Címszavak a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára számítógépes szakirodalmi rendszereiről és szolgáltatásairól megtekintése

Címszavak a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára számítógépes szakirodalmi rendszereiről

és szolgáltatásairól

Kit szolgál a rendszer?

Ü A természettudományi és társadalomtudományi alapkutatást A tudományos kutatót

4

Szakirodalmi

"visszakeresés A rendszer:

A kutató

szakirodalmi igényei

MTAK CD-ROM ADATBÁZIS GALAXIS

Lehetőségek: • helyben (on-disk) keresés,

• megrendelt keresés.

A galaxis mérete: • kb. 100 lemez,

• k b . 6 0 G b á j t ,

• kb. 150 millió cikk.

Jellemzők: > a z adatbázisok anyagának csaknem teljes gyűjteménye

(pl. S C I : 13 év, Medline: 27 év),

• szakértői rendszerben is működik ( S C I related papers).

Folyamatos

szakirodalom-figyelés T

Az adatbázis:

SCIENCE CITATION INDEX®

A rendszer: A S C A *

Az adatbázis hordozója: mágnesszalag.

A szolgáltatás: offline

(heti tájékoztatással).

Lehetőségek: • témafigyelés,

• folyóirat-tartalomjegyzék figyelése ( g é p i CurrentContents),

• publikációstevékenységfigyelése,

• idézettségfigyelés.

Az adatbázis növekedése: • heti kb. 10 000 cikk,

• heti kb. 150 000 idézet.

Jellemzők: • hétről hétre informál,

• gyors átfutással,

• a kutatás minőségi eredményeiről.

Beszámolók, szemlék, referátumok

Az adatbázisok

D A O

A UMI (University Microfilms International) Dissertatíon Abstracts Ondisk adatbázisának C D - R O M - o n hozzá­

férhető változata. Az adatbázis kb. 180 ezer, 1 9 8 2 - 9 3 között megvédett társadalomtudományi és természet­

tudományi témájú Ph.D. disszertáció adatait tartalmaz­

za, általában max. 3 5 0 szavas tartalmi összefoglalóval együtt. A disszertációk a könyvtáron keresztül megren­

delhetők.

S C I

Jól ismert, magas színvonalú információs szolgáltatást nyújt a kutatóknak az Institute for Scientific Information (ISI) adatbázisa, a Science Cilation Index (SCI), amelynek 1 9 8 0 - 9 3 . évi állományai C D - R O M - o n szin­

tén hozzáférhetők. A lemezeken a természettudomá­

nyi publikációk bibliográfiai adatai találhatók, és lehető­

ség van szerzői idézettség követésére is. Az adatbázis negyedévenként bővülve áll előfizetőink rendelkezé­

sére.

S S C I

A Social Science Citation Index (SCCI) az ISI társada­

lomtudományi adatbázisa, felépítése azonos az S C I - ével. A z 1 9 8 9 - 9 3 - a s évek kereshetők. Az adatbázis mintegy 2000 társadalomtudományi folyóirat tartalom­

jegyzékét tartalmazza a cikkek hivatkozási listájával együtt.

M E D Ü N E

Az adatbázis 3 2 0 0 orvostudományi folyóirat 1 9 6 6 - 9 3 közötti cikkeinek adatait öleli fel. A z orvostudomány valamennyi területén megjelent legfontosabb publiká­

ciók bibliográfiai adatain kívül többnyire a cikkek rövid tartalmi összefoglalóját is tartalmazza. Évente 500 000 új tételt dolgoz fel, a kiegészítések havonta jutnak el hozzánk.

A G R I C O L A

Az 1970. évtől kezdődően dolgozza (el a National Agriculturat Library szakirodalmi adatait. Az adatbázis 9 0 % - át mezőgazdasági, élelmiszeripari folyóiratok és könyvfejezetek bibliográfiai adatai alkotják, 1 0 % - a pe­

dig monográfiák, sorozatok, mikrofilmek é s egyéb anyagok feldolgozása.

