Beszámolók, szemlék, referátumok A jövő
Az új technológia hatását a gazdaságra, az in
tézményekre és az egyénekre még nem mérték fel teljesen. A kommunikáció javítása azt jelenti, hogy a tevékenységeknek nem kell pontosan meghatá
rozható közösségekben zajlaniuk. Az információs technológiáknak köszönhetően az információ elekt
ronikusan tárolható, és bárhol a világon hozzáfér
hető. Az információs forradalmat azonban az in
formáció értékének és használatának kell vezérel
nie, nem pedig a technológiának. Rövid távon a régióknak meg keli küzdeniük egymással a forrá
sokért. Az egyéneknek és gazdálkodóknak ki kell fejleszteniük stratégiájukat az információk elektro
nikus úton való hozzáférhetővé tételére. A köz
szolgálati szektornak különösen ki kell használnia annak az előnyeit, hogy az információ jövedelmet termelhet, ezért céltudatosan kell forrásokat sze
reznie a fejlesztés költségeinek fedezésére. Az Egyesült Királyság egészének is ki kell dolgoznia stratégiáját. A folyamat munkaigényes, de a vég
eredmény lehetővé teszi majd az igények kielégí
tését. Ha ez elmarad, újra eljöhet a feudális állam és az erősen korlátozott források ideje.
/CARRUTHERS, S.-SMITH, S.: Challenge of the Information Society. = Information Services and Use, 17. köt. 4. sz. 1997. p. 225-240./
(Hegyközi Ilona)
Felmérés a CD-ROM
adatbázisokról brit egyetemi könyvtárakban
A brit egyetemi könyvtárakban 1996-ban az adatbázis-beszerzési költségek 75%-át költötték CD-ROM termékekre. A könyvtárakban a CD- ROM elmek átlagos száma az 1988. évi 3-ról 1996-ban 43-ra nőtt. A korai időszakban a CD- ROM-ok többsége tudományos, műszaki és orvosi témájú adatbázis volt, ma a spektrum sokkal szé
lesebb.
A CD-ROM termékek növekvő népszerűsé
gének okai ismertek: az adatbázisok online kere
sését nagymértékben gátolja a hostok árszerkeze
te, a kapcsolódási költségek viszonylagos magas szintje (a „taxióra-effektus". - A ref.). A CD-ROM adatbázisokért éves előfizetési dfjat kell fizetni, ami könnyen kalkulálható. A CD-ROM adatbázisokat a végfelhasználók is képesek keresni. Az adatbázi
sokat a CD-ROM-ról helyi hálózatokba lehet tölte
ni, az egész egyetem területén hozzáférhetővé téve bárkinek. A CD-ROM állomány mintegy fele az egyetemi könyvtári hálózatban használható.
A CD-ROM időszak kezdetétől fogva azonban voltak olyan vélemények, amelyek szerint ennek a technikának nincs hosszú távon jövője. Egyes szerzők már 1990-ben azt jósolták, hogy a CD- ROM „átmeneti technika". Ezt arra alapozták, hogy az USA-ban sok könyvtárban néha túlléptek a CD- ROM technikán, és az egyetemi hálózatokban köz
vetlenül az adatbázis-előállítótól származó tartal
mat telepítették. Nagy-Britanniában regionális köz
pontokat szerveztek, és onnan lehetett a JANET hálózaton hozzáférni az adatbázisokhoz (részben
* ingyen, részben díj ellenében). A cél az volt, hogy a felsőoktatási közösségekben ingyenes elérést biztosítsanak hálózaton.
A kereskedelmi szektorban új hostok alakultak meg a hagyományos CD-ROM piacon, közülük elsősorban a SilverPlatter és az Ovid említendő.
Ezek www-hozzáférést biztosítanak az egyetemi használóknak, intézményi előfizetési alapon.
A CD-ROM felmérés
Az utóbbi tíz évben készített felmérések közül a 6. felmérés adatait ismertetjük. 60 kérdőívet küld
tek ki felsőoktatási intézmények egyes típusaihoz, amelyeknek tekintélyes CD-ROM állományuk van.
70%-uk küldött választ, amelyek között 17 1992 előtti „régi" egyetemi könyvtár, 17 „új" egyetemi könyvtár és 10 főiskolai könyvtár szerepelt.
A válaszok értékelése:
Költségek
A CD-ROM beszerzésekre fordított költségek 51 800 GBP-ről (1995) 64 800 GBP-re (1996), vagyis 25%-kal emelkedtek. A költségnövekedést mutatja az 1. ábra diagramja régi és új egyetemek
re 1988 és 1999 között.
