Az építőipari költségmérés jelenlegi módszeréről

LABONYI ISTVÁN:

AZ ÉPlTÖIPARI KÖLTSÉGMÉRÉS JELENLEGI MÓDSZERÉRÖL

Az építőipari statisztikai beszámolórendszer új formája alig néhány hónapja látott napvilágot.

Az új rendszert a ,,Beruházások—építkezések statisztikai beszámoló—

re'ndszerének utasítása és beszámolójelentéseí" című kiadvány foglalja

össze. E kiadvány főszempontja az, hogy a beszámolójelente'sek ídőállóak

legyenek, azokon lehetőleg hosszabb időn át ne változtassunk és az adatok körét se bővítsük. Ezáltal kívántuk megszilárdítani a statisztikai fegyelmet az építőiparban és elősegíteni, hogy az egyszer megismert statisztikai rend- szert ne kelljen sűrű időszakonként újra tanulni, annak minden módosítása

után. '

Július közepén mégis új —-—— a rendszeresített beszámolórendszerben nem szereplő —— kérdőív jelent meg: ,,Beszámolójelentés az 1953. I. félévi ter—

melési érték ielbontásáról" címmel. A kérdőívet azoknak az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknak kellett kitölteni, melyek költségvetéseiket, ill. kereseteiket a magasépítőipari árvetési rendszer—-

ben készítik.

Már előljáróban rámutathatunk arra, hogy az új kérdőív szükséges volt, mert amennyiben a kért adatok megbízhatóan rendelkezésre állanak, az építőipar önköltségvizsgálata terén hatalmas lépést teszünk az elmúlt időszak próbálkozásaihoz képest.

I.

Az építőipari önköltségmérés helyes rendszere azon az elven alapul.

hogy 'a költségvetési áron kiszámlázott költségeket összevetjük a tényle- gesen felmerült költségekkel —— költségtételek szerint. Ezen az elven épül fel a 212. sz. önköltségi beszámolójelentés I. táblája, amelyben a jóvá- hagyott költségvetések alapján végzett munkálatok költségeit elemezzük

költségtételek szerint. E beszámolójelentés !. rovatát —— mely a kiszámlá-

zott költségeknek költségtételenkénti bontását tartalmazza —— 1953. I.

negyedévben a vállalatok egy része különböző hivatkozással nem töltötte ki. A kitöltött adatok is sok esetben használhatatlannak bizonyultak. Hivat-

koztak különböző indokokra: az egységárlapok hiányoztak a költségvetés—

hez, létszámhiány stb. Bizonyos, hogy a kívánalom váratlanul érte a válla- latokat, de a vállalatok sem tették meg kellő időben előkészületeiket e nagy—

fontosságú munka elvégzésére.

A Statisztikai Hivatal mérlegelte a vállalatok jelenlegi nehézségeit és

egyelőre —— amíg az első feltételeket szervezetileg nem biztosítják —— úgy

900 asomr lSTVAN'

intézkedett, hogy további rendelkezésig a 212. sz. beszámolójelentés I.

tábla l. rovatából a Ol—től 06-ig terjedő sorokat kitölteni nemkell. Továbbra is fenntartjuk azt, hogy a helyes módszer a költségvetési áron kiszámlázott költségtételek összevetése a ténylegesen felmerült költségekkel. Tehát a nyersköltségeknek költségtételekre való ielbontásától egyelöre ———— amig nem teremtjük meg hozzá az alapieltételeket —— eltekintünk.

Az építőipari költségvizsgáliatnak többféle megoldása lehetséges.

A részleges költségmérés rendszerén alapul az a megoldás is, amikor, a leszámlázott termelési értéket felbontjuk azokra a főbb költségtételekre, melyek a keresetekből aránylag könnyen kigyűjthetők és a könyvelés által adott tényszámokkal összehasonlítjuk, elemezzük azokat. Az elemzések megbízhatóságát erősen befolyásolja az, hogy jóváhagyott, vagy egység—

árbiztos költségvetések felhasználásával készültek el. Amennyiben az ada- tokat olyan költségvetésekből vettük, amelyeknél az egységárak nem vég- legesek, sa költségvizsgálatot megbízható módon nem tudjuk elvégezni. Az

ilyen esetben kimutatott önköltségcsökkentés általában csak látszólagos

és az egységárak jóváhagyása után legtöbbször módosul.

Mindezek megértéséhez rövid ismertetőt kívánunk adni a magasépítő-

ipar költségszámítási rendszeréről. '

Ismeretes, hogy a magasépítőipari költségvetés három fő csoportra

tagozódik: általános-építési, szakipari és gépészeti munkára. E lőcsoportok

mindegyike több munkanemet tartalmaz. Az általános építési munka pl. az alábbi munkanemekre osztható: alapozási munka, beton-, vasbeton munka,

kőműves munka stb. A munklanemek költségvetési tételekből épülnek fel.

A költségvetési tétel az építmény legkisebb, egyetlen mértékegységgel jel—

lemezhető szerkezeti része, amely a költségszámítási normák alapján ter—

mészetes mértékegységben tartalmazza a felhasználható anyag mennyisé-

gét, ia ráfordítható munkaidőt és ia gépek teljesítményértékét. Az alábbiak-

ban —— példaképpen — bemutatjuk egy költségvetési tétel egységárössze—

állítását. (Az egyszerűség kedvéért gépköltséget nem vettünk figyelembe.)

