megállapodások azonos fogalmi meghatáro—
_lasok alkalmazásara, azonos kategóriák szerint való feldolgozásra, sőt a közlés módjának egyöntetűségére is vonatkoznak.
lliötelezte magát továbbá a három állam, hogy legrövidebb időn belül azonos k'ulcs
§zerint kezdi meg külkereskedelmi statisz- tikai illeték szedését; ugyanazon módszer szerint állítja össze a nagykereskedelmi és megélhetési indexét stb. A balti államok sta—
tisztikai uniója 170 ezer négyzetkilométer területen 5 és 1/2 millió lakost foglal össze egy magasabb fokú statisztikai organizá- cióba. Az ily gazdaságilag egymásra utalt,
hastánlő életviszmiyokkal bír'ő területek sta- tisztikai adatainak egységesítése, összeha—
sonlíthatósága, kétségkívül sokkal nagyobb f L_íákorlati értékkel bír, mint az alapjukban
* ffe'ráló államok adatainak egybevetése. A nemzetközi öSSzehasonlítás' az ily rokon vi-
szanyok vizsgálatánál sokkal mélyebben is hatolhat be a részletekbe és módot nyujt a itém'ietközi gazdasági kölcsönhatásoknak inten7iv megfigyelésére.
A genfi konvenció megmutatja és szabá- lyoz7a azt az utat, amelynek alapjan az egyes államok egymással szűkebb körű, de részletesebb tartalmu megegyezéseket köt—__
hetnek Magyarország szempontjából két—
ségkívül igen fontos volna, ha legalább § környező államokkal megegyezéSre Juthatm gazdasági adataiknak nagyobb fokú össze—
hasonlíthatósá—ga érdekében. Ausztriával;
Cseh- Szlovákiával és Lengyelországgal ily megegyezés létrehozása nem látszik lehetek lennek. Nem látom leküzdhetetlen akadá—
lyát a Romániával való megegyezésneksem,
ezzel szemben a szerb-horvát-szlovén sta—
tisztika annyira szervezetlen, hogy ebben a viszonylatban a gazdasági statisztikának
azonos alapokon való művelése belátható
időn belül nem remélhető.
Jelentésem végszavaként bátor va yok a t. Társaság bölcs megfontolásába ajánlani
azt a kérdést, hogy vajjon ily kezépeurópai
statisztikai unió létrehozása kívánatos-e s hogy vajjon ez irányban magyar részről m—f
duljon e ki a kezdeményezés?
;; t ; , .i._,_7-_,m,__,._
Magyarország főbbstatisztikai adatainak alakulása a világháború
után.
Principales données statistirmes de la Hongrie apo-és Za gum—re mondiale,
íw
w: Az!—1928. év statisztikai anyaga immár annyira teljes. hogy időuerünek találjuk Magyaroszág mindennemű fontosabb statisztikai adatának ösz—
szefoglalo's ismertetését. De célunk nemcsak az, nagy az érdeklődő könnyen áttekinthető rend- szerben szemlélhesse közállapotaink legújabb ke- resztmetszetét, hanem hogy együtt találja népes- ségi viszonyaink s, gazdasági helyzetünk háború utáni alakulásának adatait is. A fontosabb ada—
tokkal szembeállítjuk a háború előtti Magyaror—
szágé lehetőleg'utolsó békeévbeli adatait, és pedig, minthogy az ilyszerű egybevetések többnyire a csonka országterületnek s nem; Nagymagyarországnak háború előtti adataira szoktak visszatekinteni, ez- úttal—§ Nagymagyarország néhány főadatát is idéz—
tük; Ezenkivül ez a statisztikai rajz azt a célt is kivánja szolgálni,_ hogy a magyarországi adatokat, ahol ez érdekes; nemzetközi perspektívában mu- tassa be. Előre bocsátjuk azonban, hogy csak át—
tekintő vázlatot kivánunk nyujtani a jelentősebb adatokról; a nélkül, hogy azok részletesebb mél- tatásába' boosátkoznánk.
Terület.
Magyarország jelenlegi területe 93.010 négy——
zgtkilométer. ;
A Magyar-birodalom 325.4ll négyzetk-ilomés tert tevő területének ezéttago—lása a trianoni béke—:
kötés értelmében:
"l"
Románia . . . 31'40
Magyarország , . . . . , 28'48 Sz. HÉ Sz.— Állam . . . ; . 19'52 Cseh-Szlovákia . . . 19'17 Ausztria . . . . ,_ . . . 1'24
Lengyelország 6'18
Olaszország 0'01
A Föld szárazföldi területe 141 millió négy—
zetkilométer.
Legnagyobb területe Oroszországnak van: 21 millió négyzetkilométer.
Lélekszám.
Magyarország lélekszáma az 1928 év végére kiszámított adat szerint 8,598.574.—
A Magyarbirodalom kiszámított népessége az
1913. év végén 21,409.716 volt. Az egyes államok
részesedése a világháború után (az 1910. évi; nép—
számlálás 20,886.48'7 lélekszam'adata alapjául:
V"2f'szám. —(205 —-—, 1999
— m:
! , 'f'o Végletek: Portugál--Keletafrika 1.290 Szövet—
Magyarorszag 36'44 séges Maláj Államok 582
;Bománia . . . 25'07
"S'z. H. Sz. Állam . 19'82 ( Életkor.
Cseh-Szlovákia 161" "A _fő korcsoportok adatai: ( ,
Ausztria 1'40 Magyarbiro- Mai M
Lengyelország 012 dalom 19100 "ország la
Olaszország . 024 15 éven aluli . 356 30'6
15—59 éves . 56'2 604
A világ népessége 1.928 millió lélek Lélekszám 60 éven felüli . 8'2 ' 9.0 szempontjából Kína áll első helyen, mintegy 450
milliós népességgel.
. Népsűrűség.
Az ország népsűrűsége —— 1 négyzetkilomé- terre eső lélekszám —— 92'4, míg a háború előtti országterületen 1913— ban 65'8 volt.
A Föld szárazföldi felszínének népsűrűsége
13'6. Eltekintve egyes városszerű államoktól, az 1 négyzetkilométerre jutó lélekszám a legnagyobb Belgiumban: 262'2.
Néptömörülés.
Az utolsó népszámlálás adata szerint 1000—nél kevesebb lélekszámú helységekben a lakosság 12-6%-a él, 86%—a 1—5.000, 11-2%—a 5—10.ooo "és 40'2%—a több mint-10.000 lakosú helységekben lakik.
Budapest lélekszáma az 1925. évi szerint 960995 volt.
Székesfővárosnnknál 28 népesebb város van a'világon. Legnagyobb ezek között New—York 58 millió —— elővárosokkal 9'4 millió —— lakossal. Kö- vetkeznek: London 4'6 Berlin 40 Csikágó 30 Párizs 29 millió lakossal
számlálás
Közigazgatási felosztás.
Az ország közigazgatási egységeinek száma, szembeállítva az 1918. évi anyaország (Fiuméval) adataival; a következő-.
