A csődön kívüli kielégítési jog, vagyis a kielégítési kényszer joga csak a követelés végrehajthatóságával áll be. A végrehajtható követelés tartalma és terjedelme határozza meg a, kielégítési és a megtámadási jog tartal- mát és terjedelmét, mert a megtámadás csak addig ter- jed, míg a hitelező érdeke ezt megköveteli.
Subjectiv szempontból ellenben a csődön kívüli meg- támadási jog tágabb határok közt mozog, amennyiben itt minden egyes hitelezőt külön kielégítésére irányuló ke- reseti jog illeti meg, míg a csődeljárásban ezen jog csak a tömeggondnokot, illetve a esődválasztmányt és minden esetben csak a csődtörvény javára illeti meg.
A könyvvitelt szabályozó törvények és rendeletek.
Közli: Dr. Berényi Pál.
H o g y a kereskedőnek ép oly mértékben kell ismernie a kereskedelmi könyvvitelt szabályozó törvónyczikkelyeket, mint, magát a könyvelés teclmikáját, azt e folyóirat olvasóinak nem kell magyarázgatni.
A kereskedelmi k ö n y v e k j o g i jelentősége ós azok megszer- kesztésének hibátlan volta tulajdonképen egymással karöltve járó fogalmak; egyik a másik nélkül lehetetlen, az egyik föl- tételezi a másikat. Mégis, a mig magának a könyvelésnek tech- nikája az egész földkerekségen e g y és ugyanazon alapvető ma- thematikai igazságon épült fel, a mely igazságot az egymástól eltérő könyvelési formák sem nem módosítottak, sem nem cse- réltek ki, -—' addig a k ö n y v v i t e l j o g i föltételeit ós j o g i érvényes- ségót, az illető törvénykönyvek nem kötötték teljesen azonos feltételekhez.
A könyvelés alapigazsága, egymástól alig eltérő külsősé- geket lefejtve, mondhatnám az egész föld kerekén ugyanaz, a melyet Pacciolo Lukács vetett papirra legelsőnek 1494-ben ós a mely igazságnak, a számvetési formákban való alkalmazásáról már Cicero is tesz emlitést. Évszázadok folyamán át változtak tigyan a könyvelés technikai formái ós a kutató ész — gyakorta baliiton — szakadatlanul keresi azoknak a technikai formáknak az egyszerűsítését, a mely formák immáron 500 év óta vannak használatban, de magának a kettős könyvelésnek alapigazsága ép oly változatlan, mint az, hogy kétszer kettő négy. És mégis milyen különös, hogy a kereskedői számvitelnek alapjában az egész világon egy ós ugyanazon igazságához, sőt a legtöbb helyen még külső megjelenési formájához is, a jogászok más és más követelményeket fűznek. A. kereskedelmi k ö n y v v i t e l j o g i
még Európában sem mutatnak olyan módon való egybevágósá- got, mint magának a könyvvitelnek technikája, a melyhez pedig jobbára kötve v a n n a k ; és ez az eltérés, az egyöntetűségnek hiánya csak nagyobbodik, ha összevetjük azokat a törvényeket, a melyek a kereskedelmi k ö n y v v i t e l helyességének feltételéül és az elfogadható könyvelés követélményéül a világ nevezete- sebb államaiban vannak érvényben. D e a gondos megfigyelés még többre is tanit, megtanít arra, h o g y olyan államok, a melyek egy másik államból importálták kereskedelmi t ö r v é n y k ö n y v ü - ket — a mely körülménynek a történelem tanúságai szerint rendesen az felel meg, h o g y a t ö r v é n y k ö n y v e t importáló állam a törvónytszerző államot kereskedelmi külsőségekben, szokások- ban, formákban is utánozza — m é g ezek az importáló államok is eltérnek ama j o g i feltételekben, a melyeket a használandó kereskedelmi k ö n y v e k számára ós czóljára nézve követelnek.
