Az ifjúság politikai, gazdasági és történelmi ismeretszintje

(1)

AZ IFJÚSÁG POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS TÓRTÉNELMI ISMERETSZINTJE

BÉKÉS FERENC

Az ifjúság minél részletesebb vizsgálata elengedhetetlen minden társadalom jövője szempontjából. E felismerés nyomán hazánkban is örvendetesen megsza—

porodtak az ifjúsággal kapcsolatos kutatások. Ezek sorába illeszkedett az a fel—

mérés. melyet a KISZ Központi Bizottságának lfjúságkutató Csoportja végzett 1982- ben a 14—30 éves fiatalok politikai, gazdasági és történelmi ismeretszintjéről. Mig az első két ismeretszintmérés bizonyos értelemben egy 1978. évi kutatás megismét- lése volt. és így összehasonlitásra kínál lehetőséget.[ a harmadik, a történelmi ismeretszint csak önmagában értelmezhető. bár nagyon korlátozott mértékben ősz—- szehasonlitható egy 1971-ben végzett felmérés részadataival.2

A FIATALOK POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ISMERETSZINTJE

Az 1978. évi kutatás ismeretskáláiban több kérdés szerepelt. mint az 1982-es felmérésben, de amelyek most benne vannak az ismeretszint számításában. azok 1978-ban szinte kivétel nélkül benne voltak, és megfogalmazásuk változatlan.

A politikai ismeretszinttel kapcsolatos kérdések és a jó válaszok

Kérdés Szózalék'

Mi a koalició? , . . . :. . . 5

Melyik társadalmi szervezet lapja a Magyar Nemzet című napilap? . . . , . 11

Ki a Francia Kommunista Párt főtitkára? . . . 18

Tudomása szerint minek a rövidítése az ENSZ? . . . 29

Ki a magyar miniszterelnök? . . . 33

Mi a forradalom? . . . 37

Mi a sztrájk? . . . 37

Mi a puccs? . . . , , 39

Tudomása szerint melyik nemzetközi katonai szövetségnek tag— ja Magyarország? . . . 55

Mi a Magyarországon jelenleg működő párt neve? . . . . 65

Tudomása szerint Brezsnyev milyen nemzetiségű és mi a funk— ciója? . . . . . . . . . . . . . . . . . . , 86

' Az összes megkérdezett (955 fő) százalékában.

* Lásd például Békés Ferenc: A fiatalok politikai és gazdasági ismeretszintje. (Statisztikai Szemle.

1982. évi 1. sz. 68—79. old.) A tanulmány az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat közvélemény-kutatósán alapul.

? Békés Ferenc: Életkor és történelmi ismeretek. (Statisztikai Szemle. 1976. évi 3. sz. 310—316. old.) A tanulmány :: Tömegkommunikácíós Kutatóközpont vizsgálatának részeredményeit ismertette.

(2)

*1 44 BÉKÉS FERENC

A gazdasági ismeretszinttel kapcsolatos kérdések és a jó válaszok

Kérdés Százalék'

Mi a devalváció? . . . 7 Véleménye szerint mivel mérhető legjobban egy ország goz-

dasági fejlettsége? . . . 9 Tudomása szerint mikor vezették be Magyarországon az új

gazdasági mechanizmust? . . . 17 Mikor fejeződött be hazánkban x_a mezőgazdaság kollektivi—

zálása? . . . . . . . . . . . . . . . . , . . 17 Tudomása szerint körülbelül mikor volt a nagy gazdasági vi-

lágválság? . . . 27

Mi az infláció? , . . 46

Melyik nemzetközi gazdasági társulásnak tagja Magyarország? 66 Tudomása szerint vasércből behozatalra szorulunk vagy el-

adunkbelőle?...79

' Az összes megkérdezett (955 fő) százalékában.

