A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatok egy rekonstrukció kapcsán megtekintése

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R A A 2000. ÉV F E L É Gondolatok egy r e k o n s t r u k c i ó k a p c s á n *

Rózsa György

M T A K ö n y v t á r

" J ó dolog k ö n y v t á r t ö r t é n e t e i írni, de m é g jobb csinálni"

(Apokrif aforizma)

"Egy tudományos nagyüzemei, min! amilyen egy nagykönyvtár, alapjában úgy kell menedzselni, mint egy nyereségorientált vállalkozást; míg azonban az utóbbinál a nyereség mérhető és közvetlen, addig a könyvtárnál a "nyere­

ség" többnyire áttételesen, szellemi hatékonyságnövelés formájában jelentkezik."

(Ereinek gondolat)

A l a p á l l á s : az igényektől a s z ü k s é g letekig

Ez az írás minden bizonnyal nem mentes a szub­

jektivitástól. Hogyan is lehetne másként 25 évi aka­

démiai könyvtári és 30 évi akadémiai kötöttség u t á n '

Attól azonban, hogy egy írás szubjektív hangvé­

telű, m é g reális is lehet, bár a kitekintő, a távlatokat előre vetítő írások bizonyos mértékig mindig a rea­

litás és a kívánságok (vagy ellenkivánságok) határán mozognak. Nem is lehet ez m á s k é n t , mert nemcsak

"a múltat nem lehet előre l á t n i " , de a jövőt is csak elég magas tévedésszázalékkal. A j ö v ő k é p felvázo­

lása a jelen és a múlt elemzéséből indulhat ki és szá­

molnia kell előre nem látható tényezőkkel, továbbá olyan elemekkel, amelyek a megfogalmazás idején talán még igény formájában sem léteznek. A jövő­

képnek tehát igény-felkeltö (de nem fantazmagória)

*A s z e r z ő k ö s z ö n e t e i mond Darvas Tlbornénak, Fekete Gézánénak és Gregorovicí Anikónak, akik segítségére voltak k ö z l e m é n y e összeállításában.

vonásokkal kell bírnia. Az igény felkeltés tényleges alapját a vonatkozó nemzetközi fejlődési trendek, a nemzeti gazdasági-kulturális adottságok, valamint a használók, adott esetben a kutatók latens, potenci­

ális igényei képezik, m é g akkor is, ha ezek a haszná­

lók — mint említettem,— az adott időpontban m é g nem is tudják igényeiket megfogalmazni. (Aligha­

nem ez ís az igények majdani kielégítésére hivatot­

taknak a dolga.) Azt hiszem, az a reális jövőkép, amelyik felméri, hogy az igények hogyan válhatnak szükségletekké. E kettő összekeveredése zavart okozhat, mert ha szükségletként kezelnek valamit, ami valójában m é g csak igény, irreálissá válhat az előretekintés (hosszútávú tervezés, prognosztizálás, futurológia). Ugyanis így háttérbe kerül a fokozatos­

ság, az új elemek és tényezők bevezetéséhez szük­

séges szemléletváltozás. Ehhez viszont mellőzhetet­

len az oktatás-képzés, az infrastruktúra kiépítése és m á s , nem közvetlen " t e r m e l ő i¹' beruházás. A Con­

corde típusú repülőgép üzemeltetéséhez nem elég a gép beszerzése, szükség van hatalmas járulékos be­

ruházásokra, kisegítő szolgáltatásokra, a környezeti

Rózsa Gy,: A Magyar Tiidiimányos A k a d é m i a Könyvtára a 2(1(11). év felé

ártalmak korlátozására, szervezési és szemléleti vál­

toztatásokra is. Egy másik, szakmailag közelebbi példa; a mikroreprográfia tömeges alkalmazásához nem elegendők a legkitűnőbb felvevő- és olvasógé­

pek, ha a mikroolvasmányok használata szilárd el­

lenszenvbe ütközik. Az igényfelkeltés, a szoktatás, a szükségletté válás olyan folyamai, amelyet lehet ugyan gyorsítani - sőt kell is, - de nem venni róla tudomást s e m m i k é p p e n sem lehet. Egy példát az igényfelkeltéstől a szükségletté válásig tartó folya­

matról. A tudományos nagykönyvtárak — a szocia­

lista országokban különös súllyal az akadémiai könyvtárak — egyik legfontosabb kvázi kutatásszer-

vezö feladata a világ szakirodalmából kiolvasható- scjtheto új kutatási irányzatok jelzése a tudomány­

politika, a kutatásirányítás számára. A folyó kutatá­

sok, a t u d o m á n y o s munka "napi" szakirodalmi ellá­

tásán t ú l m e n ő e n ez a kitekintés adja meg munkájuk egyik nagy értékét.

E kitérőnek t ű n ő bevezetéssel (filozofálgatás- sal?) az itt következő írás személetét akartam bea­

jánlani az olvasónak. Ez a szemlélet — az elmondot­

tak után talán indokolni sem kell - a hagyomány és korszeríísíiés egybekapcsolásával alakult ki és elvá­

laszthatatlan a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtárától (a továbbiakban M T A K ) .

M i teszi azonban éppen most időszerűvé ezt a ki­

tekintést, eltekintve attól, hogy bizonyos időközön­

ként m i n d e n k é p p e n célszerű elgondolkozni a távla­

tokon? E s e t ü n k b e n a válasz: az M T A K rekonstruk­

ciója. A rekonstrukció célja az, hogy új és kedvezőbb elhelyezésre nyílott lehetőség valóraváltásáva! ne csak alkalmasabb és kellemesebb színtérhez jusson üzemeltető és használó egyaránt, hanem ezzel pár­

huzamosan a megváltozott elhelyezési feltételek op­

timálisan, vagy legalábbis nagymértékben kihassa­

nak a tartalmi munka minőségi emelésére, a racio­

nálisabb szervezésre, a hatékonyság-orientáltságra.

Rekonstrukció - bővítés

Az M T A K az Akadémia palotájának megalkotása óta (1866) áll jelenlegi helyén. Mostoha körülmé­

nyeiről azonban — mert évtizedek óta kinőtte törté­

nelmi levegőjű, de diszfunkcionális elhelyezését — nem kívánok elmélkedni; az érdeklődő figyelmébe az A Függeléket ajánlom (a Roosevelt téri építési program " n e k r o l ó g j a " ) . A jelenlegi rekonstrukció programjáról és eddigi menetéről azonban részlete­

sebben kívánok tájékoztatni.

Előzmények, előkészítés, tervezés

Az 1826-ban alapított M T A K az ország volume­

nében legnagyobb és legváltozatosabb tudományos gyűjteményekkel és szolgáltatásokkai rendelkező nagykönyvtára, az M T A könyvtári hálózati, kiad­

ványcsere és szakirodalmi-informatikai központja, egyben az M T A levéltára. Az Országos Széchenyi Könyvtárral és a budapesti Egyetemi Könyvtárral az M T A K alkotja azt a művelődéstörténeti triászt, amely együttesen képviseli a nemzeti könyvtári és általános tudományos nagykönyvtári funkciórend­

szert. [1] Az M T A K állománya ma 1,7millió bibliog­

ráfia egység, viszont olvasói férőhelyeinek száma csak 70, pontosan annyi, amennyi jelenlegi helyé­

nek megnyitásakor, 120 évvel ezelőtt volt. Az emlí­

tett két viszonyszám önmagában is tükrözi a helyzet ellehetetlenülését, különös tekintettel az M T A fej­

lődésére, intézményrendszerének 1949-től történt megszervezésére. Az M T A K világszerte számon tartott gyűjteményei korszerűtlenül, részben veszé­

lyeztetetten, pótraktárakban, szétszórtan helyez­

kednek el. Szolgáltatásait, elsősorban olvasóforgal­

mát szűkös elhelyezési körülményei rendkívül kor­

látozzák. Mindezekből következően nem lehetett tovább halogatni az épület-probléma megoldását. A korábbi új épület emelésére irányuló és más, ered­

ménytelen kísérletek (mindezek egy nagyobb léleg­

zetű tanulmányba kívánkoznak) után a jelenlegi program az M T A palotájával egy tömböt alkotó Arany János utcai ún. "akadémiai b é r h á z " (az Aka­

démia utca — Arany János utca — Széchenyi rak­

part által határolt épület) átalakítását irányozza elő rekonstrukció formájában. Ez a megoldás történetileg a legmegfelelőbb, mivel az Akadémiát és könyvtárái hdyWegegyütt hagyja. (Világviszonylatban is szinte egyedülálló egy Akadémia vezető szerveinek, a könyvtárnak és a konferenciaközpontnak az együt­

tese.) A rekonstrukció-bővítés felújítás (nagyja­

vítás) jelleggel történik akadémiai eszközökből, bi­

zonyos beruházási hányaddal. A beruházási cél (1980. május 21.) egy 1978. májusában készült elő­

tanulmányra épült, amely azt vizsgálja, hogy az V.