Egy ma felmenő fal egySégám

Mértékegység Érték

Bal-szám Megnevezés me eve- mennyi— egység_

álása sége úr összesen

1. Kőműves munkaidő ... óra 4,50

2. Állványozó munkaidő ... óra 050 3. Segédmunkás munkaidő ... óra 8,40

1. bérosztályra átszámítva ... ! óra 17,0 3.51 59.67

4. Folyami homok ... m' O,32 90,89 29,06 5. Darabos mész ... m' 0.14 2530 354 8. Cement (280-as) ... (; 1,14 23.60 2690 7. Viz ... m' *O,19 1,0 0,19 8. Falazókő ... m' 130 160,0 208,65

Ennxégár ... . 3 ami !

AZ BPITOIPARI KOLTSEGMERES 901

A bemutatott egységár csak a termeléshez közvetlen szükséges ráfor—

dítások normáinak forintban kifejezett értékét tartalmazza, az ü. n. szociális

juttatásokkal együtt. Az egységár megegyezik 'a nyersköltség fogalmával.

A szociális juttatások költségei címén a magasépítőiparban a nyers

munkabérek 41 %-át számítják fel. E költségek tartalmazzák a bérkiegészítő fizetéseket, az étkeztetési hozzájárulást, az SZTK járulékot stb.

A költségek másik faja —— la nyersköltségen felül :— a rezsiköltség.

Felszámitásí alapja: a szociális juttatások költségeivel növelt nyers munka—

bér, anyag— és gépköltség, valamint egyéb nyersköltség együttes összege.

A rezsikulcsokat a jelenleg érvényben lévő rendeletek alapján általában

munkanemenként számítják fel. —

A tételes keresetekben a nyers— és rezsiköltségeken kívül egy másfajta

költséggel is találkozunk, ez a külön felszámítható költség. E költségtényező a ieszámlázott költségeknek egy külön faja, amely elvileg ia rezsiköltség fogalma alá tartozik. E néven ugyanis azokat za költségeket számítják fel,

melyeknek a százalékos rezsikulcsokkal való megtervezése már sokkal bonyolultabb, ugyanis nem tipizálhatók annyira, mint a rezsiköltség többi tényezőif (Pl. központi igazgatási költség, munkahelyi költség.) Hogy egy épitkezésnél mennyi lesz a dolgozók számára kifizetett négyhetenkénti haza- utazási költség, attól függ, hogy a vállalat helybeli munkásokkal dolgoz—

tat-e, a közeli helyekről járnak be a munkások. vagy pedig az ország másik

végéről toborozták őket. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a jelenleg ide

sorolt költségeknek egy részét minden nagyobb nehézség nélkül be lehetne sorolni za rezsikulcsok'kal fedezett költségek közé;

A nyers-, rezsí- és különfelszámitható költségek együttes összege után 3% nyereség számítható fel.

A keresetekben az egyfajta rezsikulcs alá tartozó költségvetési tételek nyers összegét összevonják és ezek együttes összege után számítják fel a

rezsiköltséget. Ebből indultunk ki, amikor feltételeztük, hogy a vállalatok

aránylag kisebb munkával elvégezhetik a termelési érték nyers-, rezsikölt—

ségre való felbontását. Amint ia későbbiekből láthatjuk, még ezt a látszólag egyszerű feladatot is a vállalatok különbözően —— és legtöbb esetben hely—

telenül —— oldották meg. Nem kevésbbé volt hibás az Épitésügyi Minisztéf

ríum is, amely sem az adatszolgáltatás előtt, sem pedig az utólagos felül- vizsgálatnál nem adta meg a kellő segítséget a vállalatoknak.

Csak röviden kivánunk itt rámutatni arra, hogy a mélyépítőiparí költ- ségszámítás rendszere, a mélyépítőipari keresetelés eltér a magasépítőipar—

tól. Egységárai bruttó egységárak, melyek magukban foglalják a nyers- költségen kivül a rezsiköltséget is. A rezsiköltség is kétféle: munkahelyi és központi rezsi, melyeknek felszámítási alapja nem egységes. Ez volt az oka, hogy azok a vállalatok, melyek kereseteiket mélyépitőipari költség—

számítási rendszer alapján készítették, nem is tudták a termelési érték fel-

bontását a mugasépítőiparban előírt módszerekkel elvégezni.

II.

A termelési érték felbontását a következő beszámolójelentésen kellett

jelenteni:

902

Áeoam tswm-

Évkozdettől .lúnlus 30-i; kiszámlázott termelési érték megoszlása

Sorszám Megnevezés éd !

épitési szakipari szerelési , seg §?"

osszesen és e éb

munka munka munka árbaágtel

!! b 1 2 3 4 5

1. Nyersköltség...

2. Rezsiköltség ...

3. Külön !elszámltható költség. .

4. Felszúmitott nyereség ...

6. Összesen ., ... . . ...