Az ismeretszintet mindkét tematikában úgy számítottuk ki, mint korábban: a megkérdezettek helyes válaszainak számát (összes pontszámát) elosztottuk a kér-

dezettek számával. tehát egyszerű átlagolással.

Ennek alapján 1982—ben a fiatalok politikai ismeretszintje 38. gazdasági isme—

retszintje pedig 34 százalék volt. Mig a politikai ismeretszint 1978-hoz képest körül—

belül azonos szinten maradt (egy százalékponttal nőtt). addig a gazdasági isme—

retszint egyértelműen csökkent (nyolc százalékponttal). Ez részben a .,gazdasági tudás" iránti érdeklődés megcsappanásából is adódhat. Megjegyezzük. hogy bi—

zonyos módszertani problémák is előidézhették a csökkenés egy részét: a minta növekedése és a skála beszűkülése, továbbá a kódolás nagyobb pontossága.

Vizsgáljuk meg a két ismeretszint alakulását a fontosabb társadalmi—demog—

ráfiai változók (nem. lakóhely, iskolai végzettség. életkor. foglalkozás. KISZ-tag—

ság). valamint az egyes tömegkommunikációs eszközök (napilap. rádió. tv) igény- bevétele szerint.

',

1. tábla

Az ísmeretszint alakulása nemek szerint

k? meg'

rdezett po iti

! k

ai gaz

dA

asági

Nem fiatalok

száma ismeretszint (százalék)

Férfi . . . . . . 433 1 43 36

Nő — . 520 33 31

Együttl 955 ! 38

34

Megjegyzés: a részadatok itt és a további táblákban különböző okok miatt nem adják ki az együtt (összesen) rovatban szereplő adatokat.

A politikai ismeretszintnél nagyobb a különbség a két nem között. mint a gaz- daságinál. A nők politikai és gazdasági ismeretei majdnem azonosak, mig a fér- fiaknál 7 százalékponttal magasabb a politikai ismeretszint. (1978-ban fordított volt—a helyzet.)

Lakóhely szerint vizsgálva az ismeretszinteket azt láthatjuk. hogy a községek—

ben fordult meg leginkább a gazdasági érdeklődés, mivel 10 százalékponttal csök- ekent az ismeretszint 1978-hoz képest.

(3)

Az _lFJÚSÁG ISMERETSZINTJE 145

A politikai ismeretszint tekintetében nem sokat változott a helyzet. a főváro- siak és a vidéki városi fiatalok elég közel állnak egymáshoz (a különbség 4 száza- lékpont), az igazi törésvonal a községiek és a vidéki városiak között van (9 száza- lékpont). A gazdasági ismeretszintnél szinte azonos a különbség a fővárosiak és a

vidéki városiak, illetve a vidéki városiak és a községiek között. azt is mondhatnánk.

hogy a vidéki városiak ismeretszintje képviseli az átlagot.

A kétféle ismeretszint majdnem azonos a fővárosban élő fiataloknál, a két másik településtípusnál pedig az ismeretszintek különbsége csaknem azonos egy-

mással (5, illetve 4 százalékpont).

2. tábla

Az ismeretszint alakulása lakóhely szerint

A megkérdezett

lsmeret fővárosi ;gíg községi összesen

fiatalok ismeretszintje (százalék)

!

Politikai. . . . . . 44 l 40 31 38

Gazdasági. . . 42 35 27 34

N . . . . . . . 181 371

l

i 387 1 955

Bár mintánkban a nyolc általánosnál kevesebbet és az egyetemet végzettek száma nem elegendő a mélyebb elemzésre. adataikat a tendencia érzékeltetésére

mégis bemutatjuk.

3. tábla

Az ismeretszint alakulása iskolai végzettség szerint

A megkérdezett

. . . közép- l

8 általa— 8 altalanos iskolai egyetemi.

lsmeret nosnál 8 általános és szak- és szak— főiskolai

kevesebb munkás munkás ;

végzettségű fiatalok ismeretszintie (százalék)

sola

!