Többnyelvű nemzetközi, multidiszciplináris adatbázis, amely 8500 folyóirat feldolgozásával készül, é s a természettudományokat, az élettudományt és a mér­

nöki tudományokat reprezentálja. A publikációk legfon­

tosabb bibliográfiai adatain kívül tartalmi összefogla­

lókkal is rendelkezik. Az adatbázis előállítója a C N R S INSTITUT OE L ' I N F O R M A T I O N SCIENTIFIQUE E T T E C H N I Q U E . Kereshető időszak: 1 9 8 7 - 1 9 9 3 . A N A L Y T I C A L A B S T R A C T S

A világ egyik legjelentősebb szakirodalmi adatbázisa az analitikai kémia területén. A feldolgozott fontosabb tudományterületek (pl. általános analitikai kémia - ipari a n a l i t i k a - klinikai és biokémiai analitika - környe­

zetvédelem) széles skálája interdiszciplináris keresési lehetőségeket biztosít 1980 és 1993 között.

INIS

Az IAEA (InternationalAtomic EnergyAgency^ bibliog­

ráfiai adatbázisa. Az adatbázis kb. 10 000 folyóirat feldolgozásával, melyek a nukleáris tudományok leg­

fontosabb területeit képviselik (fizika, kémia, biológia, nukleáris j o g és dokumentáció stb.), a d szakirodalmi információt. A publikációk bibliográfiai adatai mellett rövid tartalmi összefoglalót is tartalmaz. Az adatbázis a folyóiratcikkek mellett könyveket é s konferencia­

anyagokat is feldolgoz. Kereshető időszak: 1 9 7 6 ¬ 1992. Az adatbázist félévenként egészítik ki.

1. melléklet

Szlnergetlkus szakirodalom-feltárási lehetőségek (több - egymást tematikailag - átfedő, kiegészítő CD-ROM adatbázisban való egyidejű kereséssel)

Keresett publikáció -

típus

Adatbázis

Folyóirat­

cikkek

SCI'

.MEDÜNE *

Keresés Könyvek

AGRICOLA DAO^MEDLINE

, \\ II

j SCI AGRICOLA

N

D i s s z e r t á ­

ciók DAO

2. melléklei

Párbeszéd a szolgáltatásokról

Stiril-nt-t utoíwirnrt

<

« HTAX-CD-ROH

>dafpáJi* galMl*ín Lgtn

dck-jntnlioíti

138 2814/420; 435 111 6433

[ M j 1361 Budapest Pl. 7

i g i n

igan

Iginybi V t t t l - I I I SO CB-HUH igjidölíllí

" r t l i l i d piűlliitlrjni*

J i b t r ö i i g í l J /

| nill S l j l t l t n nirjjmirntl

ige,"

Kírjtti t i u í - _ ^ l y u koniulti- V f f tíiJI

'inrri 11 MTAK 11*- Irodaln! Inlírnitíói . rendsitriir?

' l á t n i , III hHinilji-i i i UTAK htH i i í a i t i gípil ASCA l l a l j i l f j

lg EH

' A i ASCA rtndaurra V l l l p o l f l • r,yb • N i i peitil I t i t l t i f l i p o i

Nköl5rdiri>oiiilki'r«l? / A b t n k l l t l l kijlSr.Lt- \ nroMrokbót tfi't-t l í a i - dokuntnljclól j y ű j l i - ,

vmifiytl /

<

I

Síukli-t kutilíit HL I t j l m t i i l (rtdikínytit

n* Ilkáid?

így írlj. iuöf h t l ( n i i i fjiilkii.nl t t n l t j l i . inlr ilkilnai?

nem

" " J " .,.„(521

h ^ ííkumtntitluti Yrú

<

Igin Kírjin l i t m t - lyit ksniulri- í n ? ilóll

Kífjtn, l i l -

•iliggiltíiM

Kírjin f t l -

v i l i g o s t l í i M

Ktírjcn > ! « • • - _ L,ts kuniulli- 5 ? BtH

Kirjtn i l t n t - l y o ktnmltá- dóH

Irodalom

[1 ] RÚZSA Gy.-BRAUN T.: A szakirodalmi információ kor­

szerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián. = Ma­

gyar Tudomány, 12, sz. 197S.p.3-10.

[2) BRAUN T.-BUJDOSÓ E.-RÓZSA Gy.: A természet- és a társadalomtudományi információellátás és a Magyar Tudományos Akadémia. = Könyvtáros, 30. köt. 4. sz.

1980. p.187-192.

[3] BUJDOSÓ E.-BRAUN T : A publikálás és kommuniká­

lás szerepe és jelentősége a korszerű természettudomá­

nyos kutatásban. = Magyar Tudomány, 26. sz. 1981.

p.351-357.

[4] GARFIELD, E.: Library of the Hungárián Academy of Sciences Builds Computerized Information Services on ISI's Data Base. = Current Comments, January 12.