6. Ellentételezéssel csökkentve. .

A vállalatoknak gyakorlatilag —— lévén nagyobb részük tiszta profilú ——

csak egy fejrovat adatait kellett kitölteni, attól függően, hogy építési, szak- ipari, vagy szerelési munkákat végeztek—e. Ipari és egyéb termelést az 5, rovatban kellett jelenteni.

A kigyűjtés megkönnyítésére az alábbi munkalapot mellékeltük:

Minta—munkalap

apltkeus helye. Ill. neve: Kökörosin—u. 1000 alban, egy (indexel

Évkezdettől I. félév végéig készl- tett keresetekben felszámított

Hónap Munkanem _, kg;:ímlfltó

— _ _ .az l a

nyg'gsgkóu magaert ktgmyew

la Ség nélküli

az összege

1 Január földmunka. . . . 73,4 23,5

ala pozá'a ... . . 1242 29,3

be ( onozás ... 872,1 206,7 56.33 különfelszámltható költség. . . ... ,

2 Február !oldmunka. . . . . . . . 622 19,9

al xpozá— . . . 84, 6 2U,1

belonozá— 241, 3 57,4 72 4

kmnnrelszámmiató ká . . '

3 Március be ! onozás ... . ... . ... 72,1 17,2

kömüvesmunka ... 1232 27,0 13.3' különlel—zámllható költség.. . . ...

Április kömüves munka ... . ... 215,6 24,3

ács- és állványozó munka. . . ... 63,4 17,9 224 különfeluzámltha tó költség ... . . . .

5 Május kőműves munka ... . . . ... 143.8 16,2

áca- és állványozó munka. . , ... 42,7 12,4 11 3 különfelszúmftható költség . . . .. . . .. '

6 Jamhavi ,,tárgy— belono/áw ... 52,1 18.53

hóban lezárt" ács— ée állványozó munka ... . ... 37,2 9,8 8 0

különlelszámllhaló költség. . . . ' Jún. havi ács— és állványozó munka ... . . . . 20.4 6,3

folyamatos

anim. . . . 8229"? MM.! 185!

AZ EPITOlPAR! KÖLTSBGMERBS

903

Kökőrcsin-utoai építkezés összesen —— —— 2919,8 . Felszámítoott nyereség 2919,8 Ft után 396 87,6

Kökörcsin-utcai építkezés elvégzett

munkáinak értéke ósszesen' —— —— —— 3007,4 NyemköI-tség —-— — —— —— —— 22293 Rezsikölts—ég —— —— —— —— —— 5063.

Külön felszámítható költség —— 184,2 Nyereség -—— — —— —— _ — —— 87,6_'_

Osszesen: —— —— —-— 3007,4

A munkalap a Kökörcsin—utc'aí építkezés költségeinek kimunkálását mutatja be. A példában szereplő építkezés jianuárban indult. A június havi tételes kereset saját munkát tartalmazó íőösszesítőjének kollaudált vég—

összege 3007 426,13 Ft.

További könnyítés volt a munkalapok összesítésére az alábbi összesítő—

lap—minta:

Összesítő

1000 Ft-ban egy tiz—déssel Építési munka

Építkezés neve nyers—' rezsl- külön felsz. _ felszámított

költség költség költség nyereség összesen

1 2 3 4 5 6

Kökörcsin-utca ... A' 22293 506,3 x 1842 87,6 30074

Illatos-utca ... 872,3 161,4 38,6 32,2 11045

Vártuk-utca ... 543,3 1103 30,4 20,5 705,1

Összesen ... 3044,9 778,6 ' 253,2 110,3 481 7,0

Bevezetendő a táblázatra 01 sor 02 sor ! 03 sor 04 sor 05 sor

Az összesítőlap utolsó sorában előírtuk, hogy az ott szereplő összege—

ket a kérdőív melyik sorába kell bevezetni. Előírtunk bizonyos egyeztetést is, mely szerint a kérdőív 4. rovat 05. sora összegének meg kell egyezni a tárgyidőszmkra vonatkozó 201. sz. beszámolójelentés I. tábla 4. rovatának Ol —l—02 sorában feltüntetett összeggel. Ez az e ezöség szinte magától értetődő, ha a beszámolójelentésnél ugyanazon ko laudált, vagy — ha ez

a 201. sz. beszámolójelentés készítéséig még nem történt meg —— kollaudálat—

lan keresetekből vettük az adatokat.

Feltételezve a minta-összesítőben szereplő termelési értéket, laz 1953;

június havi 201. sz. beszámolójelentés az alábbiakat mutatja: (lásd 3904.

old.)

Az adatgyűjtés előtt felmérést végeztünk arra vonatkozóan, hogy mennyi munkát jelent ez a vállalatok számána. A felmérés eredményekép- pen megállapítható volt, hogy a helyes adatoknak, ill. adatszolgáltatásnak nincs akadálya. Ennek ellenére a beküldött anylag nagyrésze már az első rátekintésre olyan volt, hogy kénytelenek voltunk azt helyesbítésre vissza—

küldeni. *

904

Sor

Megnevezés

a

I. A ermelésí terv teljesítéáe

Terv

'Aaomx mmm?

moo Ft-bah, 1952. 1. 1-1 áron

T e l ] e s l t é s

éves

negyed- éves

2

havi

01

Állami beruházás! és fel—

ujll'ási tervben szere ló saját építőipari jelleg

termelés ... 10 000 2600 900

évkez—

det től 4

a negyed- év kezdet—

tő l

a beszámo- lási hónap—

ban 6

900

02

Állami beruházási és fel- újítási tervben nem sze- replő saját építőipari jel—

legü termelés ...