Anyaország Mai Maeva:
1918 ország 1928
Vármegye . . . 63 25
,: Járás . . . !. . 443 154
'Törvényhatósági jogú város 27 11 ' Rendezett tanácsú város . 112 45
, Körjegyzőség 2.701 715
? Nagyközség 2.176 1.069
; Kisközség 10.196 2.316
( Lakott hely 17.083
9.151Horvát-Szlavónországnak 8 vár-megyéje, 70 járása és 17 városa volt.
Nem.
% Magyarországon jelentős a nőtöbblet' különő—i sen a világháború óta. 1000 férfira jelenleg 1.062!
ne jut, mig a Magyarbirodalom 1913 évi mány—
száma 1.019 volt. '
A gyermekkorban lévők arányának esését fő- képen a születések háború alatti 5 utáni csökke-
nóse okozta ;
Családi állapot. _ ;
.Az utolsó két népszámlálás adatai szerinte népesség, családi állapot szerinti megoszlása, a kö-
vetkező: .
Mavyarbiro— MaíMagyar-
dalbm 1910 ország 1920
_ "/ . !Nőtlen, hajadon . 53-4 " 52-1 '!
Házas . . . . . 40-2 40-5
Özvegy, elvált . . . 64 74 Míg hazánkban" 100 házasságképes korú (18
éven felüli) férfira 27' 8 neőtlen esik Finnországban.
mint maximum 442, Bulgáriában, mint minimum 20 3. A 15 éven felüli nőknek nálunk 27 4, Finn
országban 43'5, Bulgáriában 22'3%-a hajadon. Aha—
jadonoái aránya Ausztriában, Svájcban, Svédor—
szágban és Norvégiában is megközelíti a magas finn arányszámot.
Anyanyelv.
A' '*Magyarbirodalom és a mai országterülel anyanyelvi adatai a következők: .
Magyarbiro- Mai Magyar—
dalom 1910 , ország 4920
Magyar 18-1 89'6
Német . . . . . . 98 679
Tót . . . . , . 94 188
Oláh 14'1 .— 0'3
Ruthén . . . 23 (N)
Horvát . . . . . . 8'8 0'5
Szerb ' 5'3 0'2 '
' Egyél) .2'1' ,— ' 0'7 ( *
Csupán az anyaországban a háború előtt 54.595;
volt a magyar anyanyelvűek aránya , Az 1910. évi népszámlálás adatai szeiint a szét—
darabolt területrészeken a magym anyanyelvűek
arányszáma a következő: A'
"a "
Magyarország "88'4 '*fi'
Románia . 31'9 ""
Cseh-Szlovákia 30'2
Sz. 'H. SZ. állam . 13'6
Olaszország . . . 130 Ausztria . . . .1 _, .v . f 8'95 Lengyelorszzgz' . . . .' . I "10_
4125- szám.
[, riva? __
,, Az elcsatolt területek egyuttes népességében volt
anyanyelv szerint:. , _ .
% ;
Magyar 25'1
Oláh . 22'0
_, _Tót _. ' 13'6
' Horvát . 13'5
Német . . . llP2 Szerb _. . . ., . . 8'1 ,,Ruthén _ ., . . . _. . . . 3'5
;Egyéb—...*...3—0
Népszámlálási adat szerint a Magyarbirodalom—
ban 1910-ben 10,050.575 magyar anyanyelvű lakos élt—, akiknek csak 66'9%-a, vagyis 6,722.215 lélek, lakott a trianoni területen, mig az elszakított ré- szek magyar anyanyelvű lakossága 332836!) volt.
Magyarország most igen egységes nemzetiségű állam. Míg hazánkban csak 10'4%-ot tesz a nem magyar anyanyelvűek száma, Cseh—Szlovákiában a cseh statisztika szerint s a tótok nélkül is 36% ide—
gen anyanyelvű él, a tótokkal együtt pedig 51% ide- gen nemzetiségű. Az oláh hivatalos adat Romániá- ban 25% nem román népes—séget mutat ki.
A magyarság számát az 'egész földkerekségen legalább 11 millióra kell tennünk.
Vallás.
! l régi és a mai Magyarország vallási viszonyai—
ról a következö % ok tájékoztatnak:
Magyarhiro— Mai Ma dalom 1910 országi 30
aómai katolikus 521 [' 63'9
Görög katolikus . . .'. 9'7 2'2
;. Református . . . 126 210
Ágostai evangélikus . . 6'4 6'2
Görög keleti . . 14-23 06
Unitárius . . . 0'3 0'1 Izraelita . . . 4'5 5"?
Egyéb . . . . . . . 0-1 0-1
A görög keleti és a görög katolikus, valamint az unitárius vallások számaránya a csonka terüle- ten jóval kisebb, mint,Nagymagyarországon, míg a többi felekezetek hívőinek aránya "f a jelentős vál—
tozást nem mutató ág. evangélikus felekezet kivé—
telével —— megnövekedett.
A világadatok szerint a katolikusok száma 340, a protestánsoké 230, a görög keletieké 130, az egyéb keresztényeké 10 millió. A keresztények összes száma meghaladja a 710 milliót, a világ népességének csaknem egyharmad részét. ,
A nagy valláskategóriák hivőinek száma:'
a, ; , , millió
Keresztény . . ., . . . 710 Keletázsiai vallású ,. . . . . . . 580
Hinduista 240
Mohamedán Primitív vallású
Izraelita
Felekezetnélküli
Foglalkozás.
A foglalkozási adatok eltolódásái'ól a kövek kező számok adnak képet (keresők éti—eltartottak
együtt): * * " A
Ma arbiro- MaiMa' r dala 1010 országgal)
0
Östermelő . . . 64'5 in 3338 Bányászat, ipar, forgalom . . 235 301—
' Közszolgálat, szabadfoglalkozás 3'3 , .4'7 Véderő . __ . . . ._ . . 08 115
Napszámos k. m. n. . . . . 2'4 1'2 Tőkés, nyugdijas . . . . . 1-7 ,2-4 Házi cseléd . . . . . . 2-1 az
Egyéb . . . 1'7 2'0 Megfigyelhető az adatokból, hogy a régi. terü—
lettel szemben Csenka—Magyarországon az őstermelő népesség rovására különösen az iparforgalmi ' né—
pesség mutat nagyobb arányszámot. Ebben min—
denesetre szerepet játszik az is, hogy Csonka—
magyarorsz'ágon Budapest nagyszámú iparos és ke—
reskedő népessége nagyobb súllyal jut kifejezésre.
A , népesség indusztrializálódásának folyamata egyes külföldi államokban igen erős. Igy pl. Svájc—
ban a népességnek 745'4%-a, Belgiumban 41'7%-a iparűző, Magyarország azok közé az európai álla—
mok közé tartozik, amelyekben az őstermelő népes- ség arányszáma nagy. E szempontból Európában Bulgária áll elől 82%—os őstermelő népességgel.
A népmozgalmi arányszámok alakulása.