Arany János u. 1. sz. alatti lakóépület alkalmassá tehető-e könyvtár céljaira. Az Arany János u. I . sz.

alatti épületbe az M T A K részlegesen már régóta be­

települt: raktárainak tekintélyes része áthúzódott a székházból a bérházba, munkahelyiségeinek egy része ugyancsak ott helyezkedett el az Akadémia utcai fronton. így eléggé kézenfekvő megoldásnak látszott az Arany János u. 1. sz. alatti bérház.

Az előtanulmány az épület adott, hat szintjéből indult ki és így 5800 m² alapterülettel számolt és tett első, természetszerűleg még ki nem érlelt javaslatot a terület felhasználására. Ennek alapján Márta Fe-

T M T 3 2 . évf. 1985/11.

rencnek, az M T A főtitkárának elöterjesziésére vala­

mennyi tárca pozitív véleményének figyelembevéte­

lével Lázár György, a Minisztertanács elnöke enge­

délyezte a lakáspótlást követően az épület átépítését könyvtár céljára. 37 lakást kellelt pótolni, s e célra 40 millió Ft állt rendelkezésre. A M T A K maga bo­

nyolította le — bérlökijelölöként is - a lakáspótlási programot. Ez négy évet vett igénybe a Fővárosi Tanács és szerveinek közreműködésével és a költ­

ségelőirányzaton belül. (Tapasztalatai egy (estes közgazdasági-szociológiai-szociográfiai esettanul­

mány-gyűjteményt é r d e m e l n é n e k . )

A beruházási cél jóváhagyása után 1980 augusz­

tusában a Középülettervezö Vállalat (KÖZTI) — amelyet az MTA-tól megbízási kapott a tervezési munkákra, — házi tervpályázatot írt k i . Erre négy pályamű érkezeti be. A benyújlott terveket belső és külső szakértőkből álló zsűri Major Máté akadé­

mikus elnökletével bírálta el. Tolnay Lajos és Lö- rinczi Edit terve bizonyult a legelőnyösebbnek. Az épület adottságaival leginkább ez számolt, ugyanak­

kor a pince és a földszint megosztásával a szintek számát kellővel, azaz nyolcra növelte. (A belső ud­

varok beépítésre kerülő részén, lovábbá a földszin­

ten az előcsarnok alapterületén megmaradt a szintek eredeti belmagassága.) Az eredeti kubatura mellel!

így közel 1200 m^a- r e l emellé a hasznosítható, nettó alapterületet; a bruttó terülelnövekedés megközelíti a 2000 m²- t .

A páiyadíjas mü alapján készült a beruházási program, melyei 1981. decemberben nyújtottak be.

Ennek figyelembevételével készüli el az engedélye­

zési, majd a kiviteli tervdokumenláció. A kivileli lervdokumenlációi a KÖZTI 1984. áprilisában adla ál.

A rekonstrukciós munkálatokat 1984. szeplem- bcrében kezdte el a Középületkivitelező Vállalat ( K Ö Z É V ) ; az utolsó lakó 1985. augusztusában távo­

zott. Az építkezés elkészültének kívánatos határi­

deje 1987 vége — így jelentene be Láng István, az M T A főtitkára 1985 s z e p t e m b e r é b e n az M T A appa­

rátusának tarlód programbeszédében.

A rekonstrukció teriilelmérlege

Az M T A K jelenleg (1984. évi adatok) az alábbi alapterületekkel rendelkezik:

( I . ) A k ö n y v t á r alapterülete az M T A s z é k h á z á b a n ( V . Roosevelt t e r v . ) 3023 m ' (2.) T ö r ö k b á l i n l i DF.PO I I . k ö n y v r a k t á r

(3 x 1500 m5 szinten 23 k m polcrendszerI 1500 (3.) Újpesti rakpart, k ö n y v r a k t á r 720 m!

(4.) S o k s z o r o s í t ó - h á z i n y o m d a

( V I . Rózsa Ferenc u. 10.) 80 m1

(5.) K ö n y v k ö t é s z e t ( V I I . Majakovszkijt!. 79.) 1 6 0 m ' (6.) Levéltár ( V . M ü n n i c h Ferencit. 7.) 1 1 5 i n '

Ö s s z e s e n 5598 m '

A rekonstrukció elkészültét kövelöen az M T A K a székházban kiürít és átad 1552 alapterületű he­

lyiséget. A székházban marad továbbra is a Keleti Gyűjtemény, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjte­

ménye, a Mikrofilmtár és fotólaboratórium és a gyorsmásolószolgálat összesen 1471 m²-nyi alapterületen.

Az M T A K alapterülete a rekonstrukció után:

(1.1 Arany J á n o s u . I . 7 6 0 6 m ' (2.) A s z é k h á z b a n m a r a d ó helyiségek 1471 m '

(3.) Külső r a k t á r a k , ü z e m e k , munkahelyek 2575 m^!

A területbövülés 6054 rrf, a jelenleginek mintegy 100%-a. A működési szempontból hátrányos több telephely megmarad ugyan, de a szolgáltatások, főleg a helybenolvasási lehetőségek jelentős mérték­

ben kibővülnek. A férőhelyek száma (könyv és fo­

lyóirat) több, mint 200%-kal m e g n ő . A rekonstruk­

ció fő előnyének ez tekinthető, de vele egyenértékű­

ek az állományvédelmi kihatások, söl járulékosan ide sorolható a munkahelyek korszerűsílése is.

Nem utolsó sorban pedig a területbövülés, a kultu­

ráltabb m u n k a k ö r ü l m é n y e k lehetővé leszik a foko­

zott hatékonyság-orientáltságot, ami a rekonstruk­

ció vezérfonala.

Az új elhelyezésnek — a székházban maradó és a kihelyezett részlegekkel együtl - minlegy 20-25 évig kell biztosítania a fejlődés fizikai-térbeli feltéte­

leit. Van ugyan elképzelés a "további bőviiésre is, (sakknyelven szólva "borítékolt lépés") de ez m á r a 2000. év utánra marad.

Építészeti leírás

A könyvtári rekonstrukcióra számításba vett lakó­

épület pincéből, földszintből és négy emeletből áll. s mint mondottuk, az M T A székházával egy t ö m b ő l alkot (ld. 1. ábra). Városképi szempontból az épület­

t ö m b kiemelkedő része a pesti Duna-partnak. Ezért a Fővárosi M ű e m l é k Felügyelőség bizonyos megköté­

seket írt elő, s a tervezés során arra törekedtek, hogy az épület jellege, homlokzati egysége változatlan ma­

radjon az átépítés után.

Az 1865-ben épült lakóház szerkezeteit csak kis m é r t é k b e n lehet hasznosítani, jelentős részük lebon­

tásra kerül. Megmaradnak az utcai és udvari főfalak, és a háromkarú, szép ívelésű lépcső a szintenként csatlakozó boltozatos keresztfolyosóval. A középfa­

lat, belső válaszfalakat, födémeket, boltozatokat, füg­

gőfolyosókat lebontják. A m e g m a r a d ó falak között, az új tartószerkezetek és födémek megépítésével, az udvarok első emeletig történő beépítésével alakul ki a nyolc szintes új könyvtárépület (ld. 2. 3. ábra).

