Görögország

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

Á ] 1 a m n e ve N'É OÉ Állam neve ;!'*' §O Állam neve _;5-2 g"O Állam neve a14 §0

Amerikai Egy. Áll 1926 703 Dánia .. .. .. .. .. .. 1925 420 Lettország 1925 372 Oroszország. 1925 117 Ausztria . .. . 1927 809 Észtország. 1926 534 Mexikó . .. . .. 1926 634 Románia .. .. .. 1926 317 Bajorország .. 192? 356 Finnország. 1926 759 Nagy—Britannia 1925 98 Sz. H. Sz. állam . 1925 506 Brazilia .. .. .. .. .. 1927 708 Franciaország 1926 709 Némelbirodalom . 1926 371 Spanyolország 1925 424 Bulgária... 1927 698 Kanada .. .. 1926 110 Norvégia A . .. .. 1925 421 Svájc .. 1927 2 Cseh-Szlovákia 1926 223 Lengyelország..1925 37 Olaszország .. .. ..

Görögország.

Gréce.

Az athéni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1926. évről.

A háború óta Görögország területileg, a la- kosság szempontjából, valamint iparilag és keres- kedelmileg is nagyon megváltozott. A megválto- zott államra, s az utolsó évekre és különösen 1926—ra vonatkozólag statisztikai adatok azonban legnagyobbrészt nem állanak rendelkezésre, mivel a statisztikai hivatalt takarékossági szempontok—

ból 1926 február 1—én megszüntették és csak 1926 szeptember 51—én állították vissza.

Görögország a világháború befejezése után, 1919-ben érte el legnagyobb kiterjedését, ameny-

nyiben keleti Tráciát, lmbrost és Tenedos szigetét, úgyszintén Smyrnát és kerületét, a régi Ioniát, végre a Dodekanesos 12 szigetét is Görögország-

nak ítélték oda, miáltal területe 147634 km*-re,

lélekszáma pedig 5,536.375—re növekedett.

A szerencsétlen kimenetelű kis-ázsiai hadjá- rat folytán és az 1922-i lausanne-i béke alapján

azonban elvesztette Imbros, Tenedos szigetét, Smyrnát és kerületét, s kénytelen volt határreví—

zióba beleegyezni a kelet-tráciai határon, míg a Dodekanesost Görögország minden tiltakozása el—

lenére Olaszország tartja megszállva és, különö- sen Lerosnak hadi bázissá való átalakításával, vi- lágosan kimutatja, hogy szándéka a Dodekanesost továbbra is megtartani.

Ezzel Görögország területe 1922—ben 127.000 km2-re redukálódott , jelenleg 6,300.000, más becslések szerint .6,600.000 lakossal. A területi változással kapcsolatban, nemcsak egyes városok x neveit változtatták meg,

politikai felosztását is.

Az utolsó népszámlálási adatok 1920—21—böl valók, tehát különös tekintettel arra, hogy az- óta 1922-ben nagy lakoscsere történt, —— a sze—

rencsétlen kimenetelű görög—török háború ered—

ményeképen, midőn kb. 350.000 török "hagyta el Görögországot és kb. 1,400.000 görög vándorolt be Törökországból —— ma már nem helytállók.

hanem az ország belső

Az utolsó rendelkezésre álló statisztikai ada—

tok szerint 1922-ben az élveszülöttek száma 109.626-ot, a halálesetek száma pedig 81.935—öt tett ki, ami 26.691 születési többletnek felel meg.

Ezen kedvezőtlen arányt azonban főleg a háború okozta, miért is megfelelőbb az 1921. év 107027 élveszületését és 68.891 halálozását az összehason- lítás alapjául venni, ami évi 39.136 születési több—

letnek felel meg. Ami a halálokokat illeti, első helyen áll a mindennemű tuberkulózis.

Görögország lakosságának nagyrésze a keres- kedelem iránt érzett előszereteténél fogva váro—

sokba tömörül. Ezek között Athén, mely 1870- ben még csak 44.510, 1907-ben már 161479, az utolsó hivatalos népszámlálás szerint 317209 la—

kossal bír, ma becslés szerint 700000 lakost

számlál. Éppúgy Piráus, Athén kikötövárosa,

mely ma már a Földközi—tengernek forgalomra nézve harmadik kikötője, 1870-ben még csak 10.963, 1907-ben 73.579 és 1926-ban már körül- belül 250.000 lakossal bír, jóllehet az utolsó nép- számlálás csak 135833 lakost állapított meg.

Görögországnak nagyságra nézve második vá- rosa, Szaloniki, az utolsó népszámlálási adatok szerint 174390, ma, becslés szerint 500000 lakos- sal bír. Dedeagatch pedig, melyet Alexandropou- lis-ra kereszteltek át, valamint Xanthi, Drama és Serres, a törökországi görög menekültek letelepí- tése következtében amerikai fejlődést mutatnak.

Ami Görögország lakosságának nemzetiség sze- rinti megoszlását illeti, a lakoscsere lényegesen nemzetibb állammá tette Görögországot. Termé- szetszerűleg igen nehéz a nemzetiségi megoszlás- ról, kellő adatok hiányában, objektív itélet sze- rezni. A lakosság, egy töredéktől eltekintve, gö- rög-keleti vallású. A zsidók jogviszonyait 1920—

ban szabályozták. Katholikusokat főképen a lóni és az egyéb szigeteken, főleg Syros-szigetén (Cyc- ladok) lehet találni.

10. szám.

-—-983— _{1927 '}

A Iakoscsere eredetileg Venizelos eszméje volt, ami a szerencsétlen kis-ázsiai hadjárat után gya- korlatilag is megvalósult, úgyhogy Törökország—

ból körülbelül l,400.000 görög vándorolt be, míg körülbelül 350—400000 török tért vissza Török- országba.