. Messze vezettne azonban annak a feltűnő körülménynek fejtegetése, h o g y az alkalmazásban levő k ö n y v v i t e l i módszerek csekély — ós csupán lényegtelen külsőségekben — való eltérése daczára, n a g y o k és lényegbe v á g ó k azok az eltérések, a melye- ket a könyveléshez fűzött j o g i k ö v e t e l m é n y e k mutatnak, a kü- lönböző országok törvényeiben. Még a megkívánt k ö n y v e k száma és minősége sem egybevágó, minden t ö r v é n y k ö n y v b e n pedig a kettős könyvvitel, egynehány ujabb keletű és csak nagyon is lokális jelentőségű formáján k i vili, elterjedve majd- nem az egész föld. kerekén, e g y és ugyanazon mennyiségű és tartalmú k ö n y v e k használatát feltételezi.
Tudtommal nem vizsgálgatta még e különös körülményt sem a k ö n y v v i t e l óriási irodalma, sem a j o g t u d o m á n y ; pedig nem érdektelen. Érintetlenül síklik el mellette Beigel, strassburgi tanár jeles könyvecskéje is, a mely a Biedermann-féle k ö n y v - gyűjteményben jelent meg (Die, B-uchtuhrung nach den gesetz- lichen Bestimmungen des deutschen Reíches und des Auslandes) és a mely alapul m e g alkalmul szolgált nekünk arra, h o g y meg- ismertessük olvasóinkat ama nevezetesebb törvényekkel és ren- deletekkel, a melyek a könyvelés formájára, a k ö n y v v i t e l fon- tosságára és jölentőségére határozók. É p ez oknál fogva, vége- zetül, megkísértjük majd a felsorolt törvények összevetését, megállapítandó az egyes követelmények között az eltérést, ku- tatva az eltéréseknek okát abban, a miben az tényleg vau, h o g y a törvényt szerkesztő jogtudós mennyiben volt tisztában a kettős könyvvitelnek technikájával, *
Közleményeinkből k i h a g y j u k majd Kereskedelmi Törvé- nyünk ide vonatkozó czikkelyeit, a melyeket e lapok olvasói- nak elmondani fölösleges.
* Közleményeinkhez Beiyel idézett müvén kivül felhasználtuk Borchardt Osear. Die geltenden Handelsgesetze des Erdballs, Berlin 1883/87 czimíi míívót.
1 0
I. A könyvvitelre általánosságban vonatkozó törvények.
A e g y p t o m .
Kereskedelmi T ö r v é n y k ö n y v e 1876. évi január 1-én lépett érvénybe. E törvénykönyvnek 1 2 — 1 9 . §-ai vonatkoznak a k ö n y v - vitelre. Határozmányai azonosok a franozia j o g határozmányai- val. Kötelező k ö n y v e k : a napló, leltárkönyv és a levélmásolatok könyve. Üresen hagyott helyek, kihagyások és a k ö n y v e k szé- lére rótt jegyzetek tiltva vannak. A kereskedelmi ügyletekből eredő peresetek kivételével, a kereskedelmi k ö n y v e k n e k a tör-, v é n y előtt való felmutatása csak örökösödési esetekben, keres- kedelmi társaság ügyleteiből származó vitás kérdésekben és csőd esetén követelhető hivatalból.
Argentinia.
1862. szeptember 10. óta a Buenos-Ayresben is kihirdetett kereskedelmi törvény érvényes, a mely a Erancziaországban, Spanyolországban ós Italiában érvényes kereskedelmi j o g o k alapján készült.
Kötelező k ö n y v e k : előjegyzék, leltárkönyv és levélmásolatok.
könyve. A könyveknek börhátu táblákba kell kötve lenniök. A könyvelésre, illetőleg a könyvekbe való bejegyzésekre kimerítő utasítások vannak adva; még az is benne van a törvényben, hogy az érkezett levelek hátsó lapjára mikép kell a megérkezés és a válaszadás keltét feljegyezni (63. §) és kimerítő utasítás . szól a stornotételek szerkesztési módjáról (66. §.) A törvény követelményeinek megfelelő k ö n y v e k teljes bizonyító erővel bírnak. A k ö n y v e k megóvási ideje 20 évié van kiszabva.