. . . . . . .l 19

Gazdasági. . . 17

. . . . . .: 51

Politikai 29 36

.25 29 47 l 67

N . . 378 216

256 52

I

Az iskolai végzettség a legnagyobb és a legkisebb különbséget is a gazdasági ismeretszintben ,.idézi elő". Míg a két legmagasabb iskolai végzettségi fok kö-

zött 20 százalékpont eltérést találunk. addig a nyolc általánost végzettek és a nyolc általánossal és szakmunkás vizsgával rendelkezők között mindössze négy százalék-

pont a különbség.

A politikai ismeretszintnél az iskolai végzettség sokkal egyenletesebben dif- ferenciál. mint a gazdaságinál. A legnagyobb különbség is csak 14 százalékpont és

a legkisebb sem kevesebb 7 százalékpontnál. Figyelemre méltó, hogy bária gaz—

dasági ismeretszint az eddigiekben mindig alacsonyabb volt, mint a politikai, az egyetemet végzetteknél, ha nem is sokkal. de meghaladja a gazdasági a politikait.

3 Statisztikai Szemle

(4)

146 V aexes FERENC *

4. tóbia

Az ismeretszint alakulása életkor szerint

A megkérdezett

.smem l 14—16 ] 17—13 1 19—20 j 21—22 ! 23—24 25-30

! éves fiatalok ismeretszintje (százalék)

l j 1

Politikai . . . . . . . . l3 l 37 34 39 37 42

Gazdasági. . . .; 26 l 33 31 31 34 38

N . . ! 155 1 134 [ 104 34 i 90 381

l l

l !

A korcsoportok között nincsenek nagy különbségek. ha a két kérdéskört egy—

mással hasonlítjuk össze (3-8 százalékpont). Azt mondhatnánk, hogy az életkor emelkedésével nő az ismeretszint. Ez alól kivételt a 17—18 éves korosztály jelent.

ami megtöri az emelkedő tendenciát egy ..idő előtti" csúccsal. Annál érthetetle- nebb, hogy a következő korcsoportbeliek, a 19—20 évesek mitől felejtenek.

5. tábla

Az ismeretszínt alakulása foglalkozás szerint

A meg- A; _ A _

Foglalkozási csoport kággíg: pdmkm gazdasági szama ismeretszint (százalék)

Értelmiségi, vezetőállósú . . . 55 64 67 Főiskolai, egyetemi hallgató . . 25 61 55

Egyéb szellemi . . . 191 43 40

Középiskolai tanuló . . . 114 43 39

Ipari szak— és betanított munkás 205 36 30 Egyéb szak- és betanított munkás 119 32 27

Szakmunkástanuló. . . 80 29 25

Egyéb fizikai . . . . . 63 27 22

Általános iskolai tanuló. . . . 26 25 24 Mezőgazdasági fizikai . . . . 42 25 21

Háztartás-beli . . . 25 25 22

Nagyjából azonos a kép, a sorrend, mint amit már a felnőtt lakosságnál3 ta-

pasztaltunk, csak a fiataloknál természetszerűleg ..beékelődtek" a különböző szin-

tű tanulók csoportjai. Az. hogy az értelmiségi, vezetőállású csoportnál magasabb a gazdasági ismeretszint. mint a politikai. alátámasztja az iskolai végzettségnél látot—

takat. (Ott is megfordult az arány az egyetemi végzettséggel rendelkezőknél.)

A kutatásban. amely a 14—30 éves fiatalokra terjedt ki. szinte magától érte—

tődő, hogy megvizsgáljuk az ismeretszint alakulását az ifjúsági szervezeti. a KISZ-

tagság szempontjából is. Az eredményeket nemcsak a KISZ—tagság. hanem a KlSZ-

ben betöltött funkció szerint is bemutatjuk.