19B1.2.SZ.

[5} BUJDOSÓ E.-BRAUN T.: A hazai természettudomá­

nyos kutatás szakirodalmi információszükséglete. = Tu­

dományos és Műszaki Tájékoztatás, 29. köt. 11. sz.

1982. p.447-450.

[6] BRAUN T--RÓZSA Gy.-TELCS A.: A doktori disszertá­

ciók mini a szakirodalmi információ kihasználatlan tarta­

léka. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 34. köt.

12.SZ. 1987.p.575-580.

[7j BRAUN T.-RÓZSA Gy.-TELCS A.: CD-ROM ANTE PORTÁS. Az MTA Könyvtárának kapuja kitárva. = Magyar Tudomány, 2. sz. 1988. p.119-124.

[8] BRAUN T.-KLEIN Á.-KOVÁCS Zs.: ASCA-tól a BITS-ig.

Az MTA Könyvtára új számítógépes szakirodalmi szol­

gáltatásairól. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 36. köt. 4. sz. 1989. p.161-167.

[9] BRAUN T.-KLEIN A.-TELCS A.: Szakirodalmi informa­

tikai fejlesztés az MTA Könyvtárában, - Magyar Tudo­

mány, 2. sz. 1989. p.135-137.

[10] BRAUN T.-KLEIN Á.-RÓZSÁNÉ NAGYDIÓSI S . - TELCS A.: A szinergetika jelentősége a lézerlemezen (CD-ROM) kiadott szakirodalmi adatbázisok használatá­

ban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 37. köt.

12. sz. 1990 p.514-519.

B r a u n Tibor (MTA Könyvtára)

Beszámolók, szemlék, referátumok

A jövő zsebkönyvtára

Képzelje e l , hogy egy meleg nyári napon egy park­

ban ülve a Nagy klasszikus zeneszerzők c. kedvenc könyvéből a Wolfgang Amadeus Mozartról szóló feje­

zetet olvassa. Az illusztráció a Kis éji zene első néhány taktusa. Megérinti az illusztrációt, és a könyv halkan játszani kezdi a zenét, miközben követni lehet, hol tartunk a zenében.

A s z o m s z é d padon egy diák több kis ezüstlemezt tartalmazó tárcát vesz elő. Egy orvosi tankönyvtárat választ ki, beteszi a lemezt a lemezjátszóba, és elkezdi olvasni. Alkalmanként szünetet tart, hogy palavessző­

vel jegyzeteljen. A könyv elolvassa a kézírását, és gépelt szöveggé alakítja át, amely lábjegyzetként be­

kerül az oldal aljára. Úgy hangzik mindez, mintha csak fantáziálás vagy sci-fi lenne? Egyik s e m . Az elektroni­

kus könyv már kapható J a p á n b a n , egy brit cég pedig készíti egy kézírást felismerő jegyzettömb prototípu­

sát. Az új technika forradalmasítja az információ m e g ­ szerzésének és feldolgozásának módját. Tehát a mú­

zeumban vagy könyvtárban dolgozóknak fel kell ké­

szülniük erre.

Az információkeresés egyre fontosabb a könyvtá­

rakban és a m ú z e u m o k b a n . A könyvtárak fő célja az, hogy beszerezzék, megőrizzék és bemutassák a doku­

mentumokat, m í g a m ú z e u m o k a tárgyakat gyűjtik, konzerválják és kiállítják. Mindkét intézménytípusnak rutinszerű feladata a közönség informálása. Egyre nehezebb azonban a megfelelő információt megtalálni tételek százai vagy ezrei között. Ahogy az idő múlik, gyűjteményeink mind nagyobbakká válnak, s nyo­

masztóbbak lesznek a tárolás és visszakeresés ne­

hézségei. Egyes m ú z e u m o k (és kisebb mértékben a könyvtárak) gyűjteményeik jelentékeny részét nem tudják a közönség számára közvetlenül elérhetővé tenni. A londoni Science Museum például gyűjtemé­

nye 7 0 % - á t raktáron tartja.

Hogy a közönség számára mégis hozzáférhető le­

gyen, a m ú z e u m ki nem állított anyagának nagy részét referenszgyűjteményként tárolja. Az érdekeltek előre lekötött időpontokban meglátogathatják a raktárakat, de ez gyakran kényelmetlen számukra, a személyzet munkaidejét tekintve pedig drága. J o b b megoldásnak látszik, ha növeljük a kiállítási területet a f ő m ú z e u m - b a n . A Science Museum része az Orvostörténet Well­

come M ú z e u m a , amely zsúfolt galériákban is 12 0 0 0 tárgyból álló gyűjteményének csak 3%-át képes b e m u ­ tatni.