WE Mai Magyarorszag ,
tv- 8
Meg- 5'3
, , a: :?
nevezes 2: m __ a , N
aeáeeáeá§a§
55
Házassá kö-
tés ! lé-
lekre .. 9-1 8'813-111-610-8 9-6 9-1 8-9 91 91 9-1
Élveszi'ilrtés
wmit-lelne 34'5 33'8 31'4 31'8 30'8 29'2 208 283 273 257 25'6 Halálozás
IOOOlőlekre 23'5 22'8 21'4 21'2 21'4 19'5 203 171 166 17"? 17-i Egv éven
aluli elhalt lOO élve-
szülöttre 20'1 . 19'3 19'3 19'8 18'4 10'3 16'8 l6'7 18'5 18'0' Gumöwór-
b n elhalt
1000 levett-e 3-26 . 3-05 2-76 308 3023 53-24 2—55 2-42 2-32 22
Tennx'ssetes ! ,
szaporodás
* 1000 lélekre
ll'0 ll'í') 100106
9-4 9-7 6'5 M'? 10"? 830 85!
1) Előzetes adatok.
? sfskám
Házasságkötés.
A házasságkötések arányszáma — az összes n'épességből 1000 lélekre jutó házasságkötések szá-
m'§—'-— Magyarországon újabban 9 körül mozgott,
Éppúgy; mint a Magyarbirodalomban a háború előtti utolsó években. Közvetlenül a háborúra kö—vetkező évek adatai kiugrást mutatnak.
Nemzetközi viszonylatban kevés állam éri el Magyarország magas arányszámát. Végletek: Egye—
sült Államok lO—en felül, Irország ö—ön alul.
Válás.
Az elválások nagy szaporodása korunk egyik súlyos társadalmi problémája. Magyarországon évente bírói úton mintegy 6 ezer házasságot bon—
tanak fel vagy érvénytelenítenek. A háború előtt az anyaország területén 8 ezer körül volt a válások száma.
Élveszületés.
Élveszülete'si arányszámunk, mint majdnem minden államban, erősen visszaesett a háború után.
'A háború előtt 34—35 körüli arányszám 1028—ban csak 256 volt. A háború utáni évek némi ingado—
zással fokozatos visszaesést mutatnak.
! _A kultúrállamokkal való viszonylatban azon—
ban születési arányunk egyike a legjobbaknak
Maximális az arányszám Oroszországban: 44 2, mi—
nimálís Svédországban: 16'1.
_ Halálozás.
A halálozás arányszáma Örvendetesen javuló tendenciát mutat a háború után. A háború előtt 23 körül mozgó arányszám 17 körül ingadozik.
A külföldi adatok között legjobb Új-Zéland
adata: 8'8, de Dániáé, Németalföldé es Norvégiáé is
ll-en alul van. Legrosszabb az ismert adatok kö—
zött Csile és Egyiptom arányszáma: 27.
s _
Csecsemőhalálozás.
, Az 1 éven alul elhaltak arányszáma az újabb evekben javuló irányt vett. A háború előtti 100 élveszíilöttre esö arányszám 20—21, 1028—ban az arányszám 18'0, sőt 1025-ben és 26-ban a 17-et sem
érte el.
1.000 lakosra nálunk 5 csecsemöhalott esik, Új—
Zélandban ez az arány l—en alul van s több európai kultúrállam adata is 1————2 között van. Legrosszabb arány az ismertek között Csiléé: 10—en felül.
Gümőkórhalálozás.
Itt is javulás állapítható meg. A gümőkóros halálesetek 1.000 lélekre eső száma az utolsó háború előtti évben a Magyarbirodalomban 313 volt, az 1928. évi adat 2'2. Átlag minden nyolcadik halott
gü'mőkórban pusztul el hazánkban.
___ 207 ,,
44.929
Az európai kultúrállamok'között —Á javuló arányszámunk dacára —— Magyarországon bal el aránylag a legtöbb ember tüdővészben. !
§
üngyilkosság. "!
iz utolsó években Magyarországon évenkint 3 és fél ezerre emelkedett az öngyilkosok száma. Á:
háború előtti területen maximális volt az 1913. év], adata, amidőn 4.238 öngyilkosság fordult elő. Meg- jegyzendő, hogy a statisztika csak a halállal végződő öngyilkosságokat mutatja ki.
A hazai Öngyilkossági arányszámnál, mely ! millió lakosra mintegy 300 öngyilkost könyvel et évenkint s amely arányszám háború előtti átlaga 200 volt, az adattal rendelkező országok közül csui pan Ausztria arányszáma kedvezőtlenebb. ' '
Természetes szaporodás.
.t halálozási arány javulása nem tudta ellen- súlyozni a születések rohamosabb csökkenését s így a két arányszám különbözetének, a természetes sza- porodásnak háború előtti 10—-—ll-es aránya vissza—
esést mutat, 1928-ban 86 volt.
A természetes szaporodás arányszáma a leg- nagyobb Oroszországban, ahol 213 és a legkisebb Francíaországhan, ahol 1'3.
Vándor-mozgalom.
, A kivándorlás hazánkban a háború után kis- mérvű. 1928—ban a kivándorlók száma 5.620 volt, míg 1013 ban a Magyarbirodalomból 96. 721 ezer ember vándorolt ki.
Az elcsatolt területekről a háború utáni _évek során a központi területre menekültek számát 400 ezerre teszik.
Világadat szerint a vándormozgalom óvenkint mintegy 3 millió embert ölel fel, mígaháború előtt évről évre mintegy 5 millió ember vett Vándorbotot
;! kezébe.
irni—olvasni tudás.
Magyarországon a 6 éven felüli népességhől írni—Olvasni tudók aránya 84'8% volt az utolsó nép- számlálás'adata szerint. Az elöző népszámlálás al—
kalmával a csonka területen 803 volt az arányszám,
tehát a javulás lényeges. A Magyarbirodalom terü- letén a nemzetiségek nagyobb fokú analfabetizmusa lolytán 1010 ben 100 lakosból csak 66'7 tudott írni- olvasni.
Az Európán kívüli országokat, amelyek néme—
lyikében a népesség egy tizede sem tud írni-olvasni, l'igyelmenkivül hagyva, legelmaradottabb Portugália.
ahol csak minden harmadik ember irástudó. Az arányszám viszont Finnorszagban a legjobb: %%
körül van.
%% iszlám.
Közoktatásügy.
A tanintézetek adatai.
! Anyarország Manggóylarország
1918! 14.
. l s k o l a f a j ; 13 % ; É %
' § § : § :: s:
— s e? [5 ;! § §
!? Mk
Elemi min—_
dehnap i. LE 16. 929 35.253 1,971,14l 6.541 17.012 688.768
Továblgképző § 14.340 !) 158 540993 5.687 11 135 300.
Tanonc— .. JP. 732 5.367 109600 450 3.378 75 957 Polgári- . 526 4.604 108669 416 4.199 83. 792 Képzőintézet. . 2) 92 1.103 2) 10.626 48 593 6.106 Kozép— is 264 4.684 84.31 156 2.994 61.017
_Feisókeres— s
kedelmi. "rá 54 759 11.242 49 701 10.558 Stáb- .. .. " 143 1.129 12.304 111 1.187 8.980!