Rózsa ( í v . : A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Könyvtára a 20(1(1. év felé

R005EVELT tHR 1. ábra Helyszínrajz

Az épület jellemző méretadatai:

alaprajzi befoglaló m é r e t e k : 54.52 m x 18,99 m b r u t t ó alapterület: 9145 m"

nettó alapterület: 7606 m!

k ö b t a r t a l o m : 27 ezer 1 m!

Az épülel nyolc szintjéből két szint a járda alatt (alsó és felső pinceszint), a többi a járda felett he­

lyezkedik ei.

A szintek funkcionális elrendezése a következő:

A pinceszintekén és a földszinten, valamint a meg­

osztásból kialakuló magasföldszinten kap helyei a raktár, amely 18 ezer polc-folyóméterével kb. 800 ezer könyv tárolására alkalmas. A raktári szintek

mindegyike közvetlen kapcsolatban van az első emeleten lévő olvasóteremmel 4 db 50 kg teherbí­

rású könyvlift útján. A földszinti előcsarnokban 250 fős ruhatár, portásfülke, büfé, ezenkívül b e m u t a t ó ­ terem (50 fő számára előadások tartására is al­

kalmas) található. Az olvasóterem az első emeleten az Akadémia utcától a Széchenyi rakpartig egy teret alkot, magába foglalva a beépített udvarokat is, amelyekben (jobban mondva amelyek fölött) a kata­

lógushálózat nyer elhelyezést. Az olvasóterem 146 olvasó befogadására alkalmas, 6 kutatófülke is lesz.

Itt helyezkedik el a kézikönyvtár mintegy 15 ezer kötete is. Szabad polcokon, ill. rekeszes tárolókban kb. 17 ezer könyv és 2500 féle folyóirat helyezhető

T M T 32. évf. 1985/11.

el. A könyvállomány védelmét szolgálja a zártláncú TV-rendszer.

Az épület I I . és I I I . emeletén a funkcionális osz­

tályok kapnak helyet abban a rendben, amelyet az egymással és az olvasóteremmel szükséges kapcso­

lat indokol.

A I V . emele) az Igazgatóság, a Szakirodalmi I n ­ formatikai Igazgatóság és a Gazdasági Hivatal szintje (2].

A tetőtér a klímaberendezésé és az egyéb gépé­

szeti o b j e k t u m o k é . A 4 raktári szintet klimatizálják ( h ű t é s , fűtés, szellőzés), az olvasói térben a nyári hűtés és szellőzés történik a klimarendszerről. Az épület folyosóin és több helyiségben a szellőzés szintén így oldódik meg.

Az épület függőleges forgalmát 3 lépcső bizto­

sítja; ezek közül a felújítót! eredeti lépcső, mint műemlékjellegű egység az épület hangulati értékeit növeli. Az épület Akadémiai utcai, i l l . Széchenyi rakpart felöli szárnyaiban egy-egy üzemi jellegű lépcsőház épül. Mindegyik lépcsőház mellett egy- egy 500 kg teherbírású személyfelvonó fog m ű k ö d n i .

A z épület homlokzala lényegében változatlan marad a szükséges felújítások elvégzése után;

csupán a főbejárat kerül az épület tengelyébe (az eddigi aszimetrikus elhelyezéssel szemben) a Mücmlékfelügyelőség kikölése alapján. (Jóllehet az épület maga nem m ű e m l é k , de az M T A Székházzal való egybeépítettsége mialt műemléki-városképi együttes része.)

A rekonstrukció "filozófiája"

A könyvtár-rekonstrukció célja az akadémiai (a¬

lapkutatási) szükségletek jobb kielégítése, lehetősé­

gcinek megjavítása és bővítése (beleértve a szolgál­

taiások aulomalizálásál is), valamint a milliárdok­

ban k^{; f}e j e z h e t ő nemzeti ériéket jelentő gyűjtemé­

nyek biztonságos megőrzése; járulékos célja a mun­

kahelyi körülmények javítása, lovábbá az akadémiai székház rekonstrukciója feltételeinek m e g t e r e m t é ­ se.

A rekonstrukció előkészítése (tervezés, építési kapacitás, szanálás stb.) és kivitelezése egy nyere­

ségorientált vállalkozás menedzselésének modelljét igyekszik követni.

A nyereségorientált vállakozásszerü menedzse­

lésből következik az ésszerű kerelek közötti kocká­

zatvállalás (pl. a rekonstrukciós bontás megkezdése a m é g részben lakott é p ü l e t b e n ) .

A rekonstrukció végrehajtásának alapgondolata:

a minél gyorsabban megvalósuló épület a leggazda­

ságosabb, a legolcsóbb, míg bármiféle halogalás a

legnagyobb pazarlás (ármódosulások, áttervezések, elavult berendezések installálása stb.).

Az eredményességi, gyorsasági-gazdasági ténye­

zőkből következik, hogy elvileg optimálisan azt és annyit célszerű beépíteni, amennyire műszaki lehe­

tőség, kapacitás van, nem pedig — a tapaszlalatok szerint amúgy is mindig fluktuáló — pénzügyi kere­

tektől tenni függővé a beépítést.

A rekonstrukció időszakában a szükségképpen je­

lentkező belső költöztetési, szervezési többletfela­

datok és átmeneti üzemeltetési nehézségek nem jár­

hatnak a szolgáltatások mennyiségi és főleg színvo­

nalbeli csökkenésével.

A fentiekből következik, hogy a rekonstrukciós program menedzselését jórészt az érdekeli könyvtár maga tartsa kézben, - e g y ü t t m ű k ö d é s b e n a főható­

sággal és a kijelölt beruházóval, — mivel senki más nem érdekelt annyira a gyors, gazdaságos, halékony megvalósításban, mint az érintett maga.

Mire épül a j ö v ő ?

A rekonstrukció programjának bemutatása után, amelynek megvalósítása adja az M T A K perspekti­

vikus m ű k ö d é s é n e k fizikai kereteit, arról kell szólni, milyen tartalommal kívánjuk ezeket a kere­

teket kitölteni, illetőleg mire lehet reálisan építeni a kerelek kitöltésében? Magának a rekonstrukciós programnak a kidolgozásakor már figyelembe véltük, hogy az adott épülethalárokon belül hogyan lehetne optimálisan fejleszteni a funkciókat és szol­

gáltatásokat. Az volt a kiindulópontunk, hogy a k i ­ bővült alapterület ne csak kultúráltabb, funkcionáli- sabb elhelyezési körülményeket nyújtson a m e g n ö ­ vekedett számú használónak, az állandóan fejlődő állománynak és a könyvtár m u n k a t á r s a i n a k , hanem teremtse meg a fejlesztés, a korszerű könyvlár- és információs technológia fellételeit is. Ennek a kor­

szerű technológiának szolgáltatás-központúnak kell lennie és ennek a szempontnak rendeljük alá alaku­

lóban lévő elképzeléseinkel. Azért beszélünk ala­

kuló elképzelésekről, mert véglegesen kialakítóit program még nincs, — bár már körvonalazódik, — ám nem is látszik reálisnak egy minden részletre k i ­ terjedő tervezésbe belemenni. Olyan rugalmas terve­

zési módszert kívánunk alkalmazni, amely gyorsan, tehál gazdaságosan képes alkalmazkodni a nemzet­

közi technológiai fejlődéshez és a változó pénzügyi adottságokhoz. Tekintetbe véve e két tényezőt, a könyvlár fejlesztését inkább a 2000. év felé haladó tendenciaként fogalmazzuk meg. így talán jobban ei- kerülhelő mind a fóldhöztapadtság, mind pedig az álmok kergetése.

Rózsa G j . i A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a a ZÍMM). év 1

• 25,14

2. ábra 1. metszet

T M T 3 2 . évi. 1985/11.