Természetszerűleg ily tömegek keresőképes el—

helyezése rendkívüli nehézségeket okozott, annál inkább, mivel csak körülbelül 20% volt a kereső

elem, a többi asszony és gyermek.

A menekültek költözködésére, elhelyezésére stb. a görög kormány 1912—26-ig 2.210 millió drachmát adott ki. Ezek az adatok is mutatják, mily óriási nehézségekkel kellett a görög állam—

nak megküzdenie, hogy a menekült-kérdés által előállott nehézségeket leküzdjel

Közgazdasági szempontból igen érdekes az a változás, mely a menekültek letelepítése követ- keztében előállott. Macedónia gyéren lakott tarto- mány volt, majd 350000 főnyi török lakosságának Törökországba való szállítása által majdnem la- katlanná vált; a görög menekültek ottani letelepí—

tésével a gazdasági élet fellendült, a régi faeke helyett az újabb gépekkel való mezőgazdasági mű- velés vette kezdetét, miért is az 1925. év, szemben 1924-gyel Thráciában 30, Macedóniában 70%-os növekedést mutat a búzatermelés terén.

Éppúgy erősen emelkedett Macedóniában a pamuttermelés, de leginkább a konyhanövények termesztése szökött fel és ha azelőtt a zöldség sokszor teljesen hiányzott Görögország városaiban, ma e tekintetben teljes bőség uralkodik.

A menekültek érkezése újabb impulsust adott a selyemhernyótenyésztésnek. 1922-ben a selyem- hernyómag—termclés alig rúgott 50.000 dobozra, míg egyedül a menekült selyemtermesztők 160000 dobozt produkáltak, úgyhogy ma a teljes évi ter—

melés körülbelül 250000 dobozt tesz ki.

A legnagyobb fellendülés azonban a dohány—

termelésben tapasztalható a menekültek letelepí- tése révén. Görögország 1922. évi dohányterme- lése 23.500 tonnára rúgott, de 1925-ben már 06.000 tonnára emelkedett és ezen év 42.200 ton- nás dohánykivitele Görögországra nézve tekinté—

lyes nyereséggel járt.

Az iparok között a szőnyegipar honosult meg a menekültek és pedig különösen a smyrnaiak letelepülése által, mivel közel 30.000-re teszik azon nők és fiatal leányok számát, kik Kis—Ázsiában azelőtt szőnyegkészítéssel foglalkoztak. Ezeknek a rajzolókkal, festőkkel és vállalkozókkal együtt végzett munkássága azt eredményezte, hogy Gö—

rögország évi szőnyegexportja erősen fejlödött.

Meglehetős nehézséget okoz a kézművesek és munkások elhelyezése, akiknek 65%-a szakmun—

kás, 35%—a pedig alkalmi munkás, azaz napszá- mos. Különösen az előbbiek játszottak nagy sze-

repet Kis-Ázsiában a görögök között és beözön- lésük egy országba, ahol ezen mesterségek már kellő számban képviselve voltak, természetszerű- leg megnehezíti a kereseti lehetőségeket, míg a napszámosok az általános fellendülés következ- tében előállott nagy házépítéseknél találtak alkalmazást.

Általában a menekültekkel mezőgazdasági.

ipari és kereskedelmi téren gyakorlottabb, szor- galmas elem jutott Görögországba, mely intel- lektuális és politikai téren is vezetőszerepet játszik.

A gazdasági krízis előjelei már 1925—ben fel- tűntek és 1926—ban nagyon érezhetővé váltak. A drachma árfolyama erős ingadozásoknak volt kitéve. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók érezhető csökkenést szenvedtek, a behozatal megfogyatko- zott, a kamatláb emelkedett, a Nemzeti Bank leszámítoló kamatlába elérte a ll%-ot, a törvé—

nyes kamat a 15%-ot, míg a pénzszükség, mely

már 1925-ben mutatkozott, állandóan növekedett

és az élet mind drágábbá vált. Kiegészíthető a kép még azzal, hogy kölcsönökért házépítésekhez első helyen is egészen 30%-ig nyujtottak hiteleket amortizáció nélkül.

Ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg a behozatal csökkenése és a kivitelnek kb. 650 millió drachmával való növekedése által kedvezőbbé vált.

A görög emigránsok által hazaküldött ösz- szegek a háború után sokkal nagyobb szerepet játszanak a görög fizetési mérlegben, mint azelőtt;

a legutóbbi években 200—200 millió pengő érték f("lyt be e címen az országba.

Az a körülmény, hogy tulajdonképen minden tényező előnyösebben alakult 1926-ban, mint 1025-ben és a gazdasági helyzet mégis rosszabbo- dott, világosan mutatja, mily nagy behatása van az erkölcsi, politikai tényezőknek, melyek a gaz—

dasági tényezők előnyös hatását részben lerom—

bolni képesek.

A bizalmatlanság, mely a politikai helyzet következtében az egész éven át praedominált, va- lamint a túlmagas pénzügyi megterhelés,atőkének nagy tömegekben külföldre való vándorlását ered- ményezte. Ezen pedig csak úgy lehet segíteni, ha újra visszatér a bizalom, aminek a jelei máris érezhetők voltak az ökumenikus kormány meg- alakulása után. Lassú javulás érezhető az év vége felé is, de azért a helyzetet általában a pénz hiánya jellemezte, aminek következtében az ese- dékes fizetségeknél sokszor fordultak elő nehéz- ségek. A bankok igen tartózkodóan viselkedtek és még mindig nagyon drágán hiteleztek, igen messze—

menő garanciákat követeltek és minden kliensük számára limitálták a hitelt.

Másrészt 1926-ban a háború előtti kereske—

delmi szokásokra való visszatérés folytán, hosszú- lejáratú hitelek váltották fel a készpénzfizetéseket,

10. szám.

——984——— 1927

melyek az árú ritkasága és a bizalom megingása következtében a kereskedelemben 10 éven átaleg- fontosabb szerepet játszották, valamint megszűntek a könnyű pénzszerzési módok és nagy nyere—

ségek is.