Egyetem ., .. 3 532 12.082 6 756 11.372
Jogakadém'ia.. 10 111 1.511 3 32 1.048 Hittudomá— h.;
. 44 240 1.821 17 109 674
Egyéb .. .152 s 235 mer 14 254 2.477
1) Csak az önálló gazdasági iskolák szaktaní- tói. A tanítást a továbbképző iskolákban az elemi is- kolák tanítói látják el!
2) 8 polgári iskola lanító- (tanítónő—) képző 817 tanulóval, minthogy nem volt főiskolai jellegük,
itt van kimutatva.
, '.l'ál.1lázalunklioz, mely az anyaország 1913/14.
évi adatait állítja szembe a mai 1926/27. évi adataival,
a következő adatokat.
Magyarország kiegészítésül közöljük még Az anyaország 16.929, illetve a Magyar—biroda- lom 18.603 elemi iskolájából a trianoni békekötés után—6.435 maradt meg. A többi iskolák száma az
1918/14. évi csonka területen: iparos és kereskedő tanonciskola 354, polgári iskola 240, képzőintézel 46, középiskola 129, felső kereskedelmi iskola 28
"Az elemi iskolával legellátottabb Svédország—
han 4'5 elemi iskola jul 1000 lélekre, mig a leg—
rosszabb ismert arányszám a Sz. 11. Sz. államé: 0'6 Hazánk, arányszáma (1'8. Egy lanerőre Izlandhzm jut a—legkevesebb elemi iskolai tanuló: 20'4, Romá- niá'han :! legtöbb: 03'2, a hazai viszonyszám: 42'2.
Időszaki sajtó.
Az 1926. év elején megtartott hivatalos szám- lálás szerint Magyarországon 934- időszaki sajtó—
termék '(hírlap, folyóirat) _jelent meg, ebből 618 Budapesten. Magánadatok szerint az időszaki sajtó—
termékek száma jelenleg ezeren felül van.
Külföldi viszonylatban magas sajtókultúrája van Dániánok, ahol egy időszaki sajtótermékre 1.581 lakos jut, a hazai arányszám az említett hiva—
lalos rl'elvél'el idején 8.960 volt. Legrosszabb Török—
ország viszonyszáma: 173084. Az adattal rendelkező országok sorában Magyarország középhelyen áll.
Számszerint a legtöbb időszaki sajtótermék az Ame—
r—ikai Egyesült Államokban jelenik meg: mintegy 20 ezer.
"_ 208 _;
,a.. ._.V "'*'—'*'— -.M—sw ._M _.
Khmer-melós. _
Az évenkint kiadott könyVek száma meghaladja a 3 ezer darabot. A Magyar Könyvkereskedők lügyi—*
letének hivatalos közlönye-,a Corvina, amely eléggé teljes nyilvántartója a könyvtermelésnek 192813811 .5. 138 könyvről tud, míg a háború előtti területen és években 2—2% ezer könyvet mutatott ki,
A könyvtermelésben Németország jár legelöl, évenkint mintegy 24 ezer könnyvvel., Említést ér—
(lemel az a számítás, amely szerint, ha az egyes országok könyvtermelését költségvetésükkel pár—
huzamba állítjuk. Magyarország első helyre kerül.
Szinház.
Az Országos Színészegyesület adata szerint Ma—
gyarországon 64 színház van, csupán Budapesten 20. Ezenkívül 5 helységben nem állandó épületben működött színház. Nagymagyarországon 115 szin—
házunk volt s 149 olyan helységünk, amelyben nem rendes színházépületben folytak előadások.
Mozgóképiizem.
Hivatalos statisztikai felvétel 1927 október 1—én volt. Ennek adata szerint az országban 5101, Buda—
pesten 89 volt a mozgóképszínházak száma.
A vezetőhelyen álló Egyesült Államokban :!
mozgok száma mintegy 16 ezer. A nézőhelyek száma ugyanitt 8 millió, míg hazánkban 172 ezert Az Egyesült Államokban egy mozgóra 6.500 lakos
jul. nálunk 16 ezer.
Hatósági munkaközvetítés.
A hatósági munkaközvetítők adatait, amelyek 11 munkapiae háború utáni válságos helyzetében ez intézmény eredményes működéséről
li'ihlázotunk mutatja lw.
tanuskodnak,
Hatósági munkaközvetítők évi forgalma.
Megnevezés 1922 1928 1924 1927) 1926 ; 1927.
1'
71.505 73.15
;1 10.100 1137
1
153 -155 50.409 50.812
1) 1920
Munka—
helv .. .. 583726
Munka-
kereső .. (15.860 104579 140294 98.840 100325 100munka— ,
helyreesett ; ?
munkake— ? i
reső .. .. 89 1110 140 181 1711 Mun ka—
00.402 43.150
10.001? 80.313! 100.094 54.407
közvetítés 51.986 49402130451 100munka—
helyreesett
közvetítés 521 1342, 404 72-0 720
l 704 77 GJ
1) Előzetes ndatok
Munkanélküliség.
A munkanélküliség a háború után hazánkban is, mint világszerte. nagyfokú volt. Az utolsó évek enyhülést hoztak. Csupán 11 szakszervezetekbe tői möriilt munkásokról vannak adataink, Ezek köré
2. szám.
ben a munkanélküliek száma —— a hóvégi adatok alapján kiszámított évi átlag % a következő volt:
1924 1925 1926 1927 1928
Keresztény-
— szocialista
? (szakszerve-
;zeteknél .. 1.734 Szociál—
demokrata szakszerve- 3' zeteknél
1.267 1.558 1.326 945
27.437 31.241 24.440 13.983 13.638 A szakszervezeti munkások közül 1925 elején,
;.amidön a munkanélküliség a legnagyobb arányú fvolt, csaknem 40 ezer volt munka nélkül. Az újabb evekben mutatkozó javulás főleg az építkezések fel- lendülésének köszönhető.
Az Egyesült Államokban nem hiteles s talán túlzó adat szerint a munkanélküliek száma 4 millió lehet. Európában 5 millió ember van munka nélkül.
Legnagyobb a számuk Nagy—Britanniában: 1'2 millió.
Indexen keresztül vizsgálva a helyzetet. a legsúlyo—
sabb a munkanélküliség Ausztriában, ahol 100000 lélekre több, mint 3.000 munkanélküli jut. Nagy—
Britanniában ez az arányszám 2.600, míg Magyar—
országon 170 körül van. Európában legjobb a hely- zet Franciaországban, ahol az arányszám 32.
Társadalmi biztosítás,
.t kötelezőleg'biztosított tagok atlagos létszáma
évenkint így alakult: -
1923 838306
1924 830663
1925 904693
1926 929621
1927 . . . . l,030.148
1928 VI. 30. . l.063.867
Művelési ágak.