3. ábra 2. metszel

Rózsa G y , : A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a a 200(\. év felé

HfSvelödésförfénet és szakirodalmi információ E tendencia felvázolásakor az M T A K hagyomá­

nyaiból, funkcióiból, eddigi teljesítményeiből és a vele szemben támasztható igényekből és potenciális igényekből indulunk ki. Az intézmény, mint álta­

lános tudományos nagykönyvtár és az Akadémia szakirodalmi információs központja, funkciórend­

szerében egyaránt hordoz gyűjteményi, szakiro­

dalmi információs, kutatásszervezési, alkotóműhe- lyi és szakmai szervezési jegyeket. Leegyszerűsítve:

az M T A K - b a n , hagyományai és a tudatos fejlesztés k ö v e t k e z m é n y e k é n t a míivelödéstörténeü és szakiro­

dalmi információs vonások egyesülnek az akadémiai jelleg jegyében. Mindez egymással összefüggésben,

kölcsönhatásban jelentkezik, és szervesen kiegészíti egymást. Időszakoktól, akadémiai és általános hasz­

nálati igényektől függően hol az egyik, hol a másik funkciócsoport kerül előtérbe, anélkül azonban, hogy elnyomná a másikat. Az utóbbi két és fél évti­

zed a tájékoztatási, a szakirodalmi információs funk­

ció erőteljes fejlesztését, kiemelt kezelését kívánta meg mind az általános tudományos, mind pedig az akadémiai igényekből következően. így alakult ki a hatvanas évek elején Erdei Ferenc akkori főtitkár erőteljes támogatásával a tudománypolitikai doku­

mentáció és így jelent meg a szakmai körökben "a¬

kadémiai zöld fűzetek" n é v e n ismert T u d o m á n y ­ szervezési Tájékoztató (ma Kutatás-Fejlesztés című folyóirat). Előreláthatólag még jó ideig e kétféle (ál­

talános tudományos és akadémiai) érdekekből kiin­

dulva és figyelemmel a nemzelközi kötelezettségek­

re a szakirodalmi információs funkció továbbra is meghatározó jelleggel bír. Egy könyvtár funkciórend­

szerében az állománynak meghatározó szerepe van.

Lássuk, mint mulatnak az adatok [3].

Állomány

Mindenekelőtt nézzünk néhány számszerű jellem­

zői!

Az állomány és gyarapodása

Dokumen­ Á l l o m á n y 1983. évi 1984. évi T ö r ­ Állomány tum 83. X I I . gyarapo­ gyarapo­ lés 84. X I I .

31-én d á s d á s 31 -én

künyv 105 675 15012 15 480 42 921 113

periodikum

(kín.) 250414 5 761 5 685 10 256 089

kézirat 497 277 t R 985 16 803 514080

mikrofilm 19 997 480 359 - ^{20 356}

Ö s s z e s e n : 1 673 363 40 238 38 327 52 I 711 638

A gyarapodás százalékos megoszlása az ETO-szakok szerint

Szakcsoport Könyv Periodikum 1983 1984 1983 19R4 001 t u d o m á n y s z e r v e z é s 0.6 0,5 ^. 0.2 általános m ü v e k vallás­

történet 6,0 6,1 11,5 12,0

1 filozófia, pszichológia 3,8 4,0 2.6 2,7

3 t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k 8.9 8,6 14,4 13,3 5 t e r m é s z e t t u d o m á n y o k 11,8 11.2 30,1 29,8 6 alkalmazott t u d o m á n y o k 4,5 4,1 6,0 6.0

7 m ű v é s z e t e k 3^8 5,0 2.6 2,7

80 n y e l v t u d o m á n y 7.1 7,8 10,2 10,7

809 orientalisztika 11,0 10,4 7,8 7.1

82 i r o d a l o m t u d o m á n y , szép­

irodalom 28.0 29.6 7,2 7,5

9 földrajz, régészet.

t ö r t é n e t t u d o m á n y 14,5 12,7 7,6 8.2 100.0 100.0 100, 100.0

Ami ebből a táblázatból nem olvasható k i , az állo­

mány minősége: az ország legnagyobb tudományos periodikagyüjteménye, a müvelődéslorténetileg fel­

becsülhetetlen értékű Kéziraltár és régi akadémiai levéltár, az ezernél több ősnyomtatvány, a világhírű Kaufmann-gyűjtemény, az alapkutatásokhoz szük­

séges nemzetközi szakirodalom java. A volumenről annyit, hogy az OSZK után a második legnagyobb, a tudományos gyűjtemények között pedig az első. Az állomány jellemzői; egyetemesség, tematikai és nyelvi változatosság, a differenciáltság a kiadványlí- pusokban; döntő többségben tudományos m ű v e k , egyedi példányok. A szakirodalmi ellátás képe az akadémiai intézeti könyvtárak állományával teljese­

dik ki.

D o k u m e n t u m ­ Állomány 1984. évi 1984. évi Állomány fajt a 1983. X I I . gyarapo­ törlés 1984. X I I .

31-én dás 31-én

könyv 803 992 38 088 2305 824 506

folyóirat 327 863 31 931 395 340 383

egyéb doku­

mentum 324 086 14 065 4048 334 496

Összesen: 1 455 941 84 084 6748 1 499 385

É r d e m e s talán megjegyezni az állománygyarapításra felhasznált összeget is:

1983: 37 895 888 Ft 1984; 44 199 874 Ft.

A 48 intézeti könyvtár állománynagysága szerinl a kövelkezőképpen oszlik meg:

6 k ö n y v t á r . 50 ezer egységen felül, összesen 652 258 könyvtári egység 19 k ö n y v t á r . 20 ezer egységen felül, összesen 640 877 könyvtári

egység 8 k ö n y v t á r , 10 ezer egységen felül, összesen 120 850 könyvtári

egység

T M T 3 2 . évf. 1985/11.

9 k ö n y v t á r , 5 ezer egységen'felül, összesen 65 557 könyvtári egység 6 k ö n y v l á r , 5 ezer egységen alul, összesen 19 843 könyvtári

egység M i n d ö s s z e s e n : 1 499 385 könyvtári

egység

A legnagyobb állományú hat intézeti könyvtár a következő:

F ö l d r a j z t u d o m á n y i K u t a t ó Intézet I r o d a l o m t u d o m á n y i Intézel Központi Fizikai Kulaló Intézet T ö r t é n e t t u d o m á n y i Intézet Világgazdasági K u t a t ó Intézet Z e n e t u d o m á n y i Intézet

M i n d ö s s z e s e n :

61 743 143 038 164 387 95 736 61 124 126230 652 258

A hálózati könyvtárállomány minőségére ugyan­

az j e l l e m z ő , mint a központéra; így a 3,2 millió egy­

ségnyi akadémiai állomány minőségileg valóban k i ­ tünteteti helyet foglal el az ország szakirodalmi ellá­

tásában, s v o l u m e n é b e n a felsőoktatási könyv­

tárhálózat {28 könyvtár 10 768 841 egység) után kö­

vetkezik. Az országba járó külföldi folyóiratok mint¬

egy 50%-a található meg az akadémiai hálózatban.

Használat

Az állomány a használatban realizálódik, ezért mindenekelőtt nézzük meg, kik az olvasók?

A könyvtár használni 1983 1984 Beiratkozott olvasók száma 3346 3473 (napijegyek nélküli

A használók tudományos fokozat és foglalkozás sze­

rinti megoszlása:

Az M T A rendes és levelező tagja egyetemi tanár, t u d o m á n y o k doktora, k a n d i d á t u s egyetemi o k t a t ó (docens, adjunktus, t a n á r s e g é d i t u d o m á n y o s k u t a t ó , aspiráns nem főfoglalkozású kutatók

lorvos, m é r n ö k , s z e r k e s z t ő , k ö n y v t á r o s , stb.)

egyetemi bal Iga tó egyéb

1983 1984

%-ban 2 1

18 10 24

22 9 25

24 25 16 12 7 5

100% 100%

Minden bizonnyal egyedülálló kvalifikáltság szempontjából ez az olvasói összetétel. De jellemző a d o k u m e n l u m h a s z n á l a t összetétele is.