Új épületek létesítése nem látszik gazdaságosnak.

Sokan az új technikához fordulnak, hogy sűrítsék a gyűjteményen belüli információt, m é g ha maguk a tárgyak nem is állíthatók ki. Ebben az esetben az „új technika" általában egy tévét vagy monitort jelent, amely egy számítógéphez kapcsolva valamiféle tárolt információt tesz láthatóvá (amit általában „adatbázis­

nak" neveznek).

Számítógépek, interaktivitás és Boole-algebra Első ránézésre visszalépésnek látszik, hogy a tárgy helyett csak annak képét láthatjuk a képernyőn. Az ember hozzá van szokva, hogy közelebbről megnézze egy tárgy érdekes tulajdonságait, semhogy egy logikai utat kövessen végig egy menürendszerben, amíg eljut egy fényképig a képernyőn. Ha azonban a tárgy nem állítható ki, a számítógéppel segített elektronikus tár­

latvezető lehet a legjobb alternatíva. Azzal, hogy a számítógép össze tud kapcsolni adatokat, olyan infor­

mációkat nyújthat, amelyek puszta szemlélés alapján nem lennének elérhetők.

A modern számítógépek nagy memóriakapacitása lehetővé teszi, hogy az egy adott tárgyról szóló infor­

mációt teljes egészében közölhessék, ne nagyon kell­

j e n azt szerkeszteni. Ha egy számítógépes adatbázis egyszer készen v a n , az információ már másolható és terjeszthető.

A számítógépre alapozott kiállítások nem feltétlenül jelentenek technikai gondot a felhasználóknak. A gye­

rekeknek a brit nemzeti tanterv keretében tanítanak információtechnikát, és ők általában pozitívan viszo­

nyulnak a számítógépes információs rendszerekhez.

Megfigyelték, hogy egyes csúcstechnikát bemutató kiállításokon a gyerekek magyaráznak a szüleiknek, és nem fordítva.

Egy intelligens keresőprogram és egy megbocsátó felhasználói interfész által sokkal könnyebb informá­

ciót keresni, mint a hagyományos manuális m ó d o n . A számítógép alkalmazkodni tud igényeinkhez, ezt inter­

aktivitásnak nevezzük. A rendszer válaszainkra v i ­ szontválaszt ad, így az információ irányát és folyását ellenőrizhetjük. Megfelelő megközelítéssel legyőzhet­

jük egyes felhasználóknak a technikával szembeni ellenszenvét.

Mi a megfelelő megközelítés? Ehhez kutatnunk kell, milyen módon jutnak az emberek információhoz, mi­

lyennek kell lennie az információnak, hogy azonnal feldolgozható legyen.

Az információ bemutatásának hagyományos módja nem mindig a legjobb m ó d . Vegyük például a könyvet.

A könyv jó példa a soros tárolásra. Az olvasónak az elejétől a végéig el kell olvasnia, hogy minden informá­

ciót befogadjon. Ha regényről van szó, ez nem is hátrány, hiszen minden oldal szükséges az olvasó számára. Egy referenszmú esetében azonban további segítség kell a keresett információ megtalálásához, legalább egy tartalomjegyzék, de gyakrabban egy mutató. Hányszor végeztünk azonban olyan hiábavaló keresést, amikor a mutatóban nem található fogalmat szerettünk volna megtalálni? Ha pedig t ö b b tucatszor szerepel az adott fogalom, a fél könyvet végig kell olvasnunk, hogy a szükséges információhoz hozzájut­

hassunk. A probléma az, hogy a szerzők vagy szer-

kesztők saját prioritásaiknak megfelelően határozzák m e g , mi szerepeljen az indexben, m í g az olvasók mind saját szabályaik szerint szeretnének hozzájutni az információhoz. A testre szabott indexelés, mutatózás a közvetlen hozzáférésű információkeresés lényege.

Ennek érdekében el kell különíteni egymástól az ada­

tok szegmenseit. Erre a célra a legáltalánosabb m ó d a Boole-algebrás keresés, amely könnyen megtanulha­

tó, és segítségével gyorsan lehet információhoz jutni.