A KISZ—tagok ismeretszintje mindkét témakörben azonos mértékben jobb, mint

a nem tagoké. Kérdés azonban. hogy ez a 10 százalékpontnyi többlet elegendő-e

(: mozgalom szempontjából. Még kevésbé lehetünk elégedettek a választott KISZ—

funkcionúriusok ismeretszintjével. hiszen ez mindössze 4. illetve 2 százalékpontnyi—

val magasabb, mint a KLSZ-tagoke'. Ez arra utal. hogy vagy a vezetők nem a leg—

3 lásd Békés Ferenc: A lakosság politikai és gazdasági ismereteiről. Az iniormóeiótól a közéletigk

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1973. 61—63. old. '

(5)

i

Az IFJÚSAG ISMERETSZINTJE 147

jobb erőkből verbuválódnak. vagy a vezetőképzés nem elég hatékony, elképzelhető a kettő együtt is.

6. tábla

Az ismeretszínt alakulása KISZ-tagság és Junkció szerint

1

l A meg- .A. . A ,.

Megnevelés l 335353 ,,ÉÉ'fÉ—ÉTÉW

l szama ismeretszint (százalék)

A KISZ-ben

vezető . . . . 96 47 41

tag . . . . . 347 43 39

Nem KlSZ-tag . . 482 33 29

Röviden foglalkozunk a politikai és gazdasági ismeretek egyik fő forrásának, a tömegkommunikációnak a hatásával.

7. tábla

Az ismeretszínt alakulása és a tájékoztatás igénybevétele

% "'eg- A . A , .

Az igénybevétel gyakorisága kg;?gfgct politikai gazdasagi

szama _ . , ;

ismeretszmt (szazalek)

Napilapot olvas

minden nap . . . . . . . 541 42 37

hetente többször . . . . . 204 37 34

ennél ritkábban . . . . . . 152 30 28

egyáltalán nem . . . 54 21 20

Híreket hallgat

minden nap . . . .. . . . 590 42 37

hetente többször . . . . . 171 38 33

ennél ritkábban . . . . . . 144 24 23

egyáltalán nem . . . 46 26 23.

Tv—híradót néz

minden adásnap . . . 331 41 36

hetente többször . . . , . 381 39 35

ennél ritkábban . . . . . . 201 31 30

egyáltalán nem . . . A.

39 29 28

A korábbi kutatásokból már ismert. hogy a 14—30 éves fiatalok szinte teljesen ..telítettek" a tömegkommunikóciós eszközökkel, csak 3 százalékuknak nem áll ren—

delkezésére egyik sem a rádió, a televízió és az újság közül.

A tájékoztatás igénybevételének mutatói a megkérdezettek önbesorolásón ala- pulnak. ez a legfőbb fogyatékosságuk. Mégis érdekes megfigyelni, hogy a tv-híradó nézésének gyakorisága nem azonos a másik két hirszóró eszköz tájékoztatásának igénybevételével. A tv—híraclót sokkal kevesebben nézik minden adásnapon, mint ahányan naponta olvasnak újságot. illetve hallgatnak híreket a rádióban. Ennek az a következménye, hogy megemelkedik azoknak az ismeretszintje, akik hetente többször nézik a tv—híradót. (Ugyanis a mindennapos hirfogyasztók egy része át—

kerül ebbe a csoportba.)

3.

(6)

148 BÉKÉS FERENC

Hangsúlyozni kell, hogy a tömegkommunikációs eszközök igénybevétele és az ismeretszínt magassága között nincs egyértelmű összefüggés. Lehet, hogy azók ol—

vasnak minden nap újságot stb., akiknek már eleve magasabb az ismeretszintjük.

tehát nem biztos, hogy ennek a tömegkommunikáció a forrása, legfeljebb az ok—

tuális. legfrissebb ismereteknek. _

Valószínűnek látszik. hogy a jövőben tovább kell finomítani a könyvállomány nagyságát mérő változót, különösen ha fiatalokról van szó. igaz, jelenlegi formá- jában is ez volt az egyik legjobban differenciáló változó.

