység befejezésével a tűzvédelmi dokumentációban leírtakat is betartották [1: 21. § (6)]. A nyilatkozathoz mellékelik
azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a beépített építési termékek tűzvédelmi megfelelőségét is. Ilyen általános dokumentum a teljesítménynyilatkozat [1: 13. § (1)].
Az építtető külön meghatározott esetekben műszaki ellenőrt köteles foglal- koztatni, aki a jóváhagyott tervdokumentációk alapján ellenőrzi az építési munkát [17: 16. §]. A tűzvédelem életvédelmi jelentősége ellenére külön tűzvédelmi jellegű képesítési követelmény, esetleg szakterületi műszakiellenőr-követelmény a szabá- lyozásban nincs [19].
Az előző fejezetben jelzett beépített tűzjelző és -oltó berendezés elkészültéről átadási dokumentációt kell készíteni, amelyet a kivitelező és az üzembe helyező mérnök állít össze [14]. Részükre tűzvédelmi szakvizsga képesítési követelmény van.
A tűzvédelmi szakvizsga egy speciális tűzvédelmi képesítési követelmény, amit egyes tűzvédelmi szempontból kockázatosabb foglalkozási ágakra, munkakörökre ír elő a szabályozó. A vertikum széles, a szakmunkától a mérnöki tevékenységig jelenleg 16 ilyen munkakör van. Nagy részük érinti a kivitelezést. Például hegesztés, tűzgátló nyílászáró, tömítés, tűzállóságot növelő burkolat beépítése stb. [20].
A tűzvédelmi szakhatóság az építéshatóság megkeresésére vizsgálja az elkészült épület tűzvédelmi megfelelőségét. Felhasználja a fentebb említett nyilatkozatokat és a hozzájuk mellékelt dokumentumokat, helyszíni szemlét is tart, esetleg további hiánypótlást kér. A tényállás tisztázását követően kikötéssel vagy kikötés nélkül hozzájárul, illetve elutasíthatja az anyagot. A beépített tűzoltó és -jelző berende- zések használatbavételi engedélyezésénél hasonlóképp jár el, csak önálló hatósági jogkörében [16: 2. § (1), 44. §, 55–57. §, 81. § (1)].
3. táblázat
Tűzvédelmi helyzet fenntartását szolgáló elemek az épületkivitelezés életszakaszában [a szerző szerkesztése]
A tűzvédelmi hatóság az épületek teljes életszakaszát átfogó tevékenysége a hatósági ellenőrzés. Ennek során külön tervek és belső szabályozók alapján vizsgálja a tűzvé- delmi jogszabályi előírásokat, létesítési és használati kérdéseket egyaránt. A tapasz- talt jogszabálysértések megszüntetésére intézkedik, illetve jelzi azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságoknak [1: 11. §].
A 3. táblázat foglalja össze a kivitelezési életszakaszhoz köthető tűzvédelmi jellegű dokumentációs és személyi jellegű követelményeket, a tűzvédelmi hatóság közreműködését.
Üzemeltetés, bontás
A beruházók egy konkrét funkció, tevékenység miatt döntenek egy épület létrehozása mellett. Az épület elkészültével, végleges átadásával kezdődik a leghosszabb élet- szakasz, az üzemeltetési.
A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv egy speciális dokumentum. Nem régi eleme a szabályozásnak, 2015 márciusától kell alkalmazni. Az elkészült épü- let tűzvédelmi szempontból releváns adatait tartalmazza, amelyek fenntartásával az épület rendeltetésszerűen, biztonságosan használható [3: 4. § (2) 179.]. A készítését a szintszám, alapterület, rendeltetés függvényében írja elő a jogszabály. A kézikönyvet tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező állíthatja össze [21: 8. § (3)].
A tárolt, felhasznált anyagok jellemzői és mennyisége, az alapterület, illetve a befogadó- és menekülőképesség függvényében közép- vagy felsőfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személyt („tűzvédelmist”) vagy szolgáltatást szükséges igénybe venni. Az adott épület vonatkozásában ez nagyon komoly segítség a tűzvédelmi elő- írások, a tűzvédelmi szabályzat betartásában/betartatásában.
