TMT41.évf.1994.7-8.sz.
Aditbáirsok S I Í I M
Dyanpodis iz í l ő i ö év in dm ében
leztrl
u - 19BT 1908 1909 1990 1991 1992
*d>m. U >S9 390 •17 15ZZ ZZ1Z
Gy»r*p 3.9 2.0S Z.09 1.B6
X Aditbáztsok
— G»w«podji
5, ábra A CD-ROM adatbázisok számának alakulása és gyarapodásának üteme {1987-1992)
A csonkolt ENVIRONMENT deszkriptorral a Compu- ter-Readable Databases metaadalbázis szerint - 70 CD-ROM termékből kereshetünk információt; ezek 73%-a online is elérhető. Ugyanakkor a 230 online adatbázis (amelyekben szintén él az ENVIRONMENT deszkriptor) 22%-ának van CD-ROM változata. Tehát a környezeti témák szempontjából valamennyire rele
váns adatbázisok csaknem negyede CD-ROM tormá
ban is kapható; számos ilyen adatbázis pedig csak CD-ROM formában kapható.
A CD-ROM források száma exponenciálisan nő, szemben az online források lineáris növekedésével:
lásd a
6. ábrát.
Várható, hogy 1993 végére a CD-ROM adatbázisok száma eléri és meghaladja az online adatbázisokét. A TFPL CD-ROM katalógus 1991. évi kiadása 50 CD-ROM terméket sorol be a Környezet címszó alá. További mintegy 200 CD-ROM adatbázis tartalmaz vízügyi, energia és szennyezés kulcsszavakkal kikeresett rekordokat.
Következtetések
A környezettel kapcsolatos információk gazdag tár
házát találjuk az elektronikusan kereshető és olvas
ható adatbázisokban, többnyire az online és CD-ROM típusokban. Az online források száma tíz éve folyama-
o -1966 T917 19H 1989 m o 1991 1992 1993 Onünt
CD-ROM 2.W1 0.042
3,369 0,12
3,699 0,2
4.0*2 0,496
4,1.65 1,075
4.911 1,951
5,337 3.S1Z
5.76Z 6.371 X Online
O CD-ROM
6. ábra Az online és a CD-ROM adatbázisok számszerű növekedésének összehasonlítása
tosan, a CD-ROM forrásoké is, de még meredekebben nő. Az utóbbi típusú adatbázisok előnye, hogy nem
csak szöveges, hanem hang- és grafikus vagy képi információkat is tartalmazhatnak; az ábrás információk a környezeti vizsgálatok szempontjából különösen je
lentősek. Különféle grafikonok, diagramok, térképek, hanganyagok is elektronikus módszerrel tárolhatók és visszakereshetők.
A környezeti szakirodalmi információk iránti igény jelenleg nem túl nagy, és a legtöbb környezeti informá
ció online formában áll rendelkezésre. Ez az állapot azonban változásban van. A környezeti tanulmányok növekvő fontossága, valamint az információs médiu
mok trendjei arra engednek következtetni, hogy ez a szakterület nagyobb figyelemét fog kapni, mint eddig.
A CD-ROM technika lassan felváltja az online techni
kát, mint a környezeti információk elsődleges forrását;
az online keresés megmarad a friss anyagok és hírek fő hozzáférési közegének.
/RONALD, K.-NICHOLLS, P.: Environmental Information sources - online and ondisc. = Canadlan Library Jour
nal, 49. köt. 4. sz. 1992. p. 277-284J
(Roboz Péter)
A „vsesoúznyj
M-ról „vserossijskij"-re oroszosított VINITI negyvenéves
A VINITI mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiá
jának tudományos és műszaki információs intézete 1952-ben a kiváló vegyész, A. N. Nesmeánov akadé
mikus, akkor az akadémia nemrég (1951-ben) hiva
talba lépett elnöke kezdeményezésének és aktív köz
reműködésének köszönheti életre hívását.
A Biological Abstract az intézet létét a következőkép
pen méltatta: „Noha jóval kevésbé volt drámai ese
mény a VINITI létrejötte és működésének kiteljesülése, mint amilyen a Föld mesterséges holdjainak felbocsá
tása volt, ám végül is hatalmas jelentősége van az orosz és a világ tudományosságának jövője szempont
jából."
3 2 5
TMT41.évf.1994.7-8. sz.