Állományhasználat (a látogatási alkalmak számában)

Dokumentumfajta helybenolvasás k ö l c s ö n z é s ö s s z e s e n

1983 1984 1983 1984 1983 1984

modern k ö n y v 20 409 12 998 18 731 16 607 39140 29 605

periodikum 6921 6 436* 470 514 7 39! 6 950

kézirat, régi k ö n y v 2 584 2 707 57 46** 2 2641 2 753

keleti k ö n y v , kézirat periodikum 2 595 2 104 1 957 2 010 4 552 4 114

m i k r o f i l m 331 299 10 17 341 316

32 840 24 544 21 225 19 194 54 065 43 738

' x e r o x o z t a t á s i alkalmak s z á m a 5205 m i k r o m á s o l á s i alkalmak száma 175

' x e r o x o z t a t á s i alkalmak száma 113 m i k r o m á s o l á s i alkalmak száma 157

Állományhasználat (a használt dokumentumok számában)

Dokumentumfajta helybenolvasás kölcsönzés Összesen

1983 1984 1983 1984 1983 1984

modern k ö n y v 31 395 22 299 19 726 18 421 51 121 41 720

periodikum 51 565 46 574** 637 797 52 202 47 371

kézirat, régi k ö n y v 59 546 75 658 83 110* 59 629 75 768

keleti k ö n y v , kézirat periodikum 9 589 8 601 2 306 2618 11 895 11 219

m i k r o f i l m 689 439 40 67 729 506

152 784 153 571 22 792 22 013 175 576 175 584

• m i k r o m á s o l t egységek száma 3627.

xeroxoldalak száma 8653

"xeroxoztatási alkalmak száma 5205 m i k r o m á s o l á s i alkalmak száma 175

A használat — és ez m á r az olvasói összetételből következik, — rendkívül intenzív, egy-egy olvasó nagy mennyiségű egységet vesz kézbe, ami egyér­

telműen jellemző a kutatókönyvtárra.

1984-ben a vonatkozó adatsor így alakult:

olvasók s z á m a : 3 437 látogatási alkalmak száma: 43 584 használt egységek s z á m a : 175 584

Országosan is ezek a legmagasabb használatinten- zitási mutatók közé tartoznak; az egy olvasóra eső látogatási alkalmak száma 12,7, az egy olvasóra eső használt egységek száma 51 és az egy látogatási alka­

lomra e s ő használt egységek számra 21 (a napijegyes olvasók is belefoglaltatnak az előző viszonyszá­

mokba, ezért ezek lefelé módosulnak bizonyos m é r t é k b e n ) .

Tájékoztató szolgálat

A könyvtárhasználat mutatója — egy másik vetü­

letben, - a tájékoztató szolgálat igénybevétele. Nos, a mutatók egy jó része itt is intenzív használatot ta­

núsít, különösen a természettudományi szakiro­

dalmi információ területén.

A könyvtár tudományos információs tevékeny­

sége azonban az állomány multídiszciplinaritásának megfelelően számos területre terjed k i , formájában pedig változatos. A nagy történeti különgyűjtemé- nyekre is jellemző a tájékoztató munka, ugyancsak változatos formában. így a Kézirattár és Régi Köny­

vek Gyűjteménye sorozati kiadványban közreadja egy-egy hagyaték, vagy állománytest nyomtatott ka­

talógusát (ld. B. Függelék), egyebek között a kandi­

dátusi és doktori disszertációkét. A Keleti Gyűjte­

mény számos külföldi megkeresésre nyújt írásos tá­

jékoztatást kutatóknak, doktorandusoknak az állo­

mányában található kéziratokról, de itt készült egy Unesco-támogatta nyomtatott bibliográfia is magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról szóló műveiről. A kü- löngyűjteményektől eltekintve, az írásbeli tájékoz­

tatás központja a Tájékoztatási és Bibliográfiai Osz­

tály. Ennek keretében folyik a hagyományos bibliog­

ráfiai feltárás nagy része, ideértve az akadémiatörté­

neti munkákat, az M T A tagjai munkásságának bib­

liográfiai nyilvántartását (a már említett kandidátusi és doktori disszertációkkal együtt páratlan, akadé­

miai jellegű tudománytörténeti dokumentáció) vala­

mint a 60-as évek elején megszervezett tudomány­

szervezési dokumentáció. Ez utóbbi megindítása annak idején egy új "bibliográfiaikultúra"megtelepíté­

sét jelentette, megalapozva a későbbi évek széles körű tudományiam kutatásait és ismeretterjesztését. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a mai napig élő

"Tudományszervezési Füzetek" c. monográfiasorozat (Akadémiai Kiadó) szerkesztése és szellemi kiadása

Gy.: A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a a 2000. év felé

az M T A K - b a n kezdődött el, s csak az első néhány kötete megjelenése ulán került ál a Kutatásszerve­

zési Intézethez.

A tudományszervezési dokumentációs munka keretében megjelenő Kutatás-Fejlesztés c. időszaki kiadványban megjelenő szemlék, referátumok, té- matanuJmányok felölelik a hazai és külföldi tudo­

mánypolitika és kutatásszervezés kérdéseit, az egyes országok, országcsoportok tudománypolitiká­

jának eseményeil, s a témához tarlozó nemzetközi konferenciák anyagait. A dokumentációs munka során a tudományos kutatás tervezése, szervezése, igazgatása témakörében összegyűlt nemzetközi bib­

liográfiai címanyag azon túl, hogy a folyóirat megfe­

lelő rovatának az anyagál képezi, alapjául szolgál a témában való gyorstájékoztató szolgáltatásnak. A szolgáltatás keretében személyre szóló témafigyelést nyújt a könyvtár ( t é m á n k é n t 800 Ft-os előfizetési díj mellett, illetve egy szűk kör részére térítésmen­

tesen). A lömör ismertetésekkel ellátott címanyagot havonta postázzák. 1984. folyamán a témafigyelést 43 megrendelő vette igénybe. A megrendelt témák száma 167, a kiküldött annotált bibliográfiai címek száma 11 917 volt.

Ugyancsak a társadalomtudományi tájékoztatást szolgálja, de egyben a nemzetközi kapcsolatokat is az M T A K részvétele az M T A (és egyben az ország) képviseletében a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában.

A MISON, ( M e z d u n a r o d n a S i n f o r m a c i o n n a á s i s - tema po obsestvennym naukam = Társadalomtudo­

mányi Nemzetközi Információs Rendszer) a szocia­

lista országok tudományos akadémiái közös társada­

lomtudományi információs rendszerének megalaku­

lásától, 1976-tól az M T A K tölti be a magyar nemzeti szerv szerepét. A rendszer központi irányító intéz­

m é n y e az 1NION (Instttut naucnoj informacü po obsestvennym naukam = a SZUTA Társadalomtu­

dományi Információs I n t é z e t e ) .

A MISON kiadói tevékenysége keretében 1976-tól 1985 augusztus végéig megjelent 100 kö­

tetből (tematikus információs szemle-kötetek stb.) az M T A K 98-ban m ű k ö d ö t t közre (közülük 63 refe­

ráló témakötet, 35 bibliográfiai kötél). Ez idő alatt 969 referátumot és szemlecikket küldtünk k i , ré­

szint a MISON kötetekbe, részinl pedig az I N I O N Referativnyj Zurnal sorozatai számára. A MISON és I N I O N bibliográfiákba összesen 5908 annotált tételt küldtünk. Megjelent a MISON Kijelölt Nemzeti Szerveiben található, nem KGST-tagországokból származó, kurrens társadalomtudományi folyóiratok jegyzékének két kötete (1982, 1984); ide az M T A K

1852 címet jelentette be. Ezzel a bejelentett címek mennyiségét tekinlve ugyan a harmadik helyen áll, viszont az unikális címek mennyisége tekintetében

T M T 3 2 . évf. 19RS/11.

az első helyei foglalja el. Ez a lény is jól jellemzi az M T A K periodikum állományának már említett gaz­

dagságát. A MISON és az INION kiadványokat az M T A K negyedévenként mintegy 100 hazai tudomá­

nyos intézménybe juttatja el. Az M T A K rendezte 1985 májusában a MISON rendszertanácsa 10.