A földterület művelési ágak szerinti megoszlá—
sának adatai szembetűnően mutatják, hogy a szántó—
földi termelés a mostani országterületen fokozot—
tabb jelentőségű, mint a háború előtti területen. Az egyes mívelési ágakra eső terület %-os aránya ugyanis a következö:
Magyarbiroh Mai Magvap dalom 1915 0 0 ország 1925
Szántó . . . . 441) ' 601
Ken . . . ia _ 11
Rét . . . . . . . 9'3 7'2
Szőlő . . . . . . . 11 2-3
Legelő 12'0 10'9
Erdő . . . . 270 l l'?
Nádas . ' . —. . . 0'2 O'Él
Nem termő . .! 5'1 6'4
__ 1203 _— 1929
A szántóföldterületnek 60%-ot meghaladó rő—
szeSedése Csonkamagyarországnak olyan elönye, . aminővel legfelejebb ;Szalvadorban (%%), Dániá-
ban, Olaszországban és Németalföldön találkozunk.
Birtoknagyságok.
Magy. birod. 1895l MalMagv.-orsz. 19 _
" A gazdaságok A földbirtokok
Terület terüle— terüle?
száma tük száma tü't
M., , [m.-ban "f.,-ban
l
0—5 kat. hol— ? ,
das. . . 1,459.893 6-1 §
54- 100 kat. ; 810000 50'8
holdas . , . . 1,311.2]8 48'5 *
100—1000 kat. 3 —
holdas . . . . 20.797 14'2 9.630 16'4' 1000 holdon
felül 3.977 31'2 1.130 33'3
Osszesen. .
2,795.885 1000
850760 1000
"? A tisztán legelő és erdőbirtok nélkül.
A földbirtokok hirtokkategóriák szerinti meg- oszlása azt mutatja, hogy a 100 holdon aluli birto—
kok az összterület felét, az 1.000 holdon felüliek
az egész terület 1Is.-át teszik.
A földreform során mintegy 630 ezer hektár terület osztatott ki s félmillió új törpe— es kisbirtok létesült.
A földbirtok eladósodása.
Az 1928 június 30—i állapotról készült össze!
írás szerint a földbirtok jelzálogos terhe 972 millió pengőre rúg. Ez az összeg a bekebelezések teljes összege, a bekebelezés időpontjától számított idő;
közi törlesztések levonása nélkül, úgyhogy a teher a valóságban valamivel kevesebb. 1913—ban a mai (n'szágterület teheradata mintegy 1.500 millió pen—
gőt tett. Ugyancsak a csonka területre számítva 1913-ban átlag ] kat. holdra 117 pengő jelzálogos teher esett, 1928—ban csak 76 pengő.
. A földbirtokra nehezedő teher :) földbirtok vét lelmezett értékének 8'2%-át teszi. Németországban a teher—kvóta háromszor ilyen nagy, '
Főtermények.
Búza. Legfontosabb terményünk vetésterülete a háború után jóformán minden évben növekedett s a trianoni terület háború előtti adatát az utolsó két évben már meghaladtuk. Az utolsó négy év jó terméseredményei valószínűleg nem csupán a jó—
időjárás, hanem a belterjesebb termelés következ—
ményei. Rekordszerű volt az 1928. év 25 millió (;
termése, melyből számítás szerint több, mint 9 millió (; jut exportra.
%% 325111.
nagyobb volt a' háború titán, mint a régi átlag. A tefmésadatok ingadozást mutatnak. Legrosszabb 'volt az utolsó év termése. .
CukOrrépa. A háború után felére lecsökkent területi adat újabban meghaladja a békebeli adatot.
A termés —— eltekintve a tavalyi rossz terméstől _—
az utóbbi években megközelítette, 1925-ben pedig ,meghaladta a csonka terület 1911/15. évi átlagát. , Szőlő. A területi 'adat eléggé állandó. A termés rendszerint jobb, egyes években több, mint két—
szerese az l9ll/lö—ös átlagnak.
A vílágtermés 1928. évi adatai a következők:
millió (;
Búza 1.320
'Rozs * 451
Árpa 457
Zab . 743
Tengeri . 1.155
Burgonya . 1.844
?? %anorrép'a '— 600
A legtöbbet; termelő országok adatai kerek-
számban :
, , ; Főtemönyeh: *
: M ar— 7 , 'uaiMa arors i
'Vetésterület birh alom ,. A s , l s s ,
. , 1911/15 191015 1920 l 1921 1922 laza i924 1925 1926 ! 19273 Búza 1000 ha 3.643 1.588 1.077 1.169 1.426 1.343 1.465 1.451 1.520 1639
ions ,, 1.174 692 5217 53 673 656 686 693 707 670 -
rpa ,, 1.173 584, 512 479 463 460 424 421 431 . %B
" Zan.. ,, 1.176 350 325' 358 828 327 297 296 279 201
' Tengeri ,, 2.880 874 816 877 989 995 1.003 1.082 LOU) 1.008
Burgonya . . ,, 700 246 254 269 257 261 251 264 254 %!
Cukompa. ,, 159 60 31 42 42 52 69 67 65 65 a
55616 .. .. ,, , 364 219 190 210 216 221 222 221 221 222 ,
T 9 r m é s § ,
Búza 1000 ol 44.497 19.924 10.322 14. 347 14.895 18.427 14.035 19.507 20.387 29.38
ozs , * 18.226 8.033, 5.143 5.880 6.388 7.944 5.614 8.262 7.980 5. !
tp! ,, § 15.629 7.128 4.719 4.661 4.827 5.938 3.203 5.587 5.554 5.157
_ _Zlb" ,, ' 13.366 * 42398 3.238 8.188 3.274 3.986 2.281 3.706 3.600 3.238 uTengm'i ,, 4, 48.112 16.054 12.742' 8.058 12.877 12.509 18.828' 22.345 19.443 17.361 Bus-gon a .. .. *" 3 57.054 19.420 90.722 12. 492 13.197 13.342 15.351 23.096 18.746 20.049 an0 pu.. .. .. ,, ' 38.923 15.006 * 6.398 54429 7.111 8.636 12.742 15.274 14.446 14.554 Must . 1000 111 4.030 1.898 2.450 3.478 4.614 4.640 1.363 3.441, 0.213 1.826
;; 1) Előzetes adatok.
i ' 'Rozá. A vetésterület általában valamivel kisebb, búza: _ _
mint 'a csonka terület 1911/15. évi átlaga. A termés Oroszország és Egyesült Államok egyenkint 209 ezt az átlagot csak 1925-ben és 1928—ban haladta millió (;.
meg. ' rozs
Árpa. A vetésterület adata a háború után csök— Orosmrszág 200 millió (1.
kenő irányt vett. A háború előtti átlagtermést egyik , árpa:
évben sem sikerült elérni. Oroszorszag 60 millió (1.
Zab. A területi adat szintén csökkenő tenden— zab:
ciájú, úgyszintén a termésadatok is mindegyik év— Egyesült Államok 220 millió (1.
ben [kisebbek, mint az 1911/15. évi átlag. tengeri:
Tengeri. A két utóbbi terménnyel ellentétben -Egyesült Államok 700 millió g.
a tengerivel beültetett terület 1921 óta mindig na- burgonya:
xgyobb volt a—békeátlagnál. 1924 óta pedig, az 1928-as Oroszország 500 millió (1.
rossz esztendőt leszámítva, a termés is jelentősen cukorrépa:
nagyobb volt, mint az idézett évek átlagában. Németország 100 millió (1.