25M AdatbáiKok szína
Gyarapodás n
*l5l5 (V
inddibcn
u - 1987 1980 1909 1990 1991 1992
48 119 390 i n 1572 2212
: : v i - S C 3.t 7,06 7.09 1,8* 1,15
X Adatbázisok
— Gyarapodás
5. ábra A CD-ROM adatbázisok számának alakulása és gyarapodásának üteme (1987-1992)
A csonkolt ENVIRONMENT deszkriptorral a Compu- ter-Readable Databases metaadatbázis szerint - 70 CD-ROM termékből kereshetünk információt; ezek 73%-a online is elérhető. Ugyanakkor a 230 online adatbázis (amelyekben szintén él az ENVIRONMENT deszkriptor) 22%-ának van CD-ROM változata. Tehát a környezeti témák szempontjából valamennyire rele
váns adatbázisok csaknem negyede CD-ROM formá
ban is kapható; számos ilyen adatbázis pedig csak CD-ROM formában kapható.
A CD-ROM források száma exponenciálisan nő, szemben az online források lineáris növekedésével:
lásd a
6. ábrát.
Várható, hogy 1993 végére a CD-ROM adatbázisok száma eléri és meghaladja az online adatbázisokét. A TFPL CD-ROM katalógus 1991. évi kiadása 50 CD-ROM terméket sorol be a Környezet címszó alá. További mintegy 200 CD-ROM adatbázis tartalmaz vízügyi, energia és szennyezés kulcsszavakkal kikeresett rekordokat.
Következtetések
A környezettel kapcsolatos információk gazdag tár
házát találjuk az elektronikusan kereshető és olvas
ható adatbázisokban, többnyire az online és CD-ROM típusokban. Az online források száma tíz éve folyama-
3 • 198* 1907 1981 1969 1990 1991 1992 1993
Online 2,901 3,3*9 3,699 4.062 4,465 4,912 5.337 5.762 CD-ROM 0,042 0,12 0.2 0,496 1,025 1,951 3,512 6,321
X Online O CD-ROM
6. ábra Az online és a CD-ROM adatbázisok számszerű növekedésének összehasonlítása
tosan, a CD-ROM forrásoké is, de még meredekebben nő. Az utóbbi típusú adatbázisok előnye, hogy nem
csak szöveges, hanem hang- és grafikus vagy képi információkat is tartalmazhatnak; az ábrás információk a környezeti vizsgálatok szempontjából különösen je
lentősek. Különféle grafikonok, diagramok, térképek, hanganyagok is elektronikus módszerrel tárolhatók és visszakereshetők.
A környezeti szakirodalmi információk iránti igény jelenleg nem túl nagy, és a legtöbb környezeti informá
ció online formában áll rendelkezésre. Ez az állapot azonban változásban van. A környezeti tanulmányok növekvő fontossága, valamint az információs médiu
mok trendjei arra engednek következtetni, hogy ez a szakterület nagyobb figyelemét fog kapni, mint eddig.
A CD-ROM technika lassan felváltja az online techni
kát, mint a környezeti információk elsődleges forrását;
az online keresés megmarad a friss anyagok és hírek fő hozzáférési közegének.
/RONALO, K.-N1CHOLLS, P.: Environmental Information sources - online and ondlsc. = Canadlan Llbrary Jour
nal, 49. köt. 4. sz. 1992. p. 277-2847
(Roboz Péter)
A „vsesoüznyj"-ról „vserossljskij"-re oroszos ít ott VINITI negyvenéves
A VINITI mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiá
jának tudományos és műszaki információs intézete 1952-ben a kiváló vegyész, A. N. Nesmeónov akadé
mikus, akkor az akadémia nemrég (1951-ben) hiva
talba lépett elnöke kezdeményezésének ós aktív köz
reműködésének köszönheti életre hívását.
A Biological Abstract az intézet létét a következőkép
pen méltatta: „Noha jóval kevésbé volt drámai ese
mény a VINITI létrejötte és működésének kiteljesülése, mint amilyen a Föld mesterséges holdjainak felbocsá
tása volt, ám végül is hatalmas jelentősége van az orosz és a világ tudományosságának jövője szempont
jából."
325
Beszámolók, szemlék, referátumok
Néhány nevezetesebb dátum az intézet életéből:
• az ország tudományos-műszaki információval való ellátásában játszott fontossága miatt 1961 -ben ket
tős felügyelet alá helyezték: az akadémia mellett ilyen jogosítványt kapott a Szovjetunió Állami Tu
dományos és Műszaki Bizottsága is;
•> 1970-ben indult meg a VINITI számitógépes
„nagyrendszerének" a kiépítése, amelynek teljes elkészülte a tudósok és a szakemberek információ
ellátásának színvonalában lényeges javulással ke
csegtet;
•> 1989 óta a VINITI tudományos minősítő hely, s 1992-ig bezárólag 8 doktori és kb, 50 kandidátusi értekezés megvédésére került sor keretében;
•> most az a fő feladat, hogy a szolgáltatások szín
vonala - pontossága, operativitása és célzottsága - lényegesen emelkedjék.