Eltekintve egyes veszteségektöl, a görög ke—

reskedelem 1926—ban nevezetes haladást is mutatott, mert új piacokat talált a régi és új világban,

masrészt már nem másodkézből, hanem ellenkező—

cikkben közvetlenül áll vagy gyárossal, majdnem minden

termelővel, leg,

összeköttetésben a

úgy a kivitelnél, mint a behozatalnál.

A kereskedelem főképen a menekültek hatása alatt modernizálódott, amiben nagy segítségére volt két tőzsde alapítása Szalonikiben és Piráusban.

Bár a szaloniki-i mintavásár csak kis részét mu- tatta be Görögország iparának, mégis megállapít—

ható volt, hogy mily óriási haladást tett az ország ipari téren, a fonás, szövés, szőnyegipar, selyem—

ipar, szeszipar, dohányipar, olajipar, stb. terén;

hasonlóképen a papír-, gomb-, szalag-, varrócérna—

készítés stb. is majdnem észrevétlenül fejlődött.

Az ipari fejlődés szempontjából az 1926. év különösen nagy előmenetelt mutat és a kereske- delem nehézségei sok vállalkozo szellemmel bíró egyént az ipar felé tereltek, úgyhogy — kivéve a nehézipart —— mindinkább szűkül azon ipari ter—

mékek köre, melyek tekintetében Görögország a

külföld bevitelére szorul.

Meg kell azonban jegyezni,

jól prosperáló iparra nézve a helyzet az év vége felé sem javult, sőt 1927-re további nehézségek várhatók, a pénzszűke következtében. A pénzfor- rások, hitelek, vagy kölcsönök teljesen kiapadtak, vagy oly csekélyek, hogy nem felelhetnek meg az ipar legcsekélyebb követelményeinek, ha pedig egy iparvállalat olyképen igyekezett pénzt szerezni, hogy néhány részvényét a piacra dobta, azoknak értéke a névérték alá esett. Ezért az ipar az állam- hoz fordult támogatásért és adóengedményekért, azonban határozott visszautasításra talált.

hogy a különben

így, jóllehet az ipar hajlandó volt fizetni, sőt

7—8%—os késedelmi kamatokat ajánlott fel, az

állam részéről, mely saját nehéz pénzügyi prob- lémáival küzdött, nem részesült kellő segélyben.

a pénzszükség következtében a kamat- magas, hogy nincs semmi arányban a ipari, vagy kereskedelmi nyereséggel, Emellet

láb oly földművelési,

'ami természetszerűleg egészségtelen gazdasági hely-

7etet teremt, mivel a földművelés visszafejlődik, az építkezések szünetelnek és az egyes. ipari vállala—

t-ik kénytelenek veszteséggel dolgozni, vagy üze- müket' beszüntetni. Ezáltal a munkanélküliek szz'nnaszaporodik, pedig számuk, tekintettel a sok inen'ekiiltre, amúgy is elég nagy.

Mindezek azonban időleges tünetek és ha Görögország politikailag továbbra a stabilitás ké-

pét fogja nyujtani, úgyhogy az idegen tőke kész lesz előnyös kölcsönök nyujtására, minden téren fellendülés várható, mert az egyedüli

hiba a pénzhiány és ennek oka elsősorban a po—

, litikai bizalmatlanság.

Östermelés.

Mezőgazdaság. Bár legnagyobb része hegyes,

nem minden ága művelésre talál és jó eredménye——

ket nyujt. A földművelés képezi az ország gazda—

ságának alapját. Az egyes termékek között fontos—

ságra nézve első helyen áll a dohány, a korinthusi

és általában a mazsolaszőlő, a szőlő és bor, az

a gabonafélék, azután a déligyümöles kii—

lönbözö nemei, mint füge, narancs, citrom, stb.

A megművelt terület 70%-án gabonaféléket, termelnek. Görögország azonban nem képes évi 800.000 tonna gabonaszükségletének felét sem fe—

dezni; e tekintetben a Törökországból menekült görögök, kik Thráciában, Macedóniában, Thessa—

liában és Epirusban telepedtek le, a "helyzetet lé—

nyegesen javítani fogják éppúgy, mint a külön—

böző mocsárkiszárítási munkálatok, főleg Szalo—

niki környékén. E két tényező hatása alatt a búza és a búzaliszt behozatala három év óta áll—

landó csökkenő irányzatot mutat: 1924-ben 544.560, 1925-ben 476.260 és 1926-ban 454.460 tonna volt a behozott mennyiség.

A tervbevett nagyszabású

munkálatok elvégzése esetén oly nagykiterjedésű Görögország területének

oliva,

mocsárlecsapoló

területet lehetne gabonatermelés céljára felhasz—

nálni, hogy Görögország néhány év mulva nem szorulna többé gabonabehozatalra.

Számítani lehet továbbá a termelés fokozására a földművelés színvonalának emelése által is, így már 1925-ben 32.910 tonna műtrágyát hoztak be

és 39.505 tonnát állítottak elő az országban, szem ben az 1924. évi 17.500 tonna behozatallal és 25.560 tonna műtrágyatermeléssel; a 70.000 tonna műtrágya évi felhasználása is kevés, tekintetbe—

véve, hogy a földek többévi, majdnem teljesen trágyázás nélküli kihasználás folytán kimerültek.

Megemlítendő a különbség a műtrágya haszt—

nálatában, mely a földmíves-népesség különböző fejlettségi fokától és a szisztematikus propaganda hiányától is függ; így Attikában, a Peloponesus—

ban és Kréta szigetén, a műtrágya nagyon elter- jedt, míg pl. Beoliában, a Cykladokon, a löni szi—

geteken, (ennek használata igen korlátolt, Thessa—

liában és Macedóniában pedig minimumra szorít—

kozik és majdnem kizárólag _csak a dohány- termelésnél használják fel. Szakemberek narfby súlyt helyeznek a vetőmag javítására. Ausztráliai búzavetómag PharsalusbanöO—40, Aidniben 30—40, Larissában 50%kal nagyobb hozadékot biztosított a görög vetőmagnál. A fold megművelése sok he—

alapvető

a földművelésnek majd——

10. szám.