03 Alvállalkozók által vég-

zett termelés ... 6 000 1 600 450 3125 ! 760 413

Ebből (zi-ból) idegen mi- nisztérlumhoz tarlozó al- vállalkozók által végzett

termelés ... 415 287 68

05 Összesen (annuus) ... II 000 (200 1860 '7943 4371 1333

06

Saját épllőiparl jellegü termelésből (01 4—02) fővál- lalkozói szerződéi alapján

végzett munkák ... 481 7 261 1 ' 920

07

Saját é ltőlparí jellegu termelés ől (01 4—02) felúji—

tá§n tatarozás jellegü munkák ...

08 Ipari termelés ... 230 180 95

09 Teljes said! termelés

( 0 1 4- 0 2 4— 0 8 ) ... 16 000 4200 1360 6047 8711 1015

10

11

A saját építőipari terme- melésből (01 4-02) alvállal- kozói minőségben

idegen tárca részére végzett munkák értéke

lrösztön belüli vállalatok részé- re végzett munkák értéke

12

és a mérlegbeszámolóba került beépítésre.

A trösztök irányítása alá tartozó vállalatok ipari termelés-

ből (08 sor) trösztön belüli értékesítés 142 110 63

Mivel a jelentésekben a hibaforrásoknak különböző hajával lalálkoz—

tunk, hasznosnak véljük bemutatni, hogyan kell ezt za feladatot helyesen elvégezni. Javaslatot teszünk, hogyan lehet az adatokat helyesen és lehe- tőlegla munka jobb megszervezésével összeállítani. Ez annál is inkább

szükségesnek látszik, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség folyamatos

AZ EPITÖIPARX KOLTSEGMERES

905

III.

A fennálló keiésetelési rendszer előírja, hogy a tételes keresetekben leszámlázott munkálatok összevont összegeit az ü. n. ,,főösszesítő ív"-en kell kimutatni. Megkülönböztetünk generál és saját munkát tartalmazó fő- összesítő ívet. A generál főösszesitő ív adatai az egész épület-építmény-

költségeit tartalmazzák; függetlenül attól, hogy a munkálatokat a fővállal-

kozó saját eszközeivel, avagy alvállalkozásba adás útján végezte el.

A ,,saját" iöösszesitő iv csak a saját építőipari termelésként elszámolható összeget tartalmazza. Éppen ezért kell a saját főösszesitő ívből kiindul- nunk.

Vegyünk például egy' olyan építkezést, mely 1952-ben kezdődött, Az 1953. január havi főösszesítő ív kollaudált adatai a következők:

Véglegesen lezárt munka

Folyn mit os a %b H:

Megnevezés előző kerese- tárgyhóban. munkák' Ft összesesen Ft

tek' Ft : Ft b e

1. Szerződés (költségvetés) szerinti

munka . ... . ... 424 890 266 312 186 400 877 602

II. Pótmunkák értéke ... 59 520 25 421 11 310 96 251

),

Téli munkák ... . . . . . 68 951 31 748 ' 9 240 104 939

III. Különhlszámitható költség ... 29 202 8 762 —— 37 964

IV. 8) Többlctmunka költség ... . 24 841 11 310 7 140 43 291

b) Árkülönbözet ... . . . . . 3 771 6 171 18 400 28 342

Elvégzetl munkák összesen . . ... . 606 175 ua 724 232 490 I,": 380

Az 1953 június havi ,,saját" iőösszesítőív kollaudált adatai:

Véglegesen lezárt munka

* ___ Folyamatos a—HVH:

Megnevezés előző kerese- tárgyhóban' munkák. Ft összesen Ft

tek. Ft . Ft b a '

I. Szerződés (költségvetés) szerinti ,

munka ... 1 493 957 412 574 253 200 2 159 731

II. Pótmunkák értéke . . ... 143 685 31 272 8 460 183 417

Téli munkák ... 201 982 — —— 201 982

III. Különfelszámitha tó költségek ... 101 175 15 246 —— 116 421

IV. 8) Többletmunka ... . ... 121 166 25 350 6 200 152 716

b) Árkülönbözet . . § ... 32 244 16 436 22 750 71 430

'Elvégzelt munkák összesen ... 2 094 209 500 878 2.9" 610 2 885 697 ' ,.Folyamato: munkák"

elemeket számítják fel.

elemeket számolják fel.

latok költségei szerepelnek.

;

,,Előzö keresetekben lezárt"

rovatban a keresetkészítés időpontjában meglévő befejezetlen szerkezeti ,,Tárgyhóban lezárt" rovatban a tárgyhónap folyamán befejezett szerkezeti rovatban az előző hónap végéig befejezett munká-

⁹⁰⁶

A két főösszesítő ivből megállapíthatjuk a leszámlázott munka 1953.