A VINITI jubileumi ülésszakát 1992. december 17-ón tartották meg. Az egybegyűlteket a jelenlegi igazgató, 0.
M. Arskij
köszöntötte, majd két jól ismert VINITI- munkatárs, A. I. Cemyj (A VINITI története) és R. S.Gilérevskij
(A VINITI-ben folyó kutatómunka fejlesztésének koncepciója) előadásával folytatódott az ülés
szak. Nem hiányzott az ünnepi köszöntő táviratok - köztük
D. Billington,
a Library of Congress igazgatója táviratának - felolvasása, illetve különféle kitüntető oklevelek és díjak átadása sem./VOLOSlN. I. A.: 40 let VINITI. = Naucno-tehniőeskaá informaciá,Ser. 1.1. sz. 1993. p 22:
(Futala Tibor)
Könyvtári és információtudományi szakfolyóiratok szerkesztőinek kerekasztal-megbeszélése a barcelonai IFLA-n
Az IFLA 1993. évi 59., Barcelonában tartott konfe
renciájának keretében került sor a könyvtári és infor
mációtudományi folyóiratok szerkesztőinek kerekasz
tal-beszélgetésére, ahol is négy folyóirat szerkesztői adhatták elő tapasztalataikat és gondjaikat. A szóban forgó folyóiratok kiválasztása úgy történt, hogy minde
gyik más és más szerkesztési-kiadási - ezen belül azonban jellemző - feltételrendszert reprezentáljon.
A lehető legjobb helyezetben a Journal ofLibrarían-
ship and Information Science
van. Mögötte tőkeerős kiadó(Bowker-Saur)
áll, amely a szerkesztőség munkatársairól levesz minden nem szorosan vett szakmai gondot (propaganda, terjesztés, hirdetésfelvétel stb.).
Angol nyelvűsége folytán valójában „szakmai világlap
ként" jelenik meg. Jellemző, hogy szerkesztőinek még olyan szakmai közvélemény-kutatásra is van idejük- energiájuk, amely azt tudakolja: az amerikai szerzők cikkeiben megmaradjon-e az amerikai angol helyes
írás, avagy a kontinentális angoléba tétessenek-e át.
A következő szaklap a cseh „ / " volt, amelyet hazájá
ban „íőkonak" becéznek és emlegetnek. (Főszerkesz
tőjének utaztatását a 7??e
Open Society Fundation
vállalta, amiért e cikkében köszönetét fejezi ki
Soros
úrnak.) E szaklap jellemzői a következők: egy kis nemzet nyelvén nem túlságosan népes szakma szá
mára jelenik meg, a hazai szakmai problémák és a világtrendek ismertetése egyaránt helyet kap hasábja
in, rendszeres (bár nem túlságosan bőkezű) állami dotációban részesül.
Említett jellemzőinél fogva az „íóko" helyezete többé kevésbé a hasonló méretű nyugati államok
nemzeti könyvtári és információtudományi folyóiratai
nak a helyzetével mutat rokonságot, minthogy ezek
ben az államokban ugyancsak elemi érdek, hogy az információs szakma valamennyi ágazata és válfaja jól működjék, különösen minden nyilvános szolgáltatás.
Az állam ezen belül is az első helyek egyikébe rangso
rolja a könyvtári ágazatot, amely a magánszektor számára kevéssé vonzó.
Az „ícko" helyzetével szemben igen elesett helyzet
ről számoltak be az orosz kollégák, mindenekelőtt a
Bibliotekovedenie i bibliográfia' za rubezom
szerkesztői. Helyzetüket részint a financiális eszközök felettébb elégtelen volta, részint pedig a könyvtári-információs hálózatok, illetve a kiadói és terjesztői struktúrák szét
hullása teszi drámaivá. A szerkesztőségek ennek elle
nére arra törekszenek, hogy folyóirataik valahogy mégis átvészeljék a nehéz éveket. Ha kell, a periodici
tások ritkítása, az oldalszámok drasztikus csökkenté
se, a „külcsín" egyszerűsítése árán is. Mindezt betető
zi, hogy a moszkvai Orosz Nemzeti Könyvtár (a volt Lenin Könyvtár) valamennyi külföldi könyvtári és infor
mációtudományi folyóirat előfizetését kénytelen - ugyancsak pénzügyi okok miatt-szüneteltetni, s i g y a világba való szakmai kitekintésnek is jórészt megszűn
nek a lehetőségei.
Végül egy Fidzsi-szigeteken kiadott angol nyelvű szaklap mutatkozott be. (Forrásunk adós marad címé
nek közlésével.) E lap nehézségei; minthogy állami támogatásra nem számíthat, a társadalmi hinterland gyengeségével (könyvtáros egyesület, egyetem, ala
pítványok stb.) magyarázhatók. Újabban már a külföldi
3 2 6