——985— 1927

lyen még igen primitív, a cséplögép még a Pelo- ponesusban is majdnem ismeretlen és a cséplés leginkább lovakkal való kitaposás útján történik.

A földművelés ezen hátramaradottsága nagyrészt abban rejlik, hogy igen kevés a nagybirtok.

Mivel az ország termése nem elegendő gabona—

szükségletének fedezésére, nem érdektelen föltün- tetni, hogy mennyit kellett külföldről ezen szük- séglet fedezésére behozni:

1918 1924 1925

— behozatal ezer tonnában

Búza 175 407 364

Egyéb gabona— ,

nemű . - . . 21 70 441

Búzaliszt . . . 6 138 112

Egyéb liszt . . 18 —— _

220 615 917 *

A pamut termelését először Levadia kerüle—

tében, a Copais-tó kiszárított medrében kezdették

meg Amerikából visszavándorolt görögök, még pedig amerikai pamutmaggal (gossypium hirsutum), melynek az a sajátsága, hogy a mag megtartja bolyhát, az égrenage' után is, ellentétben az egyiptomi pamuttal.

A kibogozott pamut kb. 20 millió pengő érté—

ket képvisel, míg a görög pamutiparnak jelenlegi fejlődési foka mellett kb. 40 millió pengő értékü pamutra' van szüksége, ezért tehát fontos érdek a

termés fakazása, ami a pamuttermésre alkalmas vidékek áradás elleni biztosítása és új, legjobb minőségű amerikai magnak behozatala által volna elérhetö.

Másik nehézsége a görög pamuttermelésnek az aratás és kibogozás kezdetleges volta. A mun—

kás nem pénzt, hanem természetbeni részesedést nyer és így iparkodik lehetőleg nagy mennyisége—

ket Összeszedni, minek következtében a pamutot földdel, levelekkel stb. keverik és ennek folytán, jól—

lehet a levadiai pamutszál sokkal jobb minőségű a kis-ázsiainál, sőt az amerikai midlingnél is, azonban tisztaságra nézve hátrányban lévén, nem oly magas értékű.

A görög pamutipar fellendülését és verseny—

képességét annak köszönheti, hogy olcsó nyers—

anyag áll rendelkezésére, magában az országban, 'úgyhogy a fonálbehozatal már teljesen megszűnt,

sőt maga Görögország is exportál.

Fontos termelési cikket képez a füge is, úgy friss, mint'szárított állapotban; a fügefélék között első helyen áll a calamatai füge. A fügetermés

1926-ban 14.500 tonna volt. _

' * Igen tekintélyes művelési ágat képez az olaj—

bogyó termelése; az abból előállított olaj étkezési kes világítási célokra ,szolgál.

Az olajfák száma 50 millióra tehető, az évi

olajtermés' átlaga kb, 750000; métermázsa, míg

'zásoknak

az orszag fogyasztási szükséglete évenkint 600—

700 ezer métermázsára rúg. A termés nagy ingado—

van alávetve.

Az olajbogyókivitel általában túlhaladja az olajkivitelt és még fokozható volna, ha jobb lenne a csomagolás és a külföldi képviseletek is niegfelelőbhek volnának.

Görögországban nevezetes szerepet játszik a szőlészet is, ennek különböző művelési ágaival. A musttermés 1926-ban 170000 tonnára tehető.

Tekintettel a folyton intenzívebb szőlőműve—

tésre, műtrágyaalkalmazására és a különböző a szőlőbetegségek leküzdésére irányuló akciókra, melyek az állam részéről kezdeményezésben és támogatásban részesülnek, a szőlőtermelés újabb fellendülése várható.

A borkivitel az utóbbi években jelentős emel——

kedést mutat és 1924-ben 33'8, 1925-ben 60'9, 1926-ban 1050 ezer tonna volt.

A mazsolaszőlő a görög mezőgazdaság egyik legfontosabb termelvénye és különlegessége, mely- lyel régebben egyedül uralta a piacot. Egyik faj-—

tája a kisszemű, fekete Corintha, elengedhetetlen

kelléke az angol Plumpudding-nak, miért is ál—

landó fökiviteli piaca Anglia, kisebb mértékben Hollandia, az Egyesült Államok és Németország maradnak. Az utóbbi idöben erős versenyt okoz az ausztráliai és kaliforniai mazsolaszőlő, miért is az állam minden figyelmét a mazsolaszőlő ter—

melése'nek fejlesztésére és megerősítésére fordítja.

1925—ben a termés 28.000 tonna volt.

A dohánytermelés, gyártás és kereskedelem

különösen 1923 óta a [törökországi görög mene—

kültek beözönlése által, valamint a fö dohány—

termelő vidékeknek (Cavalla, Thrácia, Macedónia) Görögországhoz való csatolása altal nyert óriási lendületet, annyira, hogy a 9/10 részben külföldre exportálandó dohány oly mennyiségekben áll ren—

delkezésre. hogy a külföld ezeket idönkint nem is volt képes befogadni, minek folytán a dohány- termelés és kereskedelem az utolsó években néha kritikus időket élt át. A termelt mennyiség 1926- ban 56.500 tonna volt.

Állattenyésztés. Az állatállományról a legutóbbi években nem állnak pontos adatok rendelkezésre;

a legutolsó felhasználható statisztikát 1923-ban állították össze, amely szerint az állomány volt

(ezer darab):

Szarvasmarha . . . 701

Ló 193

[Szamár és öszvér 355 !