8. tábla A könyvállomány és az ismeretszint alakulása

A megkér- A A

A könyvek száma dezett politikai gazdasági

(darab) fiatalok

száma __"

ismeretszint (százalék)

0— 10 . . . . 37 14 ,13

'l 1— 50 . . . . 175 25 21

51—200 . . . . 372 37 34

200— . . . . 365 47 42

Mindkét ismeretszint e változó legmagasabb értékénél éri el a csúcsot. A vál- tozó további finomítása és a könyvállomány nagyságának kontrollálása a kérde—

zőbiztos segítségével valóban jó kulturális indikátort eredményezne.

Összegzésképpen megállapítható. hogy a fiatalok politikai és gazdasági is—

meretszintje nem túl magas. lskolázottságuk, mozgalmi munkában való részvételük és tömegkommunikációs eszközökkel való ellátottságuk alapján jogosan feltéte—

lezhető ennél magasabb ismeretszint. A fiatalok politikai ismeretszintje azonos maradt a korábbi kutatáshoz viszonyítva. mig a gazdasági ismeretszint csökkent. Ez bizonyos módszertani problémák mellett arra is utal. hogy lanyhult a fiatalok ér—

deklődése a gazdasági kérdések iránt. Ami ha igaz. elég súlyos következmények—

kel járhat a gazdasági életben.

A FIATALOK TURTÉNELMI lSMERETEIRÖL

Már az 1971-ben végzett első történelmi ismeretszint—vizsgálat érdekes ered—

ményeket hozott!! Többek között az adatok igazolták, hogy a 40 évnél fiatalabbak történelmi ismereteinek szintje magasabb, mint az idősebbeké. Míg az előbbieké 38, addig az utóbbiaké 32 százalék. Ha az iskolai végzettségben meglevő különb—

ségeket kiszűrtük, tehát azonos iskolázottsági szinteken vizsgáltuk a 40 év alattiak.

illetve felettiek történelmi ismereteit, akkor más képet kaptunk. A nyolc osztályt.

illetve kevesebbet végzettek csoportjában az idősebb korcsoporthoz tartozók tör- ténelmi ismeretei nagyobbak. a középiskolát és az egyetemet végzettek között az idősebb és a fiatalabb korosztály történelmi ismeretei pedig lényegében egyformák.

Azt a körülményt. hogy az idősebbek azonos iskolázottsági szinten mutatkozó magasabb ismeretszintje ellenére a fiatalabb korcsoportban általában magasabb az ismeretszint, a két korcsoport eltérő iskolai végzettség szerinti összetétele magya-

I'DZZÚ.

" Angelusz Róbert — Békés Ferenc -— Váradi László: Történelmi ismeretek a felnőtt lakosság körében.

Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Budapest. 1975. 78 old.

(7)

AZ IFJÚSÁG lSMERETSZINTJE

149

9. tábla

A 40 év alattiak és a 40 év felettiek történelmi ismeretei az egyes iskolázottsági szinteken

. , l

8 t'! ' .. . E t .

náclsieáley- 8 osztályt 221333; megtrefőís- _

Megnevezés sebbet kolát Összesen

végeztek

A megkérdezettek száma (fő) . . . . 412 297 123 51 883

A megkérdezettek megoszlása (száza—

lék) ,

40 év alatti . . . 19 51 23 7 100

41 éves és idősebb . . . . . . . 68 20 7 5 100

A megkérdezettek ismeretszintje (száza-

lék)' . . . . . . . . . . . . 21 32 64 78 34

Ebből: 4

40 év alatti. . . , 14 A , 29 64 77 38

41 éves és idősebb . . . . . . . 23 - ' 39 64 80 32

Az idősebb korcsoportba tartozók 68 százaléka nem végzett 8 osztályt. míg a fiatalabb korcsoportban a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya mindössze