Burgonya. A terület adata valamivel mindig szőlő:
Franciaország 63 millió hl. l'mrterméssel.
' Termésátlag.
Az 1911/15. évi magyarbirodalmi átlaggal szem—
az 1928. évben, amely búzatermés szem—
pontjából kitűnő, rozs- és árpatermés szempontja"
ból jó, a kapasnövények szempontjából pedig igen:
rozs volt, termett métermázsa:
ben
Magyarbirn— Mai Ml dalom 1911/15 ország
1 kat holdon
Búza 7 0 8 62
Rozs 6'6 7'16
Árpa 7-7 8'51
Zab 63 753
Tengeri . 9'6 5'93
Burgonya 2792 2792
Cukorrépa 140'50 95'45
A nagybirtok termésátlaga mindegyik termény-
nél nagyobb, mint a kisbirtoké. .
A hazai termésátlag külföldi viszonylatban
való mérlegelhetése céljából közöljük a hektáron—
1—12— ; _SZÉm.
-—— 211—
kinli termésátlagot a minimumot ésamaximumot képviselő országokban:
É * Búza
,? Rozs
;lx Árpa
V " Zab
Tengeri Burgonya Cukorrépa
r Temett_1 hektáron (;
, maximum Magyarország minimum
280!) 14'98 2'69 23'93 12'44 3'50 ' . 28'40 14'79 232
2600 13'09 3'54
30'76 10'31 1'89 196'56 48'52 10'15 303'39 165'86 50'00 Belgium négy terménynél, még pedig a búzá- xnál, rozsnál, árpánál és burgonyánál tartja a ma-
ximumot,
A szántóföldi termelés értéke.
Magyarország szántóföldi termelésének értéke 1927—ben 2.080 millió pengő volt. Ez az értékadat _az újabb években nagyobb változáson nem ment
ik'eresztül s a csonka terület háború előtti adata
sem mutat lényeges eltérést.
1913 1923 1924 1925 1926 1927
millió pengő 2.136 2.074 2.156 2.215 1.789 2.080 Figyelembe veendő azonban, hogy a pénz vá—
'sárlóereje a háború után csökkent..
Erdészet.
Magyarország erdőterülete l,170.575 hektár (kb.
')
.: millió kat. hold), a régi Magyarország erdőterü—
ílelének 11'9%-a. Erdőink területének 52'6%—a tölgy—
lerdő, 42'8%—a bűkk- és egyéb lomberdő, 4'6%-atű—
_ílevelű erdő. Az évi növés értéke mintegy 28 millió
f,.pengő.
í Állatállomány 1.000 darabban.
í ; é ;
? 5939 MaiMagyax—ország
a*E'B
* 2
b 1911 1911l192211023l1924l192511926I1927l1928
l ! ' l !
Szarvas-
marha 7319 ...150 1.828 1.819 1.896 1.920 1.847 1.805 1.812
1.6 .. .. 231 896 717 815 850 876 885 903 918 Sertés .. .. 7.580 3.322 2.473 2.133 2.458 2.6332520 2.387 2.662 Juh 8.548 2.406 1.352 1.587 1.814 l.891i1.8041.611 1.566
_ l !
A négy fő haszonállat közül csak a ló országos állománya nagyobb, mint a csonka országterületen a háború előtt.
A világállomány adatai:
Szarvasmarha Ló
Szamár és öszvér
millió
6765 1124 3713
'*1929
millió
' sertés 287'5
Juh 721'§ ,!
Kecske 206'3 3?
Teve 7-4 )
Maximális adatok: a szarvasmarhaállomány
*Brittlndiában 150, aklóállomány Oroszországban 31, a sertésállomány Kinában 77, a juhállomány Orosz—
országban 125 millió. '
Húsfogyaszlás.
A háború előtti adatokhoz képest a sertés- és—
borjúhúsfogyasztás * aránya emelkedett. A közfo—
gyasztásra levágott sertések 1.000 lélekre eső aránya
az anyaországban 8'3 volt, utolsó arányszám a mai területen 13'2. Legnagyobb az emelkedés a levágott lovaknál: 0'074-ről 0'239—re. Esés van az arányszám- ban a teheneknél: 1'8-ről l'ö—re, a juhoknál 4V'4-rőlí 3'5-re, a bárányoknál 2'8-ről 0'9-re. Budapesten azonban a közvágóhidakon és vágóhelyeken levél-' golt szarvasmarhák szám311928—ban csak 132 ezer volt az 1913. évi 240 ezerrel szemben. Ugyancsakar Fővárosban orlóvágások száma 536—1'61 13ezerre emel—
kedett. A vágóhídra került állatok országos számá—
ból a sertések aránya 5215, a juhoké és bárányoké'
17-7, a borjúké 17-0, a növendék és felnőtt szarvas—
marháké 11'5, a lovaké H), a kecskéké 0'2% volt;
r- " ,
Ferlozo allatbetegségek. _
1927—ben 204 ló, 1.083 szarvasmarha, 2.520 juh és 67.626 sertés, összesen 72 ezer haszonállat pusz-
!nlt el fertőző betegségben. Legpusztítóbb állatÁ;
betegség hazánkban a sertésvész. ! A mechanikai munka és hőenergia tényezői.
Vízicró'lc. Számítások szerint, a régi Magyar—
ország vízierői kiépítés után 3 millió lóerőteljesít- ményre lettek volna képesek. A mai területen 268 ezer lóerőre építhetők ki, jelenleg 24 ezer lóerőt
képviselnek. ,
Világadat szerint a vízierö kihasználható meny—
nyise'ger43llm745 millió lóerő volna, ebből azonban csak 22 millió lóerő áll rendelkezésre.
Szén. Kőszéntermelésünk nem éri el a csonka- terület 1913. évi adatát, míg a barnaszén adata újabban valamivel nagyobb, mint 1913-ban.
A. világtermele's köszénből 11.772 millió (1, ebből az Egyesült Államok részesedése 51%.
Magyarország régi területének szenvagyonát 17 milliárd g—rn becsülték, a csonka országterület szénkészletét 3000 millió g—n alul, amelynek csak
3'5%-n kőszén.
A földben rejlő szénkincs újabb becslés sZerint 73.970 milliárd (; kő- és barnaszén, melynek GS'6%-a Északamerikában, 10'6%-a Európában van._
Peiróleum, földgáz. Csonkamagyarországnak
petróleumkntai nincsenek 3 évi 25 millió köbméter
szám .
—' 2112 — , ,
, ,
1929
Brnttú szántai-melós nm m...,
M . .