Az 1995-96-os költségvetési évben az évi CD- ROM költségek Így alakultak:
Régi egyetemek 53 700 GBP Új egyetemek 74 500 GBP Főiskolák 28 600 GBP Az „új" egyetemek nagyobb mértékű kiadása az előző felmérésekben is visszatérő momentum. Az egyetemeken vásárolt adatbázisok drágábbak, mint a főiskolák beszerzései. Pl. az egyetemek megveszik a drága Psyclit, Inspec adatbázist, a főiskolák a jóval olcsóbb Erre és The Guardian adatbázist preferálják.
292
TMT46. évf. 1999. 7. sz.
Ezer GBP 80
60
40
20
1988 1 989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 ÉV
1 ábra CD-ROM-ra fordított közepes évi költségek alakulása az egyetemeken
Á l l o m á n y o k
A CD-ROM elmek terén 60%-os növekedés ta
pasztalható az előző évhez képest. A legnépsze
rűbb adatbázisok címe és népszerűsége látható az 1. táblázatban.
1. táblázat
A CD-ROM adatbázisok népszerűsége
egyáltalán nincs módja rá, ötnek csak 1-3 adat
bázis hálózati használatára van lehetősége.
Egyes intézményeknek komoly rendszer- és szoftverproblémái vannak. Sajnos sok egyetemen és főiskolán hiányzik a hálózat kezeléséhez szük
séges szakértelem. A hálózati árak megfizetésé
hez szükséges költségkeretek elégtelensége szá
mos intézményben lehetetlenné teszi a meglévő CD-ROM hálózatok fejlesztését, bővítését. Máso
kat a CD-ROM-forgalmazók megkötései zárnak ki a hálózati használat kiterjesztéséből. A CD-ROM szoftver szabványosítási hiányosságai további problémákat jelentenek.
Következtetések
A felsőoktatási intézmények könyvtáraiban a CD-ROM termékek továbbra is első helyen állnak az elektronikus információk tárolására és visszake
resésére alkalmas módszerek között, a más for
mátumú szolgáltatások kihívásai ellenére. A hoz
záférhető címek számának jelentős növekedése tapasztalható. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy más információszolgáltatási módok hamaro
san befolyásolják-e az egyetemi CD-ROM-piac egészét, vagy sem.
Réqi egyetemek Új egyetemek Főiskolák Átlagos helyezés
1 Psyclit 1 The Guardian 1 The Guardian 1 The Guardian
2 Inspec 2 Cinahl 2 International Eric 2 Psyclit
3 Oxford Eng Dict 2 The Times 3 ASSIA 3 Cinahl
3 MLA 2 Medline 4 The Times 3 The Financial Times
4 Dissertation Abs 2 The Financial Times 4 Cinahl 3 MLA
4 Medline 3 Inspec 5 The Financial Times 4 The Times
4 The Guardian 4 MLA 5 BNB 4 Inspec
4 Eric 4 Minlel 5 The Independent 5 ASSIA
5 ABI/Inform 4 Psyclit 5 Encarta 5 Medline
5 The Financial Times 4 Des & App A Index 5 Sports Discus 6 International Eric
5 Eng Poetry D/base 4 Fame 5 Psyclit 6 Eric
6 ASSIA 5 The Independent 5 MLA 7 ABI/Inform
6 Cinahl 5 ASSIA 5 BHI 8 The Independent
6 Global Bks in Print 5 BHI 6 Social Trends g BHI
Rövidítések: ASSIA (Applied Social Sciences Index & Abstracts), BHI (British Humanities Index), BNB (British National Bibliography), Des & App A Index (Design & Applied Arts Index), MLA (Modern Language Association International Bibliography).
CD-ROM hálózatok
A hálózatba kapcsolt adatbázisok között vezet a The Guardian: a hálózattal rendelkező intézmé
nyek 76%-a kapcsolta be ezt az adatbázist. A há
lózati lehetőségek erősen változnak: egynek
Egyes intézményeknél mégis biztos jelei van
nak a szolgáltatók által szállított információk irá
nyába való elmozdulásnak. Sok könyvtáros a CD- ROM hálózatok létesítését és fenntartását nem tekinti saját emberi és technikai erőforrásai megfe-
293
Beszámolók, szemlék, referátumok lelő hasznosításának, helyette inkább áthárítja a
felelősséget külső intézményekre. A felhasználók egy része szívesebben fordul az online és/vagy a webszolgá Itatásokhoz, mások azt szeretnék, ha otthonról tudnának hozzáférni az információkhoz.
Egy megfelelően komplex és külsőleg hozzáférhe
tő hálózat segítene ezeken a gondokon.