ülését, valamint 3. tudományos konferenciáját " A tudományos információ szerepe a lársadalomludo- mányok társadalmi-gazdasági és ideológiai funkciói­

nak megvalósításában" címmel. A MISON leglénye­

gesebbnek t ű n ő , " j ö v ő é p í t ő " feladata a MISON au­

tomatizált információs rendszerének kifejlesztése.

Az I N I O N / M I S O N adatbázis jelenleg mintegy 300 ezer publikáció adatait tartalmazza 1980-tól kezdő­

dően a közgazdaságtudomány, a demográfia, a filo­

zófia, a szociológia, a tudományos szocializmus iro­

dalmáról. Munkanyelve az orosz. Az egyes rekordok közlik a cikk címét eredeti nyelven, orosz nyelvű annotációját, deszkriptorait és rubrikátor kódjait.

Az adatbázis mágnesszalagon és online egyaránt hozzáférhető. Ez idő szerint technikai jellegű prob­

lémák (pl. külön telefonvonal szükségessége) nehe­

zítik a rendszeres szolgáltatást. A kapcsolat az INlON-nal a Villamosenergiaipari Kutató Intézet adatátviteli rendszere keretében valósul meg. Kísér­

leti alapon eddig mintegy 20 magyar intézmény kapott SDI-szolgál tatást ebből az adatbázisból.

Ugyancsak az M T A K képviseli az Akadémiát nemzeti "focal", vagy "reference p o i n t " - k é n t az ECSSÍD-ben, az Európai Társadalomtudományi I n ­ formációs Együttműködés programjában. Ez a prog­

ram a Helsinki Záróokmány szellemében jött létre (a "harmadik kosár"-ba tartozik) és széles körű együttműködést irányoz elő a tudományos informá­

ciócsere, a folyamatban lévő kutatások nyilvántar­

tása, az automatizálás és a képzés terülelén. Egyik munkacsoportja gondozásában eddig 3 kötet látott napvilágot a folyamaiban lévő kutatásokról (pl.

'"The changing role of women in society" témakör­

ben), A Z automatizálás terén is intenzív tapaszta­

latcsere folyik. Eddig négy t u d o m á n y o s konferenciát rendezeti az ECSSID (2-2 szocialista és nyugali or­

szágban). Tájékoztató-szervező szerepet betöltő or­

gánumát, az ECSS/D Bulletint az M T A K adja ki (ld.

B. Függelék).

Az M T A K szervezésében folyik immár több, mint két évtizede a magyar adatszolgáltatás a párizsi székhelyű CIDDS -nek ( C o m i t é International pour l'Information et la Documentation dans les Sciences Sociales) é v e n t e megjelenő 4 bibliográfiai sorozatához.

Az utóbbi két év fejleményeihez tartozik a kap­

c s o l t o k felvétele a párizsi Société de Biblíologie et de Scftematisation-nsl, a részvétel a nemzetközi biblio-

lógiai társaság megalakulása előkészületeiben, és

1985 d e c e m b e r é b e n bilaterális magyar-francia kol­

lokvium rendezése a Művelődési Minisztérium égisze alatt az írásbeli közlés és az új lechnológiák összefüggéseiről.

Végül az MTAK-nak a társadalomtudományi in­

formáció szervezésében vilt szerepének talán leglé­

nyegesebb funkciója a Társadalomtudományi Koor­

dinációs Bizottság (TKB) és a Művelődési Miniszté­

rium m u n k a s z e r v e k é n t létrehozott Társadalomtudo­

mányi Információs Munkacsoport ( T I M ) m ű k ö d t e ­ tése és gesztori feladatainak ellátása. Az M T A K kez­

deményezésére és szervezésével kialakítotl együtt­

működési programban részi vesznek a legfontosabb társadalomtudományi könyviárak. fökénl a közös érdekeltségen alapuló gépesítésben. A T u d o m á n y ­ politikai Bizottság/TKB által erre a célra rendelke­

zésre bocsátott mintegy 4 millió forintból löbb könyvtár megkezdhette (pl. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár — szociológia), illetve t o v á b b f e j l e s z t e t t e információgépesítési tevékenységét (pl. az Ország­

gyűlési Könyvtár - jogtudomány, KSH Könyviára

— gazdaságpolitika).

Az utóbbi évek legjelentősebb fejleménye azon­

ban a természettudományi szakirodalmi információs szolgáltatások és az ehhez kapcsolódó tudománye¬

lemzés bevezetése és meghonosítása volt [4].

Az M T A K t e r m é s z e t t u d o m á n y o s információ­

szolgáltatása szelektív információterjesztés (SDI) formájában az Institute for Scientific Information (ISI, Philadelphia) Science Citation Index (SCI) adatbázisa mágnesszalagjainak igénybevételével tör­

ténik. A hetente mintegy 11 000 újonnan megjeleni publikáció adatai érkeznek mágnesszalagokon, s csatlakoznak hozzájuk kb. 150 000 hivatkozott pub­

likáció bibliográfiai adalai is, és magukba foglalják elsősorban az alapkutatáshoz tartozó folyóiratirodal- mat. A feldolgozott szakterületek száma meghaladja a 120-al.

A megrendelők a következő szolgáltatásokat kaphatják:

1. Folyóirat-tartalomjegyzék figyelés

2. Témafigyelés témajegyzék alapján (ASCATO- PICS)

3. Témafigyelés tetszőleges témában (ASCA) 4. A publikációs tevékenység, NI. az ídézeltség f i ­

gyelése:

• egy szerző vagy egy intézmény publikációinak figyelése,

• egy szerző vagy egy megadott cikk idézettségé- nek figyelése,

• egy folyóirat idézetlségének figyelése.

1985-ben 686 felhasználó számára hetente 1320 keresőprofilt futtatunk. Magyarországon ez az egyetlen offline információs rendszer, amely heti periodicitással, az eredeti cikk megjelenését követő-

Rózsa ( i y . : A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a a 2(100. év felé

en kb. 8 héttel, vagy már korábban nyújtja az információit.

A heti gépi szakirodalomfigyelési szolgál látáso­

kért 1984-ben 5 730 745 Ft folyt be; ez 13,3%-kal haladta meg az 1983. évi bevételi. (Ez az összeg egyike a legmagasabb bevételeknek, ami Magyaror­

szágon SDI szolgáltatásból ered.) Előfizetők főhatóság szerint megoszlása

F ő h a t ó s á g Előfizető

fö %

l-gészségügyi Minisztérium 268 38.6

Egyetemek 134 19.3

K ó r h á z a k 68 9.8

Egyéb intézmények 63 6,2

Fgycni előfizetők 23 3.3

M T A K u t a t ó i n t é z e t e k 111 16,3

Művelődést Minisztérium 99 14.3

Egyetemek 93 13,3

Fö iskolák, oktatási

i n t é z m é n y e k 7 1.0

Mozog i>dasá|Li ic. Élelmezésügyi

Minisztérium |(M 15.2

Ugye temek SO 7.2

K u t a t ó i n t é z e t e k 37 5.3

hgvch mtezmenyek 19 2.7

K ü l ö n b ö z ő tárcák 108 15,6

ü z e m e k , vállalatok 70 10.1

Az M T A főtitkárának rendeletére 1981-ben létre­

jött az akadémiai t e r m é s z e t l u d o m á n y o s intézelek és egyetemi kulalócsoportok publikációnak adat­

bankja. Az adatbank jelenleg 52 intézel, illetve egyetemi kutatócsoport 16 000 publikációjának ada- lail larlalmazza. Az adatbázis az M T A Számítástech­

nikai és Automalizálási Kutató Intézele IBM 3031 gépén üzemel, s online is lekérclezhelö. Elképzel- helö az adaibank kiterjeszlése a társadalomtudomá­

nyi intezetekre is.

A m i az információs szolgáltatásokhoz kapcsolódó tudománymetriai vizsgálatokai illeti, róluk a kutató­

munkával kapcsolatban számolok be. (Ld. alább.) A tájékoziató szolgálatásokal — (printout, kiad­

vány, információs folyóirat stb.) a hagyományos bibliográfiai és referensz jellegűek kivételével, — térítés ellenében nyújtjuk. Nemcsak az anyagi érde­

keltség m e g t e r e m t é s e miatt, hanem véleményünk szerínl a fizetőképes kereslettel lehel leginkább mérni egy-egy szolgáltatás hasznosságát.