A tűzvédelmi szabályzat régi eleme a szabályozásnak. Az adott rendeltetésre tartalmazza a tűzvédelmi használati szabályok konkrét teljesítésének módját. A mun- kavállalók száma, illetve a befogadóképesség függvényében, továbbá kereskedelmi szálláshelyekre kell az elkészítéséről gondoskodni a gazdálkodó tevékenységet foly- tató természetes személyeknek, jogi személyeknek [1: 19. § (1)], [21]. A szabályzat legalább középfokú tűzvédelmi képzettség birtokában készíthető, illetve felsőfokú képzettség szükséges, ha ilyen szintű „tűzvédelmist” kell alkalmazni [22: 7. § (7)].
A menekülőképesség, befogadóképesség, illetve anyagjellemző és mennyiség alap- ján a szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni, ami a menekülésre, tűz esetén szükséges teendőkre vonatkozó konkrét tennivalókat tartalmazza szöveges és rajzos formában [21: 4. § (1)–(2)].
A tűzvédelmi házirendet a szintszám és a lakóegységek függvényében kell elké- szíteni a lakó- és üdülőépületekre. Rendeltetésspecifikusan tartalmazza a tűzvédelmi használati szabályok teljesítésének módját, a tűz esetén szükséges intézkedéseket [21:
4/A. §]. A készítéséhez nincs külön képesítési követelmény.
A tűzvédelmi szempontból releváns műszaki megoldások ellenőrzéséről, karban- tartásáról, felülvizsgálatáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A tűzvédelmi jellegű műszaki megoldások esetében ezeket tűzvédelmi üzemeltetési napló dokumentálja, a villamos, villámvédelmi berendezések, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
felülvizsgálatainak dokumentálása jellemzően külön történik. Mintegy 25-féle műszaki megoldásról beszélhetünk, többségében épületvillamos, épületgépészeti jellegű beren- dezésekről, tűzoltótechnikai eszközökről, kisebb részben építészeti jellegű megoldásokról [3: 4. § (2) 181., XX. fejezet, 18. melléklet]. Esetenként tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezni az időszakos felülvizsgálat, karbantartás végrehajtásához [20].
A tűzvédelmi oktatás egy általánosabb követelmény. Alapvetően a munkálta- tóknak kell gondoskodniuk a tűzvédelmi szabályok helyi sajátosságoknak megfelelő oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak (beleértve a szervezettel ideiglenesen kapcsolatba kerülő személyeket is) megismertetéséről [1: 19. § (2)], [21: 2. § (2)–(3)].
A létesítményi tűzoltóság egy speciális tűzvédelmi képesítéssel és felszereléssel rendelkező „munkahelyi” tűzoltóság, a tevékenységgel összefüggő mentő tűzvédelmi jellegű feladatokra. A fenntartási kötelezettsége és létszáma alapvetően az adott tűzszakasz alapterületének és számított tűzterhelésének a függvénye. A felállításá- hoz szükséges erőt és eszközöket a tűzvédelmi hatóság határozza meg [1: 35. § (1)], [23: 17. § (1) a), 18. § (10)]. A tárolt, felhasznált anyagok tűzterhelése csak ennek a kötelezettségnek a kritériumfeltételei között jelent meg. A nemzetközi gyakorlatban jellemzően figyelembe vesznek hasonló értéket. A Nemzeti Tűzmegelőzési Szövetség (NFPA) és a Tűzvédelmi Mérnökök Egyesülete észak-amerikai szervezetek gondozásá- ban már ötödik kiadásánál tart az úgynevezett SFPE handbook, a tűzvédelmi tervezés több mint 1000 oldalas kézikönyve. A kézikönyv a megoldásaiban gyakran használja a tűzterhelést (tűz által fejlesztett energiát), de jellemzően watt mértékegységet használ, nem joult [24].
Egy épület életszakasza a bontásával zárul. A létesítés és használat tűzvédelmére vonatkozó szabályok vegyesen érvényesek rá. Amíg tevékenység folyik az épületben, az annak megfelelő biztonsági szintet szükséges tartani. A tevékenység biztonságos befejezését követően az építési, bontási helyszínen végzett munkálatok tűzvédelmi biztonságát is kell biztosítani [1: 18. § (1)]. A beépített tűzjelző, és -oltó berendezések megszüntetéséhez tervdokumentációt kell készíteni, a bontáshoz alapvetően ez kap- csolódik speciálisan, mint tűzvédelmi jellegű kötelező dokumentum [14: 3. melléklet].
Képesítési követelménye hasonló a létesítéséhez.