/EAST, H.-LEACH, K.: The continuing prominenee of CD-ROMs in academic libraries: the finding and evaluation of a survey. = Aslib Proceedings, 50.
köt. 8. sz. 1998. p. 208-214./
(Roboz Péter)
Az Internet gazdasági szempontjai
Az Internet rendszerét négy fő információs fo
lyamat alkotja:
1. Az ínformáció előállítása
Az előállítók köre a magánemberektől a tudo
mányos kutatóhelyeken át az állami szervekig, az előállítás költségei az egyéni munkaráfordítástól a befektetők vagy a költségvetés által adott dollár- milliárdokig terjedhetnek. Vállalását nemcsak az esetleges megtérülés vagy profit ösztönzi, hanem pl. az új, divatos információs közeg vonzása vagy az önreklámozás.
2. Az információ használata
A leggyakoribb felhasználás az elektronikus posta és a számitógépek közötti adatátvitel, ezu
tán következik a távoli számítógépekre való online kapcsolódás. Nemcsak a végfelhasználók, hanem az előállítók és szolgáltatók is felhasználók abban az értelemben, hogy tevékenységük igényli az Internetet. A kiszámlázható díj általában messze elmarad az információ megszerzésének egyéb költségeitől, a felhasználás költségei pedig gyak
ran még ezeknél is sokkal nagyobbak.
3. Az Internet kommunikációs infrastruktúrája Informatikai szempontból az információk előállí
tását és továbbítását lehetővé tevő eszközök ösz- szessége. Értéknövelő hatása az általa biztosított gyors célba juttatásban, fokozott rendelkezésre állásban, könnyű elérhetőségben stb. áll. Összete
vői a gerinccsatornák hálózata, az adatforgalom- irányító számítógépek és átviteli protokollok együttese, a gerinchálózatot a felhasználókkal összekötő szolgáltatók, végül a munkaállomások és a helyi hálózatok.
4. Az Internet információs infrastruktúrája Az információk feldolgozását és a hordozókö
zeget jelenti. Résztvevői többek között a könyvtá
rak, eredeti vagy másodlagos kiadók és adatbázis
szolgáltatók. Tevékenységük értéknövelő hatású, megnövelik az információk használhatóságát, elér
hetőségét és relevanciáját, könnyebb a célzott információkeresés. A tevékenységek alcsoportjai:
> Információtartalmi folyamatok: átalakítás (fordí
tás, szerkesztés), analízis és szintézis (kivona
tok, referátumok), logikai elérés, visszakeresés.
> Formátumtól függő folyamatok: átalakítás (írás, kép, hang és adatok digitalizálása), tárolás, fizi
kai hozzáférés. A digitalizálás lehet a legköltsé
gesebb; a gazdaságosság a közös kommuni
kációs technológiában van.
Gazdaságossági mérőszámok és egyéb ismérvek
Az Internet-folyamatoknak négy alapvető gaz
daságossági ismérvük van:
1. Az input jellemzői a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke és egyéb attribútu
mai, pl. a bevitel sebessége.
2. Az output jellemzői a kihozott információ meny- nyisége, minősége, a kihozatal sebessége és ára.
3. A hasznosítás jellemzői a felhasznált információ mennyisége és az erre ható tényezők: ár, figye
lemfelkeltés, a használat egyszerűsége, elége
dettség.
4. A járulékos hatások jellemzői az életminőség javulása (időmegtakarítás, tájékozottság), a tu
dás növekedése, a munka eredményessége.
A gazdaságossági elemzés a mérőszámok, pl.
a szolgáltatás ára és a kihozatal, vagy a költség és a haszon közötti viszonyokra irányul.
A ráfordított erőforrások pénzben kifejezett összege mellett ugyanilyen fontos, hogy ki fedezi a költségeket: a szolgáltató, a kormányzat, a szolgál
tatás vásárlója, a hirdetők vagy más. Az Internet folyamatainak költsége általában egy nagy, egy
szeri vagy periodikus, mindenképpen megelőlege
zendő fix költségből, és a szolgáltatás célba jutta
tásával járó, viszonylag kis változó költségből te
vődik össze.
A szakirodalom a kommunikációs infrastruktúra költségeire összpontosít, pedig a valóságban ez a legkisebb súlyú a négy kategória közül. A reális sorrend valószínűleg ez: felhasználás, előállítás, információs infrastruktúra vagy kommunikációs infrastruktúra. Az információs infrastruktúra költsé
geit legtöbbször költségvetési források vagy más támogatások fedezik, azt a látszatot keltve, hogy az Internet lényegében ingyenes. Várható azon
ban, hogy egyre több szolgáltató lesz kénytelen az igénybevétel kiszámlázására.
294