A Ikotömiiheiy

Az M T A K egyik legjellegzetesebb vonásának tartom alkotóműhely voltát. A könyvtárról, mint tu­

dományos műhelyről Köpeczi Béla akadémikus, mint az M T A főtitkárhelyettese írt elemzést az M T A K 150. évfordulója alkalmából [5]. A B. Függe­

lék tartalmazza azIMTAK kiadványainak jegyzékét, amely önmagában demonstrálja az M T A K kutató­

hely mivoltát. Mégis é r d e m e s kiemelnem az itt folyó k u t a t ó m u n k a néhány jellegzetességét.

Az M T A Elnöksége 25 évvel ezelőtt már határoza­

tikig kimondta, hogy " A Könyvtár hagyományos könyvtári funkciónak kiegészítéseképpen folytasson a Könyvlár tervébe illeszlett t u d o m á n y o s kutaió- munkál. A kutatómunka terjedjen ki a könyv­

tártudomány müvelésére és magasszínvonalú for­

ráskiadványok megjelentetésére, továbbá a társadalom- és természettudományok története és a kézirattár és egyéb gyűjtemények gazdag anyagának feltárása melleit a tudományszervezés, és a kutatá­

sok tervezési kérdéseire is". E Rusznyák István elnök aláírását viselő határozat [6] mindmáig ható érvénnyel irányozza elő az M T A K tudományos feladatait.

Az M T A K kutalási programjában szerepelnek textológiai m u n k á k (pl. Mikszáth kritikai kiadás),

"a gyűjtemények gazdag anyagának feltárása", for­

ráskiadványok és a kutatástervezés és -szervezés kö­

rében végzell vizsgálatok. Ez utóbbiak közé tartoz­

nak a tudománymetria elemző módszerének alkal­

mazásával folytatott kutatások.

E léren az MTAK-ban az SCI mágnesszalagjainak felhasználásával és a Tudományelemzési Osztály által kidolgozott metodikák alapján a következő ku­

tatások folynak:

• A hazai természettudományos alapkutatás muta- lószámainak kidolgozása és folyamatos publiká­

lása, ill. azok nemzetközi viszonyítása.,

•- Az M T A természeltudományi, műszaki, orvos­

tudományi és agrártudományi kulalóhelyein folyó tudományos publikációs tevékenység elem­

zése és értékelése. Ezzel kapcsolalos mutatószá­

mok kidolgozása és publikálása.

• A hazai természettudományos alapkutatás minő­

ségi jellemzése összehasonlító elemzésekkel és értékelésekkel.

• A tudományos kutatási tevékenység működési mechanizmusának kvantitatív módszereket alkal­

m a z ó vizsgálata.

• Az M T A kulatásirányítási elméletét és gyakorla­

tát szolgáló számílógépes adatbank működtetése, kapcsolat teremtése az adaibank és az SCI mág­

nesszalagok adatai között,

• Tudománymetriai kutatás természettudományos szakterületek elemzésére (pl. az analitika kémiai szakterület kutatási és publikációs tevékenységé­

nek vizsgálata)

T M T 3 2 . Érf. 1985/11.

Az M T A K - b a n folyó k u t a t ó m u n k a a könyv­

tári-tájékoztatási témákon túl magába foglalja a kü­

lönböző tudományok (pl. orientalisztika) területén folyó kutatásokat is. A könyvtár vezetése mindkét orientáció kutatóinak alkotószabadságot, kutatóna­

pol, publikációs lehetőséget biztosít. Ösztönzi a tu­

d o m á n y o s e r e d m é n y e k közzéléteiét, a tudományos fokozatok elnyerését. Az M T A K - b a n jelenleg 2 tu­

d o m á n y o k doktora, 7 kandidátus dolgozik, s öten a kandidátusi disszertációjukon dolgoznak, illetve állnak védés előtt. A tudományos minősítéssel ren­

delkezők közül csak hárman nyerték el fokozatukat azelőtt, hogy az M T A K munkatársai lettek.

Az alkotás, a kutatási e r e d m é n y e k kategóriájába tartozónak tekintem az új könyvtári-információs szak­

mai "kultúrák" bevezetését, illetve kutatási irányok, módszerek kidolgozását vagy adaptálását. Ilyen volt többek közölt a 60-as évek elején a magyar társada­

l o m t u d o m á n y o k nemzetközi fogadtatásának bib­

liográfiai elemzése, majd ugyanez a munka a ter­

m é s z e t t u d o m á n y o k néhány területén, az első mik­

rokiad ványok megjelentetése Magyarországon, a tudomány taní-kutatásszervezési dokumentáció meghonosítása, a 80-as évek elejétől a természettu­

dományi szakirodalmi információs szolgáltatások bevezetése és a tudománymetria meghonosítása, legújabban pedig a nemzetközi bibliográfiai kutatá­

sokba való bekapcsolódás. Ez a szemlélet és alapál­

lás, amely mindig nyitott az újra, amelyei k e z d e m é n y e z ő - és vállalkozókedv jellemez, ez segíti az M T A K - t a századfordulóig, s azon túl vezető kitűzésében. Ezt az M T A vezetése messze­

m e n ő e n támogatja.

Új technológia — számítógépes program

Az M T A K fejlesztési elképzeléseit az előző két fejezetben leírtak és kifejtettek határozzák meg.

Egvfelől az új elhelyezés adta lehetőségekre, ame­

lyek meg akkor is új minőséget jelentenek, ha a terü­

leti szélszórtság jórészt továbbra is megmarad, más­

felöl az eddigi tevékenység tapasztalataira lehel épí­

teni. A fejlesztési elképzelések szolgáltatás- központúak és technika-igényesek.

Abból kell kiindulni, hogy az M T A K szolgáltatá­

sai a jövőben is három metszetben jelentkeznek:

• a tudományos nagykönyvtár,

• az M T A könyvtári hálózata központja,

• az országos szervező feladatokat (részben nem­

zetközi kötelezettséggel) ellátó intézmény met- szelében.

A technológiai fejlesztés pedig kiierjed

• általában az új technikai eljárások bevezetésére, a számítógépes technikára, s ezekre alapozva a komplex könyvtárgépesítésre, és

• az információgépesítésre, ezen belül mind a társa­

d a l o m t u d o m á n y i , mind a t e r m é s z e t t u d o m á n y i , főként az alapkutatásokkal összefüggő informá­

ciószolgáltatás, lovábbá a kutatásszervezési nyil­

vántartások gépesítésére.

Mindezen feladatokat lehetőleg nem megket­

tőzve, fölösleges párhuzamosságokkal, hanem az ér­

dekeken alapuló (és nem adminisztratív jellegű), országos és nemzetközi munkamegosztásban kell el­

végezni. Elvi és gyakorlati megfontolások arra inte­

nek, hogy nem szabad újra és újra felfedezni már fölfedezett dolgokat, hanem alkalmazni, installálni a már máshol, belföldön-külföldön próbát kiállt eljá­

rásokat, technológiákat, továbbá ott és olyan mér­

tékben gépesíteni, ahol és amilyen m é r t é k b e n a szervezeti érettség megkívánja, illetőleg várhatóan a felkeltett igények szükségletté válván megkövetelik.

Ilyen elvi alapokon és meggondolásokból a/

M T A K a fokozatosság betartásával a következő fej­

lesztésekkel számol.

A számítástechnika alkalmazására az M T A K - b a n szóbajövő munkaterületek és munkafolyamatok:

• Szerzeményezés: az évi 14 ezer kötetes gyarapodás várhatóan megmarad; ennek bibliográfiai keze­

lése a deziderátától kezdve a végleges nyilvántar­

táson át egészen a katalógusokban való megjele­

nésig automatizáltan lörténhet.

• Nemzetközi kiadványcsere: 81 állam mintegy 1600 intézményével folyik ez a tevékenység, vár­

hatóan n ö v e k v ő intenzitással (pl. kereskedelmi forgalomba nem kerülő dokumentumok beszer­

z é s e ) , az évi gyarapodás csere útján máris évi 13 ezer kötet, a kiküldött kötetek száma 11 ezer körül mozog; ez a volumen m á r igényli az auto­

matizált nyilvántartást.