19 százalék. A 8 osztálynál kevesebbet végzett idősebbek történelmi ismeretszintje

ugyanímagasabb. mint a hasonló végzettségű fiatalabbaké, de alacsonyabb, mint

a fiatalabb korosztály 8 osztályt végzett tagjaié. akik viszont az utóbbi csoport fe- lét (510/0) teszik ki. Hasonló a helyzet a 8 osztályt és a középiskolát végzettek vo-

natkozásában. J '

Vajon mivel magyarázható, hogy a 8_osztállyal vagy annál alacsonyabb isko—

lai végzettséggel rendelkezőknél az idősebb korosztálynak nagyobbak a történelmi ismeretei? Két fontos okot említhetünk: 1. a személyes tapasztalatokat: 2. a szociali—

zációs háttér eltérését.

1. Nyilvánvaló. hogy a történelmiismeretek megszerzésének nem egyedüli for—

rása az iskolai történelemtanitás. Az átélt eseményekről szerzett személyes tapasz- talatak. a szülők vagy a nagyszülők által megélt történelmi eseményekről szóló sze- mélyes beszámolók. a mindennapi kommunikáció egyéb formái és a tömegkommu—

nikáció révén az emberek számos történelmi tárgyú információt szereznek. E for- rások relativ súlya különösen azok körében nagy. akik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben részesültek intézményes történelemoktatásban. E pótló—

lagos források a különböző iskolázottsági szintű idősebb és fiatalabb megkérde-

zettek közül elsősorban a 8 vagy ennél kevesebb osztályt végzett idősebb generá- ció tagjai számára biztosítanak viszonylag nagyobb információtöbbletet. (A maga—

sabb iskolai végzettségűeknél ugyanis e források kiegészítő hatása eltörpül a tör—

ténelemoktatás során szerzett ismeretekhez képest.)

A megélt történelmi események (például az első világháború) vonatkozásában az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező idősebbek előnye a hasonlóan alacsony iskolázottságú fiatalabb korosztállyal szemben könnyen belátható. de álta- lában is a magasabb kor a közvetett úton szerzett információk elsajátítására na—

gyobb esélyt teremt. Valószinű, hogy az idősebb generáció közvetett úton több in—

formációt szerez, mint amennyit az iskolában tanultakból elfelejt.

2. Említettük, hogy az idősebb korcsoportba tartozók 68 százaléka 8 osztálynál kevesebbet végzett. A 4 polgári vagy legalább 4 gimnáziumi osztály elvégzése a két világháború között az átlagosnál jobb társadalmi körülményekre utal. A fiata-

(8)

150 ' BÉKÉS FERENC

labb korcsoporthoz tartozóknál a 8 osztálynál kisebb iskolai végzettség (ide tarto—

zik a megkérdezettek 19 százaléka) viszont az esetek többségében minden bizony—- nyal társadalmi hátrányokat takar. a 8 osztály elvégzése pedig modálissá yálik (510/0). tehát nem jelent szocializációs előnyöket. Az idősebb korcsoport 4 polgárit vagy legalább 4 gimnáziumot végzett tagjainak magasabb történelmi ismeretszint—

jét részben az átlagot meghaladó szocializációs háttér is előidézheti.

Mindezek előrebocsátása után talán érdemes bemutatni a 14—30 éves fiatalok történelmi ismeretszintjét egy közel tíz évvel később, 1982-ben végzett kutatás alap—

jan.

A történelmi ismeretszinttel kapcsolatos kérdések és a jó válaszok

Kérdés Százalék'

Tudomása szerint mi volt a Védegylet? . . . 9

Milyen történelmi esemény fűződik Deák Ferenc nevéhez? . . . 27

Milyen történelmi eseményről nevezetes 1703? . . . 30

Milyen történelmi esemény fűződik Mátyás király (Hunyadi Mátyás) nevéhez? 35 Milyen pártok működtek Magyarországon 1945—1948 között? (MKP) . . . 37

Tudomása szerint kik voltak a jobbágyok? . . . 47

Mivoltarobot?...,,,,,52

KivoltFerenclózsef?...,,,.57

Milyen történelmi esemény fűződik I. István király (Szent István) nevéhez? 58 Milyen történelmi eseményről nevezetes 1914? . . . 64

Milyen történelmi esemény fűződik Kossuth Lajos nevéhez? . . . 67

KivoltLenin? ...,,...82

' Az összes megkérdezett (955 tő) százalékában.