Az információ megjelenítési módja is fontos, a túl sok é s túl k e v é s információ is zavart okozhat. Az egyik megközelítési m ó d o t az „ a b l a k o k " jelentik, amikor további adatok bemutathatók egy, a fő információs m e z ő h ö z kapcsolódó kereten belül, ö s s z e t e t t e b b megoldás, amikor párhuzamosan jelenítünk m e g kü­

lönböző m é d i u m o k a t . H a két s z á m í t ó g é p e s képer­

nyőnk v a n . az egyik mutatja például a Boole-keresés folyamatát, a másik pedig a keresés eredményét. Ilyen rendszert használnak a párizsi d'Orsay M ú z e u m b a n , ahol az egyik képernyőn ki lehet választani különböző alkotók híres műveit, a másik a kiválasztott festmények jó minőségű digitalizált változatát mutatja.

Az ideális információkereső rendszer lehetővé teszi az információ mutatózását, a szükséges helyen össze­

kapcsolva az adatokat, valamint az információ bemuta­

tásának legkönnyebben felfogható módszerét, kép, szöveg vagy hang f o r m á j á b a n . A kezelőszerv lehet egy érintést é r z é k e l ő k é p e r n y ő , hang vagy billentyűzet.

Az ilyen információkereső rendszerhez szükséges technikai eszközök már megvannak, d e a szoftvert m é g tökéletesíteni kell.

Az információkereső rendszereket úgy kell megter­

v e z n i , hogy szabadságol adjanak a felhasználóknak, d e ugyanakkor s o h a s e tévedjenek el, juthassanak vissza a kiindulóponthoz. Fel kell használni a h u m á n ­ pszichológiát is. Nincs értelme tisztán logikai rendszert építeni, ha a felhasználó n e m akar éppúgy gondolkod­

ni, m i n t a rendszertervezője. Leágazásokra, mellékvá­

g á n y o k r a is gondolni kell. A másik általánosabb út a választási lehetőségek korlátozása, hogy a felhaszná­

lók mindig tisztában lehessenek vele, hoí járnak a rendszerben. A felhasználói interfészek é s az informá­

ciótudomány fejlődése már egy rugalmasabb megkö­

zelítési módot tesznek lehetővé.

Multimédia

A multimédia fogalma n e m új, 1945-ben Vannevar Bush, Roosevelt elnök t u d o m á n y o s tanácsadója kép­

zelt el egy „ M e m t e x " - n e k nevezett gépet, amely képes volna együtt kezelni szövegeket, ábrákat, fényképeket é s s z e m é l y e s megjegyzéseket egy mikrofilmre alapo­

zott rendszerben. Ezután 15 évig n e m sok fejlődés volt megfigyelhető, a m í g Douglas Engetbartk\ n e m fejlesz­

tette a n e m hierarchikus csoportosítás gondolatát, többszörözött ablakok használatát több adatállo­

m á n y b a való egyidejű betekintésre, valamint az egér

bemeneti eszközként való használatát. A következő mérföldkő: 1965-ben Ted/Veteonkigondoltaahipertext fogalmát a n e m szekvenciális írás vagy az információs képernyők asszociációkon alapuló összekötése leírá­

sára. Már évtizedeken keresztül használták ezt a fogalmat, d e a számítógépes technika csak az 1980-as években volt képes utolérni az elméletet, amikor a multimédia technika a számítógépeket fejlesztő labo­

ratóriumokon kívül is alkalmazható, gyakorlati esz­

közzé vált.

Ma a hipertext és hipermédia fogalmát néha olyan szoftverrendszerek szinonimájaként emlegetik, a m e ­ lyek képesek összekötni szöveget, képeket, hanginfor­

mációt, szemmel láthatólag intuitív m ó d o n .

A multimédia fogalmának részhalmaza a hipertext.

A definíciók nem pontosak, de a hipertextet általában számítógépes alkalmazásokra korlátozzák, m í g a m u l ­ timédia rendszer bármilyen többféle formájú informá­

ciót feldolgozó rendszer lehet. A szóhasználat zavarba ejtő. A multimédia fogalma eredetileg olyan audiovizu­

ális alkalmazást jelentett, amely többféle különböző típusú berendezést kombinál, például 16 m m - e s film­

vetítőt, 3 5 m m - e s diavetítőt é s hangszalagot.

Az információk összekapcsolásának lehetőségei a multimédia technikában korlátlanok. Az egyedüli tény­

leges korlátot a program készítőjének képzelete é s a rendelkezésre álló szoftvereszközök jelenthetik. Ez utóbbi azért fontos, mert a multimédia programozás n e m tesztelhető a szokásos hibakereső módszerekkel.