A n g 1 i a.
A z angol törvényben semminemű utasítás sincsen a keres- kedelmi k ö n y v e k szerkesztésére, a leltár felvételére ós a kereske- delmi levelek megóvására.
A bankok és takarékpénztárak könyveinek bizonyító erejét- az 1863. törvény szabályozza. E szerint a k ö n y v e k csak annyi- ban "képezhetnek príma facie * bizonyítékot, a mennyiben az a bank, a melynek a k ö n y v e k tulajdonát képezik, az illető ü g y - ben nem szerepel fél gyanánt. A k ö n y v tulajdonosának ügyei- ben a k ö n y v e k nem birnak bizonyító erővel és legfölebb csak ellem bizonyíthatnak.
B o l í v i a .
A spanyol „Codigo de comerciou mintájára készült, m é g 1831-ben kiadott kereskedelmi törvény 32—59. czikkelyei ren- delkeznek a kereskedelmi könyvekről.
* Azaz a törvény csak annyiban ismeri el a feljegyzésben foglalt tényt igaznak, a mennyiben ellenbizonyiték nincsen.
Kötelező k ö n y v e k : e g y naposkönyv, fő- v a g y folyószámla- könyv, leltár- ós levélmásoló-kömjv. A k ö n y v e k n e k kötve ós lap- számozva ós vakarásoktól menteknek kell lenniök, közben- h a g y o t t üres helyeket, megjegyzéseket és betoldásokat nem sza- bad tartalmazniok; a k ö n y v e k hitelességét teljesen lerontja az is, ha egy kitépett lap hiányoznék belőlök v a g y a kötésen utó- lagos javitás nyomai volnának felfödözhetők. A z imént felsorolt hibák 20-tól 5Ő0 piasterig terjedő büntetést vonnak maguk után;
az előirt k ö n y v e k valamelyikének elhanyagolása 50 piaster bün- tetéssel jár. A nagykereskedők kötelesek az üzleteseteket napon- ként, chronologíai sorrendben a naposkönyvbe j e g y e z n i , a kis- kereskedők a nap folyamán kötött üzletek végeredményét írják a főkönyvbe. Leltárt és mérleget minden évben kell készíteni.
A magánvagyon nem veendő a leltárba. A k ö n y v e k e t spanyol nyelven kell vezetni; e rendelet ellen vétők 50-töl 300 pesoig (50 peso körülbelül 125 frfc) terjedő pénzbüntetésben marasztal- hatók el. A k ö n y v e k megőrzésének határideje a felszámolásig terjed.
B r a z í l i a .
A brazíliai „Caáigo Commercial" 1850. jnnius 25-én hirdette- tett ki ós részben a Code Napoleonból, részben Spanyolország, Hollandia ós Portugália törvényeiből merítette czikkelyeit.
Kötelező k ö n y v e k : e g y naposkönyv és a levélmásolatok könyve, A napos k ö n y v e k b e n megejtendő könyvelés módozatát á tör- v é n y előírja. A k ö n y v e k 20 évig őrzendők. E v e n k é n t mérleg készítendő. A könyvelés nyelve a ha^ai nyelv. A törvény köve- telményei szerint szerkesztett k ö n y v e k , vitás esetekben teljes bizonyítékot képeznek.
Francziaország1.