• Folyóiratnyilvántartás, MTA folyóirat központi cím­

jegyzék: AZ M T A folyóirattára mintegy 12 500 címet, köztük 5000 kurrens külföldi periodiku- mot számlál. Ha ehhez a folyóiratállományhoz hozzáadjuk az akadémiai intézeti könyvtárak fo- lyóiratanyagát. akkor azl látjuk, hogy az ország tudományos folyóiratainak több mint 50%-a az M T A K - b a n , illetve a hozzátarlozó könyvtári há­

lózatban található. Rendkívül fontos, hogy ehhez az anyaghoz gyorsan lehessen hozzáférni. Egy központosított, géppel kezelt nyilvántartás éssze­

rű kooperációt, jobb devizafelhasználást tesz le­

h e t ő v é , s ugyanakkor a folyóiratok, mint elsőd­

leges információs források intenzivebb hasznosí­

tását. Ha az Országos Széchényi Könyvtárban már üzemszerűen működik az országos központi címjegyzék (Nemzeti Periodika Adatbázis - N P A ) , ennek tapasztalatai nyomán vizsgálható meg majd újra az M T A K KC m ű k ö d l e i é s e .

• Katalógus: az M T A K másfél évszázadra vissza­

nyúló katalógusai részben elhasználódtak, rész-

Rózsa G y . : A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a a 2011(1. év felé

ben tülnötíck rajtuk az igények; anyagi és erkölcsi kopás egyaránt mutatkozik. Új követelményként jeleni meg a bibliográfiai leirások nemzetközi fel­

használása, lehetőleg géppel olvasható adathor­

dozón rögzített bibliográfiai információk cseréjé­

vel. Elkerülhetetlen, hogy a bibliográfiai leírás az új, erre alkalmas, nemzetközi megállapodásokon alapuló szabvány szerint történjék, illetve a cím­

leírások gépi feldolgozásra és tárolásra kerülje­

nek. Az új szabvány szerinti katalogizálás alapos előkészítés után már megindult az MTAK-ban és elvben 1986-tól a katalógus gépesítésre készen áll. Ez természetesen csak az új gyarapodásra vo­

natkozik, az 1950-1985 között "megtermelt"

mintegy 2,4 millió cédulából álló katalógushálózat visszamenőleg aligha vihető számítógépre. Szá­

mításbajöhet viszont valamilyen mikroreprográ- fiai megoldás a katalógusok állagának megóvá­

sára, terjedelmük csökkentésére.

• Olvasószolgálat: az új épülettel megnövekedett olvasóforgalom a szolgálat nyilvántartásainak gé­

pesítését igényli, ideértve a raktári nyilvántartá­

sokat (központi és kihelyezett raktárak, kötészet, stb.)

A fenlebb felsoroltak egy komplex gépesítési prog­

ramba illeszkednek, amelyei rugalmasnak képze­

lünk el, amely fokozatosan épül ki és lehetőséget ad a leírtak későbbi módosítására, kiegészítésére, pót­

lására, vagyis mindarra, ami manuális módszerekkel alig valósítható meg, vagy csak nagyon hosszadal­

masan és drágán. Ma m é g nem kevés a nyitott kérdés, így többek között a szakkatalógus kérdése, amely egyike a legbonyolultabbaknak. Az is elkép­

zelhető, hogy az ETO MTAK-beii tárgymutatójának jelentős kibővítésével (az egyes szakjelzetek mellé rendelt fogalmi leírással) kialakult fogalomiár (ha úgy tetszik dcszkriptorjegyzék) anyaga képezhetné egy tárgyi katalógus deszkripiorait. Ennek az lenne az előnye, hogy nem egy prekordinái! tezauruszban kellene visszakeresni a fogalmakat, hanem egy adott könyvtár szakozási gyakorlatából szervesen k i ­ alakult fogalomtárból.

További eldöntendő kérdés a hálózat bekapcsolá­

sának mikéntje az M T A K gépesítési programjába.

A csere nyilvántartás, a folyóiratok nyilvántartása, de m é g a szerzeményezés is — legalábbis a nagyobb intézeti könyvtárakban, — részéve válhat az MTAK-programnak.

Ehhez megfelelő számítógépes ellátottság szük­

séges mind az MTAK-ban, mind pedig a hálózatá­

ban. Harminc személyi számítógép beszerzése lát­

szik indokoltnak az első fázisban, 5 az M T A K , 25 pedig a jelentősebb állománnyal és tájékoztató tevé­

kenységgel bíró intézeti könyvtárak számára. Ez v i ­ szont m á r az informáciögépesités kibővítésére is módot ad, azaz az MTA szakirodalmi információs há­

lózatnak kiépítésére. Az eddigi elképzelések szerint ehhez az M T A K részére egy középgép kellene, mint amilyen például az IBM System 36 Typ. 5362.

Mindenképpen szükséges önálló számítástechnikai bázist kialakítani az M T A K információs hálózalának működtetéséhez.

A számítástechnikai fejlesztés mellett 3-5 év alatt fel kell újítani az M T A K és hálózata gyorsmásolási gépparkját (az M T A K évi teljesítménye ma több, mint I millió oldal). Az M T A K - o t IBM Copier I I típusú, vagy ahhoz hasonló teljesítményű gépekkel, az intézetekéi kisebb kapacitású berendezésekkel kell ellátni. Új telex, illetve telefax állomást kívá­

natos beállítani az MTAK-ba a gyors szövegtováb­

bítás céljából. A kiadói tevékenység kapacitásának és minőiségének fenntartása, illetőleg növelése érde­

kében I B M Composer típusú szedöirógép, vagy m é g korszerűbb technikájú szövegelőállító gép, korsze­

rű, nagyteljesítményű sokszorosítógép (ek) beállítá­

sáról szilikséges gondoskodni. Az M T A K míkrofilm- laboratófiumát tovább kell fejleszteni (jelentős lé­

pésnek számít a közelmúltban beállított Canon

"reader-printer"), szükség van egy nagy teljesítmé­

nyű mikroreprodukciós berendezésre az M T A K há­

lózatának ellátására is. A z intézeti könyvtárakat mikrofilm-leolvasókkal kell ellátni; az első fázisban minden egységbe legalább egy gép jusson.

A gépeken, felszereléseken kívül bizonyos funkcionális-szervezeti fejlesztés is szükségessé

válik. Így a szerzeményezés szorosabb összekapcso­

lása a kiadványcserével, a számítógépes programok koncentrálása egy szakirodalomi informatikai igaz­

gatóság keretében 5 részleggel: t e r m é s z e t t u d o m á ­ nyi, társadalomtudományi gépi adatbázisok; tudo­

mányelemzés ( t u d o m á n y m e t r i a ) ; fejlesztés; saját adatbázisok; üzemeltetés.

Az elkövetkező 5-10 évben egy valóságos, gépe­

sített szakirodalmi információs hálózatnak kell kia­

lakulnia, melynek keretében online lekérdezéssel mindenki számára hozzáférhetővé válnak a nagy külföldi gépi adatbázisok, felerősödik a hálózaton belüli információcsere, megvalósul a központi nyilván­

tartás, megjavul és felgyorsul a dokumcntumellátás.

Mindennek az elemei már megvannak. Ezekre építve és a vontkozó hazai és nemzetközi tapaszlala­

tokra figyelve készül az M T A K informatikai tervta­

nulmánya. Ehhez az MTAK hálózaton kívüli, az or­

szágos információs együttműködési feladatkörének távlati terve fog csatlakozni (pl. a TIM-ben részt vevő intézmények ellátása, számítástechnikai fel­

szerelése) általában a társadalomtudományi szakiro­

dalmi információs program továbbfejlesztése érdekében.

Az M T A K a 2000. év felé fordulva a jó hagyomá­

nyainak tiszteletével és megőrzésével, s megúju­

lásra való készségével készül t ö r t é n e l m e új lapjait megírni.