Ezért a multimédia programokat általában programíró programokkal készítik. Igy a programozó a relációs kapcsolatokra koncentrálhat, a szoftver pedig g o n d o s ­ kodik a technikai megvalósításról.

A m ú z e u m o k é s könyvtárak s z á m á r a a legérdeke­

sebb multimédia eszköz a kompaktlemez.

A kompaktlemez

A kompakt hanglemez készítésének lényege a digi­

talizálás. A jelek erősségét m é r v e , a zene folyamatos hanghullámait m á s o d p e r c e n k é n t 44 0 0 0 jelre bontva, a lemezen számokat rögzítünk, zérók é s egyesek kombinációját, n e m magát a zenét, vagyis a kompakt hanglemez esetében a számok reprezentálják a zenét.

Lejátszáskor egy lézersugár leolvassa a számokat, és felhasználja őket az eredeti zene helyreállítására.

M á s lemezek olyan számokat tárolnak, amelyek számítógépes adatokat reprezentálnak. A s z á m í t ó g é p úgy programozható, hogy az adatokat hanggá, szö­

v e g g é , vagy akár képpé alakítsa át. A s z á m í t ó g é p s z á m á r a ez csak adattároló eszköz, általános nevén C D - R O M , amely 6 5 0 megabájt (150 000 A4-es oldal) információt képes tárolni.

Bár a C D - R O M m é g csak ötéves, már léteznek C D - R O M enciklopédiák, amelyek fényképeket, táblá­

zatokat, térképeket, diagramokat, hang- és animációs bejátszásokat is tartalmaznak a normál szöveg mellett.

Beszámolók, szemlék, referátumok

A C D - R O M másik felhasználása például egy orvosi adatbázis, amely összeköti a diagnosztikai információ­

kat röntgenképekkel, és a betegségek gyógyító orvo­

sait tartalmazó telefonkönyvvel. Ezáltal az orvos összehasonlítja a beteg és az ismert betegségek jellegzetes röntgenképét, megtalálhatja a szükséges gyógymódot, és kapcsolatba léphet valakivel, akinek gyakorlata van az adott kérdésben. Jelenleg a C D - R O M lemezek többnyire adatbázisokat tartalmaznak, de mind t ö b b szakterületet fognak lefedni, és az egyénre szabott CD-ROM-kiadványok ára esni fog.

Pillanatnyilag egy egyszeri, egyénre szabott CD-ROM¬

kiadvány előállítási költsége 300 font sterling körül v a n , ami m a g á b a n foglalja a lemezre rögzítendő ada­

tok megfelelő formára alakítását is.

A kompaktlemezek hátránya a viszonylagos lassú­

ság, a hagyományos s z á m í t ó g é p e s tárolóeszközök­

kel, például a merevlemezzel összehasonlítva. Egy jó merevlemez-olvasó átlagosan 14 ezred másodperc alatt talál meg egy véletlenszerűen kiválasztott infor­

mációt, m í g a C D - R O M olvasónak ugyanehhez fél másodpercre van szüksége. A C D - R O M olvasó az adatátvitelben is elég lassú, a merevlemez másodper­

cenkénti 1200 kilobájtjával s z e m b e n csak 150 kilobájt.

A lassúság magyarázata: a C D - R O M optikai eszköz, és a lézersugár szenzora a tükrözött fény változásaira csak meghatározott mértékben képes reagálni. Általá­

ban a viszonylagos lassúságot bizonyos előnyök ellen­

súlyozzák (gyors cserélhetőség), de probléma lehet, ha a számítógép megpróbál egymás utáni képeket m o z g ó k é p p é átalakítani.

Bárki is mondta, hogy egy kép ezer szót megér, csaknem igaza volt. Egy teletext képernyőhöz ezer- bájtnyi vagy -betűnyi adat szükséges, de egy jó minő­

ségű, fotó jellegű kép sokkal több részletet tartalmaz, majdnem 500 000 bájtot. A kompaktlemez adatátviteli sebessége mellett a mozgókép egyetlen képkockájá­

nak visszakereséséhez több mint három másodpercre van szükség. Ehhez tegyük m é g hozzá, hogy m á s o d ­ percenként harminc képkocka kell a villogásmentes mozgáshoz, és egyértelművé válik, hogy a kompaktle­

mezek erre nem lehetnek képesek. Mégis három cég próbál kompaktlemezeket használó mozgóképes rendszert kifejleszteni. Rájöttek arra, hogy nagyon kis különbség van az egyik képkocka és a következő között, így csak a különbségeket kell tárolni. H a azonban másodpercenként 30 képkockát akarunk 150 kilobájtos átviteli sebesség mellett visszanyerni, m i n ­ den egyes képet 5 kilobájtnyira kell sűrítenünk, azaz 100.1 arányban.