A Code Napoleon-nsk I — Y . és VII. fejezetei tartalmazzák a kereskedelmi törvényeket, a melyeknek a kereskedelmi köny- v e k r e vonatkozó rendelkezései e z e k :
8. czikkely: Minclen kereskedő köteles naplót (journal) tar- tani, a melybe nap nap után b e j e g y z i követeléseit és tartozá- sait, kereskedelmi ügyleteit, elfogadványait, küldeményeit és álta- lában mindent, a mit kapott v a g y fizetett; a naplóba hónapról- hónapra be kell j e g y e z n i a háztartásra kiadott összeget; a napló följegyzései teljesen függetlenek minden más könyvtől, a mi a kereskedésben használatos, de nem okvetlenül szükséges. K ö t e - les ezenkívül a kereskedő azokat a leveleket, a m e l y e k e t kapott, összefűzni és azokat, a melyeket elküldött, lemásolni
9. czikkely: Köteles évenként ingó- és ingatlan vagyonáról, követeléseiről és tartozásairól, sajátkezüleg aláirt leltárt szer- keszteni és ezt évenként, e g y erre rendelt k ö n y v b e , lemásolni.
10. czikkely: A napló és a leltárkönyv aláírandó és látta- mozandó. A levélmásolatok k ö n y v e ennek a formaiságnak nin- csen alávetve.
12
11. czikkehj: A 8. és 9. czikkelyben jelzett k ö n y v e k a kereskedelmi törvény egyik bírája, v a g y a polgármester v a g y ennek egyik alárendeltje által aláírandó ós hitelesítendő; e hite- lesítésért nem jár díjazás. A könvvek 10 évig megőrzendők.
A 1 2 — 1 6 . czikkelyek a helyesen vezetett k ö n y v e k bizo- nyító erejével foglalkoznak; ez v á g a magyar kereskedelmi tör- v é n y k ö n y v illető cziklielyeivel. Érdekes a 16. czikkely, a mely szerint, ha a törvényszók által bemutatni rendelt könyvek, attól a várostól, a melyben a törvényszék szókel, messze fekvő város- ban vannak, a könyvek megvizsgálására kirendelheti a törvény- szék annak a városnak bíróságát, a melyben a könyvek vannak, v a g y delegálhat egy bókebiróságot is.
Görögország'.
Görögország kereskedelmi t ö r v é n y k ö n y v e 1835. ápr. 19-én kelt ós a kereskedelmi könyvekre vonatkozó intézkedései meg- felelnek a franozia code de commerce-nek, a mint az egész g ö r ö g kereskedelmi törvény általában nem más, mint a francziának fordítása.
(Folytatjuk.)
T Ö R V É N Y K E Z É S .
A magasabb erőhatalmi véletlen alatt kárbiztositásnál csali oly balesetek érthetők, melyeknek emberi erő egyáltalán ellen nem állhat, s melyeket tehát minden elővigyázatí intézkedés
daczára megelőzni és elhárítani nem lehet.
A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvónyszók, mint keres- kedelmi bíróság itélt: A kir. törvényszék felperest kereseti kérel- mével elutasítja és kötelezi őt arra, hogy alperesnek 15 nap ós különbeni végrehajtás terhe alatt, 82 frfcnyi perköltséget fizes- sen meg.
I n d o k o k : Felperes keresetében felszámított kártérítési összeg megfizetésére kéri alperest köteleztetni, mert alperesi társulat- nál, a keresethez A ) alatt csatolt biztosítási kötvény értelmében, uszályain szállított rakományokat, a kötvény kiegészítő részét képező feltételek 1. pontjában felsorolt esélyek által bekövet- kezett károsítás ellen biztosította, és 1888. évi október 8. és 9, napjain Bécsben 3. ós 7. számú uszály-hajóinak rakományának kirakodása közben, hirtelen támadt záporeső következtében, a rakományhoz tartozó lisztárúk egy része átnedvesedvén, ez által a kereseti felszámítás szerint 231 frt 45 krnyi kára támadt, már pedig a biztosítási szerződés 1. pontja értelmében, a rakomány magasabb erő hatalmi véletlen (casus fortuitis major) által okozott kár tekintetében, mely közé a bekövetkezett hirtelen záporeső