.Szénfajta birggmm Mal M'algyar—o tiszág
1 _ 1913 1913 I 1920 1 1921 [ 1922! 19234; l924$j11925 [ 1926 [ 19274 1928 Kőszén_,—. .. , . § . . 13.200 8.647 ') 1.669 7.256 8.566 7.931 7.414 8950 8.277 7.842 7.831 . Barnaszén . . 239540 62.118 48.281. 55.164 61.834 68.950 63.421 55.186 58422 62.434 65.1
!) A szerb megszállás alatt állott pécsvidékí bányák ad;:ztaí nelkül.
(teljesítményű földgázforrásainkat is elesatolla a tria—
noni békeszerződés. .
A petróleum világtermelése 1480 millió (1, amely—
Ébűl'az Egy:-sült Államok 70%-kal részesednek.
Bányászat és kohászat.
Csonkamagyarországnak a szénen kívül! mely—
ről már szóltunk, kevés bányaterméke van.
' Vas, acél. Vasérelcrmelésünk 1928—ban 2,032.260
(; volt! szemben Nagymagyamrszágnak 20 millió g—t levő termelésével. Kohóink 1928—ban 2,84t1.840 ([
nyersvasat termeltek. Aeóliermelósünk 5 millió (]
körül van,
A világlelmelés nyersvasból 787 millió, (1, acélból 934 millió (;. Az Egyesült Államok részese—_
dése a nyersvasnál 51%, az acélnál 53%u
_,Bauxit. 1927—ben a bauxit ,világtermelése 10
millió (; volt. A világtermelés egyharmada —— ha nem is fémtartalom, de mennyiség szerint %— Mn—
gyarországból került ki.
Kő. Kőfejk'sünk 2 millió köbméteren felül van.
A háború előtti Magyarországon mintegy 3 millió köbméter követ fejtettek melynek fele a trianoni
területre esett. ' §
" Ipar.
Magyarország ipara a háború utáni területen nagy nyersanyaghiánnyal küzd s régi fogyasztó—
ierületónek nagy részét nélkülözi. Ennek dacára iparunk fejlődése megállapítható. Míg a háború előtti Magyarországon az ipar a nemzeti jövedelem- nek 23'3%—át szolgáltatta, ez az arányszám csonka területünkön jelenleg 274. Ezzel szemben n mező—
gazdaság a nemzeti jövedelemben 62-1% helyett csak 58'0%-nt képvisel.
Gyáripar.
Telepe]; száma. Az ország mink gy negyedmillió iparvállalatának a gyári telepek ] százalékát sem teszik. 1913—ban a Magyarbimdalomban a gyárak
száma 4688 volt, amelyből a csonka területre 2089 esett. Az 1927. évi adatgyüjtés 3631 telepről gyüj- tött adatokat. 'A javulást azonban leszben az adat—
gyűjtés teljesebbé tételeIS okozta. Ez! a körülményt a gyáripari adatok időbeli szembeállításánál más
vonatkozásban is figyelembe kell venni.
,, Munkáslétszám. Az 1913 évi Magyarhimda—
lomra vonatkozó adat szerint az évi legnagyobb
lnnnkáslétszám 475000 volt, melyből :; maláterüx—
letre 219000 esett. 1927-ben _ már nem a leguán gyobb, hanem az átlagos —— munkáslétszám 230900 volt.
A Magyar-birodalom és Csonka-Magyarország
gyári termelésének összehasonlitása.
§§ % a § %%
3§ § hvg ,— § %% ll
- . 'U — n"§ §'* 4: §..m
Az ipari főcsoport §; : 82 o § § ': :; §§
. ÉÉB É %% ;; § ÉÉ §
megnevezem: ggg. "3533 3323 'g'S-gt:
2 s 5 .o " S 1; — 24320 ?
A .. a. ME w § § .— 356 s
, 19l3 Ha $$$-É
I. Vas és fémipar 583 50 5 2941 1000 II. Gépgyártás és
közhasznú elek— _ ;
tromos áramfejl. ; *—
telepek . . '. . . . 354 821, 324 1134
III. Kö—, agyng és ?
üvegipar . . . . 158 52 ? § 143 172'3 IV. Fa és esontípar 260 186; 75 1563
V. Bőr, nőtte-, toll §:
Stb. ipar .. 106 49'5 [ 92 1769
VI. Fonó- és Szövő— § ,
ipar. .. . .. 242 387 344 369'9 VlI. Ruházati ipar . . 39 72'8 59 2107 VIII. Papirosipar. . . 61 220 24 184'6'
IX. Elelmezési és él— ,
vezeti cikkek ; *
gyárlása . . . . ; 1.492 54'0 1.148 ! 142'6
X. Vegyészeti ipar 280 52'3 185 § 125'8f
XII. Sokszorositó ésműipar . . . 59 851 I 60 3 l20'0f Osszes termelés; 3.634! ) ' , 2.748 ; 144'3
!
1) Előzetes adatok.
A termelés értéke. A gyz'u'il'mri lermelés értékei
millió pengő
Magyurbirodalom 1913 3.634
Mai Magyarország "1913 . 4 _. . 1.902 1921 . . . . 978
1922 1.376
1923 1.411
1924 1.973
1925 2.068
1926 "2.192
1927 (2.748
. ; ám.
1 sz
Ez adatok mérlegelésénél is figyelembe kell venni a pénz vásárló erejének csökkenését. Bizo- nyára az adatszolgáltatás javulása is közrejátszik az adatok fokozatos emelkedésében.
Ipari főcsoportolc. Táblázatunk adataiból kitű- nik, hogy különösen a textilipar mutat nagy len—
—— 213 — 1929
dületet a háború után, de számos más főcsoport—
ban is elég nagyarányú fejlődés következett hez Külkereskedelemi
A külkereskedelem :: következők:
alakulásának értékadatai
Magyarország külkereskedelme l,000 000 pengőben.
M _ Wagi-'hírodalom M a i M a g y a r o r s z a g
O Z B '
eg" ve e 1913 1913 1920 1921 I 1922 ; 1923 ; 1921 ! 1925 [ 1926 l 1927
!1928 Behozatal 2.407 9248 4841 6040 625-7 49017 815-3 858'0 952-01.146-81.189-0 Kivitel ; 2.210 898'11190'6 2946 3929 3922 6670 8121 8697 8005 818'7
_ ; l !
A háború utáni első években külkereskedelmi forgalmunk lanyhább, különösen a'kivitel adatai mutatnak visszaesést. Az utóbbi évek értékadatai eléggé fokozatosan növekednek. A kivitel érték- adata azonban még nem érte .el a csonka terület
1913; évi adatát, holott az árak szinvonala. most
magasabb.
Országok szerinti forgalmunk főleg az u. n.
utódállamokkal élénk, ezenkívül Németországgal.
Ausztria, Cseh-Szlovákia, a Sz. ll. Sz. állam és
Románia behozatalunknak több mint felét képvi—
Selik s kivitelünk közel kétharmada irányul ezekbe
az országokba. Importunkból 1928—ban a legna—
gyobb arányban részesedő államok :
. . "i,,
Cseh—Szlovákia 227
Németorszá g 195
Ausztria 1.6'3
Románia 7'8
Exportunk pedig legnagyobb a következő ál—
lamokba:
0er
Ausztria 1341)
Cseh—Szlovákia 17?