Juh .' 5.644

Sertés . . 334

Kecske 3.674

Első tekintetre látható, hogy Görögország azon

allatnemekben bővelkedik, melyek

"10. szánr

—986— 1927

gazdasági hasznot nyujtják és különösen a kecs- kék száma igen magas. Hasznos állatállomány szempontjából Görögország a legszegényebb ország a Balkánon. Ez a helyzet természetszerűleg hátrá—

nyos befolyással bír a kereskedelmi mérlegre, amennyiben tej, vaj, sajt, tojás, hús, bőr stb.

nagy mennyiségben hozandó be a külföldről.

Nagyobb tejgazdaságok sohasem fejlődtek ki—

az országban, kivéve egyes idegen magánemberek városi vállalkozásait. A külföldön kevéssé ismert különlegessége Görögországnak a sajt, mely ha- sonlít a magyarországi liptói túróhoz. Miután a kezdetleges készítési módok mellett nem lehet a

szükséges tisztaságot szem előtt tartani, másrészt,

minden termelő más típust állít elő, a kormány iparkodik szövetkezetileg szervezni a sajtkészítést.

Erdészet és erdei termékek. Görögország te—

rületének egy nyolcadrésze't (15.144 km?) erdők borítják.

Átlag véve a régi kontinentális Görögország sokkal nagyobb fás területtel bír, mint a szigetek, ezenkívül pedig mindenesetre fákkal borított te- rülete sokkal nagyobb volt, azonban az elkarszto- sodás nagy területeken ment végbe és ezeknek újra erdőkkel való befásítása legtöbb helyen meg- felelő humusz hiányában lehetetlennek mutatkozik. _

Fő erdészeti termékei az országnak az épületfa, faszén és gyanta. A kitermelt mennyiség az utolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok (1924) sze—

rint a következő volt:

Fa . . '. . . 110330 m3

Tüzelőt'a 29.692 t

Faszén 90.000 ,,

Gyanta 10.722 ,,

Nagy hátránya az erdőgondozásnak a meg- felelő erdőőri személyzet hiánya, ami különösen Görögországban, ahol a pásztorok az erdőket szabad legelőterületnek tekintik, súlyos károkkal

jár. . 4

Ami Magyarország helyzetét a görög föld- miveléssel szemben illeti, sajnálattal kell tapasz- talni, hogy főcikkeink, búza, liszt, burgonya, mind—

kevésbbé számíthatnak beviteli lehetőségekre, mi—

vel a kormány politikája is arra irányul, hogy a termés fokozásával, s vám- és egészségügyi intéz- kedések örve alatt való megvédésével, Görög- országot mindinkább függetlenítse a külföldi be—

hozataltól. Ez a törekvés vezetett oda, hogy a burgonya behozatalát burgonyavész (phitophtora infestans) ürügye alatt az egész régi Görögország területén eltiltották és csak egyes államokból ter- hes feltételek mellett, lepecsételt zsákokban és konzuli láttamozással ellátott származási bizonyít- ványok alapján való bevitelét engedélyezték.

A Magyarországból való behozatalt illetőleg

megállapítható, hogy a magyar ló mindenkor ke-

resett cikk lesz a görög hadvezetőség részére, s az

állatbehozatal terén esetleg kísérleteket lehetne tenni magyar tehén és ürii behozatalával, különö—

sen közvetlen tarifák esetében; kelendőségre talál-

hatnának azonban minden kétségen kívül, a kü- lönböző állati termékek, bár ezek tekintetében is mint pl. tojásnál, vajnál, a sokkal közelebbi Bul- gária versenye aligha volna legyőzhetö. Ellenben versenyképes cikkei Magyarországnak a szalámi, sonka, különböző kolbászok, hurkák, sajtok s a cukor behozatali esélyei nagyobb reményekkel ke- csegtetnek.

Halászat. Görögország tengerparti fekvésének ellenére a hal régebben majdnem teljesen hiány—

zott az athéni és piráusi piacon, vagy csak a va- gyonos osztály eledele volt.

Fellendülést csak a smyrnai, pandcrmai és Marmara-tengerheli törökországi menekültek érke- zése hozott magával, de az eredmények mindez—

ideig nem elegendők

Az 1925. év a halászati eredményekben meg- lehetős csökkenést hozott, melynek okai kihatot- tak az 1926. évre is. Oka ennek egyrészt az 1925.

évi november 24—i árvíz, másrészt az a körülmény, hogy sok, régi halász elhagyta mesterségét.

ipar.

Azt lehet mondani, hogy a görög ipar ma az ország legtöbb szükségleti cikkét elő tudja állí- tani, bár nem mindig a kívánt minőségben.

Egyelőre főhibája még a görög iparnak, hogy a némely vidéki helyeken olcsó munkabérek elle-

nére, drágán termel; ennek oka részben az, hogy

különösen a nyári hónapok alatt *a munkások teljesítőképessége csekélyebb a nyugat- és közép- európai munkásokénál, másrészt némely iparág—

ban keve's még a szakmunkás, de azért Görög- ország ipari fellendülése, mellyel majdnem minden iparágban fedezni törekszik szükségletét, bámu—

latos.

Görögország összes ipari termelése statisztikai adatok szerint 1923-ban 45 milliárd drachmára (3375 millió pengőre) rúgott, amelyből 45% az élelmezési, 16% a textil-, 10% a vegyi-, 13% a bőr— és 16% a többi iparra esik.

Görögországban ma a nehéz vasipart kivéve, majdnem minden iparág képviselve van, ami a behozatali lehetőségeket nem kis mértékben szo- ritja háttérbe. A nagyobb ipari vállalatokkal pár- huzamosan a kisebb kézi-(házi-)ipar is nagy fel- lendülésnek indult. Ezek közül különösen a ruhá- zati cikkek, bútoripar stb. említhetők fel, amelyek á belföldi szükséglet arányában "fejlődtek. Ennek tulajdonítható különben, hogy a konfekcionált áruk és bútorok behozatala nagyOn csökkent. A belföldi nagy- és kisipart erős vámok is védik.