I. félévi termelési értékét, amennyiben a június havi főösszesítö iv végösz— * szegéből levonjuk a múlt évet illető termelési értéket. Ezaz összeg a január, havi ,,Előző keresetekben végleg lezárt" (a) rovatban található.

1953. június 30-i kereset végösszege . . . 2 885697 Ft 1952. évi munka értéke . . . . . . . . 606175 Ft

1953. !. I—től Vijan—ig terjedöidőszakban

vanmkozó termelési érték . . . . . . 2279 522 Ft

Rendelkezünk tehát egy összeggel, melyet a tételes keresetekből ki——

gyűjtve bontanunk kell nyers, rezsi, különielszámitható költségekre és

nyereségre. . '

A tételes keresetek belsőxfelépítése nem egységes; nemcsak egy igazga- tóságon vagy trösztön. de legtöbbször vállalaton belül sem. Megfelelő rész—

letes kereselelési utasítás hijján itt valóban érvényesül a mondás, —— ahány ház. annyi szokás. Jelenleg az építési ellenőrnek joga van saját belátása—

szerinti összeállításban kérni a kereseteket. Ebből következik az is, hogy az épitésvezető gyakran a műszaki ellenőr nem mindig helyes kívánságának is enged. E téren a Beruházási Bankot is komoly felelősség terheli, mivel megtűrte ezeket a visszásságokat és nem adott ki egységes utasítást.

Vizsgálataink során ezideig a keresetek készítésének alábbi módjaival találkoztunk:

]. Az elszámolást természetes mértékegységben és forintban a munka kezdetétől számítják. (Átmenő vagy áthúzódó munkáknál.)

2. Göngyölítve vezetik és részletezik az adatokat az év elejétől.

3. Csak a folyamatos és tárgyhóban lezárt tételeket részletezik.

4. A keresetben az ,,előző keresetekben véglegesen lezárt" oszlop ösz—

szegét is részletezik.

5. Van olyan kereset, amely nem tartalmaz csak forint összegeket.

Részletezése a munkahelyen található. Az építési ellenőr a munkahelyen kollaudál és csak a munkzanemenként készitett részletezést csatolják a fö—

összesítőhöz.

Valószínűleg ezen felül még több változata is lehetséges a kereset

összeállításának. Éppen ezért okoz komoly gondot, hogy mégis milyen mód- szerrel lehet leghelyesebben elvégezni a termelési érték felbontását. Itt kell rámutatnunk arna, hogy a Minisztertanács határozata értelmében az 1 millió forinton felüli munkáknál "átadási jegyzőkönyv" felvétele kötelező. Az át- adási jegyzőkönyv a kigyűjtések rendszerében is valószínűleg új problé—

mát jelent. — *

A következőkben a fennálló rendszer kétféle megoldási módszerét mutatjuk be: mind a kettő helyes megoldás. Kizárólag szervezés kérdése, melyiket használjukí

Ez első esetben abból indulunk ki, hogy ,,a tárgyhóban véglegesen lezárt" oszlopban szereplő összeget a következő hónapban—;: az építési ellenőr által elismert összegben át kell vinni az ,,előző keresetekben, véglegesen—

lezárt" oszlopba. Ezek szerint tehát az első félév termelési értékét meg- kapjuk, ha a keresetek I—VI. havi ,,tárgyhóban lezárt" oszlopainak adatai—

hoz bozzávesszük az utolsó hónap, tehát június havi "folyamatos munkák"

oszlopában levő összeget. '

az EPlTOlPARl xoursenm—zaas

907

Az előző példában bemutatott !. és VI. főösszesítő iv ,,tárgyhóban lezárt munkák" adatait pótoljuk a II.—V. havi ugyancsak ,,tárgyhóban lezárt munkák" adatzaival és vegyük hozzá a június havi ,,folyamatos munkák"

rovatban szereplő összeget: -

megnevezés Tárgyhóbnn lezárt munkák fgjyglfgg: Tis—Éli?

. 1. hó II. hó III. hó IV. hó V. hó VI. hó kák VI' hó hó .

!. Szerződéses munka ... 266 312 86 340 137 945310 104 268 357 412 574 253 200 1 734 841 II. Pótmunka ... . . . . 25 421 11 751 8 410 23 645 14 938 31 272 8460 123 897 Téllmunka ... . . . . 31 748 47 538 58 745 —- — -— —— 138 031 III. Különfelszámitható költ—

ség ... 8 752 11 630 14 540 18 755 18 286 15 246 -—- 87 219 IV. 8) Többletmunka ... 11 310 13 531 19 784 28 418 23 287 25 350 6 200 127 875 b) Árkülönbözot ... . . . 6 171 3 210 9 571 5 783 3 738 16 436 22 750 67 659

Összesen ... . 349 724

174 000 249 004 386 700 328 606 500 878 290 610 2 279 522

Előttünk van tehát az első félév termelési értéke a havi keresetek ,,tárgym hóban lezárt" oszlopaiból kigyűjtve. A továbbiakban az a feladatunk, hogy megkeressük a tételes keresetekből ezen összegek részletezését és kigyűjt- sük azokat.