A tűzvédelmi hatóság a beépített tűzjelző, -oltó berendezések megszüntetését a korábbi fejezetekben leírtakhoz hasonlóan engedélyezi, illetve az üzemeltetés, bontás teljes időszakában tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseket hajthat végre. A tűzvédelmi hatóság speciális eljárása a tűzvizsgálat, ami alapvetően a tűz keletkezési okának, helyének és idejének meghatározására, valamint a tűzvédelmi előírások érvényesü- lésére, a hasznosítható tapasztalatok gyűjtésére irányul. Tűz az épület kivitelezésétől az üzemeltetésén át a bontásáig keletkezhet, a tűzvizsgálat pedig kiterjed az épület tűzvédelmi helyzetére is. A tűzeseti tapasztalatok felhasználása hatékonyan segítheti a tűzoltási és tűzmegelőzési feladatokat. A tapasztalatok felhasználására és közreadására léteznek fórumok. Ilyen például a Bács-Kiskun megyei Tűzesetek vizsgálata, tapasztala- tai konferenciasorozat [26: 52–54.]. A konferencia alapvető megállapítása röviden így foglalható össze: A tűzesetekhez kapcsolódó hatósági, mérnöki, szakértői tapasztalatok feldolgozására, a módszertan fejlesztésére szervezett konferenciát – 2014. december 17-én, Kecskeméten – a Bács-Kiskun Megyei Tűzmegelőzési Bizottság a Bács-Kiskun
Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja és a Tűzvédelmi Mérnökök Köz- hasznú Egyesülete társszervezésével. A 100 fő feletti résztvevő jelzi az igényt ennek a szakterületnek az elmélyült művelésére.
Az Üzemeltetés, bontás fejezet összefoglalását szemlélteti a 4. táblázat.
4. táblázat
Tűzvédelmi helyzet fenntartását szolgáló elemek az épület-üzemeltetés, -bontás életszakaszaiban [a szerző szerkesztése]
Összefoglalás
A tűzvédelmi szabályozást a fő dokumentációs, személyi jellegű kötelezettségekre, illetve a tűzvédelmi hatósági közreműködésre koncentrálva vizsgáltam meg. Ennek segítségével azonosítottam a tűzvédelmi helyzet fenntartásának hazai fő eszközeit, sorvezetőként felhasználtam az épületek jellemző életszakaszait.
A beruházó döntéséhez nem kapcsolódott, a tervezés épület-életszakaszhoz 6, a kivitelezéshez 8, az üzemeltetéshez 12, a bontáshoz kapcsolódóan 3 kötelezettséget azonosítottam. Ebből 14 a létesítés tűzvédelméhez, 15 a használat tűzvédelméhez köthető inkább. Ezek fő kritériumfeltételei (nevezhetjük kockázati tényezőnek is) a szintmagasság vagy szintszám, az alapterület, a menekülési képesség, a befogadó- képesség, a munkavállalók száma, az anyagok jellemzői és mennyisége voltak. Ezek mellett több egyedi kritériumfeltétel is előfordult.
Következtetések
Az eredmény felhasználható kiindulásként a tűzvédelmi helyzet pontosabb definiá- lásához, fenntartásának modelljéhez, további vizsgálatokhoz.
A kivitelezés szakaszában a tervezéshez és üzemeltetéshez képest alacsonyabb- nak tűnik a felsőfokú tűzvédelmi és mérnöki végzettséghez kötött kötelezettségek aránya. A tűzvédelmi helyzet optimális fenntartása érdekében – különös tekintettel a tűzvédelem életvédelmi jellegére – indokolt lehet ennek részletesebb vizsgálata.
Ez irányulhat például a műszakiellenőr-jogosultságon belül tűzvédelmi szakterületi jogosultság kialakításának lehetőségeire, a kiviteli terv tűzvédelmimunkarész-készítési kötelezettségére, tűzvédelmi tervezői művezetésre.
A tűzterhelés mint kötelezettség kritériumfeltétele csak a létesítményi tűzoltóság fenntartásánál van figyelembe véve. A nemzetközi tűzvédelmi mérnöki gyakorlatban hangsúlyosabban van jelen. A preszkriptív és a teljesítményalapú tűzvédelmi terve- zéshez is érdemes lehet alaposabban megvizsgálni és összevetni a számításba vett kockázati tényezők hazai és külföldön alkalmazott rendszerét.
