1 2 2 IRODALOM.
Scliack Béla, Svájc kereskedelmi oktatásügye. Bp., 1915;
La-mpel, n S°. 36 1.. 1 K 60 f.
2. Német könyvek. (1915 dec.—1916 jan.)
'Binand A.: Die Erziehung des Jünglings zum Mann. Nürnberg, 1915. B. Nister. 8°, 31 1. —-50 M.
Evangelisehe . Kinderlehre für Haus, Schulo und Kircbe in Hessen.
Giessen, 1915. E. Roth. 8°, 100 1. —-50 M.
Göttler J.: System der Padagogik in Leitsátzen für Vorlesungen.
Kempten, 1915. J. Iiösel. n 8°, VIII+145 1. 3 M.
Heyivang E.: Der Deutschunterricht in der vénig gegliederten Landschule. Prag, 1916. Haase. n S°, 223 1. 3-40 M.
Kroke K.: Niederdeutsches Schnlwesen zur Zeit der franzözisch- westfálischen Herrschaft 1803—1S13. [Monumenta Germanite Psedagogica.
54. Bd.] Berlin, 1915. Weidmann. Lex. 8°, XVI+431 1. 11 M.
Padagogisch-psycbologische Arbeiten. Hrsg. v. M. Brahn. Leipzig, 1915. Habn. n 8°, III, 153—232 1. 3'80 M.
Rollier A.: Die Schule an der Sonne. Bern, 1916. A. Francke. S°, 59 1. 1-80 M.
Schöllenbach II. .4.: Wilhelm Heinricb Berthold. Allerlei von der 7-járigen Wanderfahrt eines jungen Lehrers in das neue Heimatland deutseher Jugend. Nach Tagobüchern erzahlt. Leipzig, 1915. A. Straueh.
8°, 281 1. 1-80 M.
Slawitschek P.: Unsere Selbstverwaltung, ibr Wesen, Reoht und
Ziel. Prag, 1915. Deutseher Verein. n 8°, 72 1. 1 M. • . . Willcms C.: Gruudfragen der Philosophie und Padagogik. I—II. Trier
1915. Paulinusdmckerei. 8°, 12 M. • A háború irodalmából:
Avemarie F.: Unserem Juug-Deutscblaud! 12 Kriegsbetrachtungen .für die reifere Jugend. Hilcheubach, 1916. L. Wiegaud. 8°, 24 1. —-30 :M.
. Beisenlierz II.: Die Jugend und der Krieg. Berlin, 1916. Kamerad- schaft-Verlag. S°, 48 1. —"80 M.
Bohnenblusl G.: Vaterlándische Erziehung. Zürich, 1916. Orell Füssli>
S°, 23 1. —:S0 M.
Bonitz H.: Krieg und Volkserziehung. Leipzig, 1915. J. Klinckhardt.
u 8°. 38 1. —-70 M. ' .
Die deutsche höhere Schule nach dem Weltkriego. Leipzig, 1916.
Teubuer. Lex. 8°, VIII+275 1. 4-SO M.
•Eberhard O.: -Fröönuigkeitspflege -und Kriegserlebnis. Elberfeld, 1916. E. Burchard. u 8°, 44 1. —"60 M.
Hulh .4.: Vom Kriegsspiel der Jugend. Leipzig, 1916. E. Wunderlieh.
8°,- XII+142 1. 2 M.
Klanke P.: Der Weltkrieg im Recheuunterricht. Düsseldorf, -1915.
L. Schwaun. S°, 16 1. 15 M.
SZEMLE.
123
Peil F.: Der Weltkvieg 1914/15 in der Volksschule. Paderborn,.
1915. J. Schöningh. 8°, III+168 1. 1'50 M.
Plecher H.: lm Geiste der grossen Zeit. Leipzig, 1916. E. Wundeiv lich. n 8°, VlII-f 180 1. 2 M.
Beiniger M.: Der Weltkrieg im persönliehen Ausdruck der Kinder..
Langensalza, 1915. J. Beltz. n S°, 58 1. 1 M. Gy. Á:
S Z E M L E .
H A Z A I L A P O K B Ó L .
A G y e r m e k (1915) 9—10. sz. : Lázár Sz. a tanulás pszichológiá- jára vonatkozó kutatásai alapján (1. M. P, 1915 : 109), melyek a líansc-h- burg-féle homogéngátlás törvényét igazolták, most azt kérdezi: mely- didaktikai kérdésekkel lehet ez a törvény kapcsolatos ? Első kérdése : váj- jon akkor is gátolják-e egymást a hasonló képletek, ha a tanulás során nem esnek közvetlenül egymás mellé ? Azt találta, hogy 1. ha homogén és heterogén kevert sorokat tanulnak, csak nagyon ritkán történik kevere- dés ; 2. a heterogénképletek egymás között is bizonyos felcseréléseket és összeolvadásokat idéznek elő, nyilván ama közös tulajdonságuk miatt, hogy a homogénképletektől nagyon elütnek; 9. minél több a homogén képlet, annál gyorsabban és élesebben rögződnek meg bennünk a hetero- génképletek. Másik kérdése az volt: mi történik, ha már jól megtanult- homogénképletcsoportokat nagyobb egységben összefoglalóan kikérdezünk ? Az eredmény az volt, hogy a külön-külön jól tudott képletek a kikérde- zésben egymás mellé kerülvén, legalább felerészben a feleletek hibásak, lettek; heterogénképletekkel ez nem történt meg. E vizsgálati eredménye- ket L. tanítás közben ellenőrizte s igazoltnak találta. A hasonlóságokozta, gátlást a lehetőségig csökkenteni lehet «egyrészt a hasonló elemeknek a tudatban való lehetőleges elkülönítésével, másrészt az egymáshoz, hasonló tudattartalmaknak lehető heterogenizálásával.®
C s a l á d é s Tskola (1916) 2. sz. Molnár 0. a bevezetését közli 8—10 közleményre számított sorozatnak, amelyben «a mai tanítóképzés- legjobb munkásai közül néhányan® a tanítóképzők külső fejlődéséről, az.
új iskolaépületekről, a tanítók elméleti és gyakorlati szakképzésének új, rendjéről, a tanítóképzőkben folyó tanítás általános vonásairól, az egyes tárgyak tanítása terén felmerült változásokról és a tanítóképzőknek a taní- tók továbbképzésében való részvételéről szólanak. A tanítóképzés jövő- képének a rajza zárja majd le e sort.
K e r e s k e d e l m i S z a k o k t a t á s (1915/6) 4. és 5. sz. főbb cikkei L Valentini G., A felsőkereskedelmi iskolák kialakulása és eloszlása hazánk- ban, Márton B., A gazdasági földrajz methodikája, Laurentzi V., Történe- lemtanításunk és a Balkán. Laurentzi a magyarság jövője érdekében bal-