A történelmi ismeretszint a vártnál magasabb lett: 50 százalékos, ezen belül

a fiúké 53, a lányoké 47 százalékos.

Életkor szerint a 17—18 évesek történelmi ismeretei a legmagasabbak, 54 szá—

zalékkal. Mind a fiatalabb. mind pedig az idősebb korosztályok (ami némileg meg- lepő az előző ismeretszinteknél tapasztaltak után) történelmi ismeretszintje alacsonyabb. Ez a nagy fölény egyértelműen bizonyítja. hogy a történelmi ismeretek sokkal jobban egy forrásra. az iskolára vezethetők vissza. legalábbis a politikai és gaz—

dasági ismeretekhez képest.

A 8 általánosnál kevesebbet végzettektől eltekintve a fiúk történelmi ismeret-

szintje a 8 általánosnál kevesebbet végzetteket kivéve minden iskolázottsági fokon

meghaladja az átlagot (22, 44, 48, 75 és 790/0).

10. tábla

A történelmi ísmeretszínt alakulása iskolai végzettség szerint

A m - .

Iskolai végzettség kérdezeegtek ! IÉÉÉ'ÉÉW '

51de

8 általánosnál kevesebb. . . . . 51 l 28

8 általános . . . . . . . . 378 41

8 általános és szakmunkás vizsga . 216 45

Középiskola és szakmunkás vizsga . 256 65 Egyetem, főiskola . . . 52 76

(9)

AZ lFJÚSAG ISMERETSZINTJE 151

A történelmi ismeretszint alakulását érdemes még közelebbről megvizsgálni két változó — a KISZ-tagság és a könyvállomány nagysága — szerint, mivel itt mind- kettő sokkal erősebben differenciál, mint az előző két, a gazdasági és a politikai

ismeretszint esetében.

A KISZ-tagok történelmi ismeretszintje 57, a vezetőké 62, a nem KISZ-tagoké pedig csak 43 százalék. Mind a KISZ-tagok és -vezetők 5 százalékpontnyi különb- sége, mind a nem KISZ—tagok és KlSZ-tagok közötti 14 százalékpontnyi különbség viszonylag a legnagyobb a politikai és a gazdasági ismeretszintnél tapasztaltakhoz képest. A 0—10 darab könyvvel rendelkezők történelmi ismeretszintje 20. a 11—50- nel rendelkezőké 31 százalék, az 51—200-zal 49 és a 200 feletti könyv birtokosaié 62 százalék.

Az összehasonlítás eredményeit egy összefoglaló táblában mutatjuk be. amely három dimenzióban ábrázolja a 'három ismeretszintet. mégpedig azzal a céllal.

hogy bizonyos korlátozott következtetéseket vonjunk le a különböző életkorú és nemű csoportok ismeretszintjéből.

11. tábla

A három ismeretszint alakulása életkor és nem szerint

14—16 ; 17—18 [ 19—20 ! 21—22 1 23—24 § 25—30

lsmeret éves fiatalok ismeretszintie (százalék)

férfi 1 nő ] férfi 1 nő férfi l nő ] férfi ) nő [ férfi [ nő lfárfi [ nő

Politikai !

Történelmi 49 46 56 53 46 50 56 47 56 43 55 45

N 80 74 64 70 54 50 35 49 35 55 163 218

l l

33 26 42 33 í 35 32 43 36 45 32 50 36

! ; l l

l

. . . .!