Az üzemeltetés szakaszban történik mintegy 25, nagyrészt épületgépészeti, -vil- lamossági jellegű műszaki megoldás ciklikus karbantartása, felülvizsgálata. Indokolt lehet az életvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű tartó- és tűzgátló szerkezetek tűzvédelmi szempontú időszakos ellenőrzési lehetőségeinek vizsgálata.
Hivatkozások
[1] 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűz- oltóságról
[2] 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
[3] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
[4] H. J. Gressmann, Abwehrender und Anlagentechnischer Brandschutz: für Archi- tekten, Bauingenieure und Feuerwehringenieure (Reihe Technik). Tübingen: Expert Verlag, 2017.
[5] G. Ramachandran, The Economics of Fire Protection. E & FN Spon, 1998.
[6] L. Bérczi és A. Pócsik, „Halálos áldozatot követelő tűzesetek elemzése,” Védelem Tudomány, 2. évf. 1. sz., pp. 1–16., 2017. [Online]. Elérhető: www.vedelemtudo- many.hu/articles/01-berczi-pocsik.pdf (Letöltve: 2019. 12. 20.)
[7] G. Rein, „Trends in Fire Protection Engineering: Challenges of today and tomorrow,”
Symposium on Fire Protection for a Changing World München, 2016. [Online].
Elérhető: www.nfpa.org/-/media/Files/News-and-Research/Fire-statistics-and- reports/Proceedings/Fire-Protection-for-a-Changing-World/RFRein.ashx?la=en (Letöltve: 2019. 12. 20.)
[8] G. Érces és Á. Restás, „Épületek tűzvédelmi életciklus-elemzése,” Tűzoltó Szak- mai Nap Szentendre, 2016. [Online]. Elérhető: https://docplayer.hu/20739906- Epuletek-tuzvedelmi-eletciklus-elemzese.html (Letöltve: 2019. 12. 20.) [9] Bundesingeniur Kammer, Honorarordnung für Architekten und Ingenieure, Wol-
ters Kluwer Deutschland 2013. [Online]. Elérhető: www.ingenieurkammer-mv.
de/export/sites/ingenieurkammer-mv/.galleries/bauordnungsrecht/hoai_2013.
pdf (Letöltve: 2019. 12. 20.)
[10] Magyar Mérnöki Kamara, és Magyar Építész Kamara, „Építési, beruházási folyama- tok rendszere,” Magyar Mérnöki Kamara, 2018. [Online]. Elérhető: https://mmk.
hu/dokumentumok/epitesi-beruh-foly-rendszere.pdf (Letöltve: 2019. 12. 20.) [11] „Fire Engineering – For construction fire safety,” bureauveritas.co.uk, [Online]. El-
érhető: www.bureauveritas.co.uk/home/our-services/construction-consultancy/
fire-engineering-construction (Letöltve: 2019. 12. 20.)
[12] 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatá- sának szabályairól
[13] 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről
[14] 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berende- zések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól
[15] 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
[16] 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
[17] 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről [18] Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara, Az egyszerű bejelentéshez
kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai. Szabályzat, Budapest, 2017. [Online]. Elérhető: www.mmk.hu/tudastar/dokumentumtar/szabalyza- tok/egyszeru-bejelentes-mmk-mek-szabalyzat-2017maj25tol.pdf (Letöltve:
2019. 12. 20.)
[19] 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
[20] 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszerve- zésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
[21] 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
[22] 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az ön- kormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületek- nél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről
[23] 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet az önkormányzati és létesítményi tűzoltósá- gokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról [24] M. J. Hurley, D.T. Gottuk, J. R. Hall Jr., K. Harada, E. D. Kuligowski, M. Puchovsky,
J. L. Torero, J. M. Watts Jr. and C. J. Wieczorek eds., SFPE Handbook of Fire Protec- tion Engineering 5th edition. Springer, 2016. DOI: https://doi.org/10.1007/978- 1-4939-2565-0
[25] 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról [26] Gy. Heizler, „Tűzvizsgálati konferencia Kecskeméten,” Védelem Katasztrófa védelmi Szemle, 22. évf. 1. sz., pp. 52–54., 2015. [Online]. Elérhető: www.vedelem.hu/
letoltes/ujsag/v201501.pdf?5 (Letöltve: 2019. 12. 20.)