Mozgóképek kompaktlemezen

Négy fő multimédia van, amely kompaktlemezeket használ tárolóeszközként: a C D - I , a D V I , a C D T V és a C D - R O M XA. A kompakt hanglemezzel és a C D - R O M -

mal együtt az / . táblázatban hasonlíthatók össze ezek jellemző tulajdonságai.

1. táblázat

Hány A Mozgó­ Mikortól

Formátum oldalnak képtömörítés képek érhető el?

felel meg? mértéke

CD-AUDIO Nincs ilyen 1:1 Nem 1982

CD-ROM 150 000 1:1 Nem 1985

CD-I 400 000 100:1 Teljes 1988 DVI 650 000 160:1 Teljes 1989

CDTV 250 000 4:1 Fél 1991

CD-ROM XA 150000 1:1 Nem 1990

A CD-I volt az első tömörített videorendszer, amelyet piacra dobtak. Az I jelentése interaktív, ez arra utal, hogy ezt a formátumot interaktív program multimédia forrásának szánják. A CD-I lemez 72 percnyi közepes minőségű mozgóképet, 100 milfió szót, 13 000 állóké­

pet vagy 17 óra hangot képes tárolni. Nagy-Britanniá­

ban egy fogyasztói rendszer kibocsátása várható 600 fontért, de ezt m é g fejleszteni kell.

A DVI (Digital Videó Interactive) még nagyobb, 160:1 arányú sűrítést alkalmaz. Egy órányi televízió minőségű képet tud tárolni, de a minőség gyorsan csökken, ha sok a mozgás a képernyőn. A CD-l-hez hasonlóan ez is jóval több adatot képes tárolni, mint a C D - R O M : 650 oldal szöveget, 44 óra közepes minő­

ségű hangot, 40 0 0 0 közepes felbontóképességű álló­

képet.

A kettő között az a fő különbség, hogy a CD-I elsősorban a magánfogyasztók s z á m á r a készül, m íg a DVI professzionális alkalmazásokhoz, bármilyen digi­

tális forrásból képes elfogadni adatokat.

A C D T V azon az ötleten alapul, hogy sokan m e g e ­ légszenek g y e n g é b b minőségű képpel is, h a azt v i ­ szonylag olcsón megkaphatják. A C D T V - n másodper­

cenként 15 képkocka jelenik m e g , szabványos C D - R O M olvasót használ, valamint C o m m o d o r e A m i g a számítógépet, nem pedig IBM PC-t. Csak félméretű képeket tud mozgóképként megjeleníteni, viszont 500 font körüli kiskereskedelmi ára miatt a félprofesszioná­

lis és magánfelhasználók is megengedhetik maguk­

nak.

A C D - R O M XA ( C D - R O M eXpanded Architecture) alapeszméje az, hogy a képek és a hangok egymás mellé illeszthetők a C D - R O M lemez ugyanazon ré­

szén, így egy C D - R O M olvasó képes lehet mindkét típusú adatot egyidejűleg olvasni. Ez azt jelenti, hogy a képek lehívhatók a lemezről a hang félbeszakítása nélkül is. Bár teljes mozgó videokép m é g nem érhető el vele, de a képek elég gyorsan követik egymást. A C D - R O M XA képes megjeleníteni a Photo-CD lemez­

ről is a jó minőségű képeket. A Kodak által kifejlesztett Photo-CD formátummal 100 db 3 5 mm-es negatív egy kompaktlemezre is átvihető. A felhasználási cél a z o n -

ban az, hogy például valaki a szabadságán felvett képeket (24 képkockát) egy olcsó lejátszó segítségé­

vel nappalija tévékészülékén jeleníthesse m e g . A Kodakon kívül mások is igyekeznek a fogyasztói piacra betörni, így az Apple cég a Sonyval közösen.