10. szám.

[_ 987 -— 1927

A belföldi ipar fellendülését nagy mértékben segítették elő az iparvédelmi törvényben lefekte—

tett és egyes iparágak részére biztosított koncesz- sziók és védelmi intézkedések.

További nagy előnyt jelent az ipar fejleszté- sére a már fentebb említett olcsó munkaerő, amelynél a napi- vagy hetibérek egyáltalában nem állanak arányban a nyugati államokban szokásos bérekkel. Mindezen előnyök ellenére a nyersanyag beszerzése és feldolgozása, majdnem ugyanannyiba kerül, mint a vámmal és szállítási költségekkel megterhelt behozatali áru, aminek oka részben a klíma befolyásának tulajdonítható, mely csökkenti az egyén munkabírását és aránylag több munkás alkalmazását teszi szükségessé. '

Ha mindezen akadályok ellenére a görög ipar mégis fellendült, az főleg annak tulajdonítható, hogy a görög nép túlnyomó része, kivéve a fő—

város és a nagyobb városok lakosságát, teljesen igénytelen és meg van elégedve a valamivel olcsóbb, de rosszabb kivitelű belföldi áruval is.

Magyar szempontból mérlegelve az itteni ipari helyzetet, megállapítható, hogy a Ganz-cég kivéte—

lével, amely ,,Ganz Hellénigue" cégjelzés alatt itt egy fiókvállalatot létesített és elég jól prosperál, hazai vállalataink nem igen gravitáltak ide. Figye—

lemreméltó viszont a cseh ipar térhódítása Görög—

országban, amelynek az üveggyártás betelepítésén kivül sikerült többek között egy teljesen modern és nagyobb szabású zománeedénygyárat és egy izzólámpagyárat létesítenie.

Görögország ipara l926-ban újabb 84 ipari vál—

talaltal szaporodott. Bárha az összesen 2.145 ló- erőre berendezett újabb ipari vállalatok kevésbbé jelentőségteljesek, mindazonáltal a Szalonikiben alapított és 450 lóerővel rendelkező műjéggyár, amelyhez hűtöházat is építettek, továbbá az Athén—

ben létesített két fonó— és szövőgyár, valamint több,

Athén és Piráus környékén felállított egyéb ipari vállalat, ( ,,Bergmann" szisztémájú csöves izolá- torok előállítására berendezett gyár, lakatgyár és hanglemezgyár) újabb haladást mutat Görögország iparában.

Bányászat. A bányászatra vonatkozólag szin- tén nem állanak még rendelkezésre az 1926-ra vo-

natkozó adatok, azért az 1924. évi adatokat kell alkalmazni, melyek általában megfelelőek, mivel a bányászati termékek termelése nem volt lényeges változásoknak alávetve.

Az 1924. évi bányászati termelés eredményei a következők:

Asvánvok más szaglása

Vasére . 102 Magnezit . . . . 67

Ólom. . . . . . 71 Lígnit. . . 131

Vaspyrit. . . 76 Surla (Emeri) . . 23 Vegyes kénes ásvá— Márványtermelés

nyok . . . 81 (1113) . .2.033

Görögország bányászata most krízisben van, amennyiben a régi bányák kezdenek kimerülni és az újakat vagy még nem nyitották meg, vagy pe- dig oly vidékeken fekszenek, melyek nehezen hozzáférhetők. A legfontosabb kérdések egyike Görögország részére a tüzelőanyag kérdése, mivel az ország sem kőszénnel, sem érdemleges vizierő- vel nem bir, ezért a figyelmet, görög szakemberek nézete szerint, a lignit felé kellene fordítani, ami—

ből igen nagy mennyiségek találhatók, jóllehet teljesen pontos számszerű felmérések nem állanak

rendelkezésre. ,

Tengeri sók (Salinák). A görög fogyasztásra szükséges sőt a tengerből nyerik. A só állami egyed—

árnság tárgyát képezi. Mivel a görög sótermelés 1919—ig elégtelen volt, és évente legalább 15.000 tonnát hoztak be Olaszországból vagy Tuniszból,a salinák újjászervezését határozták el.

Görögország 22 salinájában, melyek közül 15 régi Görögország, 7 pedig az újonnan szerzett pro- vinciákban van, háromféle gyártási mód dívik: az állandó, a periodikus és a vegyes solidificatió rend—

szere.

Közlekedés.

Görögországban összesen 2.605 km vasút állt üzemben és 300 km építés alatt, különböző nyom—

távval.

Tekintettel a hegyes vidékekre, mely különö—

sen a Peloponesusban igen költségessé teszik a vasútvonalak vezetését, úgyszintén a nagy nívó- különbözetekre, a szállítandó tömegárú arányla- ' gos csekélységére és végre a tengerpart relatív kö- zelségére, a vasútvonalak nem igen fejlődtek a há- ború előtti Görögországban, sőt a GoIiath—sín ma sincs még alkalmazásban, a Peloponesus összes vasútjai pedig keskeny nyomtávúak.

Újabban az automobilforgalom fejlődése teszi feleslegessé a vasúti hálózat nagyobb terjedését.

A görög államvasutak 1926—27. évi üzeme 23,251,000 pengő bevétellel és 22,832.000 pengő ki- adással zárult. A vasutak erős krízisen mentek át, amit már leküzdöttek ugyan, de még mindig erő- sen érezhető a hajóstársaságok és automobilok ver- senye, miért is a görög államvasutak igazgatósága megegyezést ajánl a hajó- és autótulajdonosokkal.

A görög utak igen rossz állapotban vannak, aminek oka a javítás hiányán kívül abban is rej- lik, hogy a szekerek kerekeinek pereme általában igen vékony és ezáltal az úttestet felhasítják. Az utak rossz állapota akadályozza az automobiliz- mus nagyobb arányú fellendülését is.