Németország 11'7
Sz. H'. Sz. Állam 6'6
Románia 5-4
Behozatalunk 80%-a ipari nyersanyag és ter- mék, kivitelünk 2/3—3 pedig élőállat, élelmezési és élvezeti cikk.
1928—ban a következő árukat hoztuk be a leg- nagyobb értékben:
millió pengő
Fa . . . 145'0
Pamutszövet 82'5
Szén 623
A Gépek 540
A kivitel legfőbb árui:
millió pengő
) .VLiszt 89'6
;; Búza . . . 88'2
Vágó- és igásállat 81-0
A készaruk behozatala és kivitele a háború
utáni években csökkenő irányt mutat, így pl.
1921—ben a készáruk értéke az egész behozatalban 657, 1928—ban csak 45'Ooo—ot tett.
A világ külforgalma (behozatal és kivitel együtt) évenkint közel 370 milliárd pengőt tesz, ér—
tékben 2—3—szor annyit, mint a háború előtti években. A háború előtt a külforgalom 2ls—a Euró—
pára esett, újabban azonban az európai kiilforga—
lom világviszonylatban hanyatlott. Az 1927. évi adatok szerint legnagyobb a behozatala Nagy-Bri- tanniának: 305 milliárd pengő. Az Amerikai Egye—
sült Államok behozatala 23'6, Németországé 191 és Franciaországé 1115 milliárd pengő. A kivitelben Viszont első helyen az Amerikai Egyesült Államok
áll 27'1 milliárd pengős kivitellel. Következnek:-
Nagy-Britannia 19'7, Németország 1138, Franciaora szág 121 milliárd kivitellel. A külkereskedelmi mérleg passzivitása legnagyobb Nagy-Britanniában 10'8, Németországban 5'3, Németalföldön 1'5 és:
Olaszországban 14 milliárd pengővel. Legnagyobb aktivumok: Egyesült Államok 3'5, Holland—India 2'2, Brit—india 1'5 milliárd pengő.
Nagykereskedelmi árak.
Minthogy a pénznek (aranynak) vásárlóereje- nem állandó s éppen a világháború óta számotte—
vően csökkent, a statisztikának a háború utáni évekre vonatkozó értékszámsorai csak akkor mér—
legelhetők helyesen, ha a vásárlóerő csökkenésé- vel tisztában vagyunk. Erről a reálindexek tájé—
koztatnak.
A nagykereskedelmi árak alakulását 1913 :?
100 alapon a következö évvégi adatok mutatják:
1923 122
1924 160
1925 130
1926 126
1927 135
1928 135
__ 2 ázám.
._214 __A nagykereskedelmi árak —— mindig aranyala—
pon számítva —— 1924-igvem'elkedtek, azután es—
tek, 1927-től ismét magasabb színvonalon mozog—
Aak. *
Külföldi viszonylatban a magyar nagykeres- kedelmi index körülbelül középhelyen áll. Európá—
ban legmagasabb az index Norvégiában: 164, leg—
kisebb Franciaországban: 120 körül..
Magyarországon a mezőgazdasági .cikkek kil sebb mértékben drágultak meg, mint az ipariak._
Erre mutat, hogy a nagykereskedelmi index, amely a főbb áruk árának kombináció'ánJ alaPul,_,
1928 december 31-én 135 volt; csupán az élelme—
zési áruk indexe 131, míg az ipar indexe 137, l Áruk szerint az 1928. év végén a legnagyobb nagykereskedelmi indexeket a következőknél ta- láljuk:
Bab . . , . . _ . . . . . . 343
Tojás . . . . . . . . . . . . 230
Barnaszén . . . , . . . , . , , 209
Legkevésbbé drágultak a nagykereskedelem— ben a következő áruk: Birka . , . . . . . . A * . . , 72
Petroleum . . . . , . . . . . 82
! Búzaliszt, 6-os . . . . . . , . . 83
Szarvasmarha _ , . . , . . 86
Kiskereskedelmi árak. A kiskereskedelemben, melynek árindexei meglehetősen eltérnek a nagykereskedelem in— dexeitől s ahol az 1913. évi áraknál alacsonyabb árakkal nem találkozunk, a maximális indexek i928ivégén: ' Férfiharisnya . . , . . . 322
Gyermekharisnya . , . . . 317
Női harisnya , . . . 269
Bab . . . , (. , . 229
Legkevésbbé drágultak a kiskereskedelemben: Sertéshús . , . A . . . 103
Főzőliszt . . . , . . . 105
Marhahús . . . — . . . 107
, Férfi—,— női ruha . . , . . . . . 110,
Zsír . , . . . ; . , , 113
Tejt, ...-....114
Cukor . . . , . , . . 117
Megélhetési index. Egy 4 tagú család létfenntartási költségeinek indexszámai 1913 :: 100 alapon 1928 december 31-én: Élelmezés 125'5 Ruházat -, . 134'3
Fűtés és világítás . 329-4
Lakás 86'3 Összes kiadás 1176Összes kiadás lakbér nélkül 127-5
" Aiz indei'az egyes évek végek_ 1924 '149—0 1925 11915 1926 1191) 1927 124-9 1928 127-5 * Közútak.
A közútak adatai kilométerekbeii; . rvé —! Agar 33323 (Em; Magyarbirodalom háború 12.195" 37.225 49.420 Mai terület előtt 3.195 14.338 17.533 Mai terület jelenleg .. 3.832 15.085 18.917
Az utak e két főtípusának együtt közel '19 ezer kilométert tevő hosszához csatlakozik még 8.736 km km hosszú alsóbbrendű közlekedési út és 322 km vasúti hozzájáró út. 'Közúthálózatunk tehát össze— sen 27.975 km, Ebből 18.298 km a kiépített közút; Van még 14.584 km hosszú alsóbbrendű közdiilő- utunk. ' Gépjármííállomány. A gépjárműállomány (automobilok és motor— kerékpárok) számának alakulása évvégi adatok szerint a következő: Magyarbirodalom 1913 2.876 1917 3.174 Mai Magyarország 1920 1.672 1921 2.725 1922 3.303 1923 4.449 1924 5.965 1925 7.877 1926 12.232 1927 17.906 1928 24.250 1928 dec. 31-én a gépjárműállomány megosz- lása ez volt: Személykocsi 10.246 Bérautó , . . 1.234 Autóbusz . . . . , . _505 Teherkocsi . 3.609 Egyéb automobil . . . 608Motorkerékpár 8.048
Összesen 24.250
A gépjárműállomány szempontjából vezető ál- lamok (1928 elején): Amerikai Egyesült Államok;
23,386.542, Nagy—Britannia l,764.213, Franciaország 1,114,000. Világállomány: 31,631.802, ebből l,944.303 motorkerékpár. Az egy 'automobilra eső lélekszám (a motorkerékpárok figyelmen kívül hagyásával) az Egyesült Államokban 5, a másik végletet képviselő