A keresetekben a részletezés ia föösszesítő ív kívánalmainak megfelelő sorrendben történik. Gyűjtsük ki tehát a január hónapot:

Nvers— Különfelszá-

Hónap Munkanem káltség Rezsiköltség mitható költ- Nyereség Osszesen seg

Szerződéses munkák

felvonulási munka. . . 1412 30,9 5,3 183,4

alapo/ás . . . . ... 23,4 5,1 O,9 29,4

kőműves munka . . . . 25.13 5,6 O,!) 81.55

I földmunka ... 16,0 5,1 O,6 _ 21,7

. Pótmunka

kömüves munka ... 128 2 8 (),(r 16,1

földmunka ... . . . . 6.7 2,3 O,3 9,3

Téli munka '

kömüves munka ... 25,2 5,6 0,9 31,7

Többletmimka

földmunka ... 5,3 1,6 0,2 7,1'

alapozás ... 3,4 O,? (),1 4,2

Árkülönbözet

földmunka ... . . . 4,5 1,5 0,2 6,2

Külön felszámítható . . . —— -— 8,5 0.3 8,8

Összesen ... 269,8 az,: , 8,5 10.53 349,7

Az összegeket ezer forintban vettük egy tizedessel, mivel a többi szám kiírása feleslegesen nagy munkát jelentene. Láthatjuk, hogy a kigyűjtés végösszege megegyezik az előbbiekben bemutatott féléves termelési érték I. hóban lezárt végösszegével. Nemcsak a végösszeggel, hanem részeiben

903 ' mom! iswm

is fennáll az egyezőség. A I. szerződéses munka összege: 266 312 Ft. A rész- letezésben ez 4 összegből tevődik össze: Felvonulási munka 183,4, —l— alapo—

zás 29,4 tckőrnűves munka 31,8—l—földmunka 21,7; összesenz266,3 ezer

forint. Ugyanígy egyezik pótmunka, téli munka, többletmunka, árkülönbö—

zet és a különfelszámitható költségek összege is. A ,,Szerződéses munkák"—

nál a magasépítőipari keresetek általában csak a nyersköltséget tartalmazó ,,nettó" egységárat használják, tehát a nyers rezsiköltségek kigyűjtése nem okoz nehézséget. Előfordul azonban ,,bruttó egységár" is. Pl. felvonulási munkák esetében az egységár a felszámítható rezsit és hasznot is magában foglalja. Ilyenkor visszaszámítást kell alkalmazni. A példánkbian a felvonu—

lási munkia felszámolt kereseti értéke 183,4. Ez az összeg magában fog—

lalja a 30/0 felszámított nyereséget is. A nyereségnélküli összeget vissza—

183,4

számítással kapjuk meg. Tíí : l78,l. A nyert összeget levonva az ere- deti összegből (183,4) megkapjuk a 3% nyereségnek megfelelő eredményt (5,3). Újlabb visszaszámítással —— mivel tudjuk, hogy na felvonulási munkák után a felszámítható rezsi 2l%, megkapjuk a nyersköltség összegét is

1781,

mi :: 1472).

A fennálló gyakorlat szerint a pótmunka, többlet—munka, árkülönbözet

és a különfelszámítható költséget a ,,költségküfönbözeti ív" tartalmazza A megjelent M. T. határozat ezt az eddigi helytelen gyakorlatot megszün- teti és a tartalékkereten túl a költségvetés keretösszegének bármilyen címen való túllépését megtiltja. A jóváhagyott tervetesaak tervmódosítással lehet megváltoztatni. Gyakori eset, hogy itt is bruttó módon szerepelnek a költsé- gek, munkanemenként felsorolva. A részletezést az épitési naplók tartal—

mazzák. Ebben az esetbe-n vagy megszerezzük a tételek részletezését. vagy pedig itt is ———— az előbbiekhez hasonló —— visszaszámitást kell alkalmaz—

nunk. ügyeljünk arra, hogy la különlelszámítható költségekből is vissza- számítsuk a 30/0 nyereséget. A különfelszámíthiató költség után rezsi nem kerülhet felszámításra.

Hasonló módon kell a II., III., IV., V., VI. havi ,.tárgyhóban lezárt", valamint a VI. havi ,,folyamatos munkák" :adatait részletezni. Amennyiben egymunkával elkészültünk, az összegeket felvezetjük az öszesitő lanra.

Természetesen a hangsúly nem azon van, hogy a keresetenkénti termelési érték felbontása szépen vonalozott és írógéppel kitöltött ptapiron készüljön.

Ugyanolyan jól lehet az a kigyűjtés is, amelyet összeadógépbe ütünk be.

Az összeadógép szalagjait azonban [sorszámozva szabványszerűen bizony—

latként kell megőrizni.