Hajózás. Természetszerű, hogy tekintettel több, mint 2.000 km hosszúságú partvidékére, Görög- országban a tengerhajózás mindenkor nagy sze—

repet játszott.

1926 december 31-én a görög kereskedelmi

10. Szám.

-——988— ,1927: '

flotta 1.207 hajóból állott (30 tonnán felül) össze—*

sen 989275 tonnával.

A világtonnage-ban Görögország most is meg—

tartotta a háború előtti 12-ik helyét a görög hajóür a világ hajótérfogatanak 1'57%-a. Az ősz- szes görög lobogó alatt hajózó gőzösök között csak egy óceánjáró van.

Igen jelentős körülmény a görög hajózás szá—

mára, hogy Olaszországgal és Angliával szemben biztosította magának a görög partokon a cabo- tage kizárólagos jogát, mely a régi kereskedelmi szerződésben Olaszországnak és Angliának volt

biztosítva.

Éppúgy a részvénytársaságokra' vonatkozó törvénykezés módosítása több, újabb hajózási részvénytársaság keletkezését mozdította elő. így 1940—ban több hajózási társaság alakult.

Általában a hajózás minden országban többé- kevésbbé nehézségekkel küzd és 1926 második ne—

gyedét Görögországban is igen sok hajó volt leszerelve.

kivéve,

Az a körülmény, hogy az angol szénsztrájk alatt Nagy-Britanniában nagymennyiségű szén—

szállítóhajóra volt szükség, élénkítőleg hatott a görög hajózásra is és a leszerelt hajókat újra szolgálatba állították.

Megjegyzendő, hogy a Fekete-tengeren a gö—

rög lobogó foglalta el az első helyet 1926-ban, amit az alábbi táblázat mutat:

Hajók száma tág—31121

Görög . 440 546.100 Angol . 145 262 351 Olasz . 126 265.650

A görög kereskedelmi hajózás annyiban van hátrányos helyzetben, amennyiben, jóllehet Görög- ország nem rendelkezik megfelelő hajógyárak fe—

lett, a külföldről behozott hajók után beviteli vá- mot szednek, ami nagyban növeli azon görög ha- jók számát, melyek idegen lobogó alatt hajóznak.

Ami Görögország kikötőinek forgalmát illeti, 1926- han 31.117 hajó (18,318.393 tonnával) lépett be Görögország 26 főkikötőjébe.

Közismert tény, hagy a török-görög lakosesere és Törökország fővárosának Angorába való helye—

zése, Konstantinápoly és Smyrna jelentőségét, mint kereskedelmi gócpontokét tetemesen leszállította és az onnan elvont forgalom főleg Piráus felé te—

relődött, mely ma a Földközi—tengeren forgalomra nézve Marseille és Genova után a harmadik, a szélső keleten pedig a legfontosabb kikötő.

A görög kikötők sajátsága, hogy a hajóknak sohasem szabad a rakodóparthoz, illetve mólóhoz közvetlen kirakodásra állani, kivéve a halászbár—

kákat és trabaccolókat, mivel ez csökkentené a ki-

rakómunkások keresetét, miért is minden hajó szabadon horgonyoz a kikötő vizében és a ki- és berakodást dereglyékkel eszközlik; éppúgy az uta—

sok csak csónakon közelíthetik meg hajóikat, mely csónakosok díja a hajó rendeltetése szerint vál- takozik és míg a görög kikötőbe induló hajóra igyekvő utas pl. Piráusban 5 drachmát fizet a esónakosnak, az Amerikába utazó 100 drachmát köteles fizetni a hajóra vagy hajóról a partra való szállításért, jóllehet a csónakút távolsága rend—

szerint ugyanaz.

Légiforgalom. Mindezideig csak két vonal, az athén konstantinápolyi és athén—brindisii

üzemben, de tárgyalások folynak az athén—mar- seillei, athén—egyptomi vonalak létesítésére, sőt az angol—indiai, valaminta francia—indiai vonalat is Athénen keresztül tervezik, minthogy Görögország ködmentes ege az aviatika szempontjából különö- sen kedvező.

van

Idegenforgalom. Ami Görögország idegenfor- galmát illeti, úgy csodálkozással kell tapasztalni, hogy jóllehet Görögország bővelkedik Európában egyedülálló természeti szépségekben, melyek még Olaszországban sem lelhetők fel s műtörténelmi, történelmi és régészeti szempontból is világhírű, egyedülálló kincsekkel bir, mégis az idegenfor- galomnak, mely az ország egyik legnagyobb be- vételi forrását képezhetné, alig van némi szerve-

zettsége. *

Habár nagy a haladás, mióta Görögország szépségei régészeti és történelmi szempontból nap- fényre kerültek, mégis tulajdonképen csak az auto- mobil lehetővé Görögország megismerését, mivel a vasút igénybevétele a rossz közlekedés folytán nagy időveszteséggel jár, a hajóközleke- dés pedig szintén nem éppen a legjobb és leggya—

teszi

koribb. 1923-ban 9.474, 1924-ben 10.349 idegen utast számláltak össze,

Pénzügy.

Görögország államadósságának összege a kö—

vetkező:

Angol font 72,072.000

Dolláf 43,595.000

Francia frank 222,407.000

Drachma 8.699,878.000

Ezen összegekben bennfoglaltatik az a 19,906.000 font, mely az Angliával fennálló adós—

ság ideiglenes rendezéséből származik, viszont nincs benne a 17,051.465 török font, mely a ,,Dette Publigue Ottoman" Görögországra eső része, mi- vel még nincs megállapítva, vajjon ezen összeget arany- vagy papír- tőrök fontokban fogják-e

fizetni. _

1926 január 23-án rövidlejáratú kincstári je-

10. szám.

_gyekből 1.272 millió drachma értékű, hosszúlejára—

túakbólpedig 962 millió drachma értékű volt for—

galomban. A rövidlejáratú kincstári jegyek felét az 1926 január 25-i törvénypótló rendelet 8%-0s, 10 éven belül amortizálandó kölcsönre konvertálta.