Gazdasági .EÉIN 24 35 32 29 33 36 28 43 28 42 35

Világosan láthatjuk azt a korábban már az összes fiatalra bizonyított tényt.

hogy a 17—18 évesek ismeretszintje megtöri az életkori trendvonalat. magasabb mint a 19—20 évesek ismeretszintje. elsősorban a férfiak csoportjában. (A történelmi is-

meretszint esetében nincs olyan korosztály, amely ezt meghaladná.)

Mindenesetre a ..felejtés" ellen ki kell találni valami ellenszert, mivel a 19—20 évesek .,csökkenő" ismeretszintje erre figyelmeztet. Megoszlik a felelősség a csa- lád, az iskola. az ifjúsági mozgalom, a munkahely és a tömegkommunikáció között.

A szocializációs folyamatban jó munkamegosztás esetén mindenkinek megvan. il-

letve megvolna a maga szerepe.

TÁRGYSZÓ: Ifjúság.

PEBtOME

B caoeü crarbe aarop usnaraer pesynbrarbi nposenenuoro :; 1982 rogy auőopouuoro oőcnenoaanua ypoausi nonumuecxnx, SKOHOMHI—leCKHX " ucropuuecmx arial-mü monogam—

l4—30—ne'rHero Boapacra.

l'iocuonbny ananormuoe oőcnenosauue ypoaun auanun no nepBblM .nayM npenmeraM cocronnoca u a 1978 roAy. uMenace aosmomnocrb u Ann cpaaneuuu BO apemenu. B one ananuaa aarop uccnenyer ABmKeHHe omenbubix ypoanen aHaHnn no aamnemunm Góme—

crneHHuM u nemorpacpuuecxnm nepemeHHuM (non, Mecromurenbcrao, aoapacr, ypoaem- mxonsuoro oőpasosauun, aaumue, unencrao : Komcomone), a remete no ucnonbaoaaumo OTAeanbIX kommynukauuonnux cpeacra.

(10)

152 BÉKÉS: AZ lFJÚSAG iSMERETSZlNTJE

Cornacuo MToroauM BhIBOAaM aatopa yponenb nonu'ruuecmx u akoHoMuuecmx anem—iii Mononemu s nep—on memny ABYMSI MOMeHTaMH ocrasanca HeH3MEHHbIM Ha cpaaumenbno HMSKOM YpOBHe.

Ypoaem, ncropuuecmx anem—iii Tome nccneraancs npemAe, : 1971 rogy, Ha ocuoea—

Huu BHÖOPKH, npeAc'raBnm-otuei ace Haceneune. Conocrasmm pesynbrarbr suőopnn 1982 foga c YPOBHeM anem—M nuu, 40-ne-mero aoapacra, uMeameM Mecro Aecsm, ner TOMY Hazak, osrop ycranaanuaaer, nro yposeHb ncrapmecmx suanuü noamcuncs, a nepsyio ouepenb önaronapa npeaucuawemy omuganun ypoamo zum-mü mymuuu 17—187nerHero aospacra.

SUMMARY

The results of a sample survey performed in 1982 on the level of political. economic and historical knowledge of youth 14—30 years of age are shown by the author.

As a similar survey on the first two topics was carried out also in 1978 there was a possibility for camparison over time. The author analyses the changes in the level of knowl—

edge in various fields by main socio-demographic variobles (sex. place of residence; 'age, educational level. profession. membership of the Young Communist League) and by making

use of certain means of mass media. *

The summary statement of the study is that political and economic knowledge of youth has remoined unchanged on a relatively low level between the two surveys.

The level of historical knowledge was also measured earlier in a sample survey rep- resenting the total population in 1971. Comparing the results of the 1982 survey with the level of knowledge of those under 40 ten years before. the author points out—that the level of historical knowledge has become higher. due primarily to the fact that the level of knowl—

edge of males 17—18 years of age is higher than it has been expected.