Gyakorlxati útmutatásként tanácsolhatjuk, hogy havonta egyeztessük a

kiírt adatokat a főösszesítőiv megfelelő összegével. Azt pedig sohasem szabad elmulasztani, hogy —— jelen esetben —— június havi halmozott ösz—

szegböl levonjuk a január 1-i induló összeget és az így nyert termelési érték- kel összehasonlítjuk a kereset felbontott összegét. Ilyen módszer mellett a munkát egyszerre többen is végezhetik. Helyesnek találtuk azt a meg—

oldást is, hogy a termelési érték felbontását ugyanaz a személy végezze, aki a tételes keresetet készítette. Az adatokat ebben az esetben is felül kell bírálni és annak helyességéről meggyőződni. Az összesítést célszerűen a beszámolójelentéshez mellékelt öszesitőlap minta szerint végezhetjük el.

az emrótmm Kozrsemienes ; _ 909

Említettük, hogy a termelési érték felbontását többféle módon lehet el—

yégezni. ,Vállaliati ellenőrzéseink során a 22. sz. Trösztnél igen jó rendszer- V

rel találkoztunk. A Tröszt összes vállalatainál kötelezően bevezett ék az ü. n.

,,kereset belső főösszesitő ív"—et. Ennek alapján minimális munkával tudják

feladataikat megoldani.

Bemutatunk egy kitöltött belső főösszesítő ívet.

(Lásd: 1. sz. melléklet 910—911. old.)

A belső főösszesítő ívet a kereset készítésével párhuzamosan a műszaki dolgozók állítják ki. A belső főösszesítő ív kitöltése többletmunkát ielent, lényegére nézve azonban inkább alapvető bizonylatnak nevezhetnénk.

A bizonylatok és elszámolások kitöltése mindig többletmunkát jelent, amely azonban később százszorosan megtérül, mert lehetővé teszi vizsgálatok,

elemzések elvégzését és a hibák feltárását.

Az ismertetett főösszesitő ív külön adjsa halmozott összegben:

]. A saját építőipari munkát;

2. Anyagszállítóna—k minősülő (de sajátnak számító) munkát;

3. Trösztön belüli alvállalkozói munkát;

4. Trösztön kívüli alvállalkozói munkát;

5. Generál termelési értéket;

6. Munkanemenkiént részletezi .az építési munkát;

7. Részletezi az anylagszállítínak minősülő alvállalkozókat.

így válik lehetővé, hogy a decemberi és júniusi belsö főösszesítök adataiból egyszerű kivonással rendelkezésünkre áll a féléves termelési érték munkanemenkénti bontásban.

% §:

Felvo— Föld— $$$- Sai Téli mun- Szállító! Különfel-

Megnevezés nulási munka ton age § ka (kőmü- alvállal— számítható Osszesen

munka munka e "e ves) kozó költség

M$ .:

1953. VI. 30—án ... 2122 6082 755,7 605,6 202,0 3855 116,4 2.885,7 1958. 1. l-én ... 2123 406,1 1423 217,8 67,3 —- 47,6 1.093.4

1953. I. félév ... —- 202,1 613,4 387,8 134,7 3855 * 68,8 1.792;

le 3 % nyereség ... 5,8 * 17,9 11,2 3,9 11,3 2,0 52,1

Marad ... 196,3 395,5 376,6 130,8 374,2 66,8 1.740,2

Le rezsiköltség ... 47,5 114,2 67,4 23,4 —- —— 2525

Marad nyersköltség . . 148,8 481 ,8 3092. 107,4 3742 —— 14203

Különielszámitható költség ...

* 66,8 663

A munkanemenként megállapított termelési értékből a bemutatott példa szerint először za 3% nyereséget számítottuk ki. A nyereséggel kisebbített összegből újabb Visszaszámítással megkaptuk a nyers-, illetve a rezsiköltség összegét. A földmunkáknál pl. ahol a rezsikulcs 3,2%, a visszaszámítás a

1963 /

következőképpen történik: Tgé— : l48,8. Ez az összeg a rezsi felszámí—

3 Statisztikai Szemle —— 3—2!)

920 norm xswm

Dlőía-utcaí építkezés 1953. ÉVI JÚNIUS HAVI 8. SZ.

Kv. szerinti munkák a Pótmunkák

E Munkanem véglegesen le;.árt Folva- véglégesen lezárt

. n- .

§ megnevezése munkák dl mlalban 544547 munkáknál

:; evő összesen

0 előző tárgy— —n előző tárgy-

" ker.-ben hóban m" ál ker.—ben hóban

1 2 3 4 5 6 7 8 9 110

1 Felvonulás 157 60!) 157 6110 *

2 Földmunka 438 742 433 742 4

§ 3 Betonazás 113 583 87 345 2170 928 43 5114

§ 4 Vasbelon munka 341 972 192 159 444131 67 103

§ 5 Kőműves munka 171: 316 91 419 '253 290 514 926 19 858 17 715 _

T: __ 6 Elhelyező munka -— 47 683 47 683

N E 7

.9. s. —§—

8 39 * ,

..: *a 9 "

"0 11)

;; 11 _ _

(3 12 Téli munka 901 982 291 982

Kül. felsz. költs.

a) Saját termelés 1 424 195 323 597 253 eno 9 095 992 127 465 , 77 7 75 2 1 22/6 Afztalos munlgg 130 328 39 417 1159 739 16 229 4 719

:; 2 22/6 Lakatos munka 78 215 27 315 105 530 s 841

., E 3 Vasredőnyner. Váll. 63 291 29251 83 452

a, _:

u 5—5 4 3. .,: *g—

3 7735 6 . _ —

7-1 54: 7 x.