A bankjegyforgalmat illetőleg meg kell je- gyezni, hogy régebben csak teljes ércfedezet mel—

lett bocsátottak ki bankjegyeket és csak 1920 óta kényszerült Görögország a politikai események ha- tása alatt nagyobb mennyiségű papírpénz kibo—

c'Sátására. Forgalomban volt 1917-ben 848, 1918—

ban 1.257, 1919—ben 1.401, 1920—ban 1.924, 1921-ben 2.507

Késöbben a fedezetet idegen valuták és a szövetségesek kölcsönei alkották, egészen 1921-ig, midőn a szövetségesek hitelmegvonása következté—

ben a drachma fedezetlen maradt és értékének egynegyedére csökkent.

millió drachma.

A kis—ázsiai katasztrófa hatása alatt az inflá- ció csak emelkedett és 1922-ben a bankjegyforga—

lom már 3.149 millió. drachmát, 1923-ban pedig 4.681 milliót tett ki, sőt ha hozzászámítjuk a Nemzeti Bank diszponibilitásait, 5.406 millió drach-

mára rúgott.

így négy év alatt a papírpénzforgalom meg- háromszorozódott és bár 1924 óta nem volt újabb fedezetlen emisszió, a forgalom még tovább emel—

kedett.

Mindezen jelenségek ellenére Görögország nem- zeti gazdagsága ma területének és lakosságának nö—

vekedése és az országnak 1912 óta való általános fejlődése következtében nagyobb, mint 1912-ben, de azért oly helyzet, mely az ország nyugodt, biz- tos, további fejlődését biztosítja, csak akkor kép- zelhető, ha a pénz kérdését szabályozzák, ennek pedig két útja van: a fokozatos revalorizáció, vagy a drachma értékének állandósulása. Az itteni pénz—

iigyi körök 1925-ben még haboztak a két meg—

pldás között, most azonban már a drachma stabi- lizációját tartják az egyedüli kivezető útnak.

Erre szolgál majd a Népszövetség által enge- délyezendö 3 millió angol fontos kölcsön, amit kö- vet egy a költségvetési deficitek fedezésére fordí—

tandó 3 milliós és a menekültek ügyének végleges rendezésére, illetve az elhelyezkedni eddig nem tudó menekültek letelepítése're a harmadik 3 millió angol fontos kölcsön.

Természetszerű, hogy ily pénzügyi helyzet mel—

lett az adók fokozottabb igénybevétele követke—

zett be. Úgyszintén emelték a vámtételeket és az

egyedárusági tárgyak árait. Görögországban is arra a tapasztalatra jutottak, hogy a jövedelem- adó nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak.

Amint az adó magasabb lett, mindjobban növe—

kedett az igyekezet is a jövedelem eltitkolására és mivel a pénzügyi hatóságok nem rendelkeztek

elegendö ellenőrző közeggel, az adó is 'csak kö—

1927,

chesen folyt be. Most hathatósabb elenőrzés ál- tal kívánja a kormány az adóbevételek eredmé-

nyét javítani. ,

Görögország jövedelmei között tekintélyes sze- repet játszanak az egyedáruságok (só, petróleum, gyufa, játékkártya, nakos—i surla) is. Ezen egyed- áruságok bevétele a vámjövedelem legnagyobb ré—

szével a ,,Dette Publigue Hellénigue" biztosítására van lekötve és egy francia, egy angol és 1897 óta egy olasz biztos által alkotott nemzetközi pénz- ügyi ellenőrző bizottság alatt áll.

A költségvetési éveket 1919 óta Görögország—

ban is július hó l-től június 30—ig számítják, Az 1926/27. évi budget a következő volt millió drach- mában (1 drachma—__:O'O75 P):

Rendes bevételek 8.522

Rendkívüli bevételek . 299 Összesen 8.821

Rendes kiadások 6.341

Rendkívüli kiadások . 2.481 Összesen 8.822

Sajnos, a Pangalos-kormány ezen ideális költ—

ségvetése pénzügyi szakemberek nézete és a tény- leges eredmények szerint csak látszólagos állami pénzügyi egyensúlyt teremtett, mivel főképen a praeliminált bevételek maradtak messze az elő-

irányzat mögött.

A Pangalos—kormány bukása után az ökume- nikus kormány, mely elsősorban az ország pénz—

ügyi helyzetének rekonstrukcióját vállalta, 1926 december 10-i dekrétumával pénzügyi szakértő bi- zottságot alakitott, melynek feladatává tette, meg- állapítani azt, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni, vagy a bevételeket fokozni.

Görögország pénzügyi helyzetében javulásra van kilátás abban az esetben, ha a menekültek le—

telepítésének ügye, a drachma stabilizációja és rendes, deficitmentes költségvetések felállítása le- hetségessé válik, amihez természetszerűleg az ál- ]ambevételek fokozásának szüksége is járul. A Nép—

szövetség 1927 június havi ülésszakán, Görögország pénzügyi helyzetének megvizsgálása után a 9 mil- lió angol fontos —— hárommillió angol fontos rész- letekben folyósítandó — kölcsönnek, Görögország

részére való felajánlása mellett foglalt állást; e köl—

csön 1927 utolsó negyedében minden valószínű—

ség szerint folyósíttatni fog, amennyiben Görög—

ország a megállapított feltételeket teljesíti. Az első feltétel egy pénzügyi szaktanácsadónak a Nemzeti Bankhoz való beosztásában állott. Mivel azonban a görög kormány azt jelezte, hogy ez szuverenitá- sával össze nem egyeztethető, megállapodás tör- tént aziránt, hogy a Nemzeti Bank külföldi szak-

embert fog meghívni három évre, kinek azonban

nem lesz joga a bank ügyeibe beavatkozni és tu—