Bár az egész multimédiapíac m é g változásban v a n , a korai szabványosítás (CD-Audio 1982, C D - R O M 1985, CD-I 1988) és a nagy cégek (pl. Sony, Philips, Intel) bekapcsolódása a kompaktlemezek adatformá­

tumára és hardverére vonatkozó nemzetközi szabvá­

nyosításhoz vezetett. A kompaktlemezek multimédi­

ára való alkalmazásának sikere részben a globális kompatibilitásnak köszönhető. Nagy erőfeszítést igé­

nyel, hogy elegendő információt gyűjtsünk egy egész C D - R O M megtöltéséhez, de minél szélesebb körben fogadják el ezt a végterméket, annál jobban megéri.

/ROBERTS, S.: Towards a pocket library. = IFLA Journal, 18. köt. 3. SZ. 1992. p.258-2B5./

(Murányi Péter)

Az információtudományról - dióhéjban

Kelet-Közép-Európában - A. I. Mihaljov és -4. V.

Sokolov iskolájának hatására - az információval kap­

csolatos tényeket és jelenségeket általában az infor­

m a t i k a - m i n t „alakulóban lévő t u d o m á n y á g " - kereté­

ben vizsgálták. Mivel a nyugati államokban az informa­

tika terminus (igaz, nem teljes következetességgel) a számítógép-tudomány (computer science) számára van lefoglalva, a továbbiakban itt, Kelet-Közép-Euró­

pában is célszerű az informatika használatáról áttérni az információtudomány (information science) haszná­

latára, ha az információról átfogóan szólunk.

Az információtudomány tárgyát a Venn-féle d i a g ­ ramból (1. ábra) kiindulva szokták meghatározni. Ez a diagram az információtudomány szempontjából rele­

v á n s mezők közötti kapcsolatokat ábrázolja. A szűkeb­

ben vett információtudomány a három halmaz átfedé­

sében található. A szélesebben vett a halmazok logikai egységével számol. A diagram ezenkívül számos más értelmezési lehetőséget is felkínál. Nyugaton - hipote­

tikusan - az ínformáció változatos megjelenési formái­

val, az információs folyamatokkal, áramfásokkal és rendszerekkel, valamint az e jelenségeket és folyama­

tokat kísérő lélektani és társadalmi következmények­

kel foglalkozó tudománynak tartják az információtudo­

mányt.

E tudomány fejlődése a h u m á n - és társadalomtudo­

mányok, illetve a műszaki tudományok közötti gátak leküzdésének lehetőségét villantja elénk. Az informá­

ciótudomány magjának sokan az információs herme- neutikát tartják, amely az információ percepciójával foglalkozik. Mások számára „ a kályha, ahonnan elin­

dulnak", a számítógép-tudomány. Ismét mások a tár­

sadalmi informatikára „ e s k ü s z n e k " , amely elméleti jellegű, s mint ilyen, a társadalom fokozódó számító­

gép-használatának lélektani és társadalmi következ­

ményeit vizsgálja.

De az információtudomány egyszersmind alkalma­

zott tudomány is: az információ gyűjtése, feltárása, tárolása, keresése, átvitele stb., illetve az ezzel kap-

f ^A B \

C f ^U

A = információelmélet (pl. kibernetika, nyelvészet, formállo- gika),

B = iniormációs technika és technológia (pl. a számítás-, a távközlési és reprográfiai technika és technológia), C = szolgáltatásokra orientált funkciók (pl. a könyvtárak, az

információs és adatbázisközpontok működése), U = a releváns mezők egyeteme.

1. ábra A Venn-féle diagram

csolatos módszerek fejlesztése áll érdeklődésének homlokterében.

Az információtudomány keletkezését egyesek majd­

nem „ Á d á m - É v á i g " vezetik vissza, de legalábbis As- surbanipai könyvtárának létrejöttéig (Kr. e. 6 6 9 - 6 3 0 ) . Reálisabb, ha csak V. Bush A s w e may think c. cikkéig, amely 1945-ben az Atlantic Monthlyban jelent m e g . Ebben a cikkben található az ú n . M E M E X - v í z i ó , amely az ember és a számítógép párbeszédének megvaló­

sulását vetíti előre, s egyben azt is, hogy az információ­

t u d o m á n y b a n a számítógép kiemelkedő jelentőségre tesz szert.

Mindemellett az információtudomány igen sokféle korábbi ismeretágból „táplálkozott", sőt némely isme­

retággal egyenesen szimbiózist alkotva fejlődött. E tekintetben a k ö n y v t á r t u d o m á n y + d o k u m e n t a l i s z t i k a