63

; _b_)__ Anyag száll. m. 271 744 83 977 355 721 19 22) 19 557 4 c) a)4—b) öszesen 1995 939 412574 259 209 2361713 143 685 31 272 .,

s' 1 22/6 Vlllanyszer. m. 46 410 23 683 71) 093 47 680

§ *; ! 2 2211 Múzoló munka 14 534 32 467 49 994 s 243

2. ;: 3

a !: ——-—- 0-4 : § 4

' N

E ; d) Tröszti alv. Össz. 90 944 56143 117 087 3 243 47 989

'- " __ !

94 e) c) Hi") összesen 1 756 883 468 717 2472 800 14992; 78 952

. J.

_2

§ ;; 3

G _: 4 : -' _

E ?; 5

- m

% !) Száll. szerz. öv—z. l [

__. : __ ___1_ Épületszerelő V. 92 191 92 491 17 635 !

g § ?; 2 1211 Epüln!üu.V. 21 854 a 841 28 695 6 987 (

!; _0, % 3 1111 Te!ő/.szig.V. 11 371 38 765 59 136 4 957 (

3. :— zo ?

. -— § __

5: 8 Én _5,

? ; 6

5 e —7_

? 3 _a"

:

§ ; 9

a! : -—

§; ? 11—

"' ? § Aman. szerz.

h) f) 4—3!) összmen 33 225 198 97 171 322 s 927 22 292 non. term. érték e) 4 h) 1 799 1115 i 5115 914 ( 2 650 122 192 915 11244 ;

kiállította

az apu!—orgia! .KOLTSBGMÉRBS

KERESET BELSÖ FÖÖSSZESTTÖJE

911

1. u. —mellék191 értékei Kül. felsz. költség Többletmunka Árkülönbözet.

Összgs

Folya— előző hó tárgyhó előző hó tárgyhó előző hó tárgyhó eddxg

matban 94—104—11

dvégze"

levő összesen munka

m.-nál kerítsetében keresetében keresetében értéke

11 12 13 14 15 16 17 ! 18 19

11310 7415 15834 20156 212315

109 856 24135 16 410 19 (130 608 173 ' 43 504

244 432 67 Illő

511 234 8460 43 033

557959 47 688

2 IM?

101175 16246

110 421

8460 153 640 101175 15246 121166 3155!) 32 244 39186 21 May

20 936

187 615 8 841

114 371 83 462

29 777

335 497 183 417 101175 15 245 121166 3155!) 32244 39186 288569?

47 680

117 773 .! 243

511 237

50 923

168 010 8460 23434 101175 15 246 127186 31550 32 244 39186 3053 7"?

17685 456 1617 112199

6987 1871

37 553

4657 1216 3940 5301 66 311;

29279 3543 394!) 1617 5361 215962

8 m; ] 263 619 l.)] 175

18 789] 125 ma 33 167! 32 244 l 44 án

3 268 769

3!

ellenőrizte (cp. vezető)

müszaki csoport

912 " mom; az aprroumm Konrsmmanas

tásának alapja, azaz a nyersköltség. A rezsi összegét egyszerű kivonással kapjuk meg (196,3—— l48,8———.—47,5). A többi munkanemeknél természete- sen a megfelelő rezsikulcsot kell alkalmazni.

$

A cikk elején feltett kérdésre, hogy vajjon mindezt mire tudjuk felhasz-

nálni? —-—- itt íelelhetünk. Az alábbi összeállításban a ténylegesen felmerült költségeket összevetjük a kiszámlázott költségekkel.

Filsztámitott 'iéixyleges Felszámított aényleses

Megnevezés hl ségek !) tségek ltségek öltségek

ezer Ft-ban %—ban

Nyersköltség ... 14205) 129545 79,4 7st

Rezslköltség ... 2525 ml,? MJ) UA

Különfelszámítható költség ... _ 66.8 , 39,6 3.7 2.2 '

Összesen ... mum 2.616,9 am 91,9

Nyereség ... 52,1 145,4 2.9 8,1

összesen ... 1.792,3 —- zoom , 1oo,o

Rezsi a uyersköltsc'g százalékában ...... 17,8 244

——$ ,

Rezsi -l- különfelszámitható költség a nyersktg. %-ában.' ... 2.3,2 27.l Bazsi 4— a felszámított és felmerült különtel'számltható költség kü— W

lönhsége a nyersktg. %—ában ... 223

E cikknek nem célja, hogy az építőipari költségelemzések kérdéseivel

részletesen foglalkozzék. Pár szóval mégis rámutathatunk arra, hogy a

nyersköltségben lévő 7,l%-os megtakarítás mögött valószínűen laza nor—

mák állanak. A 3,4%—os többletrezsi helytelen rezsígazdálkodásna multat.

A különfelszámítható költségeknél megállapítható, hogy 39,6 Ft fajlagos fel—

merült költségnél 59,3%-kal többet számolt el a vállalat.

Ezekután megállapíthatjuk, hogy amennyiben ezek a mutatók megbíz- hiató adatokból tevődnek össze —— valóban nem marad el a kívánt eredmény és az építőipar költségszámítása terén jelentős lépéssel haladtunk előre.